Dr Gloria Polo Ortiz: Akit villámcsapás ért
A papi hivatás szentsége
S hogy az egészre feltegyem a koronát, mást se csináltam, mint kritizáltam a papokat és rosszakat mondtam róluk. Át kellett volna élnetek, milyen volt ez a pont a Túlvilág-vizsgán. Ezeket a bűnöket az Úr nagyon súlyosnak találta. Családunkban mindig szokás volt, hogy kígyót-békát mondunk a papokra. Amennyire vissza tudok emlékezni, egészen kis korom óta a papokról csak rosszat mondtunk otthon.
A papától kezdve egyszerűen mindenki azt mondta, hogy ezek nőcsábászok, a szoknyák után futnak, és gazdagok, több pénzük van, mint az egyszerű embereknek. Kiskorunktól kezdve ezeket a rágalmakat ismételtük. Erre az Úr szomorú, de szigorú hangon azt mondta nekem:
„Mit hittél, ki vagy te, hogy úgy tegyél, mintha Isten lennél, ítéletet mondj felszentelt papjaimról, és még rágalmazd, szidd is őket?”
Majd így folytatta: „Hús-vér emberek ők. És hogy mennyire szentéletű egy pap, ez mindenekelőtt a hívők közösségétől, az egyházközösség tagjaitól függ. A közösség segíti őt imáival, megbecsüléssel. Tisztelettel viszonyul hozzá és támogatásáról biztosítja. Ha egy pap bűnt követ el, akkor ne csak nála keressétek az okokat. Ne csak őt okoljátok, hanem keressétek a közösség hibáját, amely megtagadta a tiszteletet, a megbecsülést, a támogatást és az érte való imát, vagy nem eléggé tette.”
Aztán az Úr megmutatta nekem, hogy amikor egy papot kritizáltam, a démonok felém rohantak, és hozzám simultak. Láttam ezen kívül, milyen bajt csináltam, amikor Isten felkentjét homoszexuálisnak neveztem, és ez az új pletyka futótűzként terjedt el a hívők közösségében. Elképzelhetitek, mennyit ártottam ezzel.
Tudják, testvéreim, vétkeiért, miként az életszentségéért is a közösség felelős. Az ördög gyűlöli a katolikusokat, de a papokat még jobban. Gyűlöli az egyházunkat, mert amíg vannak papok, addig lesz átváltoztatás is (Eucharisztia). Tudniuk kell, hogy a szentmisében a pap keze Istent érinti. Teljes hatalmat kapott arra, hogy lehívja Istent az oltárra. Szavára megtörténik az átváltozás egy darab kenyérben. A kenyér és a bor az Úr testévé és vérévé lesz. A pap az Úr felkentje, akit a Mennyei Atya elfogad.
Tudják, ha a pap felemeli az ostyát, érezhető az Úr jelenléte, és mindenki térdre esik, még a démonok is. Én meg, amikor szentmisére mentem, még a jelét sem mutattam az alázatnak, egyáltalán nem figyeltem, rágógumit rágtam, néha elaludtam, nézegettem az embereket, mindenfélére gondoltam, banális dolgokra, csak éppen nem a szent Oltáriszentség nagyszerű csodájára, amely égen és földön mindenkit és mindent megérint.
Aztán még panaszkodni sem restelltem, gőgösen, ha Isten nem hallgatta meg, amit kértem tőle.
A túlvilágon, mély benyomást tett rám, amikor láttam, hogy minden teremtmény imádkozva leborul, az Úr előtt. Láttam a szent Szüzet alázattal imádkozva, homlokát az Úr lábához téve, értem vitt oda minden imát, amit az égbe küldtek.
