Sajnos egyre többet találkozom, illetve szegeződik nekem a kérdés, miszerint a Szeretetláng követői "ellenségesek" az új jelenések (üzenetek) iránt, pedig - amint mondják - "a Szeretetláng üzenete is vitákat váltott ki kezdetben, és egykoron az is volt új"! Ha így van, vajon miért?
Tíz pontba szedtem a válaszomat:
A hamis és hiteles üzenetek
5) Az általam hamisnak tartott üzenetek, fenyegető célzásaikkal akként keltenek lelkiismeret furdalást olvasóikban, hogy "mi lesz, ha mégis igaz az üzenet és én nem teljesítettem Jézus kérését"? Nos, az igazi JÉZUS, aligha az üzenetek (figyelmeztetések) követését várja el bárkitől is, mint inkább az Evangéliumának szigorú megvalósítását! Még egyszer hangsúlyozom, hogy az Egyház tanítása szerint semmilyen magánkinyilatkoztatás követése nem kötelező (a látnok személyét kivéve), a jóváhagyottak sem! Ebből senkinek lelkiismereti kérdést nem szabad csinálnia, aki nem hiszi el annak ez nem bűn, mert a magánkinyilatkoztatás nem része és nem alapja a hitletéteménynek (depositum fidei), melynek egyedüli hirdetője a Katolikus Egyház! Aki annak tényét tagadja, pl. hogy Szűz Mária Lourdes-ban megjelent, az nem vét a katolikus hit ellen, de az aki Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatását tagadja, az már súlyosan vét a hit ellen!
"A századok folyamán történtek úgynevezett 'magánkinyilatkoztatások', melyek közül néhányat az egyházi tekintély elismert, de ezek nem tartoznak a hitletéteményhez. Nem arra szolgálnak ugyanis, hogy Krisztus végleges kinyilatkoztatását 'kiegészítsék' vagy 'tökéletesítsék' (...). Az egyházi Tanítóhivatal irányítása alatt a hívők hitérzéke különbséget tud tenni és meg tudja állapítani, mi az, ami egy ilyen kinyilatkoztatásban Krisztusnak vagy az ő szentjeinek igaz fölszólítása az Egyház felé." (Kat. Egyház Katekizmusa 67) Aki tehát az Evangéliumot követi és megtartja az Egyház tanítását, az aligha sérti Jézust vagy Édesanyját Máriát azzal, ha nem követi pl. a Szeretetláng üzenetét és hiteltelennek tartja Erzsébet asszony Lelki Naplójában megfogalmazódó kéréseket! De ez vonatkozik Vassulára és a Divine Mercy's Mary-re is!!!
6) Korunkban, melyben világméretekben annyira megsokasodtak a látomások, üzenetek, hogy hitelességük kivizsgálása már alig lehetséges. A hívőnek – sokkal inkább, mint a történelemben bármikor – igen óvatosnak kell lennie és lehetőségei szerint kötelessége tájékozódni, ám tilos meggondolatlanul igaznak elfogadni valamit, csak azért, mert az megfelel a “vágyainak”. Egy olyan korban, amelyben a nyilvánvaló hamisat és csalást, balgán jólértesültségnek és a különleges tudás jelének tekintenek, igen tartózkodóan kell fogadni és a megnyilvánulásokat rendkívül kritikusan kell kezelni. A valódi mennyei revelációkat mindig világos, egyértelmű, következetes, precíz kifejezésmód, nyelvezet és a fennkölt tartalom méltósága jellemzi. Az állandó ismételgetés, ismert pszichológiai eszköz az ember fejébe verni valamit. Így a primitív és többértelmű vagy szleng szóhasználat, a velős tartalom nélküli hosszú írások, beszédek, a homályos utalások, mind a hamis üzenetek, látomások vagy sugallatok tipikus ismertetőjegyei. Nem is beszélve a meg-megújulóan megszabott konkrét dátumokról melyek – a forrásukhoz méltón –, rendszerint igaztalannak bizonyulnak (Pl. 2012; vagy Garabandál 2013. április 11., stb). A valódi égi jelenéseknek soha nem sajátjai olyan kifejezések vagy szólamok, melyeket az istentelenek használnak. Ma ezek közé különösen a New-Age mozgalom és a szbdkművesek szókincse tartozik, akkor is, ha ezek korábban keresztény értelemben is voltak használatban.
7) Az "hiteltérdemlő üzeneteknek" mindig vannak megnevezett látnokai, aki a rájuk bízott üzenetért képesek a vértanúságot is vállalni! FONTOS! Az igaz üzenetek rövidek, adott idejűek és mindig konkrét kegyelmi lehetőségeket, eszközöket kínálnak! Nem határoznak meg pontos dátumokat, nem fenyegetőznek, azokkal sem akik "óvakodók" a hitelességüket illetően! Nézetem szerint a hitelesebbek közé sorolhatók (csak a legnagyobbakat említve) a Guadalupe (Mexikó), a Csodásérem, La salette, Lourdes, Fatima, Világ Győzelmes királynője (Natália), az Isteni Irgalmasság Üzenete (Sz. Fausztina), Garabandál és a Szeretetláng is! Természetesen léteznek még kisebb közlések, jelenések is, melyek egy-egy helyi közösséghez szólnak, vagy nagyságrendileg elhanyagolhatóak, jóllehet némelyek tiszták és követhetők! Egyébiránt, magánkinyilatkoztatás nélkül is lehet az életszentségre jutni. (Esetenként sokkal biztosabban!)
Ezt nyomatékozandó maga a Lelki Napló írja: "Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus"! (I/107) Tekintve, hogy ez a "Mária-jelenés" vagy magánkinyilatkoztatás, semmi látványos csodát nem ígér, nincs gyógyulás, napcsoda, forrás vagy könnyezés stb. Csupán gyümölcsökről beszélhetünk, amiről a belső csoda megtapasztalói tanúskodnak. A csodák a lelkek mélyén mennek végbe. (vö. Antalóczi, JÜ 174) A Szeretetláng lelki "gyümölcsének" eredményeképp a Láng befogadói némi megkülönböztetési adománnyal bírnak a Szentlélek által, vagyis óvatosabb és körültekintőbbek az éterben keringő üzenetek iránt! Részemről legalábbis "ezt teremte"! "E hitérzékkel ugyanis, melyet az igazság Lelke ébreszt és tart fenn, Isten népe a szent Tanítóhivatal vezetésével (...) a szenteknek egyszer átadott hithez fogyatkozás nélkül ragaszkodik, igaz ítélettel elmélyül benne, és az életben egyre inkább megvalósítja.'' (A katolikus Egyház Katekizmusa 93)
A Szentírás több helyen beszámol arról a rendkívüli hatalomról, amelyet Jézus ezen a területen mutatott. Isten egyszülött Fiának e világba való küldésével világosan kifejezésre juttatta, hogy a Sátán emberekre gyakorolt káros hatásának gátat akart vetni.
Egy démoni hatásra keletkezett kóros állapotnál meglepő módon minden szokásos orvosság hatástalannak bizonyul, miközben nehéz betegségeknél, még halálosaknál is gyakran lehet csodálatosképpen pusztán vallásos segítséggel javulást, sőt gyógyulást elérni. Ugyanakkor a gonosz szellemek áldozatai úgy érzik, hogy sorscsapások üldözik őket: életük szerencsétlenségek sorozatából áll.
A római Emmanuel közösség és a Redemptor Hominis Pápai Lelkipásztori Intézet által szervezett Papok és világiak küldetése című konferencián az amerikai érsek egy protestáns lelkipásztor gondolatát idézte: „Úgy prédikálunk, mintha nem volna ellenségünk”. Hozzátette: „Fontos, hogy megértsük: harc folyik, valóban szellemi küzdelem idejét éljük, és azt hiszem, az egyház valahogy megfeledkezett erről. Fontos, hogy ráébredjünk: a Gonosz létezik, a Sátán valóságos személy."
Chaput a válást és a házasság újradefiniálását is a Sátán térnyerésének nevezte. „Minden statisztika azt mutatja, hogy ép testű-lelkű utódok férj és feleség stabil kapcsolatából születnek, mégsem lehet ezt ma kiejteni anélkül, hogy szabadság- és igazságellenesnek ne bélyegeznék az embert. Olyan alapvető emberi értékek, mint a tisztaság és a családi élet, az emberek szemében idejétmúltnak tűnnek a sok hazugság, a Gonosz szemfényvesztése következtében. Még a katolikusok sem mernek kiállni az igazság mellett; félünk, hogy régimódinak tartanának."
Masaru Emoto japán kutató az első, aki a megfagyott víz példáján demonstrálta, hogy minden gondolatunk hatást gyakorol az élő és élettelen környezetünkre, kísérletei nyomán a vízre.
Figyelmes lett arra, hogy a lefagyasztott víz másképp és másképp kristályosodik ki, ha a vízminta környezetében szelídség, vidámság és szeretet van, mintha durvaság, keserűség és gonoszság közepette fagy meg, anélkül, hogy hozzáértek volna. Ez a megfigyelés igazolódott akkor is, ha a demonstrációs kellék felett a "szeretet" vagy a "gyűlölet" szavakat mondta ki. Röviden, a vízre (mint minden másra is) hatással van a 
kimondott szó, a gondolatok, a szándék, az ima és a zene is!
Kézenfekvő a kérdés, hogy más anyagokon is ilyen látványosan kimutatható-e a fenti elv? Masaru Emoto kísérletei során egy nagyadagnyi főtt rizst két külön befőttes üvegbe zárt, minden kimondott szó nélkül. Ezt követően egy-egy címkét ragasztott rájuk, az egyikre a "szeretlek", a másikra "gyűlöllek" felirattal, majd pár napig úgy hagyták... Az eredmény azonban rendkívül komoly figyelmeztetés valamennyiünk számára! A negatív gondolattal címkézett teljesen megsötétedett és ehetetlenné vált, míg a pozitív címkés fehér maradt és elvileg még fogyasztható lett volna. 
sikerünk, dicsőségünk elérése érdekében „használjuk fel”. Vajon van-e helye Istennek az életemben? Ő a valódi Úr, vagy én? – vetette fel a kérdést Benedek pápa. (...)
Nagyböjt ideje alatt, a hit évében újítsuk meg elkötelezettségünket a megtérés útján – buzdított XVI. Benedek pápa. A megtérés azt jelenti, hogy nem saját sikereinkért, pozíciónkért élünk, hanem azért, hogy minden nap, minden dologban az Isten iránti hit, igazság és szeretet váljon a legfontosabbá számunkra.
Angyali tudásuk alapján – teszi hozzá – a gonosz lelkek tudják, hogy Isten csak azért engedi sátáni működésüket, hogy az 'engesztelő szenvedés' által üdvösségre vezesse az embereket. Akik így szenvednek, azáltal lesznek szentté, hogy felajánlják áldozataikat, amelyeket Isten elfogad és áldássá tesz az Egyház javára világszerte. Amikor erre emlékeztetjük a gonoszt, őrjöng, mert tudja, hogy veszít. Ezért amíg teheti, minél többet meg akar szerezni. Ha nem tudja megkaparintani a lelküket, legalább az életüket igyekszik pokollá tenni.
Az amerikai pap szerint a démoni befolyás oka minden esetben más, ám van egy közös vonás: az érintettek „súlyos sebeket kaptak életük során, elsősorban a családban. Olyan esetekre gondolok, amikor a szülők nagyon rossz döntések – házastársi hűtlenség, abortusz vagy más, családromboló cselekedetek – által beengedték otthonukba a gonoszt. A család: ikon. A család a Szentháromság képmása, ezért a gonosz gyűlöli a családot.” (Magyar Kurír)
Ez év elejétől Magyarországon új alkotmány lépett hatályba, amely a kereszténységet a nemzeti identitás alapjának nevezi és a gyermekek védelmét már a fogantatás pillanatától deklarálja, valamint támogatja a házasságot, mint egy férfi és egy nő életközösségét. Az EU le akarta állítani a pénzügyi támogatást Magyarországnak, ha ezt a házassági kitételt el nem törli. Az Európai Bizottság kiadott egy nyilatkozatot melyben azzal fenyeget, hogy lépéseket tesz Magyarország ellen az új alkotmány miatt, amelyet elemzésnek vetett alá, hogy összhangban van-e az uniós jogokkal.
Boquet atya azt is megjegyezte, hogy az egész világ keresztényeit ösztönzi a magyarok törekvése, akik ellenállnak az európai élet – és családellenes szekuláris áramlatnak. „Felháborító, hogy a nem megválasztott bürokraták az EU-ban arra kényszerítik Magyarországot és más tagállamokat, hogy részeseik legyenek a lassú öngyilkosságuknak, ahelyett, hogy arra törekednének, hogy megerősítsék az egyetlen olyan intézményt, mely jövőt nyújt – a hagyományos családot.”
.jpg)
.jpg)
.jpg)
3) II. János Pál pápa elküldte megbízottját, excellenciája Msgr. Tarcisio Bertonét, a Hittani Kongregáció titkárát Lucia nővérhez. A találkozó excellenciája Msgr. Serafim de Sousa Ferreira e Silva leiria-fatimai püspök jelenlétében történt Coimbrában, a Szent Terézről nevezett Kármelben, 2000. április 27-én.
Aki figyelmesen olvassa az úgynevezett III. fatimai titok szövegét, az a sok korábbi találgatás után valószínűleg csalódik vagy elcsodálkozik. Hiszen semmiféle „titok” nem lepleződött le; a függönyt nem vonták föl a jövő elől. Az elmúlt évszázad (és talán a jövő) vértanúinak Egyházát látjuk egy nehezen megfejthető, szimbolikus nyelven leírt jelenetben, melynek előképei nagyon is mély és véres nyomot hagytak az emberi történelemben: 1517; 1717 és 1917.
Szentatyánk döntése kapcsán, mely szerint lemond péteri szolgálatáról és ezen túl az imával akarja szolgálni Egyházát, hadd hozzam egyik előadásom szövegét, amelyet a stuttgarti ERASMUS-KÖR tagjainak tartottam még 2011. február 24-én. Ez is fényesen tanúsítja azt a gigászi harcot, amelyet megválasztása óta a relativizmussal, a lopakodó hitvesztéssel és az egyre erősödő keresztény-gyűlölettel szemben bátran folytatott. Nagy köszönettel tartozunk neki!
1) A fatimai üzenet első része a pokol látomásához fűződik. Ez a vízió 1917. július 13-án történt. (A Szűzanya 1925. dec. 10-én kérte Luciától az első titok felfedését. A látnok erről értesítette is gyóntatóját, de a helyi püspök csak 1939. szeptember 13-án, tehát tizennégy évvel később hozta nyilvánosságra.) 
Őszentsége VI. Pál megtette a felajánlást 1967. május 13-án. Ekkor ismét feltették a kérdést, hogy megtudják, a felajánlás a Szűzanya kívánsága szerint történt-e. Azt válaszoltam, hogy nem, ugyanabból az okból, vagyis, hiányzott a világ püspökeivel való egység. 
A fatimai jelenések befejeződését követően, a későbbi évtizedek során az Egyház Anyja még többször megjelent Lucia számára, s mindannyiszor konkrét kérései voltak. Különösen fontos az 1925. december 10-i jelenés, mely a Szent Szűz Szeplőtelen Szíve tiszteletével kapcsolatban. Színhelye a spanyolországi Pontevedra, ahol Lucia a dorottyás nővérek körében élt. Ugyanígy rendkívüli jelentőségű az 1929. június 13-i jelenés (Tuy) mondanivalója és ígérete. Ezen jelenés tanulsága miatt részletesen elmondjuk a történteket. 
A látnokok sorsa ismert. Kiválasztottságukért és küldetésükért nekik is szenvedniük kellett. A Szent Szűz a júniusi jelenés alkalmával megígérte: Jácintát és Ferencet hamarosan magával viszi. Ez így is történt. Mint említettük, Ferenc 1919. április 4-én, Jácinta pedig 1920. február 20-án halt meg. Lucia, aki 1907. március 30-án született, 10 éves amikor Szent Szűz megbízta őt a fatimai üzenetek továbbadásával. Lucia 1921. június 16-án búcsúzott el szülőföldjétől, és a portói dorottyás nővérek árvaházának lett lakója. A főnöknő teljes hallgatást parancsolt a fiatal növendéknek a fatimai jelenéseket illetően. Lucia nem beszélhetett az eseményekről, de híreket sem kaphatott a fejleményekről. Nagy kereszt volt ez számára. Tizennyolc éves korában a spanyolországi Tuyban helyezték el a dorottyás nővérek, ahol tagja lett a rendnek. Jóval később átlépett a karmelitákhoz, hogy még jobban elrejtőzzön a világ elől, és teljesen az imádságnak szentelhesse magát. 1949. május 31-én tette le örök fogadalmat. Rendi nevén: Mária Luciaként a portugáliai Coimbra kármelita közösségében élt és ugyanitt fejezte be földi megbízatását is 97 éves korában 2005. február 13-án.
4.) A negyedik jelenés idejére már kb. ötezren gyűltek össze a Cova da Iria lejtőjén, de augusztus 13-án a Szűzanyával való találkozás elmaradt. A látnokokat ugyanis csalárd módon börtönben szállították, ahol ,,olajban sütés” fenyegetésével akarták kikényszeríteni belőlük a titkot.
2.) A második, a júniusi jelenés alkalmával Lucia szólalt meg elsőnek. ,,Mit kíván?” (Jellemző, hogy május és augusztus kivételével minden találkozáskor a legidősebb látnok szólal meg először.) ,,Jöjjetek ide a jövő hónap 13-án is. Imádkozzátok mindennap a rózsafüzért (a Szent Szűz ezt a kérését minden fatimai jelenése alkalmával elmondta!) és tanuljatok meg olvasni. Aztán majd megmondom, hogy mit akarok.” Lucia közbenjárt egy beteg gyógyulásáért. A válasz: ,,Ha megtér, az év folyamán meg is gyógyul.”
A fatimai gyermekek iránti tisztelet az évek múlásával egyre szélesebb körben elterjedt. 62 ország püspökeitől érkezett beadvány a Szentszékhez, kérve a boldoggá avatásukat. Marto Jácinta és Ferenc életszentségének vizsgálatához, egy döntő alapfeltételt kellett tisztázni, hogy ennyire fiatalkorú gyermekek képesek-e hősies fokon gyakorolni az erényeket, amely a boldoggá-, vagy szentté avatás elengedhetetlen feltétele. A két fatimai pászor, Jácinta és Ferenc boldoggá avatásával új fejezet nyílt az Egyházban. Első alkalommal nyert ugyanis elismerést, hogy olyan gyerekek is példát adhatnak a világ számára, akik nem haltak vértanúhalált, vagyis a két fatimai pásztor esetében nem volt szükséges a mártírhalál bizonyítása ahhoz, hogy az egyház példaként állíthassa őket a világ elé. A nagy esemény, 2000. május 13-án valósult meg, amikor II. János Pál pápa fatimai zarándoklata alkalmával boldognak nyilvánította a 
Marto Jácintát és Marto Ferencet.
2.) A második, a júniusi jelenés alkalmával Lucia szólalt meg elsőnek. ,,Mit kíván?” (Jellemző, hogy május és augusztus kivételével minden találkozáskor a legidősebb látnok szólal meg először.) ,,Jöjjetek ide a jövő hónap 13-án is. Imádkozzátok mindennap a rózsafüzért (a Szent Szűz ezt a kérését minden fatimai jelenése alkalmával elmondta!) és tanuljatok meg olvasni. Aztán majd megmondom, hogy mit akarok.” Lucia közbenjárt egy beteg gyógyulásáért. A válasz: ,,Ha megtér, az év folyamán meg is gyógyul.”
Az imádság után a Szent Szűz látomásban megmutatta a gyermekeknek a kárhozat helyét. A látnokok ijedtükben felkiáltottak a szörnyű látvány hatására. A pokol víziójának rettenetes élménye még súlyosabb vezeklésre indította a három gyermeket. Az élmény különösen a kis Jácintára volt nagy hatással, aki csaknem halálra vezekelte magát a ,,szegény bűnösök” megmentéséért. A látnokok napokig nem ettek, nem ittak. Megrendítő volt, hogy maga a Szent Szűz tiltotta meg a gyermekeknek a vezeklőöv éjszakai viselését. Mindehhez hozzájárult az emberek értetlen kíváncsiskodása, a gyermekek zaklatása, fenyegetése, üldözése, börtönbe zárása. 
1.) Az angyal III. jelenését követően csaknem nyolc hónappal később, 1917. május 13-án került sor a Szent Szűz első jelenésére Fatimában, a Cova da Iria egyik lejtőjén. A jelenést megelőző fényvillanásból a gyermekek közeledő zivatarra gondoltak. Gyorsan haza akartak menni, de újabb fény-villanást tapasztaltak, a következő percben pedig egy fehérbe öltözött asszonyt pillantottak meg egy törpetölgy-bokor felett, aki a ,,Napnál is fényesebb volt”.
A beszélgetés irányítását Mária vette át: ,,Fel akarjátok magatokat ajánlani Istennek? Elfogadjátok kezéből a szenvedést, amit majd számotokra küld, jóvátételül minden bűnért, amivel őt bántják meg, és a bűnösök megtéréséért?” A hét, a kilenc és a tízéves látnok még alig tud valamit az életről, a szenvedésről. Talán a kérdés súlyát sem érzik igazán. A válasz is gyermekre jellemző: szívből jövő és őszinte. Mindössze egyetlen szó: ,,Igen.” 
1916 tavaszától 1917. október 13-ig három angyali, és hat Mária-jelenésről tudunk.
Az angyal szeptember végén, október elején jött harmadszor. Ez alkalommal kehely volt a kezében, felette pedig egy ostya, amelyből vércseppek hullottak a kehelybe. Az Angyal a kelyhet és az ostyát a levegőben hagyta lebegni, majd leborult és háromszor elmondta a következő imát: ,,Legszentebb Szentháromság, Atya, Fiú és Szentlélek! Mély alázattal imádlak és felajánlom Neked Jézus Krisztus legdrágább Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét, aki jelen van a föld összes tabernákulumában, engesztelésül a szentségtörésekért, a szidalmakért és közömbösségekért, mellyel megbántják. Jézus Szentséges és Mária Szeplőtelen Szíve által könyörgünk a szegény bűnösök megtéréséért.” 
Ezt követően az ostyát Luciának, a kehely tartalmát pedig Ferencnek és Jácintának adta. Közben így szólt: ,,Vegyétek Jézus Krisztus Testét és igyátok Vérét, melyet a hálátlan emberek oly szörnyen meggyaláznak. Tegyétek jóvá bűneiket, és vigasztaljátok a jó Istent.” Végül ismét a földre borulva háromszor elmondta az előbbi imát, majd eltűnt. A három gyermek igen kimerült az események hatására. Teljesen átitatódtak Lélekkel. A látnokok azonban még mindig nem avattak be senkit közös titkukba. Csak vezekeltek és engeszteltek.
Az 1917-es esztendő mind a világtörténelemben, mind pedig az üdvösség történetében igen jelentős dátum. Rengeteg szenvedés és vérontás árán Európa keleti részében új korszak és új eszme indult történelmi útjára. Ez az új korszak és új eszme úgymond az ember nevében vállalta, sőt erőszakosan, s szervezetten terjesztette az istentagadást mint hivatalos ideológiát. Az üdvtörténet folyamán először jöttek létre azok a politikai feltételek, amelyek világméretekben szolgálták az ateizmust. Ez pedig páratlan pusztítást végzett az istenhit intézményrendszerében, a lelkekben, az élet minden terén szerte a világon. Érthető, ha az Egyház Anyja, a Boldogságos Szűz fél évvel az októberi bolsevik puccs előtt, a neki szentelt hónapban, tehát 1917. május 13-án Fatimában újra letekintett erre a sok szenvedést látott s mérhetetlen szenvedés előtt álló világra.
Az Aljustrel nevű tanyán élt az egymással rokonságban lévő két család, Antonio dos Santos és Manuel-Pedro Marto, melyből a történetben szereplő három látnok származott. A Santos család sarja Lucia. Ferenc és Jácinta pedig a Marto család tizedik és tizenegyedik gyermeke. Együtt őrizték juhaikat. Lucia 10, Ferenc 9, Jácinta pedig 7 éves, amikor a jelenések 1916 tavaszán elkezdődtek.
Oroszországot Mária Szeplőtelen Szívének kell felajánlani, kérte a Szent Szűz Fatimában.
Örömmel veszem tudomásul, hogy a Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja Mozgalom természeténél fogva hívő katolikusoknak nemzetközi magántársulása. (A Mozgalom) az Egyház pásztorai iránti legteljesebb hűségben végzi munkáját, és készségesen veti alá magát mindazoknak a rendelkezéseknek, melyeket a Püspökkari Konferenciák a „Világi krisztushívők társulásai”-ra vonatkozóan elrendeltek, amint ezt a Mozgalom 2008. augusztus 15-i dátummal felújított Alapszabályai 2.1 pontja kinyilvánítja az Egyházi Törvénykönyv 215. kánonjának megfelelően. Fokozza örömötöket annak tudata, hogy ennek a Társulatnak különleges küldetése, elvinni Krisztus örömhírét a családokba Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja által, élve és terjesztve az ő üzenetét, hogy az Örök Atya és Jézus Szentséges Szívének a Szeretete minden szívbe eljusson. (Alapszabályok 9.1)
Értesülve Szentatyánk, XVI. Benedek pápa lemondásáról, amely február 28-án lép hatályba, hálát adunk az Isteni Gondviselésnek mindazokért a kegyelmekért és ajándékokért, amelyekben XVI. Benedek pápa apostoli szolgálata által az Egyházat és az emberiséget részesítette. Különös szeretettel emlékezünk vissza Egyházunk és Hazánk iránti nagylelkű jóindulatára, melynek egyik kiemelkedő jele volt szentéletű vértanúink boldoggáavatása.
A kikötő közelében fekvő, lepusztult városrészben, ahol még turisták sem igen mernek bámészkodni, Michel-Marie atya mindennap késő estig gyóntat, megtérőket keresztel, miséin zsúfolásig telik a templom. Az Avvenire interjúját foglaljuk össze.
Kijelentésével arra az esetre utalt, amelyben két brit állampolgárt elbocsátottak munkahelyéről, mert felszólításra sem vették le a keresztet nyakukból munkájuk során. A British Airways légitársaság két alkalmazottjáról van szó, akik a londoni Heathrow repülőtéren a bejelentkezési pultnál dolgoztak. Nadia Eweida és Shirley Chaplin esete hamarosan az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül kivizsgálásra. A strasbourgi ortodox képviselők és az orosz jogászok már teljes támogatásukról biztosították az ügyet. Ez példanélküli helyzet – állapította meg Philip Ryabykh ortodox pap.
Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok, és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat), és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. 
Az olykor a demokratikus döntéshozatalban is gyengélkedő unió Semin szerint az emberek, államok, világnézeti határoktól mentes balliberális irányelvet tartja szem előtt. Az eszme kiteljesedésének azonban komoly akadálya, hogy magának az EU-nak is vannak határai és olyan mércéje, mely alapján „irgalmatlanul elítél minden máshitűt”. Mit vétett Magyarország, hogy kiérdemelt egy ilyen éles kritikát? – teszi fel a kérdést. A cikkíró visszaidézi az Európai Parlament, a Human Rights Watch, az Amnesty International tavaly áprilisi közös nyilatkozatát. Ebben az EP és az emberjogi szervezetek tiltakoztak a magyar alaptörvénynek a Szent István-i hagyományokról, a házasság védelméről, a hagyományos család jelentőségéről, avagy az élet oltalmazásáról szóló szakaszai ellen. Az említett részek állítólag diszkriminatívak, mivel veszélyeztetik a vallásszabadságot, a homoszexuálisok egyenjogúságát és a nők jogát a magzatelhajtáshoz.
A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1946-os karácsonyi körlevele
Igen megható jelenetnek is tanúja voltam. József és Mária egy alkalommal éppen a jászol mellett álltak és bensőséges megindultsággal nézték a Kisjézuskát, amikor látták, hogy a szamár egyszer csak térdre rogyott és fejét egészen a földig hajtotta. Mária és József erre sírni kezdtek.
Közben a pásztorok körében híre ment, Jézus születésének órájában történt angyaljelenésnek. A körülfekvő völgyek jólelkű családjai közt beszéd tárgya lett az Ígéret Gyermeke. Ezek a jó pásztorcsaládok most el is jöttek, hogy leróják tiszteletüket a Szentcsalád iránt, akiknek a völgyben tudtukon kívül szállást adtak. 
Mialatt az angyal ezt nekik kijelentette, körülötte még erősebb lett a fényesség, és láttam, hogy öt vagy hét magas, kedves és tündöklő angyalalak áll a pásztorok előtt. Hosszú szalagszerű írást tartanak a kezükben, melyen tenyérnyi nagyságú betűkkel láttam, de hallottam is, amint Istent magasztalva énekelték: "Dicsőség a magasságban Istennek, és békesség a földön a jóakaratú embereknek!" (Lk. 2. 14) Ugyanilyen jelenésben részesültek, kissé később, a torony környéki pásztorok is. Sőt, ezektől körülbelül három órányira keletre, egy másik pásztorcsoportnak is angyal-jelenésük volt, az ottani kút mellett.
Köszöntötték Öt is, a Gyermeket is, és térden állva igen kedves zsoltárokat zengedeztek, majd dicsőítő éneket és néhány rövid verset. Több hangban énekeltek és én is velük énekeltem. Egyik daluknál például a tenort vittem. Nagyjából még emlékszem a vers szavaira: "Óh Kisded! Szép vagy, mint a piros rózsa, ki mint Égi Hírnök jövel közénk." Búcsúzásnál a jászol fölé hajoltak s mintha csókot hintenének a kis Jézusra.
Láttam, amint éjfél felé, imája közben elragadtatásba esve a levegőbe emelkedett, úgyhogy alatta láttam a földet. Két karját keblén keresztbe fektette. Körülötte a ragyogás egyre erősbödött. Mindenen, még az élettelen tárgyakon is, valami belsőmegindultság volt érezhető, s a boltozat, a falak és a padló köve, mintha mind életre keltek volna ebben a fényességben. Egyszerre aztán láttam a boltozatot, amint Mária fölött fénycsóva csapott föl egész az égig, mindig növekvő tündökléssel. Ebben a fénycsóvában dicsőítő énekeknek csodálatos hullámzását láttam, melyek egymásba fonódva és egymást átjárva, mint mennyei lelkek kara lebegtek szemem előtt. A Szentséges Szűz elragadtatásában még mindig lebegve, amint letekintett fekvőhelyére, már ott imádhatta Istenét, kinek immár anyjává lett, és aki mint magával tehetetlen újszülött, ott feküdt előtte.
A Szűzanya most ruhákba pólyálta be a Kisdedet. Ebben a percben nem emlékszem, hogy milyenekbe is csavargatta, csak azt tudom, hogy alul vörös, fölötte meg fehér ruhácskával tekerte körül, egészen s kis hónaljáig. Legfelül, egy másik lepellel egészen a fejecskéjéig takarta be. A pólyaruhácskákból csak néhány darabot hozott magával Mária.
A világ kicsiny Megváltóját, nagy körültekintéssel, óvatosan a jászolba fektették mely, a szélén lelógó takaró alatt sással és friss fűvel volt kibélelve. Ez a jászol jobbra a barlang bejáratától - ahol az déli irányban elhajlott - egy, a földön álló kőre volt ráhelyezve. A barlangnak ez a része, szintben lépcsőzetesen mélyebben feküdt, mint a születési hely. Miután a Gyermeket elhelyezték a jászolban, örömkönnyek közt hálaéneket zengedezve álltak mellette.
Mialatt a Szűzanya pihent, József egy magával hozott bőrtömlővel lement a domb mögötti füves völgybe, ahol keskeny patakocska folydogált. Két cövek segítségével úgy állította be a tömlőt, hogy az lassan megtelt vízzel, mellyel aztán visszatért a barlanghoz. Ezt követően bement a városba, ahonnan egy rácsos edényformával, némi gyümölccsel és rőzseköteggel tért vissza.
Szent József ekkor még több lámpást gyújtott meg a barlangban. Kívülről neszt hallva kiment a bejárat elé és ott találta a kis csacsit, mely eddig szabadon futkosott a környéken. Ez vidáman futott hozzá és ugrált körülötte. József ekkor a barlang előtti kiugró helyen megkötötte, és szénát szór eléje.
Úgy látta, mintha tűzlángok vennék őt körül. Az egész barlangot csodás ragyogás töltötte be. Szent József éppen úgy nézett, miként Mózes tekintett az égő csipkebokorra. Ekkor szent félelemmel eltöltve, bevonult hálófülkéjébe és arcra borulva imádkozott.
Szorongó bátortalansággal haladtak egy utcán, mely inkább országúthoz hasonlított, mert a házak mind, dombon álltak mellette. De itt is eredménytelen volt József minden próbálkozása, Betlehem másik oldalán, ahol a házak még szétszórtabban épültek, egy mélyebben fekvő szabad térségre értek, mely olyan volt, mint egy nagy mező. Erre felé már nem volt nagy sürgés-forgás. Itt találtak egy fészerformát, közelében egy terebélyes fával, mely lombos hársfa módjára kínálta nekik árnyékát. Törzse sima volt, s kinyúló ágai szinte tetőt alkottak. Ehhez a fához vezette József a Szent Szüzet, törzse lábánál poggyászaikból pihenésre alkalmas ülőhelyet készített, és ezt követően elindult egyedül szállást keresni. A szamár, fejjel a fal felé fordulva állt.
Végül még egyszer végigment minden házon, de mivel épp felesége közeli állapotára hivatkozott, annál határozottabban utasították el! A hely ugyan eléggé magányos volt, egyes arra haladók mégis megálltak, s távolból néztek kíváncsian a Szent Szűzre, amint ez már emberi szokás, ha valakit esti szürkületben sokáig látunk egyhelyben állni. Úgy gondolom, hogy egyesek tán meg is szólították, kérdezvén, hogy kicsoda....jpg)
Így tehát a keleti oldalon, újra kiballagtak Betlehemből, és egy gyalogösvényen balra kanyarodtak. Olyanforma lepusztult út volt ez, mint amilyen kisvárosok leomlott falai-, sírjai- és sáncai mellett szokott húzód ni.
A teherhordó szamarat beállította a barlang bejárata előtti kiugró tető alá, és ugyanott készített ülőhelyet Mária részére, melyre Ő le ís ült. Lámpát gyújtva, kinyitotta a barlang vesszőből font ajtaját és belépett. A barlang bejárása keskeny volt, mert a falak mellett sok, a kákához hasonló szalmaköteg állott, melyekre barna pokrócok voltak teregetve. Innen beljebb, a helység legbelső részében is igen sok holmi volt, ami elfoglalta a helyet. Ezek egy részét József szükség szerint kihordta, hogy a barlang északi felében kényelmes nyugvóhelyet készíthessen a Szent Szűznek. A lámpást felakasztotta a helység homályos falára és bevezette a Szűzanyát, aki leült a pokrócokból és szalmakötegekből készített fekvőhelyre. Szent József ekkor alázatosan bocsánatot kért a gyenge szállásért, Mária azonban szívből örült, és teljesen elégedett volt. 
Itt állsz, Uram a XXI. századi Jeruzsálem falai előtt, előttünk. Szemedben könnycsepp, és nekem nincsenek érveim. Mégis arra kérlek, hogy ne bűneinket nézd, hanem újabb adventünkben jósággal jöjj közénk. 
Folyton a kis csacsi által jelzett úton haladtak, és bizony másfél napi kerülőt is megtettek Jeruzsálemtől keletre. Tekintve, hogy a környéken József apjának legelői voltak, így jól ismerte a vidéket. Megértette, hogyha a Betánia mögötti pusztaságon vágtak volna át, Betlehemet akár hat óra alatt is elérhették volna ugyan, de az az út hegyes völgyes és ebben az időszakban különösen nehezen járható. Ezért aztán a csacsi nyomát követve mindvégig völgyben haladtak, egyre közeledve a Jordánhoz.
A Szent Családot a gazda igen barátságosan fogadta. Egy tágas helységbe vezette őket és a szamarakat is ellátta. Egy szolga megmosta József lábát a kútnál és egy másik ruhát adott rá arra az időre, míg a sajátját megtisztították a portól és rendbe hozták a gyűrődésektől. Vacsorájuk után. itt tértek nyugalomra.
József a szamarat zablán vezetve Máriával azonnal bement, mert mint érkezőknek jelentkezniük kellett, hogy írást kapjanak, mely nélkül be sem engedtek senkit a településre. így mehettek tehát be a szétszórtan épült városba. Áttört falán, mint valami lebontott kapun, lehetett bejutni. A Szűzanya nyugodtan megállt a szamár mellett, míg Szent József szállást keresett a legszélső házakban, de hiába! Sok volt a vidéki utas már Betlehemben, és az emberek ide-oda futkostak.
A szánalom, a szeretet, a jóság ajándékát kérem a gazdagok, az egész világ számára az Istentől, mert szomorúan látom, hogy nem csak a fizikai személyek szegényednek el napról-napra, hanem országok sora kerül a csőd szélire. Döbbenten látom, hogy a bajban lévő országok, egész nemzetek nem számíthatnak a leggazdagabbak jóindulatára, nagylelkűségére. A bankárok, mint a keselyűk lecsapnak a kiszolgáltatott népekre, és nemhogy alacsonyabb, elviselhetőbb kamatokkal adnának segítséget, hanem bűnös haszonleséstől mint uzsorások nagyobb felárral adnak teljesíthetetlen feltételekkel hiteleket.
Szeretettel, jósággal, kicsinységem tudatában kérem a gazdagokat, hogy ésszerű, teljesíthető feltételekkel adjanak kölcsönöket a népeknek, országoknak. Hagyják fellélegezni, anyagilag talpra állni a nemzeteket, hogy szépen, lépésről-lépésre törleszteni tudják az adósságaikat. Isten teremtette szép világunkat ne kényszerítsék bele újabb szenvedésekbe, véres, nyomorú lázadásokba, hatalmas utcai összecsapásokba. Olyan döbbenetes volt látni egy görög fiatal tiltakozó lányt, ahogy a hajától fogva húzták a földön űrlényeknek beöltözött zsoldosok. 
.jpg)
"Meg kell pihennünk, mert nehezen bírok tovább menni!" Alighogy ezt kimondta a vezérlő kis csacsi máris megállt egy terebélyes tűlevelű fa alatt, melynek közelében forrás is volt. Megpihentek tehát e fa alatt, s József pokrócokat rakott egymásra, hogy az áldott Kismamát levéve a szamárról, ráültesse. A fa, Máriához közel eső alsó ágára József ráakasztotta a magukkal hozott lámpást. Sokszor láttam, hogy éjszakai utasok hasonlóképp cselekedtek.
A Szent Szűz buzgó imával kérte Isten segítségét, hogy a hideg kárt ne tegyen egészségükben. Erre, hirtelen oly nagy meleg járta át, hogy kezét odanyújtotta Szent Józsefnek, kinek keze szintén teljesen átmelegedett. Itt ettek a magukkal hozott apró kenyerekből és gyümölcsökből. A közeli forrás vizéből ittak, melybe egy magukkal hozott kis kancsóból József előbb balzsamolajat csöpögtetett. Közben, oly aggódó jósággal és vigasztalóan beszélt a Szent Szűzzel, hogy meglátszott rajta, mennyire fáj neki, útjuk fáradságos volta..jpg)
Ettől a fától két óra járásra délnek, láttam, hogy a Szent Család egy tanyához ért. A ház asszonya épp nem volt otthon, és a gazda, Józsefet azzal utasította el, hogy még időben vannak, s menjenek csak bátran tovább. Mikor innen már jódarabot tovább haladtak, látták, hogy a kis csacsi befut egy üres pásztorkunyhóba, melyet néhány pásztor épp kitakarított. Ide betértek. A pásztorok, igen barátságosan fogadták őket, s mindjárt pár köteg nádat, szalmát és rőzsét hoztak, hogy tüzet gyújtsanak..jpg)
Családnak, különböző ennivalókat hozva nekik. Jó szívvel bocsánatot kért tőlük és egészen megindult rajtuk. Hamarosan megérkezett a férje is, aki szintén bocsánatot kért tapintatlanságáért. Tanácsot is adott Józsefnek, hogyha még egy kicsit hegynek mennek, még szombat előtt találnak egy jó fogadót, melyben eltölthetik a Szabbathat. Ezt követően a Szent Család útnak is indult. Másnap egész napon át ott láttam a fogadós feleségét három gyermekével, meg a tegnapi asszonyt is a két gyerekkel, aki eljött meglátogatásukra. Meghitten ültek együtt és egészen lebilincselte őket Mária szemérmessége és bölcsessége. Különösen nagy megindultsággal hallgatták, amint a Szűzanya hosszasan beszélget a gyermekekkel, tanítgatva őket.
Szent Anna is igen szorgoskodik: ide-oda megy, hogy gyapjút hozzon, és abból egyíküknek-másikuknak adjon, majd pedig, hogy a szolgákat irányítsa.
Este láttam, hogy József a Szent Szűzzel, Szent Anna, Máriával Kleofás feleségével, néhány szolga kíséretében útra keltek. A Szűzanya fordított nyeregben kényelmesen ült a szamár hátán, melyre még csomagjaikat is rárakták, Szent József pedig gyalog vezette. Egyenlőre, még egy másik szamarat is vittek magukkal, melyen majd Anna asszony fog visszatérni. Férje Joachim, ekkor még a földeken dolgozott.
Zsidó vagyok és minden egyes ősöm is zsidó volt. Engem nem zavar egy csöppet sem, ha az emberek ezeket a gyönyörűen kivilágított, feldíszített fákat, Karácsonyfának nevezik. Nem érzem magam fenyegetve. Nem érzem, hogy meg lennék különböztetve. Egyáltalán nem zavar, amikor az emberek ’Boldog Karácsony’-t kívánnak nekem. Nem gondolom, hogy megaláznának, vagy gettóba akarnának csukni. A tény az, hogy valamiképpen kedvelem is. Azt bizonyítja nekem, hogy mi mindannyian testvérek vagyunk, akik együtt ünnepeljük az évnek ezt a boldog időszakát. Nem zavar az sem, hogy egy jászol-jelenet van felállítva az egyik forgalmas útkeresztezésben, közel a tengerparti házamhoz, Malibu-ban. Ha az emberek egy betlehemet akarnak, az ugyanúgy rendben van számomra, mint a Menorah néhány száz yardnyira arrébb.
Billy Graham prédikátor lányát 
időszakából is. E magán kinyilatkoztatások között, az aprólékos dolgokra is kiterjedő gazdagságukkal, előkelő helyet foglalnak el 
kötelékéből, mintegy "időutazóként" lélekben áthelyeződött az Úr Jézus és a Szent Szűz földi életének idejébe. Szem és fültanúként szemlélhette életüket a születéstől egészen a halálig. Látomásait, lelkivezetőinek parancsára tollba mondta a neves katolikus költőnek és írónak, 
Emmerich Anna Katalin 1824. február 9-én, a magára vállalt szenvedésektől teljesen legyengülten, az Úr nevével ajkán halt meg. II. János Pál pápa 2004. október 3-án 
. életévét jócskán betöltött Franz Beckenbauer kiemelkedőnek nevezte 2005-ös találkozását XVI. Benedek pápával. "A pápa mély benyomást tett rám" mondta Beckenbauer a müncheni Abendzeitungnak. A "Császár" úgy fogalmazott: ritkán lehet találkozni ilyen emberrel, akinek akinek az arcáról ennyire sugárzik a jóság és a szívélyesség. XVI. Benedek visszavezeti az embereket az Egyházba, ahogy ezt velem is tette, mondta Beckenbauer.