Ha szentek a családtagok, szent a család is!
Mária fia, Józsefnek is fia az őket egybekötő házassági kötelék ereje által: „Hűséges házasságuk alapján mindketten kiérdemelték, hogy Krisztus szüleinek nevezzük őket, nemcsak Krisztus édesanyját, hanem atyját is, és éppen olyan módon, ahogyan ő Mária hitvese volt – nem testi, hanem lelki értelemben”. (Szent Ágoston, De nuptiis et concupiscentia, I, 11, 12.) Ebben a házasságban semmi sem hiányzik a házasságkötés alapvető feltételei közül: „Krisztus szüleinél megvalósult a házasság minden java: utód, házassági hűség és a szentségi jelleg." (Uo. 11-13)
Mint említettem: Jézus, Mária és József családi közössége szent volt, imádságos és csendes, mégis előfordult benne feszültség! Hogyan? Tanulmányozzuk azt az egyetlen történetet, amelyet Szent Lukács írt le a tizenkét éves Jézusról a templomban. (Lk 2,41–52.)
Mária és József buzgó hívőkként, minden évben felmentek húsvétkor Jeruzsálembe. A tizenkét éves Jézust is magukkal vitték. Hazafelé, mikor már egy napja úton voltak, váratlanul felfedezték, hogy Jézus nincs körülöttük. Elképzelhetjük, hogy mit érzett Mária és József, amikor ebben a teljesen irtóztató helyzetben találták magukat. József az „apa” mélyen átérezte felelősségét, mégsem gyúlt haragra, csupán bánkódott hanyagságán!
„Fiam! Miért tetted ezt velünk? Íme, apád és én bánkódva kerestünk téged” (Lk 2,48). Mária szólítja meg Jézust, mert anyaként sokkal szorosabb, intimebb a kapcsolata Jézussal. A fiú mindig fiú marad, és úgy is kell szólítani. Ám a válasz elgondolkodásra késztette őket, mint szülőket! „Miért kerestetek engem? Nem tudtátok, hogy nekem az én Atyám dolgaiban kell lennem? De ők nem értették meg, amit nekik mondott.” – írja Szent Lukács. (uo. 49-50)
Nézetem szerint Mária és József nagyon is megértették Jézusuk szavait, mutatja ezt a minden további „vitát” azonnal lezáró higgadtságuk. Szinte rádöbbentek és újragondolták saját égi-földi szerepüket az isteni misztériumban!
(Források a 11. részben!) (folyt.)
Poszt bevezető
Montforti Grignon Szent Lajos a nagy Mária-tisztelő Szent Lajos életét szeretném bemutatni 2004-ben kiadott könyvem nyomán. Fogadják szeretettel és nyitott szívvel!
1614. októberében letartóztatták, de ő a kínzások hatására sem hagyta el hitét, nem árulta el társait és a rómahű kisközösségeket.
véletlenül járt Glasgow azon részében, és csupán a kaján elvhűség vitte a helyszínre. A rózsafüzér, szó szerint szíven ütötte és úgy érezte, mintha kígyó marta volna meg. Lelkében mély nyomot hagyva, hetekig nem tudott szabadulni annak gondolatától, hogy nem véletlenül történt vele az eset. Ez kikezdte kálvinista hitét. 
Abba a názáreti szülői házba költöztek, mely tanúja volt az Angyali Üdvözletnek. Az épület egy barlang elé épült három falával (a 13. században ezt az épületrészt menekítették az angyalok Loretóba, a muszlim hódítók elöl!)
Több mint három évig tartózkodtak Egyiptom földjén és eközben a Kisjézus is futkosó gyerek lett. Folytonos menekülésükben jó 2000 km-t tettek meg! Mindvégig egyetlen szállítóeszközük a kis szamaruk volt, és időnként csónakot béreltek, hogy átkeljenek a folyókon.
voltak. Honfitársaik között ugyanis kevésbé tűntek fel így, üldözőik számára. Heródes ugyanis, miután értesült az elmenekülésükről, orrgyilkosokat küldött utánuk, akik állandóan a nyomukban voltak! Olyannyira, hogy emiatt volt olyan hely, ahol egyetlen órányit pihenhettek csupán, és máris szedelőzködniük kellett!
kisbabája mellé éjszakára, ámde a férje egy rablóbanda tagja volt. Bár a víz igen nagy érték volt arrafelé, mégis az asszony vizet melegített, hogy Mária megfürdethesse Jézuskáját. Az anya utána abban a vízben még megmosdatta a beteg gyermekét is, mire az nyomban meggyógyult! Amikor a férj hazatért és rosszallta a vendégek befogadását, a felesége könnyek közt mutatta meg egészségessé lett kisfiukat, így aztán még útravalót is csomagoltak a Szent Családnak, és ellátták jó tanáccsal, hogy merre menjenek, ahol kevéssé vannak útonállók!
pásztorok az egyszerű embereket, míg a Három Király a világ hatalmasságait képviselte, akik alázattal leborultak egy kis csecsemő előtt, akiben felismerték a próféták által jövendölt Királyok Királyát Dávid házából.
Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában. Egyszer csak angyalok jelentek meg nekik, és az Úr fényessége körülragyogta őket és így szóltak: Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve. (Vö. Lk 2,8-12) A hírről az esszén asszonyok is értesültek és másnap gyümölcsöket hoztak Máriának és szolgáltak neki.
érkeztek, hogy hódoljanak az Újszülött Király előtt.
Szent József gondosan fölpakolta élelemmel és meleg takarókkal Annáék szamarát, melynek volt egy kis csacsija is, mely szintén velük tartott. Megpróbált tehát minden lehetséges kényelmet biztosítani Máriának a hosszú útra! Egyikük sem aggodalmaskodott, mert erősen bíztak Istenben.
Szent József tehát be lett avatva az Úr Üdvözítő Titkába, lényegében Mária anyaságának titkába. Néhányan ezt a szentírási részt, óhatatlanul a második angyali üdvözletnek tartják. Azzal a különbséggel, hogy míg Mária esetében nappal történt a jelenés, József esetében éjjel zajlott, álmában. (József, az élete másik két legfontosabb döntését is éjszaka hozta meg. Fontos megjegyezni, hogy az angyal felszólításának hitelében másodszor sem kételkedett, mivel nem magáról, hanem Máriáról és isteni Fiáról volt szó! Nem beszélve arról, hogy Betlehemben a megelőző napokban tapasztalhatta Heródes katonáinak felfokozott érdeklődését! Szent József tehát mindkét esetben – és összességében – helyesen cselekedett, és így lett ő „az üdvösség szolgája”. 
E nappal véget ért a Vízkereszttől tartó időszak, a Farsang, és elkezdődött a Húsvétig tartó idő, a 40 napos Nagyböjt. Ennek első napja a Hamvazószerda, mely mindig február 4. és március 10. közé esik, változó napokra.
II. Orbán pápa 1091-ben rendelte el, hogy a papok minden keresztény homlokát hamuval kenjék meg ezen a napon, ez a szokás a katolikusoknál mindmáig fennmaradt. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s azzal rajzolja a keresztet a hívek homlokára. Ezt nevezik hamvazásnak (latinul: impositio cinerum), ami a nagyböjt kezdetét jelző szertartás. A hamuval hintés ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert.
A Szent Családdal ‒ Mária és József kettős igenjével ‒ vette kezdetét az Újszövetség! Ők ketten lettek a letéteményesei az isteni titok-nak. Mindketten a hit ugyanazon útját járták már eleve, és ezt az utat teljességgel az Istenre hagyatkozás, és a megváltás misztériuma hatotta át. És itt a „misztériumon” van a hangsúly, hiszen a Szent Szűz és Szent József nem hideg engedelmességgel közeledtek egymáshoz, hanem nagyon is ráéreztek Isten jelenlétére. És ez az ihletett fennköltség a legbensőségesebb vonzalmat gyújtotta szívükben, úgy is mondható, hogy a lelkük összecsendült a tiszta szerelemben! Jézuson kívül senki sem szerette annyira Máriát, mint ahogy Szent József szerette.
Ennél fogva Szent Józsefről is elmondhatjuk, hogy „nagy dolgot cselekedett vele a Hatalmas, és Szent az ő Neve” (vö. Lk 1,49)! Ez az evangéliumi mondat jól érzékelteti a József és Mária között kiteljesedett – a férfi és nő közti – harmóniát, mely Ádám és Éva kapcsolatában megbomlott!
„Az Istenanya méltósága kétségkívül oly nagy, hogy ennél magasztosabb senkié sem lehet. Mivel azonban a Boldogságos Szűz és József között házassági kötelék állt fenn, semmi kétség nem fér hozzá, hogy József mindenki másnál közelebb áll ahhoz a nagy méltósághoz, melynek alapján az Istenanya minden teremtményt felülmúl. Márpedig a házasság az a legmagasabb rangú közösség, amely természete szerint együtt jár a javaknak a felek közötti közösségével. Ezért, amikor Isten hitvestársul adta Józsefet a Szent Szűznek, nemcsak élettársul, szüzessége tanújául és házassága oltalmazójául rendelte, hanem azért is, hogy e házassági szerződés által ő is részesedjen Mária kiemelkedő méltóságában.” (Quamquam pluries,.177)
esküvői ruhája volt. A hajviseletét a templomi szüzek készítették, ragyogó gyöngyökkel fűzve. Az esküvést követően egy áttetsző fehér fátylat helyeztek a fejére. Mária minden elképzelést felülmúlóan gyönyörű volt és 
alázatos! (Mária és József házasságkötésének napját, az egyházi naptárreform előtt január 23-án ünnepelték! Sőt az 
Názáreti Mária négy éves korától, több lánytársával a Templomban nevelkedett, jámbor matrónák felügyelete alatt. Ez a zárdai lét azonban csak a serdülésig tarthatott, és ekkor a zsidó főpapok a szokásrendnek megfelelően hazaküldték, vagy férjhez adták a lányokat, így Máriának is ez a lehetőség adatott!
Szinte senki nem tudja és nem is akarja tudni, hogy mit jelent ez a szó: 'alázat', hiszen ki akar manapság szerény lenni, mások mögé állni? Még a Miatyánkban is igyekszenek átsiklani a „legyen meg a te akaratod”-on, ha egyáltalán imádkozzák!
szerep jut! A csend, a feszültség és a szemlélődés között olyan ideális harmóniát talált, amely csak azok számára lehetséges, akik a szeretet tökéletességével rendelkeznek. És mindemellett szerény maradt!
„Aki szereti az életét, elveszíti azt” (Jn 12,25). Ezen jézusi tanítás előérzetében József az életét Istenre bízta, tehát sem a „karrierjét” nem építgette, sem mások életútját nem másolta. Lemondott minden természetes vágyáról annak érdekében, hogy megvalósulhasson Isten vele kapcsolatos örök terve. Józsefben nem szolgai, hanem szeretetből fakadó gyermeki ráhagyatkozás volt Isten iránt, aki iránta messze meghaladta azt, amit egy földi ember el tud képzelni.
József maga volt az engedelmesség Isten iránt, és ez annál inkább érdemszerző volt számára, mivel ez esetben sem értette a Fölséges akaratát, pláne amikor később még egy újabb szózatot kapott, hogy menjen Jeruzsálembe a Templomhoz, ahol isteni döntés által el kell jegyeznie egy Szent Szüzet. Ez ugyanis végképp ellentétes volt a saját életfelajánlásával, hiszen kerülte a női nemet.
Előszó V.
Végtére is József, dávidi származása ellenére politikailag jelentéktelen, és szegénysége miatt törzsének családjai között megvetett volt. Ennek ellenére, Máté genealógiája szerint (Mt 1-22), József lett korának összes dávidi leszármazottai közt az, akinek a dicső múlt szent öröksége jutott, a Dávid királyi méltósága. Hiszen, ha nem is vérszerinti apjaként, de nevelője lett a Messiásnak, a Királyok Királyának.
Szent Balázs III-IV. századi örmény orvos, vértanú püspök. Orvosként a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek kezelésére is. Keresztény testvérei a püspökválasztás alkalmával ezért egy szívvel lelkük pásztorává választották. Így lett a kis-ázsiai Szebaszté püspöke, aki a keresztényüldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. Imádságos, csendes életet élt, tanította és gyógyította a hozzá érkezőket. Egy napon rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából. 
A hozzá kötődő gyógyulásokról szóló történetek és legendák miatt lett Szent Balázs az orvosoknak, a kikiáltók, énekesek és a fúvós muzsikusoknak (blasen = fújni) a védőszentje. A 14 segítő szent közé tartozik: Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus.
Boldogasszony napján szentelt kétágú gyertyát tartva, e a szavakkal:
