Íme a Szent!
1905. január 8-án X. Piusz pápa napsugaras időben harmincezer hívő előtt folytatta le az Ars-i plébános boldoggá-avatását, példaképül állítva a francia klérus elé. A bazilika harangzúgása hirdette az ünnepélyes eseményt. A vatikáni ünnepségek visszhangra találtak Ars kis községben is, ahol augusztus másodikától 4-ig tartó fényes triduumon 3 bíboros, 15 püspök és 22 ezer hívő vett rész.
Az Ars-i plébános ügye az I. Világháború alatt sem állt le. XV. Benedek pápa szigorúan kivizsgáltatta a szenttéavatáshoz megkívánt két csodát. Az egyik Eugéne nővér, aki súlyos vérzéssel járó visszértágulatból gyógyult meg 1905-ben, a másik Matilde Rougeol, gégetuberkolózisból épült fel 1910-ben Boldog Vianney közbenjárására Ars-ban!
1925. május 31., Pünkösd napján az „igénytelen lelkipásztor” a legnagyobb egyházi tiszteletben részesült. A római Szent Péter bazilikában 35 bíboros, 200 püspök vette körül XI. Pius pápát. Fél 11-kor az egyház feje kihirdette Vianney Jean-Marie Baptiste-t „szentnek jelentjük ki”, és augusztus 8-a emléknappal 1928-ban felvétette az Római egyházi Naptárba.
1929-ben XI. Piusz pápa a papi hivatások védőszentjének nyilvánította.
1956. október 12-én a város hivatalosan Ars-sur-Formans nevet kapta.
1959-ben, szentünk halálának századfordulójára XXIII. János pápa kiadta a Sacerdotii nostri primordia enciklikát.
1969. óta VI. Pál pápa kezdeményezésére augusztus 4-én, a szent halálának emléknapján ünnepelhetjük a „papok” példaképét!
1986-ban Vianney születésének 200. évfordulójára Szent II. János Pál Ars-ba látogatott és a nagy szentre hivatkozva így nyilatkozott: „Vianney Szent János elsősorban azzal fogott meg, hogy a szegényes emberi eszközökön keresztül működő kegyelem erejére mutatott rá. Különösen megrázott hősies gyóntatói szolgálata. Ez az alázatos pap napi 18 órát töltött gyóntatószékben, rendkívül szerényen táplálkozott, pihenni is csak néhány órára vonult vissza. (...) Személyét megismerve meggyőződésemmé vált, hogy a lelkipásztor küldetésének jelentős részét éppen a gyóntatáson keresztül valósította meg, vállalva a gyóntatószék önkéntes rabságát. (...) Sajnos ritka példa, hogy egy lelkipásztor annyira tisztában legyen a felelősségével, mint az Ars-i Szent plébános! (...) Legyen az ő élete bátorítás mindazoknak, akik ma megkapják a papságra hívó kegyelmet.”
Vianney Szent János felajánló imája
Jézusom! Neked szentelem szívemet: zárd a tiédbe. A te Szívedben akarok lakni, a te Szíveddel akarok szeretni, a te Szívedben akarok élni ‒ a világ előtt ismeretlenül, csak általad ismerve.
A te Szívedből akarom meríteni az igaz szeretetet, mely eméssze fel szívemet: benne erőt, világosságot, kedvet és igazi vigasztalást fogok találni. Zárkózzék el bár előlem minden szív, mégsem fogok csüggedni, mert Jézusom isteni Szíve mindig nyitva áll és nyitva is marad számomra.
Jézus Szentséges Szíve! Szívem a te szeretetednek oltára legyen, az amelyen magamat Neked feláldozom. Szemeim mindenkor Szent Sebeidre tekintsenek: elmém mindig irgalmadra gondoljon: egész valóm csak szent Szíved iránt való szeretetemet fejezze ki.
Dicsértessék, szerettessék és imádtassék Jézus szent Szíve!
Légy türelemmel, én lelkem, holnap úgy lesz, amint Isten akarja, de addig teljesítsük az Ő szent akaratát. A tegnapi nap elmúlt, s amit tegnap szenvedtem, abból már nem fáj semmi. De érdeme megmarad, ha azért szenvedtem, hogy Isten akaratát teljesítsem. Ma is érdemszerzően akarok szenvedni, bár a mai nap csak egy nap, s rövid idő! Istenem, tehetek-e kevesebbet, mint egy napnak szomorúságait, fájdalmait, szenvedéseit és fáradságait Neked felajánlani. Megfeszített Istenem, ma minden, minden Irántad való szeretetből és szent akaratod teljesedése végett történjen! Ámen.
(Források a 2. részben!)
