A kiválasztott személye
Valamely égi üzenet közvetítésénél a kiválasztott személy, mint „emberi eszköz” működik közre. Érthető tehát, ha a magánkinyilatkoztatások − így a Szeretetláng üzenetek is − az isteni vonások mellett, emberieket is tükrözhetnek! Nyilván, az emberi tévedés nem zárható ki ott, ahol az emberi elme valamilyen szerepet játszik, hiszen a természetfeletti élményeknek találó emberi szavakba való átültetése óhatatlanul magában hordozza a pontatlanság lehetőségét. Ezek kiszűrése, pontosítása vagy magyarázása soha nem a látnok feladata, hanem a teológiai képzettségű lelkivezetőé és végső soron az adott magánkinyilatkoztatást kivizsgáló egyházi hatóságé!
Erzsébet asszony 1983-ban
Kindelmann Károly-né Erzsébet személyére vonatkozóan idézzük Antalóczi Lajos prelátust, a volt lelkivezetőt: „Évekre szóló személyes ismeretség után elmond-hatom, hogy Erzsébet egyszerű de szívós, sokat szenvedett, kitartó egyéniség volt, akit az élet terhe, a keresztek nem törtek meg, hanem acélossá formáltak. Erős asszony volt, kinek életében természetes volt az erények gyakorlása, a rendkívüli kemény böjt, a sok imádság és a porig való alázkodás. Idealizált lenne az Erzsébet asszonyról alkotott kép, ha letagadnánk a természetéből fakadó emberi gyengeségeket. 'Erőszakos volt!' − mondják, akik felületesen ismerték. De mondhatnák-e, ha Erzsébet alulmarad, és 'szolidan' megsemmisül kemény sorsának hihetetlen forgatagában?” Erre vonatkozóan a helyes kifejezés az, hogy: rendkívül életrevaló volt. Esetében kellett is! A bírálói felé, akik Erzsébet asszony gyengeségein keresztül kívánták az általa képviselt ügyet lekicsinyelni, a népi bölcselettel lehet megválaszolni: „Ne a csapot nézd, hanem azt ami belőle folyik!”
Ő maga is átérezte alkalmatlanságát és kérdésére így írja le naplójában a Szent Szűz válaszát: „A világon a legkisebb legtudatlanabb és legkevésbé érdemes lélek vagy akit valaha is kiválasztottam a kegyelmek továbbadására. /Mégis/ a te kicsinységeden és alázatosságodon keresztül akarom /véghez/ vinni közléseimet.” Erzsébet így folytatja sorait: „A Szűzanya szavait mélyen átgondoltam. Ő tudja ki, mi vagyok, s ez igen megnyugtatott.... Ó Szűzanyám, de jó hogy megmondtad ezt nekem, ez az amit érzek én is állandóan. A gonosz kevélységgel zaklat de tudom, hogy nyomorúságos semmi vagyok, és nem is akarok magamról semmi többet képzelni.... Nem tudom gondolataimat papírra írni csak azt, hogy teljesen megsemmisültem.” (II/64-65) Mindezek ellenére vagy együtt, határozottan ki kell jelentenünk, hogy Erzsébet asszony ezt a lelkinaplót természetfölötti közreműködés nélkül nem tudta volna megírni, hisz' se képessége, se készsége nem volt hozzá! A Szeretetláng lelkinapló esetében a jószándékú emberi mesterkedés teljességgel kizárt! Erzsébet − a Szeretetláng látnoka −, egyébként is csak átvitt értelemben nevezhető „látnoknak”, az üzeneteket Erzsébet asszony allocutio (locutio cordis) formájában kapta. Saját szavaival élve; szemei-vel semmit nem látott és füleivel semmit nem hallott. (Pl. Gabriella Bossis esetében is ugyanez a helyzet!) Ennek ellenére mégis világosan tudta, hogy ki az aki beszél, sőt azt is hogy teljesen megsemmisültem „látta”, hogy az Égiek tekintete szomorú, vagy derűs volt. A misztikus irodalom ezt a jelenséget értelmi látomásnak* nevezi.
* Avilai Szent Teréz háromféle látomást különböztet meg: az érzékit, a képzeletit és az értelmit. Állítása szerint ez utóbbinak kisebb a tévedési lehetősége. (lásd: A belső várkastély) – Begyik Tibor – (Minden idézet vagy közlés csak a szerkesztő és forrás megemlítésével engedélyezett!)
Erzsébet asszony e sorok írójának otthonában 1979-ben
