Borromei Szent Károly a milánói hercegség egyik leggazdagabb családjának gyermekeként született 1538. október 2-án Aronában. Édesanyját, Medici Margitot, aki IV. Piusz pápa húga volt, már csecsemőkorában elvesztette. Mostohaanyja klerikusnak adta a fiút, hogy legyen, aki elfoglalja a családnak fenntartott egyházi javadalmakat. Így már 12 éves Károly reverendát öltött. A római bencés kolostor kommendátor apátjaként neki járó jövedelmet szétosztotta a szegények között.
Tizenhat éves korában a páviai egyetemre küldték, ahol 1559-ben mindkét jogból doktori fokozatot szerzett. Ekkor már néhány éve ő kormányozta az egész családi birtokot.
Néhány héttel Károly egyetemi tanulmányainak befejezése után választot-ták meg. Az említett bíboros nagybátyját 1559-ben IV. Piusz néven pápának választották, aki a 21 éves Károlyt azonnal Rómába hívta. 1560. január 31-én bíborossá, nyolc napra rá február 8-án milánói érsekké nevezte ki, azon kikötéssel, hogy Rómában kell maradnia, a tényleges érseki teendőket pedig egy helynök lássa el. Ezen felül megkapta a szerzetesrendek felügyeletét és az Egyház politikai ügyeinek vezetését, ami azt jelentette, hogy a pápai intézkedések rajta keresztül kerültek ki a kúriából. És gondoljuk el, hogy Károly ekkor még nem is volt pappá szentelve!
Olyan következetes szigort és rendet vezetett be és követelt meg, hogy megszűntek a papok, apácák és szerzetesek körüli pletykák és botrányok. Új élet alakult körülötte, a nép is megszerette és atyjaként kezdte tisztelni. Legendák kezdtek róla terjedni: jótéteményeiről, kemény böjtjéről, erkölcsi tisztaságáról. A papképzést, sőt a hívek képzését is szívügyének tekintette. Nem csak megalapította a Borromeum egyetemet, de 'hitiskolákat' is létesített.
1576-77-ben pestisjárvány tört Milánóra, a város vezetői gyorsan menekültek a városból, ellentétben Károly érsekkel, aki Milánóban mezítláb, kötéllel a nyakában, nehéz keresztet cipelve engesztelő körmenetet vezetett. Járta a kórházakat, nem csak vigasztalta, de ápolta is a betegeket. Minden pénzét, vagyonát a járvány leküzdésére fordította. És győzött!
Borromei Szent Károly, mint milánói bíboros-érsek a Trienti Zsinat határozatainak első végrehajtója volt. Nevéhez fűződik Jézus halotti leplének Torinóba vitele.
1584. november 3-án hunyt el, de ünnepét 4-én tartja az Egyhát. 1610-ben V. Pál pápa avatta szentté.
