3 Az engesztelés magyar ügye
Magyarországon az engesztelés ügyének Erdey Ferenc (1895-1966), a Budapesti Hittudományi Akadémia lelki igazgatója volt első apostola. (Erdey atya csak évekkel később, az Engesztelés Művének megindítása után találkozott Natália nővérrel ill. a naplójában leírtakkal.)
Erdey atya hatására Mindszenty József hercegprímás buzgón támogatta az engesztelő templom felépítését, s az engesztelő rend felállítását. A Magyar Katolikus Püspöki Kar 1947. aug. 14-én (Püspökkari Jegyzőkönyv 6. o.) az engesztelés ügyében megadta az approbációt dr. Erdey Ferencnek. A magyar bíboros jóváhagyta az Engesztelés Műve Hitbuzgalmi Egyesületet, és az Engesztelés Műve Szolgálóinak szerzetesi életet követő társaságát.
Mindszenty hercegprímás nagy reményeket fűzött az engeszteléshez. Bizakodva jelentette ki: ,,Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a jövőtől.'' Erdey atya nagyszerű munkát végzett. Kiadványainak egész sora járta be az országot, s rövid idő alatt egymást követően jöttek létre az engesztelő imaközösségek. A csakhamar bekövetkező nehéz idők azonban megakadályozták az Engesztelés Művének kibontakozását. Ez a mozgalom azóta sem vesztett aktualitásából. Az egyén, de a nemzet és a világ sorskérdése is, hogy életünkkel kiállunk-e a szeretet, a jóság és az igazság mellett. Az erkölcsi nihilbe süllyedés helyett, az erkölcsi javulás mellett kell elkötelezni magunkat.
A hitet próbáló hat évtized után Magyarországon újraéledt az engesztelés ügye, melynek élére szeretne állni a 2012 január 21-én megalakult 'Világ Királynője Mozgalom az Engesztelésért Alapítvány', valamint a 2012 április 27-én megalakult 'Világ Királynője Engesztelő Mozgalom', + Regőczi István atya tiszteletbeli elnökletével. E mozgalom hivatásának érzi, terjeszteni az engesztelés fenti értelmezését és összefogni, megjeleníteni az engesztelő közösségeket és a Normafai Engesztelő Kápolna ügyének felkarolását, illetve megvalósítását.
Feltétlenül elgondolkodtató, hogy az engesztelő emberek természetfölötti indításnak engedve önként szerveződnek imaközösségekbe. Napról napra nyilvánvalóbbá válik: az engesztelés istenáldotta eszköz az új evangelizációban. A Mária-jelenések üzenete világossá teszi: ha nem vesszük komolyan egyénileg és intézményesen az engesztelést, ha az égiek által újra és újra felkínált lelkipásztori lehetőséget figyelmen kívül hagyjuk, sok lelket veszni hagyunk.
Ha a lelkipásztor az engesztelés megszervezésére törekszik – és minden egyházközségben kívánatos lenne –, felhívhatja híveinek figyelmét egy nagyon fontos dologra: a hívő embernek nem lehet közömbös, hogy valamely lélek elkárhozik-e vagy sem. Minden egyházközségben létezik egy kis mag, amelyik készséges, nyitott lelkű és hajlik a hősies lelki életre; készségesen elindul az engesztelés útján, csak meg kell mutatni számára az utat és a lelkesítésről sem szabad megfeledkezni. 
A Szeretetláng üzenete világossá teszi számunkra, hogy az üdvözült lelkek (a tisztítótűzből általunk kiszabadított lelkek), viszonos segítsége mentheti meg a világot az általános pusztulástól és a tömeges kárhozattól! 
