Ne akkor kezdjünk könyörögni az Úrhoz, amikor már ...!
A rózsafüzér és a szentségimádás megnyithatja sokak szívét Krisztus szeretetére, és ez benső indíttatást ad az engesztelő összefogásra! Ezt az esetleges késztetést azonban illő teljesítenünk a lehetőségeinkhez képest! Vegye tehát mindenki személyes meghívásnak a Jézus zászlaja alatti engesztelő tevékenységet, amíg teheti, mert érezhető módon ádáz harc folyik a világban a lelkek vesztére!
Ha minden egyházközségben, vagy a plébániák többségén megalakulna egy-egy engesztelő csoport, akik a rózsafüzér ima mellett, idejük egy részét egymásközt megosztva az Oltáriszentség előtt töltik ‒ nyilvánvaló ‒, hogy lelki változást remélhetnek a családokban az országban és a világban!
E kezdeményezés elterjedése kiváló felelet lenne a mai idők egyre sötétebb jeleire, melyben a keresztény értékrendet a közéletből kiiktatni igyekszenek. Sajnos erre némely egyházi ökumenikus törekvés is rásegít a szentség-kiszolgáltatások "liberalizációjával", és a "szentségi gesztusok" elhagyásával! Ezért égető szükség van a rózsafüzér imádkozására és az Eucharisztia tiszteletének megújítására, különösen ott, ahol az emberek az elvilágiasítás következtében eltávolodtak a legnagyobb kincstől: a Legméltóságosabb Oltáriszentségtől!
Általános mozgósításra van tehát szükség, amíg nem késő, hogy az Oltáriszentségben jelen lévő Krisztus szeretetének erejével harcoljunk a gonosz ellen.
(Képek az internetről!) (vége!)