Vajúdik a természet, elhatalmasodott a bűn, a hitetlenség, pusztítják az életet és a családot. Az idők jelei, az egyházatyák és a pápák figyelmeztetéseivel összhangban, a hét pecsét zűrzavaros időszakának közeledtére utalnak. Egy mélyen elkötelezett világi katolikus, a kanadai Mark Mallett gondolatait ismertetjük. Napjainkban egy hatalmas lelki vihar, egy globális felfordulás előszelét érezzük, amely itt is, ott is feltámad, majd világméretűvé válik. „A mindenhatóság lehelete fölkel ellenük és forgószél módjára széthányja őket. Az istentelenség így pusztává teszi majd az egész földet, és a bűn felforgatja az uralkodók trónját.” (Bölcs 5,23) A Szentírás szerint a hitehagyás törvényszegése hozza elő e globális felfordulás törvényszegő vezetőjét, az Antikrisztust (ld. 2Tessz 2,3), de ez vezet végül Isten Báránya teljes uralmához..
A negyedik pecsét (Ó, bárcsak hallgattunk volna a Szűzanyára!)
„Amikor feltörte a negyedik pecsétet, hallottam a negyedik élőlény hangját, amint így szól: 'Jöjj!' És láttam: íme, egy fakó ló, a rajta ülőnek neve Halál, és a Pokol követte őt; és hatalom adatott nekik a föld negyedrészén, hogy öljenek karddal, éhínséggel és döghalállal, és a föld vadállatai által.” (Jel 6,7–8)
Míg a második és a harmadik pecsét társadalmi nyugtalansággal és zűrzavarral sújt, a negyedik pecsét magát az alvilágot engedi szabadon: a földön elszabadul a pokol. S erre kaptunk már egy figyelmeztetést: az 1994-es ruandai eseményeket. A mészárlás egyik túlélője így írta le a történteket: „Nem maradt ördög a pokolban; mind ott van Ruandában.” (Egy misszionárius nyilatkozata a Time magazinnak; 1994. május 16.)
Fontos megjegyezni, hogy a Szűzanya 12 évvel korábban megjelent a ruandai Kibehóban, és borzalmas látomásokban mutatta meg a fiatal látnokoknak a jövőt, a „vérfolyamokat". Azt mondta nekik: „Gyermekeim, mindezeknek nem kell megtörténniük, ha az emberek visszatérnek Istenhez!” Az öldöklés túlélője Immaculée Ilibagiza a "Bárcsak hallgattunk volna rá" c. könyvében elmondta: meggyőződése, hogy a kibehói jelenés és a ruandai eseménysorozat „az egész világnak szóló figyelmeztetés!
A fakó ló, lovas éhínséget és döghalált hoz. A szakemberek szerint jó ideje reális eséllyel számíthatunk egy világméretű járvány kitörésére. Érdekes ugyanakkor Szent János utalása a „föld vadállatainak” pusztítására. Az Egyesült Államok védelmi minisztere 1997-ben figyelmeztetett, hogy egyes országok biológiai fegyvereket fejlesztenek: „Értesüléseink szerint egyes országok az Ebola-vírushoz hasonlót próbálnak előállítani, ami nagyon veszélyes dolog volna, hogy a legfinomabban fejezzem ki magam... egyes tudósok fajspecifikus kórokozók előállításával próbálkoznak, célzottan bizonyos népcsoportok és fajok kiirtására; mások olyan rovarok létrehozásán dolgoznak, amelyek bizonyos fajta terményeket képesek tönkretenni; sőt létezik az ökológiai terrorizmus, mellyel nagy távolságból elektromágneses hullámokkal meg tudják változtatni az időjárást, illetve földrengéseket és vulkánkitöréseket tudnak előidézni.” (William S. Cohen amerikai védelmi miniszter 1997. április 28-án elhangzott beszédéből, www.defense.gov) És ha ez mind nem lenne még elég működőképes, akkor még mindig ott van a migrációs erőszakhullám beindítása!
Mindezek fényében vajon hidegen hagyhatnak-e a Szűzanya könnyei, aki újra meg újra figyelmeztetni akarja az évszázadok óta a sötétség útján tévelygő emberiséget, s hívogat, hogy térjünk vissza Szent Fiához?
(folyt)
(Magyar Kurir nyomán)
Az Isten áldjon meg benneteket, imádkozzatok, engeszteljétek Istent és térjetek vissza a szentségi élethez – mert ha most nem, később már biztosan megteszitek –, de akkor már késő lesz!
Ne halogassátok!
Előző rész: http://szeretetlang.blog.hu/2016/08/01/valoban_megkezdodott_a_het_pecset_feltorese_iii_resz
Szent Katalin a 14 segítő szent egyike és Jeanne d'Arc egyik látomásakor az ő biztató hangját is hallotta.

A látványtól megrémült tömegben ez akkora tiszteletet keltett a keresztények hatalmas Istene iránt, hogy sokan megtértek, de még a császárné is kérlelte urát, hogy hagyjon föl a harccal, amelyet Isten ellen folytat. Maga is megvallotta, hogy hisz Krisztusban. Erre a császár őt is megkínoztatta, majd a fent említett testőrtiszttel és a kétszáz katonájával együtt lefejeztette, kiadva a parancsot, hogy Katalint is fejezzék le.
(A most következő sorozat, a Mária Rádió műsorában a 22. részként hallhatták!)
Forrásként a személyes visszaemlékezéseimet és a Szent István Társulatnál több kiadásban megjelent, egyházilag jóváhagyott 508 oldalas Lelki Naplót használtam. 
Apja református kántortanító volt, akit a családja kitagadott, amiért katolikus lányt vett feleségül, ő azonban − közvetlenül katonai behívása előtt −, 1917-ben katolizált. A frontról már csak rózsafüzére és szentírása tért haza egy bajtársa jóvoltából!
„Amikor feltörte a harmadik pecsétet, hallottam, hogy a harmadik élőlény szólt: 'Jöjj!' Ekkor fekete lovat láttam, lovasa mérleget tartott a kezében. Úgy hallottam, mintha a négy élőlény közt szózat hallatszott volna: 'Egy mérő búza egy dénár, három mérő árpa egy dénár. De az olajat és a bort ne bántsd!'” (Jel 6,5–6)
„Sok szegény országban az élet szélsőséges mértékben bizonytalan, és a helyzet még veszélyesebbé válhat. Ez az élelmiszerhiány következménye: az éhezés képtelenül nagy számban szedi áldozatait a Lázárok között, akiknek nem adatik meg, hogy helyet foglaljanak a gazdag ember asztalánál... Mindemellett az éhezés megszüntetése a mai globális korszakban a Föld békéjének és biztonságának megőrzése szempontjából is követelménnyé vált.” (XVI. Benedek pápa: Caritas in veritate 27)
Egy újabb hasonló álmában, melyben egy zöldellő mezőn, angyali seregek kíséretében a Boldogságos Szűzanya, Isten Fiával magához hívta őt, az Üdvözítő Jézus ekkor eljegyezte Katalint valódi gyűrűvel, és ennek emlékére máig ismeretesek az un. "Katalin-gyűrűk".
előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor ezeket jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget és ha hisznek, elnyerik az örök üdvösséget.


II. János Pál pápa 1994. november 6-i szirakúzai látogatása alkalmával pedig ezt mondta: ,,Mária könnyei jelek. Az édesanya aggódó jelenlétét bizonyítják az Egyházban, a világban. Egy anya akkor sír, ha gyermekeit nagy veszélytől fenyegetve látja és szavaira már nem figyelnek. Siratja a széthulló családokat, melyek miatt számtalan fiatal válik áldozatává a fogyasztói társadalomnak, a démoni praktikáknak és a fizikai erőszaknak.
Szirakúzában a könnyezés befejeződése után is feltűnően sok testi-lelki gyógyulás történt. Évente kb. félezer.

Az alexandriai Costus nevű király lányaként született 305 körül. Szüleinek sokáig nem volt gyermeke, annak ellenére sem, hogy a király szüntelen áldozatot mutatott be a bálványisteneknek. Alforabius görög bölcs azt tanácsolta neki, hogy az egy Istennek képét öntesse ki aranyból és áldozzon előtte. Az öntés során csodálatosképp egy feszület formálódott ki. Amint bevitték a pogány templomba, a bálványok mind ledőltek. 
„Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.” (Szent Fausztina Naplója 1146) 
Égi anyánk könnyei rendkívül beszédesek. Ernesto Ruffini sziciliai bíboros, 1953. december 13-i rádióbeszédben hirdette ki a siracusai könnyezést elismerő iratát. Ebben indokként ismertette a laboratóriumi eredményeket, a szemtanúk tanúságát és a számtalan csodát, melyek mind bizonyítják a négy nap rendkívüliségének isteni eredetét. 

házaspárt eskető Giuseppe Bruno ferences atyát, hogy az érsekség által biztosított helyre szállíttassa be a csoda tárgyát. A képet elkísérte az ifjú pár és a csendőrparancsnokok is. 


elsején, a könnyezés negyedik, egyben utolsó napján, a La Sicilia tudósítója egyebek között ezt írta:
"Nem lehet szó szuggesztióról, mert a jelenség tényét olyan személyek is megállapították, akik megrögzötten hitetlenek voltak és csak puszta kíváncsiságból mentek a csodás képhez, talán még azzal a szándékkal is, hogy mindenáron természetes
magyarázatot adjanak a különleges jelenségnek." (vö. Új Ember Kat. Hetilap 2003. 08. 17. LIX. Évf. 33-34.sz)
A csendőrség jelenlétére mindenképp szükség volt a rend fenntartására, annál is inkább, mert a Via degli Orti-hoz közel volt egy 


Ezért is, meg a tömeg miatt is egy asszony kihívatta a csendőrséget.
Útközben a Szűzanya könnyei olyan bőségesen patakzottak, hogy a törvény szolgájának az egyenruhája teljesen átnedvesedett. Mikor a képpel a csendőrség épületébe értek, és a hivatalos marcona férfiak meglátták a síró Madonnát, egyszeriben elcsendesedtek, meghatódva a látványon ‒ és azt tették, amit az egyszerű nép ‒, letérdeltek és elkezdtek imádkozni.
A hivatalos egyházi és polgári szervek, tudományos vizsgálatnak vetették alá mind a domborművet, mind a könnyeket. A dombormű szeptember elseje déli negyed 12-ig könnyezett. Éppen addig, amíg a szakértői bizottság összegyűjtötte a laboratóriumi vizsgálathoz szükséges mennyiségű folyadékot. 
.jpg)
szabadságot és egyenlőséget.
Szirakúza város Santa Lucia negyedének, a Via degli Orti 11. számú kis földszintes házában egy fiatal házaspár húzta meg magát, Angelo Jannuso és felesége Antonietta Guisto. Ők sem voltak vallásgyakorlók, de a Madonnát tisztelték.
Csakhamar összegyűltek a szomszédok, akik a lakásban első tanúi lehettek a természetfölötti eseménynek.
A Fatimai Napcsodának hetvenezer ember volt tanúja, életre szóló hitélményt nyújtva nekik, de mások – aki csak hírből értesültek róla –, azok akár már némi fenntartással is fogadhatták.
A Szent Szűz jelenései egymásra épülő isteni pedagógiát tükröznek, tehát ekként is kell szemlélnünk és értelmeznünk ezeket.
A Kinyilatkoztatásbeli Szűz egy óra 20 percig tartó tanítást adott Brunónak, ám e tanítás célja azonban nem csupán az ő képzésére szolgált, hanem az egész emberiség figyelemfelkeltésére, hogy maradjanak meg szilárd hűségben, a minden szinten támadott Katolikus Egyházhoz, és ez a hűség csak a bensőséges hittel tartható meg! Ennek pedig egyetlen követendő módja: az áldozat, imádság, bűnbánat és a pápával való egység: mely az üdvösség útja!
És lám egy ember Bruno Cornacchiola, aki a legmélyebbről jött, nem csak a világ egyik legnagyobb megtérője lett, de egyik legnagyobb civil tanúságtevője is!
Árpád-házi Szent Erzsébet - a SZERETET nagy szentje királyi vérből született 1207-ben Sárospatakon.
Ugyancsak ekkor mondott beszédet
Tehát hallgassák meg Bruno Cornacchiola tanúságtételének főbb részleteit:

Az 1953-54-es Mária-évi ünnepségek alkalmára Róma önkormányzata a püspöki helynökségnek 25.000 m2 területet ajándékozott a barlang körül, és kiépítette a barlanghoz vezető utakat. A barlang elé ideiglenes kápolna és fedett imaterem épült és egy otthon a ferences atyák számára, akik a barlangra vonatkozó emléktárgyakat és írásokat őrzik.
A jelenés óta a barlangnak olykor liliomillata van. A Szent Szűz közbenjárására "a bűnnek ezen földjével" csodák történtek.
A Szent Szűz 1982. február 23-án ismét megjelent Brunonak és beszélt neki a II. János Pál pápa ellen készülő következő újabb merényletről. Ez a jövendölés 1982. május 12-én következett volna be Fatimában – melyet sikerült meghiúsítani.
1997-ben, II. János Pál pápa megerősítette a hely nevét: „A Harmadik Évezred Tre Fontane-i Szűz Máriája” néven.
Bruno Cornacchiolát orvosok és pszichológusok elé rendelték. E vizsgálatok azonban kedvező eredménnyel zárultak.
A barlang és környéke hamarosan népszerű zarándokhellyé vált. Gyógyíthatatlan betegek is eljöttek, s közülük jó néhányan gyógyultan távoztak. Gyorsan terjedtek a hírek a csodás gyógyulásokról és a néhány alkalommal ismétlődő Napcsodáról – ami még jobban vonzotta a zarándokokat.
1949. október 9-én egy rózsafüzér zarándoklat alkalmával Bruno Cornacchiolát személyesen fogadta XII. Pius Pápa. A Szentatya beszélgetést kezdeményezett Brunóval, aki könnyezve mesélte el megtérésének történetét és ajándékként két dolgot nyújtott át a Szentatyának e szavakkal: »ez a protestáns Bibliám, amelyet hibásan értelmeztem – és ezáltal sok lelket öltem meg, ez pedig az a tőr, amelyre rávéstem: „Halál a pápára”« – és sírva kért megbocsátást, hiszen ezzel a tőrrel kívánta megölni a Szentatyát. A Pápa megáldotta Brunót és mosolyogva így szólt: „Ily módon adtál volna még egy mártírt az Egyháznak, most pedig Krisztusnak még egy győzelmet a szeretetben.”
Arra a mozgalomra, amivel a Kinyilatkoztatásbeli Szűz megbízta Cornacchiólát, 1948-ban XII. Piusz pápa áldását adta ARDITI di CHRISTO (Krisztus bátrai) címen.
A barlangi kezdetleges kis szobor helyébe Domenic Ponzi színes szobra került 

Hajójukat Magyarország felé szándékoztak irányítani, de egy rendkívüli vihar Skóciába sodorta őket, ahol „Véreskezű” Malcolm uralkodott, aki kegyetlen irtó hadjáratot folytatott atyja gyilkosa, Macbeth hívei ellen. A 47 éves Malcolm nem csak menedéket adott nekik, de
Életrajzában ez áll: Skócia királya a legnemesebb családból vett magának feleséget, aki bölcsességének és jámborságának hatására Malcolm király elhagyta véres vad szokásait, nevéhez fűződik az irtó hadjárat befejezése. Az egész királyi udvar megváltozott és Margit
királyné előtt többé egy durva szót ki nem ejtettek. Támogatta az elesetteket, és szegény-szállásokat építtetett. Rendeletbe hozta, hogy minden napnak első órájában hozzanak eléje kilenc szegény árvát, akiket maga etetett meg. 
Edinburgh-ban hunyt el, 1093. november 16-án, 47 éves sem volt.
Leo Cushley, Saint Andrews és Edinburgh érseke bejelentette, hogy felélesztik a 13. századi eredetű zarándokhagyományt Szent Margit, a magyar származású királyné tiszteletére, melynek során, minden év június 19-én Dunfermlinbe zarándokolnak, ahol Szent Margit relikviáit őrzik az
apátság kápolnájában.

felszólította a megtérésre, a Katolikus Egyházba való visszatérésre, egyben felvilágosítva őt az Egyház tanításáról, az Evangéliumok hitelességéről és arról, hogy mennyire szükséges, hogy minden keresztény imádkozza a rózsafüzért!
A világ fiai, érzéketlenek a bűnök iránt és a pokol felé húzó igazi súlyát, majd csak a Krisztussal való szembesülésükkor tapasztalják meg, de akkor már megváltoztathatatlanul! Ettől a nehezéktől mentesült Bruno a Bűnbánat Szentsége által! Nem csoda, ha vigyázott kegyelmi állapotára és rendszeresen járt gyónni s áldozni, mert már tudta, hogy a bűnben való élet a legtragikusabb állapot a földi ember számára.


Albert a bajorországi Lauingenben született 1200 körül gróf Albert von Bollstädt néven. Lovagi családból származott, a szülei katonai vagy közéleti pályára szánták. 1223-ban mégis belépett a páduai domonkos rendbe, s ezzel kezdetét vette pihenést nem ismerő lázas tevékenysége. Egyszerre volt szerzetespap, politikus és egyháztanító, tanár és író, provinciális és regensburgi püspök, kutató és természettudós, híres prédikátor, filozófus és teológus.

Május 6-án elment a jelenési barlangba azzal a forró kéréssel és hatalmas vágyódással, hogy újból találkozhasson Máriával, hiszen, aki csak egyszer is látta a Szeplőtelen Szüzet, élete végéig vágyakozik Őt látni.
Amint a barlanghoz ért, azonnal térdre esett és imádkozni kezdett. Egy pillanat múlva a barlangban különleges fény támadt, melyből a Szűzanya alakja tűnt elő. Mária nem mondott semmit, csak mosolygott és szeretettel nézett Brunóra, akinek ez volt a legnagyobb jutalom és megerősítés abban, hogy reménykedhet, hogy az igaz utat járja.
Bruno majdnem sírva fakadt. Íme a pap, akiről a Szűzanya beszélt. Ez egy olyan atya volt, aki már sok protestánsnak segített a Katolikus Egyházhoz való visszatérésben, annál is inkább, mert egykor maga is protestáns volt!

Pár napon belül ez a felszólítás a rendőrségre került, és hamarosan megkeresték a szerzőt. Kihallgatták Brunót és gyermekeit, megállapítva, hogy igazat beszélnek. Az Il Messaggero, Il Popolo, Il Giornale d’Italia napilapokban megjelent, jelenésről szóló cikkek után tömegével kezdtek jönni a zarándokok a jelenés barlangjához Tre Fontanéba. 



Amikor befejezték, így szólt gyermekeihez, a visszafogott könnyektől még mindig hunyorogva: „Mindig azt hangoztattam, hogy a tabernákulumban nincs ott Jézus, és hogy ez csak a papok által kitalált hazugság. Márpedig, ezzel nem mondtam igazat! Most megmutatom nektek, hol van a mi üdvözítő Jézusunk!”
„A Gyönyörű Asszony a barlangban azt mondta nekem, hogy itt van Szent Fia Jézus, aki az emberiség Megváltója! Korábban azt mondtam, ebben ne higgyetek, ezért tiltottam meg nektek, hogy imádkozzatok. Nagyot hibáztam, most már biztosan tudom és tudjuk, hogy Jézus itt van. Imádkozzunk és imádjuk Őt!”
A bizalommal teli kérés meghallgatása
A beszédből semmit nem hallottak, de az élmény teljesen áthatotta őket.




Evangé-lium, a rossz erők betörését megakadályozó bástya. Imádkozd, és erős leszel! Én veled leszek. Ez az én Anyai ígéretem. Imádkozzatok és vezekeljetek, hogy megmenthesselek benneteket mindattól, ami be fog következ-ni! Az igazi vezeklés a kölcsönös szeretet és megbocsátás, a felebaráti szeretet parancsának megélése. Olvassátok a Szentírást és amilyen gyakran csak tudtok, vegyetek rész a Szentmisén! Imádjátok az Oltáriszentségben jelen lévő Jézust és rendszeresen járuljatok a bűnbánat szentségéhez. Töltekezzetek, amíg nem késő! A hitvalló keresztény állandó feladata, hogy imádkozzon a bűnösök megtéréséért, a hitetlenekért, és a keresztények egységéért az Egyházon belül. Mert minden egyes hittel és szeretettel elmondott Üdvözlégy, Jézus Szívéig ér!"
Az Istenanya, hogy megszabadítsa Brunót a vele való találkozás realitásának kételyeitől, ezért így szólt: „Olyan bizonyítékot adok át neked, mely megmutatja, hogy amit most átélsz, az valóban az Isteni valóság megtapasztalása volt, és nem a megtévesztő szellem aljas játéka – mint azt majd hangoztatni fogják neked. Valamennyi paphoz, akivel találkozni fogsz, fordulj ezzel a kérdéssel:
Atyai szívünk aggódik a magyar nép ellen elkövetett gonosztettek miatt, amelyeket azért szenved, mert elkövette azt a "bűnt", hogy az alapvető emberi jogok tiszteletben tartására törekedett. Ehhez hozzájárul másik aggodalmunk a veszélybe került béke miatt, valamint fájdalmunk, midőn látjuk, hogy megfogyatkoznak azok sorai, akiknek tekintélye, egysége és jóakarata, általános vélemény szerint, sok bizalmat megérdemelt volna a népek közötti igazságosságon és igazi szabadságon alapuló egyetértés folyamatos visszaállítása terén.
Isten! Isten! Isten! Bárcsak hangzanék ez a kimondhatatlan név, minden jog, igazságosság és szabadság forrása, a parlamentekben, a tereken, az otthonokban, a gyárakban, értelmiségiek, fizikai munkások száján, a sajtóban és a rádióban. Legyen az Isten neve – amely rokonértelmű a békével és a szabadsággal – a jóakaratú emberek irányító mértéke, a népek és nemzetek köteléke, a jel, amelyről a közös felszabadulás munkájában a testvérek és munkatársak felismerik egymást. Rázzon fel benneteket az Isten a bódultságtól, szabadítson meg a zsarnokokkal és a háborús uszítókkal való minden bűnrészes kapcsolattól, világítsa meg lelkiismereteteket, erősítse meg akaratotokat az újjáépítés munkájára. Mindenekfölött pedig visszhangozzék az Ő Neve a templomokban és a szívekben hatalmas fohászként az Úrhoz, hogy végtelen hatalmával segítsen végrehajtani mindazt, aminek elérésében az emberi erők oly nagy nehézségbe ütköznek. 
A Hölgynek mély-sötétbarna haja volt és mezítelen talpáig érő zöld palástban állt. A palást alatti ruhája tündöklő hófehér volt, rózsaszín övvel átkötve, s az egész jelenséget aranyló sugárkoszorú vette körül. Jobb kezében a Bibliát tartotta mellén, bal kezét is ráhelyezve. 
Bizony, november 4-e után is volt elszántság, fegyver és lőszer, igaz, hogy csak 7 hősies napig, mert Ny-Európa és az USA, megszegte ígéretét és szemreb-benés nélkül hagyta vérbe fojtani egy hős nép szabadság törekvését! Eisenhower ameri-kai elnök, biztosí-totta a szovjet vezetést, hogy az USA nem lép fel kifogással a "magyar ügy rendezésében"! A nekiszabadult "elvtársak" pedig "lerendezték" nemzetünk szabad-ságtörekvését! Az Egyesült államok, még azt is megaka-dályozta, hogy a spanyol Frankó tábornok százezer fős katonai segítsé-get nyújtson Édes Magyar Hazánk-nak! (Lásd:
magukat, gerillacsoportok szerveződtek az erdőkben, a szovjet bábkormánnyal szembeszegülő munkástanácsok, szovjetellenes röplapokat és újságokat nyomtattak! Legtovább (nov. 10-11) Pesterzsébeten folytak a harcok, de Csepel központjá-ban, az Óbudai Schmidt kastélynál, az újpesti Szent László tér környé-kén, Kőbányán az Éles-saroknál, Erzsébetvárosban, a József- és Ferenc-város középső részén a végsőkig (november 7-10) védekeztek a szabadságharcosok.
Az átmenetileg hozzáfért szovjet statisztikai anyagok szerint,

Idegőrlő hosszú percek után végre rátalált Gianfrancora, aki térdepelve, összekulcsolt kezekkel nézett a barlang felé, nagy elragadtatással és leírhatatlan örömmel ismételte: „Bella Signora!” (Gyönyörű Asszony).
„Mit beszélsz te kisfiam? Mit látsz?” – kérdezte az apja. A gyerek azonban nem válaszolt; annyira lekötötte figyelmét a látvány.
‒ Na most aztán elég a hülyeségből, azonnal álljatok fel! – de a gyerekek meg se mozdultak a szavára. 


Az úthoz közel talált egy tisztást, ahol tábort ütöttek. A gyermekek labdázni kezdtek, apjuk pedig a már kész jegyzeteivel és az adventisták által fordított Bibliával nekifogott, hogy idézetekkel támassza alá, miszerint az Eucharisztia tisztelete kárhozatos bálványimádás, Szűz Mária csak egyszerű asszony volt, korántsem fogantatott szeplőtelenül, a mennybe sem vétetett fel, és Jézusnak pedig több testvére is volt stb. Így aztán bibliájának belső előlapján felírta emlékeztetőül: „Ez lesz a Katolikus Egyház és a pápa halála”.
meggyőzze saját igazáról és mindenkit a
Mielőtt apjuk a 7 éves Carlóval elindult volna a labda után, Bruno utasította a 4 éves Gianfrancot, hogy ne mozduljon el a helyéről amíg vissza nem tér, lányát pedig megkérte hogy figyeljen a kicsikre. 



hogy minden szentképet a tűzbe dobott, a Feszületet és a Madonna szobrát pedig dühödten széttörte. Szerencsétlen felesége hiába könyörgött, hogy a
Képzését követően a Fiatalok Adventista Missziója igazgatójának nevezték ki Rómában és Lazióban. 

Carquere egy Portugália-i kisfalu, a Douro folyó völgyében. Minden év május negyedik vasárnapján körmenettel ünneplik a Szűzanya Carquere-i csodáját.
A hagyomány szerint 1109-ben, D. Henrique gróf fia D. Alfonso Henriques béna térdekkel született. A mellé rendelt tanító – aki egyben a keresztapja is volt –, Egas de Monis lovag buzgóan imádkozott a Szűzanyához, kérve a gyermek gyógyulását. 1113-ban egy éjszaka, megjelent a Madonna Monis lovagnak. Elmondta neki, hogy menjen a Douro folyó feletti dombra, és "ott találsz egy elhagyatott, romos templomot, mely régebben az én tiszteletemre épült. Ha az omladékok közt keresgélsz, találsz rólam egy kis képet is. A gyermeket vidd fel ebbe a kis templomba, helyezd őt az oltárra, és töltsétek ott az éjszakát! Reggelre a fiú meggyógyul, mert a Fiam azt akarja, hogy elpusztítsa a katolikus hit muszlim ellenségeit. "
Egas de Monis megtette amit Mária kért tőle, és valóban, egy
D. Afonso Henriques lett Portugália első királya, és kemény vitézként védte Krisztus Szent Egyházát! Hódító Alfonznak is hívták (uralkodott 1128-tól 1139-ig). Az ő csodás gyógyulásának helyén templomot építtetett, melyben a hajdani "csodás" oltárkő máig megvan! A Véres Francia Forradalom szétfröcskölte liberalizmus hatására a kegyhely látogatottsága alábbhagyott, ám a 20. században ez a jelentéktelen kis hely lett a portugál nemzettudat és katolicizmus egyik alappillére.



Bruno évtizedekkel később mesélte el, hogy egy alkalommal csoda történt vele. Az út szélén egy füstölgő teherautót pillantott meg. Felmászott rá mert látta, hogy meg van pakolva. Ekkor azonban észrevette, hogy az árokparton túl, egy csodálatosan szép lány, hófehér
Vasárnapi napra esett. Budapest lakossága november első napjaiban gyászolt, de egyben mindenfelé megindult a romok eltakarítása, rendrakás az utcákon. A munkások készültek a hétfői munkakezdésre. A villamosok újra jártak, az élet beindult. Negyedike hajnalra azonban iszonyú moraj, aknatűz és bombák robajára ébredt Budapest dolgozó népe. A kommunizmus fellegvára a Szovjetunió 1956. november 4-re virradóan, megszegve a Magyar Kormánnyal kötött államközi egyezményeit, miként az ENSZ és a Genfi Egyezmény Alapokmányait is, hadüzenet nélküli támadást intézett a független Magyarország ellen! Az ígéretekből ki nem fogyó, mellét veregető Nyugat és az USA gyáván és aljas módon alkut kötött a szovjet vezetéssel és nem segített! A támadási terv sikere érdekében Szerov, a KGB vezetője a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalásokat folytató magyar tárgyaló-küldöttség tagjait is letartóztatta. Hetekig tartó iszonyatos vérengzés kezdődött, kenyérért sorban álló asszonyokra nyitottak sortüzet, iskolás fiatalokat végeztek ki halomra és tüzérségi és repülős bombatámadást intéztek középületeink, templomaink ellen. A Vörös Hadsereg nem tanult a Világháborúból és utcai harcokba vetette be a tankjait, páncélozott járműveit, nem számítva a pesti srácok és a lakosság hősiességére. Budapest utcái az agresszor roncstemetőjévé váltak. Már a 23-át követé első szovjet intervencióval szembeni lakossági ellenállás október 28-ig tartó szakaszában is szörnyű leckét adott a megszállóknak! Addig a napig 200 db klf. harckocsit pusztult el és közel 800-ra tehető a személyi veszteségük. Ezt persze messze felülmúlta a november közepéig tartó második orosz intervenció, mely ellen a honvédő szabadságharc során, több ezer fiatal szovjet katona lelte értelmetlen halálát, sok-sok orosz család és édesanya fájdalmára. Ha Budapest romokban hevert is és a fegyvercsörgés elcsendesült is, a békésnek tekinthető Bajza utcai Szovjet Nagykövetség területén belül további fegyverropogás hallatszott (nem támadás érte őket, hanem) saját katonáikat végezték ki azok közül, akik megtagadták a parancsot, mert szimpatizáltak a magyar forradalommal, esetleg átálltak! No persze, a "Marxista-Leninista humanizmust" soha nem érdekelte az egyén, az ember tragédiája! 


Tizenhat éves korában a páviai egyetemre küldték, ahol 1559-ben mindkét jogból doktori fokozatot szerzett. Ekkor már néhány éve ő kormányozta az egész családi birtokot.

Keresztelésére csak akkor került sor, amikor apja börtönbüntetését letöltve hazatért és sajátos ötlettől vezérelve elhatározta, hogy legkisebb fiát Giordano Brunonak fogja megkereszteltetni. A jó plébános atya azonban erre érthető okokból, nem volt hajlandó. A csökönyös apa végül csak akkor engedett, amikor a tisztelendő úr felajánlott neki egy üveg bort.
Egyik reggel egy szerzetes felfigyelt az összefagyott helyes legénykére és bevitte magával a kolostorba. Ott megetették, megmosdatták, felöltöztették s ami a legfontosabb, apácanővérek elkezdték a hitoktatását. 40 napig a kolostorban élt, miközben felkészítették az elsőáldozásra, sőt a bérmálás szentségében is részesült. Ekkor 16 éves volt. A kegyelem rendkívüli és megmagyarázhatatlan érintésére, elvégezte Jézus Szíve tiszteletére a kilenc elsőpénteki szentáldozást.
Ő nem is tudta, hogy milyen jelentős hatással lesz ez majd az életére! Jóllehet ennek érdekében semmit sem tett, annál is inkább, mert ezzel véget is ért hitének gyakorlása és a vallásos neveltetése. Bár a szerzetesek beíratták az iskolába, oda is csak addig járt, míg meg nem tanult írni-olvasni.
Márton a perui Limában született 1579-ben János spanyol lovag és Anna Velasquez fekete bőrű felszabadított rabszolganő gyermekeként. Az Újvilágban fájdalmasan megalázott fekete bőrű nép tanúságtevője a szentek sorában. 


Tre Fontane, a mai Róma déli részén, a Via Laurentina mentén elterülő parkerdő elnevezése. Nevét Szent Pál lefejezése kapcsán kapta, mert a hagyomány szerint a levágott fej 3x fölszökkent és ahol a földet érintette, egy-egy forrás fakadt! Innen a név: Tre Fontane – Három Forrás!
zarándokoknak egyaránt.
címet. A neve: 




A hetedik jelenés alkalmával így szólt a Szent Szűz:
‒ Kedves Gyermekem! Én a Megváltó édesanyja, az Istenanya vagyok! Imádkozzatok sokat! Isten veled, Isten veled! ‒ és kezét áldásra emelve megáldotta Mariettát, majd nagy ragyogásban eltávozott!
Egyházi részről röviddel a jelenések megszűnése után megkezdődtek a vizsgálatok, melyben teológusok, orvosok és pszichológusok vettek részt. A főpásztor előbb 1947-ben hivatalosan is engedélyezte a "Szegények Szent Szüzének" tiszteletét".
követendő lenne!)
A jelenések kislányát jól ismerte Isten Vándora, Regőczi István atya, aki életében először a szentelése előtt, a jelenések évében járt Belgiumban. Később 1942-ben pedig a Beco családnál töltötte a szilveszter estét.





Jelzést kaptam afelől, hogy Krisztus Király ünnepe nem a Mindenszeneteket megelőző vasárnap (idén október 29-én) van, hanem Advent első vasárnapját megelőző vasárnap (ezúttal november 26-án)! 

Banneux-ban egyetlen 12 éves kislány részesült a kiváltságban nyolc alkalommal. De hallgassák meg a Banneux-i történetet is!
nevű 12 éves kislánya, ki-kitekintgetett az ablakon, mert türelmetlenül várta haza 10 éves húgát, akit még reggel átvittek a szomszédok magukhoz.
Az első jelenés, 1933. január 18-án, szerda 19 órakor volt, amikor is Marietta este a havas kertben imádkozott, s egyre csak a szépséges hölgy megjelenésére gondolt, szinte várta. Édesapja közben izgatottan járt-kelt, ezért a kislány benső indíttatásra elhagyta a kertet, kiment az útra. Ott letérdelt a fagyos talajra és imádkozva várakozott. Az út melletti árokban egy kis tócsa volt, melyet egy parányi vízforrás táplált. Amint a lány ezt szemlélte, egyszerre ott állott a "Bájos Hölgy"! Kedvesen köszöntötte Mariettát, majd így szólt:
Marietta pedig tovább nézett a "Szépséges Úrnő" felé és sírva ismételgette az elhangzottakat. De Marietta nem értette, mit jelent valójában a "minden nemzeté" és a "betegek enyhítésére" kifejezés. 
Tény, hogy elsejére béke honolt az országban, talán a vihar előtti csend békéje, melyet akkor még sokan nem sejtettek. A temetővé vált pesti utcákon, közparkokban és a köztemetőben, gyertyagyújtással és virágokkal emlékeztek az elesett hősökre. Az emberek készültek a hétfőn kezdődő munkára, az ország vérkeringésének beindítására, miközben a világ egyik legerősebb hadereje, a szovjet hadsereg színlelt kivonulással szemben aljas módon készült a főváros és Édes Magyar Hazánk totális lerohanására. Azt azonban maguk sem hitték, hogy világáruló győzelmük ellenére, olyan végzetes sebet szenvednek el, mely a Szovjet Birodalom pusztulását okozza majd!
Adj Uram örök nyugodalmat '56-os hőseinknek – akik segítsék meg Édes Magyar Hazánkat! Az Örök Világosság fényeskedjen nekik, nyugodjanak békességben, Jézus, Mária szent nevében! Amen. 


November a Mindenszentek ünnepével kezdődik, és óhatatlanul felmerül a kérdés. hogy „miért is tiszteljük a szenteket?” Ez különösen a protestánsok számára érthetetlen, hiszen ők a Jézus Krisztussal való személyes és kizárólagos kapcsolatot hangsúlyozzák, Luther szavaival élve: Solus Christus! – Egyedül Krisztus!





A jelenések 1932 novemberétől 1933 nyár végéig tartottak. A látnokok azon kérdésére, hogy miért jött, a Szűzanya máig is sokatmondó választ adott:
‒ Szeretitek az én Szent Fiamat?
Tekintve, hogy máskor arany szívvel jelent meg a Szűzanya, ezért a nép "Aranyszívű Szűznek" is nevezi. 



.jpg)