Nyugat hatása már a közel-keleti keresztények esetében is jól érezhető, hiszen a itteni keresztény családok is előszeretettel díszítik fel lakásukat, állítanak karácsonyfát. Azonban nem felejtették el az ünnep vallási, spirituális jellegét sem, a felekezet tagjai részt vesznek az ünnepi szentmiséken, majd hatalmas felvonulásokat tartanak, illetve különböző vallási helyszíneket is felkeresnek.
Major Balázs régész, a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió alapítója a Kossuth Rádió Vasárnapi Újság című műsorában elmondta: a keleti keresztény egyházban számtalan különböző felekezet létezik, de ezek mindegyike unióba lépett Rómával, vagyis a nyugati, latin egyház szokásait tartják, így december huszonnegyedikén este ünneplik Jézus születését. Hozzátette, az ortodoxok viszont egy héttel később tartják a karácsonyt.
Több nyugati szokás is gyökeret vert a Közel-Keleten
„A latin civilizáció megette a Közel-Keletet” – mondta Major Balázs. Több nyugati szokás is gyökeret vert a térségben, az itt élő keresztények is előszeretettel
díszítik fel lakásaikat, illetve állítanak karácsonyfát.
A Szíriai-Magyar Régészeti Misszió alapítója kiemelte, a közel-keleti felekezetek tagjai a karácsony spirituális tartalmát sokkal komolyabban átélik, mint a nyugati társadalmakban. Itt kifejezetten egy családi ünnepről van szó. December huszonötödike a családról szól, ellátogatnak a rokonokhoz, ismerősökhöz, és együtt élik át a karácsony misztériumát. Az ünnepi szentmisén is részt vesz minden hívő felekezeti tag.
A közel-keleti keresztények is megtarthatják vallási ünnepeiket
„December huszonnegyedikén csak fél napos munkaidőben kell dolgozniuk a munkavállalóknak azokban az országokban, ahol keresztény vezetés van, vagy a keresztény vezetők hatása erőteljes a hatalomgyakorlókra” – mondta Major Balázs.
Hozzátette, azokban az országokban, ahol muszlin többség van, de a keresztények elismert tagjai a társadalomnak – mint Szíriában, ahol mindig is megbecsült része volt a kereszténység a társadalomnak – ott a
felhatalmazással rendelkező keresztényeknek vallási ünnepeiken nem kell dolgozniuk.
Emellett Szíriában például a keresztény hivatalnokoknak, munkásoknak a vasárnap délelőtt szabad, hogy részt tudjanak venni a szentmiséken annak ellenére, hogy az országban a péntek és a szombat a szünnap.
A háború ideje alatt visszafogottabban ünnepeltek
A Közel-Keleten jelenleg egy proxyháború zajlik, minden nagyhatalomnak megvan a maga milíciája és az általa támogatott hadsereg – emlékeztetett a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió alapítója. Hozzátette, hivatalos statisztikák szerint több mint ezer független, fegyveres szervezet működik a térségben. Major Balázs kihangsúlyozta, több keresztény területet is súlyos csapást ért a háború alatt.
„A Keresztények Völgye néven ismert terület, az Anszari-hegység déli zónája, ahol egy tömbbe körülbelül kétszáz-kétszázötvenezer keresztény él” – mondta Major Balázs. Ez a szám azonban a háború miatt körülbelül a duplájára nőtt, mivel más területekről is ide menekültek a keresztények. A völgyben lévő várat azonban több évre az ellenzéki erők foglalták el és rendszeresen lőtték a keresztény településeket, iskolabuszokat támadtak meg, családi házakba törtek be.
„A háború legsúlyosabb időszakában visszafogottabbak voltak a karácsonyok”
– mondta a Szíriai-Magyar Régészeti Misszió alapítója.
Felhívta a figyelmet arra is, hogy ebben a régióban jól lehet látni, hogy a közel-keleti keresztények számára a karácsony nem csak családi ünnep, hanem spirituális is, hiszen a szentmisék után hatalmas utcai felvonulásokat tartanak, és különböző szent helyeket is felkeresnek a hívők.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg.
