100. Az Istennek felajánlott áldozathozatal első és legkézenfekvőbb megnyilvánulási formája az, hogy elfogadjuk azokat a lemondásokat, küzdelmeket és szenvedéseket, melyeket feladataink hűséges teljesítése jelent számunkra. A fatimai Angyal világosan beszélt: „Főként azokat a szenvedéseket fogadjátok el és viseljétek megadással, amelyeket Isten küld rátok.”
Lúcia később ezt fűzi hozzá: „Ez az engesztelés és áldozat amit a jó Isten kíván, melyet mindenkinek vállalnia ahhoz, hogy Isten törvényét betartva, igaz életet éljen. Ezt az utat Isten világosan meg akarja ismertetni a lelkekkel, mert sokan azt hiszik, hogy az engesztelés kemény önsanyargatást jelent, s ehhez nem érzik magukat sem elég erősnek, sem elég nagylelkűnek. Elbátortalanodnak és berendezkednek egy langyos és bűnös életmódra”. Az Úr később ezt a tanítást adta számunkra Lúciának: „Az áldozathozatal mindenkitől megköveteli, hogy teljesítse saját feladatait és tudatosan betartsa törvényeimet. Ma ezt a fajta bűnbánatot kérem és várom el!”
101. A bűnös mindazt a szenvedést, melyet a bűnei miatti tisztulásáért kell majd viselnie a túlvilágon, akár csak töredékében is, még a földön Istenért (Istennek felajánlottan) szenvedné, nem csak érdemszerzően és boldogabban élhetne már a földön, de jelentősen megrövidíthetné a tisztítótűzbéli vezeklését is!
102. Nagyobb boldogság adni, mint kapni! (ApCsel 20,35)
103. Az istenszeretettől eltöltött lélek nem szenved, ha megtagadja magát. Az olyan szívben, mely Istenen kívül semmit sem szeret, a legnagyobb csapások sem oltják ki a szeretet lángját, sőt inkább élesztik azt. (uo)
104. Ne azt reméld, hogy Isten megkímél a szenvedéstől, hanem azt, hogy erőt ad hozzá! (Kempis)
105. Az idővel minden gyümölcs beérik. (Don Bosco)
106. Jézus Krisztus, nem vonzó megjelenésével, nem üdvösséges tanító igéivel, még csak nem is rendkívüli csodáival váltotta meg a világot, hanem az Atyának felajánlott kínszenvedésével! Ezzel a szenvedést a megváltás dicső rangjára emelte, értelmet adva minden felajánlott emberi szenvedésnek! Tudnunk kell azt is, hogy ha nem csak önmagunk-, hanem más lelkek üdvéért ajánljuk fel áldozatainkat, ezzel részt vállalhatunk Jézus megváltó munkájában.
107. A szenvedés értelmét ne abban keressük, hogy az valami elkerülhetetlen szükségszerűség, hanem abban, hogy saját személyes hivatásunkhoz szükséges! (Thomas Merton)
108. Amikor a vezeklésről és engesztelésről beszélünk, ne arra gondoljunk, hogy miféle kínokkal sanyargatnánk testünket. Mert nem a lemondás nagysága, hanem a bűnbánat őszintesége az, mely értéket ad engesztelésünknek. A bűnbánat és hála érleli meg bennünk azt a tiszta szeretetet, amellyel elégtételt adhatunk Istennek addigi eltékozolt életünkért, bűneinkért, vagy mások bűneiért.
Uram irgalmazz nekünk!
Feltűnő a Szent Szűz pontos időmeghatározása. Nem világos, miért 1864-ben kerül sor Lucifer kiszabadulására, azt azonban tudjuk, hogy 1864-ben volt az első Internacionálé (no comment!).
Itt persze a szbdkműves III. 
.JPG)
1860. szept. 28. Melánia minden ellenzés dacára ott hagyta az angliai zárdát és Marseillesbe érkezett, hogy az Istenanya rendelkezésének eleget téve a titkot hirdesse. A grenoblei püspök gondoskodott, hogy Melániát Marseilles-ben egy karmelita zárdába rejtessék.
.jpg)
Előre kell bocsátani, hogy a két gyermek, külön-külön kapott titkot és a Maximin féle leirat, nem lett nyilvánosságra hozva soha! Pontosabban, a Szentszék betekintést engedett René Laurentinnek, aki könyvet is írt a La Salette-i titkok ügyéről. Egyik látnok sem tudott írni, így 1851-ben még más, illetékes személy jegyezte le az elmondottakat és továbbította IX. Piusz kezéhez. Az érdekesség az, hogy igen röviden foglalták össze a titkot (vagy csak annak lényegét közölték röviden?). Az tény, hogy mindkettejüké, a tartalmat tekintve hasonló. Alább látható a kísérő levél a Szentszék felé, majd idézzük az ebben közölt titok tartalmát..jpg)
Tekintve, hogy az 1879-ben Mélanie által közölt titok nem képezi az egyház által hivatalosan elfogadott üzenet részét, mindenkinek szíve joga, hogy hisz-e Mélanie leiratában. Mindazáltal, a Melanie-féle titkot, püspöki engedéllyel adták közzé, jóllehet ez még nem tekinthető hivatalos egyházi jóváhagyásnak (hiszen ennek égi eredetét és szöveghitelét nem állapították meg), csupán azt jelenti, hogy – mint "elmélkedésre alkalmas anyag" – nem tartalmaz semmit, ami a hit és erkölcs ellen szólna (nihil obstat).
Ha a titok felől érdeklődtek, Melanie ezt válaszolta: ha a Szent Szűz el akart mondani egy titkot, azt nem tagadhatjuk le, a tartalma felett nem vitázhatunk. Különösen érvényes ez azokra, akik még azt sem voltak képesek megvalósítani – amit a Szűzanya nem titokként közölt –, és amit az Egyház hivatalosan és vitathatatlanul elfogadott. Miért vállalnák magukra felelőtlenül és érdemtelenül olyan tudás birtoklását, amelyért érdemlegesen – az emberi restség folytán –, úgyse tennének semmit!
Ami a gyerekek későbbi zaklatott és néha meglepő fordulatokkal teli életét illeti, az nem befolyásolja a jelenés és az üzenet hitelességét. Nem csak hitük gyakorolták lelkiismeretesen, de a jelenések igaza mellett is kiálltak, holott állandóan ki voltak kitéve a kíváncsiskodók és a politika zaklatásainak is. A La Salette-i Mária-jelenés kiváló példa, a mai üzenetközlők számára! A mai látnokoknak ugyanis – a saját lelkiismeretükön kívül – nem kell megküzdeniük politikai zaklatással, esetenként még a nevüket is elrejthetik álnév alatt. Az is előfordulhat, hogy esetenként folytatják egy már név szerint is befutott magánkinyilatkoztatás üzenet-anyagát, vagy simán felteszik az internetre, álnéven. Meg sem fordul a fejükben, hogy a még jó szándék esetében is, a felelőtlenségükkel, elterelhetik a lelkek figyelmét az igaz és elismert üzenetek megvalósításáról, zavart keltenek, súlyosan megbántják az Istent és tévutakra vezethetik a bizonytalankodó lelkeket! 
A lázadó erők által vasárnap megölt atya, 
A keresztények közül sokan elmenekültek, vagy az ország belsejébe települtek át, mivel nincs elég pénzük ahhoz, hogy távozzanak Szíriából. Azonban világos, hogy a keresztény közösség óriási sebeket szenvedett. A keresztény kisebbséggel való kapcsolat egyfajta lakmuszpapírt jelent ahhoz, hogy megértsük: milyen típusú rezsimek és társadalmak vannak kialakulóban a Közel-Keleten – hangsúlyozta rádiónknak adott interjújában a szentföldi ferences kusztos.
1835. augusztus 26-án vagy 27-én született Corps-ban. Édesapja kerékgyártó, aki Anne-Marie Templier-vel kötött házasságot, melyből négy gyermek született. Közülük csak ketten érték meg a felnőtt kort: Angélique (sz.1829) és Maximin. Édesanyjuk 1837-ben meghalt, Maximin ekkor csupán 17 hónapos. 
1860-ban csatlakozik a Pápai Légióba (zouve), mely az ördöginek tartott Garibaldi pápaság és egyházellenes mozgalmát volt hívatbva ellensúlyozni. Az állandó politikai intrikáknak kitett és minden támasz nélküli Maximint a Jourdain házaspár örökbe fogadta és orvosnak taníttatta, ám néhány év után a tanulmányokat abbahagyta. Rómába ment, majd visszatért Párizsba és 1869-ben a Jourdain házaspárral együtt letelepedett Corps-ban. Adósságai miatt kellemetlen helyzetbe került. Corps-ban szerencsétlen vállalkozásba kezdett: likőrkereskedő lett, de ez sem sikerült. Végül, a püspök engedélyével, a La Salette-i atyák rendszeres anyagi támogatást nyújtottak Maximinnek és a Jourdain házaspárnak. 
Szerencsétlenkedő életvitele és a liberalisták által ellene folytatott rágalomkampányában egészsége megroppant. Lelkivezetője Rev. Pere Berthier, azt írja könyvében (Les Merveilles de Notre-Dame de la Salette): "Maximin mindazon dolgokban, amelyekkel vádolták, nem volt annyira hibás, mint azok, akik rágalmazták őt."
Negyven éves korában, 1875. március 1-én délután 5 órakor halt meg. A Corps-i plébános, Fuzier abbé így írta le halálát: "Igaz keresztény módjára halt meg, mintegy öt perccel azután, hogy nagy hittel és tökéletes megnyugvással fogadta kezemből a szentségeket. Szentgyónása előtt nagy áhítattal vett magához néhány csepp La Salette-i forrásvizet, s ugyancsak ebből ivott, hogy a Szentostyát le tudja nyelni; ez volt az utolsó ital, amit magához vett, mintegy utolsó tanúságtétele a jelenésről." . 
XVI. Benedek pápa Názáreti Jézus c. könyvének 2. részében megállapítja, hogy "Sok mai exegéta az engesztelés gondolatát Jézus istenképével összeegyeztethetetlennek ítéli, és azt állítják, hogy az engesztelés gondolata a modern felfogás számára nem követhető." 
II. János Pál pápa: "Az Egyház hirdeti és különféle módokon tapasztalja a megfeszített és föltámadt Krisztusban kinyilatkoztatott isteni irgalom igazságát. Továbbá maga is törekszik arra, hogy gyakorolja az irgalmat az emberek által és az emberek iránt, mert megérti, hogy ez a legelemibb föltétele annak, hogy az „emberibb” és jobb világért akár most, akár a jövőben valamit valóban tenni lehessen.” (Részlet II. János Pál pápa DIVES IN MISERICORDIA c. enciklikájából)
XIII. Leo pápa: „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten, a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. (!) Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. (...) Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmi okból ne lankadjon a (rózsafüzér) imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22) 
XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzérről (részletek): „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek országába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára. (…) Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségeit, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadságát támadják, az isteni és emberi jogok ellen az őrjöngés erejével lázadnak, s igyekszenek az társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjárása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet. Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt és aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon." (Castelgandolfo, 1937. szept. 29.) 
Tavasztól őszig a környező tanyákra küldték pásztorlánynak. Csak télen tartózkodott otthon, rövid ideig. Nem járt iskolába, nem tudott sem írni, sem olvasni, hittant sem tanult, s mivel a teheneket vasárnap is őrizni kellett, templomba is csak nagyon ritkán jutott el. 
Az vita tárgya, hogy kényszerítve (hogy eltüntessék), esetleg állhatatlansága miatt, de 1854. szeptemberében Angliába küldik egy angol pap kíséretében a Darlington-i, a kármeliták kolostorába. Kéri, hogy részt vehessen a nővérek életében, s később be is lép a rendbe. Fogadalmát 1856. február 24-én teszi le. 
1878. december 3-án XIII. Leó pápa fogadta Mélanie-t. December 18-án meghalt Mgr. Petagna püspök. 1879-ben Mgr. Zola, Lecce püspöke, kis füzet formájában nyomtatásban kiadta Mélanie közlését az 1846. szeptember 19-i jelenés alkalmával kapott titokról, mely 1858 óta közölhető a nyilvánossággal. A kiadvány ellen több francia püspök tiltakozott, s kérték annak visszavonását. .jpg)
Mélanie egész franciaországi tartózkodása idején azon fáradozott, hogy létrehozzon egy olyan szerzetesi közösséget, amely az Istenanya rendjének szabályzata szerint él. Ez azonban nem sikerült. 
Melanie Calvat, La Salette látnoka, helyi nevén "a feketébe öltözött idős francia hölgy", a
A Szeplőtelen szeme olyan volt, mint Isten kapuja, ahonnan látni lehet mindent, ami csak megrészegítheti a lelket. Amikor tekintetem Isten Anyjának tekintetével találkozott, aki az én Anyám is, úgy éreztem, hogy a szeretet boldog forradalma születik meg bennem; egy biztos és erős szeretet, mely fel akar olvadni az ő szeretetében. 
Amikor egymásra néztünk, tekintetünkkel beszéltünk; oly nagy szeretettel szerettem őt, hogy legszívesebben megcsókoltam volna a szemét, hiszen pillantása vonzott és arra hívott, hogy egyesüljek vele. Tekintete egész valómban édes remegést ébresztett, s óvakodtam attól, hogy akárcsak a legkisebb mozdulattal is kellemetlenséget okozzak neki. 
tökéletesen teljesíteni, bármi éri is halandó életében; elegendő lett volna ahhoz, hogy a lélek az istendicséret, a hálaadás és az engesztelés állandó gyakorlására adja magát. 
(A képen látható szerpentin, a gyertyás körmenetek útvonala.)
Mindig szerettem Don Bosco-t, mert őt kértem segítségül egy-egy pap ismerősömért, de elsősorban fiam miatt, aki különösen rokonszenvezett vele.
Bosco Szent János vette kézbe fiam ügyét annyira, hogy az egy éves római tartózkodása után haza is engedték.
A Szent Szűznek sárga köténye volt. Eh, mint mondok, sárga? A kötény tündöklőbb volt, mint több nap együtt. Nem földi anyagból készült, hanem fényből szőtték és elragadó szépséggel csillogott. A Szent Szűzben minden igen erősen arra indított engem, hogy Jézusomat földi életének minden mozzanatában imádjam és szeressem. 
A Szent Szűz hangja édes volt, elragadó, kedves, szívet melengető, megnyugtató és lecsendesítő, mely minden vágyat kielégített. Szinte ittam a hangját, szívem táncolt örömében, s vele egyesülve fel akart oldódni benne. 
Mély együttérzés ébredt bennem, szerettem volna az egész világnak beszélni erről az ismeretlen szeretetről, és minden halandó lelkébe belopni a legnagyobb együttérzést és hálát az Isten iránt, akinek nincs szüksége ránk, hogy az legyen, aki volt, aki van és aki mindörökké lesz; mégis milyen érthetetlen ez a szeretet az ember számára! Az Isten emberré lett, meg akart halni, igen, meghalni, hogy jobban belevésse lelkünkbe és értelmünkbe irántunk való "őrült" szeretetét! Ó, milyen szerencsétlen vagyok, hogy nincsenek szavaim annak a szeretetnek kifejezésére, mellyel a mi jó Megváltónk szeret bennünket. Másrészt milyen boldogság ennyire érezni azt, amit nem tudunk kifejezni! 
A Szent Szűz nagyon magas és arányos testalkatú volt; olyan könnyednek látszott, hogy egy kis szellő meglebbenthette volna, mégis mozdulatlanul és szilárdan állt. Megjelenése magasztos és fenséges volt, de nem úgy, mint a földi hatalmasoké. Méltósága szeretettel vegyes tiszteletet ébresztett, ugyanakkor mégis vonzott. Tekintete szelíd és átható; mintha a szemével beszélt volna hozzám. Szívem szinte elolvadt ebben a szavak nélküli párbeszédben, mely nem volt más, mint a szeretet erős fellángolása elbűvölő szépsége láttán. Tekintetének szelídsége, arckifejezésének kimondhatatlan jósága megértette velem, hogy engem önmagának akar és önmagát akarja nekem adni. Ekkora és ilyen szeretetet lehetetlen földi szavakkal visszaadni. 
A Szent Szűz egészen szép és szeretetteljes volt; amikor ránéztem, kívántam feloldódni benne. Személye és egész külseje senkihez sem hasonlítható királynői fenséget, ragyogást, nagyszerűséget sugárzott. Szépnek, fehérnek, makulátlannak látszott, kristálytisztának, káprázatosnak, égiesnek, frissnek és ártatlannak, mint egy Szűz. Úgy tűnt. hogy drága és egészen tiszta ajkai ezt a szót lehelték: szeretet. 
A kereszt aranyozottnak látszott – azért mondom, hogy aranyozott és nem színarany, mert láttam már különböző aranyozott tárgyakat, melyek számomra sokkal szebbnek tűntek, mint egy egyszerű aranytárgy. A ragyogó fényességű kereszten kitárt karokkal függött a mi Urunk, Krisztus. A kereszt vízszintes ágának majdnem a szélén jobb- és baloldalon kalapácsot, illetve harapófogót láttam. Krisztus alakja természetes testszínű volt, de nagy fénnyel ragyogott. Az egész testből áradó fénysugarak, mint ragyogó dárdák a szívemig hatolva vágyat ébresztettek, hogy egyesüljek vele. Krisztus néha halottnak látszott: feje lehanyatlott, élettelen teste lezuhant volna a keresztről, ha a szegek nem tartják. (folyt.)
Szeptember 20-án, a jelenés másnapján kora hajnalban elindultunk Maximinnal. A plébániára érve kopogtattam. A plébános úr házvezetőnője nyitott ajtót és megkérdezte, mit akarunk. Franciául válaszoltam (én, aki ezt a nyelvet eddig soha nem beszéltem): "A plébános úrral szeretnénk beszélni!" "És mit szeretnétek neki mondani?" – kérdezte Azt akarjuk neki elmondani kisasszony, hogy tegnap felmentünk a Baisses-i hegyekbe legeltetni a teheneket, s amikor megebédeltünk stb. stb." Elmeséltünk neki jó sokat abból, amit a Szent Szűz mondott. Ekkor megszólalt a templom harangja, ez volt az utolsó beharangozás a misére. Perrin abbé, La Salette plébánosa, aki mindent hallott. amit elbeszéltünk, nagy robajjal kinyitotta az ajtót; sírt, a mellét verte és így szólt: 
Szeptember 19-én este a szokottnál kicsit korábban mentünk haza. Megérkezve gazdáimhoz azzal foglalkoztam, hogy a teheneket bekössem az istállóba és rendet rakjak. Még nem fejeztem be, amikor gazdasszonyom sopánkodva jött hozzám: "Gyermekem, miért nem jössz már be és meséled el nekem, hogy mi történt a hegyen?" (Maximin ugyanis átjött hozzánk, miután nem találta otthon gazdáit, akik még nem tértek haza munkájukból és mindent, amit látott és hallott, elmesélt gazdasszonyomnak.) Így válaszoltam: 
Elkezdtem, s amikor már majdnem a felénél tartottam, gazdáim megérkeztek a mezőről. Gazdasszonyom sírt, amikor meghallotta a mi szelíd Anyánk panaszát és intését: "Ah, maguk holnap ki akarnak menni begyűjteni a gabonát; vigyázzanak, jöjjenek és hallgassák meg, mi történt ma ezzel a gyermekkel és Selme-ék pásztorával!" Majd felém fordult: "Kezdd újra, amit már nekem elmondtál!" Újrakezdtem, s amikor befejeztem, gazdám megszólalt: "A Szent Szűz volt az, vagy egy nagy szent, aki az Istentől jött; de végeredményben ez ugyanolyan, mintha maga a jó Isten jött volna el. Mindent meg kell tenni, amit ez a Szent mondott. Hogyan fogjátok ezt az egész nép tudomására hozni?" Így válaszoltam: "Maga megmondja nekem, mit tegyek és én megteszem." Ö anyjára. feleségére és testvérére nézett: "Ezen még gondolkodni kell." Ezután mindenki elment a maga dolgára. 
A Szeretetláng látnoka, 
Ennek a felhívásnak kellett volna az „Engesztelés Műveként” diadalra jutnia Erdey Ferenc atya (1895-1966) által hazánkban. És ennek szellemiségét szerette volna megvalósítani a 40-es elején a Világ Királynője, Natália (1901-1992) nővéren keresztül! Ennek az engesztelő lelkiségnek volt példája és rejtett apostola a 40-es 60-as években boldog reményű Marton Marcell kármelita atya (1887-1966). És ezek megvalósításához kínált többlet kegyelmi erőt és lánglelkűséget a Szeretetláng üzenete (1961-1985). 
A nagyon szép Hölgy átkelt a vízmosáson, majd két lépésnyi távolságra anélkül, hogy megfordult volna, még egyszer így szólt hozzánk, akik követtük (mert sugárzó alakja, de még inkább jósága elbűvölt, miközben úgy éreztem, hogy egészen magával ragadja a szívemet): - Jól van, gyermekeim, tudassátok ezt egész népemmel! 
A Szent Szűz ezután megadta nekem – franciául is – egy új szerzetesrend szabályzatát. 
- Ó nem, Asszonyom – válaszoltuk mindketten. 
A XIII. századi Boldog Özséb pilisi remete (az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend alapítója) barlangja előtti keresztjénél látomásban részesült. Sok-sok apró lángocskát látott mindenfelől összegyűlni, melyek a kereszten egyetlen nagy lánggá egyesültek. Ez az egy látomás elegendő indíttatást adott neki ahhoz, hogy a szétszórt engesztelő remetéket egybegyűjtse, megalapítva a Pálos Rendet. A Szent Szűz célja sem más, mint összegyűjteni az engesztelő szíveket (lángocskákat), felszítsa azokat Szeplőtelen Szívének jézusi hevületével, hogy ígérete szerint bűnt perzselő Szeretetlánggá egyesítse azokat: „Tüzet tűzzel fogunk oltani, a gyűlölet tüzét, a Szeretet Tüzével!” (III/203) A lelkinaplóban olvashatjuk az Úr Jézus szavaiként: „Azt amit tesztek, égjen mint az égő csipkebokor mely ég, de el nem ég! Ilyen áldozat kell Nekem, melynek szeretettől égő tüze Hozzám ér!” (II/108-109).
A 28 éves Nick Williamson portadowni nyomdáját a MyGayZine meleglap kereste meg azzal, hogy mennyiért vállalná el a magazin kinyomtatását. A fiatal vállalkozó azt válaszolta Danny Toner szerkesztőnek: annak szellemisége ellenkezik a hitével, és a magazin jellege miatt nem tud nekik árajánlatot adni. Magyarul Williamson visszautasította a megkeresést.
Tonner teátrálisan azzal reagált: sokkolta és sérti a nyomda elutasítása, ezért bíróság elé viszi az ügyet, ami most az észak-írországi esélyegyenlőségi bizottság előtt van.
2000-ben Kanadában Scott Brockie már vesztett egy pert az ontariói emberi jogi bizottság ellen, ami azt mondta ki, hogy nem volt joga a nyomdásznak elutasítani egy homoszexualitást reklámozó vállalkozás levélpapírjának kinyomtatását. Ugyanakkor az ügyben a bíróság azt is kimondta, hogy Brockienak joga van visszautasítani olyan megbízásokat, amelyekről alátámasztható, hogy vallásos meggyőződésével ellentétesek. 
Nick Williamson egyébként kijelentette, hogy heteroszexuálisoknak szóló szexlapot sem nyomtatna ki, mivel keresztény meggyőződésével az is ellentétes volna. Az esetről a christian.org.uk számolt be még május 10-én.
Magyar Kurír
Mi mégsem az említett személyeket idézzük, hanem az Amerikai Követség háziőrizetében lévő hercegprímás gyóntatóját – a kármelita Marcell atyát (boldoggáavatása folyamatban!) 
Hasonlókról ír több (hiteles) misztikus is, köztük a XIX. szd-i Boldog Taigi Annamária 
Leánykám, meg kell neked mondanom, hogy ily nagy tisztelete még nem volt Anyámnak, mióta az Ige testté lett, mint most, amit Szeretetlángjának kigyúlásával áraszt az emberi szívekbe-lelkekbe. Minden fohász és ima, melyet bárhol bárki intézett hozzá az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz és ad hálát az Ő határtalan anyai szeretetéért. Add át szavaimat az illetékeseknek, és kérd őket az Én nevemben, hogy cselekedjenek, és ne hátráltassák ezt a világraszóló kegyelmi kiáradást, melyet Anyám Szeretetlángja által akar a földre árasztani. (II/109) Most pedig tovább kell vinnetek ügyemet /nektek/, akiket kiválasztottam! Legyetek Hozzám teljes bizalommal. Én mint körültekintő édesanyátok vezetem minden lépésteket. Csak tegyétek alkalmassá lelketeket és nagy buzgósággal készüljetek az engesztelő munkára. Szomorúan látom, milyen riadalmat keltett szívetekben Szeretetlángom. Miért félemledtetek meg? Nem azért vagyok én szerető Édesanyátok, hogy kételyekben hagyjalak benneteket! Fogjatok össze minden erőtökkel és készítsétek elő a lelkeket a Szent Láng befogadására! /.../ Én a Kegyelmek Anyja szüntelenül könyörgök Szent Fiamhoz, hogy még a legkisebb ragaszkodást is egyesítse az érdemeivel. Ne féljetek a Lángtól – mely mint szelíd Fény – észrevétlenül fog kigyúlni. Senki sem fog /majd/ gyanút e szívekben végbemenő csodára, melyet Gyertyaszentelő napomon körmenet formájában adjanak át az én kedves fiaim, hogy az Én Szeretetem Lángja élő tüzet fogjon a szívekben, lelkekben. Úgy készítsenek elő mindent, hogy mint futótűz terjedjen és azok a lelkek, akiket kiszemeltem, mindent tegyenek meg a nagy felkészülésre. (I/59) ...Rajtatok múlik, vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után!" (I/84)
Kijelentésével arra az esetre utalt, amelyben két brit állampolgárt elbocsátottak munkahelyéről, mert felszólításra sem vették le a keresztet nyakukból munkájuk során. A British Airways légitársaság két alkalmazottjáról van szó, akik a londoni Heathrow repülőtéren a bejelentkezési pultnál dolgoztak. Nadia Eweida és Shirley Chaplin esete hamarosan az Emberi Jogok Európai Bírósága elé kerül kivizsgálásra. A strasbourgi ortodox képviselők és az orosz jogászok már teljes támogatásukról biztosították az ügyet. Ez példa nélküli helyzet – állapította meg Philip Ryabykh ortodox pap.
Az évszakok összekeverednek, a föld csak rossz gyümölcsöt terem, a csillagok elhagyják szabályos pályájukat, a hold csak halványvöröses fényt ad, víz és tűz remegtetik meg a földet, s földrengések nyelnek el hegyeket, városokat [ ... ] 
Megváltójának hű követőit; hívom az én gyermekeimet, valódi követőimet, akik nekem adták magukat, hogy isteni Fiamhoz vezessem őket; akiket szinte karjaimban hordok, akik lelkemből táplálkoznak; végül hívom az utolsó idők apostolait, Jézus Krisztus hű tanítványait, akik önmaguk és a világ megvetése közepette szegénységben, imádságban, önmegtagadásban, tisztaságban és Istennel egyesülve, szenvedve és a világ előtt ismeretlenül élnek. Itt az ideje, hogy előlépjenek és megvilágítsák a földet. Menjetek és mutassátok meg magatokat mint kedves gyermekeim; én veletek és bennetek vagyok, feltéve, ha a hit világossága él bennetek a balsors napjaiban is. Égjen bennetek a buzgóság, hogy megadjátok a dicsőséget és tiszteletet Jézus Krisztusnak. Fény gyermekei, ti kevesek, akik ezt látjátok, küzdjetek, mert íme, itt az utolsó idő, az idők vége. 
A Szeretetláng üzenete világossá teszi számunkra, hogy az üdvözült lelkek (a tisztítótűzből általunk kiszabadított lelkek), viszonos segítsége mentheti meg a világot az általános pusztulástól és a tömeges kárhozattól! 
Jaj a föld lakóinak! Véres háborúk és éhínség tör ki, pestis és ragályos betegségek támadnak; undorító állatok esőként zúdulnak a földre; mennydörgések remegtetnek meg városokat; földrengések országokat nyelnek el; hangokat hallani a levegőből; az emberek a fejüket a falba verik; hívják a halált, másrészt viszont a halál lesz gyötrelmük. Minden oldalról vér fog folyni. Ki győzedelmeskedhetne, ha lsten nem rövidítené meg a megpróbáltatások idejét? Istent azonban megindítja az igazak vére, könnyei és imádsága; Hénoch és Illés meg fognak halni; a pogány Róma eltűnik; az égből tűz hullik és három várost felemészt; erőszakhullám sújtja az egész világot, és sokan hagyják magukat elcsábítani, mert nem imádták a köztük élő igaz Krisztust; íme az idő, amikor a nap elhomályosodik; csak a hit fog élni. 
Íme az idő, amikor megnyílik az alvilág. Íme, a sötétség fejedelmeinek királya. Íme, a vadállat bérenceivel, azt mondva magáról, hogy ő a világ megmentője. Gőggel emelkedik a magasba, hogy elérjen az égig, de megfullad Szent Mihály arkangyal egyetlen sóhajtásától. Lezuhan, és a föld, mely három napja folytonos mozgásban lesz, megnyitja tűzzel teli mélységeit. A sötétség fejedelme övéivel együtt örökre elmerül az alvilág végtelen szakadékaiban. Víz és tűz tisztítják meg a földet, s felemésztik az emberi gőg minden művét. Minden meg fog újulni; Istent fogják szolgálni és megdicsőíteni. (folyt.)
Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Anglia háborúba keverednek; vér fog folyni az utcákon; francia francia ellen, olasz olasz ellen harcol; azután általános háború következik, mely borzalmas lesz. lsten egy időre meg fog feledkezni Franciaországról és Olaszországról, mert már nem ismerik Jézus Krisztus Evangéliumát. A gonoszok minden álnoksága előtör majd; az emberek még saját házaikban is ölik és gyilkolják egymást. 
.JPG)
Mindszenty József bíboros Teológiai Bizottsága 1948-ban kivizsgálta Natália nővér látomásait és hitelesnek ismerte el és támogatta az Engesztelő Kápolna felépítését, mely az adott politikai helyzet miatt már nem valósulhatott meg. „A Világ Királynője nagy engesztelő mozgalomra főpásztori áldásomat adom. Esztergom június 25. + József érsek” – olvasható a kápolna tervrajzán.
Az Úr szavai Natália nővérnek: "Ne féljetek, imádkozzatok! Szeretném minden magyar ház kapujára, és minden oszlopra arany betűkkel felírni: Magyarország nem pusztul, csak tisztul! A világ végezetéig él. Szeplőtelen Anyám veletek van és vigyáz rátok! Az engesztelést mindenkor Vele együtt végezzétek!"
.jpg)
Jaj az egyház fejedelmeknek, akik csak azzal foglalkoznak, hogy gazdagságot gazdagságra halmozzanak, hogy megőrizzék tekintélyüket és gőggel uralkodjanak. 
A társadalom a legszörnyűbb csapások és legsúlyosabb események előestéjén áll; el kell készülnie, hogy vasvesszővel kormányozzák, és ki kell innia Isten haragjának kelyhét. 
A Szent Szűz már az első jelenés alkalmával lelkü(n)kre köti: ,,Imádkozzátok mindennap a rózsafüzért!'' Nagyon feltűnő, hogy Mária mind a hat jelenése során kéri a rózsafüzér napi imád-kozását. Már idéztük a negyedik jelenés (1917. augusztus 19.) napján elhangzott fontos kérést, miután a gyermekek részesültek a kárhozat szörnyű látványában. A Szűzanya a következőket mondta: ,,Imádkoz-zatok sokat, nagyon sokat, és hozzatok áldozatot, a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs, aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük.'' Az augusztusi látomás után a három gyermek szinte halálra vezekelte magát ,,a szegény bűnösök'' megmentéséért. Még vezeklő övet is hordtak, de ezt csak nappal tehették, mert éjszakai viselését a Szent Szűz megtiltotta nekik. Testvéreim! Egyénileg és közösségileg is felelősek vagyunk embertársaink üdvösségéért!
"Úgy itéljük, hogy a Szent Szűz megjelenése a két pásztornak 1846. szeptemher 19-én az Alpok hegyláncai között a Corps-i esperességhez tartozó La Salette-i plébánia területén, magában hordja az igazság minden sajátos vonását, és a hivőknek alapos okuk van arra, hogy ezt kétségtelenül és biztosan higgyék. " 
1846. október 9-én körlevélben tiltja meg papjainak, hogy La Salette-ről beszéljenek, amíg "pontos és szigorú vizsgálat után" ő maga hivatalosan nem nyilatkozik. (A szerk. megjegyzése: ugyan bizony lehetséges lenne-e ez egy olyan üzenet kivizsgálásra, melynek a látnoka ismeretlen, pl a nagyfigy.hu esetében?) Hivatalos vizsgálat kezdődik, tanúkat idéznek, jegyzőkönyveket vesznek fel egy olyan bizottság előtt, melynek a tagjai közt pártolók és ellenzők egyaránt találhatók. A püspök elnököl és a két látnokon kívül olyanokat is meghallgatnak. akik nem hisznek abban, hogy jelenés történt. A vizsgálatot lezáró dokumentum megállapításokat tartalmaz: "A gyerekek nem csalók, és nem csalás áldozatai. Ha csalni akartak volna, arra képtelenek lettek volna, mert ilyet kitalálni nem tudtak". A püspök 1847-től meg van győződve a jelenés valódiságáról, de még négy évet vár, hogy figyelje a fejleményeket, vagy egy esetlegesen újabb információ felbukkanását. Két pap a corps-i születésű Lagier atya és az avignoni Lambert atya nem hivatalos adatgyűjtő munkát végez 1847 februárjában illetve májusában. Mindketten helyi nyelvjárásban beszélnek.
Az emberi jogi gondolkodás egyik fő célja a melegházasság legalizáltatásával azon túl, hogy ezt az egyenlőség szimbolikus ügyének tekintik, az, hogy az azonos nemű párok is fogadhassanak örökbe gyermeket. A hagyományos, férfi-női házasság védelmezőinek viszont éppen ez az egyik legnagyobb félelme. A melegházasság támogatói szerint a homoszexuális pároknak is „joga van” a „boldogsághoz”, azaz a házassághoz, gyerekhez, családhoz, ha máshogy nem, mesterséges megtermékenyítés és örökbefogadás útján. – írja a Slate.com cikke. (Az egyház szerint nincs gyermekhez való jog mindenáron, és a mesterséges megtermékenyítést is elveti, minthogy abban nem egy férfi és nő szeretetaktusából jön létre az új élet, hanem mechanisztikus módon.)
Konkrétabban: a homoszexuális vagy leszbikus pártok által nevelt gyermekek közt (akik az egyik fél korábbi, heteroszexuális kapcsolatból származó biológiai gyermekei) később háromszor annyi a munkanélküli, mint a hagyományos családokban nevelkedettek között, és csaknem négyszer annyian szorulnak szociális segítségre. Azon fiatal felnőtteknek, akiket olyan nő nevelt, akinek volt leszbikus kapcsolata, a 28 százaléka munkanélküli, szemben a hagyományos családban nevelkedettek 8 százalékával. Az első kategóriába tartozók 40 százaléka csalta meg házastársát vagy élettársát, míg a második csoportba tartozóknak csak a 13 százaléka. Az első csoport 19 százaléka vett részt pszichoterápiás kezelésen depresszió, aggályoskodás vagy épp kapcsolatai sikertelensége miatt, míg a második csoportnak csak a 8 százaléka.
Egészen közel érve, megálltam előtte a jobb oldalán. 
'Hat napot adtam a munkára, s magamnak tartottam meg a hetediket, és ti nem akarjátok azt nekem adni' (mondja az Úr). Ez teszi oly súlyossá Fiam karját. 
A fuvarosok nem tudnak úgy beszélni, hogy minduntalan ne emlegetnék (káromolva) Fiam nevét. Ez a két dolog az, ami miatt oly nehéz Fiam karja.
- Nem értitek, gyermekeim? Akkor másképpen fogom elmondani. 
Azt ajánlottam, szedjünk virágot és építsünk egy Paradicsomkertet. 
Miután imádkoztunk a jó Istenhez úgy, ahogy tudtunk, azt javasoltam Maximinnek, hogy fel kellene hajtanunk a teheneket a kis vízmosás melletti fennsíkra, ahol megfelelő kövek vannak a Paradicsom építéséhez. Feltereltük a teheneket az említett helyre, majd elfogyasztottuk szerény ételünket. Ezután hozzáláttunk a kőhordáshoz, és egy kis házat építettünk, aminek a földszinti része volt a mi lakásunk, s az emeletet neveztük el Paradicsomnak..jpg)
- Maximin, látod ott lent... Ó, Istenem ... 
- Kislány, én is Corps-ban lakom, hadd maradjak veled. 
Mialatt beszélt, megszólalt La Salette harangja, a déli Úrangyala ideje volt. Intettem Maximinnek, hogy imádkozzon. Ő levette a sapkáját és egy ideig csendben maradt. Ezután megkérdeztem: 
Mélanie Calvat nemsokára tizenöt éves, de nem látszott annyinak. Ő is Corps-ból való.
A publikációk szerint, a Paleolitikumban élő emberek, nemcsak hogy nem ismerték a földművelést, de a talált javak egy részét sem ették meg, ki tudja miért?! A kalászosok közül, pl. nem ették meg a klf fűmagokat, így a vadon termő hajdinát, az alakort, a kamutot és a tönkölyt. A paleo-diéta szerint viszont, előszeretettel ették a zabot (a mindenit)!? Nem itták a tejet sem, viszont gyökerekkel és gumókkal előszeretettel táplálkoztak – állítják a dietetikusok –, ám ezek közül kizárták a burgonyafélék ősét (Solanaceae), mely ha kesernyés volt is, de vízzel kimosott lisztje jól eltartható élelmiszernek bizonyulhatott volna. A paleo-diétások nem ehetnek krumpli! Állítólag az őskori ember étkezési szokásai nem terjedtek ki a hüvelyesekre sem, meg sem ették a "lencseszerű babféléket" mert bizonyára tudták, hogy "lektin található bennük, ami mérgező, áteresztővé teszi a bélfalat, és az így átjutó emésztetlen fehérjék autoimmun folyamatokat és idegrendszeri problémákat idéznek elő". Ejnye no! Persze, mindez tán igaznak is bizonyult volna, ha folyvást ezt eszik, ámde a paleo-ember egészséges étrendje épp a változatosságon alapult! Az pedig, hogy étrendjüket, szinte gastro-analitikusan határozták meg, az bizony, a bugyutának tartott ősember nagyfokú rendszerismeretére vall! Mindenesetre az állítólagos "válogatóssága" annál is feltűnőbb, mivel nagy rendszerességgel kellett súlyos éhínséggel számolniuk!
És mivel kezdi? Először is megpróbálja a felvilágosodás "észérveivel", esetleg különféle magánykinyilatkoztatások jólértesültségének a látszat-hihetőségével "bombázni" a lelkeket! Tekintve, hogy hiszékenységükben egyre kevesebben ismerik fel a sátáni pusztítás szervezett voltát, kevesen látják át a bűn szerzőjének taktikáját, sőt, nemegyszer tekintélyes tanítók az ördög puszta létét is tagadják, vagy éppen bedőlnek az egyházias szóhasználattal fogalmazott hamis üzeneteknek. Emiatt, sokan a kellő körültekintés hiányából esnek áldozatul a megtévesztő szellem mesterkedésének. Ez annak is betudható, hogy semmit nem tanultak a demonológiáról, így azt sem tudják, hogy az ördögnek csupán annyi hatalma van felettük, amennyit megengednek neki! Egyre inkább hallunk katolikusoktól olyan nézeteket, miszerint "ez a pápa nem pápa, mert nem szabályosan lett megválasztva"! Nocsak!? Na ezek aztán igazán jól értesültek lehetnek! Forrásuk azonban nem a belső értesülés, hanem nagyon is külsős álhírek és manipulált, "épp most" előkerült iratok, a III. Fatimai Titoktól, Szent Pio atya soha nem látott leveléig, vagy Assisi nagy Szentjének írásos "hagyatékáig"! Pedig esetükben nem másról van szó, mint kifinomult ördögi praktikákról, melynek célja az EGYETEMES (katolikus) hit végzetes bomlasztása! Bizonytalan üzenetek és igazolatlan források (előkerült iratok) követése soha nem ajánlott, mert óhatatlanul démoni erők kelepcéjébe eshetünk, ez pedig elhomályosítja még az addigi tisztánlátást is! Amiként a paradicsomi Kísértő – nyájas szavával –, ma is elhangolhat az evangéliumi útról, beépülhet az akaratba, s az egyén már észre sem veszi magán, hogy nem képes tudatosan felvenni a keresztjét (Mt 16,24)! Ennek tudható be, hogyha a bűn és a hiszékenység elburjánzik egy társadalomban, akkor óhatatlanul megnövekszik a részvétlenség és az önzés, előrevetítve a tömeges elkárhozás veszélyét! (Folyt!)
.jpg)
Az utóbbi évtizedekben feltűnő mértékben megsokasodtak a„végidőkről", az „idők végéről", a „nagy figyelmeztetésről" sőt, a világvégéről (2012) való próféciák! Ezeknek a közeli időkben való megtörténtét nem zárhatjuk ki, hiszen akkor mi is hasonlatos prófétai szerepben tetszelegnénk, mert mondva van, hogy „azt a napot és az órát senki sem ismeri, sem az angyalok az égben, sem a Fiú, csak az Atya.” (Mk 13,32)
1941 közt élt és figyelemreméltó üzeneteket jegyzett le a Háromnapos Sötétségről, az Egyház válságáról, az emberiség hitehagyásáról és a jelenések, üzenetek mértéktelen elburjánzásáról: ,,Számtalan hamis jelenés fog kiáramlani a pokolból, akárcsak egy légyraj, és ez a sátán utolsó kísérlete arra, hogy elfojtsa és lerombolja a hitet az igazi jelenésekben a maga hamis jelenései által.” Nos, maiasan szólva "nem semmi", de láthatjuk, hogy igaz!
Tudjuk, hogy Isten akaratából Mária Országa lettünk, amikor is Szent István népünket, hazánkat a Boldogasszony kezébe helyezte és Őt tette igazi örökösévé.
"Legyenek mindnyájan egy!"
.jpg)
