A kegyelem munkálkodása
Idézek a 'Boldog Marto Ferenc és Jácinta' c. fatimai folyóirat 2007. július-szeptemberi számából: »Korunk jó teológiája Mária Szeplőtelen Szívében látja − mint ahogy Jézus Szívében is −, az emberi lét középpontját, mely teljes egészében az Istennel való benső egyesüléshez vezet. (...) Amikor /a Szűzanya/ az utolsó szavakat mondta 'Isten kegyelme lesz majd a ti erőtök', első alkalommal tárta ki kezeit, és erős fénnyel árasztott el bennünket... Mindez szívünkbe és lelkünk mélyére hatolt, s magában a jó Istenben láttuk magunkat, aki maga volt ez a Fény.«
Szeretetláng Napló:"Izzó szeretettel töltött el a Szent Szűz Szeretetlángja nyomán kigyúló fény". (II/75) Lehetséges-e? Hogy a 'felvilágosodás' léleksötétítő korszaka után, az emberiség történelmében − Égi Anyánk közbenjárására − a Fényben való ,,megvilágosodás” új korszaka közeleg? Amikor ,,majd fel tudjuk fogni...” (Ef 3,18) az ,,idők jeleit” (Mt 16,3), melyet jelen elvakultságunkban nem értünk meg? Don Stefano Gobbi Kék Könyvében (a továbbiakban KK) 1979. június 14-e alatt ezt olvashatjuk: „A sötétség sűrűsödik, de a Szívemből kiáradó fény sugara is erősödik majd, hogy jelezze számotokra az utat.”
Amiként a Csodásérem üzenete csak akkor érvényesül életünkben, ha az Érmet hordjuk, a fatimai üzenet is csak akkor éri el célját, ha az emberiség megvalósítja a Szűzanya kéréseit!
Hasonlóképp van a Szeretetláng kegyelmi hatásával is, melynek befogadásával megerősíthetjük magunkat, nem csak az isteni kegyelmek készséges fogadására, hanem megerősítésként, a végső kiáradás megrázkódtatására, mely a Szűzanya és a sátán végső összecsapása lesz!
(folyt.)