Magyarok zarándoklatai 1
A magyarok loretó-járása még a középkorban elkezdődött, ugyanis a Rómába zarándokoló magyar búcsúsok rendszeresen útba ejtették Loretót is.
Örömteli és elmélkedésre érdemes a Názáreti Ház magyarországi vonatkozása! Az, hogy először a Magyar Királyság területére hozták az angyalok, kiemelt jelentőségű! A Szent Korona Magyarországa ugyanis Mária Országa (!) és nyilvánvaló, hogy Királynőnk itt érezte legalkalmasabb helyen az Angyali Üdvözletet visszhangzó Házát! És bizonyos, hogy a magyarság részéről is kevésbé a józan mérlegelés, mint inkább a Szűzanya iránti szerető érzelem tette már a középkorban is kedveltté Loretót. Ezt tanúsítják a középkori magyar zarándoklatokról szóló dokumentumok.
Figyelemre méltó, hogy a tersatói csoda emlékére és a néhány ottmaradt nyom alapján a horvátok fölépítették a Szent Ház pontos mását, mely a századok folyamán Horvátország legfontosabb Mária-kegyhelyévé vált.
A XIV. század végén az első név szerint ismert magyar zarándok egy Antal nevű harmadrendi ferences volt, aki ott is halt meg.
1477-ben Ilona magyar özvegyasszonyról olvashatunk, aki úgy végrendelkezett, hogy általános örököse a loretói templom legyen, és ott is temessék őt el.
1489-ben Báthory István erdélyi vajda egy ezüst Mária-szobrot küldött a kegytemplomnak, mert a Boldogságos Szűz közbenjárása révén megmenekült a töröktől.
1502-ben Corvin János, Mátyás király fia Velencén és Anconán át ment Loretóba és a Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepét is ott töltötte, útjára 100 főnyi csapat kísérte el.
A pápaválasztásra igyekvő Bakócz Tamás esztergomi érsek is útba ejtette a kegyhelyet, és azt gazdagon megajándékozta.
(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.) 
(Zarándok magyarjaink ezt láthatták!)

Egy teológiai olvasatban az idők jeleit, a világháborúkat és a totális háborút a rossz elmélyüléseként, a bűn elterjedésének valódi jelképeiként láthatjuk, amelyet először hatalmas méreteiről, világméretű szinten megnyilvánuló borzalmairól veszünk észre. Ezek nyilvánvalóvá teszik a globálisan szervezett bűnözés formáit, amelyekkel tragikusan tele volt már a XX. század is.
Az idő távlatából ma már tisztán látható a mai kor átalakulása, a bűn és az elkorcsosulás egymásra ható bontakozása, a pusztító következményeivel együtt. Az új kor újdonsága nem abban áll, hogy az ember szabadon használja az értelmét Kant tétele szerint, mely a kereszténységben gyökerezik, azon meggyőződésében, hogy az ember Isten képmására teremtetett és képes a teremtő ismeretre. 

Az egyházi állásfoglalás
Szűz Mária efezusi házának hitelességét
Timoni érsek megengedte istentisztelet tartását ezen a helyen. A későbbi izmíri érsekek is kiálltak az egyházmegyéjük területén lévő Szent Hely valódisága mellett minden támadás ellenére is, és amint ilyen esetben szokás, kinyilvánították, hogy mindenkinek joga van erről magánvéleményt alkotnia.
Mint fentebb említve volt 1892 januárjában
Az elkövetkező öt részes sorozatomhoz tbk. felhasználtam a"Boldog Ferenc és Jácinta" c. fatimai folyóirat 2004. I-II. számát, valamint a Mária Rádióban elhangzott előadásaim szövegrészleteit!
Nagyon is nyilvánvaló, hogy a fatimai üzenet a mai korra utal, különös figyelemmel arra a megelőző (vagy a XXI. századot előkészítő) korszakra, amelyet annak a kornak két nagy konfliktusa jellemez, minden összefüggésével, körülményével és következményeivel együtt. 


Efezusi léte utolsó idejében azt láttam, hogy Mária egyre csöndesebb és bensőségesebb lesz, szinte semmi táplálékot sem vett többé magához. 
A Szeretetláng lelkiségét illusztrálják az Úr, Lelki Naplóban elmondott szavai:
Prof. Giorgio Nicolini
Az imahelyiségtől jobbra egy fülkében, amely a falhoz támaszkodott, volt a Szent Szűz hálócellája, s ezzel szemközt az imahelyiség bal oldalán az a cella, ahol a ruháit és eszközeit őrizték. – E cellák egyikétől a másikig függöny függött le, és lezárta a közöttük levő imahelyiséget. – E függöny előtt középen szokott Mária ülni, ha dolgozott vagy olvasott.
A legtöbbször azt a férfit láttam bemenni hozzá vagy elmenni tőle, akit én mindig Jánosnak tartottam, de sem Jeruzsálemben, sem itt nem volt folyamatosan a közelében. Most más ruhát hordott, mint Jézus életében. A ruhája nagyon hosszú és redős volt, szürkésfehér, vékony anyagból készült. Nagyon karcsú és mozgékony volt, az arca hosszú, keskeny és szép, fedetlen fején a hosszú szőke haja elválasztva simult a füle mögé. Gyöngéd megjelenése a többi apostollal szemben nőies, szűzies hatást keltett.
Az alábbiak forrása: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 34-36. oldal. (Részletek), 1996. május 13.
vezet. 


II. Gyula pápa (1503–1513) erődítményt épített a bazilika széles körzete körül, hogy a tenger felől érkező esetleges muszlim támadásoktól védve legyen. Mivel a jelenlegi bazilika 1468-től 1570-ig épült, tehát több mint száz évig (!), így nem képvisel egységes stílust. Lényegét tekintve a korai gótika és a késői reneszánsz stílusjegyeit viseli magán. A bazilika belseje 93x30 méteres latin kereszt alakú. A bazilikában a főhajón kívül több kápolna nyert elhelyezést, melyek közül a Mária Ház kápolnáját látogatja a legtöbb zarándok. A bazilikabelsőt a híres Bramantén kívül az olasz reneszánsz leghíresebb művészei készítették.


Az augusztusi ünnepeken a környező helyek mohamedán lakói is részt vettek, mint zarándokok. A romokat a maguk szentélyének is tekintették. A Korán szerint ‒ amely 72 esetben említi Szűz Máriát ‒ egyetlen ember bűntelen: a próféta Jézus Szűz Édesanyja. A mennybevételét is vallja a Korán. Oktatja a híveket, hogy tisztelettel és dicsérettel vegyék körül Szűz Máriát, így a mohamedánok is szívesen veszik igénybe Szűz Mária anyai segítségét.
P. Eugene Poulin (1843-1928), aki hosszú ideig az izmiri lazaristák házfőnöke volt, annyira meggyőződött a felfedezés valódiságáról, hogy később Gabrielovich álnévvel tanulmány sorozatban ismertette meg a világgal Panaya Kapulut és megvédelmezte az ellentétes véleményekkel szemben. Számtalan zarándoklatot szervezett a Vincés nővérekkel!
„Te pap vagy mindörökké Melkizedek rendje szerint.” (Zsid 7,17)
"A nehéz idők elérkezése előtt készüljetek fel újra erős elhatározással arra a hivatásra, amelyre meghívtalak. Ne unott, közömbös tétlenségben éljetek. Az árral szemben csak az elhivatott lelkek maradnak meg. A nagy veszély, melyet felétek indít a sátáni hatalom, az Én kezem felemelése által indul el. Adjátok tovább figyel-meztető szavaimat minden papi lélekhez. Rázzon fel benneteket előre figyelmeztető szavam és szigorú kérésem. (III/159-160)

A természetfölötti közreműködést körömszakadtáig tagadók egyik hipotézise szerint, a Szent Ház


Szűz Mária házának megtalálása egész sor kutatás, vizsgálat, irodalmi tevékenység eredménye. Hamarosan további expedíciókat szerveztek papok, tudósok, régészek és építészek vezetésével. Ők is bizonyítottnak találták a látnok adatait. Legeredményesebbek a Szűz Mária házában és annak közvetlen közelében végzett ásatások voltak, amelyek korábbi keresztény település létezését bizonyítják Szűz Mária háza körül. Többek között megállapították azt is, hogy az épületmaradványok alapjai még az első századból valók, míg az alapoknak megfelelő felépítmények már bizánci eredetűek és jellegűek. Rendkívül jelentős volt Szűz Mária házában a tűzhely megtalálása. Ezt a helyet fekete kövek és hamu maradvány jelezte. 




tettek hozzá: „itt”. A szöveg latinul így hangzik:
mondta:
Marie de Mandat Grancey és nővérei, az Isteni Szeretet Leányai Szent Vince kongregációhoz tartoztak – vagyis a Csodásérem kiváltságában részesült rendhez –, akik ezúttal sem mulasztották el az Érem terjesztését. A mintegy 75 km-es úton minden kereszténynek adtak egy-egy érmecskét, akik rendkívüli értékként fogadták. Így baráti segítségben és vendéglátásban nem volt hiányuk.
Szerény eszközökkel kezdték el a romok szépítését. P. Joung naponta Szentmisét mutatott be, melyre a környék lakói közül is eljöttek.
1896-ban bronz szobrot készítettek és állítottak a szentély oltárasztalára, mely a Csodásérem Szűzanyát ábrázolja. 


Az Úr Jézus és Édesanyja a benső párbeszédek során nem csak
Fiume és Tersató közti hegyre? Mondom: hegyre! Ráadásul mindezt egyetlen éjszaka alatt még össze is rakva úgy, hogy a helyi lakosok észre sem vették, csak reggelre ámuldoztak! (Mellesleg az égből való leereszkedésnek voltak állítólagos szemtanúi, míg az emberek szervezte „földi-cargónak”, még állítólagosan sem voltak szem és fültanúi!)
Nos, Isten az utaztatás állomásain mindig számba vette az emberek szabad akaratát, a csoda rajtuk érvényesülő kegyelmi hatását, vagyis a „fogadtatást”! Bizonyára nem véletlenül érkezett az Angyali Üdvözlet Háza elsőként a Magyar Szent Korona területére, Mária Országába! Persze annyiban rosszkor, hogy a szívek-lelkek már kevéssé voltak alkalmasak a lélek-nemesítő CSODA befogadására! Ugyanis, nemcsak a Szent Építménynek nem volt alapja, de sajnálatosan már a szentistváni hit-örökségnek sem! Hiszen, nem csak az Árpád-ház halt ki lassacskán, de az emberek ajkán is elhalkult a napi Üdvözlégy bensőséges imája! Mert bizony – kedves Olvasó –, az egyéni és közösségi imádkozás a lélek- és a társadalom lelkületének tápláléka! Ahol ugyanis csökken az Istennel való párbeszéd, ott hamarosan felveti fejét az értékrendek eltorzulása! És ez, a Ház minden állomására igaz, kivéve az országútra való leeresztést! Akkor ennek mi volt az értelme? ‒ Az, hogy az emberek szembesüljenek a


A leírás ráillett az előttük álló romokra és a topográfiai elhelyezkedésére is: „Az Istenanya nem magában Efezusban lakott, hanem olyan vidéken, ahol több ismerős keresztény nő már korábban megtelepedett. Lakása Jeruzsálem (értsd: dél) felől jövet mintegy három és félórányi járásra Efezus előtt balra fekvő hegyen volt ... Efezustól délre keskeny utak vezettek a vadon benőtt hegyre. E hegycsúcs közelében kissé dombos, szintén benőtt, mintegy félóra járásnyi kerületű síkság van: ott volt a település.” Amikor fölmásztak a csúcsra, meglátták a tengert. A négy férfi két napon át vizsgálta a környéket, és megbizonyosodtak arról, hogy megtalálták a házat, amelyet a stigmatizált oly pontosan leírt, anélkül, hogy járt volna Efezusban. Ez volt az a ház, amelyben egykor Szűz Mária élt!
Az alapfalak maradványai is megfeleltek a látnok által megadott Mária Házáról szóló leírásnak. A megmaradt alapfalak romjainak láttán a csodálkozók lelkében megelevenedtek Emmerich Katalin leírásai. Ekkor 1891. július 29-e volt.
(1891) 




irányította őket. Deĝirmendere-be érkezve, egy ortodox görög kolostorban megkérdezte 


Gouyet atya semmi kockázatot nem vállalt. Először is bejelentkezett
Elmúlt egy évtized és az izmiri francia kórházban a „Vincés Nővérek” főnöknője 
elment Názáretbe, „hogy tisztelje a házat, melyben az Ige testté lett.”
volt, a másik az eléje épített 3 falú ház (ez került négy helyszín érintésével, csodás módon Loretóba)!


Emmerich Anna Katalin 1824. február 9-én, a magára vállalt szenvedésektől teljesen legyengülten, az Úr nevével ajkán halt meg. II. János Pál pápa 2004. október 3-án IV. Károllyal - az utolsó magyar királlyal -, egy napon emelte a boldogok sorába.
Boldog Emmerich Katalin leírása szerint: „Ha az ember Jeruzsálem (értsd: dél) felől jön, Mária lakhelye mintegy három és fél órányira volt Efezustól az egyik hegyen baloldalt. Ez a hegy erősen lejt Efezus felé, amelyet az ember délkelet felől jövet úgy lát, mintha szorosan előtte feküdne, amely azonban egészen körbe vonul, ha tovább megyünk. ‒ Efezustól délre, ahol nagy fasorok vannak, s a fák alatt sárga gyümölcsök a földön, keskeny ösvény vezet egy vadon benőtt hegyre, s a hegy oldalában dombos, ugyancsak benőtt vidék található, ott telepedett le.
Amikor János idehozta a Szent Szüzet, akinek a házát előzőleg felépíttette, már több keresztény család és Szent asszony lakott ezen a vidéken, részben föld- és sziklabarlangokban, amelyeket könnyű famunkával lakásokká alakítottak, részben pedig törékeny sátorszerű kunyhókban. ‒ Ők már a heves üldözések előtt ideköltöztek. Mivel a barlangokat és a helyszínt úgy használták menedékül, ahogyan a természet nyújtotta, lakásaik remetelakszerűek voltak, többnyire negyedórányira egymástól, s ez az egész telep itt a környéken hasonlított amolyan szétszóródott parasztgazdasághoz. ‒ Egyedül Mária háza volt kőből. ‒ E ház mögött kis út vezetett föl a sziklás hegyre egészen a csúcsáig, ahonnan a dombok s fák fölött Efezusra és a sokszigetű tengerre lehetett látni. A hely közelebb fekszik a tengerhez, mint Efezushoz, csak néhány órányira van a tengertől. A vidék magányos és nem látogatott”.

Amiként a Naplóban olvasható: ,,Én fénycsóvát adok a kezedbe, ez Szívem Szeretetlángja, melyhez add a te szereteted is és add tovább! E kegyelemmel teljes Lánggal, szívről-szívre járva gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. (vö. I/39)
Frangepán Miklós gróf, a Magyar Szentkorona nevében horvát zsupán, szintén hírét vette a csodának. Modrus-i birtokáról Tersatóba (ma Trsat) sietett és Sándor püspök áldásával négy udvari emberét a Szentföldre küldte, hogy az áthelyezett názáreti házacska hitelességét kikutassák. A kis társaság szerencsésen Názáretbe ért, s ott nemcsak hallomásból értesültek a szent házacska csodás eltűnéséről, hanem saját szemükkel és pontos méréseikkel is meggyőződtek arról, hogy a tersatói új kápolna falai az előbbi helyen maradt alapokkal teljesen összevágnak, s így annak hitelességéhez kétség nem férhet.
Lényeg a lényeg, hogy a nevezett erdő sajnálatosan búvóhelyül szolgált az útonállóknak is, akik a zarándokok életét veszélyeztették, így Isten harmadszor is úgy rendelte, hogy a házat nyolc hónappal az olasz földre érkezése után ismét arrébb vitték, és ezúttal egy közelben levő dombra helyezve. Ám a terület két testvéré volt, akik véresen összevesztek a szentélybe érkező adományokon, ezért Isten negyedszer is tovább szállíttatta a házat, és Loretótól nem messze egy országúton tetette (keresztben) le angyalaival. Az alap nélküli fala egy része az útszéli árok fölé nyúlt a levegőben. (Csak megjegyzem, hogy a helyi törvények szigorúan tiltották, a közlekedési útvonalakra való házépítést! Ez mindenesetre cáfolja azok hipotézisét, akik kényszeredetten tudomásul vették ugyan, hogy az épület valóban a Názáreti Ház, melyet "ügyes mesterek" folyvást szétszedtek és újraépítettek a helyszíneken! Arról persze hallgatnak, hogy ezen "építkezéseknek" sehol nem volt egyetlen szemtanúja, vagy tárgyi emléke sem! Mindamellett, hogy a ma megvizsgált kötőhabarcs nem csak ismeretlen volt Itália területén, de igazoltan szentföldi eredetű! Természetesen az úton nem maradhatott sokáig, így hamarosan innen vitték az angyalok a mai helyére, a loretói dombra. A




Nemsokára orvosi és egyházi vizsgálatok „tárgya” lett. Szenvedéseinek jutalmául abban a kitüntető kegyelemben részesült, hogy kiszakadva teste kötelékéből, mintegy „időutazóként” lélekben áthelyeződött az Úr Jézus és a Szent Szűz földi életének idejébe. Szem- és fültanúként szemlélhette 
+Lorch (Felső-Ausztria), 304. május 4. Magas rangú katonatiszti családból származott, és ő is a császári hadsereg tisztje lett. A 3. sz. második felében szolgált, és megtért a keresztény hitre. A század utolsó évtizedei aránylag nyugodtan teltek az Egyház számára, így Flórián békességben vehetett búcsút a hadseregtől. Mint kiszolgált katona Noricum tartományban, Mantemban telepedett le.
Miközben botozták, ezt mondta: ,,Tudd meg, semmiféle kínzástól nem félek. Gyújtass máglyát, és én Jézus Krisztus nevében örömmel lépek rá. Íme, most áldozatot mutatok be Uramnak Istenemnek, aki megerősített, s ezen megtiszteltetésre méltatott engem.''

Mindenesetre a 

Gondolatban legyen szemünk előtt a Magyar Szent Korona
A téglaformára faragott terméskövekből rakott házikót a Santa Casa-t (a Szent Házat), angyalok hozták Názáretből Tersatóba. A Ház, fa tetőzetű, három falból álló épületrész, mely egy lakóbarlang elő-építménye volt. Ebben a Házban született Szűz Mária, itt élt, és itt köszöntötte az Úr angyala, s mondta ki Mária az IGEN-t! E házban nevelkedett az Üdvözítő, itt dolgozott Szent József, hogy a Szent Családot eltartsa!
A Tersato várában halálos betegen fekvő Sándor corbavi püspök hírt kapott a csodásan feltűnt kápolnáról és nagy vágyat érzett, hogy meglátogassa és gyógyulását esdekelje. Ekkor megjelent neki a Szűzanya, e szavakkal:
Jézus szomorú figyelmeztetése:
Példaként hozható fel
Három 4. századi apokrif irat, a „B. Inatii missa S. Ioanni”,







„Ázsia vidékén” és ott egy közösséget alapított.
Antiochia-i és római tartózkodásáról, ezek mégis megcáfolhatatlan
az evangéliumát Efezusban írta.
elkísérte volna Mária is".






Efezusba vitte a közben ott már megépített kőházába. Szent Irenaeus (+203?) és Szent Eusebius (265-340) is említést tesz arról, hogy János ebben az időben Ázsiába ment – ám az „Ázsia” kifejezés a római terminológia szerint akkoriban Efezust jelentette!


Az 1970-es, 80-as évektől számos tudományterület szakemberei az akkori technikai eszközök segítségével komplex vizsgálatokat végeztek a lepel anyagával, és az azon látható alak vizuális, anatómiai és egyéb jellegzetességeivel kapcsolatosan. A lepel anyagából 49 növényi spórát sikerült kimutatni, ezek közül 14 csak Palesztinára jellemző, és ebből további 8 olyan halofita endemikus faj, amely kizárólag a Holt-tenger és Jeruzsálem környékén honos. Az 1999-ben St. Louis-ban megtartott 16. Nemzetközi Botanikai Kongresszuson tovább árnyalták az addig megállapítottakat; két faj csak és kizárólag a Jeruzsálem-Hebron régióban él.
A kutatók szerint az egyikből, a Gundelia tournefortii fajnevű tövises növényből készülhetett az a süvegszerűség, amely az alak homlokán és fejtetején kimutatott szúrt sérüléseket okozta. Avinoam Danin, aki a jeruzsálemi Héber Egyetem botanika professzora, Uri Baruchhal, az Izraeli Régészeti Főfelügyelőség pollen szakértőjével együtt olyan, március-áprilisban nyíló virágokat azonosított, amelyeket megállapítása szerint ebben az összeállításban egyedül a Jeruzsálem és Hebron közötti területen szedhettek.
Megállapították, hogy ezek közül az egyik pollen gazdája napszakosan csak délután 3 és 4 óra között nyílik. ( Az evangélium szerint Krisztus délután három óra körül halt meg, és a közeledő ünnep miatt, a testét rögtön levették a keresztről, és a halotti gyolcsba csavarták.) A lepel vándorlásáról szóló történelmi forrásokat a pollenvizsgálatok is megerősítették; anatóliai és dél-francia területről származó növényi polleneket sikerült még kimutatni a Jeruzsálem környékiek mellett.
"Ma, amikor ebben a szentmisében imádkozunk, könyörögjünk a családokért, az édesanyákért és egész népünkért. 'A Magyarok Nagyasszonya országa vagyunk'. Ezt ragyogtassuk szüntelenül a lelkek felé. Tartsuk ébren a Magyarok Nagyasszonya óhaját. Egész életünk „minden erejével és áldozataival” óhajtsuk szünetlenül Krisztus országának eljövetelét, hogy a Szűz Anya Szeretetlángja másokban is felgyulladjon és terjedjen a „szeretet szikrái által”. Ezt adja meg mindnyájunknak a Mindenható Isten. Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk, és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen". ‒ Fejezte be beszédét Magyarország bíboros Prímása.

A keresztény Efezus, más okok miatt vált híressé. Az Apostolok cselekedete szerint egy virágzó evangelizáló közösség alakult meg itt, akik az ázsiai provincia lakosságát ismertették meg Krisztus tanaival.
A keresztény időkben „Hagios Theologos” névvel is illették, Szent János evangélista emlékére. (Üres sírja a neki szentelt bazilikában található, bár maradványainak hollétét mindmáig homály fedi!) A kereszténység anatóliai virágzására már az 1. századból vannak emlékek. A Jelenések könyve is említést tesz hét Kis-ázsiai gyülekezetről, ezek név szerint: Epheszosz, Magnézia, Thiatíra, Szmirna, Philadélphia, Pergamon és Laodícea.
Ezt igazolandó az ifjabb Plinius leírja „Epistulae” című művében, hogy a bithüniai kormányzó Traianus római császárnak 112-ben írt levelében megemlíti, hogy különféle népek csatlakoznak a kereszténységhez, és egyre inkább kiürülnek a római templomok.
431-ben a III. Egyetemes Zsinat is e városban ült össze az efezusi Panhagia templomban, ami az első Szűz Máriának szentelt templom a világon, jóval azelőtt, hogy a Zsinat kinyilvánította volna a „Theotokosz” Istenszülő dogmát.
Szűz Mária Házának török neve Meryem Ana, mely egyszerre jelenti „Mária Anya”, „Szűz Mária”, miként „Mária-szentély” kifejezéseket. Ez a hely Törökország Nyugat-anatóliai részén, a régi Efezustól délre, a Bülbül-Dagh (Fülemüle hegy) hegy-völgyeinek erdős részén található, melynek hírneve, jelentősége állandóan növekszik, annál is inkább, mert Szűz Mária háza nem csak a keresztények kegyhelye, hanem a muzulmánok számára is Szent hely!
Feltételezését megerősítette egy hivatásos fényképész,
A Szűzanya szavai:

A sanyarú évtizedek után i.e 27-ben Augustus császár Epheszoszt "Asia provincia" fővárosává tette. Kr.u. 17-ben súlyos földrengés pusztította el a várost, és Augustus építette újjá, Tiberius pedig további segélyekkel támogatta, ami gazdasági fejlődést hozott magával. Szent Pál Efezusba érkezve újra egy gazdag és fényűző várost ismerhetett meg. A Római Birodalom második legnagyobb városaként a lakossága meghaladta az 500 ezer főt. Számos fürdőt, középületet építettek, vízvezetékrendszere is a legmodernebb volt az ókori világban. Emellett Kis-Ázsia fontos kereskedelmi és pénzügyi központja is volt. A legjelentősebb fennmaradt épületek ebből a korból valók.
A város a kereszténység történetének is kiemelkedő helyszíne, hiszen még a Jelenések könyvében is említést nyert (Jel 2,1-11). Szent Pál 2. és 3. missziós útján hirdette itt az evangéliumot. A második alkalommal, több mint két évi apostoli munka után, Demeter ezüstműves lázadása késztette arra, hogy elhagyja a várost (vö. ApCsel 18,19-21; 19,1-20,1).

A tudományos bizonyítékok alapján nyugodt szívvel állíthatjuk, hogy a lepel valóban Jézus Krisztus halotti leple. K.E. Stevenson és G.R. Habermas amerikai tudósok azt állítják, hogy annak a valószínűsége, hogy a leplen található lenyomat Jézus Krisztusé 1 a 82 944 000-hez. Ahhoz, hogy ezt könnyebb legyen megérteni a következő hasonlattal éltek. Képzeljünk el 82 944 000 egydollárost egymás mellé letéve. Ez éppen a New York és San Francisco közti távolság háromszorosa lenne.A bankjegyek közül egyet megjelölünk és valaki, akinek bekötjük a szemét csak egy bankjegyet emelhet fel a földről. Annak a valószínűsége, hogy pont a megjelölt bankjegyért nyúl, ez: 1 a 82 944 000-hez. A végső következtetés a következő:
Valójában alig tudok valamit mondani a pokolról, mert emberi szóval kifejezhetetlen, számomra az volt a lényeg, amit megtanultam és megértettem. Így volt ez akkor is, amikor megláttam a pokol közepét, ahol Lucifer trónja állt. A lába alatt volt egy nagyon nagy, mindenütt szakadozott párna. És megértettem, hogy ezek az elszakadt vallások buzgó követőinek és az egyház ellenségeinek lelkei voltak.
Szent Veronika Giuliani egy másik alkalommal látta a poklot, melyet az ördög mutatott meg neki. "Úgy tűnt, hogy sok lélek hullott bele, csúfak és feketék és mélyen megrettentettek. Mindegyik a másik után zuhant azokba a tüzes, lángokkal teli szakadékokba. A kárhozottak sikolyait és siránkozó hangjait is hallottam, valamint éreztem azt a pokoli bűzt és rendkívül forróságot, melynek nagyságát csak az ég és a föld közötti távolsághoz tudnám hasonlítani. Ami e hely méretét illeti, nem lehet látni sem az elejét, sem a végét. Viszont hallani lehetett sok istenkáromlást és átkot Isten ellen, mely szörnyű kínt okozott a lelkemnek."
Teljes nevén Montforti Grignon Lajos Mária 1673. január 31-én született a bretagne-i Montfort-la-Cane-ban (ma: Montfort-sur-Meu). Apja kispénzű jegyző volt, akinek húsz évi házassága alatt 18 gyermeke született. Lajos a legidősebb volt az életben maradt testvérek közül. 
Chronicon Pascale VII. században: „a szkítaizmus a Vízözön utáni, s a hellenizmus előtti”. Trogus Pompeius: „A szkíták a világ legősibb nemzete, régiségben még az egyiptomiakat is felülmúlják.” Coccius Sabechius így vélekedett: „Senki előtt sem lehet kétséges, hogy a hunok vagy magyarok szkíták voltak”. Bonfini is ezt írta: „Az összes történetírók megörökítik azt, hogy a magyarok a hunoktól eredtek.... akik a szkítáktól származtak.” II. Szilveszter pápa III. Ottó német császárt dicsőítő iratában Szent Istvánt „a szkíthák hatalmas királyának” nevezi. II. Pius pápa, 1500 körül (Cosmographia): „Azt tartják, hogy a Duna partját lakó hungarok is a szkíták neméből valók.”
Epheszosz tipikus ión várossá vált. Templomot emeltek Athéné, Apolló
és az anyaistennő 
A közel 100 éve tartó különböző szakmai vizsgálatok egyre inkább a torinói lepel hitelességét bizonyítják. Ezeknek a vizsgálatoknak köszönhetően a lepel a keresztény világ egyik leghíresebb ereklyéjévé vált, a tudósok pedig ámulva állnak Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának „fényképe” előtt. A vizsgálatokból ugyanis kiderül, hogy a lepelben eltemetett férfit keresztre feszítették, akinek teste negatív, vére pozitív lenyomatot hagyott a leplen. Ezt az értékes ereklyét ma Torinóban őrzik. Az U.S. Air Force Academy tudósai J. Jackson és E. Jumper ismerték fel, hogy a leplen látható lenyomat háromdimenziós. Többször elvégzett részletes vizsgálataik során megállapították, hogy a tudomány nem tud hasonló képet előállítani, és az is kizárt, hogy egy hamisító ilyenre képes lett volna. A lenyomatot nem ecsettel festették, ilyen technika nem létezik, tehát nem emberi alkotás. Nincsenek rajta irányvonalak, mint bármely kép vagy rajz esetében.
Nagy rejtély, hogy a lenyomat színe ugyan sárgásan áttetsző, nem találtak rajta pigmentet, festéket, sem színezék anyagot. A pamutfonal azonban csak a külső részen sárgult meg kis mértékben, ugyanis kiderült, hogy az egy fonatban lévő körülbelül száz szál közül csak 2-3 szálnak változott meg a színe. Lenyomat tehát csak a fonatok felszínén keletkezett, de nincsen a fonál belsejében.
lituus
Átszállítottak egy másik hegyre, ahol az állatok szeméből, orrából és szájából tűz jött ki, foguk éles, és rájöttem, hogy a lelkeket tapossák, tépik és falják fel. Ha sikerült nekik, nem hagyták abba, rájöttem, hogy ez örökké tart. Láttam más hegyeket az elképzelhető legkegyetlenebb kínzásokkal, de lehetetlen leírni, mert ezt emberi elme soha, de soha fel nem foghatja. 

Felhasznált irodalom:

Gino Zaninotti, hírneves olasz tudós szerint a görög soudarion (kendő) szó az arámi sodara szóból származik, ami különböző méretű és felhasználású, főleg lenvászon anyagot jelent. Jézus testét egy nagy, több mint 4 méter hosszú, és egy 1 méter széles gyolcsba göngyölték. Ez a kendő (sodara) takarta be az egész testét és a fejét, alulról és felülről. Az így begöngyölt testet még két vászonnal keresztbe is betekerték. A kendőbe göngyölt fej és a lábfejek kilógtak a vászontakarásból.


JÉZUSOM BÍZOM BENNED!
A jobb oldalon található 1,5 cm széles és 4,5 cm hosszú seb analízise és a sebből kifolyt vér és víz vizsgálatából kiderült, hogy a halál közvetlen oka a szívburok elszakadása volt, melyet az agónia során a burokban összegyűlt folyadék okozott.
A lepel segít nekünk megérteni a Krisztus áldozatával megszentelt szenvedés titkát, mely a megváltás forrása lett az egész emberiség számára – mondta II. János Pál Torinóban. A lepel egyúttal Isten szeretetének és az ember bűnösségének képe. Arra kényszerít, hogy megértsük Krisztus megváltó halálának legmélyebb okait. Ezt a mérhetetlen szenvedést látva még közelebbinek és még nagyobbnak érezzük annak a szeretetét, „aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte”



Legirgalmasabb Jézusom! Te mondtad, hogy irgalmat akarsz, ezért irgalmas Szíved hajlékába vezetem a tisztítótűzben szenvedő lelkeket. Nagyon szereted őket, mégis eleget kell tenniük igazságod törvényeinek. A Szívedből kiömlő vér és víz oltsa ki a tisztítótűz lángjait, hogy ott is dicsőíthessék irgalmad erejét.

A Lepel sebeit vizsgálva (a jobb és bal lapocka fölött) a tudósok egyetértenek abban, hogy Jézus a keresztre feszítés helyére egy keresztfát, patibulumot vitt, amihez a kezei voltak hozzákötözve.
A keresztre feszítés volt a legkegyetlenebb és legmegalázóbb büntetésforma Jézus idejében. A leplen láthatók a felszögezés nyomai. A lábfejek sebeiből arra következtethetünk, hogy a testet ezen a ponton is egy szöggel verték a kereszt függőleges fájához. A bal lábfej keresztezte a jobbat.
A kézfejet a csuklónál és nem a tenyérnél szögezték át, mert a tenyér nem bírta volna a kereszten lógó test súlyát. Ha az egész test súlya ránehezedne a tenyérre, az elszakadna. A szögeket tehát az ún. Destot-nyíláson ütötték át. Ebben a pontban nem található komolyabb vérér, de ott van az ököl mozgatásáért felelős ideg.
A bal csukló sebe két vérnyomot is hagyott a Leplen, melyből a tudósok meg tudták állapítani Jézus pontos helyzetét a kereszten. A pontok 10 fokos szöget zárnak be, tehát Jézus a kereszten többször megpróbált megemelkedni, hogy jobban levegőhöz jusson, és ilyenkor 65 fokot zárt be a váll vonala és a kereszt gerendája, amikor visszaesett, ez a szög 55 fokos volt. Pár pillanatra ilyenkor könnyebben tudott lélegezni, de a fájdalom és a fáradtság miatt újból visszaesett. Ez a fölemelkedés, visszaesés a kereszten körülbelül 3 órán át tartott és szörnyű fájdalmakkal járt. Idővel egyre sűrűbbé vált és a teljes kimerültségig, majd a halálig tartott.

kapcsolatban állt az isteni Gyermekkel és a Szűzanyával. Tizenhét évesen ‒ miután egész sor nemesi kérőt elutasított ‒ apja akarata ellenére Citta di Castellóban belépett a kapucinus apácák kolostorába. A szerzetesközösségben a Veronika nevet kapta, ami azt jelenti: „igaz kép”.
Felhasznált források:
HETEDIK NAP
A katonák töviskoszorút fontak, amit a fejére helyeztek (Jn 19,2). A kínzásnak ezt a módját kifejezetten Jézus számára találták ki, hiszen történelmi forrásokban nincs szó ilyen fajta kínzásról a keresztre feszítés előtt. A lepel szövetén számos vérnyom található, mely vér a koponyán található sebekből folyt ki. Ezeket a sebeket a tövisek fejbeszúródása okozta.
Jézust kegyetlen módon megostorozták. Az egész testén láthatók a római flagrum ostor nyomai, még a fenekén is, ami arra bizonyíték, hogy ostorozásakor mezítelen volt. Ez egy nagyon kegyetlen büntetés volt, nemegyszer halálos. Az ostornak három hosszabb szála volt, amelyek végén lévő fémdarabok minden ütéskor kiszakítottak a testből egy-egy darabot. A testen 120 ostorcsapás általi sebet találtak. Akkori szokás szerint csak azokat ostorozták meg, akiket nem ítéltek halálra, és a büntetés végrehajtása után szabadon bocsátották. Eleinte Pilátus csak megostorozni akarta Jézust: Megfenyítem hát, és szabadon bocsátom
Szent György, 270 körül született, és 303. április 23-án halt meg. A világegyházban április 23-án ünneplik, országunkban április 24-e az ünnepe. Egyházunkban sajnos a történelmi létezését kétségbe vonták, de a liturgiai naptárból nagy népszerűsége miatt nem törölték!
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 90-91. és 94. oldal nyomán. (Részletek), 1997. június 24. valamint augusztus 6.


A cseh származású Szent Adalbert szülei fogadalmat tettek, hogyha megszűnik gyermekük rossz egészsége, akkor felajánlják Istennek. Adalbert fiatalon lett Prága püspöke, de 988-ba n otthagyta a helyét, mert hiábavalónak látta lelkipásztori munkáját az adott körülmények között. Eredetileg Jeruzsálembe készült, de Rómában megállt, ahol négy éven keresztül visszavonult életet élt egy kolostorban. Visszatérésekor Magyarországon Szent István királyt ő részesítette a bérmálás szentségében. Maga többször járt Géza fejedelem udvarában, s szívélyes kapcsolatot alakított itt ki. Adalbert társai, tartva III. Ottó ellenpártjának a bosszújától, Magyarországra jöttek, ahol Pannonhalmán Géza fejedelem, majd Szent István támogatásával monostort építettek. Szent Adalbertet 997-ben miseáldozat közben ölték meg a pogány poroszok, akik közé téríteni ment. Több lándzsaszúrással kivégezték, majd lefejezték. Testét előbb a gnieznoi katedrálisban, majd 1036-ban Prágában temették el. (