A Napló és történetének bemutatása
Mint említettük, Fausztina nővér halála előtt négy évvel kapott parancsot napló vezetésére, élményeinek leírására. A terjedelmes mű (a magyar változat a kísérő tanulmányokkal és a mutatókkal együtt 528 oldal) bemutatja Fausztina nővér lelkiségét és az Isteni Irgalmasság üzenetét.
,,Az Isteni Irgalmasság ügyében -- mint oly sok másban -- Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa volt a Gondviselés embere. Wojtyla még krakkói segédpüspök korában felkereste A. Ottaviani bíborost (1963), és előterjesztette a Naplóval s tartalmával kapcsolatos terveit. A kardinális biztató szavakkal bocsátotta el a jövendőbeli pápát: 'Siessen, mielőtt a tanúk meghalnak.' Karol Wojtyla a későbbi évtizedekben -- mint Krakkó érseke (1964), bíborosa (1967), majd Szent Péter utódja (1978) -- újabb és újabb módon támogatta az Isteni Irgalmasság ügyét. Megindította a boldoggá avatást bevezető információs eljárást (1965), ehhez megjelentették a Napló kritikai kiadását (1981), Róma püspökeként kiadta a Dives in misericordia kezdetű enciklikát (1980), 1993. ápr. 18-án, húsvét második vasárnapján boldoggá avatta Fausztina nővért, 1997-ben pedig elzarándokolt a nővér sírjához. (Fausztina nővér holttestét a boldoggá avatás kapcsán 1966. nov. 25-én exhumálták, és a kolostor kápolnájában -- Kraków Lagiewniki, ul. Siostry Faustyny 3/9. -- helyezték örök nyugalomra. A hamvak a boldoggá avatás után a fali sírfülkéből átkerültek az Irgalmas Jézus oltára alá.) Érthető, hogy ezen lépések után világhódító útjára indult az Isteni Irgalmasság üzenete. Ennek hathatós eszköze a Napló, amely a magyarországi kiadással az angol, a német, az olasz, a francia, a spanyol, a portugál, az orosz, a portugál (brazil), a szlovák, a cseh és a vietnami után immár a tizenkettedik idegen nyelven jelenik meg.
Eddig azonban hosszú utat tett meg a Fausztina nővér nevéhez fűződő üzenet. Valóságos keresztutat kellett bejárnia.
A. M. Deskur bíboros bevezetőjéből és a Jegyzetek 154. pontjából (Napló 474. o.) megtudjuk, hogy az Isteni Irgalmasság ügyét 1959. március 6-án a Szent Offícium Indexre tette, vagyis megtiltotta a kultusz terjesztését, s maga Sopocko professzor is szigorú figyelmeztetést kapott. A templomokból kikerültek az Irgalmas Jézus-képek. Egyedül a krakkói kolostor híres festménye (Adolf Hyla) maradt eredeti helyén. A Szent Offícium lépésének komoly okai voltak. A hivatalos vizsgálatot megelőzően ugyanis ellenőrizetlen és rossz fordításokban kezdték terjeszteni a Napló egyes részeit. Az intézmény a tilalommal elejét vette a zűrzavarnak, s amikor elérkezett a Gondviselés által kijelölt idő, elkezdődhetett a teljes körű és hivatalos vizsgálat.
A tilalmat 1978. június 30-án oldotta fel a Hittani Kongregáció. Az eseményeket a háttérből Karol Wojtyla szorgalmazta. Sopocko atya nem érhette meg a sikert, mert 1975. febr. 15-én meghalt Bialystokban.
Miközben folyt a munka az Isteni Irgalmasság ügyében, Krakkóban megkezdődött Fausztina nővér személyével kapcsolatban az 1965. okt. 7-től 1967. szept. 20-ig tartó ún. információs, ezt követően pedig a boldoggá avatási eljárás, amely 1993. április 18-án a boldoggá avatással, majd 2000 húsvétjának második vasárnapján Fausztina nővér szentté avatásával ért véget.
Beteljesedtek tehát Fausztina nővér szavai. Elérkezett az idő, hogy a világ megismerje Isten Irgalmasságának minden embert megszólító üzenetét. A Napló egyházi jóváhagyással kerül világszerte az emberek kezébe, imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, kilencedét.
Az Isteni Irgalmasság ünnepét 2000. április 30-án II. János Pál pápa ünnepélyesen kihirdette.
F. Macharski bíboros 1996. febr. 22-én Isten Irgalmasságának Apostola néven világméretű mozgalmat indított. Új bazilika is épült Krakkóban az Irgalmasság Anyja Nővérei Kongregációjának területén. Alapkövét, amely a Golgota-hegyéről származik, II. János Pál pápa 1997. jún. 7-én Krakkóban ünnepélyesen megáldotta. -- Mindez természetesen nem csupán a Kongregációnak, de az egész világegyháznak s benne hazánk hívő népének is nagy öröm és lehetőség. A teljes kézirat Magyarországon is elérhetővé vált, egyházi jóváhagyással.
A Szeretetláng „kegyelmi hatása” az imavirrasztások közben a haldoklókra is kiárad, melynek kegyelmi „hatásmechanizmusa” a következő: a Szeretetláng fohásszal imádkozunk a haldoklóért, aki mellett a kegyelem hatására „megvakul” a sátán, vagyis tehetetlenné válik a haldoklóval szemben, így az Úr kegyelméből a haldoklóban felindított bűnbánat által lelke megmenekülhet a kárhozattól (I/110). Szembetűnő, hogy a Szeretetláng kiáradása igen nagy segítséget nyújt a tisztítótűzben szenvedő egyháznak (vö. I/34,115; II/15–16).
A Die Welt német újság 2004. szeptember 23-án leközölt egy cikket:
Torinó-i Lepel egy anatómiailag pontos fotónegatív, mely a Feltámadás első pillanatát örökítette meg, a kiszenvedett, halott Krisztust. A Manoppelló-i Kendő a Feltámadás "második pillanatát" mutatja pozitív képként, a szenvedések és torzulások nyomait még magán viselő, nyitott szemű, a még meg nem dicsőült Krisztus Arcot. Ezért nevezhető a „Feltámadás Pillanatának”!

La Salette 2.

Fausztina nővér bemutatása 5
eseményét, amikor „Erzsébet hallván Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel.” (Lk 1,41) Ez esetben tehát a Szűzanyából egy kegyelmi kiáradás történt, átsugárzott a „kegyelmi hatás”, vagyis Jézus!
(vö. I/63) alázattal, csendben (vö. I/116-II/1). Maga az Úr kéri a Lelki Naplóban: „Vegyetek részt mindannyian ebben a lélekmentő, nagy megváltó munkámban!” (III/164)

Amikor abszolutizálják, ami nem abszolút, hanem relatív, ezt úgy hívják: totalitarizmus. Ez nem felszabadítja az embert, hanem megfosztja méltóságától, és rabszolgává teszi. Nem az ideológiák mentik meg a világot, hanem egyedül az, ha az élő Isten felé fordulunk, aki teremtőnk,
Fausztina nővér készséggel fogadta Isten kezéből mind a küldetést, mind pedig a szenvedéssel teljes életet. Jézus sok
,,sötétség belső homályát'', a ,,kísértéseket'', a ,,megpróbáltatásokat'', ,,melyeket senki sem ért meg''. 
−
Erzsébet asszony:


Krisztus az Eucharisztiát az Egyházra „mint az ő egységének és szeretetének a jelképét” hagyta, „és azt akarta, hogy ezáltal minden keresztény egységet alkosson és a többihez kapcsolódjék … mintegy jelképezve az ő egyetlen testét, amelynek feje ő maga…” [vö. DH 1635; 1638]. …
Gondolatban legyen szemünk előtt a Magyar Szent Korona 
A Naplót (lelki önéletrajz) Fausztina nővér Jézus világos parancsára életének négy utolsó évében írta. Benne a nővér lelkének aktuális és korábbi, Istennel való találkozásait jegyezte le. Ahhoz, hogy feljegyzéseiből küldetésének lényegét megérthessük, tudományos elemzésre is szükség volt, amit az ismert és nagyra becsült teológus, Prof. Ignacy Rózycki atya végzett el...
Szent Faustyna Kowalska nővér lelki vezetője 
Kedves Olvasóm!
Naplója feltárja lelki élete mélységeit. Az olvasó megismerkedhet lelkének Istennel való mély egyesülésével, erőfeszítéseivel, harcaival a keresztény tökéletességre vezető úton. Isten gazdagon megajándékozta kegyelmekkel: a kontempláció adományával, az Isteni Irgalmasság titkának mélységes megismerésével, látomásokkal, kinyilatkoztatásokkal, rejtett stigmákkal, a prófétálás adományával, az emberi lelkekben való olvasás tudományával és a ritkán előforduló misztikus eljegyzés rendkívüli kegyelmével. ...


Szűzanya: Legyetek áldozatosak, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Rajtatok múlik, segítsetek Nekem, hogy a Láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntető kezét közös erővel visszatarthassuk! (I/92)
»Imádkozzatok, virrasszatok, jöjjetek össze ketten-hárman és vegyétek fel a harcot a sötétség pusztító erejével. Ne tétlenkedjetek! Úgy tesztek, mintha nem volna Atyátok az égben, aki figyel reátok. Áldozataitokkal, melyek a tiszta szeretettől izzanak, perzseljétek fel a bűnt. Ne higgyétek, hogy ez lehetetlen! Csak bízzatok Bennem!« (I/90)


Helena Kowalska 1905. aug. 25-én született a lengyelországi Glogowiec faluban tízgyermekes vallásos parasztcsalád harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve mély vallásos lelkület, az ima szeretete, a szorgalom, az engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte. Az iskolát csak két és fél évig látogathatta: tizenhat éves, mikor Aleksandrówban és Lódzban szolgálóleány lesz, hogy szülein segítsen.
A rendben Faustyna Maria nővér nevet kapta. Újoncidejét Krakkóban töltötte, és itt tette le első, majd öt évvel később örök fogadalmát -- a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre -- St. Rospond püspök jelenlétében. A kongregáció több házában is dolgozott, legtovább Krakkóban, Plockban és Vilniusban, ahol szakács, kertész és portás munkakörben tevékenykedett.
Hazánkban Erdő Péter bíboros érsek hagyta jóvá a Mozgalmat 2009. június 5-én, melyet másnap a X. Országos Szeretetláng Találkozón hirdetett ki. Részlet: „...Jelen soraimmal a krisztushívők jogi személyiséggel rendelkező egyházi magántársulásaként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében megalapítom a Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom Társulást. Egyben jóváhagyom a főegyházmegye területére nézve is a társulás 2008. augusztus 15-én, a brazíliai Sao Paulóban elfogadott és 2008. december 11-én a mexikói Hermosillói Főegyházmegyében jóváhagyott szabályzatát. A társulás életére és munkájára Isten bőséges áldását kérem. Szolgáljon működésük hazánk lelki megújulására!” (494-1/09 sz. Jóváhagyási Dekrétum). ‒ eddig az idézet!
2010-ben Nihil obstat- és Imprimaturral a Szent István Társulatnál megjelenhetett a teljes Lelki Napló kritikai kiadása.
Mondom, ilyen még nem volt, ez a legnagyobb csodám, melyet most teszek veletek! (...) Szavaim tiszták és értelmesek, csak ti ki ne forgassátok, félre ne magyarázzátok. Mert nagy felelősséggel tartoztok ezért. Álljatok munkába, ne tétlenkedjetek! Én csodával határos módon segítek nektek, melyet érezni fogtok minduntalan. Bízzatok Bennem és cselekedjetek sürgősen!« (II/18)
Forrás: Kürtösi Krisztián atya a Szent Mónika Közösségnek írt 2018. novemberi hírlevelének részlete.
Maradj velem Uram, mert szükséges, hogy velem légy, hogy el ne feledjelek. Tudom, hogy milyen könnyen elfordulok tőled.

Szent II. János Pál pápa három évtizeden át (krakkói segédpüspökségétől kezdődően), pontosabban 1963-1993-ig dolgozott Boldog Faustyna Kowalska Naplójának egyházi elfogadtatásán. Feltehetően a Napló tartalma is hozzájárult ahhoz, hogy második enciklikáját az Isteni Irgalmasságnak szentelte.
A befejezésben a pápa felszólít bennünket: ,,Könyörögjünk Istenhez az irgalomért századunk embere számára!'' (DM 98). ,,Mária közbenjárásával könyörögjünk, aki szüntelenül hirdette a 'nemzedékről nemzedékre' szóló irgalmat. De imádságunkhoz mindazok közbenjárását is várjuk, akikben a hegyi beszéd szavai már valóra váltak: ''Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalmat nyernek'' (DM 101). A pápa elmondja: az Egyház feladata, hogy folytassa az irgalom kinyilvánítását. (Vállalnia, hirdetnie és élnie kell az isteni irgalmat.) Az Egyház azért él, hogy az irgalom jele legyen.
Ezen a napon, a nagyböjt negyedik vasárnapján – a görög-katolikus egyházban –, szentéletű János atyánknak, a mennyekbe vezető létráról szóló írás szerzőjének emlékét tartják.
Forrás: Kürtösi Krisztián atya a Szent Mónika Közösségnek írt 2018. novemberi hírlevelének részlete.
Isten akaratának nem lehet útját állni, a Szeretetláng ügyében sem! Mint arról beszéltem, minden nehézség és akadályoztatás ellenére is terjedni kezdett a világban.
Részlet, Antonio Arregui Yarza guayaquili érsek 2008-as jóváhagyásából:


»Az Úr arra hív bennünket, hogy ne csak szemléljük Őt, hanem lelkünk tápláléka is legyen. Hiszen emlékszünk, minden egyes szentmisében maga az Úr hív meg bennünket: „Vegyétek, és egyétek, ez az én testem”. Ezt a meghívást az ember nem utasíthatja vissza, ha bűnbánatot tartott és szívében él a vágy, hogy az Úrral találkozzon: „teljesen egyesül a mi emberi állapotunkkal. A kenyérben és a borban, melynek színe alatt Krisztus nekünk ajándékozza magát, mint a húsvéti vacsorán, a teljes isteni élet érkezik hozzánk és közli magát velünk a Szentség alakjában.” (Sacramentum Caritatis 12. o. 8. p.)

Azt is bizonyító erejű tanúságtételnek tarthatjuk, ahogyan a Tajvani Francia Egyetem tanszékvezető professzora Dr. Zsoldos Imre SVD atya kiállt a Szeretetláng kegyelmi hatásának rendkívüli hatékonysága mellett. Idézem:
Szent II. János Pál pápa így ír az irgalmasság bibliai tartalmáról:




A tisztánlátást tovább akadályozzák az egyre nagyobb számban megjelenő, álmisztikus meséket tartalmazó írások. Az így keltett zavar nagyon legyengíti a természetfeletti jelek hatékonyságát, a bűn szerzője pedig ,,tévútra vezeti az egész világot'' (Jel 12,9b), melynek nyomán a bűn egyre inkább megszerveződik és elhatalmasodik következményével együtt.
Fontos megjegyezni: Fausztina nővér Naplója, az Isteni Irgalmasság üzenete – jóllehet a magánkinyilatkoztatás körébe tartozik – az Egyházon belül már nem képezi vita témáját. A legmagasabb egyházi fórum – II. János Pál pápával az élen – tisztázott és lezárt minden kérdést, s ajánlja a hívek figyelmébe.
Az asszony – maga sem tudta miért –, de egy kicsit jobban körülírta a foglalkozását: 





2008. április 14-én folytatott beszélgetésem során az ördögűző arról számolt be, hogy addigi esetei közt az ördögűzések alkalmával valahányszor próbaként a Szűzanya Szeplőtelen Szíve Szeretetlángjának kiáradását kérte, a megszállott egyén szabadulása feltűnően hamar és könnyen megtörtént. (2009/2. 137-174)
Korunk az elhatal-masodó bűn korszaka. A Szentírás nagyon sok tanítást ad a bűnről és következményeinek elhatalmasodásáról. Még a ,,termékeny föld is szikes mezővé'' válik ,,lakóinak gonoszsága miatt'' (Zsolt 106,34). Az ember számára a legnagyobb rossz a bűn, mert minden fájdalomnak, pusztításnak s végül az örök boldogság elveszítésének ez az oka. Szűkebb környezetünkben éppen úgy, mint a világ és az Egyház életében fájdalmasan tapasztaljuk a teret hódító bűn rombolását. Szent Pál apostol ezért figyelmeztet bennünket: ,,Ne adjatok teret a sátánnak'' (Ef 4,27). A bűn végkifejletét Jakab apostol röviden így összegzi: ,,A bűn meg, ha elhatalmasodik, halált von maga után'' (Jak 1,15).
veszélyébe. Az Isten találékony szeretetében ezért szólít meg bennünket újra és újra.
Egy gyakran hangosan vitatkozó házaspár, akik maguk is csodálkoztak hirtelen indulataikon – mert szerették egymást –, felkerestek egy szent remetét, hogy tanácsot kérjenek tőle. 
Széthúzásra hajlamos emberek minden közösségben vannak, mely gondot akkor jelent, ha a nézetkülönbségek ellenségességgé fajulnak. Ennek pusztító lehetősége már kezdetektől fogva kísérti az emberi közösségeket, mert a bűn következménye, és mindaddig fenn is áll, amíg nem alakul ki közöttük egy egységes, a természetfelettihez kötődő célt adó ideál, mely mindenki elvének és etikai ítéletének felette áll! Különösen áll ez a magyarságra!
Ennek okán kellett elszenvednünk Trianont és emiatt érhettük el a világ népei közt is kiemelkedő csúcsot, azt hogy nálunk a legmagasabb az egy főre eső hazaárulók száma!
Erzsébet asszony nem hirdette égi megbízatását, sem a kapott üzeneteit, és csupán 1965-től kezdett kiszivárogni ez a nemzetünknek adatott kegyelmi kiváltság, mellyel az Istenanya az egész emberiség szívét-lelkét kívánja megérinteni.
Az első római útjára 1976. február 28-án, két gyóntatója
Nagy vigaszként fogadta, amikor „1979-ben Székesfehérvár akkori püspöke, Dr. Kisberk Imre Nihil obstattal látott el egy olasz nyelvű Szeretetláng füzetet (prot. nr. 1404/1979) megállapítva, hogy „a szöveg nincs ellentétben az Egyház tanításával”.
Erzsébet asszony égiekkel való bensőséges kapcsolata egészen 1985. április 11-én bekövetkezett haláláig folytatódott. Sírja a Budapest Remetekertvárosi Szentlélek Plébánia altemplomában van.
Úgy véljük, 1830-ban a Csodás Érem átadása alkalmával új korszak kezdődött történelmünkben. Az elhangzott üzenet, az átadott érem története, s két oldalának rajzolata jelzi az új korszak nagy nyitányát. A Szent Szűz Jézus akaratából teljes és hatékony mozgósítást kezdeményez az emberiség hitének, keresztényi életének megőrzéséért és kiteljesedéséért.
Jellemző, hogy a Mária-jelenések üzeneteiben az Egyház Anyja minden alkalommal az örök boldogságunkat veszélyeztető bűnre és a nyomában járó pusztításra hívja fel figyelmünket. Már a Csodás Érem felirata, a híressé vált imádság
Minden hónap harmadik, vagy negyedik csütörtökén 20 órától közös imádságot tartunk a Városliget szélén, a Dózsa György út Damjanich utcai torkolatánál állott egykori Magna Domina Hungarorum, közismert nevén 

Sajnos, az utókor már nem láthatja Erzsébet asszony egy-két önkéntes segítővel épített kertvégi kis házát
Ebben a kisházban élte át Erzsébet asszony pokol látomását is, melyet legidősebb lányának elbeszéléséből hallottam.
Amint erőtlenül belépett, nyomban lerogyott a székre, meg se tudott szólalni, csak lehajtotta a fejét és sugárzott róla a szenvedés. Soha nem mondta el, mit élt át, de évekkel később, amikor lánya valamire azt mondta, hogy 'ez lehetetlen', ugyan az a fájdalom ült ki és megrendülten sóhajtott: „Csak a pokolból kikerülni lehetetlen...”
Erzsébet asszony a kapott üzeneteket az Úr határozott kérésére jegyezte le, négy nagyalakú füzetbe. Személyéről idézem egyik lelkivezetőjét

Máriában mintegy Új Évaként!

„Mária igenje Krisztus igenjét vetítette előre, amikor a világba jött. Mária válasza az angyalnak tovább folytatódik az Egyházban, amely arra hivatott, hogy Krisztust megjelenítse a történelemben, készséggel kínálva fel szolgálatát, hogy Isten továbbra is meglátogathassa az emberiséget az ő kegyelmével” – mondta XVI. Benedek pápa.
Ezzel együtt azonban meg kell állapítanunk, hogy a Szentírás összességében sokat ír a Szűzanyáról, ha számbavesszük, hogy az ószövetségi Szentírás sokhelyütt kifejezetten Róla szól ‒ még akkor is ‒, ha a megtestesülésről és a megváltásról beszél, hiszen a Szent Szűz áll Isten megváltó tervének középpontjában. Ezek a kinyilatkoztatások ugyanis a Szűzanyát nem privát vonatkozásaiban, hanem isteni küldetésében mutatják be, melyből kiviláglik legfőbb szerepe, hogy Krisztus mellé társul, és kísérőül rendeltetett a Megváltás Művének megvalósításában.


békekölcsönt pedig nem tudott jegyezni. Ha netán valahová felvették, a "káderezés" során kiderült "klerikális" beállítottsága és rövid úton menesztették az egyedülálló hatgyermekes családanyát! Hát bizony, ilyen volt az az "emberarcú szocializmus", melyben nem a munkás tevékeny ereje kellett, hanem csakis a lelke!
1965-től ugyanis egyik menye halálával három pici gyermek nevelését is magára vállalta nagyanyai jogon, beteg apjukat is gondozva.
Erzsébet asszony nem csak napi áldozó volt, de az Úr kérésére, hogy "ne hagyja egyedül", elkérte a templomkulcsot, hogy a késő este nagy részét szentségimádással töltse, ezzel is engesztelve a magára hagyott Édes Üdvözítőt! Egy alkalommal az áhítatos templomi magányában, maga Jézus játszotta el neki az orgonán a "Templom csendes mélyén" kezdetű dalt, mely Erzsébet asszony kedvenc egyházi éneke volt. Ezt hallhatják e műsor háttérzenéjeként!
Akik látták Szűz Máriát, leírhatatlanul gyönyörűnek tartják és a Mennyek szépséges Királynőjének nevezik. Azok, akik megtapasztalták segítségét, azok a Mindenkor Segítő Szűzanyaként tisztelik, akik pedig bújukban-bajukban kezdik kérni anyai jóságát, azok a Reménység Anyjaként szólítják meg imáikban. Ezek ismeretében a felszínes lélekben talán felviláglik Mária anyai szerepe, és mint a Hajnal Szép Sugara, beragyogja hitéletét és életét!
"Az Üdvözlégy, szivárvány az égen, a Legszentebb Szentháromság békeüzenete, a szelídség és a kegyelem jele, amit a föld fölé maga az Isten ragyogtatott. (Grignon - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ, Stephaneum,1944; 45-46)



Aki nem csak állást szerzett neki egy nyugdíjas házaspárnál, de a plébánia énekkari közösségében ismerkedett meg Erzsébet a későbbi férjével, Kindelmann Károllyal, akivel 1931-ben kötött házasságot.
közbenjárásával könyörögjön Istenhez, hogy azok akik elhagyták az igazságot megtérjenek. Tapasztalatból tudjuk ugyanis, hogy a Szűzanyához intézett, szeretetből fakadó imádság soha nem volt hiábavaló. Igaz ugyan, hogy az Egyház elleni viszály a jövőben sem szűnik meg, hiszen az első korintusi levél szerint „szakadások lesznek körötökben, mert a hithűek csak így tűnnek ki közületek.” (11,19). A Szent Szűz azonban nem szűnik meg segíteni megpróbáltatásainkban, bármily súlyosak legyenek is azok. Ő, fogantatása óta vívja a harcot, hogy a sátán fejét végleg eltiporja!« (Vö. Ad diem illum laetissimum /25/ 1904. február 2.) ‒ idézet vége!

A fél évszázados kommunista országrombolás elmúltával – hazánkat kivéve – több államban is sorra újjáépítették a II. Világháborúban vagy azt követően elpusztult nemzeti kegyhelyeiket. Így történt ez Németországban a 




nélkül.” (I/41) ‒ idézet vége, bár legszívesebben megismételném!
Budapest egyik legjlntősebb, a szocializmusban lerombolt templomának újjáépítését vagy egy méltó emlékhely kialakítását civilek többször felvetették, az ügy egyelőre ennél tovább nem jutott. Pedig a hajdani Felvonulási tér rövidke, de annál érdekesebb múltját érdemes lenne a helyszínen érzékelhetővé tenni a Hősök terére érkező turisták és a városlakók számára is.
A szerkesztő utószava 
A „dicsőséges tanácsköztársaságról” nem lehet eleget beszélni. „Most úgy látom, hiába volt a kísérletünk, hogy ennek az országnak a proletártömegeit öntudatos forradalmárokká neveljük. […] Félreállunk, hogy majd újult erővel, tapasztalatokkal gazdagabban új harcba kezdjünk a proletariátus diktatúrájáért” – e szózat kíséretében vette a kalapját Kun Béla bolsevik anyaszomorító a 133 napos emberkísérlet zárónapján, 1919. augusztus 1-jén, amikor elvtársaival pucolni kényszerült a hatalomból.

Csak egyetlen példa: Kádár János kommunistáival általános támadást intézett a regnumi papok ellen. „1961. február 6-án éjjel ismereteink szerint 865 helyen tartottak hajnalig tartó házkutatást katolikus papoknál, cserkészvezetőknél, a Regnum Marianum töretlenül munkálkodó tagjainál. A „recept” a szokásos volt: 
Jézus Krisztus nevelőatyja, a Boldogságos Szűz Mária jegyese és hitvese. Dávid király családjából származott, Éli fia. Amikor Gábor főangyal megvitte Máriának az istenanyaság örömhírét, József már Mária jegyese volt. Amikor nyilvánvalóvá lett, hogy Mária áldott állapotban van, József szívében megérezte a Szent Szűzből áradó kegyelmi hatást (Erzsébethez hasonlóan), ami megrendítette. Mint mélyen istenfélő igaz ember, nem tartotta magát ugyanis méltónak az isteni misztériumban való részvételre. Ezért a törvény lehetőségei szerint, titokban akarta elbocsátani jegyesét. Álmában az angyal szavára mégis magához vette Őt. Szűzi jegyesével Názáretből a júdeai Betlehembe ment a népszámlálásra, ahol egy istálló-barlangban jött el Mária szülési ideje. A Kisded Jézus Templomban való bemutatásakor fölajánlott áldozatból (két gerlice) következtethetően szegény ember volt. A Háromkirályok látogatása után a Gyermekkel és anyjával Egyiptomba menekült, majd Heródes halála után visszatért Izrael földjére és Názáretben telepedett le.
Szent József üdvtörténeti szerepe az volt, hogy jogi biztonságot és oltalmat nyújtott a Megváltó szűz Anyjának és Isten megtestesült Fiának. Halála előtt József adta át Dávid családjában az Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsőszülöttségi áldást Jézusnak. Ebből következik a tiszteletnek az a foka, mellyel az Egyház Józsefet tiszteli. IX. Pius pápa az Egyház védőszentjévé tette.
Ám a kommunista diktatúra cinikus politikája itt nem ért véget: 1969-ben (Kádár János javaslatára) nagyjából az egykori Regnum helyén állították fel Kiss István tanácsköztársasági emlékművét, mely lényegében Berény Róbert nevezetes, 1919-es "Fegyverbe!" plakátjának térbeli
megjelenése volt. Spirális talpazatát Hofer Miklós tervezete. (Az emlékmű, a Liget fái közül kirohanó hatalmas munkásfigurája ma is megvan a Szoborparkban!)
a ligetbe vezető, beton terelőelemekkel határolt, rendezetlen útszakasza található.
és egy másik
kisebb követ mementóul. 


Voltak, akik az egész éjszakát ott töltötték. Nem akarták árván hagyni a szomorú sorsú templomot. A templom előtt elsuhanó "sztálin-trolikból" kíváncsi és csodálkozó tekintetek néztek a templom felé. Sokan leszálltak. Nem is tudták, miért volt ott a szomorú sokaság. Kérdezősködtek és megtudták, hogy nem egyszerű temetés volt, hanem egy egész nemzeti eszme romlásra ítéléséről volt szó, templomával együtt.
Visszaemlékezések szerint a hívek olyannyira ragaszkodtak templomukhoz, hogy azt élőlánccal vették körbe s a végsőkig mindent megtettek a megmentéséért. Azokat, akik a templomért felemelték szavukat, az ÁVH válogatott büntetésekben részesítette: a résztvevőkre gyakran több évtizedig tartó börtön várt.
képek: a lerombolt Megváltó Krisztus székesegyház romjai, az ide tervezett sztálini rémálommal; a Szovjetek Palotájával, rajta a 70 méteres lenin-szoborral. Mindez akkor nem készült el, a Székesegyházat viszont most újraépítették a moszkvaiak ugyan oda és ugyanúgy!)



1948-ban Csiszér Ferenc atya egyik napról a másikra eltűnt. Mint később kiderült az Andrássy út 60-ba vitték, ahol érdekesmód "bevallotta", hogy belga kém és ezért 5 évre elítélték. Újabb gondokat okozott, hogy a Regnum közössége színre vitte James F. Coopernek – a Nagy indiánkönyv írójának – egy 1828-ban írott, „A vörös kalóz” című művét, melynek plakátjait a hatalom provokációnak minősítette. (Az ügy korra jellemző sajátossága, hogy a bíróság által kiszabott pénzbüntetés és szabadságvesztés mértékét már az ítélethirdetést megelőző napon lehozta a Népszava.)
Minden valószínűség szerint 389-ben született Skóciában, Kilpatrick-ban. Apja katonatiszt, vagy szerpap volt, ez bizonytalan. Édesanyja rokona volt a tours-i Szent Márton püspöknek. Patrik neve püspökké szentelése előtt Szukát volt.
A csodálatos szent életpéldája, hősies áldozatossága és rendkívüli imaélete bő aratásokkal és kegyelmi gyümölcsökkel áldották meg Írországot. Elmondott naponta 150 zsoltárt 200 imádsággal, éjjel ennél is többet. Alig aludt, és imádságai mellett tevékeny apostoli életet folytatott.


1931. június 14-én Magna Domina Hungarorum, vagyis Magyarok Nagyasszonya néven
Az idő gyorsan haladt és a Regnum Marianum templom már beletartozott az Aréna út képébe, melynek fenséges képet kölcsönzött. Az 1945-ös ostrom sokat ártott templomunknak. Különösen az ablakok kitörése okozott jelentűs gondot, mert akkoriban nem lehetett az üveget pótolni. Építészetileg azonban az ostromot túlélte a toronytalan templom. Ekkor végre a 600.000 pengős tartozástól is megszabadult a plébánia. 1946. szeptember 12-én iktatták be az új plébánost, Dr. Tóth Jánost, aki a nyugdíjba küldött Dr. Némethy Ernő pápai kamarás helyébe lépett. Tóth atya nagy lendülettel fogott bele munkájába és sikerült is szép eredményeket elérnie. Leginkább dicsérhető a ministráns gárda, mely 40-50 állandó taggal, a felrobbantásáig működött. Belső berendezése egyre inkább gazdagabbá vált. Minden virágzásban volt. A hívek szeretettel csüngtek templomukon. Hat pap fáradozott, hogy mindenben a legjobbat tudja nyújtani. Már hangszóró is volt. Már kupolavilágítás is díszítette a templomot. Már egyre több nagyszerű dologgal dicsekedhetett a kívülről egyébként is gyönyörű templom.
De mit tehet az, aki számára már késői e poszt-sorozat igazságának felismerése? Merthogy, „négy dolgot, nem lehet visszavonni: Isten parancsait, a kimondott szót, az elhált kapcsolatot és az elmúlt időt.” (UH 768) – Nos, már említést nyert, hogy az agy képlékeny szerv és egész életünk során változik, így tehát a rossz beidegződéseket is meg lehet szüntetni, de csak tudva és akarva! Ne kedvetlenítsen el senkit a tradicionális kínai medicina álláspontja
A külső-erzsébetvárosi egyházközség 1918 végén alakult meg, kápolnájuk a Damjanich utca 50-es számú ház udvarán működött. Innen indult valami "régi-új", a Regnum Marianum szellemisége. Ennek folytán a "Regnum Marianum Plébánia" már 1919. május 4-én létrejött
"Hálatemplom" ötletét, hasonlóképpen a párizsi Sacre Coure megépítéséhez, melyet a francia nép a Gyilkos Francia Forradalomtól való megszabadulásért állíttatott hálájának kifejezéséül!

kapcsolatban élő nők esetében ez az adat 68%, ahogy ez 
A "Regnum" mindmáig valódi fogalom, egyféle varázs, bűvölet, úgy a hajdani diákok, papok és hívek lelkében egyaránt. Egy fogalom, amely a mélyebb hitéletet, a bensőségesebb Mária-tiszteletet, vagyis az aktív katolicizmust jelentette és jelenti. Ezt fejezte ki és bizony ezt kell, hogy kifejezze ma is a Regnum kifejezése.
Kezdeményezések, amelyek először mutatták be a Prohászka által megfestett diadalmas katolicizmust; kezdeményezések, amelyek hamar átlépték a Regnum szűkebb határait s az egész magyar katolicizmusnak közkincsévé váltak. És ennek folytán kelt szárnyra a legszebb és leghódítóbb ifjúsági irodalom, a Zászlónk, a tüneményes, felülmúlhatatlan magyar ifjúsági lap (1902). Ezt követte aztán a kisebb gyermekek lapja, a Kis Pajtás (1906) és még később a Nagyasszonyunk a leányifjúság számára. (Nyisztor Zoltán, "Ötven esztendő, Századunk magyar katolikus megújhodása" c. regénye és Svoy Lajos püspök visszaemlékezései nyomán)