A két La Salette-i látnok további sorsa
Ami a gyerekek későbbi zaklatott és néha meglepő fordulatokkal teli életét illeti, az nem befolyásolja a jelenés és az üzenet hitelességét. Nem csak hitük gyakorolták lelkiismeretesen, de a jelenések igaza mellett is kiálltak, holott állandóan ki voltak kitéve a kíváncsiskodók és a politika zaklatásainak is. A La Salette-i Mária-jelenés kiváló példa, a mai üzenetközlők számára! A mai látnokoknak ugyanis – a saját lelkiismeretükön kívül – nem kell megküzdeniük politikai zaklatással, esetenként még a nevüket is elrejthetik álnév alatt. Az is előfordulhat, hogy esetenként folytatják egy már név szerint is befutott magánkinyilatkoztatás üzenet-anyagát, vagy simán felteszik az internetre, álnéven. Meg sem fordul a fejükben, hogy a még jó szándék esetében is, a felelőtlenségükkel, elterelhetik a lelkek figyelmét az igaz és elismert üzenetek megvalósításáról, zavart keltenek, súlyosan megbántják az Istent és tévutakra vezethetik a bizonytalankodó lelkeket!
Az igazi jelenés – egy valódi égi megbízatás –, igazi szenvedésekkel és valódi megaláztatásokkal jár, mivel a látnok a közérdeklődés központjában áll, esetenként egy életen át! Ugyanakkor semmiféle jelenés nem teszi automatikusan szentté a látnokokat. Nekik is ugyanúgy meg kell harcolniuk a maguk közemberi életét a kísértésekkel és a hiú dicsőségvággyal. Mélanie és Maximin a jelenést követő életpályája, ha a külső szemlélő számára különösnek tűnik is, ne ítéljük meg őket felületesen. Abban a korban egy látnoknak a legjobb választása az volt, ha az Egyház védőszárnya mögé rejtőzik, vagyis szerzetbe vonul. Ennek ellene mondani látszik a két La Salette-i pásztor, akik többször meg is próbálták ezt felvállalni. Nagyon valószínű azonban, hogy egyfelől az Úrtól nem kaptak hívást, másfelől az adott szerzetesközösségeknek is kellemetlenséget okozott a jelenlétük, tekintve a mértéken felüli támadásokat (akár egyes egyháziak részéről is).
A megítélést hagyjuk Istenre! Végül is mindketten hűségesek maradtak a La Salette-i síró Szűzanyához és üzenetéhez. Ebben mindvégig kitartottak. Ha életük nem is olyan tisztán tökéletes mintakép, mint pl. Bernadetté, nem láthatunk bele Isten szándékaiba. Pl. Mélanie lehet, hogy egyesek szerint állhatatlan, képzelődő, stb., mások szerint viszont szent, aki – mint neve is mutatja: Keresztről nevezett Mária – saját kívánságának megfelelően, egész életében a megvetett, meg nem értett és az üldözött Krisztus sorsában osztozott. A két La Salette-i pásztorgyermek egy ideológiai harcban forrongó korban álltak helyt sajátos módon. Talán az esetükben ez volt az optimális! Maradjon ez nyitott kérdés, amiben mindenki szabadon állást foglalhat, de az ítéletet hagyjuk az Istenre.
