Az első találkozás Szent Filoménával
Balley plébános, ha szigorú pap volt is, de nem volt emberkerülő, vagy barátságtalan. Lyon-i ismerőseivel jó baráti viszonyban volt, meg-meglátogatta őket, így a Loras családot is, ahol találkozott Anton Jaricot nagyiparossal. E gazdag ember kisebbik lánya a 18 éves Paulina Jaricot nagyvilági életet élt, ám környezete legnagyobb döbbenetére hosszasan megbetegedett, ám ezzel egy-időben nagy vezeklő és rózsafüzér imádkozó lett. Ő szervezte meg később az „Élő Rózsafüzér Világmozgalmat.”
Na, ez a tényező felettébb felkeltette Balley plébános és káplánja érdeklődését, és egy látogatásuk alkalmával találkoztak is Pauline Jaricottal Écully-ben, ahol a kisasszony férjezett nővére lakott.
A beteg lány egyik barátnője mesélt nekik egy új szentről, Szent Filoménáról, akinek nevéhez számtalan rendkívüli csoda fűződött, sőt, egy alkalommal, adománygyűjtő szerzetesektől kapott egy Filoména ereklyét.
Csoda-e, ha a rózsafüzérimádkozó Pauline azon állítása, hogy a rózsafüzér-ima terjesztése, az eredményes evangelizáció és a lélekmentés kulcsa, felkeltette a két szentéletű pap figyelmét!
Egy ilyen látogatásuk alkalmával hallott Vianney először Szent Filoména vértanúról, akinek relikviáit kevéssel azelőtt találták meg a római katakombák egyikében.
Pauline látva a káplán rendkívüli érdeklődését, adott egy kis darabot az ereklyéből. És Vianney ekkor még nem tudta, hogy e szent mily nagy szerepet fog játszani az ő életében és szívében.
Pauline Jaricot történetéhez tartozik, hogy az 1830-as évek elején hirtelen, még súlyosabb betegségbe esett. Olyannyira, hogy nem csak erejét vesztette, de szellemi állapota is egyre romlott. A lány azonban még ebben az állapotában is imádkozott, és szorongatta a rózsafüzérét! Ám egyszeriben azzal az abszurd kívánsággal állt elő, hogy vigyék őt a Mugnano del Cardinalé falucskába Szent Filoménához!
Orvosai tragédiával járó képtelenségnek tartottak egy ilyen, közel 1200 km utat megtenni hegyeken keresztül! Ám ő nem tágított!
El is indultak, és már a nevezett falu közelében jártak, amikor Pauline így szólt: „Ha eddig kibírtam, akkor inkább menjünk Rómába, a Szentatyához!”
Pauline ezen kívánsága is őrültségnek hangzott, de kisérete kénytelen volt hírvivőt küldeni a Vatikánba, jóllehet a legkisebb remény nélkül, hiszen egy súlyos állapotban lévő beteget aligha fogad a Szentséges Atya.
A loretói hegyek lábánál Pauline már olyan rosszul volt, hogy beleegyezett, ne is menjenek tovább, hanem vegyenek szállást a Trinita Dei Monti apácakolostorban.
Ezúttal a személyzet a látogatás lemondására küldhetett küldöncöt a Szentszékhez, ám XVI. Gergely pápa úgy döntött, hogy maga látogatja meg a rózsafüzérimát oly eredményesen terjesztő, haldokló kisasszonyt!
A Szentatya tehát megjelent a loretói zárdában. Megállt Pauline ágyánál, bőséges áldást osztva megdicsérte a beteg lány mindkét vállalkozását, az Élő Rózsafüzér megszervezését, és a rendkívüli utazás vállalását.
A jelenlévőknek, miként a Szentatyának is az volt az érzése, hogy a vég már egészen közeli. Ellátta tehát a Szentségekkel, majd így suttogott halkan a beteghez, melyre nem várt választ:
‒ Gyermekem, ha megérkezel a mennybe, imádkozz az Egyházért!
Pauline azonban váratlanul megszólalt:
‒ Megígérem ‒ felelte ‒, de ha mégis életben maradnék és egészségesen, akkor Szentatyám ígérje meg, hogy a mugnanói Filoména szentté-avatási perét gyorsan lefolytatja?
(Erre kínos csend támadt.)
‒ Persze hogy megteszem ‒ rögtönzött a pápa ‒, hiszen a teljes gyógyulása elsőrangú csoda lenne!
Megköszönve a pápának a megtiszteltetést ‒ még aznap ‒, úgy félholtan folytatták útjukat Mugnano del Cardinale felé, Szent Filoménához, amely odafelé még jó 400 km-re volt!
Amint 1835. augusztus 10-én odaértek Mugnanóba, a mozgásképtelen beteget hordágyon bevitték be a templomba a szentáldozáshoz ‒ és lám ‒, Pauline Jaricot amint magához vette Krisztus Testét, nyomban teljesen meggyógyult!
A helyi plébános, aki már-már "megszokta" a rendkívüli csodákat, most maga is mélyen megrendült és Paulinnak adott egy kis Filoména szobrot ereklyével! Így tértek haza, ahol nagy társaság gyűlt a Jarocot házba, hogy meghallgassák csodás történetet, és rózsafüzérezve adjanak hálát Istennek!
(Források a 2. részben!) (Folyt.)