Mire megy ki a "játék"?
„Napjainkban sajnos úgy tűnik, a nagyon hatásos hírközlő eszközök különféle programjai a családok szétzilálására törekszenek. Rendes és vonzó állapotnak próbálják föltüntetni azon helyzeteket, melyek valójában rendellenesek. A sugallt élethelyzetek ugyanis ellentmondanak annak az igazságnak és szeretetnek, melynek indítania és vezérelnie kell a férfi és a nő kapcsolatát! Éppen ezért, feszültséget és megosztást támasztanak a családokban súlyos következményekkel, főként a gyermekekre nézve. Elhomályosítják az erkölcsi lelkiismeretet, eltorzítják azt ami igaz, jó és szép, miközben a szabadságot valójában szolgaságba süllyesztik. Mennyire aktuálisak Szent Pál szavai a szabadságról, mellyel Krisztus szabadított meg minket, s a rabszolgaságról, mely a bűn következménye!” (vö Gal 5,1) (vö II. János Pál pápa LCS 7-8.o)
„Még sohasem vált a szó ennyire a sátáni csábítás eszközévé mint ma. Beszélnek, hogy becsapjanak.(…) Beszélnek, hogy elrejtsék az igazságot. Az emberi szellem értékének és eredményének tüntetnek fel olyan dolgokat, melyekkel valójában áthágják a természeti törvényt, az Isten törvényét! A tévedést úgy terjesztik, mint az igazság újfajta értelmezését!” (Don Gobbi, 1977. 04. 23) (Begyik Tibor OCDS: Útravaló a HIVATÁSRÓL, HÁZASSÁGRÓL ÉS A CSALÁDRÓL, előszava)
Előre kell bocsátani, hogyha posztomat az ügyben "sárosak" olvassák, nyomban az egész gondolatsort "összeesküvés elméletnek" fogják titulálni! Márpedig érzékelhető és értékelhetően tudatos tematikát fedezhetünk fel abban, ahogy a társadalmak összetartó pilléreit, a házasságot, az istenhitet a nemi identitást és a nemzettudatot próbálják aláásni. De beszéljünk az első sarokpontról!
Az igazi cél, lényegében nem az egyneműek házasságának propagálása, hanem a férfi és nő közötti házasságnak, a családnak, végül pedig a férfi és nő – mint szabad akaratú személyiségnek – a lerombolása! Az erkölcsi mértéket tartó, az önálló identitású, gondolkodó embertípust kívánják kiírtani. Ennek egyenes folyománya, hogy az ezekhez az emberi értékekhez ragaszkodó Egyház (esetenként egyházak) elhallgattatása következik soron.
Kétféleképpen lehet valamit elpusztítani: vagy erőszakkal szétverni (törvényileg betiltani), vagy (propagandával) lejáratni, kiüresíteni, hogy értéktelennek tűnjön. Nos ma, a házassággal az utóbbi történik!
És íme a tünet: először tartóssága és kizárólagossága szűnik meg (válás), majd a célja is (a fogamzásgátlás). Végül magát a fogalmát is kiüresítik azáltal, hogy a kötelező tolerancia nevében az értelmetlenségig tágítják. Ha ugyanis, mindent rózsának neveznek ami földből kinő, a rózsa szó elveszti jelentését. Ha bármilyen nemű személyek bármilyen ideig tartó, céltalan viszonyát házasságnak nevezzük, a házasság szó elveszti tartalmát.
Mint Orwell az 1984-ben megjegyzi, a zsarnokság elsősorban a definíciókon múlik: nehéz a szabadságért harcolni, ha nincs rá szó. Nehéz a házasságért küzdeni, ha tartalmatlanná vált a fogalma.
A házasság lerombolása csak egy tágabb folyamat része, melynek a homoházasság csupán állomása. A távolabbi cél – mint XVI. Benedek pápa is rámutatott – magának az embernek a lebontása és atomizálása!
Tehát az első lépés a nemi szerepek felszámolása; ezt követi a házasság szétbomlasztása, majd az egyneműek házasodása, végül a nemiség megszüntetése. Az ember neme, létállapotból tudatállapottá lesz. Férfi vagy nő: csupán választott szerep, letehető jelmez, mely mögött nem marad más, mint képlékeny massza, mely arra vár, hogy valaki formát adjon neki. De vajon ki fogja (ki akarja) megformálni az új korszak emberét?
(Hadd ne válaszoljam meg!) Felhasznált forrás felhasználásával!

Az Egyház Isten létét hirdeti, Jézust a világ üdvözítőjeként állítja elénk és a megváltás tényét tanítja, amelyet a szentségeken keresztül közvetít! Ez mind feltételezi a bensőséges hitet és az Istentől való kiválasztottságtudatot, mely a szentségi gesztusok maradéktalan kifejezésében mutatkozik meg. Ennek elmaradása esetén, sérül a Szentmise áldozatában, az Eucharisztia valós jelenlétében, a Szentségek isteni segítségében való hit, és így elsekélyesedik a győzedelmes evangelizáció, az Egyház pedig „szenteskedő asztaltársasággá” válik.
A sátán is a világosság angyalának tetteti magát. (2Kor 11,14-15) Nem csodálkozhatunk tehát, ha a szolgái is az igazság szolgáinak mutatkoznak
Az ember – olykor még keresztényként is –, mily keveset gondolkodik az élet teljességéről! Hányan vesznek, eladnak, esznek-isznak, házasodnak, örömei és szenvedései vannak és elmúlnak, de végül hiába született és hal meg, ha egy életen át sem ébred rá az élet igazi céljára! És ez a 'soha rá nem ébredés', a legnagyobb hiányossága materialista korunk hajszolt emberének, aki mindent habzsol és kiélni igyekszik, miközben a lelke már rég halott! Az igazságot és a fontosat nem hallgatja meg, de a meséket elfogadja (2Tim 4,4.).
"Testvérek, veletek kapcsolatban meg vagyok győződve arról, hogy ti is telve vagytok jósággal, bővében vagytok az ismeretnek és képesek vagytok figyelmeztetni egymást. Itt-ott merészebben írtam nektek, testvérek, hogy emlékeztesselek titeket bizonyos dolgokra. Annak a kegyelemnek erejében tettem ezt, amit Isten adott nekem..." (Róm 15,14-15)




hamis üzenetek száma, melyre 






Rino Fisichella érsek, az Új Evangelizáció Pápai Tanácsának elnöke egy előszóban ezt írta: „A könyv megmutatja azt a lassú, de fékezhetetlennek tűnő folyamatot, amely elfeledteti azt, ami szent, és újpogány látásmódot állít a helyébe. Nem tudjuk, hová vezet ez a hullámverés. Ami biztos, hogy ez a jelenség a hit által táplált kulturális alapban gyökerező azonosságtudat széthullásához vezet, egyéni és társadalmi szinten is.” (Magyar Kurír)

„Csodálom, hogy attól, aki titeket Krisztus kegyelme által meghívott, ilyen hamar más evangéliumhoz pártoltatok, holott nincsen más, csak olyanok vannak, akik zavarba ejtenek titeket, és el akarják ferdíteni Krisztus evangéliumát. De még ha mi, vagy akár az égből egy angyal hirdetne is nektek más evangéliumot, mint amit hirdettünk nektek, átkozott legyen! Ahogy azelőtt is mondtuk, most megismétlem: Ha valaki más evangéliumot hirdet nektek, mint amit átvettetek, átkozott legyen” (Gal 1,6-9)!
Gondolatban legyen szemünk előtt a Magyar Szent Korona 



„ (…) kérjük Istentől, hogy tegyen minket az ő békéjének eszközévé, hogy elvigyük a szeretetet oda, ahol gyűlölet uralkodik és az igaz hitet oda, ahol kétség honol. A magunk részéről, Boldog XXIII. Jánossal együtt azt kérjük Istentől, hogy világosítsa meg a népek vezetőit, hogy amellett, hogy munkálkodnak a polgárok méltó jólétén, védelmezzék a béke értékes ajándékát. Ébressze fel mindenkiben az akaratot, hogy túllépjenek azokon a gátakon, amelyek elválasztják egymástól az embereket, megerősítsék a kölcsönös szeretet kötelékeit, megértsék a többi embert és bocsássanak meg azoknak, akik sértéseket okoztak. Adja meg, hogy az ő kegyelme révén a Föld minden népe testvérré legyen, és virágozzék és mindörökre uralkodjék közöttük a hőn áhított béke.
1. Mária Isten Anyja, (Mária Theotokosz, Mater Dei). A dogmát az efezusi zsinat fogalmazta meg 431-ben. Minden, amit Máriáról hiszünk és hirdetünk, e misztériumban gyökerezik. Ünnepe január 1.


Forrás: La Madonna ai suoi Sacerdoti prediletti ‒ A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. 



A szentmise alatt az angyalok seregei között térdelhetünk, akik félő tisztelettel vannak jelen az isteni Áldozatnál.


Forrás: La Madonna ai suoi Sacerdoti prediletti ‒ A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. 
December 28. Aprószentek ünnepe.
Hogyan kötődik Szent János apostol és evangelista élete a borszenteléshez?
méregkelyhet itattak vele, s mivel az sem ártott neki, Pathmosz szigetre száműzték. E szigeten hatalmas vihar közepette, Isten egy látomásban megnyitotta előtte a menny és a föld titkait, és föltárta neki az Egyház jövőjét. A látottak olyan félelemmel töltötték el, hogy ájultan rogyott a látomást mutató angyal lábához. Amikor magához tért, a látottakat kővel jegyezte föl a sziklafalba,ám egy halász írószerszámokat adott neki, és így írta le pergamentekercsre a ma ismert Jelenések Könyvét.
Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak, hogy hajlandó hinni Krisztusban, ha János kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet és az semmi kárt nem tesz benne. A mérget először két gonosztevőn kipróbálták, akik rögtön szörnyethaltak. Szent János imádkozott és miután a kelyhet megáldotta, kiitta és semmi baja sem történt, de ennek ellenére a pogány pap még most sem akart hinni. Az apostol erre fölszólította, hogy köpenyét Jézus Krisztus nevében terítse a két halottra. A főpap megtette, mire a két gonosztevő föltámadt. Erre sokan dicsérték Istent, és a főpappal együtt nagy tömeg is megkeresztelkedett. Ennek okán kezdték Szent Jánost kehellyel ábrázolni, ehhez járult a kígyó ábrázolása, mint a méreg szimbolikája. 


Az 1789-es francia forradalom óta sok, egykor keresztény államban egy új világrend kezdett kialakulni, egy olyan világrend, melyet az Egyház ellenségei terveztek meg, hogy Istent kiűzzék a saját teremtéséből. Azzal kezdték, hogy a régi rendszert, melyben az oltár támogatta a trónt, az Egyház és az állam szétválásával [egy újjal] helyettesítsék.Az eredmény egy olyan társadalmi struktúra lett, mely radikálisan új, és az Egyház számára nehéz, mert az állam, mely ettől kezdve implicite ateista, végül minden lehetséges erejével ellenszegül Isten vallásának.Valóban, a szbdkművesek Isten igazi imádatát a szabadság imádatával akarják helyettesíteni, hiszen a neutrális államban a vallás csak eszköz. Így kezdődik a modern időkben a könyörtelen háború az Egyház által védelmezett Isten vallása és az ember új vallása között, mely megszabadít Istentől és liberális.Ez a két vallás annyira kibékíthetetlen egymással, mint Isten és a Sátán. Mindenkinek választania kell a katolicizmus és a liberalizmus között. (Részlet, 

Azután két nap múlva értesültem az újságból, hogy a fiatalasszony elhunyt. Vettem egy csokor fehér rózsát, és elmentem a temetésére, ahol a ravatalon az édesanya egy csokor fehér rózsát, egy kis gyűrött fényképet tartott a kezében, s a mellkasára egy hajas baba volt helyezve.
Kevesen tudják, hogy Gárdonyi Géza írta a szövegét és a zenéjét a 'Fel nagy örömre' című gyönyörű karácsonyi éneknek!


A "nagy készülődésben", szóljak bár az emberek vagy angyalok nyelvén, ha szeretet nincs bennem - olyan vagyok, mint a zengő érc vagy pengő cimbalom.
Ha a lakásomat fenyőágakkal, égőkkel és csengettyűkkel díszítem is fel, és főzzem bár a legjobb étkeket - de a családom felé nincs szeretet bennem, mit sem érek! 
Kedves Híveink! 


Szívét a fatimai üzenet szellemében. Az egyik városi munkás-plébánia híveiből 200-an mondják állandóan a rózsafüzért. Tízezrek és tízezrek hódoltak Szent Margit és Szent Gellért ereklyéje előtt, a fővárosban százezrek áhítata és lelkessége övezte a Szent Jobbot. Felejthetetlen élményünk a fővárosi férfiak hatalmas, máriaremetei zarándoklata. 

letarolt állapota, férfiak, asszonyok és gyermekek a haza széttépettségének idején. Közel száz éve pedig az egész nemzet
A harminc érv, persze sokaknak "falra hányt korsó", mely nem csak értékvesztés, de a "cserepei" egy életen át élesek maradnak!
Az Egyház hajóját viharos tengeren bölcsen kormányzó Szentséges Atyánk azt állapította meg 1945. évi karácsonyi szózatában, hogy a béke – amely után oly sóvárogva áhítoznak a népek –, egyre távolodik tőlünk. Az emberek fiai csüggedt madarakként tekintenek a ködbevesző békeremények felé. A világ azt a békét, amely neki nincs, nem adhatja meg. A nemzetek és hatalmasok tárgyalják a béke ügyét. De a béke, a lelkek megbékélése, akárhányszor és bárhol fogjanak hozzá, nem akar elkövetkezni, mert nemcsak fennen hirdetett elveiket felejtik ki belőle, hanem figyelmen kívül hagyják az igazság és szeretet elengedhetetlen alapelveit is, vagyis az egyetlen alapot, a mi Urunk Jézus Krisztust (1Kor 3,11). 

3. Mária, a boldog kismama. A Boldogságos Szűz Mária Ádvent legkedvesebb alakja. Ő már nem csak hiszi, hanem tudja, hogy a Megváltó közöttünk van. Ez szíve boldogságának titka. Az igazi öröm mindig egy féltve őrzött titokból ered. Mária már szívében hordja a legnagyobb Titkot, ezért öröme határtalan. Van-e a mi szívünknek is titka, amely örömmel tölt el bennünket? Vagyunk-e mi is Máriák, akik örömmel hordozzuk magunkban Istenünket?

Összefoglalás 


A szenvedő lelkek kiszabadítására leghatékonyabb ima, a Rózsafüzér! 


1.) A római katolikus egyház törvényei szerint minden katolikust, aki hitehagyást, formális eretnekséget, vagy formális egyházszakadást (schisma) követ el vagy hirdet, automatikusan kizáródik az Egyházból.
De mit jelent az egyházból való kiközösítettség? Sajnos a legsúlyosabbat (!), vagyis a jézusi megváltásból való kizárást, mely az egész örökkévalóság elvesztésével járhat! Nem mondhatok mást, minthogy roppant óvatosak legyünk a magánkinyilatkoztatásokkal, hiszen ,,a sátán is a világosság angyalának tetteti magát'' (2 Kor 11,14), tehát a jó mögé bújva is tud tevékenykedni, sőt ez a félrevezetési mód igen hatékony. Ne feledjük, még Jézust is megkísértette (vö. Lk 4,1-13), sőt hamis csodákra képes (vö. 2Tessz 2,9). Szent Péter apostol pedig így figyelmeztet: ,,Józanok legyetek és vigyázzatok! Ellenségtek, a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt, és keresi, kit nyeljen el. Erősen álljatok neki ellen a hitben! ...'' (1 Pét 5,8-9)! 


Az ál-látnokság nem csak a közösségre veszélyes, de önmagára is ráhozhatja Isten haragját, miként olvashatjuk Jeremiásnál: „Hazugságot prófétálnak nevemben..., nem küldtem őket, nem adtam nekik parancsot, nem is szóltam hozzájuk. Hazug látomást, üres hiábavalóságot és maguk kitalálta csalárdságot jövendölnek nektek. Ezért (...) azok a próféták, akik az én nevemben prófétálnak, bár nem küldtem őket, és azt mondják, hogy kard és éhínség nem jön erre az országra, kard és éhínség által vesznek el...” (Jer 14,14-15) 
Miként az Írás mondja: „Óvakodjatok a hamis prófétáktól, akik bárányok képében jönnek hozzátok, belül pedig ragadozó farkasok. (Mt 7,15) Vigyázzatok, nehogy félrevezessenek benneteket! Mert sokan jönnek az én nevemben, és azt mondják: 'Én vagyok', és: 'Elérkezett az idő'; de ti ne menjetek utánuk. Mikor háborúkról és lázadásokról hallotok, meg ne rémüljetek; ezeknek előbb meg kell történniük {Dán 2,28}; de ez még nem a vég. Azután ezt mondta nekik: Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen. Földindulások lesznek, sok helyen dögvész, éhség, rettentő tünemények és nagy égi jelek. (Lk 21,8-11)
az Újszövetség emberének csakis az Evangélium követendő és ennek elhanyagolása a súlyos bűn, nem pedig az épp aktuális látnok szózatainak figyelmen kívül hagyása! Mert jegyezzük meg, egy-egy prófécia és lelki intés teljesítése kizárólag csak a kiváltságolt személyre nézve kötelező, az is gyóntatója beleegyezése mellett! Az egyházilag jóváhagyott magánkinyilatkoztatások is csupán ajánlottak, de követésük és kéréseik megvalósítása nem kötelező, jóllehet a bensőséges lelki élet kialakításában komoly szerepet játszhatnak, úgy az egyének mint a közösségek hitéletében! 







A középkorban a szeplőtelen fogantatás tana sok fejlődésen ment keresztül. Szent Bernát hatására a 12. és a 13. század vezető teológusai (Szent Bonaventúra, Nagy Szent Albert, Aquinói Szent Tamás) elvetették a szeplőtelen fogantatás tanítását. A nehézség számukra abban rejlett, hogy ők képtelenek voltak Máriának az áteredő bűntől való szabadságát összeegyeztetni az áteredő bűn egyetemességével és azzal, hogy minden embernek szüksége van az üdvösségre. A problémára a helyes megközelítést először Wilhelm Ware ferences teológus érte el, amit később nagy tanítványa, Szent Duns Scotus tökéletesített és terjesztett el széles körben. A pápaság vetett véget az évszázadokig tartó hitvitáknak azzal, hogy IX. Pius hittétellé nyilvánította Mária Szeplőtelen Fogantatását 1854. december 8-án! Amikor IX. Piusz pápa a Szent Péter Bazilikában ünnepélyesen kihirdette a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját, már nagyon idős és egészségileg is törékeny volt és rekedten beszélt. Akkoriban még nem voltak hangerősítők, ám amikor a dogmatikai tétel formuláját olvasta fel, hangja csengett és erőteljes volt, s ugyanebben a pillanatban egy napsugár, a felhőkön átragyogva, behatolt a Szent Péter Bazilika üvegablakán és beborította a Szentatya alakját. E mindenki által észlelt külső eseményeket Isten és a Boldogságos Szűzanya tetszésnyilvánításaként magyarázták.
IX. Piusz egyik életrajzírója így ír:
A Szentatya a következő szavakkal hirdette ki a Boldogságos Szűzanya Szeplőtelen Fogantatásának dogmáját:



A legyilkoltak számát minden kimutatásban elhazudták. Az akkori anyakönyvvezető nő 131 halottat jegyzett be és emiatt nyomban elbocsátották az állásából. Annyi sebesült volt hogy a kórház udvarára hordták őket és hagyták meghalni. Az áldozatok közt olyanok is voltak, akiket a távolabbi utcákban ért az eltévedt lövedék. Az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyveket titkosították, a tényfeltáró tanúságokat elhallgatták. Az utólagos név szerinti beazonosítások szerint csupán negyvenhat személy – 33 férfi, 11 nő és 2 fiúgyerek –, vesztette életét. A tényfelmérés azért jelent nehézséget, mert a környező kórházakban – hatósági parancsra –, szándékos eldátumozással és hamis diagnózissal állították ki a halál-. illetve a sebesülések okát. Ez utóbbi okirathamisítás is legalább 80-150 főt rejthet!
Volt egy salgótarjáni fiatal, 
Háromszor: