Fehér Ház a Karácsonyfát - első alkalommal -, Karácsonykor “Ünnepi Fá”-nak nevezte. Ez a tény arra késztette a CBS műsorvezetőjét Ben Steint, hogy megírja alábbi cikkét, melyből részleteket közlünk. Ezek a gondolatok elgondolkodtatóak és mindenhol érvényesek …
Megjelent a CBS Rádió vasárnapi, Ben Stein írta kommentárjában.
Zsidó vagyok és minden egyes ősöm is zsidó volt. Engem nem zavar egy csöppet sem, ha az emberek ezeket a gyönyörűen kivilágított, feldíszített fákat, Karácsonyfának nevezik. Nem érzem magam fenyegetve. Nem érzem, hogy meg lennék különböztetve. Egyáltalán nem zavar, amikor az emberek ’Boldog Karácsony’-t kívánnak nekem. Nem gondolom, hogy megaláznának, vagy gettóba akarnának csukni. A tény az, hogy valamiképpen kedvelem is. Azt bizonyítja nekem, hogy mi mindannyian testvérek vagyunk, akik együtt ünnepeljük az évnek ezt a boldog időszakát. Nem zavar az sem, hogy egy jászol-jelenet van felállítva az egyik forgalmas útkeresztezésben, közel a tengerparti házamhoz, Malibu-ban. Ha az emberek egy betlehemet akarnak, az ugyanúgy rendben van számomra, mint a Menorah néhány száz yardnyira arrébb.
Nem szeretem, ha piszkálnak amiatt, hogy zsidó vagyok és ugyanúgy nem gondolom, hogy a keresztények kedvelik, ha piszkálják őket azért, mert keresztények. Gondolom, az istenhívők belefáradtak. Fogalmam sincs, honnan származott ez az "Ünnepi Fa" ötlet, miután Amerika kifejezetten ateista ország.
Vagy akár kifejezhetem másképp is: honnét jött az ötlet, miszerint imádnunk kell a hírességeket, de tilos Istent imádnunk? Viszont sokan vagyunk akik elgondolkodnak azon, honnan jönnek ezek a hírességek, s hova lett az az Amerika, amit mi ismertünk...
Billy Graham prédikátor lányát Anne Graham-et meginterjúvolták az Early Show-n és Jane Clayson (a riporter) ezt kérdezte: ’Hogyan lehetséges, hogy Isten engedte, hogy ilyesmi, mint a Katrina hurrikán megtörténjen?’
Anne Graham egy rendkívül mély és éles elméjű választ adott. Azt mondta, ’Úgy hiszem, Isten mélyen elszomorodott emiatt, ahogy mi is, de évek óta mondjuk Istennek, hogy takarodjék ki az iskoláinkból, a kormányzatunkból és takarodjék ki az életünkből. Úgy vélem, Ő igazi Úriemberként, végül csendben kihátrált. Hogyan várhatjuk el Istentől, hogy áldását adja ránk és védelmezzen minket, ha mi azt követeljük Tőle, hogy hagyjon minket békén?’
A legutóbbi események fényében... – terrorista támadások, iskolai lövöldözések –, nos ez akkor kezdődött, amikor Madelaine Murray O’Hare (mellesleg: megölték, tetemét néhány éve találták meg) arról panaszkodott, hogy nem akar imádkozást az iskoláinkban, és mi azt mondtuk, rendben van. Aztán valaki azt mondta, jobb, ha nem olvassuk a Bibliát az iskolában. (Mellesleg a Biblia tanítja, hogy: ne ölj; ne lopj és szeresd felebarátodat, mint tenmagadat). És mi azt mondtuk, rendben van.
Aztán Dr. Benjamin Spock azt mondta, ne fenyítsük gyerekeinket, amikor csintalankodnak, mert kicsiny személyiségük eltorzul és meglehet, hogy rongáljuk önbecsülésüket (Mellesleg: Dr. Spock fia öngyilkos lett). Na persze kell egy szakember, aki tudja miről beszél. És mi azt mondtuk, rendben van.
Most meg azt kérdezzük magunktól: miért van az, hogy
– a gyerekeknek nincs lelkiismeretük,
– miért nem tudják, mi a jó és mi a rossz,
– és miért nem zavarja őket, ha idegeneket ölnek, akár osztálytársaikat, vagy önmagukat?
Valószínű, ha hosszan és elég keményen elgondolkodunk ezeken, lehet, hogy végül is rájönnénk. Úgy vélem, nagy része van ebben, annak, hogy ’AZT HIÁNYOLJUK, AMIT ELVETETTÜNK’.
Vicces, milyen egyszerű az embereknek megvetniük Istent, aztán azon csodálkozni, hogy miért halad a világ a pokolba.
Vicces, mennyire elhisszük, amit az újságok mondanak, de megkérdőjelezzük, amit a Szentírás mond.
Elgondolkodtató az is, hogy fajtalan, durva, vulgáris és obszcén cikkek mennek át szabadon a világhálón, de nyilvános vita Istenről tilos az iskolákban és a munkahelyeken.
Ugyancsak vicces, hogy jobban aggódunk amiatt, hogy mások mit gondolnak rólunk, mint amiatt, hogy Isten mit gondol rólunk.
Megbecsüléssel, őszintén és tisztelettel:
Ben Stein
Eredeti cikk