A csodás álom
1497-ben egy gyönyörű álomban volt része: egy lépcsőt látott az ég és föld között, melyen angyalok és néhány gyermeklány között látta a nővérét is boldog, örvendező arccal. Ez megnyugtatólag hatott rá nővére üdvössége felől, ugyanakkor mélyen elgondolkodott azon, hogy milyen nagy felelősséggel tartozik más emberek üdvösségéért és a felnövekvő leányok hitbeli neveléséért ‒ az "égi lépcsőn" ugyanis csak kevés leányt látott. A lánygyermekekből ugyanis tisztaéletű anyák és szűzi fogadalmas szerzetesnők lehetnek, akik nevelik, nevelhetnék a nemzedékeket!
Abban az időben komoly jelentőséget tulajdonítottak az álmoknak, melyeken keresztül Isten gyakran figyelmezteti az embert hivatására vagy a veszélyekre! Szent Angéla számára is világossá vált, hogy neki a gyermekeket vallási és általános nevelésében kell részesíteni, ami abban az időben nem volt általános, különösen a szegények számára.
Szomorúan látta ugyanis, hogy a legtöbb fiatal iskolai és hitbeli képzés nélkül nő fel, mivel az egyszerű emberek nem tudták fizetni az iskoláztatás költségeit. Sőt, maguk a szülők is többnyire tudatlanok voltak, még a hit dolgaiban is.
Társakat gyűjtött tehát maga köré, akikkel együtt összegyűjtötte a gyermekeket és játékosan oktatni kezdték őket.
(Forrást lásd az első részben!)
(folyt.)
