Dr. Odorado Linoli az anatómia és patológiás szövettan, valamint a kémia és a klinikai mikroszkópia professzora a korábbi századok során elkövetett csalás lehetőségét is kizárta. Ezt a jelentést a Sclavo Notebooks in Dignostics-ban publikálták (Collection #3, 1971) és nagy érdeklődést váltott ki a 
tudományos világban. Emellett 1973-ban az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfőbb tanácsadó testülete kijelölt egy tudományos bizottságot, hogy alátámassza Linoli eredményeit. Kutatásuk 15 hónapon át tartott és 500 vizsgálatot végeztek. Megerősítették, hogy a Lanciano-ból vett minták semmiben sem hasonlíthatók a 
bebalzsamozott szövetmintákhoz. A testi szövetminta természetére vonatkozóan megállapította a bizottság, hogy az élő szövet, mivel az élő szövetekre jellemző módon és gyorsasággal reagált minden klinikai ingerre. Megállapításaik teljes mértékben alátámasztották Linoli professzor megállapításait. Az 1976. decemberében publikált, az WHO és az ENSZ orvosi bizottságának munkáját összefoglaló kivonatban kijelentették, hogy a tudomány, szembesülvén azzal, hogy a jelenségre lehetetlen magyarázatot adni, korlátainak 
tudatában felfüggesztette a vizsgálatot.
Az eddig elvégzett tudományos vizsgálatok egyértelmű és mindenre kiterjedő, igenlő választ adtak a közép-olaszországi Lanciano Eucharisztikus Csodájának hitelességét igazolva.
A csodás ereklyék előtt évente több tízezer, a világ minden részéről érkező hívő rója le tiszteletét. A múlt század leghíresebb látogatói között volt Karol Wojtyła, akkori krakkói érsek, aki 1974-ben kereste fel a legősibb Eucharisztikus Csoda szentélyét.
1902. óta a lancianói Eucharisztikus csoda ereklyéi a Szent Ferenc templom főoltárának második tabernákulumában láthatók. (Forrás a 28. részben)
