Mily édes Mária neve mind életünkben, mind halálunk óráján 3.
     »Legyen egy szív bármily kemény, essék valaki bármennyire is kétségbe Isten Irgalmasságát illetően ‒ kiált fel Szent Jordán ‒, ha csak Téged említ ó kegyes Szűz Mária, lehetetlen, hogy nevednek ereje csodálatos módon meg ne lágyítsa eldurvult szívét és új reménnyel ne éltesse. Mert te vagy az, aki reményt öntesz a bűnösökbe, Isten megbocsátása és kegyelme felől.« (Idiot. ap. Alph. Mar. p. 827.)
     »A te édes neved ‒ jegyzi meg Szt. Ambrus ‒ jó illatú olaj, mely az isteni kegyelem illatát terjeszti szét«. Majd a következő könyörgéssel fordul a Szűz Anyához: »Add, hogy az üdvnek ezen olaja szívünk legmélyéig hatoljon«. Mindez annyit jelent: »ó hatalmas királyné tedd, hogy gyakrabban emlegessük bizalommal a nevedet, mert ha valaki azt szeretettel ejti ki, annak jele, hogy máris bírja Isten kegyelmét, vagy nemsokára részesülni fog benne«.(De instit. Virg. c. 13.)
     »A te nevedre való emlékezés ‒ mondja Landolfus ‒ megvigasztalja a szomorodókat, visszavezeti a tévelygőket az üdv ösvényére és bátorítja a bűnösöket, nehogy átadják magukat a kétségbeesésnek «.(In vita Christ. p. 2. c. 86.)
Ezért is Mária nevét az Énekek éneke olajjal hasonlítja össze: »Neved kiöntött olaj« (Én 1,2) »Az olajhoz hasonlítják az ő magasztos nevét ‒ mondja boldog Alanus ‒, mert amiként az olaj gyógyítja a betegeket, kedves illatot áraszt és a lángot szítja, úgy Mária neve is meggyógyítja a bűnösöket, örömmel tölti el a szíveket és Isten szeretetére gyullasztja őket« (In Cant. loc. citat.) Szent Lőrincről nevezett Richárd bátorítja a bűnösöket, hogy keressenek oltalmat e hatalmas névben, amely egymagában elegendő ahhoz, hogy minden nyomorúságtól, veszedelmes bajtól megszabadítsa őket. (De laud. Virg. p. 14.)
     »Az ördögök ellenben ‒ jegyzi meg Kempis Tamás ‒ olyannyira rettegnek Máriától, az Egek Királynéjától, hogy attól, aki nevét kiejti, mint pusztító tűz elől menekülnek«. (Lib. 4. ad Novit.) (156-157. oldal)

(Folytatás)
     A Szeretetláng Lelki Naplóból: „Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt! (I/100) Azt akarom, hogy ne csak nevemet ismerjék, hanem anyai Szívem Szeretetlángját /is/, mely értetek lángol. (I/116) A Szeretetláng nem ismer határokat: kiterjed minden népre és nemzetre, még a meg nem kereszteltekre is.
A Szűzanya: 'Nem csak az anyaszentegyházban élőkre, hanem mindazokra a lelkekre is, kik Szent Fiam áldott keresztjének jelével megjelöltettek' (II/120) Mondom neked, leánykám, ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam a rendelkezésetekre, mint most, Szívem szeretetének izzó lángját. Mióta az Ige testté lett, ily nagy megmozdulás nem történt részemről, mely így tört volna felétek. (...) Ilyen még nem volt, mely a sátánt így megvakítsa. És rajtatok múlik, hogy vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után. (I/84) Közel az idő, mikor Szeretetlángom ki fog gyúlni, és abban a pillanatban is vakká lesz a sátán, melyet éreztetni fogok veletek, hogy bizalmatokat fokozzam. S ez nagy erőt ad nektek. Ezt az erőt mindenki fogja érezni, akihez csak eljut, mert nemcsak a Nekem ajánlott országban, hanem az egész földkerekségen ki fog gyúlni, és az egész világon el fog terjedni, még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is, mert a sátán előtt sincs megközelíthetetlenség. (I/85) Ahogy nevem ismert az egész világon, úgy ismerjék meg Szívem Szeretetlángját is, mely csodákat tesz a szívek mélyén. (II/18) Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! (IV/144) Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt! (I/100) Merítsetek erőt és bizalmat. Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére.” (I/85)
      Mindannyian tapasztalhatjuk, hogy a gonoszság túlárad a világban (vö Róm 5,20), ám hatalmas erővel bontakozik ki valami nagy kegyelmi kiáradás is! Amit egyszerű emberként tehetünk az az, hogy hallgatva égi Édesanyánk hívó szavára, imáinkat és engeszteléseinket felajánljuk Szíve Szeretetlángjának mielőbbi kiáradásáért!
      Az Úr szavai: »Leánykám, meg kell neked mondanom, hogy ily nagy tisztelete még nem volt Anyámnak, mióta az Ige testté lett, mint most, amit Szeretetlángjának kigyúlásával áraszt az emberi szívekbe-lelkekbe.
Minden fohász és ima, melyet bárhol bárki intézett hozzá az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz, és ad hálát az Ő határtalan anyai szeretetéért.« (II/109) „Megújul a föld színe és Anyám mosolya beragyogja a földet!” (szóbeli feljegyzés 1971. VII. 26)  (Elgondolkodtató!)

Bárhol is jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Mily édes Mária neve mind életünkben, mind halálunk óráján 2.
     Nem szándékom ezen a helyen arról az érzékileg is megtapasztalható édességről szólni, amely nem mindenkinek osztályrésze, de mindenképp szeretnék a lélek azon édes érzéséről beszélni, amely vigaszt, szeretetet, örömöt és bizalmat késztet bennünk.
     Franco apát szerint e név Mária, »valami olyan csodálatosat, édeset és istenit rejt magában, hogy édes illatot áraszt szét abban a szívben, amely előtte szeretőn megnyílik. A legcsodálatosabb pedig e szent névben az, hogy tisztelői előtt mindig újnak tűnik fel, mégha ezerszer is hallották már, mert mindig újulólag érzik ezt az édességet, mihelyt meghallják«. (De grat. Nov. Test. tr. 6.)
     Ezért bizonygatta boldog Szuzó
Henrik, hogy valahányszor Mária nevét kiejtette, a bizalma oly nagy arányokat öltött és oly forró szeretet fogta el, hogy azt kívánta örömében sírva, hogy bár egyidejűleg a szívét is kiadhatná, és ezért örömmel kiált: »Ó édes név Mária, milyen leszel majd te magad, amikor már neved is oly kedves és szeretetreméltó!«
     A szeretettől lángoló Szent Bernát gyengédséggel eltelve hasonló szavakat intézett jó anyjához, Máriához: »Ó nagy, ó kegyes, ó minden dicséretre méltó Szűz Mária! A te neved oly édes és oly kedves, hogy az ember nem képes kiejteni anélkül, hogy szeretetre ne gyulladjon irántad és Isten iránt, aki azt neked adta«. (Ap. S. Bon. Spec. c. 8) »Elegendő, hogy tisztelőidnek csak eszükbe jusson a te neved, s már is eltelnek szeretettel és vigasszal. Ha már a szegények is vigaszra találnak a pénzben, mivel az őket szükségükből kisegíti: ó mennyivel inkább vigasztal bennünket bűnösöket, a te neved ó Mária, mert több vigasztalást és reményt nyújt ez nekünk az élet szenvedéseiben, mint amennyit a föld összes javai tudnának szerezni!«.(De laud. Virg. c. 2.)
     Szent Method fejezi be: »Egy szóval a te neved – ó Istennek Szent Anyja –, bővelkedik áldásban és kegyelemben« (Or. in Hyp), úgyhogy Szent Bonaventura szerint nem mondhatjuk ki áhítat nélkül, hogy egyidejűleg máris valamely kegyelemben ne részesülnénk! (Spec. B. V. c. 8.) (155-156. oldal)

(folytatás)

     Sajnos, sokan nem értik épp azok közül, akik érdemben tehettek volna (tehetnének) a Szeretetláng üdvtörténeti kibontakoztatásáért. Maguk is megtapasztalva a mozgósító erejét, látva az imádságra való késztetését, csupán a többi (nem elhanyagolható) ájtatossági mozgalom közé sorolják, holott ez csak a látszat megnyilvánulása! A rákérdezés, miszerint "miért, miként kéne fogadni a Szeretetlángot"? Egyszerű a válasz: Máriára tekintve, nyitott szívvel!

     Miként Grignon írja: Szűz Mária a hajnalpír s általa kell, hogy kinyílváníttassék Jézus Krisztus. (vö TMT 50/c) Az Úr első eljövetelében Máriát kevéssé ismerték, de a második eljövetelben Őt kell megismerni. Ugyanis az üdvözítés csodálatos rendje azt kívánta, hogy az első eljövetelben rejtve maradjon, hogy így egyedül Fiát, Jézus Krisztust ismerjék, de a második eljövetelben Őt fogja Isten kinyilatkoztatni. (vö TMT 1) Az Úr szavai a Szeretetláng Lelki Naplóban: Én vagyok az, aki feléjük közeledem (III/218), mintegy igazolja a Grignon fentebbi szavait! Majd így folytatja Jézus: Az Ő (Sza) közbenjáró nagy hatalma az, amellyel kieszközölte Tőlem a családok részére ezt a nagy kegyelmi áradatot, melyet most készül a földre árasztani. Ahogy Ő is mondja, ilyen még nem volt, mióta az Ige Testté lett. A baj gyökerére teszi anyai jóságának gyógyító erejét, melyet nem nyilvános csodának szánt, mint a nagy, csodálatra indító és világhírű kegyhelyeket. Ő azt akarja, hogy minden család egy kegyhely legyen, egy csodás hely, ahol veletek összefogva teszi csodáját a lelkek mélyén. Szívről-szívre járva kezetekbe adja Szívének Szeretetlángját, mely a családokban uralkodni akaró sátánt a ti áldozatos imáitok által megvakítja. (III/140)
    Ebből következően, a Szeretetláng nem egyszerűen Mária-tisztelet, nem egy újabb ájtatossági forma, hanem a kegyelemáradás rendkívüli módozata, Isten "soha nem volt" kegyelmi ajándéka Mária által, az engesztelés hatékony eszköze, lehetősége (lásd: I/84; II/18.93; III/129; III/140)! A Szeretetláng kiáradásáért tenni, nem egy újabb ájtatosság gyakorlása, hanem részvétel a Szűzanya sátán elleni végső harcában, „a cél pedig a megváltó munka sikeres érvényre jutása”. (vö II/106) Mindez az egyéni imán és áldozaton túl, az Egyház által kiszolgáltatott Szentségekkel való aktívabb  és bensőségesebb életet is feltételezi!  (pl) „A szentmiseáldozaton való részvétel a legnagyobb mértékben fokozza a sátán megvakítását.” (II/33) (Folyt. köv!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

TIZEDIK FEJEZET

Ó édes Szűz Mária

Mily édes Mária neve mind életünkben, mind halálunk óráján 1.
     E magasztos név Mária, mely Is-ten Anyjának jutott, nem földi terv-ből vagy eszméből támadt, nem is az emberek tetszése adta és választotta azt, amint máskülönben történni szokott, ha valakit elneveznek. E név Mária, az égből származik, mert az Úr parancsára adatott az Isten Anyjának, miként ezt Szent Jero-mos (Lib. de Nat. Mar.), Szent Epi-fan (Or. de Praes Deip.), Szent Antonin (P. I. hist. tit. 4. c. 6.) és mások tanítják. Szent Lőrincről nevezett Richárd azt mondja, hogy e név, Mária, az Istenség kincstárából került elő; »mert ‒ fűzi hozzá ‒ a Szentháromság maga adta e nevet neked, ó Boldogságos Szűz, mely isteni Fiad neve után a legmagasz-tosabb. Nevedet, Isten nagy fen-séggel és hatalommal ruházta fel, hogy valahányszor azt kiejtik, hódo-lattal hajtson térdet minden az égben és a földön, sőt a pokolban is«. (De laud. Virg. libe I. c. 2.)
     Mi most, eltekintve ama sok egyéb kiválóságtól, amelyet az Úr e névnek kölcsönzött, csupán azt akarjuk szemügyre venni, mily édes e név a Mária-tisztelőknek mind életükben, mind halálukban.
Honorius remete és Páduai Szent Antal szerint is, Mária neve telve van édességgel. Sőt Szent Bernátot a két legszentebb név elragadtatásba ejtette: »Jézus és Mária neve, örömre gyújtja a szívet, s mint a legédesebb méz érinti ajkam. E két név tisztelői fülében még a legszebb zenénél is kellemesebben cseng«.
     Tiszteletreméltó Ancina Juvenal püspök életrajzában olvashatjuk, hogy valahányszor Mária nevét kiej-tette, határozott édességet érzett nyelvén.
     Az Énekek énekében olvassuk, hogy az angyalok Mária mennybe-menetelekor háromszor kérdeztek neve után: »Ki az, aki feljön a pusz-tából, mintha fűszerek füstoszlopa lenne? (3,6) Ki az, aki úgy ragyog, mint a hajnal pírja? (6,10) Kicsoda az, aki feljön a pusztából, gyönyö-rűségektől eltelve«. (8,5)
Miért tudakozódnak az angyalok oly gyakran az egek Királynéjának neve után? ‒ kérdi Richárd. És így felel: »Az angyaloknak is oly édes volt Mária nevét hallani, hogy nem fárad-tak bele az utána való kérdezősködésbe«. (De laud. Virg. c. 2.) (154-155. oldal)

Mi a Szeretetláng?

    Furcsán hangzik, de a Szűzanya Szíve Szeretetlángja, nem csupán egy lelkiség – jóllehet – az előzőkben ekként vagy mint Mozgalmat mutattam be, természetesen, „szerveződés” értelemben! Az Istenanya Szívéből kiáradó Szeretetláng − a kegyelem rendjében −, üdvtörténeti nagyságrendű megnyilvánulás és jelentőségét tekintve messze túlmutat egy „lelkiség” vagy ájtatosság általános értelmezésén. Maga az Úr és Szent Anyja is úgy mutatja be, hogy „Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett!” (I/84; II/18.93; III/129; III/140)
    Az Ige megtestesülése előtt az emberiség évezredek óta várta a Messiás eljövetelét. Ez a várakozás áthatotta a kultúrájukat, az életüket és a hitüket. Ez lelkiség volt! De amikor elérkezett az idők teljessége (Gal, 4,4) − az Angyali Üdvözlet −, Isten belépett az emberi történelmébe, s a túláradó kegyelem készen állt a kiáradásra! Ettől kezdve nem beszélhetünk üdvtörténetünk 'lelkiségi' szakaszáról, mert megvalósult Jézus Krisztus első eljövetele!
    Grignon Szent Lajos, a Tökéletes Mária-tisztelet c. értekezésében így ír: „Szűz Mária által jött Jézus Krisztus először e világra, Őáltala kell eljönnie másodszor is (TMT 1), (...) jóllehet más módon”. (uo 50/d) Nos, ez a „más módon” elgondolkoztató, hiszen a Szent Szűz arra a kérdésre, hogy mi a Szeretetláng, így felelt: Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus! (I/107, IV/12). Tévedés ne essék, nem Krisztus második eljöveteléről van szó, hanem arról, hogy Krisztus jelenléte valamiképp másként "eddig még nem volt" módon nyilvánul meg a szívekben, valami új "megérintettségben". Talán hasonló módon, mint a vizitációnál, Erzsébet méhében felújongott a magzat és Erzsébet eltelt Szentlélekkel (Lk 1,41). Tehát a Szent Szűzből egy "kegyelmi kiáradás" történt! „A Fiúisten nap, mint nap ki akarja magát alakítani tagjaiban és bennük, mintegy testet akar ölteni édesanyja által. (TMT 31) Szűz Mária a Szentlélekkel létrehozta a legnagyobbat, ami volt s ami lesz, vagyis az Istenembert, következőleg ő fogja létrehozni azokat a nagy dolgokat is, melyek az utolsó időkben történni fognak.” (TMT 35) „Én vagyok a világ világossága (Jn 8,12); Aki bennem marad, és én őbenne, az bő termést hoz, mert nálam nélkül semmit sem tehettek. (Jn 15,5)” – mondja Jézus. Nem ellentmondás tehát, ha az Istenanya Szívéből áradó Láng, Fénysugár, Erő vagy benső tudat jézusivá formálja a lelkeket! Grignon is azt tanítja: „Az a lélek, aki ezt a Formát megtalálta és abban elmerült, hamarosan átalakul Jézus Krisztusba, akinek ez a Forma hű képmása.” (TMT 260/c)

    Antalóczi fogalmazásában: „A Szeretetláng kegyelmi adomány. Mégpedig erő, amely átjárja a szívet és az akaratot. Erő, amely helyreállítja bennünk az értékrendet; erő, amely átformál, szeretni tanít, készségessé tesz bennünket Jézussal együtt és Jézussal teljesen azonosulva hatékonyan és kitartóan részt vállalni a lélekmentő munkában. A Szeretetláng segít megérteni a Szent Szűz szándékát. Segít tárgyilagosan felismerni valós helyzetünket. Másként fogalmazva: a Szeretetláng az a kegyelmi adomány (eszköz), mely erőt ad a Boldogasszony kérésének, az engesztelésnek következetes megvalósításához, és az apostolkodáshoz.  Ennek pedig kizárólagos célja, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. A Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő Jézus Krisztus”. (vö JÜ 175) (folyt. köv!)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

A Szeretetláng üzenete és tartalma

     Szokatlan kifejezéssel találkozunk a Lelki Naplóban, amikor is jó néhány üzenet a sátán megvakításáról szól (vö. I/39.59.63.83.109.110; II/33.36.90.102; III/125.126.130.140.152.198.234.236). Ez a Szeretetláng kiáradásnak egyik legevidensebb következménye. A nyelvezet erőteljesen szimbolikus (erről bővebben lásd: az előzőkben) és antropomorf, de a tudattartalom egyértelművé válik a szövegkörnyezetben: a sátán (egyelőre ideiglenesen) hatalmát, erejét veszti, így a lélek megkísértettsége csökken, illetve megszűnik, mert a sátán elveszíti a lelkeket kárhozatba vivő képességét.
     Az Evangéliumok és az exorcista gyakorlat tapasztalatai bőségesen igazolják¹, hogy a sátán Isten kegyelmének kiáradásától szenved, elveszti hatalmát és képességeit. Ez a folyamat azonban a Lelki Naplóban sem csak egy új dolog, (konkrétan a Szeretetláng-ima által) valósul meg, hanem az egész keresztény élet által. Nem teljesen új valóságról van szó, hiszen maga a Napló mondja, hogy pl. «a szentmiseáldozatban való részvétel a legnagyobb mértékben fokozza a sátán megvakítását» (II/33), mely azt támasztja alá, hogy a szentmise a kegyelem legfontosabb eszköze. A „sátán megvakítása” – fogalom tehát a kegyelemnek a sátánra gyakorolt hatásának képszerű leírása. A Lelki Napló «új eszköznek» (I/37) nevezi a sátánnak a Szeretetláng által történő megvakítását, mely terminológiai szempontból valóban új, de tartalmi szempontból nem.
     A sátán megvakítását a szenvedések, sőt a «kegyelem állapotában Isten dicsőségére felajánlott munka» is fokozza: a kegyelem állapotában és Isten dicsőségére végzett munka melyeket másokért felajánlunk, segítheti azokat, akikért a felajánlást tettük (vö. II/36). Szembetűnő, hogy a Lelki Napló az ima és a munka fontosságát egyaránt hangsúlyozza, így nem egyoldalúan spiritualista felfogású: «napközben is ajánljátok fel munkátokat Isten dicsőségére. Ez a kegyelem állapotában történő felajánlás is a sátán megvakítását fokozza» (II/36).
Kiegyensúlyozott vonása az üzeneteknek, hogy a gonosz hatalmát alapvetően nem hangsúlyozza túl. Jóllehet egy-egy erőteljes megfogalmazás a sátánnak a lelkek fölötti uralkodására enged következtetni (vö. I/83), mégis ezek szövegkörnyezetéből világossá válik, hogy nem félelemkeltésről van szó. Íme néhány példa arra, hogy a Napló nem túlozza el a gonosz hatalmát, s nem vonja ki azt Isten ellenőrzése alól: «Ne félj a gonosztól, én letiportam» (I/72); a sátán műve csak addig tart, ameddig az Úr engedi (vö. I/90); az Úr azért engedi meg a gonosz működését, hogy próbára tegye az embert (vö. III/230); a lelkek felszabadulnak a bűntől (vö. I/63). (Teológiai Szakvélemény /6.3. A sátán megvakítása/ LN 409-411)

Lábjegyzet: ¹A Római Egyházmegye egyik exorcistájával, a Szeretetláng Lelki Napló eddigi olasz nyelvű kiadását jól ismerő don Roberto Lianival 2008. április 14-én folytatott beszélgetésem során az ördögűző arról számolt be, hogy addigi gyakorlata során az ördögűzések alkalmával valahányszor próbaként a Szűzanya Szeplőtelen Szíve Szeretetlángjának kiáradását kérte, a megszállott egyén szabadulása feltűnően hamar és könnyen megtörtént. (Alább: Giotto di Bondone: A sátán megvakítása, XIII. század)

1.9 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Fejezzük be mindezeket Szent Bernát azon szavaival, melyeket e fohászhoz hozzáfűz: Ó irgalmas, ó kegyes, ó édes Szűz Mária! »Irgalmas vagy a szükségben szen-vedők iránt; kegyes vagy azokkal akik segítségedet kérik, édes vagy azok számára, akik téged szeret-nek. Irgalmas vagy a bűnbánatra készek iránt, nagylelkű azok iránt, akik az erényekben előrehaladnak vagy a tökéleteseknek. Tehát irgal-masságot gyakorolsz velünk, ha megszabadítsz a büntetéstől; kegyességet, midőn kegyelmeket osztogatsz, és nagylelkűséget, ha odaajándékozod magad azoknak, akik Téged keresnek«. (Sup. Sal. Reg.)

Imádság
     Boldogságos Szűz, Irgalmasság Anyja! Isten minden teremtménye között a legnemesebb, legtisztább, legszebb, legbájosabb és legboldogabb Te vagy. Tudjuk, hogy semmit sem óhajtasz annyira, mint azt, hogy mindenki szeresse Szent Fiadat. Eszközöld ki tehát számunkra a kegyelmek legnagyobbját, Jézus igazi szeretetét, hogy az föllelkesítse, és minden jó véghezvitelére buzdítsa akaratunkat. Nem világi javakért folyamodunk most Hozzád, hanem arra kérünk, hogy kívánságod teljesedjék bennünk, és szívünk egész erejével szerethessük Fiadat, Jézust. Reméljük is bizalommal, hogy alázatos imánk meghallgatásra talál, hogy bemutatod, és az Úr irgalmasságába ajánlod kérelmünket. Ne tagadd meg tőlünk anyai szószólásodat, hanem emlékezzél meg arról, hogy milyen változékonyak, állhatatlanok és gyarlók vagyunk Isten kegyelme nélkül, amely egyedül ad elég erőt, hogy Fiadat életünk végéig és majdan az örökkévalóságon át szeressük. Ó Mária, Anyám, reménységem, szerelmem, életem, menedékem, oltalmam és vigaszom, segíts meg! Amen. (152-153. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

A Szeretetláng üzenete és tartalma 1

     (A Szeretetláng üzenete) apokaliptikus és eszkatológiai vonatkozásokban nem bővelkedik, legfeljebb amennyiben a purgatóriumban szenvedő lelkekről van szó. Érezhető az üzeneteknek az a kondicionális jellege, mely magában hordozza azt a lehetőséget, miszerint a Szeretetláng befogadóját különleges kegyelmi hatás éri, s így könnyebben elkerülhetővé válik számára a kárhozat; (vö. I/84). A fatimai titkokhoz hasonlóan, a kárhozat és a pusztulás „ígérete” itt sem megmásíthatatlan: van még kiút, ha felelős döntést hozunk üdvösségünkért. A Szeretetláng befogadása és továbbadása ezt segíti. (Teológiai Szakvélemény /6.4.4. Eszkatológiai dimenzió/ LN 413)

1.8 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     »Ó hányan menekültek meg Mária irgalmassága által, akik különben megérdemelték volna, hogy az isteni igazságosság örökre elkárhoztassa őket! ‒ kiált fel Szent Jordán. Ő ugyanis Istennek legdrágább kincse és kincstartója az összes kegyelmeknek, úgy hogy üdvösségünk az Ő kezébe van letéve«. (Prolog. in Contempl. V.)     Forduljunk ennélfogva mindig ehhez az irgalmas Anyához és reméljük bizalommal, hogy közbenjárásával meg fog bennünket menteni ‒ mondja Bustisi Bernát ‒ ő a mi üdvünk, életünk, reménységünk, tanácsunk, menedékünk és segítségünk (P. I. serm. 6. de C. M.) Szent Antonin szerint Mária az apostol által említett ama kegyelemtrón, melyhez bizalommal kell menekülnünk, hogy Isten irgalmas legyen irántunk és velünk az üdvösségünkhöz szükséges kegyelmeket közölje (P. 4. t. 15. c. 14.·§ 7.) »Járuljunk ezért bizalommal a kegyelem trónja elé, hogy irgalmasságot nyerjünk, és kegyelmet találjunk az alkalmas időben való segítségre«. (Zsid 4,16) Szienai Szent Katalin Máriát az isteni irgalmasság kiosztójának hívta. (152. oldal)

A Szeretetláng fogalma és jellemzője

     A Szeretetlángot jellemzi, hogy azt szívről szívre át kell adni (vö. I/39; III/140), sőt még a tengerentúlra is el kell vinni (vö. I/104). A Szeretetláng továbbadása missziós feladat, mert valóságos részvétel az üdvösség művének kiterjesztésében (vö. I/63). Ehhez alázatra van szükség, mely nemegyszer a megaláztatás gyümölcse (vö. I/112). Terjesztését nem kell „nagydobra verni”: alázattal, csendben kell tenni (vö. I/116-II/1), s ezt bárki elvégezheti (vö. II/1).
     Erőteljes kifejezésnek hat az is, hogy «mióta az Ige testté lett, ily nagy megmozdulás nem történt Részemről, mely így tört volna felétek, mint ahogy Szívem Szeretetlángját küldöm hozzátok» (vö. I/84). Noha ezt nem bizonyítja közvetlenül semmivel, mégis hatalmas kegyelem-kiáradásra enged következtetni, mely leginkább gyümölcseiben lesz mérhető (a sátán hatalomvesztése, megtérések, a tisztítótűzben szenvedők szabadulása).
A Szeretetláng robbanásszerű kiáradása az egész földkerekségen egy másik üzenet szerint Mária «legnagyobb csodája» (II/18), mert ez fogja szétrobbantani a gyűlöletet, ez fog «tüzet tűzzel» oltani (III/203): a gyűlölet tüzét a szeretet lángja semmisíti meg.
     A Szeretetláng terjedése – a Napló szerint – Mária mélyebb tiszteletére fogja ösztönözni az embereket, ezért a Szűzanya maga kéri Erzsébet asszony által az illetékes egyházi vezetőket, hogy ne hátráltassák a Szeretetláng kiáradását (vö. II/109). A Szeretetláng nem ismer határokat: kiterjed minden népre és nemzetre, még a meg nem kereszteltekre is. Kegyelemforrás a tisztuló és a zarándok Egyház számára (vö. II/120).
     Erős, de egyértelmű az a kifejezés is, miszerint Mária már nem tudja Szívében tartani a Szeretetlángot, mert annyira szeretné már, hogy minél több emberre kiáradjon, akik azt befogadják és hirdetni tudják (vö. III/129).
Áldozatos, imádságban virrasztó lelkek fogják a Szeretetlángot elterjeszteni a Földön (vö. III/204). Aki igazán hisz a Szeretetlángban, annak halála óráján a sátán megvakul, a haldokló lelke kegyelemmel telik el, s a Szeretetláng ragyogása bűnbánatra indítja, mely üdvösséget hoz számára (vö. III/216).
     A Lelki Napló üzeneteiben bemutatott Szeretetláng-fogalom megfelel a Mária Szívének tiszteletéből kiinduló lelkiség legfőbb ismérveinek: a Mária-tisztelet formálásának, spirituális tartalommal való megtöltésének eleget tesz, az ezzel kapcsolatba kerülő hívőtől lelki és morális életének rendezését és a máriás lelkület elsajátítását kéri, valamint a Mária-tiszteleten belül is fellelhető bizonyos katartikus funkciója. Ezért úgy ítélem meg, hogy a Szeretetlángot a Mária Szívét érintő lelkiség részének tekinthetjük.

(Teológiai Szakvélemény /6.2. A Szeretetláng fogalma/ LN 404-409)

1.7 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     »Meg lehetünk róla győződve ‒ mondja Szent Germán ‒, hogy Mária pártfogása nagyobb és hatalmasabb, mint amilyennek mi azt magunknak el bírjuk képzelni«. (De zon. Virg.) Egy jámbor író felveti a kérdést: »Honnan van az, hogy ugyanaz az Isten, aki az Ószövetségben oly szigorúan büntette a bűnösöket, az Újszövetségben sokkal irgalmasabb még olyanok iránt is, akik amazoknál nagyobb bűnöket követnek el?« A feleletet a következőkben adja: »Egyedül Mária iránti szeretetből és az ő érdemeiért cselekszik így az Úr«. »Már régen elpusztult volna a világ ‒ mondja Szent Fulgens ‒, ha imádságával Mária fenn nem tartotta volna!« »Most azonban ‒ így folytatja Chartresi Szent Arnold ‒ már teljes bizalommal fordulhatunk Istenhez és minden jót remélhetünk Tőle, mert a Fiú közbenjáró az Atyánál, az Anya pedig közbenjárónk isteni Fiánál. Képes lenne-e az Atya, hogy ne hallgassa meg a Fiát, ha megmutatja neki a Szent Sebeket, melyeket a bűnösökért szenvedett? És képes lenne-e a Fiú arra, hogy meg ne hallgassa Édesanyját?« (De laud. Virg.) Chrysologus Szent Péter állítása szerint a Boldogságos Szűz azért, hogy Istennek adott szállást, a világ részére békét, a veszni indulóknak üdvöt, a lelkileg halottak számára új életet kér jutalmul. (Serm. 140.) (151. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első! 

Csókay András idegsebész levelének második része (Szerkesztett változat!)
     Jó példát hallottam egy templomi prédikációban a Mária Rádióban, kicsit kiegészítve közvetítem a gondolatot.
     Ha idejönne egy intelligens marslakó és körbenézne, nyilván megkérdezné, hogy miért írtok ti 2016-ot?
Azt válaszolnánk, hogy mert 2016 évvel vagyunk Krisztus után és ehhez igazítjuk az időszámítást.
     Aztán megkérdezné, hogy miért a vasárnap a pihenő ünnepetek?
Megmondanánk neki, hogy akkor volt a feltámadás és ezt ünnepeljük. Ezt az orosz nyelv szépen megőrizte, mert a vasárnap voszkreszenyie szó feltámadást jelent. Tehát amikor Brezsnyev azt mondta, hogy vasárnap találkozunk a Vörös Téren a díszszemlén, akkor azt mondta, hogy a feltámadás napján találkozunk.
     Aztán megkérdezné a marslakó, hogy mutassátok a szép épületeiteket Európában!
És mi elsődlegesen megmutatnánk a templomokat a kölni, firenzei, milánói és természetesen a római bazilikát, a párizsi Notre Dame-ot.
     Kérdezné tovább a kultúrát a festészetet, a szobrászatot.
És mi mutatnánk Michelangelo, Leonardo, Rembrandt, Giotto, Tiziano és a mi Munkácsynk trilógiáját; mindegyik keresztény ihletésű mű.
     Aztán kérdezné: a fantasztikus tudományos eredményeitek hogyan lettek?
És mi idéznénk Einsteint: "A tudomány vallás nélkül sánta, a vallás tudomány nélkül vak!" Max Planckot és Heisenberget: "Amikor az első kortyot kiiszod a tudás poharából, könnyen ateistává válsz, de a végén mindig ott vár Isten". Vagy Pascalt, de a mi Neumann Jánosunkat is, akit a tudósok az emberiség eddig élt legnagyobb géniuszának tartanak, nagyobbnak, mint Einsteint. Ő igazi matematikus módon közelítette meg a hitét, de logikus és helytálló: "Ha úgy élek ahogy Krisztus tanácsolja, abból bajom nem lehet, akkor sem, ha nem igaz a feltámadás. De ha igaz és nem úgy élek, ahogy az evangélium tanítja, abból óriási nagy bajom lehet!"
Szóval mindezek után a marslakó azt kérdezné: szerencsétlen európaiak, nektek teljesen elment az eszetek?
És ha azt is hozzáadnánk, hogy az összes európai jogrendszer, alkotmány a keresztény tanokra épülve született meg, végképp csodálkozna.
     Arra már csak megdöbbenten legyintene, hogy egyetlen vallás hirdeti alapelvként a cselekvő felebaráti szeretetet: és ez a kereszténység.
     Az iszlám a feltétlen engedelmességet, a buddhizmus a belső kiüresítést; a hinduizmus a szánakozásig ugyan eljut, de aktív cselekvő szeretetre képtelen. Ehhez Teréz anyának kellett elmenni Indiába, hogy megmutassa.
     Az elmúlt években óriási dolog történt: ezzel az árral szembe fordult a népünk, országunk. A kis Magyarország létrehozott egy olyan alkotmányt, amiben meg meri említeni Istent, a családot védi ‒ a kereszténységre utalva. Ez az, ami nem tetszik bennünk a fejlett nyugatnak! Ha csak ennyi történt volna, az már az elmúlt évszázadok egyik legnagyobb sikere 56-on kívül, folytatnunk kell, hogy rajtunk keresztül térjen meg Európa újra a gyökereihez, a kereszténységhez. Ne hallgassunk azokra a hazudozókra, akik újra csatlóssá akarnak tenni minket.
     Isten szerencsére nem fáradt bele a megbocsátásba, sajnos mi fáradunk bele sokszor a bocsánatkérésbe.
     Ne adjuk fel, ne fáradjunk és a jó úton haladó hazánk tovább fog emelkedni!

1.6 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Szent Viktorról nevezett Hugó (jobbra) eképp figyelmeztet minket: »Ha bűneink visszatartanak bennünket attól, hogy Istenhez közeledjünk annak tudatában, hogy azokkal az Ő végtelen méltóságát bántottuk meg, még akkor sem vagyunk akadályozva abban, hogy Máriához meneküljünk, mert nála semmi okunk sincs a félelemre. Igaz ugyan, hogy ő szent és minden makula nélkül való, Istennek pedig Anyja s az egész földnek királynéja, de emellett olyan ember, mint mi, épp úgy Ádám ivadéka, mint mi!«
     »Mária ‒ mondja Szent Bernát ‒ telve van minden kegyelemmel és irgalmassággal; mert ő az Irgalmasság Anyja, és mindenkinek mindene. Nagy szereteténél fogva Ő egyaránt adósa, úgy az igazaknak, mint a bűnösöknek, mivel mindenkinek megnyitja kincsesházát, hogy valamennyien részesüljenek az ő bőségében«.(Sup. Sign. magn.) Szent Péter mondja, hogy az ördög körüljár, keresvén, kit nyeljen el (1Pét 5,8). Bustisi Szent Bernát szerint Mária is körüljár, keresvén, kit kelthet még életre és kit menthet meg. (Marial. p. 3. s. 3) (151. oldal)

A Szeretetláng fogalma és jellemzője 4

 (Tisztelt Olvasóm! Tudom, hogy ismétlésbe esem, ám kevés főpapi nyilatkozat illusztrálja pontosabban a Szeretetláng többletkegyelmi mibenlétét, mely egyben a világ spanyol nyelvterületein való elterjedését eredményezte, mint az alábbi ajánlás a Lelki Napló kiadásához! Ez az írás kiválóan példázza, hogy mit jelent egy hiteles magánkinyilatkoztatás, hiteles főpap általi elismerése, mely persze hitelesedett is a szívekben! )

   Ajánlatos elgondolkodni a szavakon, amelyeket Bernardino Echeverria Ruiz, guayaquili érsek 1988-ban vetett papírra a teljes Szeretetláng Napló ecuadori kiadásában:
,,Nagy áhítattal és mélyen megindultan olvastuk ezt a könyvet... őszintén meg kell vallanunk, hogy e könyv lapjain megtaláltuk a lelki élet legszebb és legmélyebb leckéit...
Szeretetláng – ez az új neve annak a mérhetetlen és örök szeretetnek, mely Mária Lelkében él minden ember iránt... Láng ez, mely megvilágít, láng, mely melegít, láng, mely tűztengert képes fellobbantani. Láng, mely Mária Szívében ég, s égni akar gyermekei szívében is... A Szeretetlángnak égnie kell minden keresztény megmentésére, hogy megmentse a családokat..., hogy segítse a papok megszentelődését... A Szeretetláng kell, hogy megvilágítsa a keresztény ember életének minden pillanatát, legyen az szenvedés, betegség, haláltusa, vagy maga a halál... Míg megadjuk az engedélyt eme szép szeretetkönyv kiadására, egyben azon buzgó jókívánságunknak is kifejezést adunk, hogy jusson el sokak kezébe, s általa közelebb kerüljenek Istenhez...''

Kár, hogy ez a nyilatkozat Dél-Amerikában, és nem a Szeretetláng szülőhazájában került megfogalmazásra. Gondoljunk csak bele!

     Erzsébet asszony, a Szeretetláng közvetítője 1963. 08. 04-én kapta a felszólítást, hogy a Szent Szűz üzenetét és ajándékát juttassa el az illetékesekhez. A kálvária, amit Erzsébetnek a feladat teljesítése érdekében – különösen a megalázódás terén – vállalnia kellett, nagyon kemény volt. Mindig akadtak egyháziak és világiak, akik lenézően utasították el a látnokot. Nemegyszer arcpirító megnyilatkozásokra is sor került szóban és írásban egyaránt. Az Isten szándéka viszont akkor sem hiúsulhat meg, ha ügyének képviseletét semminek látszókra bízza, s ezeknek kell meggyőznie a valaminek látszókat. Ez történt a Szeretetláng esetében is. (JÜ 177-178) Minden akadályoztatás ellenére is, a Szeretetláng lelkisége futótűzként terjedt el a világban. Szinte megmagyarázhatatlan, hogy a Lelki Napló spanyol nyelvre való fordítását követően a Dél-Amerikai országokban – egészen rövid idő alatt – evangelizációs tényezővé válhatott ez az engesztelő lelkület! Egyértelműen megfigyelhető, hogy a Szeretetláng Lelkisége, nagyban elősegíti a fatimai engesztelés megvalósulását, melynek nagy ígérete: a Szeplőtelen Szív győzelme!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Csókay András idegsebész levelének első része (szerkesztett változat!)
     Az emberi agy is csak egy kivitelező szerv igaz, jóllehet a legmagasabb szinten differenciált.
Ahogy az autóvezető is a kormánykerék mögött ül, az emberi személy lényege is az agy mögött van. Tehát, az emberi személy lényege és szabad akarata nem csak az agyban van, hanem csupán az agyunk segítségével irányít.
     A lelkiismeret nem az agyban van. A szeretet, a megbocsátás nem az agyban van, ahogy az Isten-kapcsolatunk sem. Ezt Szentágothai professzor el is mondta a 70-es években az orvostanhallgatóknak. Azok átmentek a bölcsészkarra és elmondták Lukács György marxista esztéta professzornak. Lukács állítólag azt mondta: igaza van Szentágothainak, de ezt ne nagyon hangoztassák!
     Az, hogy nem valamik vagyunk, hanem valakik, nem csak az agyunktól függ. Hát akkor mitől?
Erre eddig egyetlen valaki tudott tökéletes választ adni, a megfeszített, meghalt, majd feltámadt Krisztus. Vagy elfogadjuk Őt vagy nem; ez már a szabad akaratunktól függ. Ha nem, akkor elkezdünk csúszkálni a saját magunk által gyártott jégen. Ezt teszi Európa. Kitalálta magának az emberiség történetének legveszélyesebb vallását, melynek a lényege, hogy az ember az Isten és a tágabb értelemben vett tudományon (amibe a politika tudománya is beletartozik) keresztül uralni tudja a problémákat.
     Kimaradt az EU alkotmányból a kereszténységre való hivatkozás, benne maradt viszont a görög-római kultúrára való hivatkozás, sőt a felvilágosodásra is.
1955 december 8-án szavazták meg egyhangúlag az EU zászlót: a Szeplőtelen fogantatás napján, a 101 beérkezett pályázatból. Kikötés volt, hogy nem lehet sem politikai, sem vallási utalás a zászlóban. ‒ A kék a Szűzanya színe, a 12 csillag a Jelenések könyvéből a napba öltözött asszony fejét díszíti. A szavazók egyike sem gondolt erre. ‒ Istennek jó a humora.
     Az EU még nem tért le a fogyasztásban való tobzódás bűvöletéből, az élvezetek halmozásáról. Súlyos dolog a szenvedélybetegség! Egy narkós vagy alkoholista mindenre képes, hogy megszerezze az aznapi adagot. Sajnos igaz ez nagyobb léptékekben is! Tehát a súlyos szenvedélybeteg nyugat, a fogyasztási mániájában kénytelen minket is, és akit lehet, kizsákmányolni, hogy legyen még fogyasztani valója. (Folyt. holnap)

1.5 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Midőn Szent Bernát elmélkedni kezdett azon, hogy Szent János apostol Máriát a napba öltözve pillantotta meg: »És nagy jel tűnt fel az égen: egy asszony, akinek öltözete a nap volt, lába alatt a hold, és a fején tizenkét csillagból álló korona«. (Jel 12,1) Bernát, így kiáltott fel: »Ó Királynőm, te az örök Napot, az isteni Igét emberi testbe öltöztetted; s ezért aztán Ő is felruházott téged hatalmával és irgalmasságával«.
»A mi Királynénk oly irgalmas, oly jóságos szeretetű ‒ mondja ugyane szent ‒, hogyha egy bűnös kegyeibe ajánlja magát, Ő sose keresi annak érdemeit, sem azt, hogy méltó-e vagy méltatlan a segítségére, hanem kivétel nélkül mindenkit meghallgat és mindenkin segít«. (Serm. in Sig. magn.) Szent Hildebert szerint ez az oka annak, hogy Máriát a holdhoz hasonlítják: »Szép vagy, mint a hold« (Én 6,10) Mert amiként a hold a földön a legalacsonyabban fekvő tárgyakat is megvilágítja, úgy világosítja meg és segíti Mária a legméltatlanabbakat (Epist. 26) ‒ jóllehet a hold a naptól nyeri fényét!
     E tény arra bírta Szent Anzelmet, hogy felkiáltson: »Gyakran közelebb vagyunk üdvösségünkhöz, ha Mária nevét hívjuk segítségül, mintha Jézus nevéhez fordultunk volna« (De exc. Virg. c. 6.) (150. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, imádkozz el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

1.4 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     »Mária bőkezűsége ‒ Szent Lőrincről nevezett Richárd szerint ‒ hasonlít Fiá-nak bőkezűségéhez, aki mindig többet ad, mint amennyit kérünk«. (De laud. Virg.) S ezért írja Szent Pál: »bőkezű mindazok-hoz, akik segítségül hívják őt«. (Róm 10,12)
     Egy jámbor író a következő szavakat intézi Máriához: »Ó Úrnőm, könyörögj értem, mert te nagyobb áhítattal fogod számomra a kegyelmeket kérni, mint én magam, és többet nyerhetsz el Istentől, mint amennyit én kérni merészelnék«.
     Midőn a szamaria-beliek vonakodtak Jézust és tanítását befogadni, Szent János és Jakab apostolok a következő kérdést intézték Mesterükhöz: »Uram! Akarod-e, hogy kérjük, szálljon le tűz az égből, és eméssze meg őket? De ő hozzájuk fordul-va megfeddte őket«. (Lk 9,54-55) Mintha csak ezeket mondta volna: »Én szelíd vagyok és mindenek fölött irgalmas; mert nem azért jöttem a földre, hogy büntessek, hanem hogy a bűnösöket üd-vözítsem! Ti azt akarjátok hogy elvessze-nek? Miért kértek hát tüzet és büntetést? Hallgassatok és ne szóljatok többé bünte-tésről, mert az nem tőlem való!« Ebből teljes bizonyossággal következtethetjük, hogy Mária is hajlandó irgalmasságot gyakorolni velünk szemben, mert az Ő szelleme hasonlít Fiáéhoz, amiként Szent Brigitta tanítja (Revel. lib. I. c. 6.) azért nevezik Máriát az Irgalmasság Anyjának, mert Istennek irgalmassága kegyessé és irgalmassá tette Őt mindenki iránt. (150. oldal)

A Szeretetláng fogalma és jellemzője 5

     Maga a „Szeretetláng” fogalom nem szerepel ugyan a Szentírásban, de tartalma és mibenléte levezethető néhány szentírási szakaszból, melyek Isten jelenlétére, szeretetére, s a vele találkozó emberi szív „lángra gyúlására” utalnak. Néhány példa: Mózes az égő csipkebokor előtt (Kiv 3, 1-7); «Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon?» (Lk 12, 49); «Hát nem lángolt a szívünk?» (Lk 24,32), «Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni» (Jn 3,16; vö. Mt 3,11); «Legyetek tüzes lelkűek. Az Úrnak szolgáltok» (Róm 12,11); «Isten a szeretet» (1Jn 4,8), «Nem tudjátok, hogy Isten temploma vagytok, s az Isten lelke lakik bennetek?» (1Kor 3,16); «A mi Istenünk emésztő tűz» (Zsid 12,29); «[Valaki, aki az Emberfiához hasonlított…] szeme, mint a lobogó tűz» (Jel 1,14; vö. 19,12).
     Az üzenetek feltételezik Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletét, mert a Szeretetláng Mária Szívéből fakad. (...) a Szeretetláng nem új fogalom, hanem mint új terminus jelenik meg a Naplóban. Mária szavai szerint Szívének Szeretetlángja maga Jézus Krisztus. A Szeretetlángot Erzsébet asszony Isten kegyelmi adományaként mutatja be. Az ördög egyre ismétlődő támadásai a Szeretetláng kiárasztása során meghiúsulnak. A Szeretetláng tehát Isten egyik kegyelmi adománya, mely a gonosz lélek hatalmát megtöri, s így elősegíti a lélek növekedését és megerősíti az üdvösség felé vezető úton (különösen halála óráján), a halál után pedig megtisztulásának folyamatát gyorsítja.
     Az, hogy a Szűzanya Szívében a Szentlélek által az Isten- és emberszeretet tüze ég, mely felénk tör, nem új tanítás, s nem is a Lelki Naplóban jelenik meg először. Ami valóban új a Naplóban, az a szeretet-kiáradás módjának és intenzitásának leírása, valamint az ehhez fűződő kérő imádság (vö. IV/36).
     A Szeretetláng «kegyelmi hatása» az imavirrasztások közben a haldoklókra is kiárad, melynek mechanizmusa a következő: a haldoklókra kegyelem árad ki, a sátán „megvakul”, vagyis hatalmát veszti, így az Úr kegyelméből felindított bűnbánat által megmenti őket a kárhozattól (I/110). Szembetűnő, hogy a Szeretetláng kiáradása igen nagy segítséget nyújt a tisztuló Egyháznak (vö. I/34.115; II/15-16).
     A Naplóban másutt azt találjuk: Krisztus Szent Sebei által árad ki a Szeretetláng (vö. I/39), mely megvakítja az ördögöt, s ezáltal szabadul meg sok lélek a kárhozattól. Mária ebben a folyamatban a lelkekért küzd. A sátán megvakítása a lelkek felszabadulását is eredményezi.  

(Lábjegyzet: Nem a kárhozat állapotából való szabadulást kell érteni ezen, hanem a kárhozat felé vezető útról való letérést, illetve a tisztítótűzből való szabadulást (vö. I/63); A sátán hatalmának megbénítása Mária kegyelemközvetítésének következménye. A Szűzanya ilyen módon is „együtt küzd” az Egyháznak a sátán ellen küzdő tagjaival.)

(Dr KOVÁCS Z., A Szeretetláng Lelki Napló teológiai cenzorának értékelése. /6.2. A Szeretetláng fogalma/  Szeretetláng Lelki Napló; Szent István Társ. Bp. 2010. 404-409. A továbbiakban LN)

)

1.3 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Attól tartsunk tán, hogy Mária nem látja nyomorúságunkat, vagy nincs részvéttel irántunk? Nem, ez az eset nem foroghat fenn; mert sokkal jobban ismeri ő hiányainkat, mint mi magunk és felette nagy részvéttel viseltetik irányunkban. »Ki volna a szentek közül nagyobb könyörülettel irántunk ‒ kérdi tőlünk Szent Antonin ‒, mint Mária?« (P. 4. t. 15. c. 2.) Amint nyomorúságot pillant meg, tüstént odasiet, hogy irgalmasan segítséget vigyen. Ezt tanítja Szent Viktorról nevezett Richárd (In Cant. 4. 5.) s ugyanezt megerősíti P. Mendoza is, midőn így kiált fel: »Ó áldott Szűz, bőkezűen osztod irgalmasságodat, ha nyomorúságban látsz bennünket!« (In I. Reg. 4. cap.) A mi jó Anyánk sose fárad bele ezen tisztének gyakorlásába, amiről maga is biztosít bennünket:
»Kezdetben teremtettek engem, és meg nem szűnök a szent hajlékban szolgálatomat tennem«. (Sír 24,14) »Egészen a világ végéig nem fáradok ki ‒ mondja Mária e szövegben Hugó bíboros szerint ‒, hogy az embereket minden nyomorúságukban megsegítsem, könyörögve a bűnösökért, hogy üdvözüljenek és megszabadíttassanak a végső romlástól«.
     Suetonius elbeszélése szerint Titus császár olyannyira szívén viselte, hogy kegyességét bizonyítsa azok irányában, akik őt valamire kérték, hogy amikor valamely napon nem volt alkalma jót cselekedni, egészen szomorú volt azt mondogatva, hogy egy napot elvesztett. Titus ezt valószínűleg inkább hiúságában, a mások nagyrabecsülése miatt mondta, mintsem igazi felebaráti szeretetből. Ha azonban lehetséges volna, hogy a mi Királynénk töltene el egy napot anélkül, hogy valakit valamely kegyelemben ne részesíthetett volna, akkor bizonyára Ő beszélne így, éspedig tisztán azért, mert ő ama kívánságtól van áthatva, hogy mindenkivel jót tehessen. »Igen! ‒ mondja Bustisi Szent Bernát ‒ az Ő kegyelmekben részesítő óhaja sokkal nagyobb, mint a mi kívánságunk, hogy azokat tőle elnyerjük; amiért is kezeit mindig telve fogjuk találni irgalommal és kegyelemmel, valahányszor hozzá menekülünk«. (Mar. part. I. Serm. 5. de Nov. M.)
     Rebeka Máriának volt előképe, mert midőn Ábrahám szolgája arra kérte őt, hogy merítsen számára egy kevés vizet, azt felelte, hogy nemcsak őt, hanem tevéit is hajlandó a szükséges vízzel ellátni: »Sőt tevéidnek is merítek vizet, amíg eleget nem isznak!« (Ter 24,19) Szent Bernát ennél-fogva a következő szavakat intézi Máriához: »Ó Királynőm! Te irgalmasabb és bőkezűbb vagy, mint Rebeka, s nem elégszel meg azzal, hogy csupán Ábrahám szolgáinak, Isten hű alattvalói előképeinek nyújtsd kegyelmeidet, melyek irgalmasságod kimeríthetetlen bőségéből kiáradnak, hanem részesíted abban a tevéket is, amelyek a bűnösöket jelentik«. (Serm sup. Miss.) Miként Rebeka is többet adott, mint amennyit kértek tőle, úgy Mária is mindig többet nyújt az óhajtottnál. (148-149. oldal)

A Szeretetláng fogalma és jellemzője 3

     ,,Mondom neked, leánykám, ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam rendelkezéstekre, mint most: Szívem szeretetének lángját. Mióta az Ige testté lett, ily nagy megmozdulás még nem történt részemről, mely így tört volna felétek, mint Szívem szeretetének lángja. Ilyen még nem volt, mely a sátánt így megvakítaná...'' (1962. 8. 1.) ,,Ezt az erőt mindenki érezni fogja, akihez csak eljut. Mert nemcsak a nekem ajánlott országokban, hanem az egész földkerekségen ki fog gyúlni, és az egész világon el fog terjedni. Még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is, mert a sátán előtt nincs megközelíthetetlenség...'' (1962. 8. 1.) Ezt az erőt, ezt az ajándékot azonban csak az nyerheti el, aki kinyújtja érte a kezét.
     A Szent Szűz célkitűzése világos: ,,azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. Akarjátok ti is velem együtt! Azért adom kezetekbe a fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja.'' (1964. 1. 13.) ,,Szeretetlángom el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogja elárasztani a földkerekséget. Leánykám, ehhez kell nekem az áldozat..., hogy a pokoli gyűlölettől égő elmék és szívek szeretetlángom szelíd fényét átvegyék. (1964. 12. 6.)
     Ebben a gondolatban a tennivaló is kifejezésre jut: bűnbánat, áldozat és az imádság. A heti engesztelő szentóra megtartása közösségben, a családi közös ima szorgalmazása, a böjt ajánlása képezik azt az eszköztárat, amit a Szent Szűz ajánl azoknak, akik figyelnek rá. ,,Az induláshoz csodálatos erővel árasztalak el benneteket tömegesen és egyenként is... Az egyesült munkából egyetlen lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyulladni és gyújtani fog az egész földkerekségen, és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszíti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani.''(1963. 11. 27)
     Az önmaga és embertársai üdvösségéért felelős ember tennivalóit világosabban már nem lehet megfogalmazni, mint ahogyan Jézus nyilatkozott Erzsébetnek 1964. 01. 15-én: ,,Akarjatok részt venni az én megváltó munkámban! Ez legyen életetek legfőbb célja, legfőbb értéke, melyet elém hozhattok. Ragadjatok meg minden alkalmat és módot a lelkek megmentésére! Ezért fáradozzatok!'' Ez a gondolat csendül ki a magánkinyilatkoztatások valamennyi üzenetéből és minden cselekedetéből. A Szeretetlángnak is ez a ,,mozgósítás'' a célja. Ezért figyelmezteti Jézus Erzsébetet 1963.08.04-én: ,,add át szavaimat az illetékeseknek, és kérd őket az én nevemben, hogy cselekedjenek, és ne hátráltassák ezt a világra szóló kegyelmi kiáradást, melyet Anyám Szeretetlángja által akar a Földre bocsátani!''
    A világ helyzetére utalva az Egyház Anyja Fatimában megjövendölte, hogy a végén az ő Szeplőtelen Szíve fog győzedelmeskedni. Ehhez a győzelemhez közreműködésünket kéri, s így részünk lehet ebben a győzelemben. A végkifejletet az Úr Jézus a Szeretetláng lelkinaplóban így fogalmazza meg: ,,És anyám mosolya beragyogja a földet'' (1971. 07. 26.). (JÜ 176-177)

Tisztelt Olvasóim!

Örömmel teszem közzé az örömteli hírt, hogy június 28-án 0.00 órakor szólal meg a Mária Rádió Budapesten az FM 88.8-as frekvencián. Kérem, értesítsék a rádió megszólalásának idejéről Budapesten élő családtagjaikat, ismerőseiket.

A Mária Rádió Egyesület elnöksége és a rádió munkatársai köszönik a Médiatanács tagjainak és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság munkatársainak az új budapesti frekvencia érdekében megtett munkát. A Rádió elnöksége köszöni, hogy több tízezer ember imádkozott a Mária Rádióért. Köszönjük a hallgatói család tagjainak azt is, hogy az elmúlt évben nem hagyták cserben a Mária Rádiót, imáikkal és önkéntes szolgálatukkal napról napra segítették és óvták a rádió működését. Köszönjük Magyarország kormányának, hogy felfigyelt a Mária Rádió segélykérő hívására.

Köszönjük Erdő Péter bíboros úr eddiginél is nagyobb figyelmét és nyitottságát a rádió dolgai kapcsán. Köszönjük az esztergomi cigány közösségnek, hogy elsőnek álltak ki a Mária Rádió mellett és jótékonysági koncertet szerveztek a rádió megsegítéséért.

Aki tehát hallani szeretné e blog szerkesztőjének előadásait minden csütörtökön 13.25-től a Mária-korszak jelenéseiről, azok nagy eséllyel már biztosabban és jobb minőségben megtehetik!

Bármerre jársz, bármit is csodálsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

1.1 §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Szent Viktorról nevezett Hugó megjegyzése szerint, Mária annyira bővelkedik kegyelmekben és irgal-masságban, hogy ezeket szétoszt-hatná akár valamennyi ember közt anélkül, hogy a legcsekélyebb hiánytól kellene tartania.
Miért mondja azonban a Szentírás, hogy amaz olajfa a síkságon áll? Miért nincs egy falakkal és sövé-nyekkel bekerített kertben? Hugó bíboros felel erre: »Hogy mindenki könnyen elérhesse és szorongatta-tásában hozzá meneküljön«. Szent Antonin is ebben keresi az okot, mondván, hogy egy olajfához amely a szabadon áll, mindenki könnyen hozzáférhet gyümölcseihez. Hasonlóképpen Máriához is mindenki, a bűnös és igaz, odamenekülhet és könyörületre találhat. »Ó ‒ folytatja ugyane szent ‒, hány halálos ítéletet vont már vissza Isten, mivel e szent Szűz oltalmába vette a hozzámenekülő bűnösöket!« (P. 3·t. 31. c. 4) »vajon találhatnánk-e mi biztosabb menedékhelyre ‒ kérdi a jámbor Kempis Tamás ‒, mint amilyen Mária könyörületes szíve? Nála a szegény megélhetésre, a beteg gyógyszerre, a bánatos vigaszra, a kétségbe eső tanácsra, az elhagya-tott segítségre talál!«
     »Ó de szegények is lennénk, ha nem mondhatnánk magunkénak az Irgalmasság Anyját, aki folyton abban fáradozik, hogy nyomorunkon könnyítsen! Ahol nincs asszony ‒ mondja a Szentlélek ‒, fohászkodik a szűkölködő«. (vö. Sír 36,27) Damaszkuszi Szent János azt tanítja, hogy ez az asszony Mária, mert ahol Ő hiányzik, ott sírnak és sóhajtoznak a nyomorultak. Ez onnan van, mivel Isten úgy határozta, hogy minden kegyelem Mária által jusson el hozzánk; ha tehát Mária nem könyörög érettünk, nem remélhetünk irgalmat, amiként ezt az Úr megmondta Szent Brigittának: »Ha Mária nem könyörögne kegyelmekért, nem volna remélhető az irgalmasság«. (Revel. lib. 6. c. 26.) (148. oldal)

A Szeretetláng fogalma és jellemzője 2

     Fel kell vetnünk a kérdést: mi a Szeretetláng, miben áll ez az új eszköz? Alacoque Szent Margit 1673. 12. 27-i látomásában Jézus Krisztustól a következő üzenetet kapta: ,,Isteni Szívem oly szenvedélyes szeretettel van eltelve az emberek iránt, hogy Szeretetének Lángját nem képes magában tartani. A te közvetítéseddel áradjon az emberekre...'' Csaknem háromszáz évvel később, a Szent Szűz hasonló élményben részesít egy magyar édesanyát: ,,Én Fénycsóvát adok kezedbe, ez Szívem Szeretetlángja... Leányom, vedd e Lángot, melyet neked nyújtok először... Gyújtsd meg vele a tiédet, és add tovább!... E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek, szívről szívre járva gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, s amelynek fénye a sátánt megvakítja.'' (1962. 04. 13.)
     Bár a ,,lángoló szeretet'', a ,,szeretet tüze'' és a hasonló kifejezések ismertek a misztikus irodalomból, a Szeretetláng mibenlétének magyarázatát megadni mégsem egyszerű feladat. Hogyan is konkretizálható mint eszköz, a Szent Szűz Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja?
     Egy alkalommal Erzsébet is megkérdezte ezt a Szent Szűztől. Mária így válaszolt: ,,Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus.'' Ez sem egészen érthető. A kérdés teljesebb átlátásához közölnünk kell egy rövid imádságot, amit Jézus leíratott Erzsébet asszonnyal:

,,A mi lábunk együtt járjon. A kezünk együtt gyűjtsön. A szívünk együtt dobbanjon. A bensőnk együtt érezzen. Az elménk gondolata egy legyen. A fülünk együtt figyeljen a csöndességre. A mi szemünk egymásba nézzen, és tekintetünk összeforrjon. Az ajkunk együtt könyörögjön az Örök Atyához irgalomért.'' (I/36)

Akinél ez megvalósul, arra érvényes Szent Pál kijelentése: ,,Élek ugyan, de nem én, hanem Krisztus él bennem'' (Gal 2,20). Az ilyen ember krisztusivá formálódik, teljesen azonosul vele, s ez gondolatvilágára, szándékára és cselekedeteire egyaránt kihat.

     A Szeretetláng kegyelmi adomány. Mégpedig erő, amely átjárja a szívet és az akaratot. Erő, amely helyreállítja bennünk az értékrendet; erő, amely átformál, szeretni tanít, készségessé tesz bennünket Jézussal együtt és Jézussal teljesen azonosulva hatékonyan és kitartóan részt vállalni a lélekmentő munkában. A szeretetláng segít megérteni a Szent Szűz szándékát. Segít tárgyilagosan felismerni valós helyzetünket. (...) A Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő Jézus Krisztus. (JÜ 174-175)

ORSZÁGOS
SZERETETLÁNG IMATALÁLKOZÓ

Ebben az évben is mindenkit szeretettel várunk immár hagyományos imatalálkozónkra, hogy az ország minden tájáról összegyűlve, egy szívvel-lélekkel könyörögjünk és engeszteljünk hazánkért és az egész emberiségért!

KILENCEDIK FEJEZET

Óh irgalmas, óh kegyes

1. §. Mily kegyes és jóságos Mária
     Szent Bernát Máriának irántunk, szegény bűnösök iránt való jóságát és kegyességét tárgyalván, azt mondja, hogy ő a tejjel és mézzel folyó ígéret földje. (Sup. Salv. Reg.) Szent Leo állítása szerint Mária oly irgalmas, hogy nemcsak megérdemli e jelzőt, de a megtestesült Irgalmasságnak kellene Őt hívnunk. (Serm. I. de Nat. Dom)
     Midőn Szent Bonaventura fontolóra vette, hogy Mária kizárólag a nyomorultakért lett Isten anyjává, s e tisztet azért nyerte, hogy Isten Irgalmasságát osztogassa. Mária olyan nagy irgalmú, hogy úgy tetszik, mintha nem is lenne más óhaja, mint a szükségben szenvedőkön segíteni. A Szent felkiáltott: úgy tűnik fel neki, mintha Mária megpillantásánál nem az isteni igazságosságot látná, hanem egyedül Isten Irgalmasságát, mellyel Mária el van telve. (Stim. Am) Merthogy ‒ Guerricus apát szerint ‒ Mária oly jóságos, hogy szerető szíve sosem nyugszik, hanem állandóan az irgalmasság cselekedeteit gyakorolja. (Serm. 1. de Assumpt.) »Miképp is volna lehetséges ‒ kiált fel Szent Bernát ‒, hogy az irgalmasság forrásából más fakadjon, mint Irgalmasság!?« (Serm. 1. in D. post. Ep.) Máriát a Szentírás az olajfához hasonlítja:
»Mint a díszes olajfa a síkságon«. (Sír 24,19) Amint ugyanis az olajfáról kizárólag az olajat, az Irgalmasság jelképét nyerjük, úgy Mária kezeiből is csak kegyelem és könyörület kerül ki. »Joggal nevezi tehát ‒ de Ponte Lajos ‒ Máriát úgymond az "olaj anyjának", mert hiszen ő az Irgalmasság Anyja«. Attól sem kell félnünk, hogy elutasító választ nyerünk, ha ehhez az Anyához Irgalmasságának olajáért esedezünk, mint ezt az okos szüzek az evégből hozzájuk folyamodó balgákkal tették, mondván nekik: »Nehogy ne legyen elég se nekünk, se nektek« (Mt 25,9) Ettől nem kell tartanunk Máriánál. mert ő felette bővelkedik az Irgalmasság ezen olajában, miként Szent Bonaventura megjegyzi. (In Spec. c. 7.) S ezért az Anyaszentegyház őt nemcsak bölcs, hanem Legbölcsebb Szűznek nevezi. (147. oldal)

Bármerre jársz, bármit is csodálsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

A Szeretetláng fogalma és jellemzője 1

     A Szeretetláng látnoka csak átvitt értelemben nevezhető látnoknak. Erzsébet – az ő szavaival élve – a szemeivel semmit nem látott és füleivel semmit nem hallott. (Bossis Gabriella esetében is ugyanez a helyzet.) Ennek ellenére a látnok mégis világosan tudta, ki az, aki hozzá beszél. Sőt azt is ,,látta'', hogy a Szent Szűz vagy az Úr Jézus tekintete szomorú vagy derűs, esetleg mosolygós. A misztikus irodalom ezt a jelenséget értelmi látomásnak nevezi (allocutio).
     Erzsébet asszonynak a Szeretetláng révén nagyon sok megaláztatásban volt része. Ugyanakkor hetente több napon kenyéren és vízen böjtölt húsz éven át. Életét különösen megnehezítette, hogy a Szeretetláng révén látványos esemény nem történt. Nem volt gyógyulás, nem volt napcsoda, forrás vagy könnyezés stb. Csupán gyümölcsökről beszélhetünk, amiről a belső csoda megtapasztalói tanúskodnak. A csodák a lelkek mélyén mentek végbe. Jóllehet, ez a legnagyobb csoda, hiszen valamennyi jelenés minden eseménye éppen ezt a célt szolgálja, jelen esetben ennek nem voltak külső jelei, csak gyümölcsei. A lélek átformálódása pedig nem minden esetben látványos. Egyetlen regisztrálható, de mégis a legmeggyőzőbb fejlemény a Szeretetláng fogadtatása volt az egész világon. Kínától Amerikáig, Ausztráliától a skandináv államokig rengeteg nyelven és rengeteg országban közkézen forgott. Még japánul is kiadták. (Később szót ejtünk a Szeretetláng csodálatos kivirágzásáról Közép- és Dél-Amerikában.) Erzsébet asszonynak, aki igen megszenvedte a kételkedést is, ez volt egyetlen bizonysága és vigasztalása.
     A Szeretetláng egy új eszköz égi anyánk részéről: ,,Én fénycsóvát adok a kezedbe. Ez Szívem Szeretetlángja lesz. (I/37)  Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, és a Sátánt megvakítja. (I/39)''
(1962. 4. 13.) A Szeretetlángnak szívről szívre kell járnia, hogy az egész világon felragyogjon. ,,Én a hajnal szép sugara, megvakítom a sátánt!'' – mondja önmagáról a Szent Szűz 1963. május 19-én.
     A sátán megvakítása kifejezés gyakran előfordul a Szeretetláng Naplóban. Sőt mi több, a Szent Szűznek ez a célja. A megvakítás igen találó kifejezés, bár a megfogalmazást többen kifogásolják. Egyszerűen a sátán tehetetlenné tételéről van szó. Megjegyezzük, hogy a Garabandal-i templomban áll egy majdnem
embermagasságú, 300 éves gyönyörű Szent Mihály-szobor (ld lent). Az angyali seregek vezére az ábrázolás szerint lándzsáját az éppen legyőzött sátán szemébe döfi. (Antalóczi L., Jelenések, üzenetek és a jövő; Kisboldogasszony Plébánia EGER 2000. 173-174. A továbbiakban JÜ)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

+ J. Ulises Macias S.
Hermosilloi Érsek

A SZERETETLÁNG MOZGALOMNAK

       A béke, amely Istentől származik, töltse be egész életüket.
Jelen levelem által jóváhagyom a „Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja Mozgalom” nevű Társulat alapszabályait, amint azok meg lettek határozva, és le lettek fektetve 2008. augusztus 15-én Sao Paolo városában, Brazíliában. Ezáltal elismerem a

Szűz Mária Szeplőtelen Szíve Mozgalmat,

mint Krisztus hívők Társulatát az Egyház kebelében az Egyházi Törvénykönyv 215. kánonjának megfelelően.
Ugyancsak megadom az IMPRIMATUR-t az alapszabályok részére, melyeket Zaida Luz Ceballos de Urbina asszony, ennek a Máriás Mozgalomnak országos koordinátora nyújtott át nekem. E Mozgalom székhelye ebben a városban, a Sonora állambeli Hermosilloban van.

Kérem Édesanyánkat Máriát, vezessen minket mindig Szent Fiához, a mi Megváltónkhoz, Jézushoz.

Nagy szeretettel Krisztusban és Máriában!

+ J. ULISES MACÍAS SALCEDO Hermosillói Érsek (Mexikó)

Hermosillo, Sonora, 2008. december 11-én

3.9 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     P. Nieremberg azt tanítja "Mária szeretete" című művében (Cap. 10.),
hogy Isten Anyjának szolgái nemcsak itt a földön részesülnek különös előjogokban és kegyelmekben, hanem a mennyországban is, ahol Isten különös módon fogja őket megtisztelni. Hozzáteszi, hogy ők az égben egészen különös ismertetőjeleket fognak magukon viselni, melyekről azonnal felismerhetők, hogy az Egek Királynőjének társai és udvarának tagjai, amiként ezt a Példabeszédek könyvében (31,21) is kijelentette: »Egész háznépének kettős a ruhája«.
     Pazzi Szent Magdolna egy napon elragadtatásában egy hajót látott a tengeren, melyben Mária valamennyi tisztelője helyet talált; a kormányrudat maga Mária tartotta, mellyel a hajót biztos révbe vezérelte. Ebből világos lett a szent előtt, hogy mindazok, akik az Istenanya oltalma alatt élnek, a világ veszedelmei közt is mentesek maradnak a bűntől és az örök kárhozattól, mert Mária biztosan az égbe vezérli őket. Legyen tehát rá gondunk, hogy mi is belépjünk e hajócskába Mária védőpalástja alá, hol biztosak lehetünk, hogy az örök üdvösség honába bejutunk, mert hiszen maga az Anyaszentegyház is így fohászkodik a Boldogságos Szűzhöz: »Benned, ó Istennek szent szülője, örvendetes lakóhelyre találunk.«
     Ó Istennek szent Anyja! mindnyájan, kik részesei lesznek az örök üdvösségnek, Benned laknak, a te oltalmad alatt élnek.

Imádság
     A legmélyebb gyermeki szeretettel hódolok legszentebb Szíved előtt, ó boldogságos Szűz Mária! Azon legtisztább Szív előtt, amely Istenednek öröme és nyugvóhelye volt.
Ne vesd meg a földkerekség leghálátlanabb és legnyomorultabb bűnösének szívét, mely lángoló szeretetre gyulladt Irántad, mivel felismerte, hogy egyedül a te közbenjárásod által menekülhet meg a pokoltól! Óhajtom, hogy bárcsak minden ember szívében fellobbanna az a szeretet, mellyel anyjaként szeretne, tisztelne és követne Téged, Szent Fiad örömére!
Igen, irántad való szeretetből, ha kell, kész vagyok életemet is feláldozni Szeplőtelen tisztaságod, istenanyai méltóságod fenséges és egyedülálló kiváltságáért.
Előző bűnös életem ne szegje kedvedet! Tudom ugyanis, ó szívem irgalmas Úrnője, hogy te még a legnyomorultabb bűnösöktől se tagadod meg szeretetedet, ha azok téged szeretve oltalmad alá futnak.
     Ah szeretetreméltó Királyné, szeretni akarlak téged az égben is! Ne feledkezzél meg tehát rólam és könyörögj érettem Jézusnál, mert én hű gyermeked akarok lenni! Nem keresek rajtad kívül más oltalmazót, Neked kell kieszközölnöd üdvösségemet.
Oly lassan múlik számomra az idő, és úgy tetszik, mintha még évezredeknek kellene elmúlnia, hogy megláthassam szépségedet az égben, ahol még sokkal inkább foglak dicsérni és szeretni, Anyám, Királynőm, legszebb, legédesebb, legtisztább Szeplőtelen Szűz Mária! Amen. (144-146. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

A Guayaquili Főegyházmegye  (Ecuador)                                                                          Guayaquil, 2008. május 13-án,
Érsekétől Prot. 445/2008

MÁRIA SZEPLŐTELEN SZÍVE SZERETETLÁNGJA MOZGALMÁNAK

      Mária Szeplőtelen Szíve Mozgalmának jellemző vonása tagjainak igaz keresztény lelkisége. Hálát adunk Istennek a gyümölcsökért, melyeket a plébániákon megalakult imacenákulumok teremnek, valamint azon fáradozásukért, amellyel a családi közös imádkozást előmozdítják.
      Fő apostoli tevékenységük az evangelizálás, az imádság, a szentségekhez való gyakori járulás, a testvéri szeretet által, a készség, amellyel részt vállalnak Egyházunk tevékenységében, a hitoktatásban. Egy megtervezett képzési programot követnek Országos Lelki Tanácsadójuk Pe. Dumes Patricio irányításával.
      Céljuk előmozdítani Mária Szeplőtelen Szíve tiszteletét a Szeretetláng rózsafüzér imádságának terjesztésével, mely ima jó fogadtatásra talált, mert megtapasztalták ennek az imádságnak a kegyelmi hatását: őszinte vágyat ébreszt az élet megváltoztatására és Isten Szeretetének igazi megismerésére vezet.
Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja Mozgalom csodálatos módon elterjedt a világ különböző országában, a mi Országunkban is megújulóban van, áldott (égi) Édesanyánk különleges jelenlétével.
      Megáldom ezt a Mozgalmat különös áldásommal, ugyanakkor (fő)pásztori jóváhagyásomat adom, hogy Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángjának Mozgalma előmozdítsa Országunkban ezt a szent áhítat(gyakorla)tot, hogy sokak szívébe eljusson, az ő igazi megszentelődésükre.

Igen nagy szeretettel Krisztusban!

+Antonio Arregui Yarza
GUAYAQUILI ÉRSEK

(Fordította P. Róna Gábor SJ)

3.8 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     Legfőképp abból a gyönyörű ígéretből meríthetünk bátorságot üdvösségünkre vonatkozólag, melyet Mária azoknak tett, akik őt tisztelik és akik szavukkal, valamint példájukkal odahatnak, hogy őt mások is megismerjék és tiszteljék. Mária ugyanis ezeket mondja: »Akik értem fáradnak, nem esnek bűnbe. Akik fényt derítenek rám, örök életet nyernek«. (Sír 24,31) »Ó de boldogok is azok ‒ mondja Szent Bonaventura ‒, akik Mária kegyét megnyerik! A mennyei üdvözültek az ilyeneket már társuk gyanánt tekintik; mert akiről megismerhető, hogy Mária udvari népe közé tartozik, az be van már írva az örök élet könyvébe«. (In Spec.)
     Mit használ tehát nekünk, ha azon a hittudósoktól vitatott kérdéssel nyugtalanítjuk magunkat, hogy az örök életre való kiválasztatás követi vagy megelőzi-e a jó cselekedetek előreláthatóságát, és az örök élet könyvébe be vagyunk-e írva, avagy sem?
     Ha Máriának igaz szolgái vagyunk, akkor biztosan üdvözülünk, mert Damaszkuszi Szent János szerint Isten, csak azokat részesíti az Istenanya iránt való áhítatban, akiket üdvözíteni akar. Úgy látszik e kijelentés teljesen egyezik azzal, amit az Úr Szent Jánosnak kijelentett: »Aki győz, azt oszloppá teszem Istenem templomában, és ráírom Isten nevét és Istenem városáét«. (Jel 3,12) aki győzedelmeskedik, szívébe írva hordja majd Isten városának nevét. »Dicsőséges dolgok mondatnak felőled Isten városa«. (Zsolt 87,3) Ám, ki lehetne más Isten városa, mint Mária? ‒ jegyzi meg Szent Gergely, Dávid eme szavairól.
     Szent Pállal mondhatjuk tehát: »A szilárd alap, amelyet Isten lefektetett, rendületlenül áll, és ez a pecsétje: Ismeri az Úr az övéit«. (2Tim 2,19) Aki ismertetőjelként a Mária iránti áhítatot viseli magán, azt Isten ‒ mint a magáét ‒ megismeri, s az ilyen Szent Bernáttal együtt meg lehet győződve, hogy eléri az örök üdvösséget. Boldog Alanus azt mondja az Üdvözlégyről, hogy aki ezzel az imádsággal sűrűn üdvözli Máriát, ezt a cselekedetét üdvössége hatalmas záloga gyanánt tekintheti. (P. 2. Ros. e. 11.) Hasonlót állít a rózsafüzér naponkénti elimádkozásáról is. (P. 44. de Psal. c. 24.) (144. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

A magánkinyilatkoztatások jóváhagyása

3.7 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     Persze itt a földön senki se tudhatja biztosan, vajon üdvözül-e, mert bűneink és érdemeink mérlegelése az Örök Bíróra tartozik. Ezért kérdezte Dávid is az Úrtól, hogy ki lesz megmentve: »Uram, ki fog lakni a te hajlékodban?« (Zsolt 15,1)
     Szent Bonaventura azonban bátorít bennünket. így szólván hozzánk: »Bűnös lelkek, kövessétek Mária nyomdokait! Boruljatok le előtte és ne engedjétek őt magatoktól előbb eltávozni, míg meg nem áldott benneteket, mert az ő áldása záloga a ti mennybejutástoknak«. »Elegendő ó Mária, hogy te bennünket üdvözíteni akarj, mert akkor már nem veszhetünk el« ‒ kiált fel Szent Anzelm ‒ (De exc. Virg. c. 11.). Sőt! Szent Antonin szerint azok a lelkek, akiket Mária pártfogol, szükségképp üdvözülnek. (P. 4. tit. 15.)
     Szent Ildefonz megjegyzése szerint joggal jelenthette ki Mária már előre, hogy boldognak hirdeti majd minden nemzedék (Lk 1,48) mivel a választottak általa nyerik el az örök üdvösséget. (Serm. 3. de Ass.) »Ó Istenemnek hatalmas Anyja! ‒ mondja Szent Method ‒ te vagy üdvösségünknek forrása, közepe és vége« (Serm. in Hyp.)
Szent Bernát így lelkendezik: Te vagy forrása ‒ mert Mária által nyerjük meg bűneink bocsánatát. Te vagy közepe ‒ mert Mária közbenjárása által maradunk állhatatosak Isten kegyelmében. Te vagy vége ‒ mert Mária révén jutunk az égbe! Általad nyílik meg a mennyország, általad marad üres a pokol, és a te közbenjárásoddal állíttatott vissza a paradicsom, a te réveden részesül oly sok lélek az örök életben, kik már megérdemelték volna az örök halált. (Serm. 4. de Ass. Virg.) (143. oldal)

A magánkinyilatkoztatások súlya és tekintélye

3.6 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     A Jelenések könyve szerint, Mária csillagokkal van megkoronázva: »A fején tizenkét csillagból álló korona (12,1) az Énekek énekében viszont egyidőben azt olvashatjuk, hogy vad-állatok, oroszlánok és párducok alkotják koronáját: »Jöjj a Libanonról mátkám! Jöjj le Libanonról, jöjj! Hagyd el az Amána csúcsát, a Szenir és a Hermon ormát, az oroszlánok tanyáját, a párducok hegyeit.«. (Én 4,8) Hogyan egyeztethető e két szöveg egymással? ‒ kérdi Szent Lőrincről nevezett Richárd ‒, és meg is válaszolja, szerinte a vadállatok a bűnösöket jelképezik, akik a Mária által nyújtott kegyelmek és az ő közbenjárása által mennyei csillagokká változnak át és az irgalmasság eme királynéjának fejét jobban ékesítik, mint az ég összes más csillagai. (De laud. Virg. c. 3.)
     Midőn Isten hű szolgálóleánya, a Capri-i Szerafina nővér egy, a Mária mennybemenetele előtt tartott szent kilencedében a Boldogságos Szűztől ezer bűnös megtérését kérte. Aggódni kezdett azonban, hogy kérése tán túlságosan szerénytelen volt. Ekkor tüstént megjelent neki Isten Anyja és eloszlatta félelmét, mialatt így szólt hozzá: »Miért félsz? Úgy véled, hogy nem vagyok elég hatalmas arra, hogy kieszközöljem Fiamtól ezer bűnös üdvösségét? Íme, már meg is nyertem az általad kért kegyelmet!« Erre a Szűzanya áthelyezte lélekben az apácát a mennyországba és megmutatta neki, hogy a pokol végtelen gyötrelmeit kiérdemelt lelkek közül is mily megszámlálhatatlan sokaság üdvözült az Ő közbenjárására és lett részesévé Isten örökké tartó kegyelmének. (142-143. oldal)

Hiteles vagy nem hiteles? 5

3.5 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     Guericus apát arra tanít bennünket, hogy aki Máriának szolgál és akiért a Szent Szűz imádkozik, oly biztosan jut el a mennyországba, mintha már ott is lenne. Máriát szolgálni és őt követni ‒ Damaszkuszi Szent János szerint ‒ a legnagyobb kitüntetés, melyet elnyerhetünk; mert aki szolgálja az Egek Királynéját, már most uralkodik az égben és aki őt szolgálva él, hatalmasabb, mintha uralkodnék (De exc. Virg. c. 9.) Azok ellenben ‒ fűzi hozzá ‒akik nem szolgálják Máriát, egész biztosan elvesznek, mert aki szűkölködik e hatalmas királynő pártfogásában, az a Fiú segítségét is nélkülözni kénytelen, s egy ilyet elhagy az egész mennyei udvar.
     Adjunk hálát Istennek ‒ kiált fel Szent Bernát ‒, hogy Máriát szószólónkul rendelte az égben: Ő anyja ugyanis bíránknak, de egyúttal az irgalmasságnak is, ennélfogva közbenjárása hathatós örök üdvünk érdekében. (Serm. I. de Ass.)
     Szent Jakab szerzetes megjegyzése szerint Isten Máriát üdvünk hídjául rendelte, melyen keresztül e világ hullámain átkelhetünk és az égi kikötőbe bejuthatunk (Orat. in Nat. Deip.).
     »Ó ti mindnyájan, kik az égbe kívántok jutni ‒ kiált fel Szent Bonaventura ‒, szolgáljátok és tiszteljétek Máriát és biztosan elnyeritek az örök életet!« (In Psal. Virg.)
     De még azoknak sem kell üdvösségük felett kétségbeesniük, akik már megérdemelték a poklot, csak törekedjenek e nagy királynét hűségesen szolgálni*. »Hány bűnös talált újra Istenhez általad, és üdvözült a te segítséged következtében, ó Mária« ‒ mondja Szent Germán. (Serm. de Dormit. Deip) (142. oldal)
______________________
* A szerk. megjegyzése: ha ugyan még képesek a saját maguk által választott megkötözöttségükből kibontakozni!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Hiteles vagy nem hiteles? 4

3.4 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     Karthauzi Dénes felveti a kérdést: »vajon ki fog üdvözülni, ki fog egykor Jézussal az égben uralkodni?« ‒ és így felel: »Az, akiért az Irgalmasság Királynéja könyörög!«
     Mária ugyanezt tanítja nekünk, midőn így szól: »Általam uralkodnak a királyok«. (Péld 8,15) Közbenjárásommal megszerzem a lelkek számára azt a kegyelmet, hogy elsősorban itt e földön szenvedélyeik felett jussanak uralomra, hogy aztán örökké uralkodhassanak az égben, hol Szent Ágoston szerint annyi a király, ahány polgára van a boldogság e ho-nának.
»Igen ‒ mondja Szent Lőrincről ne-vezett Richárd (Lib. 4. de laud. Virg.) ‒ joggal nevezzük Máriát az egek úrnőjének, mert azt teszi ő ott, amit akar és azt vezérli oda, akit akar«, ezért ugyanő az Istenanyára vonatkoztatja a Szentírás eme szavait: »Jeruzsálem lett uralmam székhelye« (Sír 24,15) Minthogy Mária, anyja a Mennyei Királynak, ennélfogva Rupert szerint, tehát királynéja is a mennyek országának. (Lib. 3. in Cant. 4) »Az Isten anyja megszerez-te már imádságával és hatalmas pártfogásával számunkra a mennyországot, csak nem szabad most már semmiféle aka-dályt gördítenünk útjába«. (S. Antonin. p. 4. tit. 15. c. 2. § I.) (141-142. oldal)

Üdvözlégy Mária malaszttal teljes, az Úr van Teveled! Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a Te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja, imádkozzál értettünk bűnösökért, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján! Amen.

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Hiteles vagy nem hiteles? 3

3.3 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     Damiáni Szent Péter Isten Anyjá-nak az Égi Lajtorja elnevezéssel ked-veskedik, mert úm. Isten, Mária köz-vetítésével szállt le a földre, hogy így az emberek őáltala haladhassanak az ég felé. (Serm. I. de Annunt.) »Eltöltöttél kegyelmekkel ‒ kiált fel Szent Athanáz Máriához ‒, hogy számunkra az üdvösség útja és a mennyország lépcsője légy!«
     Szent Bernát Máriát az ég felé ve-zető kalauznak hívja. Szent Bonaven-tura a következőket jelenti ki: »Boldogok, akik ismernek téged Istennek Szent Anyja, mert aki ismer téged, már útban van az örök élet révpartja felé, hisz' aki magasztalva hirdeti erényeidet, az üdvösség útját tapodja«. (In Ps. 85.)
     A Ferencesek évkönyveiben (P. I. tom. I. cap. 35.) olvashatjuk, hogy egy Leó nevű szerzetes elragadtatása alkalmából egy piros létrát pillantott meg, melynek legfelső fokán Jézus Krisztus állt. Látott egy fehér létrát is, melynek tetején a Boldogságos Szüzet vette észre. Azt észlelte, hogy akik a piros létrán akartak feljutni, alig haladtak, sőt néhány fokot újból és újból visszaestek, úgyhogy képtelenek voltak felkerülni. Erre intést kaptak, hogy kíséreljék meg ugyanazt a fehér létrán! És íme, tökéletesen sikerült, mert a Boldogságos Szűz kézen fogta őket és úgy vezette fel valamennyi-üket az égbe. (141. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Hiteles vagy nem hiteles? 2

3.2 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     Ó hány szentet hiányolhatnánk az égben, ha Mária hatalmas közbenjárása oda nem vezérelte volna őket!
Hugó bíboros a Szentírás e szavait: »Én el nem múló fényt gyújtottam az égen« (Sír 24,6) az Istenanya ajkára adva a szavakat, így magyarázza: »Én cselekedtem, hogy annyi örök világosság fényeskedik az égben, ahány tisztelője van Istenanyai voltomnak«. Ehhez még ugyanő megjegyzi, hogy sok szent van Mária közbenjárása miatt az égben, akik Őnélküle soha nem jutottak volna oda. Szent Bonaventura azt állítja, hogy a mennyország ajtaja azok előtt áll nyitva, akik nagy bizalommal viseltetnek Mária pártfogása iránt.
     Szent Efrém is a Mária iránti áhítatot a mennyország kapujának hívja, (Orat. de laud. Virg.), ezért tehát a jámbor Blozius így kiált a Boldogságos Szűzhöz: »Neked adattak át, ó Úrnőm, a mennyország kincsei!« (Cimel. Eudol. I.) Állandóan könyörögnünk kellene tehát Szent Ambrussal: »Nyisd meg előttünk, ó Mária, a mennyország kapuját, melyek kulcsait te őrzöd, ó nyisd meg, hiszen az Egyház szavai szerint te vagy a Menny Kapuja!«
     Az Anyaszentegyház Máriát tenger csillagának is nevezi, mert mint a csillagok mondja Szent Tamás megmutatják a tengeren hajózóknak a kikötő felé vezető utat, úgy vezérli Mária is az égbe a keresztényeket. (Opusc. 8) (140-141. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

3.1 §. Mária a mennyországba vezéreli hű szolgáit
     Mária szolgái örvendhetnek kiválasztottságuknak! Az Anyaszentegyház ezekre vonatkoztatja a Szentírás szavait: »Mindezekben nyugalmat kerestem, hogy az Úr örökrészében tartózkodjam« (Sír 24,11), e szavaknál Hugó bíboros így kiált: »Boldog az, aki a Boldogságos Szűznél talál lakóhelyre!« Mária a gyermekei iránti szereteténél fogva, mindenkiben igyekszik felgyújtani az iránta való áhítatot, ámde sokan nem hallgatnak reá és nem őrzik meg azt, amit nekik nyújtott. Boldog azonban az, aki ezt a kegyelmet befogadja és megőrzi, tehát »Az Úr örökrészében tartózkodik«. Ehhez fűzi hozzá Pacciuchelli: azoknál, akik örökösei lettek az Úrnak, vagyis akik Máriát az égben az egész örökkévalóságon át magasztalni fogják, azok itt a földön is megőrzik az Isten Anyja, Mária iránti áhítatukat! Majd így folytatja Sír 24,12-13-at a Szent Szűzre való értelmezésével: »Akkor meghagyta nekem a mindenség Teremtője, aki teremtett engem, és nyugalmat talált hajlékomban, ezt mondá: 'Jákobban lakjál, Izraelben legyen örökrészed, és választottaim között verj gyökeret'!« Vagyis, Mária szavaiként: »Teremtőm az én méhemben akart megnyugodni; ennélfogva azt akarta, hogy én is lakást vegyek a választottak szívében, (akiknek előképe ti. Jákob volt és akik az én örököseim) s úgy határozta, hogy az irántam való bizalom és áhítat minden választottam lelkében gyökeret verjen«. (141. oldal)

Országotok és Koronátok, melyet Szent István rám örökül hagyott és Szent Fiam nekem adott, fennmarad az idők végezetéig!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

2.5 §. Mária megsegíti tisztelőit a tisztítóhelyen
     Ha tehát ezentúl hathatósan aka-runk segíteni a megholt hívek lelkein a tisztítóhelyen, imáinkban mindig a Boldogságos Szűz kegyeibe kell őket ajánlanunk és különösen a szent ró-zsafüzért kell javukra felajánlanunk, mert ez igen nagy vigasztalásukra szolgál.

Imádság
     Ó ég és föld Királynéja, az egész mindenség Urának Anyja, te a legnagyobb, legmagaszto-sabb, szeretetre legméltóbb teremtmény! Igaz ugyan, hogy sok ember él a földön, aki Téged nem szeret és nem ismer, ám itt a földön számos lélek van, aki irántad váló szeretettől lángol és magasztalja jóságodat. Az égben azonban milliónyi angyal és lélek van, aki téged szeret és dicsőít!
     Szeretetreméltó Királynőm, ó bárcsak én is mindig azon igye-keznék, hogy téged szolgáljalak, szeresselek, tiszteljelek és azon munkálkodjam, hogy minden ember szeressen téged!
Te meghódítottad Isten Szívét, aki irántad való szeretetből haj-lékot vett Benned, hogy ember-ré, Fiaddá legyen! És én nyomo-rult, ne akarnálak Téged mara-déktalanul szeretni?   Legédesebb Anyám, én is sze-retni akarlak, mégpedig a leg-forróbban, és minden lehetőt el akarok követni, hogy mások is szeressenek téged. Tudom, hogy Isten különösen kegyes szem-mel tekint azokra, kiket te szeretsz. Így Királynőm, a te köz-benjárásod által remélem üdvösségemet, mert neked kell ki-eszközölnöd bűneim bocsánatát és a jóban való állhatatossá-got.
Halálom óráján pedig Neked kell engem megsegítened, Neked kell engem a tisztítóhelyről kiszabadítanod, és Neked kell engem az égbe vezetned.
     Ezt remélem Tőled ó Égi Anyám én, aki Isten után mindenek fölött szeretlek. Amen. (139-140. oldal)

Renée Lin, egykori protestáns vall megtéréséről 2

     Rövidesen kezembe akadt egy katolikus könyv a Jehova tanúiról. A szerző rámutatott: „A Biblia sokszor nehezen érthető mondatait könnyű szövegkörnyezetükből kiragadva félreértelmezni és valamely felfogás 'bizonyítására' felhasználni. Charles Russell követői mesterien értettek ehhez. ...Az egyházatyák azonban világosan kifejtették, hogy Krisztus istensége a keresztény hit alaptétele. Az ő írásaikat sokkal nehezebb úgy elferdíteni, hogy tévtanokat lehessen velük alátámasztani.”
     Siettem a könyvesboltba, és beszereztem az apostoli atyák kötetnyi írását. Nagy örömömre Antióchiai Szent Ignácnál számos utalást találtam Krisztus istenségére. Alig vártam, hogy felfedezésemet megosszam Jehova tanúival. Ám a két hölgy által használt nyomtatott anyagban az állt, hogy Ignác, amikor igent ír, valójában nemet gondol, és fordítva. Nagyjából ekkor vetettem véget a kapcsolatnak Jehova tanúival.
     Egyszer egy hatodikos gyerek megkérdezte tőlem, mit hisznek a katolikusok. Fogalmam sem volt; azt motyogtam, hogy sok olyasmit, ami nincs benne a Bibliában, ami nem jó, mert mindent közvetlenül az Írás alapján kell hinnünk és tennünk. Tudatlanságomat elszégyellve azonnal megvettem egy katolicizmusról szóló könyvet.
     Az Eucharisztiáról szóló fejezetnél biztos voltam benne, hogy a katolikus szerző az ige elferdítésével fogja alátámasztani a téves tanítást. Elővettem hát a Bibliámat és olvasni kezdtem a János-evangélium hatodik fejezetét. Többször elolvastam, mindhiába: nem találtam a ferdítést. Jézus világosan azt mondja, hogy együk az ő testét és igyuk az ő vérét. De hát akkor milyen alapon mondhatja bárki, hogy ezt jelképesen kell értenünk? Ismertem a protestáns értelmezést, amely szerint az „enni és inni” itt annyit jelent, mint „Jézusban hinni” vagy „Isten igéjét ünnepelni” – ám ez a magyarázat egyszerre nagyon gyengének tűnt. Csak nem ugyanazt tesszük mi, evangéliumi protestánsok, mint amivel a nálunk liberálisabb felekezeteket vádoljuk: jogot formálunk arra, hogy jelképesen értelmezzük azokat a bibliai részeket, amelyekben nem hiszünk? – Ez a földrengés minden korábbit felülmúlt. Elhatároztam: olyan egyházhoz akarok tartozni, amelyik szó szerint veszi János 6. fejezetét.  
     A dolog nem volt egyszerű. Hónapokba telt, míg be mertem lépni egy katolikus templomba, és további hónapokba, míg jelentkezni mertem katekumenátusba. Ennek ideje alatt rengeteget tanultam. Ízekre szedtem a katolikus hitrendszert, és mindent összevetettem a protestáns érvekkel. Észrevettem, hogy a katolikus hittételekkel szemben első ránézésre sziklaszilárd a protestáns érvelés, ám ha az ember figyelmesen megvizsgálja az érvre vonatkozó katolikus választ, annak olyan mélysége van, hogy a protestáns gondolatmenet nemegyszer semmivé foszlik.
     Rájöttem, hogy a katolicizmussal szembeni protestáns hitvédelmünk alapja az volt, hogy bizonyos dolgokat jelentéktelennek tüntettünk fel: az egyházatyák korántsem protestáns szemléletű írásait; a protestantizmus megosztottságát (mondván, a lényegben egyetértünk); a kérdést, hogy miféle tekintély állapította meg a bibliai kánont. Kisebbítettük a katolikus szentek és konvertiták életének jelentőségét. Eltorzítottuk a katolikus hittételeket, hogy könnyebben cáfolhassuk őket (pl. „Mária-imádat”), így nemlétező rosszal fordítottuk szembe a hívőket. Saját hitrendszerünket biblikusnak tartottuk, a katolikus teológiát nem – pedig a protestáns felfogás rengeteg szentírási részt „megmagyaráz” ahelyett, hogy engedné, hogy azt jelentsék, amit jelentenek. Végül tagadtuk a dogmafejlődést, ami megmagyarázza, miért hiteles apostoli tanítás a szentháromságtan annak ellenére, hogy a Szentírásból nem bizonyítható. Vagyis – állapítottam meg szomorúan – becsaptuk egymást és saját magunkat.
     2003 húsvét vigíliáján tértem haza az Egyházba. (Forrás: whyiamcatholic.com)
Forrás:  Magyar Kurír   Kedves Olvasóm, ezen sorozatom július 31-én folytatódik a Nobel-díjas Alexis Carrel megtérésével!

2.4 §. Mária megsegíti tisztelőit a tisztítóhelyen
     A Boldogságos Szűz ünnepi zsolozsmájában mint jámbor véleményt olvashatjuk, hogy a Boldogságos Szűz a kármelhegyi társulat tagjait a tisztítóhelyen egy anya szeretetével vigasztalja és azokat közbenjárásával hamarosan az égbe vezeti. (In festo B. Mar. V. de M. Carm. 16. jul.)
Miért ne remélhetnénk mi is ugyane kegyelmeket és kedvezményeket, ha e jó anyának igaz tisztelői vagyunk? S ha egészen különös módon szolgálunk neki, miért ne remélhetnők azt a kegyelmet is, hogy halálunk után azonnal a mennyországba jutunk anélkül, hogy a tisztítóhelyre kellene kerülnünk?
     Ezt a nagy kegyelmet adatta tudtul Mária Abundus szerzetes által (Lib. de gest. Vir. ill. Sol. Villar.) Boldog Gottfriednak: »Mondd meg Gottfried szerzetestársadnak, hogy igyekezzen előrehaladni az erényekben, szolgálja teljesen Fiamat és engem – és én –, ha lelke elválik testétől nem fogom megengedni, hogy a tisztítóhelyre jusson, hanem azonnal védelmembe veszem és bemutatom Fiamnak«. (138-139. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első!

ORSZÁGOM NEM PUSZTUL, HANEM TISZTUL!

Tudatában vagyunk-e, hogy Isten Szentséges Anyja, a szentistváni Magyarország örökös Királynője?

     Az emberek alig hallanak valamit Fatimáról, az "újabb jelenések" és a Medjugorje-jelenség teljesen háttérbe szorította az ott történteket, pedig a Szűzanya fatimai kérései, máig sem teljesültek, holott megszabhatják a világ sorsát! De sokunk feledni látszik őseink példás Mária-tiszteletét is, mely nemcsak valamiféle szép ájtatosság, hanem számunkra az egyedüli nemzetmegtartó erő és nemzettudat! Sajnos hasonlóképp kikerült a magyarság napi szóhasználatából a "Regnum Mariánum" fogalma, mely korántsem csak "latin elnevezésű ifjúsági mozgalom", hanem írd és mond Mára Országának "polgári" öntudata! 
     Amiként a Szent Szűz Fatimában világosan kinyilvánította, hogy az utolsó időkben csak az ő Szeplőtelen Szíve segíthet, úgy népünk bukása és felemelkedése is mindenkor a máriás nemzettudaton múlik. 
Szűz Mária ugyanis egyedül nekünk, magyaroknak a királynője. Nem csupán "patrónája", pártfogója országunknak, hanem a Királynője, vagyis a birtokosa is! Ez annak a állami szintű felajánlásnak köszönhető, melyben Szent István királyunk 1038-ban az ország nagyjaival Szűz Máriának ajánlotta a Szent Koronát, országával, földjeivel és népeivel (és ehhez a Trianonban elszakított országrészek és népei is bele tartoznak)! Mert a trianoni diktátum ezt a Királynői Birtokot rajzolta át földi asztalon – jóllehet –, ez semmit sem változtatott az Égi Atlaszon!
     Jellemző, hogy az 1945-ös kommunista hatalomátvételt követően (ördögi terveik ellenére) nem sok templomot romboltak le, de a budapesti Regnum Mariánum templomot, mindenekelőtt! (Képen a felrobbantott 'Regnum' 1951 szeptemberében) Az ezt követő időkben még említeni sem lehetett Máriát, Magyarország Királynőjeként, ehelyett a Patrona Hunagariae nevet adtak minden szentkoronás Szűzanya szobornak, ábrázolásnak!
     Illő és üdvös tehát újra tudatosítani magunkban, hogy a Mennynek Királyné Asszonya, a Világ Győzelmes Királynője bizony, egyedülálló módon, a Szent Korona Kárpát-medencei Országának nagyhatalmú Királynője és ennek jogi letéteményese a Magyar Szentkorona!

Örökös Királynőnk, nemzetünk reménye!
Szent Fiadat kérve könyörögj érettünk,
veszni indult István öröksége,
Nagyasszonyunk, mentsd meg nemzetünk!
Téged kérünk Magyarok Nagyasszonya,
mint anyánkat!
Ne hagyd elveszni meggyötört hazánkat.
Fordítsd felénk könnyes tekinteted,
mutasd meg számunkra Szeplőtelen Szíved!
Hevítse át szívünket Szeretetlángod,
hogy megtérjen nemzeted, kövessen Országod! Ámen.

Renée Lin, egykori protestáns vall megtéréséről 1

     Metodista vallásban nevelkedtem, később pünkösdi, szabadkeresztény, evangélikus, presbiteriánus és baptista gyülekezetekbe jártam. Úgy gondoltam, a kereszténység drágakő, és a protestáns egyházak e drágakő csiszolt oldalai.
     Az 1990-es években egy vasárnap baptista lelkészünk kijelentette: mi, mindent közvetlenül az Írás alapján hiszünk és teszünk. Elgondolkoztam, mert eszembe jutott néhány kivétel. Például az apostolok senkinek sem mondták, hogy fogadja szívébe Jézust mint személyes Urát és Megváltóját, hanem azt, hogy tartson bűnbánatot és keresztelkedjen meg. Persze ezt a mai kor megváltozott körülményei indokolhatják. Ám eszembe jutott egy általánosan elfogadott hitbeli meggyőződés, amit nem tudtam igével alátámasztani: az, hogy ha egy kisgyermek meghal, a mennyországba kerül. Akárhogyan kerestem, ennek nem találtam a bibliai alapját. Eltöprengtem... itt a gyülekezetben biztosak vagyunk benne, hogy mindent közvetlenül az Írás alapján hiszünk és teszünk – miközben nincs rá bizonyíték.
     Lelki Richter-skálámon ez csak kisebb, 1,8-as rengést jelentett. Voltak azonban erősebbek már korábban is. Az 1980-as években Tajvanon angolt tanítottam egy keresztény iskolában. Bibliakört is tartottam a diákoknak. A szenvedésről beszélgetve a kolosszei levél 1,24-hez értünk: „Örömmel szenvedek értetek, és testemben kiegészítem, ami Krisztus szenvedéséből hiányzik, testének, az Egyháznak javára.” Megrökönyödve hallgattam el, mert ez a mondat ellentétben áll a protestáns teológiával. Egy protestáns egyszerűen nem mondhatja, hogy amikor szenved, kiegészíti, ami hiányzik Krisztus szenvedéséből. Pedig a Bibliában egyértelműen ez áll. Haladékot kértem a diákoktól, hogy utánanézhessek. Hosszasan kutattam a könyvtárban, mérvadó protestáns teológusok írásaiban, hogyan kell értelmezni ezt a mondatot, de nem kaptam választ. Be kellett ismernem a diákoknak, hogy nem tudom, mit jelent ez a mondat. Újabb teológiai földmozgás, ezúttal 4,3-as.
     Később Amerikában találkoztam Jehova tanúival. Elhatároztam, hogy elbeszélgetek velük. Tudtam, hogy tagadják Krisztus istenségét, ezért úgy gondoltam, ha bizonyítani tudom nekik az Írásból a Szentháromság tanát, kénytelenek lesznek elfogadni a keresztény hitrendszert. Sorolni kezdtem azokat a szentírási helyeket, amelyek arról szólnak, hogy Isten Atya, Fiú és Szentlélek. A két hölgy türelmesen várt, majd ők is idézni kezdték a Szentírást: „Jézust az Atya küldte” (Jn 17,3; Jn 8,17). Elmagyarázták, hogy ha Isten küldte Jézust, akkor Jézus nem lehet Isten, hiszen csak egy Isten van, itt pedig két különböző lényről van szó. Hiába mondtam, hogy két külön Személy, de egyetlen Istenség... már idézték is 1Tim 1,17-et: „a halhatatlan és láthatatlan, egyedülvaló Istennek tisztelet és dicsőség mindörökkön örökké” – ami szerintük cáfolhatatlanul bizonyítja, hogy Jézus nem lehet Isten, hiszen nem halhatatlan és nem láthatatlan. Erre kétségbeesetten csak annyit mondtam: 1Jn 5,7! – Mire ők: Márk 10,18! – Én: Tit 2,13! – Ők: Jn 14,28! – Én: Jn 10,30! – Ők: 1Kor 8,6! – Én: Mt 28,19!! – Ők: 1Kor 11,3!! – Én: Jn 5,18!!! – Ők, kórusban: Fil 2,5–11!!!
     Ekkor – szerencsére – lejárt az idő, menniük kellett. A beszélgetés legfőbb tanulsága számomra az volt, hogy a Szentháromság tana az Írásból alátámasztható, ám az Írásból nem bizonyítható. A Jehova tanúi által idézett mondatok ésszerűnek tűnő alternatívát kínáltak. Megdöbbentem. A keresztény hitnek sarkalatos tétele a Szentháromság tana – hogyan lehetséges, hogy egymagában az Írás alapján nem bizonyítható? Ez már 7,9-es rengés volt a teológiai Richter-skálámon. (Forrás: whyiamcatholic.com) Folyt. köv.!
Forrás:  Magyar Kurír 

2.3 §. Mária megsegíti tisztelőit a tisztítóhelyen
     A Szent Szűz azonban nemcsak vigasztalja tisztelőit a tisztítóhelyen, nemcsak enyhíti szenvedéseiket, hanem ki is szabadítja őket közbenjárása által fogságukból. Gerson azt állította, hogy ama napon, amikor Mária felvétetett az égbe, kiüríttetett a tisztítóhely.
     P. Novarin pedig ezt megerősítve még hozzáfűzi, hogy tekintélyes írók tanítása szerint Mária mennybemenetelekor azt a kegyelmet kérte isteni Fiától, hogy a tisztítóhelyen épp akkor tartózkodó valamennyi lelket magával vihesse. (Ibid.)
Ez időtől fogva szerezte meg magának Gerson véleménye szerint a Boldogságos Szűz azt az előjogot, hogy hűséges szolgáit a purgatórium szenvedéseitől megszabadíthassa. Szienai Szent Bernát ugyanezt állítja és azt tanítja, hogy a Boldogságos Szűz elnyerte a hatalmat, hogy imádsága és érdemeinek közlése által kiszabadíthassa a szenvedő lelkeket a tisztítóhelyről, s főként azokat, akik őt leginkább tisztelték. (Serm. 3. de Nom. Mar. a. 2. c. 3.) P. Novarin ugyancsak azt mondja, hogy Mária érdemei révén nemcsak enyhíttetnek a szegény megholtak szenvedései, hanem meg is rövidíttetnek, mivel közbenjárása folytán tisztulásuk idejéből egy rész elengedtetik. (Loc cit. ex. 86.) S elegendő, hogy Mária ezt kérje.
     Damjáni Szent Pétertől tudjuk (Lib. 3. ep. 10. et in ord. 50.), hogy egy bizonyos Marozia nevű nő halála után megjelent barátnőjének és elmondta, hogy Mária mennybemenetele ünnepén a Szent Szűz segítségével szabadult ki a tisztítóhelyről, s vele együtt oly sok lélek, hogy számuk felülmúlná Róma népességét. Karthauzi Dénes azt véli, hogy ez Jézus Krisztus születése és feltámadása ünnepén történik. Akkor ugyanis Mária számos angyal kíséretében leszáll a purgatóriumba és nagyszámú lelket szabadít ki onnan. (Serm. 2. de Ass.)
P. Novarin még tovább megy és azt mondja, hogy ez Máriának minden nagyobb ünnepén megtörténik (Loc. Cit.). (138. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Mindenki a teljes címlistáján terjessze ennek az új riportfilmnek

a vetítési időpontját, hogy a lehető legtöbben lássák az igazságot!

Elképesztő fejezetet talált  az újságíró Tvrtko a Trianoni Békeszerződés egyetlen eredeti példányában!
„Rengeteg munka után, egy francia kisvárosban, egy páncélajtó mögött megtaláltam a szörnyű Trianoni Békeszerződés egyetlen eredeti példányát, s benne az elképesztő fejezetet. Döbbenetes lesz, engem rázott a hideg. A film június 4-én  látható, a szombatot követő hétfőn pedig hivatalosan is a Magyar Parlamenthez fordulok beadványommal" - írja felfedezéséről Vujity Tvrtko Facebook-oldalán. 

A KÖNYV TITKA

Ez a címe műsornak, a Duna TV-n 2016. június 4-én, 19 óra 30-kor.

Ezért a verséért 1920-ban Kárpáti Piroska tanítónőt a románok felakasztották.

Üzent az Olt, Maros, Szamos,
Minden hullámuk vértől zavaros,
Halljátok, ott túl a Tiszán,
Mit zúg a szél a Hargitán?

Mit visszhangoznak a Csíki hegyek,
Erdély hegyein sűrű fellegek?
Ez itt magyar föld és az is marad,
Tiporják bár most idegen hadak,

Csaba mondája új erőre kél,
Segít a vihar és segít a szél,
Segít a tűz, a víz, a csillagok,
S mi nem leszünk mások, csak magyarok!

Ha szól a kürt, egy szálig felkelünk!
Halott vitézek lelke jár velünk.
Előttünk száll az ős Turul-madár,
Nem is lesz gát, és nem lesz akadály!

Ember lakol, ki ellenünk szegül,
A székely állja, rendületlenül!
Üzenik a gyergyói havasok:
Megvannak még a régi fokosok!

Elő velük, jertek, segítsetek!
Székely anya küld egy üzenetet:
Hollók, keselyűk tépik a szívünket,
Rablóhordák szívják a vérünket!

Ha nem harcoltok vélünk, elveszünk!
E végső harcban: egyedül leszünk!
És a honszerző hősök hantja vár,
Ha odavész az ősmagyar határ!

És ha rablóknak kedvez a világ,
Mutassunk akkor egy új, nagy csodát!
Megmozdulnak mind a Csíki hegyek,
Székelyföld nem terem több kenyeret,

Elhervad minden illatos virág,
Mérget terem minden gyümölcsfaág.
Vizek háta nem ringat csónakot,
Székely anya nem szül több magzatot!

Vadon, puszta lesz az egész vidék,
S végezetül, ha ez sem lesz elég,
A föld megindul, a mennybolt leszakad,
De Erdély földje csak magyar marad!

Az új megtérőkre leselkedő öt legfőbb veszély

     Öt éve, amikor megkeresztelkedtem, bölcs katolikusok figyelmeztettek, hogy rögös út áll előttem; hogy húsvét éjszaka a megtérésemnek nem végpontja, hanem a kezdete – írja a népszerű blogszerző, Jennifer Fulwiler.
     Boldog voltam, hogy az egyház tagja leszek, hogy végre megtaláltam az igazságot és minden öröm forrását. El sem tudtam képzelni, hogy valaha alábbhagyhat a hit iránti lelkesedésem – folytatja az ötgyermekes konvertita. – Aztán kiderült, hogy igazuk van. Voltak helyzetek, amik elvették a kedvemet a hit dolgaitól, sőt egyes pillanatokban annyira el voltam keseredve, hogy mélyen meg tudtam érteni azokat, akik elfordulnak az egyháztól.
Jennifer Fulwiler részben lelkipásztorokkal folytatott beszélgetések, részben saját tapasztalatai alapján öt dolgot nevez meg, melyekkel kapcsolatban érdemes résen lenniük az egyház új (és kevésbé új?) tagjainak. Veszélyes lehet…

1. Ha nem veszik komolyan a szellemi harcot
A szellemi harc valóság, amit alábecsülni veszélyes. A sátán létezik, nem akarja, hogy erősödjön a Krisztussal való kapcsolatunk, ezért fáradhatatlanul igyekszik elfordítani a hittől. Az egyik legfontosabb dolog, amit a mindennapi keresztény életről megtanultam, éppen a szellemi harc felismerése. Anélkül, hogy túl sokat foglalkoznánk a gonosszal, hitünket erősítheti, ha tájékozódunk a témáról egy jó lelkivezető vagy hiteles katolikus internetes források segítségével.
2. Ha azt hiszik, hogy a katolikusok tökéletesek
Természetes, hogy első lelkesedésében a megtérő csak a jót látja az egyházban. Hiába próbálja a világ egyfolytában lejáratni a katolikus vezetőket, sok konvertita él abban az illúzióban, hogy helyi plébániai közösségében minden tökéletes. Persze jó, ha meglátjuk egymásban a jót – de ne feledjük, hogy az egyház nem szentek szállodája, hanem bűnösök kórháza. El fog jönni a pillanat, amikor sérelmet szenvedünk egy katolikus hívő társunktól, s ez természetes. Ettől nem lesz kevésbé igaz a hit, ez csupán a bukott világban való élet velejárója.
3. Ha nem építik a kapcsolatot Krisztussal
Megtérésem legizgalmasabb időszaka volt, amikor felfedeztem az egyház felmérhetetlen bölcsességének tárházát. Csak úgy faltam nagy katolikus gondolkodók évszázadokon át alkotott, lenyűgöző műveit. A gond az volt, amikor az olvasási projekt lépett az élő Istennel való személyes kapcsolat helyébe. Elvben tudtam, hogy a Jézussal való személyes kapcsolatra kell törekednem, de mivel ez nem ment magától, lelki életem inkább az elemző gondolkodás, mintsem Jézus Krisztus személyes megismerése felé irányult. A csapda nyilvánvaló, a magamfajta könyvmolyok mégis meglepően könnyen belesétálnak.
4. Ha nem keresik a választ a nehéz kérdésekre
Egyes megtérők könnyen rátalálnak a Jézussal való örömteli kapcsolatra; sokukat az Eucharisztia utáni vágyakozás hozza az egyházba. Első, hatalmas lelkesedésükben nem foglalkoznak a hittani kérdésekkel, remélve, hogy idővel maguktól tisztázódnak. Néhány év múlva azonban, amikor lelki életükben szárazságot, örömtelenséget tapasztalnak, ráadásul a barátok, a családtagok elkezdik mondogatni, hogy egyes katolikus hittételek ésszerűtlenek vagy igazságtalanok, nem tudnak mit válaszolni. Egy lelki-érzelmi hullámvölgy amúgy sem a legmegfelelőbb pillanat a kétségek tisztázására; mindez együtt pedig könnyen oda vezet, hogy az illető elbizonytalanodik hitében és újra eltávolodik az egyháztól.
5. Ha nem csatlakoznak egy katolikus közösséghez
Sokszor nem könnyű, de nagyon fontos, hogy az újonnan megtért katolikus – akinek barátai, családtagjai nem hívők – keressen egy katolikus közösséget. A Facebook nem elég! Sok megtértről, aki később mégis elhagyta az egyházat, utóbb kiderül, hogy nem kapcsolódott helyi közösséghez. A lelki életben való megmaradáshoz alapvető, hogy őszintén beszélgessünk az életünkről olyanokkal, akik szintén hitben élnek. A legkézenfekvőbb, ha aktívan bekapcsolódunk a plébánia életébe, de más hívő közösséget, katolikus rendezvényeket is érdemes felkeresni – az introvertáltaknak is!

     Az újonnan megtérteknek, akik húsvét vigíliáján fognak keresztelkedni vagy nemrég csatlakoztak az egyházhoz, azt tanácsolom tehát: ügyeljenek ezekre a csapdákra, minden körülmények közt tartsanak ki az imádságban, és Isten hozta őket itthon! (Eredeti forrás: ncregister.com)
Forrás: Magyar Kurír

2.2 §. Mária megsegíti tisztelőit a tisztítóhelyen
     Egy napon így szólt az Istenanya Szent Brigittához (Revel. lib. 4. c. 132.): »Anyja vagyok a tisztítóhelyen levő valamennyi léleknek, mert imádságom által folyton enyhülnek szenvedéseik, melyekre bűneik révén rászolgáltak«. Igen, e szerető anya nem restell időről-időre ezekbe a szent börtönökbe menni, hogy szenvedő gyermekeit felkeresse és megvigasztalja. Máriáról mondja a Szentírás: »behatoltam az örvény mélységébe« (Sír 24,8), »azaz ‒ mint Szent Bonaventura megjegyzi ‒ a purgatórium mélységeit, hogy az ott szenvedő szent lelkek gyötrelmein könnyítsek«. Ferreri Szent Vince mondá: »Ó mily szeretetet és jóakaratot tanúsít Mária azok iránt, akiknek a tisztítóhelyen kell szenvedniök, mert Mária által folyton enyhülést és erősítést nyernek!« (Serm. 2. de Nat.)
Vajon a szegény lelkek találhatnának-e kínjaikban más vigasztalót, más segítőt, mint Máriát, az irgalmasság ezen Anyját? Szent Brigitta egy napon elragadtatásában hallotta, amint Jézus a következő szavakat intézte Anyjához: »Te anyám vagy, így te anyja vagy az Irgalmasságnak és vigasztalója vagy azoknak, akik a tisztítóhelyen szenvednek«. (Revel. lib. I. c. 16.) Igen, a Boldogságos Szűz maga mondta e szentnek: »Miként a szegény beteg, ki elhagyatva és szomorúan fekszik ágyában, megkönnyebbülést érez, ha néhány vigasztaló szót intéznek hozzá; úgy ama lelkek is tüstént megvigasztalódnak, hacsak nevemet hallják«. (Ap. Dion. Carth. lib. 3. de laud. Virg.)
     Mária neve, mely az üdvösségnek és reménységnek a neve, sokszoros vigasztalására szolgál szeretett gyermekeinek, amiért is gyakran hívják e nevet segítségül. P. Novarin megjegyzése szerint e szeretetteljes anya tüstént Istenhez fordul könyörgésével, mihelyt hallja, hogy segítségét kérik; s ilyenkor a szegény lelkek nemsokára érzik, mint enyhülnek égő kínjaik, mintha csak szelíd harmat hullott volna rájuk. (Virg, umbr. c. 15 exe. 86.) (137. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Jennifer Fulwiler, az egykori ateista így vall megtéréséről 3

     Két héttel később mélyvénás trombózist kaptam. Hosszú időre kórházba kerültem. Az orvos azt mondta, a hajlam örökletes és életveszélyessé teszi az esetleges további terhességeket. Amikor felvetettem az Egyház által elfogadott természetes családtervezést, csak nevetett. Magának fogamzásgátlásra van szüksége – mondta.
Elbizonytalanodtam. Itt már nem arról volt szó, hogy nem beszélek csúnyán, hanem arról, hogy az életemet kockáztatom, ha ragaszkodom az Egyház tanításához. Tanácstalanságomban az apámtól tanult alapelvhez nyúltam vissza. „Sose higgy el valamit azért, mert az neked kellemes – mondogatta –; mindig azt kérdezd, igaz-e!”
     Ennek fényében azonban a kérdés nem volt kérdés, hiszen akkor már tudtam, hogy amit az Egyház tanít, igaz, csak nem akartam ekkora áldozatot hozni. Végül, bár tudtam, hogy anyagilag is, egészségileg is hatalmas kockázattal jár, úgy döntöttem, hogy ezúttal az igazat választom a kellemessel szemben. Férjemmel elhatároztuk, hogy elkezdjük a katekumenátust a helyi plébánián. Az orvosnak pedig – életem első hitvallásaként – megmondtam, hogy nem kérek fogamzásgátlást, mert katolikus vagyok.
     Következő tavasszal, mielőtt befogadott volna az Egyház, életemben először gyóntam. Tudtam, hogy az elkövetett rosszat meg kell bánni, de magamban, Jézusnak ezt már megtettem, ezért úgy véltem, fölösleges a pap előtt elismételnem. Amikor azonban meghallottam a saját hangomat, amint kimondtam mindent egy másik ember előtt, annak olyan ereje volt, ami minden elképzelésemet felülmúlta. Zokogva soroltam a bűneimet. S amikor a pap Isten nevében kimondta, hogy a bűneim meg vannak bocsátva – nos, el nem tudtam volna képzelni, hogy ez ennyire megrendítő hatással lesz rám. Kábultan jöttem ki a gyóntatószékből, és beültem egy padba az üres templomban. Tudtam, hogy az életem immár örökre megváltozott.
     Aznap éjféltájban kiléptem a verandára. A sötétség mintha lelkem sötétjét tükrözte volna – de ekkor visszagondoltam az első gyónásomra és rájöttem, hogy mindentől megszabadultam. A belső sötétség nem volt többé. Helyette békesség és a szeretet félreismerhetetlen érzése töltött el. Életemben először megéreztem Isten jelenlétét.  (Forrás: whyiamcatholic.com)

Forrás Magyar Kurír,  Képek az internetről! 

2.1 §. Mária megsegíti tisztelőit a tisztítóhelyen
     A bensőséges Mária-tisztelők boldognak nevezhetők, mert a Szent Szűz nemcsak itt e földön, hanem a tisztítóhelyen is vigasztalójuk és segítségük lesz. Az Irgalmasság Anyjának azért van oly nagy gondja a purgatóriumi lelkek megsegítésére, mert ezek mindenkinél jobban rászorulnak pártfogásra, mivel a leghevesebb fájdalmakat kell elszenvedniük és a legcsekélyebb enyhületet sem képesek maguknak szerezni.
     Szienai Szent Bernát azt tanítja, hogy az Istenanya Jézus Krisztus barátainak eme vezeklő-börtönében, szinte korlátlan hatalmat gyakorol, éspedig mind szenvedéseik enyhítésére, mind pedig kiszabadításukra nézve. (Serm. 3. de Nom. Mar. a. 2. c. 3.) Az enyhületet illetően, melyet Mária a szegény lelkeknek szerez, Szent Bernát a Szentírás eme szavait idézi: »A tenger habjain jártam« (Sír 24,8) Máriára vonatkoztatja és hozzáteszi: »Tisztelőimet, akik már Isten gyermekeivé lettek, szükségükben és szenvedéseikben felkerestem és megsegítettem«. (Ibid.) »A tisztítóhely szenvedéseit haboknak nevezik ‒ jegyzé meg ugyane szent ‒ mert ideiglenes, mulandó szenvedések, szemben a pokol gyötrelmeivel, melyek örökké tartanak. A pokol keserű gyötrelmeit a tenger hullámainak is hívják, mert szüntelenek. Ha Mária tisztelői e kínoktól gyötörtetnek, sokszor felkeresi őket, hogy állapotukon enyhítsen«.
     Ebből láthatjuk ‒ jegyzi meg Novaria ‒, mily fontos reánk nézve, hogy e jó királynő szolgái közé tartozzunk; mert nem »hagyja ő el szolgáit, ha a tisztítótűz lángjaiban szenvednek is. Bár Mária a purgatóriumban levő összes lelkek kínjain enyhít, még is nagyobb megkönnyebbülést szerez azoknak, kik Őt életükben különös módon tisztelték«. (Virg. umb. c. 15. exc, 86.) (136-137. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Jennifer Fulwiler, az egykori ateista így vall megtéréséről 2

     Később C.S. Lewis kereszténységről szóló nagyszerű könyvét (Mere Christianity; Keresztény vagyok) kezdtem olvasni. A természeti törvény gondolata fogott meg legjobban, amit úgy fogalmazott meg, hogy minden jónak Isten a forrása és ezért van az, hogy az emberek mindig, mindenütt hasonlóan gondolkodtak arról, mi a jó és mi a rossz. Az interneten utánaolvasva – Szent Ágostonnál, Aquinói Szent Tamásnál – úgy találtam, nem is annyira ésszerűtlen ez a vallás; sőt a történelem legnagyobb elméi közül többen keresztények voltak.
     Végül beadtam a derekam és beszereztem életem első Bibliáját. Az első száz oldalt döbbenten olvastam. Az sem segített, amikor áttértem az Újszövetségre. A legtöbb szakaszt nem értettem. Nem találtam világos iránymutatást, sőt úgy tűnt, mások sem: amikor rákerestem a neten, hogy mit tanít a Biblia az abortuszról, az eutanáziáról, a klónozásról, számtalan különféle véleményt találtam és mind a Bibliára hivatkozott. Minden keresztény felekezet egészen mást tanított a bűnről. Ez bizony gond, hiszen ha Isten a jó, akkor a rossz – vagyis a bűn – magának Istennek a határait jelöli ki. Lehetetlen, hogy az ő vallása éppen ebben ne adna világos iránymutatást. Megtaláltam hát, amit kerestem: a hibát, ami bizonyítja, hogy a kereszténység ésszerűtlen.
Nem sokkal ezután valaki, akivel online vettem fel a kapcsolatot, felvetette, hogy nagyon mai módon közelítek a kereszténységhez. Gondoljak arra – javasolta –, hogy Jézus egyetlen Egyházat alapított, amelynek természetfeletti erőt adott, hogy minden történelmi korban pontosan tudja kifejteni az igazságot arról, mi a jó. Ez pedig… nos, ez a Katolikus Egyház – amelyről férjemmel együtt jól tudtuk, hogy archaikus, diktatórikus, nőellenes intézmény. A természetfeletti erő különösen ostobán hangzott.
     Egy dolog azonban feltűnt: akik a leglogikusabban érveltek a hitük mellett az interneten, valamennyien katolikusok voltak. Ezért egyre többet olvastam katolikus szerzőktől és el kellett ismernem, hogy olyan átfogó szemléletük van a világról és az emberről, amilyennel addig nem találkoztam. Még mindig hevesen tiltakoztam az Egyház egyes őrültségei ellen, például hogy miért ellenzi az abortuszt és a fogamzásgátlást, de be kellett ismernem, hogy minél többet olvasok a katolikus teológiáról, annál normálisabbnak tűnik.
     Odáig jutottam, hogy minden valószínűség szerint van Isten és a kereszténység közel járhat hozzá. De akkor vajon miért nem érzem a jelenlétét? Ha nem hinnék, akkor is ugyanilyen magányosnak érezném magam a világban; minek törjem magam a vallással, ha nem jobb tőle a helyzet? A mélyponton C.S. Lewis gondolata segített: Isten egyeseknek jobban megmutatja magát, mint másoknak – nem mintha egyeseket jobban szeretne, hanem mert akinek a lelke nincs a megfelelő állapotban, annak nem tud megmutatkozni. A Nap is egyformán süt mindenkire, mégsem ugyanolyan ragyogással verődik vissza egy poros tükörről, mint egy tisztáról.
Hát persze! Napjaimat önzés, ostoba fecsegés, ócska tévéműsorok töltötték ki. Rájöttem, hogy ha tényleg rá akarok jönni, van-e Isten, akkor meg kell változnom.
     Elhatároztam, hogy kipróbálom. Egy hónapig a katolikus erkölcs szerint fogok élni. Megvettem és elolvastam a Katekizmust és mindenben hozzá igazodtam, abban is, amiben nem voltam biztos, hogy az Egyháznak igaza van. Mindezzel Istent kerestem, s helyette saját magamat találtam meg. Rájöttem, hogy ítélkezésem, ingerlékenységem, bűneim rétege alatt létezik egy tisztább, jobb önmagam, akit addig nem ismertem. Megértettem, hogy az Egyház parancsai, amelyeket addig korlátozásnak véltem, valójában a szeretet parancsai; meghatározzák, mi szeretet és mi nem az. Isten jelenlétét nem tapasztaltam meg, de attól, hogy megtartottam az állítólag általa alapított Egyház parancsait, megtapasztaltam, mit jelent igazán szeretni.
     A fogamzásgátlás kérdése nem volt időszerű, mert éppen a második gyermekünket vártam, de a kísérleti hónap során sokat olvastam az Egyház tanításáról e kérdésben is. Meglepetésemre nemcsak én találtam úgy, hogy az Egyház hihetetlenül ésszerű érvekkel támasztja alá álláspontját, hanem Joe is. Ekkor tettük fel először a kérdést: akkor hát katolikusok leszünk?  (Forrás: whyiamcatholic.com) Folytatása köv.!

Magyar Kurír Forrás 

1.9 §. Mária megóvja tisztelőit a kárhozattól
      Ugyanezt remélem én is ‒ mondja Szent Alfonz ‒ ezért, gyakran óhajtom ismételni Szent Bonaventura szavait: »Benned bízom és remélek ó Boldog-ságos Szűzanyám, hogy nem fogok örökre megszégyenülni és elveszni, hanem az üdvözültekkel együtt az egekben is mindörökké szeretni, dicsérni és magasztalni foglak Téged, édes jó Anyám!«

Imdádság
     Szeretett anyám Mária, bizonnyal már elmerültem volna a nyomorúság örvényében, ha szeretetteljes kezed oly sokszor meg nem mentett volna! Ó, mily régen égnék már a pokolban, ha hatalmas szószólásod meg nem oltalmazott volna! A sok vétkem súlya alatt az isteni igazságosság kimondhatta volna felettem az ítéletet, a gonoszok pedig már készek arra, hogy a kimondott ítéletet végrehajtsák! Ekkor siettél te ó Anyám, a segítségemre ‒ anélkül ‒, hogy kértelek volna, anélkül, hogy segítségedért folyamodtam volna és megmentettél engem.
     Ó szeretett oltalmazóm, miképp háláljam meg e nagy kegyelmet, ezt a forró szeretetet? Te legyőzted szívem keménységét: szeretetet, bizalmat öntöttél a lelkembe.
     Ó Mária, mily mélységes nyomorúságba döntöttem volna már magam, ha szelíd kezed oly sokszor ki nem ragadott volna a veszedelemből! Ó reménységem, oltalmazz továbbra is a kárhozattól, segítve, hogy vissza ne essek a bűnbe! Íme szeretett Királynőm én szeretlek téged és bizony lehetséges volna-e, hogy kárhozatra jusson egy is a Téged szeretők közül?
     Eszközöld ki tehát számomra a kegyelmet, hogy többé ne bizonyuljak hálátlannak Isten iránt és Teirántad, hisz' tudom, hogy elveszhetnék, ha elhagynálak! De vajon lehetnék-e ennyire vakmerő? Isten után Te vagy szeretetem egyedüli tárgya és mindig szeretni akarlak, miként a földön, úgy a mennyben is. Szeretve követem és hirdetem tiszteletedet ó Mária, aki a legszentebb, a legjóságosabb és a legszeretetre-méltóbb vagy az összes teremtmények közt! (135-136. oldal)

Bármerre jársz. bárhol is állsz, ott mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Jennifer Fulwiler, az egykori ateista így vall megtéréséről 1

     A népszerű blogszerző, ötgyermekes családanya, így meséli megtérésnek történetét:  Az élet értelmének kérdésében sohasem tudtam közös nevezőre jutni ateista ismerőseimmel, akik úgy vélték, az életben rengeteg értelmes cél van annak ellenére, hogy az ember nem több, mint kémiai folyamatok összessége. Ezt a gondolatmenetet sohasem tudtam megérteni, sőt intellektuálisan hazugnak tartottam.
     Fiatalként hazugnak éreztem hát az életemet, mert tudtam, hogy az életnek nincs értelme, mégis úgy éltem, mintha az enyémnek lenne, mintha a remény, a szeretet, az öröm nem csupán agyi kémiai folyamatok okozta káprázat, hanem valóság lenne. Munkába, rohanásba, ivásba, társaságba menekültem. Öngyilkosságra is gondoltam, mondván, így hamarabb túlesnék azon, ami úgyis elkerülhetetlen. Mindegy, mikor szorozzuk be nullával az életet, az eredmény ugyanannyi.
     Egy évvel az egyetem elvégzése után megismerkedtem Joe-val. Járni kezdtünk, csodálatos kapcsolat bontakozott ki köztünk. Egyetlen dolog nem stimmelt: Joe istenhívő volt, ráadásul keresztény. Nem fért a fejembe, hogyan hihet ennyire intelligens ember azokban a mesékben. Ám mivel erkölcsi felfogásunk egyezett, Joe bizarr világnézete nem okozott problémát. 2003-ban megesküdtünk a házasságkötőben. Azt hittük, közös életünk gondtalanul folytatódik tovább. Ám hamarosan megtudtam, hogy várandós vagyok, s ezzel minden megváltozott.
     Az anyaság teljesen felkészületlenül ért. Egykeként nőttem fel, a környezetemben nem születtek gyerekek, magam sem akartam gyermeket. Fiunk születése testileg, szellemileg, érzelmileg súlyosan megrendített. Előjöttek rég eltemetett gondolataim az élet értelmetlenségéről, s ezúttal nem tudtam eltemetni őket. Úgy éreztem, az életemnek most még több értelme van, mint valaha. A baba mellett boldogság és remény töltött el. Ám mivel most nem volt mivel elterelni a figyelmemet, rám meredt a tény: sem a fiam életének, sem az enyémnek, sem az iránta érzett szeretetemnek nincs természetfeletti dimenziója. Rá is ugyanaz a sors vár, mint mindannyiunkra: meg fog halni, léte mindenestől elenyészik.
     Hetekig alig tudtam felkelni. Az álmatlanság és a depresszió mozdulatlanságba dermesztett. Egy hajnalban aztán valami szokatlant éreztem. Elfogott a kétely. Kételkedni kezdtem materialista világnézetemben, abban, hogy az emberi életnek nincs természetfeletti dimenziója.
     Néhány hónappal később egy könyvesboltban kezembe került egy keresztény könyv. A szerző azt írta, korábban ateista volt; érdekelt, hogy mekkorát hazudik. Megvettem, mert imponált logikus okfejtése (ha téves végkövetkeztetésre jutott is). Elgondolkodtatott, amikor azt olvastam, hogy a Názáreti Jézus halála után sok ezer zsidó elhagyta ősi vallását, és szinte valamennyi követője inkább meghalt, semhogy visszavonja állítását, hogy látta őt a halálból feltámadva. A kereszténység pedig futótűzként terjedt, noha híveire üldözés, nemegyszer halál várt. Megérintett a történelmi valóság, hogy az első században Palesztinában történt valami Jézus Krisztus körül, ami máig érezteti hatását. S egy nap váratlanul felvetődött bennem a kérdés: mi van, ha mindez igaz? Mi van, ha van Isten? Ha emberként tényleg belépett a történelembe? Ez volt életem legmegdöbbentőbb gondolata. Soha, még gyerekkoromban sem vetődött fel bennem, hogy létezhet egy személyes Isten, vagy egy szikrányi igazság is lehet a kereszténység tanaiban. Most viszont hiába próbáltam szabadulni a gondolattól. (Forrás, vö.: whyiamcatholic.com) Folytatása köv.!

Magyar Kurír Forrás 

1.8 §. Mária megóvja tisztelőit a kárhozattól

     Még nagyobb oktalanság lenne tehát, ha valaki odáig vetemedne, hogy halálos bűnben maradjon, annak hamis reményében, hogy ‒ Mária segítségével ‒ vétkei dacára, elkerüli az örök büntetést. A példák viszont mégis arra szolgálnak, hogy a őszinte Mária-tisztelet gyakorlata, erősítse bizalmunkat.
Fohászkodjunk hát Szent Germánnal a Boldogságos Szűzhöz: »Ó szeretett anyánk, mi lenne velünk szegény bűnösökkel nélküled, aki a kereszté-nyek segítsége vagy? Lásd Anyánk, meg akarunk javulni és Hozzád menekülünk!« (De zona Virg.)
     Szent Anzelm is biztosít bennün-ket arról, hogy biztosan elkerüli az örök kárhozatot az, akiért az Isten-anya könyörög, mégha csak egyszer tenné is ezt! »Foganatosítsd tehát érdekünkben szószólásodat ‒ ó sze-retett Anyánk ‒, és akkor biztosan nem fogunk elveszni!« »Ki merészelné azt állítani ‒ kiált fel Szent Viktorról nevezett Richárd ‒, hogy Isten ne lenne irgalmas irántam az utolsó ítéleten, ha te ‒ ó Irgalmasság Anyja ‒, akkor a védelmedbe veszel engem!« (In Cant. c. 15.)

     Boldog Szuzó Henrik bizonygatja, hogy ő aki lelkét Mária kezeibe helyezte, és az isteni Bíró mégis elkárhoztatná őt, az ítéletnek akkor is Mária kezén kell keresztülmennie: »ennek folytán teljes bizalommal remélem, hogyha a sújtó ítélet, ily jóságos és szelíd kezekbe jut, akkor annak végrehajtása bizonnyal elmarad«. (Hor. Sap. 1. I. c. 16.) (134-135. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Befejezés 3
     Az Egyház, Krisztus titokzatos Teste! Példáink a szentek akik a Szentlélek életét sugározzák ki Krisztus Testébe. A Szentlélek pedig azt akarja, hogy Krisztus látható Teste eleven maradjon az igazságban és szentségben. Ezt teszi Ő kétezer éve; ezt hívják Katolikus Egyháznak. Az, hogy ezek az elemek annyira szoros kapcsolatban vannak az apostoli hitvallással ‒ „hiszek a Szentlélekben, hiszem a szent, katolikus Anyaszentegyházat, a szentek közösségét” ‒, nem véletlen.
     E katolikus látomás szívében a Szentháromság áll. Isten három Isteni Személy ‒ az Atya, a Fiú és a Szentlélek ‒ örök Családja. A szövetség által válunk képessé arra, hogy részesedjünk az Ő isteni életéből. Számunkra ez az élet nem kevesebbet jelent, mint hogy családunk tagjai ‒ Isten gyermekeiként ‒ részesülnek a Szentháromság személyei közötti kommúnióból. Ezt értik a katolikusok kegyelmen, megszentelő kegyelmen.
A kegyelemnek ez a magasztos értelmezése az alapja a katolikus hit minden megkülönböztető jegyének. Legyen szó Máriáról, a pápáról, a püspökökről, a szentekről vagy a szentségekről ‒ Isten eleven és tevékeny kegyelme által valamennyi lehetséges. Az isteni kegyelem abban nyilvánul meg, hogy Isten segítségével messze felülmúlhatjuk gyarló természetünket.
     Katolikus Egyházat „Isten családjának” hívjuk. Valóban, ez hitünk misztériuma. Való igaz, hogy Jézus Krisztus személyes kapcsolatban akar lenni mindannyiunkkal, mint Megváltónk és Urunk. De Jézus ennél jóval többet akar; azt akarja, hogy szövetségben legyünk vele. Jézus Krisztus minket akar az Új Szövetségben, amelyet az Ő testével és vérével alapított, s ugyanezt a szövetséget újítja meg az Oltáriszentség által. Amikor értünk való áldozata megújul az oltáron, összegyűlünk a családi asztalnál a szent lakomára, amely egyesít bennünket.
Jézus azt akarja, hogy ne csak az Atyát és a Szentlelket, hanem az Ő Boldogságos Anyját és minden szent fivérét és nővérét is ismerjük. Azt is akarja, hogy olyan szerkezetű családban éljünk, amilyet Ő alapított földi Egyháza számára: a pápával és a vele közösségben lévő valamennyi püspökkel és pappal együtt.
Megtérésem beteljesedésének folyama, olyan természetfeletti élményeket tárt fel előttem, melyeknél küszködnöm kellett a könnyeimmel, ám azok a pillanatok, amikor a feleségemmel együtt kezdtük imádkozni a rózsafüzért, ki is hozták...
     2013. szeptember 9-én Őboldogsága Fouad Twal jeruzsálemi latin pátriárka minkettejüket felvette a Szent Sír Lovagrendbe.
     Kedves Testvérem! Térj haza a Krisztus által alapított Egyházba, ahol a helyed mindig szabadon volt hagyva az Asztalnál! Vár a Vacsora, a Megváltó hív: „Az ajtóban állok és kopogok. Aki meghallja szavam és ajtót nyit, bemegyek hozzá, vele étkezem, ő meg velem” (Jel 3,20).     
    Megtérésünket megírtuk egy könyv-ben, mely Mária Országában is kapha-tó, MINDEN ÉRV RÓMÁBA VEZET címmel, a Szent István Társulat adta ki! Az alábbi képen Kimberly dedikálja angol nyelvű könyvünket.

Dicsértessék a Jézus Krisztus!

1.7 §. Mária megóvja tisztelőit a kárhozattól
     Dávid kérte Istent, hogy szabadítsa meg őt az örök kárhozattól éspedig ama szeretetéért, mellyel háza ékessége iránt viseltetik: »Uram, szeretem házad ékességét (...) ne veszejtsd el az istentelenekkel együtt a lelkemet«. (Zsolt 26,8-9.) Dávid azt mondja: a te házad ékességét. Mária volt ugyanis ama ház, melyet Isten maga választott ki lakásul itt a földön, hogy abban, miként a példabeszédek könyvében olvassuk, nyugvóhelyre találjon, ha majd emberré lesz: »A bölcsesség házat épített magának«.
     »Nem ‒ mondja Szent Ignác vértanú ‒, biztosan nem vész el az, aki állandóan azon fáradozik, hogy a Szűzanyának tisztelője legyen«. Ugyanezt megerősíti Szent Bonaventura: »Ó Királynőm, tisztelőid már itt e földön is nagy békét élveznek és az örökkévalóságban, nem fogják a halált szemlélni«. (In Ps. 118.) »Még soha nem történt meg, s nem is fog megesni ‒ biztosít bennünket Blosius ‒, hogy örökre elvesszen Mária alázatos tisztelője, ki gondosan arra törekszik, hogy neki szolgáljon«. (In Can. Vit. spir. c. 18.)
     »Hányan, de hányan kárhoztak volna el örökre ‒ sóhajtott jámbor Kempis Tamás ‒, hányan maradtak volna meg nyakas bűneikben életük végéig, ha közbe nem járt volna érdekükben Mária isteni Fiánál, ha rá nem bírta volna Őt arra, hogy irgalmasságot gyakoroljon irányukban!« (Ap.Pep. lect. t. 7.) Sok hittudós és maga Szent Tamás is azon a véleményen van, hogy az Isten Anyja sokaknál, akik már meghaltak volna a halálos bűnben, kieszközölte a sújtó bírói ítélet elhalasztását és odahatott Fiánál, hogy azok bűnbánat tartása végett újból visszatérhessenek az életre. Többek között a kilencedik században élt Floduardus (Ap. Crass. t. I. qu. 12.), azt beszéli Krónikájában, hogy egy bizonyos Adelmann nevű diakónus, akit halottnak véltek és már el akartak temetni ismét feléledt és elmondta, hogy már látta is a pokolban neki szánt helyet, Isten azonban a Boldogságos Szűz könyörgésére úgy határozott, hogy bűnbánat tartása végett ismét visszatérhessen a földre.
     Nehogy azonban ez és hasonló példák bármely elbizakodott bűnöst is arra vezessenek, hogy bűneiben abban a reményben éljen tovább, hogy Mária úgyis megszabadítja őt a pokoltól, mégha halálos bűn állapotában halna is meg! Miként az is balgaság lenne, ha valaki kútba vetné magát abban a biztos reményben, hogy Mária majd kimenti onnan ‒ csupán azért ‒, mert néhány esetben ez megtörtént! (133-134. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Az Úr Testének és Vérének ünnepe

     "Az Úr napja, a föltá-madás napja, a kereszté-nyek napja, a mi napunk. Az Úr napjának nevezzük, mert az Úr győztesként ezen a napon ment föl az Atyához. Ha a pogányok e napot a Nap napjának nevezik, mi is szívesen annak valljuk, mert ma támadt a világ Világos-sága, ma kelt föl az Igaz-ságosság Napja, melynek sugarai az üdvösséget hozzák." [Szent Jeromos: In die Dominica Paschae homilia: CCL 78, 550]

KATEKIZMUS: 1167 Az Úr napja kiemelkedően a liturgikus összejöve-tel napja, melyen a hívők összegyűlnek,hogy hallgatván Isten igéjét és részesedvén az Eucharisztiában, megemlékezzenek az Úr Jézus szenve-déséről, föltámadásáról és dicsőségéről, és hálát adjanak Istennek, aki őket élő reményre szülte újjá Jézus Krisztusnak a halálból való föltáma-dása által. [II. Vatikáni Zsinat: Sacrosanctum concilium, 106.]

1193 A vasárnap, az "Úr napja" elsődlegesen az a nap, melyen az Eucha-risztiát ünnepeljük, mert a föltámadás napja. Kie-melkedően a liturgikus összejövetel, a keresztény család, az öröm és a mun-kaszünet napja. "Az egész liturgikus esztendő alapja és magva." [II. Vatikáni Zsinat: Sacrosanctum concilium, 106.]

"Áldott az úr napja, mert ekkor kezdődött a teremtés, (...) a világ üdvös-sége, (...) az emberi nem megújítása (...). E napon ragyog az ég és a föld, és fénnyel telik meg az egész világ. Áldott az úr napja, mert ekkor nyíl-tak meg a Paradicsom kapui, hogy Ádám és az összes onnan kizárt féle-lem nélkül oda beléphessen." [Fanqîth: Breviarium iuxta ritum Ecclesiae Antiochenae Syrorum, 6. köt.]

A kép forrása: http://lh6.ggpht.com/-Zq1wwS98NxA/T9HGNXnHflI/AAAAAAAAEdE/PDWyjNBCUtw/0046%252520DSC03797.JPG?imgmax=800

Befejezés 2
     Magunktól semmit sem tehetünk. Krisztus tudta ezt; ezért alapította a Szentsége-ket, hogy részesüljünk isteni életéből és erejéből. Vigyáznunk kell, hogy nem-törődöm módon ne járul-junk a Szentségekhez. Ezek nem mágikus vagy mechani-kus eszközök, melyek révén személyes hit és erőfeszítés nélkül megszentelődhetnénk. Egy katolikus ember nem csinálhatja végig úgy az eucharisztikus liturgiát, mint ahogy egy autó beáll az autómosóba. Ez így nem működik! A kegyelem nem hatékony, ha nem működünk együtt vele; a kegyelem a Szentháromság mélyen a lelkünkbe ágyazott természetfölötti élete, hogy Isten lakást vehessen bennünk. Ez az a szövetség, melyre mint fivérek és nővérek hivatottak vagyunk Isten katolikus családjában.
     Krisztus a tápláléka lel-künknek. Ne koplaljunk! A katolikus élet alapjai a Szentségek, főként az Oltá-riszentség, de az Eucharisz-tia vétele feltételezi a többi Szentséggel való életviszo-nyunkat!
     Azoknak a katolikusok-nak, akik gyakorolják az imádságot, tanulnak és szentségi életet élnek, aktí-
van kell apostolkodniuk is, bármilyen élethelyzetben is vannak: otthon, a munkahelyen, a piacon, de főképp a családban és a barátok közt. Felelős-séggel tartozunk egymásért, felebarátaink lelki üdvéért!

     Hogy milyen eredményes az a tanúságtevő élet – amely mindannyiunk kötelessége –, megemlítem egy hajdani osztálytársam esetét, aki 1987-ben hallva, hogy a közeli plébánián tartok előadást, felkeresett. Nagy öröm volt a találkozás egy régi baráttal, aki akkor lépte át egy katolikus templom küszöbét először! Egy hangszalagomat és egy Karl Keating könyvet ajánlottam neki. Hamarosan katolizált! (Az ő történetét lásd e sorozat 106-108. részében!)

     Az utóbbi években a szó szoros értelmében milliók hagyták el a Katoli-kus Egyházat, és ez rajtunk is múlott!
Túlzás az Úrtól, ha azt kéri a katolikusoktól, hogy tegyenek többet ‒ sok-kal többet ‒, hogy elszakadt testvéreink felismerhessék szeretett Urukat az Oltáriszentségben? Ha mi nem tesszük meg ezt, ki fogja megtenni? ,,Hirdesd az Igét! Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel”! (2Tim 4,2)
Tehát szeretettel és odafigye-léssel tanúskodunk a mi Iste-nünk szövetségi hűségéről, aki minden koron át Atyaként gondoskodott az Egy, Szent, Katolikus és Apostoli Anya-szentegyházának családjáról. Szent Pál „Isten házanépé-nek” mondja az Egyházat, mely „az igazság oszlopa és biztos alapja” (1Tim 3,15-16). (folyt. köv.) Kép: A Vatikán-ban

1.6 §. Mária megóvja tisztelőit a kárhozattól
     Adj hálát Istennek, hogy az Ég Királynéja iránt szeretetet és bizalmat öntött beléd, mert Damaszkuszi Szent János szerint az Úr csak azoknak juttatja e kegyelmet, akiket üdvözíteni akar. E szent a következő szép szavakkal igyekezett újból feléleszteni önmagában a Mária iránti bizalmat s egyben bennünk is: »Ó Istenem Anyja, ha beléd helyezem bizalmamat, biztosan üdvözülök. Ha a Te oltalmad alatt állok, nincs mitől tartanom, mert az Irántad való áhítat az üdvösség biztos fegyvere, melyben Isten csak azokat részesíti, akiket üdvözíteni akar«. (Serm. de N. B. V.)
     Rotterdami Erazmus is a következő szavakkal üdvözölte Máriát: »Üdvözlégy keresztények reménysége, pokolnak réme! Az irántad való bizalom biztosít bennünket üdvösségünk felől«. (Orat. ad Virg.)
Mennyire nincs tetszésére a sátánnak, ha látja, hogy egy lélek állhatatosan kitart az Istenanya iránti ájtatosságában!
     P. Alvarez Alfonz élettörténetében olvassuk, aki Máriának nagy tisztelője volt. Amikor imádsága közben tisztátalan gondolatok zaklatták ‒ melyekkel persze a sátán kínozta ‒ így szólt hozzá a gonosz ellenség: »Mondj le Mária iránti áhítatodról és többé nem kísértelek meg!«
     Blozius (In Min. spir) elbeszélése szerint, Isten egykor kijelentette Szienai Szent Katalinnak, hogy tisztán jóságából és egyszülött Fiára való tekintettel ékesítette fel a Boldogságos Szüzet ama kiváltsággal, hogy senki ‒ még ha bűnös lenne is ‒, nem fog a pokolba jutni, ha ájtatosan Mária kegyébe ajánlja magát. (133. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott! Légy te az első!

Befejezés 1
     A Szentségek felvétele után, Kimberly ‒ az én fele-ségem ‒ olyan lett, mint aki súlyos láncoktól szabadult! Könnyed volt és mosolygós, szívesen fogta a kezem és tele volt tettrekészséggel. Újra együtt voltunk!
Amikor evangéliumi protes-tánsok térnek meg a Katoli-kus Egyházba, gyakran egyfajta „egyházi kultúrsokk” állapotába kerülnek. Kilépnek a sodró gyülekezeti énekek, a gyakorlatias biblikus prédikációk, a szószék konzervatív hangnemű életközpontúsága s az élénk közösségtu-dat légköréből, s felhagynak a különböző imaalkalmakkal, testvéri együtt-létekkel és bibliaórákkal, amelyekből választani lehetett minden héten. Egy átlagos katolikus plébánia általában nem nyújt ilyen lehetőségeket. Az ilyen konvertiták, miközben általában úgy érzik, azzal, hogy katolikus-sá lettek, „hazatértek”, mégsem érzik mindig „otthon” magukat új plébá-niai közösségükben. Kimberlyvel mi is megtapasztaltuk ezt. Persze ez nem törvényszerű, nagyon fontos az egyházközség baráti hozzáállása.
     Tapasztalatilag azt tudom tanácsolni, hogy legyen minden katolikus bibliai keresztény ‒ és viszont ‒, a bibliai keresztyének katolikussá!
     Ezzel történetünk végére értünk. Befejezésül szeretnénk hálát adni, hogy Isten kegyelmes és irgalmas volt hozzánk és 1979 óta hat gyermekkel áldott meg bennünket: Michael, Gabriel, Hannah, Jeremiás, József, Dávid.
Szeretnénk röviden szólni arról a megszólításról is, melyet Istentől az Ő Igéjében kaptunk.
     Katolikus testvéreink! Szeretnénk bátorítani benneteket, hogy mélységeiben ismerjétek meg katolikus hiteteket, mely szent örökségként lett rátok bízva. A magatok és mások érdekében foglalkozzatok vele, hogy tudjátok, mit hisztek és miért hiszitek.
Vegyétek kézbe naponta a Szentírást és olvassátok! Ez, Isten sugalmazott és tévedhetetlen Igéje, mely számotokra íratott, miként a Katolikus Egy-ház állhatatosan tanította végig a huszadik század folyamán, de különösen a II. Vatikáni Zsinaton. Higgyétek amit olvastok! Mondjátok el másoknak!  Sajátítsátok jól el, hogy teljesebben élhessétek, biztonsággal és örömmel beszélhessetek róla! Apostolkodjatok!
A Biblia mellett vegyétek kézbe a Katolikus Egyház Katekizmusát is, és legalább egyszer olvassátok végig, elejétől a végéig. De nem csupán hitis-mereteket kell bővíteni, hanem életté kell váltani, készítsetek magatoknak „élettervet”, s abban kapjon helyet az imádság is. Olykor persze igen nehéz megvalósítani ‒ bár közel sem annyira ‒, mint imádság nélkül élni. Imádkozzátok el naponta a rózsafüzért! (folyt. köv.) A család

1.4 §. Mária megóvja tisztelőit a kárhozattól
     Joggal mondja Szent Efrém, hogy nem lehet kétség tárgya amit Szent Bernát kifejezetten állít, hogy ti. a Boldogságos Szűz Máriánál az üdvösségünk kieszközléséhez, se hatalomban, sem akaratban nincs hiány. (Serm. de Ass.) Hatalma van hozzá Firenzei Szent Antonin szerint is, mivel teljesen kizárt dolog, hogy imádsága meghallgatás nélkül maradjon. (P. 4. tit. 15. cap. 17. § 4.)
     Szent Bernát szerint Mária szószólása soha nem maradhat eredmény nélkül, hanem mindig elnyeri azt, amit kíván. (Serm. de aquaed.) Megmentésünk óhaja nem hiányozhat Isten Anyjánál, mert Ő olyan anya, aki forróbban kívánja üdvösségünket, mint azt mi magunk.
     Ha azonban így áll a dolog, akkor miképp lenne lehetséges, hogy tisztelője örökre elvesszen? Mert mégha egy lélek a halálos bűn állapotában lenne is, de meg van benne a javulásra való erős akarat, és magát e jó Anya kegyeibe ajánlja, ez esetben Mária feltétlenül gondoskodni fog róla. Közbenjárására Isten, őt szomorú állapotának felismerésére és a bűnei feletti igaz bánathoz szükséges kegyelemben részesíti, megadja a jóban való állhatatosságot és a boldog halál kegyelmét. Nos lehetséges lenne, hogy ne akarná megtenni e jóságos anya, és gyermekét szószólásával meg ne mentse? Megengedhetjük-e magunknak azt a gondolatot, hogy Mária ‒ akinél szeretőbb anyát ‒ nem találhatunk, elmulasztaná bármely gyermekét megmenteni az örök haláltól? (132-133. oldal)