Bevezető
Ezen ima-kilencedet, Édes Magyar Hazánkért, Népünkért és a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulásáért mondjuk közösen! Kérjék meg családjaikat, ismerőseiket, barátaikat, hogy ők is imádkozzák velünk!
Ismeretes az ígéret, melyet Natália nővérnek mondott a Szűzanya: »Magyarország engeszteléséért kész vagyok az egész világon könyörülni!« – ez a cél, ezt szeretnénk elérni!
ÖTÖDIK NAP
Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Mély tisztelettel imádlak és felajánlom Neked a mi Urunk Jézus Krisztus drága Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét – Aki jelen van a föld összes taberná-kulumában –, engesztelésül a szidalmakért, szentségtörésekért és a közömbösségekért, melyekkel megbántják. Jézus Szentséges Szívének és Mária Szeplőtelen Szívének érdemeiért könyörgök a szegény bűnösök megtéréséért! (A Fatimai Angyal imája)
Égi Királynőnk és Anyánk!
Gyermeki bizalommal és szerető lélekkel közeledünk Szeplőtelen anyai Szívedhez, hogy erőnkhöz mérten dicsérjünk, magasztaljunk, és közbenjárásodat kérjük.
Csekély hódolatunkat egyesítjük azzal a dicsérettel, amellyel Téged a Legszentebb Háromság meg-tisztel és magasztalnak a boldog angyali Karok, minden szentek a mennyben és hű szolgáid a földön.
Hozzád esedezünk, Isten kiválasztott Leánya, Mátkája, Isten Anyja, Magyarok Nagyasszonya! Ne feledkezz meg rólunk, akik Hozzád sóhajtozunk e siralom völgyéből, és eszközöld ki Istentől számunkra azokat a kegyelmeket, amelyeket e kilencedben kérünk!
Magyarország örökös Királynője, a Magyar Szentek érdemeiért könyörögj értettünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását a Nagy Magyar Engesztelés megvalósulására!
Miatyánk..., Üdvözlégy..., Dicsőség...
Záró fohász:
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!
245. a) Minthogy a kevélység korszakában élünk, sok a felfuvalkodott tudós, büszke, kritikus szellem, akik még a legmegokoltabb és a legjobban bevált áhítatgyakorlatban is találnak valami kivetni valót. (...)
Egy vasárnap, mise után a templomban szózat hallatszott az égből, mondván: „Keressétek meg az Isten emberét, hogy imádkozzon Rómáért!” Keresték, ám nem találták sehol, ekkor újra felhangzott: „Euphemianus házában keressétek!” Megkérdezték Euphemianust, ő azonban semmiről nem tudott. Ekkor Hononus császár Ince pápával együtt a nevezett férfiú házához sietett. Az egyik szolga odalépett urához, mondván: „Nem a mi zarándokunk-e az, aki a lépcső alatt lakik?” Odafutott hozzá Euphemianus, és holtan találta. Orcája úgy ragyogott, mint egy angyalé. El akarta venni tőle a papiruszt, amit a kezében tartott, de nem tudta kivenni belőle.
Szólt tehát a császárnak és a pápának. Azok beléptek hozzá, mondván: „Bár bűnösök vagyunk, de a birodalom kormányzásának terhét viseljük, add hát ide nekünk a papiruszt, hadd tudjuk meg, mi van ráírva.” A pápa odalépve kivette kezéből az írást. A pápa felolvastatta a néptömeg és az apa színe előtt.
gyöngyök-kel, drágakövekkel ékes sírhelyet készítettek, melyben nagy
hozhatott magával. Az érdekesség az, hogy ez a kép, vagy másolata a barokk korban ismeretlen körülmények között, Nagyszombat városába is eljutott, ahol a hagyomány szerint 1708-ban könnyezni kezdett. 


Elek (Alexius) Euphemianusnak, egy igen előkelő római férfiúnak, a császári udvar első emberének fia volt, aki mint prefektus istenfélő és könyörületes ember volt, aki nap, mint nap három asztalt teríttetett a szegényeknek, árváknak, özvegyeknek és zarándokoknak.
Edessa városába utazott, ahol a mi Urunk Jézus Krisztusnak egy olyan képe van, melyet nem emberi kéz festett a gyolcsra (Manopellói Kendő - ld. lentebb!) Itt, mindenét szét-osztotta a szegények között, Isten szeretetéért koldus lett, Isten Anyja Mária templom előcsarnokában.
szétküldték szolgáikat, hogy kutassák fel. Néhányan közülük Edessa városába érkeztek. Elek megismerte őket, azok viszont nem ismerték fel, s a többi koldussal együtt neki is adtak alamizsnát. Ő elfogadta, s Istennek hálát adva így szólt: „Hálát adok néked, Uram, hogy alamizsnát fogadtattál el saját szolgáimtól.”
Elek tizenhét évig élt az említett előcsarnokban, imádságban. Ekkor a Boldogságos Szűz képe így szólt a templom őréhez: „Vezesd be Isten emberét, mert méltó a mennyek országára, s az Úr Lelke van rajta. Az ő imádsága, mint a tömjén, száll fel az Úr színe elé.” Az őr nem tudta, hogy kiről van szó. Ekkor ismét megszólalt: „Az, aki kint ül az előcsarnokban.” Erre az bevezette Eleket a templomba. Ezt hamarosan mindenki megtudta és tisztelni kezdték, ő azonban a dicsőség elől menekülve visszatért a szülői házba.








Gianna Jessen lendületes élni akarását, fáradhatatlan optimizmusát keresztény hitének tudja be. Az ausztrál parlamentben tartott beszédében így vallott erről.
vitathatja. Nem tartom jogosultnak az abortuszt semmilyen körülmények között, semmilyen indokból. Az orvostudomány minden nap újabb bizonyítékot hoz arra, hogy az emberi tulajdonságok a fogantatástól kezdve érzékelhetőek. De még ha nem is így lenne: kik vagyunk mi, hogy úgy döntsünk: ez a gyermek nem élhet? És nekem ezt hangoztatnom kell! Nem azért éltem túl, hogy kerülgessem a forró kását. 


Legszentebb Szentháromság: Atya, Fiú és Szentlélek!
Égi Királynőnk és Anyánk!
abortusz a nők jogairól szól, akkor mi volt a helyzet az enyémmel? Nem volt akkor ott egyetlen radikális feminista sem, aki azért kiáltott volna, hogy az én jogaim mennyire meg lettek sértve aznap, holott épp készültek kinyiffantani a nők jogainak nevében ‒ kezdte egyik beszédét Gianna Jessen. ‒ Az én életem nem a születéssel kezdődött, hanem azzal, hogy nem sikerült megölniük!
Egy másik, az abortusz mellett gyakran elhangzó érvet is saját példájával cáfol. „Nekem nem lenne agyi sérülés okozta bénulásom, ha nem éltem volna mindezt túl. Ezért, amikor hallom azt a megdöbbentő és visszataszító érvelést, hogy el kell vetetnünk egy gyermeket, mert esetleg nyomorék lenne ‒ az iszony tölti el a szívemet.




És sorra jöttek a csodák. A kislány idővel meg tudta tartani a fejét, három és fél éves korára pedig járókerettel és lábrögzítőkkel már járni is képes volt. 







Ez a csalhatatlan út Isten kiváltságos gondviselésének biztosítására: engesztelést kell nyújtanunk országunk bűneiért és küzdenünk kell az egyén, család, közélet bűnei ellen. Az igazi hazaszeretet vezeklést, imát, áldozatot követel Isten engesztelésére: azok helyett is, akik ezt elmulasztják! Ne csak a kolostorokban, hanem minden családban és minden egyházközségben lángoljon fel az engesztelés tüze. Állítsuk helyre Isten nevének, ünnepeinek, törvényeinek tiszteletét. Válasszunk hetenkint egy napot, amikor több gonddal szenteljük imánkat, munkánkat, szenvedésünket Isten engesztelésére – a magyar jövőért.

















III. Béla király sürgetésére
1565. június 22-én az unitárius 


A magyar nemzet és az Egyház szolgálata nyilvánult meg abban is, amikor István, Imre és Gellért ereklyéit 1083-ban fölemeltette, az egyházi és világi nagyok, valamint hatalmas néptömeg jelenlétében. Ezzel a magyar népnek a saját nemzetéből adott szent példaképeket és a Szűz Anyával kötött Szent István-i országfelajánlás alapján, Szent László vezette be a Regnum Marianum (Mária Országa) eszmeiségét! 


szerűségből kellett vállalnia, váltotta ki belőle a montecassinói apáthoz 1091-ben írt levelében a következő vallomást: ,,Bűnös ember vagyok, mivel nincs lehetőség a földi hatalomban sáfárkodni igen súlyos bűnök nélkül.”



Az ország védelmében még mint fiatal herceg ismételten kitüntette magát. Talán 22 éves lehetett, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe Salamon királykodása idejében (1068). A Kerlés melletti ütközetben döntő szerepet játszott a győzelem kivívásában. Ő volt a csata főhőse, különösen azáltal, hogy az egyik menekülő kun vezért, aki egy magyar leányt vitt magával, üldözőbe vette, legyőzte, és a leányt kiszabadította, jóllehet előzőleg már súlyos sebet kapott a csatában. E hőstette valóságos legendával fonta körül alakját, s a következő századokban számtalan magyar templom falán megfestették. Ugyancsak döntő szerepet játszott mint vitéz katona a Salamon király és Géza bátyja közötti testvérharcban: a mogyoródi csatában (1074) bátyját győzelemre segítette, s uralmát biztosította.


Nem magyar földön, hanem Lengyelor-szágban látta meg a napvilágot. Születésé-nek éve 1046-ra tehető. Atyja
király leánya, nőágon II. Ottó császár dédunokája. Két fiú és több leány-testvére volt. Bátyja, Géza 1074-1077 között ural-kodott. A leányok közül Zsófia Weimar Ulrik őrgrófhoz ment feleségül, Ilona pedig Zvonimir horvát király felesége lett. László kétszer házasodott. Első felesége, akinek nevét nem ismerjük, valószínű-leg magyar főúri leány volt. Ebből a házasságból született leányát Jaroszláv orosz herceg vette feleségül. Majd özvegységre jutva Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály leánya, Adelhaid lett a felesége, akitől Iréne nevű leánya született; ezt János görög császár vette el feleségül. Ilyenformán szinte az összes szomszédos uralkodóházzal rokonságba került, beleszámítva a két leghatalmasabbat: a görög és német császári dinasztiát is. Salamon király (1063-1074), László unokatestvére ugyanis Judit német császárleányt kapta feleségül. László egész életét sok küzdelem és megpróbáltatás jellemzi.






Az ágoston-rendi P. de Los Rios, bizalmas barátjával 













.jpg)

Egy magyar, nemzet-közileg elismert gyógy-szerkutató, megalkotott egy Lavyl Auricum nevű, 100%-ban természetes összetételű nanotechno-lógiás készítményt, amely elképesztő hatás-fokkal képes egészsé-günk helyreállítására. Számtalan tapasztalat igazolja, hogy olyan rendkívüli esetekben is képes segíteni, ahol a hagyományos orvoslás nem. Az eredmények meglepően gyorsan láthatóvá, megtapasztal-hatóvá válnak. 
.jpg)