Kétség és hitelesség
A bűnbeesés után, minden komoly dolognak küzdelem és szenvedés a váltsága! A kétség és hitelesség kérdését a látnoknak önmagában kell megvívnia és a jó indíttatásokat maradéktalanul teljesítenie kell! A kiváltságoltnak meg kell vizsgálnia az indíttatások állapotbeli kötelességét érintő következményeit és másokra gyakorolt hatását! Át kell imádkoznia a kapott kegyelmeket, meg kell beszélnie egy képzett pappal és el kell fogadnia döntését, minden esetben számolnia kell azonban a gonosz támadásaival is! Ha tehát valakinek um. „revelációi” vannak és ebben kétségei nincsenek, ha a megvalósításáért nem kell a „megaláztatások kínját” elszenvednie (mint Erzsébetnek) – az biztosra veheti –, hogy esetében csak egyszerű ,,belső monológról” van szó, mely nem tartozik senki másra, legfeljebb csak őrá! (Feltűnő, hogy a fenntartásokkal fogadott „revelációk” többnyire olyan felhívásokat, elvárásokat hirdetnek meg, melyeket a látnok, vagy esetenként éppen ő tud a „legkézenfekvőbben” teljesíteni. (Erzsébet asszony a böjtöket, virrasztást, szentségimádást, szentmise látogatást, mind-mind elsősorban önmaga valósította meg. Volt, hogy az Úr kérésére negyven napig böjtölt kenyéren és vízen – és ami nagyon fontos –, ehhez is kikérte a lelkivezetője engedélyét!)
A Lelkinaplóban vizsgálódó számára már az első részben fel kell tűnjön, hogy Erzsébet asszony olyan Égi kéréseket tolmácsolt böjtről és virrasztásról, áldozatról és imádságról, melyeket pusztán öntetszelgésből aligha tett volna meg! Ám ő, valóban élete évtizedes gyakorlatává váltotta mindazt, amit hirdetett, s az emberi szenvedéseknek és megaláztatásoknak olyan mélységeivel küzdött meg, melyek ritkaságok még a misztika történetében is. Ezek bizony igazolhatják a Szeretetláng kiválasztottját és az ügyet! Számtalan papot épp ez győzött meg a Szeretetláng természetfelettiségét illetően.
Egy magánkinyilatkoztatást nem csak a tartalma és időszerűsége tehet hitelessé, de a látnok személye is! Nem véletlen, hogy az esetleges egyházi vizsgálódás gyakran kiterjed a kiváltságolt képzettségére, társadalmi és erkölcsi életére, emberi és lelki magatartására.
Sajnos, Kindelmann Károlyné Szántó Erzsébet személyiségét már csak a tanúk és legfőképp a naplója nyomán vizsgálhatja az egyházi hatóság, és attól nem kell tartunk, hogy a lelkinaplóból negatív tapasztalatokat merítenének! Erzsébet asszonyról ugyanis megállapítható, hogy négy elemijével aligha lett volna képes ilyen magas szintű lelki irodalmat produkálni és ennek tanításában, s tanításáért 24 évig helytállni! Kiválasztottságának hitelét, a küzdelmes élete és a Szeretetláng ügyéért való hősies, a megaláztatásokat is vállaló áldozatai hitelesítik! Az önhittséget kizárja a hétköznapi küzdelmek közt megélt, mély és bensőséges hitélete. Egész emberségét – mi több állapotbeli élet-szentségét tökéletesen igazolja –, hat gyermekes családanyaként és három csecsemő unokát felnevelő nagymamaként való tisztes helytállása!
A képen Erzsébet asszony, egy életnyi szenvedés után betegen, 1984-ben