HTML

A Hajnal Szép Sugara

Szeretettel köszöntöm a kedves Olvasót, dicsértessék a Jézus Krisztus! Begyik Tibor vagyok, családapa, nyugdíjas kegytárgy-restaurátor. Blogommal - "A Hajnal Szép Sugarával" -, a hívek- és a jószándékú istenkeresők számára szeretnék rámutatni, a katolicizmus egyedülálló eredetiségére, az Egyház iránti hűségre és az ezzel szorosan egybefonódó Mária-tiszteletre. Fontos megjegyeznem, hogy a Szentíráson, az Egyház és a szentek tanításán túl, számomra a Mária-jelenések és általánosságban az "üzenetek" köréből kizárólagan az egyházilag kivizsgált, tehát befejeződött magánkinyilatkoztatások a követendők és a mérvadóak. A főcímben megjelenő "Hajnal Szép Sugara" kifejezéssel a Szent Szűz nevezte meg magát a Szeretetláng üzenetében (Lelki Napló II/100; Szent István Társ. 2010. Nihil obstat, Imprimatur: Esztergom-Budapesti Főegyházmegye Nr. 494-4/2009). Blogom indíttatása nem csupán a saját, vagy a meggyőződésemet tükröző írások közzététele, hanem a figyelem felkeltése más, hitelesnek tartható forrásra és "linkre", mintegy élve az evangelizáció újabbkori eszközeivel, az internet adta lehetőségekkel! Abban a meggyőződésben teszem ezt, hogy ezzel részt vállalok az általános apostoli munkában (ld. 1Pét 2,9), a lélekmentésben, melynek felelősségét a Szent Keresztségben ruházta mindannyiunkra a Szentlélek. Részemről e 'misszió', az evangéliumi felhívás teljesítése: ,,Hirdesd az Igét! Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel!” (2Tim 4,2) Felelősek vagyunk ugyanis egymás lelki üdvéért! ----------------------------------------------------- LINK AJÁNLÓ: ---------------------------- http://breviar.sk/hu http://katolikus.hu/igenaptar/ http://katolikusvalasz.blogspot.hu/ http://capitulumlaicorum.blogspot.hu/ http://petersziklaja.ml/ ------------- http://www.hagiosz.net/ ----------- http://www.wikiwand.com/hu/Port%C3%A1l:Katolicizmus ----------------------------------- http://www.eucharisztikuskongresszus.hu/ http://www.karizmatikus.hu/ --------------- http://www.katolikus-honlap.hu------------ http://hu.wikipedia.org/wiki/Portál:Szűz_Mária ---------------------------------------- http://www.depositum.hu/ https://www.parkatt.hu/index.php?id=185 http://www.prohungariasacra.blogspot.hu/ http://elhallgatott.lapok.hu/ -------------- www.ppek.hu ---------------------------------- http://www.magyarkurir.hu/ http://www.oecumene.radiovaticana.org/ung/index.asp ------------------------- http://www.plebania.net/ http://uj.katolikus.hu/ http://www.liturgia.hu/ http://juventutem.hu/ http://katolikusradio.hu http://www.keesz.hu http://www.adorans.hu/node/2048 http://magzat.5mp.eu/web.php?a=magzat http://www.pazmaneum.com http://www.szentkoronalovagrend.hu http://www.szentsegimadas.hu/ http://www.szeretetlang.hu http://mariaut.hu// ----------------- http://engesztelok.hu ---------------------- https://hu.wikipedia.org/wiki/Port%C3%A1l:Sz%C5%B1z_M%C3%A1ria http://kattanok.weebly.com/ -------- http://www.kalazanci.ro/ima_07.html ---- http://prochristo.blogspot.hu/ -------- https://akv0.wordpress.com/---------------- OLVASÓIM FIGYELMÉBE AJÁNLOM! --------- A felületen 200 poszt görgethető vissza. A kétszázadik alján látható "Következő oldal" nyitja meg az újabb 200 posztot (bár ez esetben a jobboldali felsorolás nem változik)!

Korábbi bejegyzések

Korábbi bejegyzések

Friss topikok

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 13

    1978. október 28-án őszentsége II. János Pál pápa ezekkel a szavakkal fejezte ki legbensőbb érzelmeit s azt, ahogy átéli a rózsafüzér imádságát: «Ez az imádság csodálatos, egyszerűségében és mélységében egyaránt! Ebben az imában újra és újra elismételjük azokat a szavakat, amelyeket Szűz Mária hallott az Angyaltól és Erzsébettől. Az egész egyház egyesül ezekben a szavakban. (...) Ugyanakkor szívünk belefoglalja a rózsafüzér tizedeibe mindazokat az eseményeket, amelyek az egyén, a család, a nemzet, az egyház és az egész emberiség életét építik fel. Események, amelyek személyesen bennünket vagy szomszédunkat érintik, vagy különös úton azokat, akik a legközelebb állnak hozzánk, akiket szívünkben őrzünk.
Így a rózsafüzér egyszerű imádsága megadja az emberi élet ritmusát. Egy imádság, amely ennyire egyszerű és ilyen gazdag! Szívemből ajánlom mindenkinek, hogy ezt imádkozza».

     Hogy lezárjuk a rózsafüzérről szóló ajánló és értékelő idézetek sorát, két egyházi személy tanúságát írom még le. 1) A Colombói (Srí Lanka) érsek, Őeminenciája Cooray bíboros 1967. augusztus 12-én tartott szentbeszédéből idézek, amelyben az ottani Szentélyben zajló vallásos életről beszélt a Fatimai Szűzanya tiszteletére: "Törekvésünk célja, hogy a Szentélyünkben megnyilatkozó áhítatot a fatimai üzenet folytonos ismétlésévé tegyük, vagyis bűnbánattá és imádsággá. Ebből a célból két intézményt hoztunk létre. A Szentély egyik oldalán klarissza nővérek rendháza áll, akiknek élete a bűnbánatra és az imádságra épül. A másik oldalon az egyházmegyei kongregáció háza áll, amelyet a bennszülött nővérek, a rózsafüzérről nevezett nővérek alapítottak: napi böjt és önmegtartóztatás, kemény kétkezi munkával együtt − ebből áll bűnbánatra épülő életük. Különleges imádságuk a rózsafüzér, éjjel-nappal, kivéve a szentmise és a zsolozsma imádsága alatt. A nővérek kettesével váltják egymást az átelmélkedett rózsafüzér közben, az Oltáriszentség előtt, karjukat kitárva.
pio_atya_0088.jpgA nővérek jelmondata a fatimai üzenet hiteles megszemélyesítése, ami bűnbánat és imádság, főleg a rózsafüzér».

2) Pietrelcinai Szent Pio atya egyszer ezt mondta: "A sátánnak az a célja, hogy lerombolja ezt az imát, de soha nem fog sikerülni: ez az az ima ugyanis, amely minden és mindenki fölött diadalmaskodni fog!"
AVE MARIA 003.JPG

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_oktober_535.jpg

Hogyan segíthetünk a Szenvedő Lelkeken? 2

     A tridenti zsinat dogmaként tanítja, hogy a purgatórium lakóin imádságainkkal, továbbá a szentmise áldozatok és a búcsúk felajánlásával segíteni tudunk. Ennek a segítésnek elvi alapja a szentek közösségének dogmája (DS 30), amelynek értelmében Krisztus titokzatos Testének tagjai (1Kor 12) egységet alkotnak, és minél inkább részesült valaki a megváltás áldásaiban, annál inkább lehet mások számára is forrása a kegyelemnek. A Küzdő Egyház tagjai szüntelen segítséget remélhetnek a mennyeiektől – a Megdicsőült Egyháztól –, a földiek hűsége és szeretete viszont azok számára jelenthet segítséget, akik evilági vagy másvilági tisztulásra szorulnak (Szenvedő Egyház). Ha föltételezzük, hogy odaát nemcsak tisztulás, hanem vezeklés is folyik, akkor önként adódik, hogy a földiek ennek a vezeklésnek egy részét is magukra vállalhatják. Ebből a gondolatból sarjadt ki az értük felajánlható faustina_purgatory_280.jpgengesztelő áldozatok és búcsúk tana. (vö. ED) 

     Fausztina Naplójából: ,,Ma a tisztítótűz fogságában szenvedő lelkeket vezesd hozzám, s merítsd őket irgalmasságom mélyébe. Vérem árja hűsítse izzó tüzüket. Nagyon szeretem ezeket a lelkeket. Igazságomnak nyújtanak elégtételt. Módodban áll segíteni nékik. Használd fel Egyházam kincstárának valamennyi búcsúját, s ajánld fel értük... Ó, ha ismernéd kínjaikat, szakadatlanul lelki alamizsnában részesítenéd őket, és segítenéd törleszteni adósságaikat igazságosságommal szemben.” (N. 1226) Legirgalmasabb Jézusom! Te mondtad, hogy irgalmat akarsz, ezért irgalmas Szíved hajlékába vezetem a tisztítótűzben szenvedő lelkeket. Nagyon szereted őket, mégis eleget kell tenniük igazságod törvényének. A Szívedből kiömlő vér és víz oltsa ki a tisztítótűz lángjait, hogy ott is dicsőíthessék irgalmad erejét. (Napló 1227)

wtisztitotuz_purgatorio3_1.jpg

Szólj hozzá!

109don_bosco_535_2.jpg

Szólj hozzá!

https://youtu.be/V4PHX0kCxiI

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy jelenéseivel megérintette-e az emberi szíveket és elérte-e anyai célját?

A Mária-korszak kezdetével egyidőben 1830-tól, tucatszámra születtek új fogalmak, vagy erősödtek meg, melyekkel sajnos a hit pusztításának állomásait is jelölhetjük.

ket_es_fel_perc_535_1.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_oktober_535.jpg

Hogyan segíthetünk a Szenvedő Lelkeken? 1

1. Mindenekelőtt a szentmise felajánlásával, ami nagyságrendjében semmi mással nem helyettesíthető. 

2. Vezekléssel. Minden testi vagy lelki szenvedés, amelyet a szenvedő lelkekért felajánlunk Istennek, nagy megkönnyebbülést hoz a számukra! 

3. A Szentmise áldozat után a rózsafüzér a leghatékonyabb eszköz, amellyel a Szenvedő Lelkeknek segíteni lehet. A rózsafüzérima hatására naponta számos lélek menekül meg, akiknek egyébként még hosszú ideig kellene szenvedniük. 

4. A keresztúti áhítat is jelentős enyhülést hozhat. 

5. Felbecsülhetetlen értékűek a búcsúk – állítják a Szenvedő Lelkek. Ezek a jóvátétel azon formái, amelyet Jézus Krisztus keresztáldozata jelentett a mennyei Atyának. Aki életében sokszor nyer búcsút a Szenvedő Lelkekért, a halála órájában is több kegyelemben részesül, mint mások, és a halál előtti bűnbocsánatot is teljes mértékben elnyeri. 

Nagy kár lenne, ha egyházunk ezen kincseivel nem élnénk a Szenvedő Lelkek érdekében. Vagy talán nem szörnyű, ha egy halom aranykincs előtt állunk, és szabadon adhatnánk belőle bármennyit a rászorulóknak, akik maguk nem tudnak élni ezzel a lehetőséggel. Ezzel szemben, arra sem vesszük a fáradságot, hogy kinyújtsuk a kezünket, osztogatva a nélkülözőknek? Sajnos, sok helyen évről évre csökken a búcsúk lehetőségét igénybe vevők száma és ez nem csupán az elvilágiasodott gondolkodásnak tudható be, hanem az e kérdésben az egyháziak felvilágosító munkája hiányának! 

6. Adományokkal és jócselekedetekkel – főleg pedig a Világmisszióra való adakozással.

7. Gyertyagyújtással is segíthetünk a Szenvedő Lelkeken! Egyrészt, mert ez a szeretet jele, másrészt mert a gyertyák meg vannak szentelve, és bevilágítanak a Szenvedő Lelkek világának sötétségébe. 

8. Szenteltvíz széthintése is enyhíti a fájdalmaikat. Ha ezt tesszük a Szenvedő Lelkekért, jó lenne, ha hallhatnánk a szenvedők esdeklését, hogy „Még többet!” 

st_-catherine-of-genoa-1.jpg„A vigasznak ezek az eszközei azonban nem egyforma módon segítenek a lelkeknek. Ha valaki életében nem sokra tartotta a Szentmisét, akkor az a tisztítótűzben sem fog rajta sokat segíteni. Aki életében keményszívű volt, kevés segítséget fog kapni. Azoknak is keményen kell bűnhődniük, akik a becsületsértés vétkét követték el. Aki azonban nyíltszívű volt egész életében, sok segítségre számíthat. Az a lélek, aki Szentmiséket mutattatott be a Szenvedő Lelkekért, maga is részesülhet majdan a tisztítótűzben ezek segítő érdemeiben (...) Ha a tisztítótűzben Szenvedő Lelkek, a töredelmes bűnbánat által megtisztulhatnának, egy szempillantás alatt megfizetnének az összes bűnükért. Ilyen hatalmas ereje lenne a bűnbánat fájdalmának. Ez a fájdalom vakító fénnyel világítja meg azt a bizonyos eseményt, amelynek súlya most megakadályozza, hogy eggyé legyenek életük legmagasztosabb céljával, szerelmük tárgyával, Istennel.” (Génuai Szent Katalin) (SM)

w12ar_535.JPG

Szólj hozzá!

071a_szuzany_fajdalma_530_3.jpg

Szólj hozzá!

https://youtu.be/ql9FOJKntk0

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy jelenéseivel elérte-e a lelkek megtérését?

Fájdalmas, hogy míg Mária egyházilag hiteles kérései hidegen hagyják az emberek többségét, addig a "naprakész" üzenetek sokakat képes felvillanyozni!

ket_es_fel_perc_535_1.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 12
,,.jpg


     Ahogy a II. Vatikáni Zsinat dokumentumát olvasom − írja Lúcia nővér −, azt hiszem, hogy semmilyen jószándékú ember nem tagadhatja, hogy a rózsafüzér egyike a Mária-tisztelet legfőbb szokásainak és ájtatosságainak, amely akkor a zsinati atyák lelkében és gondolataiban jelen volt. Ugyanígy az sem tagadható, hogy egy ilyen imádság egyike azon legfőbb szokásoknak és ájtatosságoknak, amelyeket az egyház tanítása tanácsol és jóváhagy.
papa-our-lady.jpgVI. Pál pápa 1974. február 2-án «Marialis cultus» című apostoli buzdítás (42.- 55. szakaszig) így vall a rózsafüzérről: «Mi magunk, pápaságunk első általános kihallgatása, 1963. július 13-ika óta kifejeztük nagyrabecsülésünket a rózsafüzér ájtatosságának gyakorlása iránt» (no. 42).
Megerősíti, hogy figyelmes lélekkel követte a számos találkozót és vizsgálódást, amelyek a Mária-tisztelet jegyében történtek.
     «A modern gondolkodásnak eredményeképpen a liturgia és a rózsafüzér közötti viszonyt világosabban értelmezhetjük. (...) Nem sok évvel ezelőtt néhányan kifejezték vágyukat, hogy a rózsafüzért foglaljuk be a liturgiába, míg mások − el akarván kerülni korábbi pasztorális hibák ismételt elkövetését − igazságtalanul figyelmen kívül hagyták a rózsafüzért. A problémát ma egyszerűen megoldhatjuk a "Sacrosanctum Concilium" kezdetű Konstitúció elveinek fényében. A liturgikus ünneplés és a rózsafüzér áhítatos mondása nem állítható ellentétbe egymással, de nem is tekinthető egyenjogúnak».
     «Egy imádság minél inkább megőrzi valódi természetét és egyéni jellegét, annál gyümölcsözőbbé válik. (...) Valójában, ahogy a liturgia, a rózsafüzér is természetében a Szentírás által sugalmazott ima és Krisztus misztériuma felé irányul. Mind a liturgiai emlékezés, mind a rózsafüzérre jellemző elmélkedő megemlékezés tárgya. (...) Miután ezt a lényegi különbséget tisztáztuk, nem nehéz megérteni, hogy a rózsafüzér olyan ájtatossági gyakorlat, amely motiváló erejét a liturgiából meríti és természetszerűen oda vezet vissza, ha eredeti rendeltetésével összhangban gyakoroljuk. Valójában a rózsafüzér titkain való elmélkedés, azáltal, hogy a szívhez és az elméhez közel hozza Krisztus misztériumait, kitűnő felkészülést jelent ugyanazoknak a misztériumoknak az ünneplésére a liturgia cselekedetén belül, és egyúttal annak folytatólagos visszhangja is lehet. Bár nem helyes a rózsafüzért a liturgia alatt mondani.» (no. 48)

rosairettt.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 11

VI. PAL 0012.JPG   Szent VI. Pál: Szentolvasó a legkiválóbb és leghathatósabb családi közös ima. Hőn óhajtjuk, hogy a családban gyakran imádkozzák együtt a rózsafüzért.
„Szemlélődés nélkül a rózsafüzér lélektelen test, s mondása azzal a kockázattal jár, hogy formulák mechanikus ismétlése lesz, s ez ellentmond Jézus intelmének: 'amikor imádkoztok, ne beszéljetek sokat, mint a pogányok, akik azt hiszik, hogy a bőbeszédűségükért találnak meghallgatást' (Mt 6,7). A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, szinte késleltetetten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úrhoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.” (VI. Pál: Marialis cultus apostoli buzdítás 1974. II. 2-án. 47.)
II, János Pál rózafüzérrel 093.JPG    Szent II. János Pál pápa, a 2002-es Rosarium Virginis Mariae (RVM) apostoli levelében így írt: "Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a Rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kiesz-közlőjét" (RVM 39)  „A Boldogságos Szűz rózsafüzére (…) olyan imádság, melyet sok szent szeretett, és a Tanítóhivatal buzdít imádkozására. A maga egyszerűségében (...) az a rendeltetése, hogy az életszentség gyümölcseit teremje.” (RVM 1)
     Őszentsége VI. Pál pápa 1964. november 21-én írta alá a «Lumen gentium» dogmatikai konstitúciót az egyházról, ahol ezt írja: «A Szentséges Zsinat jól átgondoltan adja elő ezt a katolikus tanítást, s egyúttal inti az Egyház minden gyermekét, hogy nagylelkűen ápolja a Boldogságos Szűz tiszteletét, különösen liturgikus kultuszát, becsülje nagyra azokat a Máriát tisztelő szokásokat és ájtatosságokat, melyeket a Tanítóhivatal ajánlott a századok folyamán. Vallásos lelkülettel tartsák meg a régebbi korokban kelt határozatokat Krisztus, a Boldogságos Szűz és a szentek képeinek tiszteletéről» (LG 67).

Szólj hozzá!

Szent Terézia

könyörögj népünk megtéréséért 

és fiataljaink hivatásáért!

teresa_of_avila.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_oktober_535.jpg

Ha a lélek szembesül az Úrral 2

     Kér minket Jézus, hogy soha ne feledkezzünk el a szüntelen bűnbánatról, áthatva attól a tudattól, hogy Ő azért hordozta el azt a mérhetetlen kínt földi életében, hogy megajándékozhasson minket az üdvösséggel.

Jézus szeretete, mellyel minden egyes lelket körülölel, nem összehasonlítható semmiféle szeretet intenzitásával, amit itt a földön ismerünk. Bizonyos értelemben minden lélek önmaga egyedül egy univerzum. Jézus többször is elvitt engem az ítélet helyére. Legutoljára akkor láttam, amikor egy nagy bűnösért imádkoztam. Lelkivezetőm kérésére megkérdeztem Jézust, hogy megmenekült-e ez a bűnös. Ekkor Jézus megengedte nekem, hogy jelen legyek, amikor ez a lélek átment az ítéleten. Arra számítottam, hogy nagy dolgokat fogok látni, de semmit nem láttam. Néztem ezt a lelket paruziája pillanatában, ahogy őrangyala és a Sátán között állt. Jézus isteni fölségével várta ezt a lelket. Nem a mennyei Atya ítél.

Az ítélet nagy csöndben zajlik, egyetlen szempillantás alatt. A lélek Jézus tekintetében látja egész élete lefolyását, hiányosságaival és szépségeivel. Ha a lélek a kárhozatot érdemelte ki és nem mutat megbánást, Jézus egyetlen szót sem szól. A lélek elfordul tőle. A Sátán abban a pillanatban magával ragadja. De többnyire az történik, hogy Jézus, kimondhatatlan szeretetének mozdulatával, kinyújtott kezével rámutat arra a helyre, amit a lélek kiérdemelt a Paradicsomban. „Oda fogsz majd menni” – mondja bátorítóan. Majd a lélek kap egy olyan köpenyt, amilyet a tisztítótűzbeli lelkeken láttam, – melynek színe a fehértől a feketéig lehet minden –, és a lélek a purgatóriumba kerül, ahová elkíséri a Szent Szűz is, aki sok vigasztalást mond a léleknek. Az őrangyala is vele tart. Az a lélek, aki nem kárhozott el, mindig nagyon boldog, amikor látja helyét az örök dicsőségben.

A Szent Szűz nincs mindig jelen az ítéletkor. De még mielőtt az ítélet elkezdődne, közbenjár a szólított lélekért Jézusnál. Úgy védelmezi és mentegeti, mintha az ügyvédje lenne. De az ítélet pillanatában a lélek már egymagában áll Jézus előtt. Amikor az ítélet megkezdődik, Mária elhallgat, csak a kegyelem árad ki belőle a lélekre. És mihelyt a lélek megkapta a neki való köpenyt, a Szűzanya mellette terem, hogy elkísérje őt a tisztítóhelyre. Mária szinte mindig hosszú ideig a tisztítótűzben marad, hogy a lelkekre árassza gyöngédséggel teli és vigasztaló kegyelmeit. A tisztítótűz az engesztelés helye, de az örömé is. A lelkek itt várakoznak, de örömmel várakoznak örök üdvösségükre. A hangsúly határozottan az örömön és a boldog reménységen van, és nem a szenvedésen.« (Natália idézet vége!) 

(A források és rövidítések felsorolását, lásd az első részben!)

wsita-general-inicial-del-estado_535.jpg

Szólj hozzá!

https://youtu.be/OVehO1_J31Y

Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni?

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a hagyományos lelkipásztori ráhatás nem képes megállítani a veszélyes lelki hanyatlást ‒ jóllehet ‒, erre kínált módszertant a Szűzanya Fatimában!

ket_es_fel_perc_535_1.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_oktober_535.jpg

Ha a lélek szembesül az Úrral 1

     Részlet Natália nővér Naplójából: (Jézus) »„Nem a tegnaptól, nem is egy 40 évvel ezelőtti naptól függ az üdvösséged, hanem életed legutolsó pillanatától. Ezért kell szüntelen bűnbánatban élni. Ha üdvösségre juttok, az azért lesz, mert én megmentettelek titeket. Üdvösségetek nem függ az érdemeitektől. Ám ezektől függ jövendőbeli dicsőségetek. Emiatt két dolgot kell szüntelenül gyakorolnotok: a kitartó bűnbánatot, s azt, hogy gyakran ajánljátok lelketeket kezeimbe, röpimák által. Az ítélet miatt nincs okotok a szorongásra. Megváltótok gyengédsége nagyobb, mint egy újszülött bárányé. Emésztő szeretete magával ragadja a lelkeket. Nem Ő küld a tisztítóhelyre. Önnön lelketek megy oda magától, azzal a türelmetlen vággyal telítve, hogy amilyen hamar csak lehet, ismét találkozhasson – de megtisztulva – a Szeretettel, mely legyőzte őt. A gőgös és megvetéssel teli lélek retteg és viszolyog ettől a Szeretettől – hidegen elhatárolódik tőle: és ez a pokol.

Egy napon, Jézus vállának támaszkodva sírva kérdeztem tőle, hogy miért teremtette a poklot. Ekkor Jézus megmutatta nekem egy nagy bűnös lélek ítéletét, aki megbocsátásban részesült. Az őrjöngő Lucifer így üvöltött Jézus felé: „Ez a lélek egész életében hozzám tartozott! Igazságtalan vagy! Ennek a lelke számtalan bűnben fetrengett, az enyém pedig csak egyetlen egyet követett el, mégis a poklot kellett magamnak elkészítenem!

Jézus, kifejezhetetlen édes szavakkal mondta: „Lucifer, kértél te egyetlen egyszer is bocsánatot tőlem?” Akkor az szörnyű dührohamában felordított: „Azt, soha! Soha! Soha-a-a!” 

Ezek után Jézus felém fordult és azt mondta: „Látod, ha képes lenne bocsánatot kérni, megszűnne a pokol, mert ezt a sátáni gőg készítette.”

Ezért kér minket Jézus, hogy soha ne feledkezzünk el a szüntelen bűnbánatról, áthatva attól a tudattól, hogy Ő azért hordozta el azt a mérhetetlen kínt földi életében, hogy megajándékozhasson minket az üdvösséggel.

tthumb_5_535.jpg

Szólj hozzá!

060rozsafuzer_535.jpg

Szólj hozzá!

https://youtu.be/eUtTcQyjzKw

Elmélkedések a Szűzanyáról arról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni?

A Mária-jelenéseket egységében kell néznünk, tehát nem sorrendi kérdés, hogy mikor milyen üzenet hangzott el, mert az Istenanya egyetlen szava sem vesztette aktualitását!

La Salette üzenete

ket_es_fel_perc_535_1.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 10

XII. Pius ima közben kya.jpg     XII. Piusz pápa Ingruentium malorum [Kezdődő veszély] kezdetű enciklikájában ezt írta: "Vonakodás nélkül újból kijelentjük, hogy nagy reményt fűzünk a Szent Rózsafüzérhez a korunkat sújtó bajok helyrehozatalában. Nem erőszakkal, nem fegyverekkel, nem emberi erőfeszítéssel, hanem ezen imádság által elnyert isteni segítséggel, a parittyával rendelkező erős Dávidhoz hasonlóan, az Egyház rettenthetetlenül szembenéz a pokoli ellenséggel".
     Másutt ezt tanította: "Imádkozzátok a szentolvasót, mert az „az egész evangélium összefoglalása”! Az ifjú házasoknak 1941. okt. 8-án e szavakkal ajánlja a rózsafüzérezést: Ezen a módon a legtisztább és leghatalmasabb Szűz védelme alá helyezik magukat, aki a szeretet és az irgalom anyja, kinek örömei, fájdalma és dicsősége lelki szemeik előtt vonulnak el a tíz Ave Maria ritmusában, és Önöknek a legszentebb család példáját emlékezetbe idézik.
johannes1-.jpg     Szent XXIII. János pápa a rózsafüzérről szóló apostoli levelében 1961. szeptember 29-én így nyilatkozott: «Tehát ez jellemzi a szentmise és a breviárium liturgikus imádságát: minden egyes részükben megtaláljuk a "Könyörögjünk" motívumát, amely sok embert, tömeget feltételez azok között, akik imádkoznak, akik meghallgatásra várnak, s akikért imádkozunk. A tömeg imádkozik, egyesülve a könyörgésben az emberiség egészéért, vallásos vagy civil közösségekért. Mária rózsafüzére ezért nagy értékű imádsággá válik, nyilvános és egyetemes szinten, a Szent Egyház természetes és rendkívüli szükségeiért, a nemzetekért és az egész világért való könyörgésben». A Szentatya itt felismerte a rózsafüzérnek azt a többletét és egyetemességét, amely a szentmisére és a zsolozsmára jellemző, hogy «hordozza a Szentmise és a Breviárium liturgikus imádságra vonatkozó jegyeit». Azt is mondja, hogy a rózsafüzér a sokaság imádsága, akik szent egyházuk és a népek hétköznapi és különleges szükségeiért könyörögnek.

Mi anyánk az egben.JPG

Szólj hozzá!

fatima_104_eves_535.jpgoktober_13_530_1.jpg

Szólj hozzá!

Bármerre jársz, bárhol is állsz,

mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozta!

Légy te az első!

gods_hajnal_szep_sugara_753_535.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 9

Papst_Pius_XI._1JS.jpg     XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzérről (részletek): „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek országába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára.  Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségei, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadságát támadják, s igyekszenek a társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjárása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet.  

     Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt, aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon. A Szűzanya rózsafüzére az evangéliumi erényeket is ápolja és a lelkekbe plántálja. Különösen a katolikus hitet erősíti, amely a szent hittitkokról való elmélkedésben újraéled s a lelkeket fölemeli a kinyilatkoztatás igazságába. (...) Mindennemű szenvedőknek – különösen a haldoklóknak – nyújtson enyhületet s fokozza bennük az örök boldogság reménységét. Az apák és anyák mutassanak gyermekeiknek példát. Este a családi otthonban, hova napi fáradalmaik után megtérnek, a Szűzanyának képe előtt mondják el közösen, egy hittel és lélekkel, a szent rózsafüzért. (…) (Castelgandolfo, 1937. szept. 29.)

a szeretetlang atöleli a földet510_1.jpg

Szólj hozzá!

Teljesítettük-e a Szűzanya fatimai kéréseit? https://youtu.be/H3YXPHuCnz4056meg_mire_vartok_530_4.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_oktober_535.jpg

Vajon igaz lehet mindez? 2

     A purgatórium létezése annyira bizonyos, hogy nincs katolikus, aki ezt kétségbe vonhatná. A Szentírás világos tanúságot tesz róla, s ennek nyomán az Egyház már a legkorábbi időktől tévedhetetlenül tanítja!

Sajnos, nagyon magas azok száma, akiknek a tisztítótűz megrázó valóságáról fogalmuk sincs, legfeljebb felszínes elképzeléseik vannak. Ezek a hívek legjobban tennék, ha elmerülnének az üdvösség eme előszobájáról való tanításban és felismernék, hogy a tisztítótűz elkerülésének, vagy az ott lerovandó „tartozás” csökkentésének egyedüli lehetséges helye és módja csak a földi életben valósítható meg, alkalmazva azokat a kegyelmi eszközöket, melyeket az Egyház ajánl számukra. Tehát, semmiképp se fogjuk fel úgy, hogy a purgatórium valami elkerülhetetlen „fátum”, mert azon jóhiszemű hívek, akik csak legyintgetnek, nem csak saját purgatóriumi tisztulásuk idejét hosszabbítják, de téves álláspontjukban, még szeretteiknek sem segítenek megszabadulni kínjaiktól! (POS)

De hogyan éghet egy lélek? – kérdezhetjük.

Isten igazságos és kifejezett megengedéséből a lélek, amely az igazi bűnös, (hiszen a test engedelmeskedett a léleknek) tehát úgy szenved, ahogyan a test szenvedne. 

Pazzi Szent Magdolna egy látomásban látta a tisztítóhely különböző szenvedéseit. Állítása szerint, a legelviselhetetlenebb szenvedéseket is örömmel tűrték el a lelkek. „Ha Isten nem nyilatkoztatta volna ki ezt számomra, sose hittem volna el – mondta elöljárójának. A gyötrelmeket nem nevezhetem kegyetlennek, inkább előnyösek azok, mert hiszen a paradicsom kimondhatatlan boldogságához vezetnek.” (NET)

p222_faou_le_535.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_oktober_535.jpg

Vajon igaz lehet mindez? 1

     Akár elhisszük akár nem, a tisztítótűz valósága ugyanaz marad! „A purgatórium túltesz mindenen, amit képesek vagyunk elgondolni vagy elképzelni!” – ezek Szent Ágoston szavai. Ezt nyomatékozza Szent Fausztina nővér is Naplójában: »Őrangyalom utasított, hogy kövessem őt. Hirtelen ködös, tűzzel teli helyiségben találtam magam, melyben sok szenvedő lélek volt. Ezek a lelkek szívből imádkoznak, de ez nem használ nekik. Csak mi tudunk rajtuk segíteni. Az őket égető lángok engem nem érintettek. Őrangyalom egy pillanatra sem hagyott el. Megkérdeztem a lelkeket, hogy mi az, ami a legnagyobb szenvedést okozza nekik. Egyöntetűen azt válaszolták, hogy legnagyobb szenvedés számukra az Isten utáni vágyódásuk. Láttam a Szűzanyát, amint meglátogatta ezeket a lelkeket a tisztítótűzben. A lelkek Tenger Csillagának nevezik Máriát. Enyhülést visz nekik. Még többet is szerettem volna velük beszélni, de őrangyalom jelezte, hogy mennünk kell. Kiléptünk ebből a szenvedésekkel teli börtönből. [Egy belső hangot hallottam], mely azt mondta: „Irgalmam nem akarja ezt, de az igazság megköveteli.” Ettől az időtől kezdve szorosabb kapcsolatba kerültem a szenvedő lelkekkel. (Napló 20) A lélek abban a pillanatban, melyben a világból kilép, belátja egész valóját, a tökéletlenségeit és rovásait. Félelmes fölségben emelkedik fel előtte az Isten végtelen szentsége, mellyel szemben a Szent Szűz tisztasága is csak árnyék. Érzi, hogy itt a végleges elszámolás órája s szívéből kitör a legideálisabb bánat. Lát akadályokat önmaga és Isten közt, melyeket csak a tisztítótűz elégtétele háríthat el, s önként magára veszi a fájdalmat. Szívesen szenvednek s azt az imát, a szentmiséket és jócselekedeteket, melyeket értük fölajánlunk, Isten kezei közé teszik. (vö. Prohászka 67) (Az elhunytak) érzik tökéletlenségüket s bűneik és gyarlóságaik nagy adósságát. Halálos bűn nélkül is egy gyönge, gyarló, bűnös élet elégtétele nyomja őket. S ők eleget akarnak tenni. Nemhogy készteti őket az Isten igazságossága, hanem ők maguk égnek a vágytól, hogy eleget tegyenek, hogy lelkükről a foltot, az árnyat letörüljék, hogy szívük nagy-nagy fájdalmát oltsák s a sokszor megvetett, ignorált és gyávaságukban meg nem követett Istent megengeszteljék. Amily mohó vággyal akarnak szenvedni, hogy Istennek elégtételt nyújtsanak, ép oly mohón kívánják, hogy az elégtételt értük mi is Istennek bemutassuk, hogy szenvedéseinkkel, böjtjeinkkel, imáinkkal segítségükre siessünk. Igen, segítsük őket!« (uo. 45-46)

 Ne okoskodjunk földi elképzeléseink szerint, mert a túlvilág – másvilág!

80941598_o_535.jpg

Szólj hozzá!

122gyermekeim_530_3.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 8

XIII. LEO 190.jpg     „Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta XIII. Leó pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Mindazonáltal, miként ezt az angyali doktor tanítja, ez nem gátolja meg, hogy bizonyos értelemben az Isten és ember közötti közbenjáró címet másnak is megadjuk, amennyiben ez a valaki az embernek Istennel való egyesülésében közreműködik” (Summa theologica III.q.26,a1 és 2). Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennel kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).
Pio111922.jpg     Őszentsége XI. Piusz pápa ezt mondja "Ingravescentibus malis" kezdetű pápai enciklikájában, 1937. szeptember 29-én: «A szent rózsafüzér nemcsak fegyver, hogy legyőzzük Isten és a vallás ellenségeit, hanem mindenekelőtt előmozdítja és ösztönzi az evangéliumi erényeket. S elsősorban feléleszti a katolikus hitet az isteni titkokról való elmélkedés által és felemeli a megismerést az Isten által kinyilatkoztatott igazságok szintjére ...».
     XI. Piusz pápa ezenkívül teljes búcsút rendelt el az Eucharisztia előtt elimádkozott rózsafüzérhez.fegyver az egbol.JPG

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 7

A hatékonyság feltétele az állhatatosság

octobri_mense_280.jpg     A pápa imánk egy másik követelményére is nagy súlyt helyez: az állhatatosságra: „Mindazonáltal akadnak olyanok, akik az általunk itt megjelenítetteket (a rózsafüzérről) bár helyesen értik, de a remélt javakra, különösen ami az Egyház békéjét és nyugalmát illeti, úgy gondolnak mint csak a múltban megadottakra; s a jövőre úgy tekintenek, mint olyan időre, amiben még rosszabbak fognak bekövetkezni.  Ennek következtében buzgóságuk az imában és áhítatos hangulatuk bizonyos fokig kimerült, nincs többé bizalmuk és időnként elernyednek” (Octobri mense – 1891. szeptember 22.). „Nos, folytatja XIII. Leó, méltatlan és vakmerő dolog az isteni segítségadás idejét és módját meghatározni akarni.” Ezen elbátortalanodás okának a pápa a természetfeletti szellemben való hiányunkat, csökkent hitünket és rövidlátásunkat nevezi meg. Azt mondja, hogy másképp kell érvelni, majd elmagyarázza, hogyan kell a dolgokat néznünk: „Az emberi szellem éléslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni  Gondviselés emelkedett döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az ily nagyon elferdült korszellem közepette oly sokan a test és a szellem mindennemű beszennyezésétől érintetlenül tisztának és épnek őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették; továbbá hogy mások közel az elbukáshoz mégis uralkodtak magukon, és éppen a veszélyből és kísértésből az erények növekedését kapták; és végül megint mások, kik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek és az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek. Ezért mindenkit sürgősen könyörögve kérünk, hogy mindezt vegye fontolóra, hogy a régi ellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmilyen okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense)
      Mindez az Úr ezen szavainak illusztrációja: „Csak az a kérdés, hogy amikor az Emberfia eljön, talál-e hitet a földön?” (Luk. 18, 8); „Aki azonban mindvégig kitart, az üdvözül.” (Mt 10,22)

bible1.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_oktober_535.jpg

A purgatórium különböző mélységei 

     Pazzi Szent Magdolna és mások kinyilatkoztatásaiból tudjuk, hogy a purgatórium nem egyetlenegy hely, hanem a bűnök súlyossága szerinti szintjei vannak. Hogy a büntetés ezen helyét jobban megismerhessük, Római Szt Franciska híres látomásához kell folyamodnunk, mely mintegy térképe a fájdalom ezen országának. (Bolland. Vie de Ste. Francoise)

Szent Franciska azt tanítja, hogy a tisztítóhely három szakaszra van felosztva: a legfelső részben vannak azon lelkek, akik istenes életet éltek ugyan, de  Isten iránti vágyukban nem mélyedtek el eléggé, és itt az Isten látása után epedő vágyuk hevessége miatt és által gyötrődnek, enyhébb s rövidebb ideig. A közepén van az a hely, ahol nagy betűkkel e szó olvasható: «Purgatórium», itt szenvednek azon lelkek, akik kisebb vétkeket követtek el, de amelyek mégis – a jéghidegtől a tűzforróságig – érzéki büntetést igényelnek. A mélység legalján, a pokol szomszédságában van a harmadik rész, vagyis a tisztítóhely legalsó része. Ez lángolva világító, átható tűz, mely csak attól különbözik a pokoli tűztől, hogy nem világít hanem sötét. Ezen legalsó részben három elkülönített hely van. Az első a világi emberek számára, kiknek súlyos vétkeik várnak kiengesztelésre; a második a szerzetesek és szerzetesnők,valamint az egyházi tisztséget viselő világiak, számára. A harmadik, ahol a szenvedések a legelviselhetetlenebbek: a papok és főpapok számára.

Hogy a tisztítóhelynek van egy felső része is, ahol a lelkek semmi érzéki büntetést sem szenvednek, nem kételkedhetünk, mert Római Szent Franciskán kívül nagyszámú kinyilatkoztatás is megerősítik e tényt.

Maga a szent Szűz nyilatkoztatta ki Szent Brigittának, hogy van egy szellemi purgatórium, melyet a 'vágyódás purgatóriumának' neveznek.

Itt azok a lelkek vannak, akiknek nem kell érzéki szenvedést kiállaniok, de szenvednek az Isten utáni vágytól, mert halandó életük napjaiban nem vágyódtak eléggé a Teremtő után. A tisztítóhely középső része az a hely, melyet fentebb Római Szent Franciska leírásában láttunk, melyről Pazzi Szent Magdolna mondja, hogy abban azon lelkek vezekelnek, kik tudatlanságból vagy gyarlóságból vétkeztek.

Mindkét szent ugyanazon fajta vétkek miatti vezeklést, ugyanazon szenvedésekkel, a tűz és jég általi gyötrődéssel írják le. 

Szent Fausztina írja: Midőn a kápolnába mentem, az Úr közölte velem, hogy a választott lelkek között különösen kiválasztottak is vannak, akiket nagyobb szentségre hívott meg és így rendkívüli közösségre jutnak Vele. Ezek szeráfi lelkek, akiktől Isten több szeretetet vár el, mint a többiektől, holott valamennyien kolostorban élnek. Az ilyen lélek megérti Isten hívását, mert Isten ezt bensőleg megérezteti vele. Követheti ezt a hívást, vagy sem. A lélektől függ, hűségesen követi-e a Szentlélek vonzását, vagy ellenáll neki. Láttam azt a helyet a tisztítótűzben, amely ezeknek a lelkeknek szolgál a mulasztásuk miatti bűnhődésre. Ez a legsúlyosabb kín minden szenvedés közül. Az Istentől különlegesen megjelölt lélek mindig az marad, akár az égben, akár a földön vagy a tisztítótűzben. Az égben más lélekhez viszonyítva nagyobb dicsőség, szentség, Isten mélyebb megismerése jellemzi. A tisztítótűzben viszont nagyobb fájdalom, mert Isten mélyebb megismerését s az Utána való vágyódást kapta osztályrészül. A pokolban is jobban fog szenvedni, mert jobban ismerte Őt, akit elhagyott. Az Isten szeretete által megjelölt lélek stigmája kitörölhetetlen. (Napló 1556)

image_535.jpg

Szólj hozzá!

https://youtu.be/vfzeI0nNRSM

Elmélkedések a Szűzanyáról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni és mit kell tennünk?

A történelem sorra igazolja a La Salette és a Fatimai jövendöléseket. Kirajzolódni látszik ugyanis Isten azon akarata, hogy a Mária-korszak vége felé az egyes ember választás elé lesz állítva: választania kell a megtérés vagy a testi-lelki pusztulás között.

ket_es_fel_perc_535_1.jpg

Szólj hozzá!

3 perc 20 mp A RÓZSAFÜZÉR HATÉKONY FEGYVER

https://youtu.be/bxIakvE8DHcket_es_fel_perc_535_1.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_az_ima_535.jpg

Miért olyan kemények a purgatórium kínjai?

     A tisztítótűz nem Isten büntetése, hanem a bűnnel szennyezett lelkek tisztulási lehetősége! Kimondható, hogy a purgatórium az Isteni Irgalmasság helye, az utolsó utáni lehetőség az emberlélek megtisztítására, amely enélkül alkalmatlan lenne Isten színelátására! „Ha egy lélek tisztulás nélkül jutna Isten szemléletére, tízszer többet szenvedne, mert látná a nagy ellentétet önmaga s a ki nem elégített isteni igazság közt; a végtelen jóságot ily állapotban el nem viselné”(Prohászka). Ne feledjük, hogy a purgatóriumi vezeklés annak folyománya, hogy a földön nem vettük komolyan a Szentgyónást, a penitenciát és a jóvátételt! „A szenvedés nagy kegyelem. A szenvedés által válik a lélek az Üdvözítőhöz hasonlóvá, a szenvedésben kristályosodik ki a szeretet.” – írja Szent Fausztina naplójában (n 57). Itt a földön számtalan lehetőség kínálkozik, búcsúk elnyerésére a magunk és mások számára, ez pedig váltó és „kiváltó” a purgatóriumból!

Ezzel szemben sokak óhatatlanul kerülik a kereszteket, az engesztelés és önkéntes áldozatok próbáit „szenvedéseit”, melyek Istennek való felajánlása által mentesíthették volna magukat a tisztítótűz ezerszerte nagyobb kínjaitól! Vagyis, életükben nem gyűjtöttek érdemeket, búcsúkat, „váltókat”. Le kell szögeznünk, hogy sem vétlenül, sem véletlenül nem kerülhetünk a purgatóriumba! Amiként az ottani tisztulási idő és a szenvedések intenzitása sem egyenlő mértékű a lelkek számára! Kinek-kinek a tisztulása szerint! 

Alexandriai Kelemen szerint: bűnbánatra s tisztulásra annyira szükségünk van, hogy vagy itt, vagy ott kell átesnünk rajta. Szent Ciprián emlegeti, hogy vannak, akik egyszerre tisztulnak meg a vértanúságban; de vannak, akik hosszan és lassan tisztulnak meg bűneiktől a tisztítótűzben.

Néhány sarkalatos tudnivaló:

1) Az a tűz, amit itt a földön ismerünk, Isten teremtése, mely akár jólétünket, akár szenvedésünket okozhatja. A purgatórium ezzel szemben kifejezetten Isten igazságosságából a mi tisztulásunkat szolgálja!

2) Míg a földi tűz a porból vétetett testünket képes égetni, a purgatóriumi tűz (amely valójában nem anyagi tűz), a szellemi természetű lelkünkre hat, mely elmondhatatlanul érzékenyebb a fájdalomra. A földi tűz gyorsan elemészti áldozatát, s így a szenvedése megszűnik, a purgatóriumi tűz ezzel szemben intenzív fájdalmával a lelket nem pusztítja el.

3) A tisztító lángoknál jobban kínozza a lelket az Istentől való elszakítottság és elhagyatottság tudata. Nincs rá szó, mellyel leírható lenne e kielégítetlen égető vágy okozta gyötrelem.

Micsoda oktalanság ezért egy értelmes lény részéről, hogy elmulaszt minden óvintézkedést, amelyekkel megkímélhetné magát a tisztítótűz nagyintenzitású szenvedéseitől. Gyerekes dolog abban a hamis tudatban ringatni magunkat, hogy velünk ez nem történhet meg, hiszen saját mértékeink szerint becsületesen éltünk. Ám a becsületes élethez a bensőséges lelki élet is hozzá tartozik, s ez feltételezi az elhunytakért való részvétet is! Jegyezzük meg, hogy

a Küzdő Egyház tagjai (a földön élők), imával, áldozattal és Szentmisével segíthetik a Szenvedő Egyház tagjait (a tisztítótűzbeli lelkeket), hogy mihamarabb a Megdicsőült Egyházba kerülhessenek (az üdvösség honába)! 

A purgatóriumi lelkek általunk való mentése, a mi tisztítótűzbeli szenvedéseink lerövidítését is eredményezi! 

Veszélyes dolog tehát azt gondolni, hogy talán nem is egészen úgy van a purgatóriumban, amiként olvashattuk, sőt felülni azon protestáns tanításoknak, miszerint minden átmenet nélkül a mennybe juthatunk! Jobb, ha nem próbálkozunk e kérdés valóságával!

fausztina_a_purgatory_535_1.jpg

Szólj hozzá!

007_xi_pius_535_1.jpg

Szólj hozzá!

3 perc 20 mp-es  VIDEÓ a rózsafüzérről.  https://youtu.be/5pgyc3yrXrs 

 

ket_es_fel_perc_535_1.jpg

 

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 6

A hatékonyságot fokozza a közös ima

     Ehelyütt két olyan tanácsot akarunk megtárgyalni, melyekre XIII. Leó pápa gyakran visszatér:
– a rózsafüzért lehetőleg többekkel együtt imádkozzuk;
– a rózsafüzért kitartással imádkozzuk.
saintthomasaquinas_1.jpg      1896. szeptember 20-án kiadott enciklikájában a pápa két okot nevez meg a közös imádság nagyobb hatásfokára. Először magának a mi Urunknak ígéretét: „Ha ketten közületek valamiben egyetértenek a földön, és úgy kérik, megkapják mennyei Atyámtól. Ahol ugyanis ketten vagy hárman összegyűlnek a nevemben, ott vagyok közöttük” (Mt. 18,19-20). A második okot Aquinói Szent Tamástól veszi: „Lehetetlen, hogy egy csoport imája nem talál meghallgatásra, ha ezen számos ima csak egyetlen egyet képez.”
      XIII. Leó e kijelentést kommentálva, a következőket fűzi hozzá: „A nyilvános imák fölötte állnak a személyeseknek és sokkal nagyobb hatalmuk van; ezért kapta meg a rózsafüzér-közösség Domonkos pátriárka által az Istenanya zászlaja alá rendelt milícia címet. (…) Valóban, folytatja a pápa, Mária rózsafüzére mindazokat összefűzi, akik felvételüket kérik e közösségbe, egy közös kötelék által, mint a testvéreket vagy fegyvertársakat. Ebből egy nagyon erős hadsereg keletkezik, mely szabályszerűen instruált és szervezett ahhoz, hogy a belső és külső ellenség támadásait visszaverje. E jámbor egyesülés tagjainak joguk van Szent Ciprián szavait magukra vonatkoztatni: 'Nyilvános és közös imánk van, és ha imádkozunk, azt nem egyedül egyért tesszük, hanem az egész népért, mert mi mindannyian egyek vagyunk'” (Augustissimae Virginis Mariae – 1897. szeptember 12.). Az imádkozásnak ez a közös módja érte el a rózsafüzér nagy győzelmeit.

03996v.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 5

A rózsafüzér, fegyver az antikeresztény erők ellen 2

     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások továbbá, az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon, és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások, akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek és az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek. Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen, és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22.)
      Miután kimerítően igazolta, hogy Máriához fordulhatunk menedékért, XIII. Leó pápa útmutatását két pontra irányítja:
– A rózsafüzér (a szentmise és az isteni offícium után) a leghatásosabb ima, hogy személyes megtérésünket kieszközöljük,
– A rózsafüzér a legerősebb fegyver a katolikus Egyház ellenségei ellen.

Chain of Protection.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_oktober_535.jpg

A szenvedés mértéke 4

     Amit a tisztítóhely szigorúságáról eddig mondottam, azt a következő történettel fejezem be. 

       Spanyolország Leon nevű kerület Zamora városában egy domonkos szerzetest szent és benső barátság fűzött egy szent életű ferenceshez. Egy napon az örökkévalóságról beszélgettek és kölcsönösen megígérték egymásnak, hogy amelyikük előbb hal meg, megjelenik majd a másiknak – ha Isten ezt megengedi – hogy értesítést adjon a túlvilági sorsáról. Előbb a ferences halt meg. Ígéretét megtartva egy napon, midőn Szent Domokos fia az ebédlőben terített, megjelent neki s szívélyesen üdvözölve elmondta barátjának, hogy az üdvösség reményében halt meg ugyan, de még sok szenvedés vár reá, azon végtelen nagy számú apróbb bűnök miatt, melyeket nem eléggé bánt meg életében. «Semmi sincs e földön – mondá – amiből e kínokról fogalmat szerezhetnétek magatoknak. Akarod-e ennek kézzel fogható bizonyítékát látni?» A megholt ekkor rátette jobb kezét az ebédlő asztalára s kezének nyoma oly mélyen beégett, mintha izzó vassal sütötték volna bele. Gondolhatjuk a domonkos lelki megindulását. Ezen asztal Zamorában fennmaradt évszázadokig, de a későbbi politikai forradalmak közt megsemmisült a vallási kegyelet sok más érdekes emlékeivel együtt.

De valaki tán azt mondhatja, hogy e rettenetes büntetések csak a nagy bűnösökre várnak, akik csak a halál óráján tértek meg s már nem volt idejük bűnhődni azokért. Sajnos ezen önámítás is eloszlik, ha meggondoljuk, hogy a fent idézett példából látható, hogy itt nem nagy bűnösökről van szó, ezek jó szerzetesek, buzgó keresztények voltak, akik e hatalmas bűnhődést elszenvedték. (Ferd. de Castille, hist. de saint Dominique. II. e. rész, I. k. XXIII. fej.) (LOU)

Avilai Szent Teréz a „Belső várkastély”-ban így beszél: „Isten nélkülözése, azaz a megfosztás Isten színelátásától, felülmúl minden gyötrelmes szenvedést, amelyet csak el tudunk képzelni. Isten igazságossága ugyanis állandóan visszataszítja a lelket, amely pedig, mint vágyainak középpontja felé, törekszik Istenhez.”

Aranyszájú Szent János: „Képzeld el a világ összes kínjait, és egyet sem fogsz találni, amely felérne az Isten boldogító színelátásának nélkülözésével.”

Jelen életünkben nem vagyunk képesek ezt megérteni, mert oly kevéssé ismerjük a Legfőbb Jót, akiért teremtettünk. A másvilágon azonban a kimondhatatlan Jóság olyannak tűnik a lélek számára, mint a kenyér az éhségtől gyötörtnek, vagy a friss víz a szomjhalál előtt állónak.

walmas-del-purgator_io_535.jpg

Szólj hozzá!

120ertsuk_meg_530_4.jpg

Szólj hozzá!

Bármerre jársz, bárhol is állsz,

mondj el egy Üdvözlégyet, 

mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott! 

Légy te az első!

530legyteazelso04_1.JPG

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_oktober_535.jpg

A szenvedés mértéke 3

     Az emberek nem tudatosítják magukban, hogy valójában mi is a purgatórium. Elképzelésük sincs a fájdalom mértékéről, arról, hogy milyen lehet hosszú éveket eltölteni ilyen szörnyű állapotban. Ennek eredményeképpen semmit vagy keveset törődnek azzal, hogy ők maguk miként kerülhetnék el a purgatóriumot, és ami még rosszabb, kegyetlen módon megfeledkeznek azokról, akik már ott vannak és teljesen az ő segítségüktől függenek! (POS) A mi Mária Szíve Szeretetlángjára hivatkozó Üdvözlégyeink (rózsafüzérezésünk) könyörgésére a Szűzanya angyalokat küld a purgatóriumi lelkek szenvedésének enyhítésére, esetenként áldozataink jutalmaként a szabadulásukra! A kiszabadult (üdvözült) lelkek pedig örömmel viszont segítenek nekünk földi küzdelmeinkben kéréseink szerint!

  Az egyházdoktorok egyöntetű tanítása, hogy a tisztítótűzben, egyetlen perc is akár évszázadoknak tűnhet.

Nagy Szent Gergely, Szent Ágoston és Szent Tamás szerint ez a tűz lényegileg ugyanaz, mint a pokolé, csak az időtartam teszi a különbséget. A vele való legkisebb érintkezés is sokkal borzasztóbb, mint az evilági legnagyobb szenvedés.

Ahhoz, hogy az elhunytak lelkei korábbi hibáiktól megtisztulva bekerülhessenek a mennybe, sokkal áthatóbb, szörnyűségesebb tüzek kínjait kell átélniük, mint amelyet a földi életben valaha is érezhettek, vagy el tudtak képzelni. Az viszont kétségbevonhatatlan, hogy bizalmuk és szeretetük megkönnyíti szenvedéseiket, tehát nem annyira a pokol tornácának, inkább a mennyország tornácának mondható a purgatórium. 

Alexandriai Szent Cyrill egyenesen azt állítja, hogy elviselhetőbb lenne egészen az ítélet napjáig minden lehetséges gyötrelmet kiállni itt a földön, mint a purgatóriumban egyetlen napot is eltölteni!

Ami a szenvedések időtartamát illeti, csak annyit mondhatunk biztosnak, hogy a világ végén megszűnik a purgatórium. Egyes emberek tisztulásának idejéről azonban semmi biztosat nem mondhatunk (vö. ED).

A szentek szerint a testi fájdalmak különfélék lehetnek a tisztítóhelyen és a gyötrelmet főleg a tűz okozza, szenvednek azonban a hidegtől is, gyötrelmeket éreznek tagjaikban, vagy érzékszerveikben. És lehetséges, hogy úgy áll a dolog, hogy a különféle bűnök büntetéseként az azok természetének megfelelő gyötrelemben részesülnek „hogy megtudják, ki-ki azzal bűnhődik, ami által vétkezett”. (vö. Bölcs 11,17)

wtisztitotuz_im_fegefeuer.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 4

A rózsafüzér, fegyver az antikeresztény erők ellen 1

El_Papa_Leon_XIII_003._1.JPG     Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)
     XIII. Leó egyébként arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunknak a fájdalmas titkokról való elmélkedés a legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nemcsak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra is.

Nuestra Señora del Rosario-.jpg

Szólj hozzá!

4b6c3b779d2_230.jpg     Kedves Olvasó! A Magyarok Nagyasszonya napjának megünneplése nem csak egy szép népszokás Mária iránt, de tudatos kifejezése és megerősítése kell legyen annak, hogy a Szent Szüzet Magyarország Királyasszonyként elismerjük és így tiszteljük!

A királynői tisztelet és elismerés pedig nem annyira az országfelajánlás formai következménye – hiszen ezt más nemzetek is megtették –, hanem a Magyar Királyi Korona felajánlásáé, mely egyedüli birtokosa az országnak, javainak, népeinek – és fontos tudnunk –, hogy:

    A szentistváni felajánlással vált a Boldogasszony a Magyarok Nagyasszonyává és országunk Regnum Marianum-má!

A Szent Korona egyedülálló státusza nemzetközileg elismert, hiszen például az összes nemzeti koronák közül – kánonjogilag és liturgikusan – az Istenanya csakis a Magyar Szent Koronával ábrázolható, koronázható meg. Tehát a Mária-képek és szobrok bárhol a világon, csak szimbolikus koronával ékesíthetők!

Miért? Mert a Magyar Korona szent és angyali eredetű – amiként ezt a népi hagyomány és feljegyzések is említik, ezért nevezik misztikus koronának, és eredete épp olyan rejtély, mint a Turini Lepelé, a Guadalupei Képé, vagy a Manoppellói Kendőé! Ezért lehet a mindenkori magyar uralkodó apostoli király, ami nem pusztán egyházi privilégium, hanem ezt az magyar koronás Apostolok Királynője, és az  Apostoli Kettőskereszt teszi! A Magyarok Nagyasszonya ezért tényleges uralkodója népünknek, ha beszélünk róla, ha nem! Mária, hathatós Királynőként és anyaként oltalmaz minket, és mi Benne reménykedhetünk, amiként kér minket, és mi is kérhetjük!

Mindszenty bíboros mondta 1946-ban: „Hazánk ezeréves fennállása a legnagyobb talány. Nem omlott össze annyi történelmi pörölycsapás alatt. Kiépült irtózatos sebeiből, pedig elfolyt a vére. Ám betegágyánál életmentő édesanyja őrködött: a Magyarok Nagyasszonya. És ha a ma magyarját valami fenntartani és vigasztalni tudja, csak ez a történelmi gondolat lehet!”

A Szeretetláng Lelki Naplóban ezt olvashatjuk: "Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok, és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat), és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra." (I/37)

A fenti idézetekből következik a szükség, hogy újra tudatosítani kell országunk népében Mária királynői fenségét, mely a nemzettudatunk és jövőnk alapja!

maria_280.jpg1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére a Magyarok Nagyasszonya ünnepét és a Lorettói Litániába a Magyarok Nagyasszonya könyörgés beiktatását!

Magyarok Nagyasszonya ünnepét kezdetben október második vasárnapján tartották, majd Szent X. Piusz pápa áttette október 8-ra. Érdekesmód a II. Vatikáni Zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re helyezte, de 1984-től újra október 8-án üljük és magyarként, Királynőnket magasztalva ünnepeljük!

Köszöntsük tehát népünk örökös Nagyasszonyát, a Hozsannás könyv szövegével:

,,Áldott Nagyasszonyunk!... Vedd pártfogásodba a magyar apákat, hogy keményen állják a nehéz idők küzdelmeit és állhatatosan viseljék az élet terheit. Oltalmazd és erősítsd meg hivatásuk szeretetében a magyar anyákat, hogy gyermekeikben hűséges és igaz polgárokat neveljenek az Anyaszentegyháznak és drága magyar hazánknak. Terjeszd ki anyai oltalmadat hazánk ifjúságára, hogy beváltsák azt a szép reményt, amellyel minden magyar szem feléjük tekint''. (Hozsanna, Bp., 1981. 72.)

Magyarok Nagyasszonya!

Könyörögj érettünk

és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását

az egész emberiségre!

Amen

 

orszagom_nem_pusztul_hanem_tisztul_535.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 3

A rózsafüzér – hatalmas eszköz a személyes üdvözüléshez és a társadalom megjavítására

     Mindenekelőtt a rózsafüzér 15 tizede egyúttal modell mindennapi életünk számára.

„Az örvendetes titkok – mondja XIII. Leó –, az alázat, a munkában való türelem, a felebarát iránti jóakarat, a mindennapi élet szürke kötelességeiben való lelkiismeretesség példái számunkra."

"A fájdalmas titkok a fáradozásban és szenvedésben való türelemre tanítanak bennünket”, hogy a kereszt kincs, mert ez nyeri el számunkra és felebarátunk számára a mennyországot.

És végezetül a dicsőséges titkok arra tanítanak bennünket, hogy szakadjunk el a világ javaitól, mialatt „leleplezik számunkra azt a boldogságot, melyet Isten (…) azok számára készít, akik szeretik őt” (Laetitia sanctae – 1893. szeptember 8.).

     Napunk minden pillanata, életünk minden periódusa megtalálhatja tehát helyét az örvendetes, a fájdalmas vagy a dicsőséges rózsafüzérben, mely ezáltal mindennapi társunkká válik. Egész életünk rózsafüzér lehet, ha Jézus, Mária és József példáját szemléljük, valóban megtanuljuk, hogyan kell egy valóban keresztény életet élni, miként ezt XIII. Leó pápa mondja: A titkok szemlélete felgyújtja a lelkeket, hogy céljuk az erények legyenek, és arra ösztönzi őket, hogy Jézus és Mária nyomát kövessék.” (Magnae Dei Matris – 1892. szeptember 7.)

==SZIVESEN FOGADOM ROZSAFUZEREDET_1.JPG

Szólj hozzá!

A rózsafüzér Királynőjének ünnepe

misterio-do-rosario.jpg     Október 7-e Rózsafüzér Királynője, más néven Olvasós Boldogasszony napja.

E hálaünnepen Mária közbenjárásáért, Isten segítségéért imádkoznak a keresztény hívek.

    Az olvasó imádkozása a domonkos szerzeteseknek köszönhetően a XV. század folyamán nyerte el mai formáját. Mária e jeles ünnepét V. Piusz pápa (1566-72) rendelte el a lepantói csata emlékezetéül, először Győzelmes Boldogasszony néven.
A szentolvasó imádkozásával, az Istenszülő iránti tiszteletünket kifejezve, Jézus életéről elmélkedünk, megváltásunk titkaira emlékezünk. Máriával együtt újra megerősíthetjük az igent Isten akaratára.
     A rózsafüzér négy forrásból eredeztethető: a zsoltározás, a Miatyánk, az Üdvözlégy és az imaláncok határozták meg kialakulását – ezekből adódott össze körülbelül a XV. században a ma ismert rózsafüzér.
     A XIII. században sok szerzetesrendben imádkozták a zsoltárokat, néhány helyen mind a százötven zsoltárt. Azok a barátok, akik nem tudtak olvasni, százötven Miatyánkot mondtak a zsoltárok helyett. A hagyomány szerint Szent Domonkos kapta a rózsafüzér ajándékát, mely azonban csak évszázadok során érte el mai formáját! A rózsafüzér kezdetben százötven Üdvözlégyből állt, melynek csak az első, szentírási részét mondták. IV. Orbán pápa 1261-ben adta hozzá Jézus nevét.
     A XV. században a rajnavölgyi karthauzi szerzetesek minden Üdvözlégyhez hozzárendeltek egy titkot Jézus életéből, ami elmélkedésre, szemlélődésre indította az imádkozókat. Többnyire csak ötven Üdvözlégyet mondtak, és így ötven titkot soroltak fel.
     A karthauzi Porosz Domonkos az ötven Üdvözlégyet tizedekre osztotta, s ezen imádságot rosariumnak, vagyis Mária rózsakoronájának nevezte el.
     Alanus de Rupe, domonkos szerzetes Douaiban 1468–70 körül megalapította a Rózsafüzér Társaságot, amely nagyban hozzájárult a szentolvasó imádkozásának elterjedéséhez.
     A Dicsőség és az apostoli hitvallás, valamint az öt tizedet megelőző három Üdvözlégy az isteni erényekkel kapcsolatban a tridenti zsinat után, a XVI. században került a rózsafüzérhez.
     Az üdvözlégy második része – Asszonyunk, Szűz Mária... – csak később lett része az imádságnak, Szent V. Piusz pápa kezdeményezésére, aki 1568-ban hivatalosan jóváhagyta a rózsafüzért.
     1572. október 7-én szintén V. Piusz vezette be ünnepét Győzedelmes Nagyasszonyunk tiszteletére, az 1571-es lepantói tengeri ütközet emlékére. A pápa és az egész keresztény világ a lepantói győzelmet a rózsafüzér-imádságnak, illetve a Szűzanyának tulajdonította. Szent V. Piusz a csatát segítendő, a rózsafüzért imádkozta; közben látomása volt: a győzelmet látta. Délben valóban megfordult a szél, a füstöt a törökökre vitte, így a keresztesek győztek.
     XIII. Gergely 1573-ban a Legszentebb Rózsafüzér elnevezéssel október első vasárnapjára helyezte át az ünnepet azon templomok és kápolnák számára, ahol rózsafüzér-oltár volt. Savoyai Jenő 1716-ben kivívott péter-váradi győzelme emlékére, ahol szintén a rózsafüzér imádkozása segítette a győzelmet, XI. Kelemen pápa (1700–21) az egész egyházra kiterjesztette. XIII. Leó pápa 1887-ben megemelte az ünnep rangját, s a domonkos miseszövegeket tette általánossá. Szent X. Piusz pápa 1913-ban visszahelyezte az ünnepet október 7-re.

     A Rózsafüzér Királynője nevet 1960-ban adta XXIII. János pápa e jeles Mária-ünnepnek.

Magyar Kurír (2011) nyomán szerkesztve

rosary-madonna-detailsmaller_1.jpg

Szólj hozzá!

15 perc elmélkedés a Szent Rózsafüzérről: https://youtu.be/aDBjQmaIicI

 10003926_63033283035521n_535_1.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_oktober_535.jpg

A szenvedés mértéke 2

     Nincs az az éhség, nincs az a szomjúság, nyomor, fájdalom és szenvedés, mely összehasonlítható lenne azzal, amit a tisztítótűzben szenvedő lelkeknek kell elszenvedniük. Ebből fakadóan nincs tehát az az áldozat, melyet ne lenne érdemes meghoznunk értük, legyen az saját szenvedéseink felajánlása, imádság, engesztelés vagy értük mondatott szentmise.

Sajnos, nagyon valószínű, hogy néhányan a mi legközelebbi hozzátartozóink közül is még mindig szenvedik a purgatórium kínjait, és szánalmat keltően esengenek felénk segítségért. Nem kell ettől megriadnunk, hanem az irgalmas igyekezettel kell megtennünk mindent, ami csak lehetséges! Minden katolikusnak csatlakoznia kellene valamely – a Szenvedő Egyházért – engesztelő és imádkozó imaközösséghez! (Szerk. megjegyzése: ilyen pl. a Szeretetláng Lelkiség!)

„Szánjatok meg, szánjatok meg legalább ti, barátaim! Mert az Úr keze érintett engem!” (Jób 19,21) Ilyen megkapó könyörgéssel fordulnak felénk a purgatóriumi lelkek is földi hozzátartozóikhoz, barátaikhoz.

A legnagyobb kínok közepette kérlelnek bennünket és esedeznek segítségünkért. (Szerk. megj.: Nekünk itt a földi létben, még módunkban áll áldozatot hozni értük, ők ugyanis ezt már nem tehetik meg magukért!) Sajnálatos, sőt riasztó, hogy többségük hasztalan eseng felénk, mert süket fülekre talál. Elfogadhatatlan, hogy a katolikusok egy része – bár egyébként istenfélő és jámbor –, szégyellnivaló módon elhanyagolja a tisztítótűzben szenvedő társait, rokonait. Ebből következtethető, hogy nemigen hisznek a purgatórium létezésében, a szenvedés nagyságrendjében, amely általunk csökkenthető lenne.

Egyes – magukat hívőnek tartó – embereknél, hónapok és évek is eltelnek anélkül, hogy akár egyetlen szentmisét is mondatnának a szenvedő lelkekért, holott az a maguk majdani szenvedéseit is csökkentené!

Túlságosan ritkán ajánlják fel szenvedéseik enyhítésére az eucharisztikus áldozatot, ritkán imádkoznak és egyáltalán alig gondolnak rájuk. Mialatt ők élvezik az élet teljességét, örömeit, kényelmét, addig a szegény lelkek lángoktól övezve kimondhatatlan kínokat szenvednek el ott, ahol egyetlen perc is éveknek tűnhet.

Mi az oka ennek a vétkes közönynek? Tudatlanság? – Bizony, szégyenteljes tudatlanság!!!

wtisztitotuz_purgatorio_1_535.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_a_foldon_elok_535.jpg

A szenvedés mértéke 1

     A tisztítótűzben szenvedő lelkek elsődleges kínjait egyfelől az önvád okozza, másfelől Isten közelségének a hiánya, mely szenvedések a tisztulási folyamatot is intenzívebbé teszik. A kárhozottakkal ellentétben azonban nem lázonganak az ítélőbíró ellen, sőt hála tölti el a szívüket, hogy az irgalom ítélete hangzott el fölöttük, hogy módjuk van a tisztulásra, és hogy az ideig tartó tisztulás után magához fogadja őket az örök és Végtelen Szeretet. A purgatórium lakói a cél biztos tudatában tekintenek vissza földi életükre, világosan felismerik abban a gondviselés útjait, az isteni kegyelem szüntelen munkálkodását, és csak magukat hibáztatva, megszégyenülten látják, hogy önakaratukra hallgatva mennyiszer hiúsult meg bennük Isten fel-felkínálkozó szeretete. Ez a felismerés azonban nemcsak mardosó önvádakat vált ki belőlük, hanem hálát is, hogy végül mégsem maradtak magukra, továbbá a jóvátétel heves vágyát, az elégtételre való készséget, és ezek által szeretetük tisztulását.

Nemcsak remélik, de biztosan tudják is, hogy mi következik a purgatórium után, és hogy annak örökké tartó boldogsága minden átmeneti szenvedést megér. 

A néhai Prohászka püspök ,,szimpatikus” lelkeknek mondja a purgatórium lakóit, mert ők biztosak abban, ami rájuk vár, és ezért készséges örömmel vállalnak minden gyötrelmet, sőt talán minél nagyobb szenvedések után vágyódnak, hogy céljukat minél hamarabb elérjék. (ED) 

Mindazáltal a tisztulás folyamata különféle mértékű és idejű, ámde nagy szenvedésekkel jár, melyek csak földi értelemben vett „tűzhöz” és „időhöz” köthető! „A lelkek oly kínokat szenvednek, hogy azokat a nyelv nem képes elbeszélni, sem az ész nem szerezhet arról a legkisebb fogalmat sem, hacsak Isten különös kegyelemből azt vele meg nem ismerteti.

Nyelv azt ki nem fejezheti; a lélek nem képes magának fogalmat alkotni arról, hogy mi a tisztítóhely. A szenvedés nagysága esetenként, egyenlő – a pokoléval.” (Genuai Szent Katalin: Traité du Prug. II. és VIII.) 

Megjegyzendő, hogy a purgatóriumi és pokoli szenvedések közt két lényegi különbség van, egyfelől a pokol örökké tart és a kárhozottak átkozódnak, a tisztítótűzben való szenvedés viszont ideig tartó és e lelkek hálásak az eljövendő örök üdvösségért.

wnicolo_535.JPG

Szólj hozzá!

 Aulich Lajos

(1793-1849)
honvéd tábornok
"Szolgáltam, szolgáltam, mindig csak szolgáltam. És halálommal is szolgálni fogok. Forrón szeretett magyar népem és hazám, tudom megértik azt a szolgálatot."

 Damjanich János

(1804-1849)
honvéd tábornok
"Legyőztük a halált, mert bármikor készek voltunk elviselni azt."

 Dessewffy Arisztid

(1802-1849)
gróf, honvéd tábornok
"Tegnap hősök kellettek, ma mártírok. Így parancsolja ezt hazám szolgálata."

 Kiss Ernő

(1799-1849)
honvéd altábornagy
"Istenem, az újkor ifjúsága egész ember lesz-e? Árpádok dicső szentjei virrasszatok a magyar ifjúság felett, hogy Krisztusé legyen a szívük és a hazáé az életük."

 Knézics Károly

(1808-1849)
honvéd tábornok
"Milyen különös, hogy Haynau bíró is keresztény és én is az vagyok. Csak az ördög keverhette így össze a kártyákat."

 Láhner György

(1795-1849)
honvéd tábornok
"Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon. És az isteni áldozat mellett oly törpe az én áldozatom."

 Lázár Vilmos

(1815-1849)
honvéd ezredes
"Ki tehet arról, hogy ilyen a magyar sorsa? Krisztus keresztje tövében érett apostollá az apostolok lelke és bitófák tövében kell forradalmárrá érni a magyar lelkeknek."

Leiningen-Westerburg Károly

(1819-1849)
gróf, honvéd tábornok
"A világ feleszmél majd, ha látja a hóhérok munkáját."

Nagysándor József

(1803-1849)
honvéd tábornok
"De rettenetes volna most az elmúlásra gondolni, ha semmit sem tettem volna az életemben. Alázatosan borulok Istenem elé, hogy hőssé, igaz emberré, jó katonává tett."

Poeltenberg Ernő

(1808-1849)
lovag, honvéd tábornok
"Minket az ellenség dühös bosszúja juttatott ide."

Schweidel József

(1796-1849)
honvéd tábornok
"A mai világ a sátán világa, ahol a becsületért bitó, az árulásért hatalom jár. Csak egy igazi forradalom, a világ új forradalmi embersége söpörheti el ezt az átkozott, meghasonlott világot." 

 Török Ignác

(1795-1849)
honvéd tábornok
"Nemsokára Isten legmagasabb ítélőszéke elé állok. Életem parányi súly csupán, de tudom, hogy mindig csak Őt szolgáltam." 

Vécsey Károly

(1803-1849)
gróf, honvéd tábornok
"Isten adta a szívet, lelket nekem, amely népem és hazám szolgálatáért lángolt."

kivegzes_2_2.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA pápák ajánlásai 2

     XIII. Leó. Hosszú pontifikátusa (1878–1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon.
PopeLeoXIIICoatofArms.jpgXIII. Leó Fidentem piumque kezdetű enciklikájában, 1896.szeptember 20-án ezt írja: «A rózsafüzér áhítatában Krisztus az első helyet foglalja el; a szóbeli imádság által, amelyek alkotják (a rózsafüzért) kifejezhetjük és megvallhatjuk Istenbe, gondviselő Atyánkba, az örök életbe, a bűnök bocsánatába, a Fenséges Szentháromságba, a megtestesült Igébe, az Istenanyaságba és másba vetett hitünket. Tehát senki sem hagyja figyelmen kívül a hit nagy értékét és érdemét.»
     Bámulatos XIII. Leó pápa kijelentése, miszerint a Szentháromság és a Krisztus által véghezvitt megváltás műve állnak a rózsafüzér középpontjában, ezzel hitvallást teremtenek a Katolikus Tanítás központi titkairól. Nagy lelki értéke van annak a hitnek, amelyet az említett imádságban megvallunk és gyakorolunk. Ezért ugyanez a pápa − Szent Pál szavaival − azt mondja: «Tehát a hitet ahhoz, hogy méltó és tökéletes legyen, külsőleg gyakorolni kell, mert a "szívbeli hit megigazulásra, a szájjal való megvallás pedig üdvösségre szolgál" (Róm 10,10). Ezért a rózsafüzér alkalmat ad, hogy nyilvánosan is megvalljuk hitünket.«
XIII. LEO_anonyme_pape2_1.JPG     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szent  Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.

Szólj hozzá!

habsburgok1_530.jpg    Az 1867-es „rendszerváltás” után, a vérbírák és hóhérok felelősségét senki nem firtatta. Nem csak a bocsánatkérés maradt el osztrák részről, hanem Windischgrätz és Haynau megbecsült személyek maradtak. Az utóbbi még földesúr is lehetett Magyarországon. Nem történt meg a kivégzettek és bebörtönzöttek rehabilitálása, nem kaptak kárpótlást. A kárpótlás kérését Damjanich János és Csányi László özvegyei megpróbálták, de a magyar pénzügyminisztérium vezetői el sem mentek a tárgyalásra. Míg a hóhérok magas kegydíjat, nyugdíjat élveztek, addig a 48-as honvédek kegyelemkenyéren éltek. A magyar országgyűlés március 15-e helyett, április 11-ét (a márciusi törvények szentesítését) iktatta be ünnepnek, nehogy a hóhér Ferenc Józsefet megsértsük. Az akkori magyar miniszterelnök Kossuth Lajos temetésére sem mert elmenni. Dicsőítsük hát ma is Ausztriát! Mégis csak jobb itt egy Habsburg Intézet, mint egy 48-as.
     Folytatásként az eddigi, október 6-i megemlékezések szereplői többnyire olyan tábornokok voltak, akik nem magyarként álltak ügyünk mellé. Irántuk érzett tiszteletem fenntartásával mégis kritikával kell említeni ezt a szemléletet. Legutóbb a közmédia már odáig elment, hogy a 13 vértanú közül csak hárman beszéltek magyarul, de ők sem biztos, hogy ízig-vérig magyarok voltak. Nyilván Nagy Sándor Józsefre, Török Ignácra és Vécsey Károlyra gondolt a „tisztelt” szakértő. A magyar nevűek közül tehát nem volt már magyar Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő és Lázár Vilmos! Igaz, hogy Lázár és Kiss felmenői közt voltak örmények, de ettől még ők nem örmények voltak és nem örményül beszéltek. Hogy sírjukban nyugodtan pihenjenek, valljuk, hogy igaz magyar hazafiak voltak. Ez a szemlélet elvezet odáig, hogy le lehet írni, hogy Árpád zsidó volt és a fenti szemlélet alapján IV. Béla sem volt magyar, mert anyja merániai Gertrudisz volt. A nemzeti tudatunk szerint még az Anjou Károly Róbert is magyar volt. Talán a médiának inkább Illyés Gyula: Ki a magyar c. könyvét kellene közzé tenni, haj de ott olyanok dirigálnak, akik ezt sem ismerik. A csúsztatás egyértelmű: mire vagytok ti büszkék, magyarok? A 13 mártír nem is magyar volt, ők a liberális szabadság eszményekért haltak meg. Valóban? Az aradi 13 tábornok, oly sok mártírral együtt a nemzetünk szabadságáért, függetlenségéért áldozta életét igen tisztelt liberális média!

Míg e nemzet él a Kárpát-medencében, senki nem veheti el ettől a nemzettől, hogy büszke legyen mártírjaira! (folyt.)habsburgok3_530.jpg

arad 2.jpg
arad 3.jpgarad 1.jpgarad 4.jpg

 

Szólj hozzá!

55548_530.jpg
     Október hatodikára emlékezve szokásosan az aradi 13 tábornokra emlékezünk. Legtöbbször hozzátesszük Batthyány Lajos, első miniszterelnökünk kivégzését vagy Kazinczy Lajos tábornok október 25-én történt kivégzését
. Nem emlékezünk meg az ártatlanul kivégzett további százakról és nem tesszük szóvá azok nevét, akik „hazánk fiaiként” közreműködtek nemzetünk hóhéraival, pedig 168 év múltán mindezt illene végre tudatosítani. 1897-ben, az akkori nyilvántartás szerint 1848 és 1854 között 162 nevesíthető személyt végeztek ki az osztrák hatóságok. Ma sem késő nevüket megismertetni, hogy településeik méltón emlékezhessenek róluk.

     Az első áldozat Horváth János kovácssegéd volt, akit Bécsben fegyverrejtegetés miatt végeztek ki 1848. dec. 7-én. 1849. január 14-én végezték ki Belcze János nemzetőr századost Siklóson. 1849. jan. 18-án Drechler  Kristóf újságírót felakasztották Pozsonyban. 1849 januárjában a nádor huszárezred szökevényei közül  23 huszárt lőttek főbe Grázban. Windischgrätz első halálos ítélete  Süll Vitalise volt, aki a tiroli zászlóalj szervezője volt Pesten. 1849. január 31-én lőtték főbe Csömy Zsigmond Komárom megyei molnárt, mert a császári seregeget szidalmazta. 1849. febr. 6-án lőtték agyon Slavszky Félix krakkói szabót, aki őfelségét gyalázta. Március 14-én lőtték főbe Novák Tivadart, császári hadnagyot, mert esküszegésre akarta rábírni társait. Március 19-én  főbe lőttek 5 soproni polgárt. Március 19-én Esztergomban főbe lőtték Förster  Ferenc ottani polgárt. Március 27-én kivégezték Boldini Jánost Pozsonyban „hamis toborzás” miatt. Ugyanitt, március 30-án lőtték agyon Bartha Ferencet, a Bars megyei szabadcsapatok őrmesterét. Május 10-án végezték ki Bécsben Melkó Ferenc kereskedőt „katonaság elcsábítása” miatt. Május  24-én Petőcz Györgyöt,  Pozsony Megye másodalispánját végezték ki, mert önkénteseket élelmezett és toborzott.

     1849. június 5-én végeztette ki Haynau báró Mednyánszky őrnagyot, Liptóvár parancsnokát és segédtisztjét,  Gruber Fülöp hadnagyot Pozsonyban. Június 6-án ismét kivégeztek Grázban 6 huszárt. Június 18-án felakasztották Pozsonyban Rázgha Pál, csehországi születésű evangélikus lelkészt, mert Kossuth beszédét elmondta németül. Július 29-én Kisszebenben akasztották fel Furhmann János mézeskalácsost, 30-án Erősben Szélkó Róbert tisztiszolgát lőtték főbe „katonacsábítás” miatt. Ugyanezt a büntetést kapta egy Wuititz nevű zsidó fiú, mezt a császári katonákkal vitába szállt. Július végén  Marburgban egy szökevény huszárszázad összes altisztjét kivégezték, a huszárokat pedig megtizedelték.( a pontos adatok nem ismertek, így a 162 főben nincsenek benne) Ugyancsak Július elején lőtték főbe Gayer Nándor ügyvédet Pécsett. Július 6-án újabb 6 szökevény huszárt lőttek agyon Grázban. Július 12-én Pozsonyban főbe lőtték Montpart Antal csákhetényi plébánost és Szikszay József csákberényi református lelkészt. Ugyanezen a napon, Nagyigmándon is kivégezték az ottani katolikus és református papot, valamint Stift József Nyitra megyei bányatulajdonost.  Július 16-án Mészáros Dániel soproni lelkészt is főbe lőtték Pozsonyban. Július 17-én Vörösmarty József községi jegyzőt lőtték főbe Pécsett.

     Július 23-án újabb három személyt lőttek főbe Pozsonyban, Bugyik József színművészt, Tóth József földművest és Trechsler városi jegyzőt. Október 1-én Nimnicher János losonci születésű pék esett itt még áldozatul. Az eddigiekből is látszik, hogy a császáriak kezén lévő Pozsony a vérengzések egyik színhelye volt. Pozsony után Pest következett. Az Újépület udvarán augusztus 14-én lőtték főbe Gancs Pál, Havelka Ferenc, Hübner Lipót, Kuczka Mihály, Pavelka Ferenc, Uitz Mihály pesti polgárokat, valamint Varga Mihály székesfehérvári polgárt.Ugyancsak kivégeztek itt minden kihallgatás és ítélet nélkül további három Pest megyei polgárt. Augusztus 22-én ugyancsak Pesten lőtték főbe Mezey József szentpéteri jegyzőt. Augusztus 28-án Kancsur András református papot lőtték agyon, majd 28-án  Sweitzer József budai nyomdász következett. További kivégzettek voltak itt augusztus 30-án  Fülöp György paksi születésű dunavecsei jegyzőt, „gerillafőnököt” szeptember 1-én Fekete Imre kóspallagi földművest és 12-én Gábel Mátyás selmeci születésű bányamestert. Ítéletében „beigazoltatván, hogy januárban a népfölkelők közé állott: májusban gerilla bandát szervezett s azokat a császáriak ellen vezette, végre mert fegyvert és tiltott pénzt találtak nála.”

     A „bresciai hiéna”, Haynau délfelé vonulása, majd a világosi fegyverletétel után teljesedett be nemzetünk legjobbjainak lemészárlása. Augusztus 20-án, Temesváron végezték ki schwanenheimi lovag  Hruby Gyula őrnagyot, mivel „fegyveres kézzel támogatta a magyar felkelést.” Augusztus  24-én történt az első akasztás Aradon. Miután Haynau elvétette a honvédtisztek kardjait, Ormay Norbert „daliás vadászezredes” berohant Haynauhoz és követelte a kardok visszaadását. Erre a feldühödött hóhér azonnal megparancsolta segédtisztjének, hogy Ormayt azonnal akasztassa fel az első fára, mert különben őt löveti főbe. A parancsnak megvolt a foganatja. Ormay már nem élt, amikor nyakára tették a kötelet. Ráadásul segédtisztjét, a Borsod megyei Szathmáry János vadászszázadost is kivégezték. Temesváron lőtték főbe augusztus 25-én  Murmann Sámuel soproni származású őrnagyot. Augusztus 27-án végezték ki az addig orosz szolgálatban lévő Rulikovszky Kázmér lengyel dzsidás kapitányt, mert egy sor lengyellel át akart állni a magyarokhoz.

     A nemzeti gyásznapunkon, október 6-án Aradon végezték ki 13 tábornokunkat: Aulich Lajost, Damjanich Jánost, Dessewffy Arisztidet, Kiss Ernőt, Knézich Károlyt, Lahner Györgyöt, Leininger Károlyt, Nagy Sándor Józsefet,  Pöltenberg Ernőt, Schweidel  Józsefet, Török Ignácot,  és gróf Vécsey Károlyt. Nem csupán október 6-a, hanem az egész október hónap gyásza volt a nemzetnek. Párhuzamosan Pesten folytatódott a vérengzés Ugyancsak október 6-án lőtték itt agyon az első felelős magyar kormány miniszterelnökét, Batthyány Lajost.Ugyanezen napon , itt lőtték főbe Fekete Ferenc községi jegyzőt és Streit Miklós lippai plébánost lázító beszéd tartása miatt. Október 8-án itt akasztották fel Gouzeszky János mezőhegyesi plébánost felségsértés és lázadás szításának vádjával. Október 10-én ismét minisztert végeztek ki. Felakasztották Csányi (Csány) Lászlót, a Szemere kormány közlekedésügyi miniszterét, Erdély teljhatalmú kormánybiztosát. Vele együtt akasztották fel  Jeszenák János volt főispánt és kormánybiztost. Október 12-én főbe lőtték Molnár István ügyvédet, „gerilla vezért”, 14-én pedig az éj leple alatt, ítélet nélkül 20 polgárt (ügyvédek, iparosok és földművelők) végeztek ki.

     Utánuk ismét jeles személyek következtek. Október 20-án akasztották fel Abancourt Károly századost, Giron Pétert, a német légó parancsnokát, herceg Woronieczky Micziszlávgaliciai lengyel ezredest. A mártírok sora október 24-én Csernus Manóval folytatódott, ő Windischgrätz idején a kormány budai titkos megbízottja volt. Ekkor végezték ki báró Perényi Zsigmondot, aki ugocsai főispán, koronaőr és a főrendi ház elnöke volt. Vele együtt halt mártírhalált a képviselőház jegyzője, Szacsvay Imre is. Október 18-án, Kolozsváron akasztották fel Sándor László csíktapolcai nemzetőr századost és Tamás András, mádéfalvai nemzetőr alezredest. Haynau dühöngésének betetőzése volt Kazinczy Lajos tábornok főbelövetése Aradon, október 25-én.

     Sokak úgy vélik, hogy ezután, felsőbb utasításra leálltak a kivégzések. Ezt sugallja a Kőszívű ember fiai filmváltozata is, de ez nem igaz, mert 1850-ben folytatódtak a kivégzések. Január 23-án felakasztották Pesten Kolossy György ügyvédet.martirok_nevsora_5.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpg A pápák ajánlásai 1SixtusIV.jpg
      Az összes egyházfő ajánlotta a rózsafüzért, akik az elmúlt századokban szolgálták az egyházat.
A pápák mindig is a “rendes”, a domonkos rózsafüzér imádkozását szorgalmazták, (és látták el búcsúkkal) melyet maguk naponta végeztek. Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.

 

 


V. Piusz pápa_2.jpg      Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt) hagyta jóvá a rózsafüzért 1568-ban. A Consueverunt romani Pontifices bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Rózsafüzér Társulatokat, hogy ezzel kiharcolják a keresztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantói győzelmet a túlerőben lévőgregorius.gif török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezette a  „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 1572. október 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban. XIII. Gergely, aki a Monete Apostolos kezdetű bullájában a Szentséges Szűz zsoltároskönyvének nevezi a rózsafüzért, melyet azért imádkozunk, hogy csillapítsa le Isten haragját a Szentséges Szűz közbenjárásával. (1573. április 1.)

 

V. Szixtusz220px-Sixtus_V.PNG pápa a Dum inetfabilis kezdetű bullájában, 1586. január 30-án a rózsafüzért "a dicsőséges és mindig Szűz Mária, Isten Anyja zsoltároskönyvének nevezi, amelyet a Szentlélek sugallt".                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                   

 

 


IMG_ART_AlboPress.jpg

1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinumához (éjszakai imaórához), miközben kihirdette, hogy „Mária azt ajánlotta Szent  Domonkosnak, hogy a népnek prédikálja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség lehessen az eretnekségek és a bűnök ellen”.     

                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                                              247_benedettoxiv3.jpg
XIV. Benedek (1675-1758), megvédte a rózsafüzér Szent Domonkostól való eredeztetését (amiként olvashattuk a IV. részben)!


 IX. Piusz pápa halálos ágyán így szólt a körülötte állókhoz: "A rRatti1922.jpgózsafüzér az evangélium összefoglalása s a békének olyan forrását jelenti, amiről a Szentírás szól; ez a legszebb áhítat, a leginkább bővelkedik a kegyelemben s a legkedvesebb Mária Szívének. Ez legyen, fiaim a végrendeletem, hogy emlékezzetek rám a földön" (1878 február). Csodálatos, ahogy a nagy pápa a rózsafüzért Mária Szeplőtelen Szívével kapcsolta össze. Nem csoda, hiszen ő volt az a pápa, aki 1854-ben az Inetfabilis Deus kezdető bullában kihirdette Mária Szeplőtelen Fogantatásának tanítását.

Szólj hozzá!

Bármerre jársz, bárhol is állsz,

mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozta!

Légy te az első!_fall-leaves-nature-_535.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_szeptember_535.jpg

A Katolikus Egyház tanítása szerint 2

     Az Egyház az első időktől kezdve tisztelte a halottak emlékét, könyörgéseket ajánlott föl értük, különösen pedig az eucharisztikus áldozatot, [vö. II. Lyoni Zsinat: DS 856.] hogy megtisztulva eljussanak w347849919_3b8837f398_z.jpgIsten boldogító színelátására. Az Egyház tehát ajánlja a Szentmisét, a búcsúkat, az alamizsnát és a vezeklést is az elhunytakért. (vö. KEK 1032)

Hogy az Egyház e (búcsúkról szóló) tanítását és gyakorlatát megérthessük, tudnunk kell, hogy a bűnnek kettős következménye van. A súlyos bűn megfoszt az Istennel fönnálló közösségtől és ezért alkalmatlanná tesz az örök életre, és az ettől való megfosztottság „az örök büntetés”(kárhozat). Másrészt minden bűn, még a legkisebb is, a teremtményekhez való rendetlen ragaszkodással jár, ami szükségessé teszi a tisztulást, akár itt a földön (vállalt, vagy felajánlott szenvedés által), vagy a halál után, az úgynevezett purgatóriumban (tisztítótűzben). E megszabadító tisztulást, nevezzük „ideig tartó büntetésnek”. E kétféle büntetést nem szabad valamiféle bosszúnak tartani, mellyel Isten az embert sújtja, hanem nagyon is a bűn természetéből származó okszerű következményként kell fölfogni. Mindazáltal, egy lángoló szeretetből fakadó megtérés a bűnös teljes megtisztulását okozhatja, úgyhogy semmi büntetés nem marad fönn. [vö. Tridenti Zsinat, DS 1712, 1713; 1820.] (KEK 1472)

A bűn megbocsátása és az Istennel fennálló közösség helyreállítása, magával hozza a bűn örök büntetéseinek elengedését. Az ideigtartó büntetések azonban megmaradnak! A keresztény ember, ha földi szenvedéseit és megpróbáltatásait türelemmel fogadja, és a halállal derűsen megbékél, az esetleges ideigtartó büntetéseit is kegyelemnek tekinti.

Következésképp, földi életében az irgalmasság és szeretet cselekedeteit, az imádság és a különböző vezeklési- és búcsúgyakorlatok által, azon kell igyekeznie, hogy levesse magáról a „régi embert” és magára öltse az „új embert”. [vö. Ef 4,24.] (KEK 1473)  

(A források és rövidítések felsorolását, lásd az első részben!)

65-bi-mat-thu-vi-_535.jpg

Szólj hozzá!

https://youtu.be/8x1Rv5e_dho

Elmélkedések a Szűzanyáról és az ő szent nevéről

A szentistváni felajánlás államjogilag örök királynőnkké emelte Szűz Máriát.

ket_es_fel_perc_535.jpg

Szólj hozzá!

Hálaadás (Kilencedik napra)

     (Ha lehet, gyújts két gyertyát a Pompei Szűzanya képe előtt. Vedd kezedbe a rózsafüzért és mondd:)
Istenem, jöjj segítségemre! ‒ Uram, siess megsegíteni engem!

     I. Íme, lábadhoz borulok Jézus szeplőtelen Anyja, akit Valle di Pompeiben a Rózsafüzér Királynőjeként tisztelünk. Örvendező szívvel és igen hálás lélekkel térek vissza hozzád, jótevőm, édes úrnőm, szívem királynője, aki megmutattad, hogy valóban anyám vagy, nagyon szerető anyám vagy. Meghallgattad sóhajaimat, megvigasztaltál szomorúságomban és visszaadtad a békét szorongatásaimban. Fájdalom és halálfélelem vette körül a szívemet, és te, ó anyám, pompei trónodról egyetlen jóságos pillantásoddal elnyugtattál. Lehetett-e valaha is hallani, hogy valaki bizalommal hozzád folyamodott és nem nyert meghallgatást? Ha az egész világ megtudná, milyen jóságos vagy, mennyire együtt érzel a szenvedővel, minden teremtmény hozzád folyamodna. Hadd áldjalak mindig, ó, Pompei szűz királynője, és áldjanak velem együtt mind az emberek és az angyalok, a föld és az ég. Amen. Dicsőség az Atyának...

     (Salve Regina:) Üdvöz légy Királynőnk, Irgalom Anyja, életünk, édességünk és reményünk, üdvöz légy! Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai, hozzád sóhajtunk, fohászkodván és könnyezvén e siralom völgyében. Tehát mi szószólónk, a te irgalmas szemeidet fordítsd ránk, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét. Ó Irgalmas, ó kegyes, édes Szűz Mária. Amen

     II. Hálát adok neked, Istenem, és hála neked Isten Anyja, az új jótéteményekért, melyeket kegyelemből és irgalomból adtatok nekem. Mi lett volna belőlem, ha te elutasítod sóhajaimat és könnyeimet? Mondjanak helyettem hálát a paradicsomi angyalok, apostolok, vértanúk, szüzek, hitvallók kórusai. Mondjanak helyettem hálát neked azok a bűnösök, akiknek lelkét megmentetted s most az égben a te halhatatlan szépséged látásának örvendenek. Szeretném, ha velem együtt minden teremtmény szeretne téged és az egész világ visszhangozná hálámat. Mit adhatnék viszonzásul neked, ó jóságos és csodálatos királynő? Hátralévő életemet neked és tiszteleted terjesztésének szentelem mindenütt, ó Rózsafüzér Pompei Királynője, kinek segítségül hívására az Úr kegyelme meglátogatott engem. Terjeszteni fogom rózsafüzéred ájtatosságát és elmondom mindenkinek az irgalmasságot, amit velem cselekedtél; hirdetni fogom, milyen jó voltál hozzám, hogy a hozzám hasonló méltatlanok és bűnösök is bizalommal forduljanak hozzád. Amen. Dicsőség az Atyának...

Salve Regina...

     III. Milyen neveken szólítsalak téged, ó, békesség hófehér galambja? Milyen néven hívjalak segítségül téged, akit a szent egyháztanítók így szólítottak: teremtés úrnője, élet kapuja, Isten temploma, fénynek palotája, egek dicsősége, szentek szentje, csodák csodája, Magasságbeli paradicsoma? Te vagy a kegyelmek kincstartója, a megkérlelhető mindenhatóság, sőt Isten irgalmassága vagy, mely kiárad a szerencsétlenekre. De azt is tudom, hogy kedves a szívednek, ha úgy szólítanak: Rózsafüzér Királynője Pompei völgyében. S amikor így szólítunk, titokzatos neved édességét érzem, ó paradicsomi Rózsa, akit átültettek a könnyek völgyébe, hogy édesítsd Éva száműzött fiainak keserűségét; szeretet pirosló Rózsája, illatosabb Libanon minden illatánál, aki mennyei kedvességed illatával völgyedbe vonzod azoknak szívét, akik megbántották Isten Szívét. Az örökké friss Rózsa vagy, aki a mennyei vizek patakjából öntözött gyökereidet a tűzesőtől fölégetett földbe bocsátottad; érintetlen szépségű Rózsa vagy, aki a pusztaságban megtelepítetted az Úr gyönyörűségeinek kertjét. Magasztaljuk Istent, aki ily csodálatossá tette a nevedet. Áldjátok, ó népek a Pompeji Szűzanya nevét, mert az egész föld telve van az ő irgalmasságával. Amen. Dicsőség az Atyának... 

Salve Regina...

     IV. Háborgó hullámokból emeltem a szememet hozzád, reménynek új Csillaga, aki napjainkban a romlás völgyében megjelentél nekünk. A keserűség mélyéből emeltem hozzád szavamat Rózsafüzér Pompei Királynője és tapasztaltam e számodra oly kedves név hatalmát. Üdvöz légy! – fogom kiáltani mindig. – Üdvözlégy, ó, jóságos Anya, kegyelmek mérhetetlen tengere, jóság és együttérzés óceánja! Ki énekelheti méltón rózsafüzéred dicsőségét, a te rózsafüzéred győzelmeit? A világnak, mely kitépi magát Jézus karjaiból, hogy a sátán karmaiba kerüljön, menedéket készítettél e völgyben, ahol a sátán elnyelte a lelkeket. Győzelmesen megtiportad a pogány templomok maradványait, és a bálványimádás romjait hatalmad zsámolyává tetted. A halál földjét a föltámadás és az élet völgyévé változtattad, és az ellenséged uralta földön fölépítetted a menedék várát, ahova üdvözülni gyűjtöd össze a népeket. Íme, szerte a világban élő gyermekeid trónust emeltek neked irgalmasságaid diadalmi jelvényeként, hogy tanúskodjanak csodatetteidről. E trónusról hívtál engem szeretett gyermekeid közé: irgalmas tekinteted rajtam, bűnösön is megpihent. Örökké áldottak legyenek a te műveid, ó Úrnőm; áldottak legyenek a romlás és a pusztulás völgyében végbevitt csodatetteid. Amen. Dicsőség az Atyának...

Salve Regina...

     V. Minden nyelv visszhangozza dicsőségedet, ó Úrnőm, és az este adja át hálaadásunk énekét a következő napnak. Mondjanak boldognak téged minden nemzetek és hirdesse boldogságodat a föld minden határa és minden égi kórus. Én is háromszor boldognak mondalak téged az angyalokkal, a főangyalokkal és a fejedelemségekkel; háromszor boldognak mondalak a hatalmasságokkal, az égi erősségekkel és az uralmakkal. A legboldogabbnak hirdetlek a trónusokkal, a kerubokkal és a szeráfokkal. Ó, megmentő Úrnő, irgalmas szemedet ne fordítsd el e családról, e nemzetről, az egész Egyházról. Mindenekfölött ne tagadd meg tőlem a legnagyobb kegyelmet: esendőségem soha el ne szakítson tőled. Ebben a hitben és ebben a szerelemben, melytől most lángol a lelkem, add, hogy utolsó leheletemig megmaradjak. És add, hogy mindnyájan, akik a te pompei kegyhelyed ékességéhez s karitatív műveinek gyarapodásához hozzájárulunk, választottaid közé számláltassunk.
Ó anyám rózsafüzére, a szívemhez szorítalak és tisztelettel megcsókollak. Te vagy az út, mely minden erényhez elvezet, a mennyországot kiérdemlő kincsek tárháza. Üdvösségre rendeltségem záloga, az ellenséget megkötöző, erős lánc, béke forrása azoknak, akik életükben tisztelnek téged, a győzelem reménye annak, aki halálakor megcsókol téged.
Végső órámban téged várlak, ó anyám, megjelenésed lesz üdvösségem jele, és a te rózsafüzéred nyitja meg nekem a mennyország kapuját. Amen. Dicsőség az Atyának...

Salve Regina...

     V: Imádkozzál érettünk Rózsafüzér Királynője!
     R: Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

     Könyörgés. Urunk, Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki megtanítottál minket arra, hogy bizalommal forduljunk hozzád és így szólítsunk: Mi Atyánk, aki a mennyekben vagy; jóságos Urunk, aki mindig irgalmas vagy és a szeplőtelen Szűz Mária közbenjárására megbocsátasz, hallgass meg minket, akik a rózsafüzér gyermekei lehetünk; fogadd el alázatos hálaadásunkat a kapott jókért, és a trónust, melyet a pompei kegyhelyen fölállítottál, tedd mindennap dicsőségesebbé és maradandóvá, a mi Urunk, Jézus Krisztus érdemeiért. Amen.

És mondjuk el az öttizedes rózsafüzért!

 

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_az_ima_535.jpg

A Katolikus Egyház tanítása szerint 1

    Még a jóindulatú emberek legtöbbje sem mentes az ösztönösség, önzés, hiúság, szeretetlenség gyarlóságaitól. A legbecsületesebb szándékból fakadó igazságkeresésünk, elvhűségünk, engedékenységünk vagy egyéb, önmagában dicséretes magatartásunk mögött is – olykor bár önkéntelenül –, de nem éppen tiszteletreméltó vágyak, benső indulatok is meghúzódnak. Az utóbbiakról nem tehetünk ugyan, ezekért tehát ítéletet nem érdemlünk, de amíg ilyenek tapadnak a lelkünkhöz, nem tudnánk teljesen beilleszkedni a tökéletes istenközelségbe. Annál inkább, mert minden tettünknek és viselkedésünknek nyoma marad a lelkünkben. Bűneink teljes bocsánata után is tovább gyűrűznek a világban a bűnök hatásai. Azzal, hogy valaki a halál kapuján kilép a világból, nem szűnnek meg életének áldó és ártó hatásai, hanem tovább élnek és működnek. Isten nem avatkozik bele kényszerítő erővel az emberi szabadságba, ezért szabad tetteink káros következményeit csak szabadon vállalt elégtétel formájában semlegesíthetjük. Ez az elv egyaránt vonatkozik arra a kárra, ami saját egyéniségünk tökéletessé érlelődését akadályozza, mind pedig azokra a károkra, amelyek szabad tetteink szociális következményeként tovább működnek a világban még halálunk után is. A Tridenti Zsinat tanítása szerint egész különleges kiváltság (privilégium) nélkül még a szentek sem tudnak mentesek maradni a bocsánatos bűnöktől (DS 1573). (vö. ED)

Akik Isten kegyelmében és barátságában halnak meg, de még nem tökéletesen tiszták, örök üdvösségük felől ugyan biztonságban vannak, de a halál után tisztuláson mennek át, hogy elnyerjék azt a szentséget, melyre szükségük van, hogy a mennyország örömébe beléphessenek. (KEK 1030)

trente-concile-fois_280.jpgAz Egyház a választottaknak ezt a végső tisztulását, ami teljesen különbözik a kárhozottak büntetésétől, purgatóriumnak, tisztítóhelynek nevezi. Az Egyház a tisztítóhelyre vonatkozó tanítását főleg a Firenzei [vö. DS 1304.] és a Tridenti Zsinaton [vö. DS 1820; 1580.] fogalmazta meg. Az Egyház hagyománya bizonyos Szentírási helyekre hivatkozva, [Például 1Kor 3,15; 1Pét 1,7.] tisztítótűzről beszél:

 „Hinnünk kell, hogy bizonyos kisebb bűnök számára az ítélet előtt van egy tisztító tűz, mert az örök Igazság mondja, hogyha valaki a Szentlélek ellen káromkodik, az »sem ebben, sem az eljövendő világban« (Mt 12,31) nem nyer bocsánatot. E kijelentésből következik, hogy egyes bűnök ebben a világban, mások az eljövendőben bocsáttatnak meg.” [Nagy Szent Gergely: Dialogi 4, 41, 3: SC 265, 148 (439: PL 77, 396).] (KEK 1031)

Ez a tanítás a halottakért való imádság gyakorlatára is támaszkodik, melyről már a Szentírás beszél: „Azért mutatott be (Makkabeus Júdás) engesztelő áldozatot, hogy megszabaduljanak bűneiktől” (2Mak 12,46). Az Egyház az első időktől kezdve tisztelte a halottak emlékét, könyörgéseket ajánlott föl értük, különösen pedig az eucharisztikus áldozatot, [vö. II. Lyoni Zsinat: DS 856.] hogy megtisztulva eljussanak Isten boldogító színelátására. Az Egyház tehát ajánlja a Szentmisét, a búcsúkat, az alamizsnát és a vezeklést is az elhunytakért. (vö. KEK 1032) 

(A források és rövidítések felsorolását, lásd az első részben!)

tisztitotuz_photo_530.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA szentolvasó csodálatos hatásai
      Az Ég Királynője, Boldog Alánnak egy napon ezt mondta: „Isten, az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta. Ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják megjobbítani és Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem! Én vagyok az Út, általam jött az emberekhez a Megváltó, s az emberek Jézus Krisztustól a kegyelmeket és erényeket is általam nyerhetik el!”
Egy Alexandra nevű nemes úrhölgy, akit megtérése után maga Szent Domonkos vett fel a Rózsafüzér Társulatba, halála után megjelent a Szentnek, kérve Őt, hogy a Rózsafüzér Társulatában imádkozzanak érte, mert a Tisztítótűzben 700 év alatt tudná csak levezekelni azon bűnei és könnyelműségei ideig tartó büntetését, melyeket még világias életében követett el.
      A Társulat buzgón imádkozott is érte. 14 nap múltán Alexandra újra megjelent Szent Domonkosnak ragyogva, mint a Nap és boldogan újságolta, hogy a jó rózsafüzérezők imái, mily gyorsan kihalászták őt a Tisztítótűz lángjaiból! Egyben átadta a szenvedő lelkek üzenetét is, hogy Domonkos atya mindenfelé, még többet prédikáljon a szentolvasóról, hogy minél hamarabb és minél több Tisztítóhelyen szenvedő részesülhessen a Szent Rózsafüzér búcsúiban. Ők ezeket a kiesdett kegyelmeket százszorosan és ezerszeresen is visszafizetik az imádkozóknak amint kiszabadultak, s bejutottak a Mennyországba. (Grignon)
A fentiek magukért beszélnek és ezt még inkább erősíteni látszik az a kinyilatkoztatás, melyet a Szűzanya adott Boldog Alánnak, melyből ugyancsak kitűnik, hogy a Mária-tisztelet és az e lelkületből fakadó imák mily hatékonyak.  Ezt a magánkinyilatkoztatást Boldog Alán de Rupe, egyházi eskü alatt is megerősítette!  

A rózsafüzér imádkozása a keresztény családokban hatékony segítséget kínál a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Fogjátok tehát újra kézbe a rózsafüzért és fedezzétek fel az ima erejét a Szentírás fényében, a mindennapi élet körülményei között.

Catholic-Purgatory-0113.JPG

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgHogyan imádkozzuk? 2
      Amikor a Szűzanya Lourdes-ban a kis Bernadettnek szótlanul intett: „Fogd meg a szentolvasót és nézz rám!” – És íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje –, amely Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordítja a tekintetünket. Prohászka püspök gondolata, hogy: „szent vízió, melyben az ember folyton nézi a Boldogságos Szüzet, folyton hajtogatva: Ave Maria! És mikor abból kifogyott, hálával fohászkodik fel az Istenhez a Gloriában. Hála neked Szent Isten, hogy nekünk adtad Szűz Máriát, az Úr Jézust szerető, gondozó és örömeiben és fájdalmaiban osztozó szívet!” (vö. Élet igéi 17.)
      Ha a szentolvasót imádkozod, szedd össze minden kérésedet, saját és szeretteid fájdalmát, szívednek minden óhaját és foglald be a Miatyánkba és az Üdvözlégybe! Erre vonatkozóan az Úr biztatást ad számunkra a Szeretetláng Lelki Naplóban is: „A nagy lelki szárazság idején elmondott egyetlen Miatyánk vagy Üdvözlégy sokkal gyümölcsözőbb, mint a kegyelmektől duzzadó lélek áradozása. (Szeretetláng Napló I/53 -54) Megváltó munkámhoz szükségem van a ti erőtökre is, hisz értetek kell megtennem. Egyet sem akarok elveszíteni közületek. A sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha.” (uo. I/95)

Szent Bernát, arra a misztikus kérdésre, hogy – mit tenne először, ha visszatérne a földre? – ezt válaszolta: – Elimádkoznék egy Üdvözlégyet!

      A rózsafüzér Szeretetláng fohásszal (áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre) való imádkozása a leghatékonyabb Sátán elleni fegyver. Az Istenanya ígérete szerint: megvakítja a sátánt, miként ezt igazolják az exorcista (ördögűző) tapasztalatok is!

      A Lelki Naplóban Jézus szavaként olvashatjuk: „Ez az imádság is eszköz kezetekben, mert (...) ezáltal megvakul a sátán, és világtalansága a lelkeket felszabadítja a bűntől.” (uo. I/63)

Motherofrosaire (3).JPG

Szólj hozzá!

Kilenced Rózsafüzér Pompei Királynőjéhez 

(Ez az imasor 8 napon át azonos, míg a 9. napra külön HÁLAADÓ imádság következik. Ezt holnap olvashatják!

KEZDÉS:     (Kiemelt helyre tedd a Rózsafüzér Pompei Királynőjének csodatévő képét, esetleg gyújts mellette két gyertyát, a szívedben élő hit jeleként. A kilenced megkezdése előtt vedd kezedbe a rózsafüzért, majd imádkozz Sziénai Szent Katalinhoz, hogy méltasson arra, hogy veled végezze a kilencedet:)

-_pompeii_madonna.jpg

     Ó, Sziénai Szent Katalin, oltalmazóm és tanítóm, aki az égből ott vagy tisztelőid mellett, amikor imádkozzák a rózsafüzért, jöjj most mellém, és imádkozd velem együtt e kilencedet a Rózsafüzér Királynőjéhez, aki fölállította kegyelmeinek trónusát Valle de Pompeiben, hogy közbenjárásodra elnyerhessem a kért kegyelmet. Amen. Dicsőség az Atyának...

Napi ima
     I. Ó, Szeplőtelen Szűz és a Rózsafüzér Királynője, te ezekben az időkben, amikor kihalt a hit és diadalmaskodott a gonoszság, királynői és anyai trónusodat a halott pogányok területén, az ókori Pompei földjén akartad fölállítani. A helyről, ahol régen bálványokat és ördögöket imádtak, te, isteni kegyelem anyja, ma az isteni irgalmasság kincseit szórod mindenfelé. Trónusodról, melyen jóságosan uralkodol, fordítsd felém is, ó, Mária, jóságos szemeidet, és könyörülj rajtam, akinek annyira szükségem van segítségedre. Mutasd meg nekem is, mint annyi másnak megmutattad már, hogy valóban az irgalmasság anyja vagy: én pedig teljes szívemmel köszöntelek, s mint úrnőmet és a Rózsafüzér Királynőjét hívlak segítségül.

     (Salve Regina:) Üdvöz légy Királynőnk, Irgalomnak Anyja, életünk, édességünk és reményünk, üdvöz légy. Hozzád kiáltunk Évának számkivetett fiai, hozzád sóhajtunk, fohászkodván és könnyezvén e siralom völgyében. Tehát mi szószólónk, a te irgalmas szemeidet fordítsd ránk, és e számkivetés után mutasd meg nekünk Jézust, méhednek áldott gyümölcsét. Ó irgalmas, ó kegyes, édes Szűz Mária. Amen

     II. Trónusod előtt leborulva, ó, nagyságos és dicsőséges Úrnő, a lelkem nyomasztó gondok közepette csodál téged. Szorongatásaim és gondjaim közepette bizalommal tekintek rád, aki lakóhelyedül szegény és nyomorult parasztok földjét választottad, s a romos és néma várossal és amfiteátrummal szemben Győzelmes Királynéként emelted föl hatalmas hangodat, hogy Itália és a katolikus világ minden részéből hívjad téged tisztelő gyermekeidet, hogy templomot építsenek neked. Indulj könyörületre porig alázkodott lelkem iránt. Könyörülj rajtam, ó, Úrnő, könyörülj rajtam, aki módfelett nyomorult és megalázott vagyok! Te, aki a gonosz lelkek réme vagy, oltalmazz szorongató ellenségeimtől: te, aki a keresztények segítsége vagy, ments ki szorongatásaimból. Te, aki életünk vagy, győzd le a halált, mely lelkemet a jelen veszedelemben fenyegeti; add vissza nekem a békét és a nyugalmat, a szeretetet és az üdvösséget. Amen.    Salve Regina...

     III. Tudom, hogy oly sokan részesültek jótéteményeidben, csak azért, mert hittel folyamodtak hozzád, Ezért merészellek én is segítségül hívni téged. Egykor megígérted Szent Domonkosnak, hogy akinek kegyelemre van szüksége, rózsafüzéreddel elnyeri; én most a rózsafüzérrel a kezemben emlékeztetni merlek téged, ó, anyám, szent ígéreteidre. Sőt, te magad napjainkban folyamatosan műveled a csodákat, hogy gyermekeidet a pompei templomba hívjad, hogy ott tiszteljenek. Le akarod tehát törölni könnyeinket, orvosolni akarod bajainkat! Én pedig a szívemből szólva, élő hittel szólítalak és hívlak segítségül: Anyám!... Drága Anyám!... Szépséges Anyám! Édes Anyám, segíts rajtam! Pompei Rózsafüzér Királynője és Anyja, ne késlekedj kinyújtani hatalmas kezedet megsegítésemre, mert késlekedésed, mint látod, vesztemet okozhatja. Amen.    Salve Regina...

     IV. Ki máshoz folyamodhatnék, ha nem hozzád, aki a nyomorultak megsegítője, az elhagyottak támasza, a szomorúak vigasztalója vagy? Megvallom neked, hogy nyomorult az én lelkem: igen nagy bűnök terhelik, megérdemli a pokol tüzét, s méltatlan a kegyelmek elnyerésére! De nem te vagy a reménytelenek reménysége, Jézusnak  ember és Isten között az egyetlen közvetítőnek – az Anyja, hatalmas szószólónk a Magasságbeli trónusánál, a bűnösök menedéke? Csak egyetlen szót szólj mellettem Fiadnál, és Ő meg fog hallgatni téged. Kérjed tehát Tőle, ó anyám, azt a kegyelmet, amelyre annyira szükségem van. (És most fogalmazd meg kérésedet.) Egyedül te nyerheted el ezt számomra: aki egyetlen reményem, egyetlen vigasztalásom, édességem és életem vagy. Így remélem. Amen.      Salve Regina...

     V. Ó, Szent Szűz és a Rózsafüzér Királynője, ki a mennyei Atya leánya, a Fiúisten anyja, a Szentlélek jegyese vagy, aki mindenre képes vagy a Szentháromságnál, esdd ki számomra ezt az annyira szükséges kegyelmet, föltéve, hogy nem akadályozza örök üdvösségemet (és most mondd el megint a kérésedet). Szeplőtelen fogantatásodért, istenanyaságodért, örömeidért, fájdalmaidért, győzelmeidért kérem ezt tőled. Szerelmes Jézusod szívéért, a kilenc hónapért, míg méhedben hordoztad Őt, az Ő fáradalmaiért, keserves kínszenvedéséért, kereszthaláláért, az Ő szentséges nevéért, drágalátos véréért kérem ezt tőled. Végül a te édes szívedért kérem, a te dicsőséges nevedben, Ó, Mária, aki a tenger csillaga, hatalmas úrnő, a fájdalom tengere, a Paradicsom kapuja, és minden kegyelmek anyja vagy. Bízom benned, tőled remélek mindent, segítened kell rajtam. Amen.     Salve Regina...     

     Előimádkozó: Imádkozzál érettünk Rózsafüzér Királynője!
     Válasz:          Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!

     Könyörgés. Istenünk, a te egyszülött Fiad életével, halálával és föltámadásával megszerezte nekünk az örök üdvösség javait: engedd nekünk, hogy a Boldogságos Szűz Mária rózsafüzérének e titkait tisztelve kövessük, amit bennük szemlélünk, és elnyerjük, amit ígérnek, Krisztus, a mi Urunk által. Amen.

Imádság Szent Domonkoshoz és Sziénai Szent Katalinhoz a Pompei Szűzanyától kért kegyelem elnyeréséért.
Ó, Istennek szent papja és dicsőséges pátriárka, Szent Domonkos, aki a mennyország Királynőjének barátja, szeretett fia és bizalmasa voltál, és annyi csodát tettél a rózsafüzér erejével; és te, Sziénai Szent Katalin, a rózsafüzér rendjének első leánya és hatalmas közvetítő Mária trónusánál és Jézus szívénél, akivel szívet cseréltél: ti, drága szentjeim, lássátok meg szükségeimet és könyörüljetek jelen helyzetemen. Míg a földön éltetek, szívetek nyitva volt mások minden nyomorúsága iránt, és hatalmas kézzel segítettetek: most az égben nem csökkent sem szeretetetek, sem hatalmatok. Kérjétek értem a Rózsafüzér Anyját és Isten Fiát, mert igen nagy a bizalmam, hogy általatok elnyerhetem a kegyelmet, amit annyira kérek. Amen.

     Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Amen.
     Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Amen.
     Dicsőség az Atyának és Fiúnak és Szentlélek Istennek, miképpen kezdetben vala, most és mindenkor és mindörökkön-örökké. Amen.

     És elimádkozzuk az öttizedes domonkos rózsafüzért.

rosario_di_pompei.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_az_ima_535.jpg

Sorozatom célja legkevésbé sem az emberi kíváncsiság kiszolgálása, hanem egyfelől, a jövendő sorsunkért érzett felelősség – másfelől –, az elhunytaink túlvilági sorsa iránt érzett aggodalom felébresztése. Buzdítás, hogy segítsünk azokon, akik nem képesek enyhíteni vagy megrövidíteni szenvedéseiket, mert odaát már nincs érdemszerzési lehetőség!

A katolikus tanítás az, hogy a halállal az érdemszerzési lehetősége ugyan véget ér az egyén számára, de az Egyház tovább él (ez esetben a Küzdő és a Megdicsőült Egyház) és segítheti őt! E kérdésben soha ne méricskéljük, hogy kit tartunk bűnösnek vagy szentnek! Erre egy példa: A buzgó Massa Carrara egyházmegye püspöke, Giovanni Battista Marenco (†1921). Halála után a szalézi nővérek kolostorának udvarán látták szomorúan sétálni. Egy nővér megkérdezte tőle:

– Excellenciás uram, ön itt? – A püspök keserves hangon így válaszolt:

– Kérni jöttem! Ne hagyjatok a purgatóriumban szenvedni!

– A Purgatóriumba-a-an? De hiszen ön olyan szent volt egész életében!

– Ó leányom, nem csak az emberek előtt kell szentnek lenni, hanem az Isten előtt is! Könyörögve kérlek benneteket, imádkozzatok értem!

Az Úr így szólt Szent Fausztinához: „Használd fel Egyházam kincstárának valamennyi búcsúját s ajánld fel értük… Ó, ha ismernéd kínjaikat, szakadatlanul lelki alamizsnában részesítenéd őket, és segítenéd törleszteni adósságaikat igazságommal szemben.” (Napló 1226)

XII. Benedek pápa a Benedictus Deus (1336) kezdetű bullájában kijelentette, hogy „az elhunytak lelke az üdvösség, a tisztulás, vagy a kárhozat állapotába kerül, és csak a világ végén egyesül újra feltámasztott testével”. – És kedves Olvasó, „ez a nem mindegy”! Az pedig, hogy „honnan vettem a bátorságot egy ilyen fontos ismeretanyag összeállítására”? A válaszom: nem bátorság kellett hozzá, hanem indíttatás, melyet a legkevésbé sem nekem kellett volna „meghallanom”, hanem az erre hivatottaknak − ám ezt −, ez ideig nem tették! Munkám nem tudományos igényű, de útmutatás lehet az érdeklődő híveknek és a teológiában jártasoknak egyaránt!

Már az apostolok idejében is szokás volt, hogy a szentmisében megemlékeztek a holtakról, és erre a hagyományra Aranyszájú Szent János és Szent Ágoston is hivatkozik. Mindenképpen indokolt tehát, hogy a hívek a tisztítótűzben szenvedő testvéreikért könyörögjenek, megemlékezve róluk a Szentmisében.

Bizony, illő és üdvös lenne, ha a papság részéről is rendszeresen elhangzana a tanítás a tisztítótűz valóságáról, és a kegyelmi eszközökről, melyekkel élhetünk szeretteink és leendő önmagunk érdekében! Földi életünkben ugyanis, nem csak a magunk és mások üdvösségéért tartozunk felelősséggel, hanem a tisztítótűzben szenvedő lelkekért is! Szent Ágoston szavaival élve: jobb még életünkben elmélkedni a titkos mélységeken, mint kitenni magunkat annak, hogy majd halálunk után kelljen fájdalmasan megismernünk!

Fogadják tehát szeretettel ezt a kis sorozatot, és okuljanak belőle! 

A szerkesztő

 (A forrásokat és a hivatkozások rövidítését lásd az első részben!)

cimg03008.jpg

Szólj hozzá!

Három videó a Quitói jelenés történetéről

QUITO 1 https://youtu.be/Dwy4dSNMBBA

QUITO 2 https://youtu.be/hkUnBJ5lX7Y

QUITO 3 https://youtu.be/iEl4WrbEH9Ybanner_535_1.jpg

Szólj hozzá!

Amit a Rózsafüzér Kilencedről tudni kell

virgen_del_rosario2.jpg   A  Pompei rózsafüzér kilenceddel lehetetlennek látszó kegyelmeket is elnyerhetünk, különösen, ha a kilenced alatt minden nap szentmisére is járunk, és felajánljuk a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Egy kegyelem biztos: nagyon megszeretjük Istent, Máriát és felebarátainkat. Fatimában, 1917. október 13-án, e napon történt a híres fatimai napcsoda, a Szent Szűz elmondta kívánságát: ,,Szeretném, ha itt kápolnát építenének tiszteletemre. A Rózsafüzér Királynője vagyok. Imádkozzátok továbbra is mindennap a rózsafüzért. A háborúnak vége lesz, és a katonák hamarosan hazatérnek.” Utolsó szavai ezek voltak: ,,ne bántsák meg többé Istent, hiszen már annyira megbántották!”

(A források felsorolását, lásd az első részben!)-_00000072_cop_rnp_1884.jpg

Szólj hozzá!

banner_535_1.jpgZárszó

ket_sziv_a_folddel_250.jpg     „Miasszonyunk a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya” nemcsak gyengéd Anya, de Győzelmes Királynő is. Az Ő szeretetteljes tekintete biztosít minket a Két Szentséges Szív végső győzelméről, a „boldog újjáépítésről”, amikor mint Király és Királynő fognak uralkodni.

Édesanyai tekintetével lelkesít minket, hogy bár az utunk nehéz, de biztos út. Bíztat minket, hogy vegyük komolyan katolikus hitünket, bátran imádkozzunk és harcoljunk, hogy megújuljon az Egyház és eljöjjön Krisztus Békéje még a mi időnkben. Hív minket, hogy teljesítsük keresztségi fogadalmunkat és apostolkodjunk „akár alkalmas, akár alkalmatlan!” (2Tim 4,2) Mert nem csak a magunk és szeretteink lelki üdvéért vagyunk felelősek, hanem embertársaink üdvösségéért is!

Maga Miasszonyunk figyelmeztetett, hogy a Mariana de Jesus Torres anyának mondott próféciái, évszázadokig többé-kevésbé csak a koncepcionista nővérek közösségeiben lesz ismert, ám a 20. század végén már tudomást szereznek róla az emberek. A Tisztulás nagy Eseményének Asszonyaként megígérte, hogy akik a 20. században elősegítik az ő tiszteletét, azokat a lelkeket megőrzi és vigasztalni fogja.

Az Ő és Isteni Fiának kívánsága, hogy Ő ismert legyen, mint a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya, mely megnevezés reményt adó ígéreteket sejtet.

És a 17. században elhangzott reményt adó ígéret: Mária Szeplőtelen Szívének győzelme, Szeretetlángjának kegyelmi hatása által fog megtörténni!

Mindazok, akik áldozatosan munkálkodnak a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya végső győzelméért, azok megtapasztalják az Ő anyai jóságát, és megélik a Nagy Eseményeket, Krisztus teljes diadalát a világban!

Tisztulás nagy Eseményének Asszonya könyörögj érettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

Vissza az előző részhez! (Források az első részben!) (Vége!)

vegul_szepl_szivem_gyoz_535_1.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_a_foldon_elok_535.jpg

Bevezető 1

     Számtalan irodalomba ástam bele magam, hogy a tisztítótűzről (vagy purgatóriumról) anyagot gyűjthessek e sorozathoz, melyet most posztként, de nyomtatásban is kínálok az érdeklődők számára. Ezen összeállításomban kénytelen voltam vegyíteni a tudományos (teologikus) fejtegetéseket a szentek tanúságtételével és a hiteles magánkinyilatkoztatásokkal – ügyelve –, hogy az Egyház tanításával megegyező, vagy legalább is nem ellenkező állításokról írjak. Emiatt posztjaim elég „vegyesnek” tűnhetnek, ám bízom benne, hogy az egészet végigolvasva, mégis egységes, tiszta kép alakul ki az kedves Olvasóban! Csatlakozva Paul O'Sullivan atya könyvének előszavához „Összességében alkalmazkodni akarván a pápák által bölcsen megállapított rendszabályokhoz, kijelentem, hogy pusztán emberi hitet kell tulajdonítani a különböző itt olvasott állításnak, mivel a Szentegyház nem nyilatkozott a források egy részének hitelességéről, melyekből ezek véve vannak” (vö. POS).

    A bűn – elsősorban a halált okozó bűn – mindig Isten elleni lázadás! Ennek során az ember visszaél a neki juttatott szabadsággal és a szellemi autonómiával (vö. Ter 3,4k), szembekerül Teremtőjével, vagyis szakít Istenével, eltérve a helyes irányról, és saját utat választ (vö. Jer 3,13).

Isten irgalmas Isten, és a botladozó embernek, aki az Ő akaratával ellentétesen dönt, megbocsáthat Krisztus megváltó érdemeire tekintettel, helyreállítva az Isten és ember közötti kapcsolatot. Ám a lelki szennyeződésektől, melytől a lélek a földi életében meg nem tisztult a Bűnbocsánat Szentsége és a felajánlott szenvedések által, alkalmatlanná teszi őt, az Istennel való találkozásra. A tisztítótűz az irgalmasság helye. Sohasem hittem – írja egy tanúságtevő lélek –, hogy Isten ily végtelenül jóságos a mi szegény lelkünkhöz. Amint a lélek Isten elé kerül, nyomban a felismerés sugara hatja át, s átérzi Isten végtelen, szerető jóságát, azt, hogy életünkben untalan igyekezett a helyes úton tartani bennünket! Ez a felismerés a szívünkig hatol, és ez a tisztítótűz!

Tehát a bűnelkövetés nemcsak az Isten és az ember kegyelmi kapcsolatát rombolja szét, hanem következményei maradnak az elkövető lelkében, s ezen lelki szennyeződések eltávolítását szolgálja Isten Irgalmasságából: a Tisztítótűz, a „Purgatórium”, de fogalmazhatunk enyhébben is: a „mennyország előszobája”! 

(A források és rövidítések felsorolását, lásd az első részben!)

animas-purgatorio-alonso- cano1.jpg

Szólj hozzá!

     Az Őrzőangyalok ünnepét a XVI. században kezdték megülni Spanyolországban. Liturgikus ünnepük a XVII. században vált általánossá; X. Piusz intézkedésére került Mihály arkangyal nyolcadába, október 2-ára.

orangyal_cka_250.jpg     A katekizmus a következőket tanítja: a gondos szülő védő vezetőt biztosít az útra gyermeke mellé, a mennyei Atya is ezt teszi a veszedelmek ellen. Szent Bernát tanítása szerint tiszteletet kell adnunk az őrangyalok jelenlétéért, odaadást a jóakaratukért, bizalmat az őrségért. A szent őrzőangyalok ünnepe hódolat Istennel szemben, aki szeretetből angyalát küldi szolgálatunkra és védelmünkre.

     Majdnem hittétel, hogy minden hívőnek, (és bizonyos, hogy egyáltalán) minden embernek van őrzőangyala. Az Egyháznak erre vonatkozó hite elég világosan kifejezésre jut az őrzőangyalokhoz intézett imádságokban, a nekik szentelt oltárokban és ünnepekben.
     Az Üdvözítő azt mondja: «Vigyázzatok, hogy meg ne vessetek egyet e kicsinyek közül; mert mondom nektek, hogy azok angyalai az égben mindenkor látják Atyám orcáját, ki mennyekben vagyon».
     Szent Jeromos: „Az ember ritka nagy méltóságára mutat, hogy születéstől fogva mindegyiknek angyal van az őrizetére rendelve.”
     Az állandó angyali őrzés és vezetés tapasztalással általában nem igazolható, ám nem homályosítja el magát a tényt. Az őrzőangyal működése az Isten gondviselésének egy tényezője. 
Egyetemes nézet, hogy az egyes népek és egyházmegyék élén egy vagy több angyal áll. 

(Ld. alul!)

„Isten, ki irántunk való kimondhatatlan gondoskodásodból
szent angyalaidat méltóztatol őrizetünkre küldeni,
add meg a hozzád folyamodóknak,
hogy azoknak pártfogása szüntelen oltalmazza őket
és egykor örökké tartó társaságuknak örvendhessenek.”

MAGYARORSZÁG ŐRZŐANGYALA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!

 

Források: 1) Schütz Antal: Dogmatika,  Szent István Társ 1937. 502-503. old
                      2) Magyar Kurír http://www.magyarkurir.hu/hirek/szent-orangyalok-liturgikus-emleknapja/#lightbox/0/

magyarorszag_orzoangyala_gratiel_530.jpg

 

 

Szólj hozzá!

     A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szent Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.
„Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta a pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennél kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

 eszközök01_1.JPG

Szólj hozzá!

37673841_530.jpgA gyermek Jézusról nevezett Lisieux-i Szent Teréz (1873-1897) kármelita szerzetesnő eredeti neve: Marie-Françoise-Thérèse Martin. Magyar nyelvterületen Kis Szent Teréznek is nevezik, megkülönböztetve őt a Kármelita Rend 16. századi nagy alakjától, Avilai (Nagy) Szent Teréztől.
X. Piusz pápa „a modern idők legnagyobb szentje” névvel illette.

XI. Pius pápa 1923. április 29-én boldoggá, majd 1925. május 17-én szentté avatta.
XII. Pius pápa 1944-ben, Szent Johanna mellett Franciaország második védőszentjévé tette Terézt.
Kis Szent Teréz 24 évet élt, de a hit és a Krisztus-követés olyan "kis útját" élte és írta meg, hogy Szent II. János Pál pápa 1997. október 19-én egyháztanítói címmel illette, amit rajta kívül három nő kapott meg: Sziénai Szent Katalin, Avilai Szent Teréz és Edith Stein Szent Benedicta.
1956-ban adták ki Teréz írásának fotokópiáját.

Rövid film: https://www.youtube.com/watch?v=4klIw1PuMJQ

 

_-s-teresa-di-gesu-bambino-530.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA rózsafüzér lényege 2
      A rózsafüzér – jóllehet jellegzetesen máriás imádság – lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemei sűrítve tartalmazzák az egész evangéliumi üzenet mélységét, melynek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, az Ő örök magnifikátja, a megváltói megtestesülés művéért, mely az Ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezetődjék Krisztus szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, mintegy magának a Megváltó Anyjának kezéből.

      Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család, a társadalom legkisebb alapsejtje, melyet egyre erősebben támadnak bomlasztó erők. Holott e mással nem helyettesíthető intézmény lerombolása az egész társadalom vesztét jelentheti. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén akarja érvényesíteni anyai gondoskodását, melyre a szeretett tanítvány személyében a haldokló Megváltó az Egyház minden gyermekét rábízta: „Asszony, íme, a te Fiad!” (Jn 19,26) Ismerjük azokat a körülményeket, melyek közepette a 19. és 20. század folyamán Krisztus Anyja éreztette jelenlétét, s hallatta hangját, hogy buzdítsa Isten népét a szemlélődő imádság e formájára. (vö RVM 7)

      Lehetetlen volna megszámlálni a szentek seregét, akik a Szent Szűz példájában és az Ő rózsafüzérében találták meg a megszentelődés hiteles útját. Legyen elég emlékezni Grignon Szent Lajos értékes írásaira, vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. (vö RVM 8)

oszrf.jpg

Szólj hozzá!

03996v_280.jpg     XIII. Leó pápa arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik: a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét, a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunknak a fájdalmas titkokról való elmélkedés a legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt. Így a rózsafüzér nem csak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra.

     „Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást.               Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások, akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek és az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek.

Ezért mindenkit könyörögve kérünk sürgetőn, hogy vegye fontolóra, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen; és hogy semmi okból ne lankadjon az imában való buzgóságban, hanem állandóan, szüntelenül tartson ki benne.” (Octobri mense 1891. szept. 22.) 

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

A masodik punkosd_1.JPG

Szólj hozzá!

Egy érdemszerző élet műve

     Boldog Bartolo Longo életműve által a romváros Pompei hamarosan világhírű kegyhely lett.
     Tekintve, hogy a kegytemplom pápai Bazilika, nem plébános, hanem pápai legátus vezeti, akit egy igazgatótanács segít. A háromhajós, latin kereszt alaprajzú templom fölött 57 méter magas kupola emelkedik. A szentélyt kápolna-koszorú veszi körül.
     Az itáliai hagyományoknak megfelelően a templomtól elkülönítve áll a négyszintes, 80 m magas harangtorony, amely 1912. májusától 1925. májusáig épült. Nyolc harangját első világháborús ágyúkból öntötték.
A bazilikát öt alkalommal bővítették, utoljára 1939-ben; az 1980-as földrengés után 1986-88-ban helyreállították és megerősítették.
A kegyhelyet évente 4 millió zarándok keresi fel. E sorok írója is ‒ Isten kegyelméből ‒ kétszer látogatta meg a Pompei Rózsafüzér Királynője Bazilikát.santuario-di-pompei001.jpg

Imádság Boldog Bartolo Longo szenttéavatásáért
     Istenünk, aki Boldog Bartolo Longo szolgádat a Rózsafüzér Királynője iránti különleges szeretettel ajándékoztad meg, eltöltötted apostoli buzgósággal és hősies felebaráti szeretettel, kérünk engedd a Te dicsőségedre és a mi segítségünkre őt oltárra emelni, és add meg a kegyelmet, amit közbenjárására Tőled kérünk. Amen

     Egy Üdvözlégy a Pompeihez kapcsolódó hívőkért, és egy Üdvözlégy Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletére a bűnösök megtéréséért.

(A források felsorolását, lásd az első részben!)

pompei_duomo_1.jpgpompei2rh5.jpgpompei_navata_centrale_02.JPGpompeilaltaremaggioreconilquadrodellaverginedelrosario800x683.jpgpompeisantuario_pompei_volta_cupola.JPG

Szólj hozzá!

banner_535_1.jpgAz erőszakos kormányváltás következményei

moreno_es_mariana2_280.jpg     A tisztelt Olvasóban felmerülhet a kérdés, hogy szép-szép, de az évszázadokkal később élt Gabriel Garcia Moreno ecuadori elnök (1820-1875), miként került bele a 17. századi Tiszteletreméltó Mariana de Jesús de Torres anya csodás történetébe, próféciájába?

Nos, épp a prófécia által! Miszerint a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya, előre jelezte az Ecuadori Köztársaság létrejöttét (1830) és egy kiváló keresztény államfő megjelenését, akinek az ország felemelkedését lehet majd köszönni! Ő tette Quitót fővárossá. Másfelől Moreno elnök rendkívüli tisztelője volt a Tisztulás nagy Eseménye Asszonyának, és neki is köszönhető, hogy a tisztelete és a szobormásolatok elterjedtek!

Harmadsorban, a Szűzanya Moreno elnököt, mintegy követendő példaként állította be a 20. század számára! Vagyis, csak a keresztény kultúrájú állam-vezetés lesz képes biztosítani a túlélést népe és országa számára a világban várható nagy események megrázkódtatásaiban! Erről tesz említést a Szeretetláng Lelki Napló is: „Ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett.” (II/93-94)

Sajnos a Gabriel Garcia Moreno halálát követő, a magukat szocialistának mondó liberális elnökök kevéssé támogatták az egyházat és intézményeit, sőt, az évek során a kormány lefoglalta a kolostor egyes részeit. A koncepcionista nővérek állandó küzdelemre kényszerültek tulajdonaik megtartása és egyáltalán a működésük érdekében és lám, Ecuadorban romlott a közbiztonság és az ország súlyos gazdasági válságba került!

Hogyan történhetett ez meg? Úgy, hogy a gonosz lélek csatlósai bár kevesen vannak, de nagyon aktívak, hátterükben a sátánnal! Isten gyermekei viszont, bár többszörösen-többen vannak, de nem, vagy keveset imádkozzák a rózsafüzért, pedig a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya valóságos Édesanyjuk!

Imádkozzatok tehát és ne halogassátok!

Vissza az előző részhez! (Források az első részben!) (folyt.)

szentmise_a_sza_oltar_elott_535.jpg

Szólj hozzá!

tisztitotuz_fejlec_535.jpg

Jobb még életünkben elmélkedni a purgatórium titkos mélységein, mint kitenni magunkat annak, hogy majd halálunk után kelljen fájdalmasan megismernünk!           (Szent Ágoston)

Források az esetleges rövidítésekkel: (képek az internetről!)

SCHÜTZ: DOGMATIKA – Bp. SZIT Bp. 1937. /= röv: SCH/
XVI. BENEDEK pápa ENCIKLIKÁJA A KERESZTÉNY REMÉNYRŐL (Spe Salvi) – SZIT 2008. Bp.
A KATOLIKUS EGYHÁZ KATEKIZMUSA – SZIT Bp 2000. /= röv: KEK /
JELENÉSEK, ÜZENETEK ÉS A JÖVŐ – Dr Antalóczi Lajos, Kisboldogasszony Plébánia Eger 2000. /= röv: JÜ/
AZ ISTENI IRGALMASSÁG ÜZENETE Szent Fausztina Kowalska, Kisboldogasszony Pléb – Főegyházmegyei könyvtár, Eger 2000 /=röv: Napló/
SZERETETLÁNG LELKI NAPLÓ – SZIT 2010 Bp. 430-431. NIHIL OBSTAT budapestini die 5 Iunii 2009 Dr. Zoltán Kovács censor deputatus Nro. 494-4/2009. IMPRIMATUR Dr. Péter Card. Erdő Primas Hungariae, Archiepiscopus Strigoniensis-Budapestinensis. /= röv: római/arab szám/
PURGATÓRIUM A szentek kinyilatkoztatása szerint. – Imprim. 1870/1904 sz. Nagyvárad, Szmrecsányi Pál püspök 1904. július 7. /= röv: PUR /
A PURGATÓRIUM és elkerülésének lehetősége – Írta: Mária Gyermekéről nevezett PAUL O'SULLIVAN atya, kiadó ismeretlen – A füzetben leírtak szerinti egyházi jóváhagyás: A lisszaboni bíboros 1936. március 4 /= röv: POS /
ÉLMÉNYEIM A SZENVEDŐ LELKEKKEL – Maria Simma, MARANA THA 2011 Budapest. /= röv: MS /
EMMANUEL NŐVÉR INTERJÚJA MARIA SIMMÁVAL – (Sonntag. Vorarlberg. Kb. 1988) http://www.freeweb.hu/jelenesek/maria_simma.html  /= röv: EM / 
INTERNET: – http://www.naplom.com/naplo/akv/naplo/2009-08-29*12-08-elott /= röv: NET/
A TISZTÍTÓHELY – M. Louvet, Szent László Nyomda Nagyvárad 1904 /= röv: LOU/
AKIT VILLÁMCSAPÁS ÉRT Beszámoló a túlvilágról, – Dr Gloria Polo Ortiz, Marana Tha 2011. Új kiadás. /= röv: GPO/
A TÚLVILÁG TITKAIBÓL – A tisztítóhely. Kaszap István Lapja kiadványok. Egyházi jóváhagyással, a 4300/1942 M.E. Rendelet 2§.2 alapján

c3_81nimatisztitotuz_s_del_purgatorio_535.jpg

Szólj hozzá!

Bármerre jársz, bárhol is állsz,

mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozta!

Légy te az első!_viewer_18_535.jpg

Szólj hozzá!

Pápák imádkoztak a Pompei Mária-kegyhelyen
     Szent II. János Pál kétszer kereste fel a pompei szentélyt, 1979-ben és 2003-ban. XVI. Benedek pápa 2008-ban, Ferenc pápa pedig 2015-ben. Mindhárom pápai látogatás a Rózsafüzér Királynője hónapjában, októberben történt.pompei8_400.jpg

      A pompei kegykép előtt a pápák elimádkozták azt a rövid imádságot, melyet a szentély alapítója, Boldog Bartolo Longo hagyott ránk lelki örökségként:

„Rózsafüzér Szűzanyja, a Megváltó Anyja, a mi földünk Édesanyja, az Úr alázatos szolgálóleánya, akit a világ királynőjének neveznek, nyomorúságaink mélyéből folyamodunk hozzád. A gyermekek bizalmával tekintünk a te édes arcodra.

Tizenkét csillagos koronáddal az Atya titkába viszel minket, Szentlélektől tündöklő, aki nekünk adod isteni Gyermekedet, a mi reménységünket, a világ egyetlen Üdvösségét. Te megnyitod nekünk az ő szívét, az örömnek és a fájdalomnak, a fénynek és a dicsőségnek, az érettünk emberré lett Isten Fia titkának a mélységét. A te lábaidnál, a szentek nyomain haladva, Isten családjának érezzük magunkat.

Az egyház Anyja és mintaképe, te vagy a mi vezetőnk és biztos támaszunk. Tégy bennünket egy szívvé és egy lélekké, a mennyei haza felé haladó erős néppé! Átadjuk neked nyomorúságainkat, a gyűlölet és a vér megannyi útját, ezernyi régi és új szegénységünket és főként a bűneinket. Rád hagyatkozunk, irgalmasság Anyja: esdd ki számunkra az Isten bocsánatát, segíts minket, hogy a szíved szerint való országot építsünk!

Ó, áldott szűzmáriás rózsafüzér, édes lánc, mely Istenbe fon bennünket, szeretet lánca, mely testvérré tesz bennünket, soha többé nem hagyunk el Téged! A kezükben Te leszel a béke és a megbocsátás fegyvere, útjaink csillaga. Utolsó leheletünk neked adott csókja belemerít minket egy fényhullámba, a szeretett Anya és az isteni Fia látomásába, aki a mi szívünk vágya és öröme, az Atyával és a Szentlélekkel együtt. Ámen”.magyarkurir_1.jpg

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatikáni Rádió, Famiglia Cristiana - Magyar Kurír_santuario_pompei.jpg

Szólj hozzá!

banner_535_1.jpgEgy hiteles keresztény államfő meggyilkolása

t_horvat_ph_250.jpg     Idézet Marian T. Horvat, Ph.D.: „The Last Day of Gabriel Garcia Moreno” cikkéből. „A felbőszült szocialisták és szbdkmvesek, akik hivatalukat vesztették, amikor Garcia Moreno elnök lett, mohó kampányokat folytattak ellene. De semmivel sem sikerült az embereket jelentős mértékben ellene fordítani, ehelyett „a nép atyjának” hívták. Vezetése alatt katolikus iskolák és egyetemek gyarapodtak, felszámolta az államadósságot, autópályákat és infrastruktúrát építettek, a bűnözőket rács mögé helyezték vagy felakasztották, s az utcák biztonságban voltak. Az ország gazdasága és az életszínvonal egyre emelkedett! Minél jobban szerették az emberek, annál nagyobb volt a szbdkmvesek gyűlölete.”

(https://www.traditioninaction.org/OLGS/A011olgsQuito_Garcia_1.htm)

Több bizalmas figyelmeztetés után Gabriel Garcia Moreno elnököt 1875. augusztus 6-án meggyilkolták az Elnöki Palota előtt. „Dios no muere” (Isten nem hal meg) – írta saját véres ujjával a porba. Még élt, és a közeli székesegyházba vitték s ott részesült a Szentségekben, majd meghalt a Fájdalmas Szűzanya oltárának lábánál.

Boldoggá avatásának kezdeményezése csaknem száz évet várakozott, ám ezt akadályozta, hogy földi maradványait nem találták. Végül 1939-ben elkezdődött, de máig sem fejeződött be.

Megjegyzendő, hogy titokban és rejtve kellett eltemetni, mert ellenségei még ott is meggyalázták volna! Sírhelyét hosszas kutatások eredményeként találtak csak meg 1975-ben egy templom szerszám-kamrája padlózata alatt!

Imádkozzatok és ne halogassátok!

(Kép: 1) Garcia Moreno elnök a húsvéti körmenetben. 2) Eredeti fotó a gyilkosságról.)

Vissza az előző részhez! (Források az első részben!) (folyt.)

morenokereszthordozo1_535.jpggarcia_moreno_halala_535.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA rózsafüzér lényege 1

     A rózsafüzér nem csak egy ima, de fegyver a gonosz ellen, a benső léleképítés eszköze, az egységnyi idő Istennek ajánlása, az önfegyelem és a szabad akarat szép megnyilvánulása is. Egyben elmélkedés a Megváltás misztériumáról, részesedés Mária Igen-jéből és titkos értékű ajándék égi Édesanyánknak.

    Mindazáltal a szentolvasó nem liturgikus imádság, hanem a krisztusközpontú Mária-tisztelet magánájtatossága. Nem imák unalmas ismételgetése, hanem szóbeli, elmélkedő, végül pedig szemlélődő imamód.

      A szentolvasó mitől oly hatékony? Mert Máriáé! „A gonosz nem azért retteg annyira, mintha Isten (…) hatalma ne volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűznél – akiben a tökéletesség korlátozott –, hanem egyfelől azért, mert a Sátán – ez a büszke szellem –, végtelenül többet szenved, ha Isten kicsiny és alázatos szolgálóleánya győzi le őt és bünteti, (…) mint Istennek a végtelen hatalma. Másfelől, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától – melyet egy lélekért bocsát Isten elé – jobban fél, mint az összes Szent imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól...” ( vö. TMT 52)
      A rózsafüzérezésbe való belemélyülés lényege, hogy Máriával „egy szívvel-lélekkel kitartva az imádságban” (vö. Apcs 1,14) végig elmélkedjük Jézus életének szent titkait: a Megtestesülést, a Kínszenvedést és a Feltámadást. Senki nem élte át ezeket az eseményeket úgy, mint a Szűzanya, aki segít nekünk Szent Fia engesztelésében és követésében, mely az üdvösség egyetlen útja!

24167194.jpg

Szólj hozzá!

mary_rosary_260.jpg     Sajnos, korunkban kevesen vannak tisztában a Szent Rózsafüzér kegyelmi hatásaival és „fegyver” nagyságrendű, nem evilági erejével! Nem csak a pápák, a szentek, de az Istenanya is ajánlotta minden hiteles jelenésében a rózsafüzér imádságot!

 

XIII. Benedek_01.jpg1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinumához, miközben   kihirdette, hogy  

„Mária azt ajánlotta Szent Domonkosnak, hogy a népnek prédikálja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”. 

     XIII. Leó, hosszú pontifikátusa (1878–1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa ugyanarról a témáról ennyi enciklikát írjon. Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébániatemplomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

 XIII. LEO_anonyme_pape2.JPG

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgBoldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola 2

Bartolo Longo Ppei0007.jpg     Az életét meg-határozó (az előzőkben említett) sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. Imameghallgatások bizonyságai után, 1876. május 9-én Longo letette egy nagy kegytempompei_12.jpgplom alapkövét, mely feltűnően rövid idő alatt elkészült, s a  Győzelmes Boldogasszony tiszteletére szentelték. Később világhírűvé vált, mint a Pompeji Rózsafüzér Királynője Bazilika.Copy of pompei-santuario-11.8.6-010.JPG                     A főoltárán elhelyezték a szépen kijavított, keretbe foglalt és megkoronázott kegyképet. A templom körül Longo leányárvaházat nyitott, s a szintén általa alapított Rózsafüzér Leányaira bízta. Megalapította és a Keresztény Iskolatestvérekre bízta a Bebörtönzöttek Gyermekeinek Intézetét a Lombroso-elmélet cáfolatául (mely szerint a bűnözés készsége öröklődik). Ezeknek a fiataloknak szakmunkás műhelyt és iskolát létesített.
Közben folyóirataival (Il Rosario és Nuova Pompei) és cikkeivel is hirdette és terjesztette a kegyhely Győzelmes Boldogasszonyának dicsőségét. Ezáltal a korábbi nyomor- és  romváros Pompei világhírű kegyhely lett. Bartolo Longo egész életművével, de különösen a „Tizenöt szombat” ájtatosságával a rózsafüzér krisztológiai és kontemplatív lelkületét tárta elénk, s ehhez nagy bátorítást és támaszt kapott „a rózsafüzér pápájának” nevezett XIII. Leóban.

      Boldogunk így méltatta a rózsafüzért: „Ó, 1005 Beato Bartolo-Longo.jpgMária áldott rózsafüzére, édes lánc, mely Istenhez láncolsz minket, szeretet köteléke, mely az angyalokkal egyesítesz, az üdvösség tornya a pokol szakadékában, biztos kikötő az általános hajótörésben, nem hagyunk el soha többé. Te légy erősségünk halálküzdelmünk óráján....”
      

        Bartolo Longo 1926. október 5-én halt meg. II. János Pál pápa 1980. október 26-án boldoggá avatta.

B.L. erekje 2.jpgBartolo Longó 84 évesen...jpg

Szólj hozzá!

Szent Mihály Arkangyal (szeptember 29.)

1201019642Jp0w7N.jpg     A hagyományos római kalendáriumban Szent Mihály Arkangyalnak két ünnepe van; az egyik május 8-án, ami az arkangyal 495-ös megjelenéséről emlékezik meg Gargano hegyén, Apuliában. A másik szeptember 29-i főünnep pedig a Dedicatio sancti Michaelis Archangeli titulust viseli, azaz, a bazilika fölszentelésének évfordulós ünnepe. Tulajdonképpen egyik ünnep sem korlátozódik Szent Mihályra, hiszen a liturgikus szövegek egyértelműen a teljes angyali sereglet szolgálatáról beszélnek. Mindenesetre meg kell említenünk legalább a másik két főangyalt is – a többiekről nem is beszélve –, Szent Gábrielt (Isten hírvivőjét) és Szent Ráfáelt (Isten orvosát). De most Szent Mihállyal szeretnék bővebben foglalkozni! 
7arcangelesv530.jpg    A Szent Mihály imádság eredetével kapcsolatban valójában nincsenek tökéletesen megbízható források és a bizonytalanságot tovább növeli a tény, hogy idővel sok mende-monda alakult ki, járt szájról-szájra. Erről az Ephemerides Liturgicae római folyóirat egy hosszabb cikket közölt 1955-ben (V. LXIX, 54-60. old). A cikk 9-es számú lábjegyzete utal egy bizonyos Domenico Pechenino atya tanúságtételére, ami eredetileg a La Settimana del Clero egy 1947-es cikkében látott napvilágot. Pechenino atya XIII. Leó pontifikátusa alatt a pápa közvetlen munkatársaként dolgozott a Vatikánban.

leoxiiipic1.jpg

     „Nem igazán emlékszem a pontos évszámra. Egy reggel a nagy pápa, XIII. Leó szokása szerint miséje befejeztével, hirtelen azt vettük észre, hogy a pápa fölemelte fejét és tekintete összpontosult valamire. Mozdulatlanul, pislogás nélkül bámult valamit. Arckifejezése borzalomról s félelemről árulkodott, és hirtelen elsápadt. Valami szokatlan és komoly dolog történt vele. Végül, magához térve, finoman, de határozottan jelt adott, majd fölállt. Saját irodája felé vette az utat, kísérete pedig izgatottan és aggódva követte, suttogván: ’Szentatyám, nem érzi jól magát? Szüksége van valamire?’ Erre azt válaszolta: ’Nem, Semmire!’ Körülbelül fél óra elteltével magához kérette a Szent Rítus Kongregáció titkárát, akinek kezébe nyomott egy papirost, és utasította, hogy azt nyomtassák ki és küldjék el a világon minden ordináriusnak. Mi volt azon a papíron? Az az ima, amit minden olvasott mise után recitálunk a hívekkel.” A pápa tehát rendeletet hozott arról, hogy minden Szentmise után – az egész világon –, MINDIG mondják el az általa írt Szent Mihály imát!!!

     Bár ennél többet megbízható forrásból nem tudhatunk meg, idővel elterjedt az a híresztelés, hogy a pápának látomása volt, amelyben az Isten átengedte a sátánnak a 20. századot, hogy próbára tegye az Egyházat. Bár az Egyház 20. századi történelme és az ima szövege (a hosszabb változatban) ezt alátámasztani látszik, XIII. Leó látomásának ezen értelmezése az marad, ami, melyet megnyugtatóan igazolni nem lehet.
Azt mindenesetre kevesen tudják, hogy a rövid Szent Mihály imán túl (amit II. Vat. Zsinat előtti olvasott misék után volt kötelező elimádkozni), XIII. Leó egyúttal megfogalmazott egy új exorcizmust is, amit beillesztett a Római Rituálé imái közé. A pápa nyomatékosan kérte a püspököket és papokat, hogy gyakran végezzék el ezt az exorcizmust egyházmegyéjükben és plébániáikon, amint azt maga is tette akár napjában többször is.
     Itt most leközlöm az egyszerű nép által is napjában többször mondható imát, mely pápai áldással van ellátva és különösen hathatós! Ajánlom mindazok figyelmébe, akik maguk-, szeretteik-, az Egyház és hazájuk sorsát őszintén szívükön viselik! FORRÁS nyomán.

Szent Mihály arkangyal védelmezz minket a küzdelemben!

A sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!

Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körül járnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére.

Amen. szent mihaly (1).jpg

Szólj hozzá!

A Dicsőség Koronájának utolsó ékkövei

a_rozsafuzer_atoleli_a_foldet.JPG     Bartolo Longo Egyetemes Rózsafüzér Társulatot alapított, mellyel elindította a rózsafüzér egész világon történő együtt-imádkozását. Az új pápa, Szent X. Piusz (1903-14) jóváhagyta a Társulatot, melybe maga is belépett.
1906-ban Bartolo Longo minden alapítását odaajándékozta a Szentszéknek és végre elültek a viharok.
     Bartolo nemcsak összeállította a Tizenöt Szombati ájtatosságot, hanem könyvet írt a rózsafüzérről, a pompei templomépítés történetéről, Szent Domonkos és az inkvizícióról, a Szentek életéről, valamint kilencedet szerkesztett és egy imakönyvet.
     A házaspár közösen folytatta jótékony munkáját a bárónő 1924-ben bekövetkezett haláláig.
-_bartolo-longo.png     Bartolo Longo 1925. május 30-án a Szentsír Lovagrend tagja lett.
     1926. május 8-án Msgr. Carlo Cremonesi lett a pápai delegátus és a prelatura nullius első prelátusa, azaz Pompei közvetlenül a Szentszék joghatósága alá került.
     Bartolo Longo 1926. október 5-én elhunyt Pompeiben.
     1948. augusztus 15-én lépett hivatalába az új pápai legátus, Msgr. Roberto Ronca. Az ő idejében új intézmények alakultak: a Rózsafüzér Háza, az új Árvaház és a Grafikai Intézet.
     1958-tól 1978-ig épült egy szeminárium, a Marianna De Fusco Otthon és Kolostor, más épületeket pedig felújítottak.

-_pompei-santuario-11_8_6-078-b_bartolo_longo.JPG
szentatya_pompei_1979_10_21_01.jpg     Az 1926-ban elhunyt Longót 1980-ban avatta boldoggá II. János Pál, aki először 1979-ben, majd a rózsafüzérnek szentelt év lezárásakor, 2003 októberében kereste fel a kegyhelyet. Sőt, 2002. október 16-án a Vatikánba vitetett pompei kegykép előtt írta alá a Rosarium Virginis Mariae apostoli levelet.
xvi_benedek285769.jpgXVI. Benedek pápa 2008. október 19-én zarándokolt Pompeibe és aranyrózsát ajándékozott a Szűzanyának.

Ferenc pápánk 2015. május 21-én látogatta meg a Pompei Rózsafüzér Királynője Bazilikát. Ennek részleteit, lásd a holnapi, 31. posztban! 

(Az alsó képek a három pápai látogatásról készültek!) 

(A források felsorolását, lásd az első részben!)szentatya_pompei_ferenc.jpg

Szólj hozzá!

banner_535_1.jpgEgy kiváló keresztény államfő, mely ritkán adatik a népeknek

gabriel_garcia_moreno_280.jpg     Amiként a Szűzanya előre jelezte Marianának,1830-ban megalakult az Ecuadori Köztársaság, melynek három nagyobb városa volt Quito, Guayaquil és Cuenca.

Gabriel Garcia Moreno elnök (1820-1875) Quitót fővárossá tette utak, vasutak, iskolák és egyetemek építésével, valamint egy csillagászati obszervatórium alapításával. Hatalomra kerülése előtt országa a gazdasági csőd szélén és a polgárháború határán állt.

Garcia Moreno napi moreno_es_mariana_280.jpgszentáldozóként, nagy tisztelője volt a „Nuestra Señora del Buen Suceso de la Purificación” Szűzanyának. Nem csoda, hogy a katolicizmust államvallássá tette, és Ecuadort felajánlotta Jézus Szent Szívének.

Egyik életrajzírója szerint ezen cselekedete után a német szbdkmvesek halált mondtak ki a fejére. Tulajdonképpen sejtette ezt, sőt maga is kimondta egyszer, hogy: „Az Isten és az egyház ellenségei megölhetnek, de Isten nem hal meg.” Nem sokkal halála előtt, mintegy felkészülésként, levélben kérte IX. Piusz áldását, és imáit.

Mellesleg Ecuador volt az első nemzet, amely magát a Szentséges Szívnek szentelte. Ne feledjük, hogy valamely politikust, államfőt nem az ígéretei vagy a propaganda tesz igazzá, hanem az országáért és népéért folytatott cselekedetei, amiként az Evangélium is írja: „az embert a tettek teszik igazzá, nem a hit egymagában”. (Jak 2,24)

Ellenfelei „kígyó-békát” hordtak össze ellene, hazugsággal és lopással vádolták, minden eszközzel megpróbálták hitelteleníteni! Sajnos a nép körében sokan felültek a híreszteléseknek, hiszen az „újság is megírta”!

(Kép: 1) Pénz Moreno elnök képével 2) Quito)

Vissza az előző részhez! (Források az első részben!) (folyt.)moreno_penz_535.jpgquito_540.jpg

Szólj hozzá!

Kattints IDE!     (17 perc 50 mp)

 

angyalok_serege2_540.jpg

Szólj hozzá!

san-michele-arcangelo-c220-br.jpg

Ez az imádság a Garganó-i Szent Mihály kegyhelyen olvasható!


Az angyali karok csodálatosan nemes Hercege, a Magasságbeli jeles harcosa,
akiben buzgó szeretet ég, lángol az Úr dicsőségéért, az engedetlen és lázadó angyalok rémülete, minden igaz angyal szerelme és gyönyörűsége,
drágalátos Szent Mihály Arkangyalom!
Szeretnék igaz tisztelőid és szolgáid közé tartozni, és ezért ma Neked ajánlom,
Neked ajándékozom és Neked szentelem magam.
Hatalmas, őriző oltalmad alá helyezem
magamat, családomat és mindazt, ami csak hozzám tartozik.

Kicsi az én szolgaságom felajánlása,
hiszen nyomorult bűnös vagyok,
de fogadd szívesem szívem szeretetét.
Emlékezz, hogyha a mai naptól védelmed, 
pártfogásod alatt állok,
akkor segítened kell egész életemben!
Szerezd meg nekem
sok és súlyos bűnöm bocsánatát,
a kegyelmet, hogy teljes szívemmel
szeressem Istenemet, édes Üdvözítőmet, Jézust,
Édesanyámat, Máriát,
és eszközöld ki számomra azokat a segítségeket,
amelyekre szükségem van,
hogy eljussak a dicsőség koronájához!

Védj meg engem mindig lelkem ellenségeitől,
különösen életem utolsó pillanataiban!

Jöjj el akkor, ó, dicsőséges Herceg,
segíts engem a végső küzdelemben
és hatalmas fegyvereddel taszítsd távol tőlem, 
a pokol szakadékaiba
azt a törvényszegő és gőgös angyalt,
akit egykor az égi ütközetben legyőztél!

Szent Mihály Arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben,
hogy az utolsó ítéletkor el ne vesszünk! Amen

3_7_530.jpg

Szólj hozzá!

A Világegyházat fenyegető veszély és a Magyar Szentkorona
leo13th2.jpg


     1901-ben, az alapkő letételének 25. évfordulóján a templom bazilika rangot kapott.

XIII. Leó pápa a Szentév meghirdetésénél, a következő kijelentést tette: "Menjetek el Pompeibe, menjetek és imádkozzatok a pápáért a kegytemplomban".


     Az 1903-as esztendő nehéz időszak kezdete volt az Egyház életében, főleg a modernizmus miatt.

 

rampolla2.jpg       XIII. Leó halálával a szbdkmves Tindaro Rampolla bíborost választották pápává, ám beiktatását Ferencz József a Magyar Szentkorona privilégiumával sikeresen megvétózta. Így másodjára már Giuseppe Melechior Sartót választották meg X. Piusz néven, akit később a szentek sorába emelt az Egyház!

     A kegyhely és az intézményeinek látványos fejlődése miatti féltékenység egyeseket, még szerzeteseket is téves és rosszindulatú értelmezésekre indította. Ezek a rágalmak X. Piusz pápáig is elhallatszottak. Ám ő, hogy kifejezze a Pompei Kegyhely iránti támogatását, 1903. november 24-én fogadta az alapítókat, akik meg is jelentek néhány nevelő és nevelt gyermek társaságában. (Lásd alsó kép!)

     Bartolo Longo nagyon szenvedett a rágalmak miatt és így nyilatkozott: "A feleségem, De Fusco grófnő és az én 33 éves munkámnak egyetlen célja a saját lelkünk-, a felebarátaink üdvösségének elősegítése, miként a börtönben lévők gyermekeinek és a Pompei Szűzanya árva leányainak felkarolása és neveltetése volt, mindezt a Szent Rózsafüzér terjesztésével!"

 (A források felsorolását, lásd az első részben!)

x_piusz_papanal_12_530_1.JPG

Szólj hozzá!

banner_535_1.jpg

A Tisztulás nagy Eseménye, a Szeretetláng kiáradása? 3

rona_g_250.JPG     Azt sem hagyhatom figyelmen kívül, hogy a magyar Szeretetláng üzenete minden elképzelést felülmúló mértékben terjedt el Dél- Amerikában és egyik legjelentősebb központja Quito!

Ez még akkor is csodálkozó kérdést vet fel, hogyha ismerjük a Szűzanya naplóbeli kijelentését, miszerint: „Ő velünk lesz, hogy a láng – szívről-szívre (I/39) – elterjedjen, mint a futótűz. (I/59; I/140) Az egész földkerekségen ki fog gyúlni, és az egész világon el fog terjedni, még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is! (I/85)

Mi lehet ennek a magyarázata? Elsőként értelemszerűen a kivonatos Szeretetláng Naplónak P. Róna Gábor (1929-2015) jezsuita atya általi spanyol nyelvi fordítását kell érteni, mely amellett, hogy a legmagasabb egyházilag jóváhagyást kapta, valóban futótűzként terjedt el az amerikai kontinensen és a spanyol nyelvű országokban!

Másodikként említhető a Dél-amerikai népek vallásossága, és bensőséges Mária-tisztelete, mely legfőképp a Guadalupei Szűzanyának, és nem kevésbé a quitói Tisztulás Nagy Eseménye Asszonyának köszönhető! Harmadikként megemlítendő, hogy a Dél-amerikai népek körében, valami ősi és megmagyarázhatatlan szimpátia érződik a Magyar Szentek és Magyarország iránt és ez mind összegződött számukra is a Szeretetláng lelkiségében!

Vissza az előző részhez!

(Források az első részben!) (folyt.)

(Képek: 1) Egy Szeretetláng Találkozó papsága. 2) Utcai óriásplakát. 3) Imádkozók.)

santuariooj00szxcyo1vijosho1_540.jpgsantuario01kshmze1vijosho_540.jpgorando_juntos_mensajesdediosalmundo_240.jpg

 

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgBoldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola 1

1005B.L. 35 anni.jpg     B. Bartolo Longo Itáliában, a Brindis-i melletti Latianóban született 1841. február 11-én. 1863-ban beiratkozott a nápolyi egyetemre, ahol erős liberális, egyházellenes hatásra hitbeli kételyei támadtak, és a spiritiszták közé sodródott, akiknek ekkor "templomaik" is voltak arra felé. 1864-ben doktorált, hazatért családjához, s ügyvédként kezdett dolgozni.
      Jóbarátja, Vincenzo Pepe professzor és Alberto Radente domonkos atya hatására megtért, fölhagyott az ügyvédi munkával és szülővárosában, majd Nápolyban egészen Isten és a rászorulók szolgálatába állt. A Szűzanya hangját hallotta a szíve mélyén: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” Nagyon kedvező házasodási lehetőségeket visszautasítva, tisztasági fogadalmat tett.
marianna-farnararo3.jpg      Megismerkedett a Pompei környékén birtokos Marianna De Fusco grófnővel és Bartolo Longo lett a grófnő gyermekeinek a nevelője és birtokainak jószágkormányzója. A jótékonykodásban viszont teljesen lelki társak lettek.
      XIII. Leó pápa magánkihallgatáson fogadta őket, s tanácsára a félreértések és rágalmak elkerülése végett 1885 áprilisában házasságot kötöttek, de József-házasságban éltek.
      Bartolo Longo, látva a Pompei környékén élő nép vallási tudatlanságát, tanítani kezdte őket a katekizmusra és a rózsafüzérre. Szentképek tömegét nyomatta, melyeket ingyen osztogatott. Mivel Longo úgy tekintette a szentolvasót, mint láncot, mely Istenhez és Máriához kapcsolja az embert, ingyen osztogatta a népnek a szentolvasókat is, megtanítva őket az imádkozására. Tekintve, hogy a Pompei-környéki nép szerette a mulatságokat, ezért népünnepélyeket szervezett, ahol tombolát húzatott mindenkivel és a nyeremény természetesen szentképek és rózsafüzér volt!
      Egy kedvesnővértől ajándékba kapott egy vászonra festett, nagyon rossz állapotban lévő Rózsafüzér Királynője képet. Restauráltatta, s 1875. november 13-án a birtok egy kicsi kápolnájának oltárára helyezte.

(Lásd alább, mely a Pompeji Rózsafüzér Királynőjét ábrázolja Szent Domonkossal és Szienai Szent Katalinnal!)

80216500_o.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA tiszteletreméltó Marie-Pauline Jaricot és az Élő Rózsafüzér 2

     Ez a rózsafüzér azért élő, mert a 15 tag, akik közül mindegyik naponta csak egy tizedet imádkozik, bár láthatatlanul, de mégis egymással összefonódva, együtt, mindenki javára az egész zsolozsmát elimádkozza. Ez a horizontális rózsafüzér. És közülük mindegyik 15 napon belül maga is elimádkozza az egész zsolozsmát: ez a vertikális rózsafüzér.
     Mint minden jó kezdeményezés, a kezdeti nehézségektől kipróbálva az Élő Rózsafüzér is, csakúgy mint a hit terjesztésére alakult egyesület és a jó könyvek műve, kimagasló sikert ért el. 1831-től átlépte Franciaország határát és Itáliában, Svájcban, Belgiumban, Angliában, sőt még Amerikában és Ázsiában is tovább terjedt. Az Élő Rózsafüzérnek 1834-ben Franciaországban már egymillió követője volt. XVI. Gergely pápa 1832-től approbálta az Élő Rózsafüzért, míg 1877. augusztus 17-én IX. Pius pápa a Quod jure haereditario kezdetű bullával a domonkosrend mesterének közvetlen jurisdictioja alá rendelte. Számtalan búcsúval ellátva az Élő Rózsafüzér úgymond noviciátusa lett a rózsafüzér-társulatoknak, melyhez tagjait természetszerűleg elvezeti. Ez az áhítati forma minden közegben elterjedhet, különösen a gyermekek (mint a rózsafüzérhez vezető út) és az elkülönülten élő személyek (például katonák) körében, akik számára nagy szellemi segítséget jelent.

elo rozsafuzer.JPG

Szólj hozzá!

A mennyország kapuja

49437.jpg     A rendkívüli eseménynek híre ment, ám abban az időben – de még ezer évre rá –, sem volt biztonságos végigzarándokolni az itáliai félszigeten! (Nem úgy, mint a szentistváni Magyarországon, ahol példás közbiztonság volt!) 1118-ban a Templomos Lovagok vállalták egy északról jövő zarándokút biztosítását, melyhez a pápa jóváhagyását adta. Így zarándokolhatott el Assisi Szent Ferenc is Szent Mihály Hegyére!4s.JPG

    1656. szeptember 22-én, Szent Mihály arkangyal szörnyű pestis-járványt fékezett meg, amikor a Gargano hegyéhez engesztelő zarándoklatot vezető  Manfredonia püspökének megjelent.
     Egyébiránt különös érdekesség, hogy a Gargano hegyi Monte San Angelo szentélyének bejáratánál a látogatót a következő felirat fogadja. Terribilis est locus iste. Hic domus Dei est et Porta Coeli. Magyarul: Félelmetes ez a hely. Itt van Isten háza és a mennyország kapuja.1jp3et.jpg 

 


     Volt, hogy Szent Pio atya három havonta is elzarándokolt ide gyalog, mely elképzelhető, hiszen a garganói szent barlang, San Giovanni Rotondótól 25 kilométerre fekszik. Pápák soráról tudjuk, hogy az Egyház fejeként elzarándokoltak ide, hogy a kormányzás jpii.jpgemberileg megoldhatatlan feladatához, az Egyház főpatrónusának a segítségét kérje.
Pápaként utoljára Szent II. János Pál pápa járt a kegyhelyen.

(A szerkesztő megjegyzése: Sajnos a Főangyal jelenését sok egyházi ember is legendának tartja, holott igazolható a történet. A helyi egyházi szervezésnek szüksége van a zarándokokra és a turizmusra, ennek ellenére, nemhogy a fotózást nem engedélyezi, de nem teszi lehetővé sem Szent Mihály "lábnyomának" – sem a nevéhez fűzött csoda tárgyainak –, a bíborszínű oltárterítőnek és kristálykeresztnek a megtekintését! Nagy kár, mert ez is evangelizáció lenne, hiszen Szent Mihály arkangyal az Egyház Patrónusa...! – Hadd ne folytassam!)

fotomontesantangelo.jpg
szent_mihaly_szentely2.jpgszent_mihaly_szentely1.jpgpic-new-home.jpggrottooct06dc530.jpg

Szólj hozzá!

A "szocialista-mentes" szocializmus
     1891. május 24-én Bartolo Longo felhívást tett közzé a Szűzanyát tisztelő hívők, és az egész világ jóakaratú emberei felé, hogy segítsék a Börtönben Lévők Fiainak Intézetének létrehozását. Sok-sok nehézség leküzdése után végül már egy évre rá, 1892-ben fogadhatta egy bebörtönzött fiát – aki mellesleg –, később pap lett. Az intézményt a Keresztény Iskolatestvérekre bízta.pompej_noverekesszerzetesek_530.jpg
     Ezt követően Bartolo Longo és felesége a Pompei Rózsafüzér Domonkos Leányainak helyi kongregációját alapította meg, hogy a két intézetben dolgozó leányok számára nevelők legyenek.
Iskolákat és műhelyeket nyitott a szakoktatásra, hogy a felnövő fiataloknak, megélhetést adjon a kezükbe. Külön foglalkozott a szenvedélybetegekkel, valamint jelentős sikereket ért el a gyermek- és ifjúsági zenekarok szervezésében is.pompej_gyermekzenekar_530.JPG
     A gyermekeken keresztül a szülőket is sikerült megtéríteni – ami persze nem mindenkinek volt ínyére –, ennek folytán különféle támadásokkal kellett szembesülnie. A kegyhelyet és az alapításokat is megtámadták a liberális hatóságok, merthogy "sértik" a plébánia és az egyházmegye illetékességét, mi több a pénzek kezelése tekintetében is igyekeztek gyanút kelteni!  Ám a liberálisok és szocialisták, "mindent jobban tudnak és jobban csinálnának". Összeültek, hogy Bartolo Longo "kleriális, pénz-síboló ügyeskedéseinek" véget vessenek.pompej_antikleriklisgyules_530.jpg
     Az akkor divatos "Lombroso-elmélet" előítélete alapján, leginkább a Börtönben Lévők Fiainak Intézetének fenntartását tartották pénzkidobásnak – mivel úm. "a bűnözési hajlam öröklődik" –, ezért az efféle gyermekek nevelhetetlenek. Persze, a rágalmak eljutottak Rómáig, de az alapos  kivizsgálásokat követően a pápák mindig Longo mellé álltak.pompej_bartololong70_eves_530.jpg
     1894-ben a szegény parasztok által megkezdett templom egyetemes jelentőségű lett, mert XIII. Leó pápai templommá, a világ kegyhelyévé, Szent Péter tulajdonává nyilvánította mindörökre!pompej_pompeibazilika_530.jpg

Szólj hozzá!

banner_535_1.jpg     És ezzel még a Nagy Eseményről, a Szeretetláng kegyelmi hatásának majdani kiáradásáról még nem is szóltam, mely új világot teremt! És hogy mit mond erről a Nagy Eseményről a Szeretetláng Napló?

„Ez szinte olyan lesz, mint az első Pünkösd, mely elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével a Földet. Ez a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség, ez mind a Szent Szűzanya Szeretetlángja kegyelmi hatásának kiáradása. Az emberiség lelkében a hitetlenség által elhomályosuló Föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül. Utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik.” (II/93-94) 

A Szűzanya által ígért nagy Kegyelmi Kiáradás, mint a fentiekben hangsúlyos, nagy megrázkódtatással fog járni, mert ez lesz a Szent Szűz és a sátán közti végső összecsapás! Ezért mondja az Úr és Édesanyja hétszer is a Lelki Naplóban, hogy „Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett”! (I/84; I/109; II/ 94; II/109; III/129; III/140; III/152.)

A Szűzanya ígérete: „a sátánt megvakítom és a világot a kárhozattól megmentem.” (III/126) „Mondom, ilyen még nem volt, ez a legnagyobb csodám, melyet veletek teszek!” (II/18) Ez lesz Krisztus Békéjének végső győzelme, Édesanyja Szívének Szeretetlángja által!

(Vissza az előző részhez!) (folyt.)

kiaradas_535.jpg

Szólj hozzá!

A harmadik megjelenés 493. szeptember 29-én

49437.jpg    Hálából a győzelemért, Lőrinc püspök a barlangot kápolnává akarta szentelni, de a misztikus hely iránti félelemből és tiszteletből senki sem mert oda belépni. Maga a püspök is megtorpant és elhatározta, hogy a pápától, I. Gelasiustól kér eligazítást, agelasius-i_2_2.jpg szent hely fölszentelésének módjáról és időpontjáról. A Szentatya elrendelte, hogy a környék püspökei gyűljenek össze Sipontóban, és háromnapos böjttel és imával kérjék Szent Mihályt, hogy méltóztassék kinyilatkoztatni Isten és a saját akaratát. 
     Szent Mihály szívesen fogadta ezen alázatos és bizalommal teljes könyörgéseket, és a harmadik nap éjjelén, tündöklő fénytől övezve, újból megjelent Lőrinc püspöknek és így szólt: „Nem úgy van, hogy ti szentelitek image001.jpgnekem ezt a templomot, mert én magam választottam ki székhelyemül és én magam szenteltem fel. Hanem ti lépjetek be oda bátran, és a jelenlétemben, mondjatok imákat és mutassatok be Szentmisét, hogy ezzel átadjátok ezt a felszentelt barlangot a népnek.”
     Örömteli szívvel indult el az összegyűlt hét püspök és a nép még ugyanabban az órában, ünnepélyes körmenetben vonult a hegycsúcsra. Szent Mihály, hogy a szent püspököket és a népet megóvja a nap hevétől, négy hatalmas testű sast küldött az égre, melyek közül kettő kiterjesztett szárnnyal védelmezte őket a Nap forró sugaraitól, a másik kettő pedig, mint két hatalmas legyező, mozgatták szárnyaikat, s ezzel kellemes, hűs levegőt teremtettek a jámbor nép fölött. A Szent Barlangnál még más új csodák is vártak a szent püspökökre és a népre. Az egyik kősziklába Szent Mihály jele volt bevésve. Az oltárt Ő maga állította fel és bíborszínű takaróval fedte be. Az oltár közepén egy legtisztább kristályból készült kereszt állott, mindezzel azt igazolva, hogy a felszentelés isteni segítséggel hajtódott végre.
     Ekkor a szent főpásztor bemutatta az első Szentmisét a püspökök és a nagyszámú nép jelenlétében. A Katolikus Egyház ennek a csodálatos eseménynek az emlékét ünnepli minden évben szeptember 29-én.

bb_2.jpgsaintmichaelmontechurchsanmichele.jpg

Szólj hozzá!

bartolo_longo_a_lanyarvakkal.jpgRózsákból füzér az Úr Szent Oltárára

     1887. május 8-án szentelték föl az új főoltárt és elhelyezték a Kegyképet. Ugyanezen a napon Bartolo megalapította a Leány-árvaházat. Az első növendéke egy velencei kis árva volt, akit Máriának hívtak, de hamarosan öten, majd tizenöten lettek, végül alig lehetett őket megszámlálni.raffaele_cardinal_monaco_la_valletta1.jpg

     1890-ben XIII. Leó pápa, Monaco La Valetta bíborost nevezte ki a kegyhely protektorává.
     1891 elején a készülő templomnak már világhíre volt, és a majdnem kész templom főoltára fölé elhelyezték az említett Rózsafüzér Királynője képet. Egy pápai legátus, Monaco La Valetta bíboros ünnepélyesen fölszentelte a templomot.
     Még 1887-ben Bartolo Longo egy rózsakertet létesíttetett a templom mellé, hogy az oltáron mindig friss virág pompázhasson. Ezt az ország különféle kertészetei ajánlották fel adományként a Pompei Rózsafüzér Királynőjének.     pauline_2.jpg                1891-re már pompázott a virágoktól. A gyönyörű kertben aztán mi más valósulhatott meg Bartolo ötlete nyomán, mint az Élő Rózsafüzér elrendezése, mely formai párhuzama volt annak a világmozgalomnak, melyet Pauline Jaricot, a domonkosok harmadrendjének tagja alapított ugyanezen a néven.                               

 (A források felsorolását, lásd az első részben!)pompei_baz_epitese1104.jpg

Szólj hozzá!

banner_535_1.jpg   A  Tiszteletreméltó Mariana Torres anya élettörténetének, de legfőképp a „Miasszonyunk a Tisztulás nagy Eseményének Asszonya” üzenetének megismerése a 20. században hatalmas népszerűségre tett szert, legalábbis Dél-Amerikában.

Így szinte melegágyra talált a magyar Szeretetláng üzenete, elsősorban a 20. századi súlyos quitói próféciák enyhítésének „megoldásaként”! Persze ebben jelentős szerepet játszott az, hogy az egyház magas szinten felkarolta a Szeretetláng ügyét ‒ olyannyira ‒, hogy több helyütt bevonták a lelkipásztori gyakorlatba.

Összességében azonban a Szeretetláng lelkisége mégsem a Mária-tiszteletet növelte Ecuadorban ‒ hiszen ehhez a quitóin kívül ott voltak pl. a Virgen del Gauyco-i, a Virgen de la Nube-i Mária-szentélyek is ‒, hanem az aktív szentségi életre irányította a lelkek figyelmét.

Ez azzal is magyarázható, hogy a 17. századi Quitóban elhangzott, korunknak szóló üzenetek súlyossága óhatatlanul felvetette a sürgető „mit tehetünk?” kérdését! És hála Istennek, nem csupán az egyszerű hívek számára, de a magasabb klérus köreiben is felismerést nyert, hogy ez ‒ az Istenanya által felkínált Szeretetláng ‒ kegyelmi hatás ígéretétől remélhető!

Alaptézis, hogy valamely (hiteles) magánkinyilatkoztatás üdvtörténeti jelentősége nem a fenyegető üzeneteiben, hanem a bűn következményeinek elkerülésére kínált kegyelmi eszközeiben, a kiút megjelölésében ítélhető meg!

Kérdés, hogy a Szeretetláng üzenete, mennyiben felel meg egy ilyen kritériumnak? Nos, ha valaki veszi a fáradságot és elolvassa a Lelki Naplót, az egyértelmű választ kaphat! Példa (Jézus): „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27)

És bizony ebben rejlik a Szeretetláng egyedi lelkisége! Tehát nem csak az esdeklő imádságban, hanem a tisztítótűzből kiszabadított lelkek közbenjárásának kieszközlésében is!

(Vissza az előző részhez! (folyt.)

sza_szoborszoveggel_535.jpg

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA szentolvasó imádságai 3

AZ ANGYALI ÜDVÜZLET 2
      Az Angyali Üdvözlet tartalmazza a pátriárkák, próféták és apostolok hitét. A vértanúk kitartást és erőt merítettek belőle, a tudósok tudományt, a hitvallók állhatatosságot, a szerzetesek pedig lelki életet. A kegyelem újszövetségének a himnusza az angyalok és emberek öröme, az ördögöknek pedig rettegése és megszégyenülése. /46/
      „Ezen szó által: AVE – ami az ÉVA fordítottja – megtudtam, hogy Isten mindenhatósága megőrzött engem a bűntől és minden nyomorúságtól.” (– mondta a Szűzanya).
Santa Matilde de Hackeborn_1.jpg    Hackeborni  Szent Mechtild egy alkalommal tudni szerette volna, hogy mivel kedveskedhetünk a leginkább Égi Anyánknak. A Szent elragadtatásba esett és megjelent neki a Szent Szűz. Az Angyali Üdvözlet szavai, arany betűkkel ragyogtak a keblén és így szólott: „Leányom! Senki sem köszönthet szebben más üdvözlettel, mint azzal, mellyel a Legszentebb Szentháromság adta tudtomra az istenanyai méltóságot!”
Ugyan ennek a szentnek mondta egyszer Mária: „Az köszönt engem legédesebben, aki az Atyaisten üdvözletével köszönt: AVE MARIA!”
      Hogy mily hatékony is volt az első Üdvözlégy, arról az Evangélium tanúskodik. – A mi üdvözlégyünk is ilyen legyen!
      Nem csak ajkunkkal, de szívünkkel és tetteinkkel is kell a Szent Szüzet üdvözölnünk, nehogy joggal mondja felénk: „Ez a nép csak szájával tisztel engem, de a szíve, az távol van Tőlem!”

Szólj hozzá!

imadkozd_a_rozsafuzert_4_k535.jpgA tiszteletreméltó Marie-Pauline Jaricot és az Élő Rózsafüzér 1

     A 19. században Marie-Pauline Jaricot (1799-1862), a domonkosok harmadrendjének tagja, Lyonban 1826-ban megalapította az Élő Rózsafüzért. A francia forradalom általi lelki összeomlás után Marie-Pauline Jaricot-nak az az ötlete támadt, hogy az ima, az áldozat és a tett univerzális apostolságát életre hívja, hogy ezzel az Evangélium világosságát és a megváltás kegyelmét átadja azoknak az embereknek, akik ezt még nem kapták meg vagy visszaadja azoknak, akik az idők során elvesztették. Ez volt az a gondolat, amely arra késztette Marie-Pauline Jaricot kisasszonyt, hogy a Gondviselés segítségével két művet alapítson: a hit terjesztésére szolgáló egyesületet (a missziók segítségére) és az Élő Rózsafüzért (a régi kereszténységnek a francia forradalom eszmei fertőjében elsivárosodott országai számára).
      Ezt a szép áhítatot – a kollektív rózsafüzérezés gyakorlatát – Marie-Pauline Jaricot 1826-ban így írta elő: általában a jámborok késztetésére kell bízni, különösen ha már idősek és semmi mást nem tudnak tenni. Tizenöt fős közösségeket kell szervezni, hol minden tag csupán egy tizednyi (10 Üdvözlégy) rózsafüzérre kötelezi el magát. A tizedre vonatkozó titkokat – mely az elmélkedés tárgya –, havonta kell sorsolni. 

Ez az Élő Rózsafüzér-szövetség futótűzként terjedt el, és hamarosan világméretű szerveződéssé vált! 

Marie-Pauline Jaricot11.JPG

Szólj hozzá!

A második jelenés 493. szeptember 19-én

49437.jpg     492-ben Odoaker, a gót Herulok királya látva, hogy Siponto milyen békés jólétben él, elhatározta, hogy meghódítja Sipontót. Hosszas csaták után már körbevette a várost. Siponto lakói püspökükhöz futottak tanácsért. Lőrinc püspök ekkor ismét fölment a Gargano Szent Hegyére, s ott könnyek és sóhajok között esedezett az Égi Fejedelem segítségéért.
     Így érkezett el szeptember hónapja. A győzelemre éhes gótok felszólították a sipontóiakat, hogy adják meg magukat. Lőrinc most is háromnapos szigorú appariozione-al-gargano.jpgböjtöt, és imát rendelt el és azt tanácsolta híveinek, hogy eszközöljenek ki Odoaker Királytól háromnapos fegyverszünetet. Mindenki megkettőzte imáit és könyörgéseit Szent Mihály tiszteletére.
     A harmadik nap végén, szeptember 19-ének hajnalán a szent püspök a sipontói Szűz Mária templomban volt és mély imába merült, amikor megjelent neki Mihály, és győzelmet ígért, és azt parancsolta a szent püspöknek, hogy a nap negyedik órájában intézzenek támadást a gótok ellen, majd eltűnt.
     Ezután megtapasztalhatták a csodát a sipontóiak és az egész világ. A negyedik órában ugyanis földrengés, villámlás, mennydörgés, homokvihar és sötétség borította el a földet. Ettől a gótok késlekedés nélkül, mindent hátrahagyva hanyatt-homlok elmenekültek. Azt a néhányat, akik rémületükben szinte megdermedtek, azokat a sipontóiak vették üldözőbe és megsemmisítették. A szent főpásztor e csodás győzelemért hála körmenetet vezetett a Gargano csúcsára a Szent Angyal Barlanghoz. A győzelem emlékére ünnepeljük május 8-án Szent Mihály főangyal garganói megjelenését.engesztelo_procession.jpg

Szólj hozzá!

A Makkosmária búcsújáróhely rövid története

makkosmaria_kegykep_530.JPG

     A makkosmáriai Angyalok Királynéja tiszteletére felszentelt kegytemplom hiteles története a XVIII. századba nyúlik vissza. 1731-ben
makkosmaria_fara_erositett_kkep_250.jpgegy Traub János nevű legény a Budakeszi határában fekvő szőlőkbe igyekezett. Egy útszéli tölgyfánál a szenvedő Krisztus arca jelent meg előtte. Traub később beteg lett. Csodás gyógyulása után egy Falconeri nevű olasz származású budai festőtől olajfestményt vásárolt, mely a Gyermekét tápláló Szűzanyát ábrázolta. A képet az említett tölgyfára függesztette.
     Hamarosan sokan kezdték látogatni ezt a helyet. Acsádi Ádám (1680-1744) veszprémi püspök kivizsgáltatta az eseményeket és engedélyezte, hogy a szentképet nyilvános tiszteletben részesítsék. A zarándokok adományaiból kicsi kápolna épült a Mária-kép fölé. Gondozására a közelben élő két remete vállalkozott. A fokozódó érdeklődés eredményezte, hogy az Óbudán működő trinitárius szerzetesrend itt szép egytornyú templomot és egy kis kolostort épített.
koller_ignac.jpg     Koller Ignác (1725-1773) veszprémi püspök 1768-ban szentelte fel a templomot tízezernél is több zarándok jelenlétében. A templomban elhelyezték a tölgyfa törzsét és a kegyképet. Rövid időn belül 50 csodálatos gyógyulás és imameghallgatás történt itt a Szent Szűz közbenjárására.
     A virágzó Mária-kegyhely azonban nem sokáig működhetett. II. József császár 1784-ben a trinitáriusok rendjét is feloszlatta, és a templomot bezáratta. A kegyképet és a fatörzset a Budakeszi plébániatemplomába vitték le, és itt megőrizték. A kolostor és a kegytemplom világiak kezére került és néhány évtized alatt rommá lett.kepkivaga.JPG
     Az első világháború alatt Miller József budakeszi plébános a templomromot a hozzátartozó kolostorral együtt az egyház számára visszavásárolta.
     A második világháború előtt néhány évvel a Fájdalmas Szűzanya tiszteletére alapított szervita rend papjai kezdtek újra szentmisét mondani vasárnapokon és Mária-ünnepeken a romokból összeállított kis kápolnában, a mai gyóntatófolyosó helyén. A világháború alatt és után mind többen jöttek ide hadifogoly hozzátartozóikért imádkozni. Meghonosodott a Fogolykiváltó Boldogasszony tisztelete.
shvoy_lajos_250.jpg     A hívek adományaiból és munkájából a szervita atyák néhány év alatt felépítették a jelenlegi templomot, melyet 1950-ben Shvoy Lajos (1927-1968) székesfehérvári püspök szentelt fel. Újra elhelyezték a plébániatemplomban megőrzött fatörzset és kegyképet, a kegyoltár mögött illetve fölött.
     A szerzetesrendek feloszlatása kapcsán 1950-ben távozni kényszerült szervita atyák helyébe, az egyházmegye keretébe felvett P. Tamás János (1915-1993) jezsuita atya lett a kegyhely vezető lelkésze. 33 esztendőn át végezte a kegyhely fejlesztésével járó igen áldozatos munkáját.

Forrás: http://egykor.hu/budakeszi/makkosmariai-kegytemplom/1963kepkivagas_1.JPG

Szólj hozzá!

A rendkívüli csodák egyike 2

(A Szent Szűz álmában szólította meg a halálán lévő beteget)
copy_pompei_szuzanya.jpg‒ Marianna! Élni szeretnél vagy meghalni?
Én egyszerűen válaszoltam:
‒ Ahogy Önnek tetszik! ‒ válaszoltam. Ő pedig szólt hozzám:
‒ Én vagyok a Pompei Rózsafüzér Madonnája. Ha meg akarsz gyógyulni, el kell jönnöd a pompei templomba. Mielőtt belépsz, le kell venned a cipődet és négy lépéssel oltárom előtt le kell térdelned.
Én ezt válaszoltam Neki:
‒ Ezt képtelen vagyok megtenni, inkább mennék itt helyben a Domonkos-templomba, melynek Rózsafüzér a titulusa.
‒ Nem ‒ ismételte a Madonna ‒, tedd meg amit mondtam és bizonyosan meggyógyulsz! A 11. napról a 12-re virradóan megszűnik minden bajod, és a tizenötödik napra tökéletesen jól leszel. Orvosod fog tanúságot tenni erről. Így el tudsz majd jönni Pompeibe. A gyógyulásodtól számított egy hónapon belül tedd meg, ahogy mondtam neked.
Ezek után eltűnt, de a fényesség három napon át a szememben maradt a Szent Szűz képével együtt. Ezután ezt elmeséltem a testvéreimnek, anyámnak és az orvosomnak. Volt aki elhitte, volt aki erősen kételkedett a történetemben. És végre eljött az annyira várt szombat, a 11. nap. A kétkedők még jobban kételkedtek, az orvosom egyenesen a halálomat várta. Valóban rossz állapotban voltam, csak a rózsafüzért imádkozó édesanyám nem vesztette el a reményét.
És íme napnyugtakor úgy éreztem, hogy visszatér belém az élet, a baj, amely évek óta gyötört elszállt, ereimben újra lüktetett a vér, arcomról eltűnt minden folt és a betegség minden jele.
Az orvosért kiáltottam, aki az orvoslás minden szabályával ellenkező esemény miatt szinte magán kívül volt. Egész családom és minden jelenlévő leborult, hogy hálát adjon a Szűzanya irgalmasságáért.
Ezután hétfőn, 13-án a torkom nyelőcsőgörcs következtében annyira elzáródott, hogy három napig nem tudtam lenyelni semmit. Aztán 15-én reggel az orvos már a nyelőcsőszondát várta, hogy valami ételt juttasson a gyomromba. Szerdai nap volt és a szobám megint megtelt fényességgel és megjelent a Madonna. Amint megláttam, azonnal felkiáltottam:
‒ Rosszabbul vagyok, mint valaha!
Ő azonban ezt válaszolta:
‒ Megígértem, hogy meggyógyulsz, bízzál! – és kinyújtotta kezét, a mellemre helyezte és ezt mondta:
‒ Kelj föl és egyél, amit kívánsz! Öltözz fel, mint régebben, de feltétlen tedd meg majd amit kértem tőled, azaz menj el Pompeibe! ‒ És eltűnt.
Tökéletesen meggyógyultam.

bartolo_longo_es_az_egeszsegugy_pompei.jpg/A Tanúk aláírásai: Giuditta D'Electis (az anya), Nicola, Vincenzo, Giacinto, PasQuale és Giuseppe Martini a testvérei, Tomaso Corrado doktor (a család orvosa), Oronzo Biasi doktor (nápolyi lakos) Da Bono úr, az oriai missziós atyák elöljárója./

(A források felsorolását, lásd az első részben!)mary_queen_of_the_rosary_save_us.jpg

Szólj hozzá!

banner_535_1.jpgQuito egyik lilioma sem hervadt el véletlenül!

liliom_280.jpg     Mariana de Jesus Parades temetésén Alonso de Rojas atya prédikált. Beszédében mint a nemzet hősnőjéről tett bizonyságot a lány szentségéről, és hogy Isten elfogadta az áldozatát a város bűneiért, melyet feltétlen meg kell tartaniuk!

A szent leány sírján egy liliom nőtt ki, mely véres volt, amiként testi kínjai átvérezték a ruháját. Ezért kapta a „Quito lilioma” nevet.

Kanonizálási eljárása már 25 évvel halála után megkezdődött ugyan, de végül csak 1959-ben avatta szentté XII. Piusz pápa.
„Quito két liliomának” élete nem maradt érdemtelenül sem az ecuadori-, sem a Dél-amerikai népek lelkében, hiszen a mexikói Guadalupe kegyhely után az ecuadori Quito lett Amerika második leglátogatottabb zarándokhelye!

El kell mondani, hogy a Szeplőtelen Fogantatás Kolostorához, Tiszteletreméltó Mariana Torres anyához, és legfőképp a „Miasszonyunk a Tisztulás nagy Eseményének Asszonyának” szobrához kötődő kegyelmek a 20. századdal hatalmas népszerűségre tettek szert. És ebben bizony jelentős szerepet játszik az üzenetek megismerése és megértése! Valamit nagyon megismertek, mert fellendült a bensőséges Mária-tiszteletet és vele a magyar Szeretetláng kegyelmi hatásának imára késztető evangelizációs sikere! Hiszen a quitói üzenetek próféciáira, szinte egyedüli megoldást kínál a Szeretetláng figyelmeztetése: (Jézus) „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27)

És ez a többlet-imára késztetés stabilizálta Ecuadorban a katolicizmust, visszaszorítva a liberalizmus erőszakos térnyerését, példájaként Mária Országának is!

Vissza az előző részhez! (Források az első részben!) (folyt.)

quito_ket_lilioma_535.jpg

Szólj hozzá!

49437.jpg

     A most következő történetben, ne a régies szavakra figyeljünk, hanem a lényegre, arra, hogy a Földön minden hely valakié. Régóta szokás, hogy egyes helye-ket felajánlunk, birtokába adunk valakinek, ezzel tiszteletünket kifejezve. Esetünkben ilyen hely a Szent Mihály barlang, egy olyan hely, amely a mennyei seregek fővezérének a tiszteletét szolgálja. A jelenleg használatos Breviári-umot megelőző, II. Vatikáni Zsinat előtti Római Breviárium is ezt a leírást vette át.
Eszerint az első jelenés az_eltunt_tehen.jpgKrisztus után 490-ben, május 8-án történt. Egy Siponto-beli nemes emberrel, akit Garga-nónak hív-tak. Ő, aki a hegy birto-kosa volt, elveszítette egyik tehe-nét és 3 napi hiábavaló keresés után elhatározta, hogy szolgái-val együtt ő maga is a kutatására indul. Mindenki ámulatára az állatot egy megközelíthetetlen barlang szájánál térdepelve találták. A gazda látva, hogy onnan élve elhozni nem tudja, mérgezett nyíllal akarta megölni. A nyíl azonban félútról visszafordult és őt magát véresen megsebezte. A szolgái nagy sietséggel Siponto-i házába vitték.
     A döbbenetes történtek miatt megrémült lakosok a szentéletű püspöküktől, Lorenzo Maioranotól kértek megvilágosítást. Ő az egész nép számára háromnapos böjtöt rendelt el. Elérkezett a harmadik nap, amely éppen a 490-ik év májusának 8-ik napja volt. A szentéletű püspök is magába mélyedve imádkozott, amikor hirtelen egy angyal jelent meg neki, aki ragyogóbb volt a napnál és így szólt a püspökhöz. „Én vagyok Mihály Arkangyal, aki állandóan Isten színe előtt állok. Ez a barlang az én szent helyem, én őrzöm és vigyázok rá. Úgy akarom, hogy az egész világ tisztelje ezt a kiváltságos helyet. Bizonyítani akarom, hogy minden, ami e helyen történik, Isten Akaratából van, Aki engem e hely pártfogójának és védelmezőjének tett meg. Ott, ahogy szétnyílik a szikla, bocsánatot nyernek az emberek bűnei... Amit ott kértek imádságban, megkapjátok. Éppen ezért menj és a barlangot szenteld keresztény kultuszhellyé.”
     Örömtől és hálától ujjongott a nép ezen égi üzenet hallatára és szent püspöke vezetésével ájtatos menetben vonult fel a hegyre, ahol a csodálatos barlang volt. Nem kisebb lelkesedéssel tapasztalták, hogy Gargano uruk csodásan és hirtelen felépült. Örömüket fejezték ki neki a kiváltságért, hogy az Ég bizonyított akaratából, Szent Mihály arkangyal székhelye az ő birtokán lehet.

hala_kormenet_a_grottahoz.jpg

Szólj hozzá!

83972-01.jpg

Bevezető

Az ünnep történetét két megközelítésben dolgoztam fel.

Az első részben a Fogolykiváltó Rend (mercediáriusok, majd a trinitáriusok) rövid történetét foglalom össze, a második részben pedig a magyarországi vonatkozását, mely a Makkosmáriai kegytemplomhoz, ill. búcsújáró helyhez kötődik. Fogadják szeretettel! 

A Fogolykiváltó Rend

Eredetét 1218-ra vezethetjük vissza, amikor augusztus 1-jén, a Boldogságos Szűz látomásban buzdította Nolascói Szent Pétert és Pennaforti Szent Rajmundot  a fogolykiváltó rend megalapítására. Mint rendi ünnepet a pápa 1615-ben hagyta jóvá, és az egész Egyház számára 1696-ban írta elő.

Magyarországon a török idők óta ünneplik. A története szerint Bécs török uralom alóli felszabadítása után szeptember 24-én, a visszavonuló török sereg 3200 foglyot vitt magával, akik csodás módon szabadultak meg.

A középkorban a muzulmán fogságba esett keresztény rabok kiszabadulásáért az Egyház rendszeresen imádkozott. A mercediáriusok, majd a trinitáriusok (A Fogolykiváltó Szűzanya Szentháromságról nevezett rendjének tagjai) pedig magukat adták cserébe - életüket is áldozva - a foglyok szabadságáért.

Ez a nagyhatású Mária-ünnep érdekesmód 1969 óta nem szerepel a liturgikus naptárban (állami nyomásra, talán a politikai foglyok fogalma miatt). Mindazáltal a Fogolykiváltó Boldogasszony tiszteletének tartalma bővült a szenvedélybetegek, a különböző függőségekben, "megkötözöttségben" szenvedők szabadulásának kérésével.

Fogolykiváltó ünnepe szeptember 24, vagy szeptember utolsó vasárnapja!

Jelenleg a rend 158 házában 790 mercediárius fáradozik a modern kor "rabszolgáinak" fölszabadításáért. A rendnek női ága is van 1265-től.

Magyarországon különösen a Budakeszi-Makkosmária búcsújáróhelyen tisztelik a Fogolykiváltó Boldogasszonyt, és ez idő szerint is Hozzá imádkoznak a "foglyokért és a megkötözöttekért": az alkohol-, a kábítószer, a dohányzás, a testiség, a pénz és a szerencsejáték rabjaiért. Azokért is, akik szenvednek miattuk (családjaik), akik felszabadításukért fáradoznak, hogy kikerüljenek a szenvedélyek és megkötözöttségek rabságából!

(folyt. holnap!)

makkosmaria_angyalok-kiralyneja-templom_535.jpg

 

Szólj hozzá!

A rendkívüli csodák egyike 1

     Október 9-én, már halálára készült Marianna Martini kisasszony, akit hat hosszú esztendő alatt sem sikerült az orvosoknak sem meggyógyítani, sem a szenvedéseit enyhíteni. Ezen a napon csak azt ismételgette: "Érzem, hogy elfogy az életem!"
marianna_martini2.jpg     A rendkívüli eseményről később a nolai püspökségen, eskü alatt tett vallomást, kezelőorvosa, a püspök és néhány családtagja jelenlétében. Az alábbiakban ebből idézünk:
"Amikor annak a napnak a hajnalán teljesen kimerülten, nyitott szemmel a hátamon feküdtem, mert egyik oldalamra sem tudtam már fordulni, egyszer csak láttam, hogy a szobámat fényesség önti el, és az ágyam jobb oldalán megjelenik egy szépséges Úrnő, akit azonnal felismertem, hogy a Madonna az. Elámultam a jelenésben.
Középmagas termetű volt, arca nemes és enyhén piros, két szeme úgy ragyogott, mint a csillagok. Kibontott sötét haja volt a fején fehér rózsakoszorú. A ruhája ragyogó fehér, kezei összekulcsolva, a jobb kezén tizenöttizedes rózsafüzér, mintha aranyból lett volna.
A szemeimmel élesen láttam, holott az utóbbi napokban sokat romlott a látásom. Láttam, hogy a Madonna tekintete fenséges, kedves és szeretetteljes, ugyanakkor kissé szomorú.
Mindjárt szólni kezdett hozzám, olyan kedves, édes hangon, hogy nincs az a hangszer, amelyhez hasonlítani tudnám.

/folytatódik!/  (A források felsorolását, lásd az első részben!)

6079013309_3786592392_z.jpg

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása