A győri könnyező Szűzanya-kegykép története
Az alábbi források nyomán:
Forrás 1
Forrás 2
Forrás 3
Forrás 4
Forrás 5
Forrás 6
A vallási tolerancia jegyében
A 17. századi Írországban, kemény üldözés tört a katolikus hívek, különösen főpásztoraik ellen. Ekkor, az erőszakos protestantizálással egyidőben, az angolok területeket hódítottak el 
Írországtól, és az elnyomás annyira fokozódott, hogy Cromwell Olivér 1649 Nagyboldogasszony napján azzal a szándékkal kötött ki Írország partjainál, hogy kiirtsa az országból "az istenkáromló misehallgatókat". Egy mondás is fennmaradt tőle: "Az írek menjenek a pokolba vagy Connaught-ba!" (az ország nyugati tartományába)! Fanatikus hadseregével egymás után vette be az ír városokat és több esetben lemészároltatta a város egész lakosságát. Még a templomok oltárain is gyilkoltatott. A védtelen katolikus nők ezt kiáltották: "életünket elveheted, de hitünket és üdvösségünket el nem veszed!" Bár évtizedes, apokaliptikus borzalom szakad a katolikus ír népre, a hitét megtartotta és az angol történelem nem dicsekszik ezzel a "hősi" múltjával sem!
Az angol polgári forradalmi csapatok hamarosan elérték Clonfert egyházmegyét (helyét a fenti térképen a kis piros kereszt jelöli!), és Walter Lynch püspöknek menekülnie kellett, először szülővárosába Galway-ba, ahonnan a nevezett Szűzanya képpel távozott néhányad magával. Iszonyatos nélkülözések után, a menekültek Flandriában, majd 1655-ben Bécsben bukkantak fel. Itt találkozott Püsky János győri püspökkel, aki a töröktől feldúlt hazájának neves városába, Győrbe hívta hontalan társát, és hogy megélhetését biztosítsa - kanonokká, majd később segédpüspökké nevezte ki.
