Hamis látnokok?
Súlyos ismerethiányra vall az a feltevés, hogy Jézus majdan felróhatja nekünk, amiért nem hallgattunk a legújabb „prófétáinak” (mai látnokainak) figyelmeztető szavára! De hogy is van ez? Lássuk az evangéliumi választ: „Sokszor és sokféle módon szólt hajdan Isten az atyákhoz a próféták által, ezekben a végső napokban pedig Fia által szólt hozzánk...” (Zsid 1,1-2) Az utolsó próféta Keresztelő Szent János volt! Persze, nem kevesebbet állítanak az üzenetközlők, minthogy az Úr szavát közvetítik. Nos, maga az Úr figyelmeztet: „Sokan fognak jönni az én nevemben és azt mondják: 'Én vagyok a Krisztus', és sokakat félre fognak vezetni.” (Mt 24,5) Tehát az Újszövetség emberének CSAKIS AZ EVANGÉLIUM követendő, és ennek elhanyagolása súlyos bűn, nem pedig az épp aktuális látnok szózatainak figyelmen kívül hagyása! Az természetesen nem zárható ki hogy az Úr ma is szóljon, de kérdés, hogy minek alapján dönthető el, hogy valóban Ő szólt-e? Ám, ha adatik ilyen kiváltságolt személy, akkor az ilyen üzenet teljesítése kizárólag a kiváltságolt személyre nézve kötelező, gyóntatója beleegyezése mellett, és önhatalmúlag NEM HIRDETHETI! Még az egyházilag jóváhagyott magánkinyilatkoztatások is csupán ajánlottak, de követésük nem kötelező (!), még akkor sem, ha megvalósításuk (pl. Fatima) a széleskörű bensőséges lelki élet kialakításában komoly szerepet játszhatnak!
Az ál-látnokság nem csak a közösségre veszélyes, de önmagára is ráhozhatja Isten haragját, miként olvashatjuk Jeremiásnál: „Hazugságot prófétálnak nevemben..., nem küldtem őket, nem adtam nekik parancsot, nem is szóltam hozzájuk. Hazug látomást, üres hiábavalóságot és maguk kitalálta csalárdságot jövendölnek nektek. Ezért (...) azok a próféták, akik az én nevemben prófétálnak, bár nem küldtem őket, és azt mondják, hogy kard és éhínség nem jön erre az országra, kard és éhínség által vesznek el...”(Jer 14,14-15)
„Ne higgyetek minden léleknek, hanem vizsgáljátok meg a lelkeket, vajon Istentől vannak-e, mert sok hamis próféta ment szerteszét a világba.” (1Jn 4,1)
Valamennyi öntévesztett látnokra jellemző, hogy „üzeneteik” egyfelől, sajátos „ég-idegen” kifejezéseket is tartalmaznak (pl. békaperspektíva, Csipkerózsika álma stb.), másfelől az „üzeneteiket” úgy próbálják nyomatékozni, hogy főangyalok, Szűz Mária vagy egyenesen a Mennyei Atya szózataként tálalják. Az sem lehetetlen a számukra, hogy olykor frissen elhunyt közismert személy (lehetőleg pap) üzen általuk megszívlelendő elvárásokat. Egy azonban biztos, a látnok (ha valódi, ha önjelölt) nagy felelősséget hordoz magán, és az Úr számon fogja kérni tetteiket!
„Vigyázzatok tehát, legyetek éberek, mert nem tudjátok, mikor jön el az az idő!” (Mk 13,33)