Az Istenanya üdvösséges terve 1
Azzal, hogy a kegykép a birodalom fővárosába került, az ikon mellett a görög katolikusság is a világ látókörébe került. Sőt azt is ki kell jelentenünk, hogy az eredeti kegykép a mai napig nagy tiszteletnek örvend a bécsiek körében, mi több - számos imameghallgatás is történt ott.
Mivel az ungvári unió 50. évfordulóján történt a könnyezés (1696), a görög katolikusok úgy tarják, hogy a Szent Szűz így „szentesítette” a görög katolikusság döntését. Az ortodoxok viszont azt gondolják, hogy az Istenszülő az uniót siratta meg. Ám tudjuk, hogy az Istenfiú Anyja, Mária "az egy akol és egy pásztor" evangéliumi megvalósításán munkálkodik, és ennek engesztelő kiváltságát országára a Regnum Marianumra bízta! Isten malmai azonban lassan őrölnek, de maradéktalanul!
1943-ban kezdték meg a pécsi ferencesek az új kegyoltár kialakítását. A kegykép ugyanis egy idő óta, az ikonosztáz királyi ajtaja fölött volt, és a kép megcsókolása – az érintés – a nagy tömeg miatt nehéz feladat volt. Ezért az északi mellékhajóban lévő mellékoltárt alakították ki a kegykép számára. A falba vágott két új ajtón kívülről, a templomudvarról is megközelíthető lett. Így lényegében a kép vissza került a réges-régi helyére! A templom művészi képekkel való kifestését két festőművész, Boksay József és Petrasovszky Emmánuel végezte. A templom teljes, külső-belső felújítása után a megáldásra és a kegykép áthelyezésére 1946. szeptember 8-án, az első könnyezés 250. évfordulóján került sor negyedmilliónyi zarándok jelenlétében. Két év múlva XII. Pius pápa a máriapócsi kegytemplomnak a „basilica minor” címet adományozta.
Tény, hogy sokakat megérintettek a máriapócsi események. Így például az irodalomra sem volt hatástalan: a könnyezés előtörténetét, lezajlását és a második könnyezést Tartallay Ilona foglalta az Ékes Virágszál című regényébe.
/Forráshivatkozás a sorozat első posztjában!/ (folyt.)
A NEMZETI KEGYHELY HONLAPJA: http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=3360
