A kegykép és a könnyezés története 4
A pócsi fatemplomban a Mária-ikon helye évekig állt üresen. Már a kép Bécsbe szállításakor, útközben is számos másolat készült a csodás képről, nem is tudni hány darab. Hazánkban – többek között – Egerben, Budapesten, Esztergomban (a Bakócz-kápolnában) őriznek egy-egy másolatot. Ausztriában egyébként hét templom birtokol egyet-egyet, de Németországban és Svájcban is van néhány másolat.
Egy ilyen másolat került az eredeti kép helyére Máriapócsra is, melyet a császár készíttetett el az egri püspökön keresztül. A kegykép másolata tehát Telekessy egri püspök intézkedésére került a pócsi görög katolikus fatemplomba az eredeti helyére. A hívek azonban mégiscsak az eredetit kívánták vissza. A püspök le is írta egy későbbi levelében: “Én nyolc évvel ezelőtt egy Bécsben festett és az elsőhöz egészen hasonló képet küldtem oda, dehát nem nagy ott annak a tisztelete”.
Ám, az Istenszülő megmutatta és bebizonyította, hogy ő Pócsot választotta ki magának kegyhelyül, ahol szeretetét megmutatja a katolikus nép iránt. Ugyanis sem a Stephansdomban lévő eredeti kép, sem a másolatok nem könnyeztek többé, de az amit Pócsra vittek, az igen, mégpedig kétszer is (1715; 1905)!
A pócsi másolat könnyezése bizonyítja, hogy az Istenszülő Pócsot választotta ki kegyelmeinek helyéül, s ezért tiszteljük mi is kegyhelyként.
A mostani kép eredetéről kétféle változat is szól:
Az egyik szerint még a kép Bécsbe való átszállításakor készítettek egy másolatot a Kassa melletti Bárcán, a jezsuiták kolostorában. Festőjét nem ismerjük.
A másik változat szerint a pócsi katolikus parókus a császárhoz intézett beadványában a kép visszaadását kérelmezte. Az uralkodó ezt rossz néven véve, az egri püspökhöz intézett leiratában ígéri, hogy az eredeti képről másolatot készíttet, s azt a pócsi görög katolikus templomnak ajándékozza, lásd mint fentebb.
/Forráshivatkozás a sorozat első posztjában!/ (folyt.)
A NEMZETI KEGYHELY KÉRÉSE: http://www.gorogkatolikus.hu/?muv=hir&hir_id=3360
