Canterburyi Szent Anzelm bencés szerzetes, püspök, egyháztanító 2.
Forrás: Diós István: A szentek élete; Magyar katolikus lexikon - Magyar Kurír
Anzelm aránylag keveset írt; első ránk maradt levelei, legtöbb imádsága és elmélkedése az 1070–1078 közötti évekből származnak. Irodalmi munkássága az Isten lényegéről és létezéséről írott két értekezésében érte el tetőpontját a Monologionban és a Proslogionban. E művek Anzelm érett filozófiáját tartalmazzák, egyebek mellett az ontológiai istenérv megfogalmazását. Ezt követő írásaiban az igazság, az igazságosság és a szabadság közötti viszonyt kutatta. Legtöbb munkáját szerzetes barátainak írta, hogy választ adjon konkrét kérdéseikre.
Egész életében a hit és az ész viszonyával foglalkozott, a keresztény hit misztériumait igyekezett érthetővé tenni. Ezzel hármas célt akart megvalósítani: az ész útján is bebizonyítani a keresztény hit igazságait a hitetlenekkel és gúnyolódókkal szemben, megerősíteni és szilárdan megalapozni a hívők hitét, és végül átadni azt az örömet, amellyel a hitnek az értelem útján való megközelítése ajándékozza meg az embert.
Nem próbálok, Uram, a mélységedbe hatolni, hisz értelmem nem érhet odáig; csak arra vágyom, hogy valamennyire megérthessem igazságodat, amelyben hisz és amelyet szeret az én szívem. És nem azért akarom megérteni, hogy higgyek, hanem azért hiszek, hogy megérthessem. Mert abban is hiszek, hogy nem fogom megérteni, ha nem hiszek. (Horváth Judit fordítása)
Anzelm nagy hangsúlyt fektetett a Szentírás olvasására; Isten szavát nyugodt körülmények között, elmélyülten kell tanulmányozni – ajánlotta. Írásaiban nem válik külön a tudás és a vallásos áhítat, a teológia és a misztika. Legismertebb műve, a Proslogion egyszerre imádság és annak a vágynak a tükröződése, hogy Isten arcát szemlélje.
1163-ban Becket Tamás érsek megkezdte a szenttéavatási eljárás előkészítő vizsgálatait; amikor azonban Becket száműzetésbe kényszerült, Anzelm ügye feledésbe merült. 1494-ben kudarccal járt egy másik kísérlet is. Végül 1720-ban egyháztanítóvá nyilvánították Anzelmet. Ünnepét 1688-ban vették föl a római naptárba, április 21-re.
Istenünk, aki Szent Anzelmnak megengedted, hogy kutassa és hirdesse bölcsességed mélységeit, kérünk, küldd a hitet értelmünk segítségére, hogy amit hinnünk parancsolsz, annak szívünk érezze édességét!
(Befejezés)
Szólj hozzá!
NEGYEDIK NAP „Ma hozd elém a pogányokat és mindazokat, akik még nem ismernek engem. Keserves kínszenvedésem alatt rájuk is gondoltam. Jövendő buzgalmuk megvigasztalta a szívemet. Merítsd őket irgalmam tengerébe!”
Legkegyesebb Jézus, Világ Világossága! Fogadd be legkegyesebb Szíved hajlékába a pogányok lelkét, akik még nem ismernek Téged! Kegyelmed sugarai világosítsák meg őket, hogy velünk együtt dicsőíthessék irgalmasságod csodáit. Ne engedd őket soha eltávozni irgalmas Szívedtől! Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…
Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a pogányok és mindazok lelkére, akik még nem ismernek, de akiket Jézus irgalmas Szíve magába zár. Töltsd be őket az Evangélium világosságával! Ezek a lelkek nem tudják, hogy milyen boldogság Téged szeretni. Add, hogy ők is dicsérjék bőkezű irgalmad mindörökkön-örökké! Ámen
Szólj hozzá!
A Szűzanya evilági életét a Szentírásból ismerjük. Tudjuk, milyen odaadással teljesítette édesanyai hivatását Jézus Krisztussal szemben, sőt, ezen túlmenően részt vállalt és társa lett Megváltónknak a szenvedésben is.
Szűz Mária azáltal, hogy méhébe fogadta Jézust, részese üdvösségünknek. „Isteni kiválasztása révén az Atyával egylényegű Fiú evilági anyja és másokat messze felülmúló társa a megváltás művében, ezért „anyánk a kegyelem rendjében”. (II. János Pál Redemptoris Mater 38.) Vagyis Jézus Krisztus a megváltásunkat a Szent Szűz aktív közreműködésével vitte végbe ‒ ennél fogva ‒ Máriát Társmegváltóként „coredemptoris”-ként értelmezhetjük, persze pontatlanul. A „társ” vagyis a „co” előtag ugyanis a hibás értelmezés által bizonyos teológiai ellenvetést szül, miszerint a „társmegváltó” fogalom azonos szintet sugall a Mária és Szent Fia között! ‒ De ez nem így van!
Isten akarata szerint való, hogy amiként Évát Ádám társaként adta, úgy Máriát isteni Fia mellé társként rendelte. Már ebből eredően sem beszélhetünk úgymond „társmegváltóról”, legfeljebb a teológiailag helyesebb ‒ Megváltó Társáról!
Mária az Úr szolgálójaként egészen átadta magát Fia személyének és művének, hogy a Mindenható Isten kegyelméből Fiának alárendelve és vele együtt szolgálja a megváltás művét. Ez az anya-fiú kapcsolat megmutatkozik az üdvözítés munkájában is, a szűzi fogantatás idejétől, egészen Krisztus Keresztfájáig, amelynél Fájdalmas Anyaként ott állt (vö. Jn 19,25.), hogy ezzel is az Isten elgondolása teljesüljön. Isten kívánta úgy, hogy az új Ádám oldalán ott legyen az új Éva, akinek meggyötört anyai szíve eggyé forrt a szenvedésben Egyszülöttjével a váltságdíj megfizetésének csúcspontjáig.
(folyt.)
Szólj hozzá!
Húsvét vasárnapja és az ezt követő időszak
A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve e két határnapot is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.
"A húsvét vasárnapjától pünkösdvasárnapig tartó ötven napot ujjongó örömmel üljük meg: egyetlen ünnepnapként, sőt "nagy vasárnapként". Ezeket a napokat az Alleluja gyakoribb éneklése jellemzi." (ESz. 22.)
Nyolcaddal kezdődik a húsvéti idő, és nyolc nappal követően is ünnepeljük húsvét vasárnapját – mintegy kilépve az időből, és ugyanolyan lelkesedéssel, ahogyan tettük húsvét vasárnapján. Hallgasd meg: https://www.youtube.com/watch?v=JkCFABYlEIg
Az ősegyházban ezen a héten az újonnan megkeresztelteket tanították. Bevezették őket a szent misztériumokba, az Eucharisztia titkaiba (Fehérvasárnap). A görög liturgia fényeshétnek nevezi ezt a hetet.
Húsvét második vasárnapja Fehérvasárnap (Dominica in Albis), illetve "in albis depositis" – azaz a fehér ruha letételének napja. Hiszen a húsvét éjjelén megkereszteltek fehér ruhába öltöztek, melyet nyolc napon át hordaniuk kellett. 2000 óta ez a nap az Isteni Irgalmasság Vasárnapja.
A szent Ötvennap a "tempus paschale", a húsvéti idő. Mindkét olvasmány után (a válaszos zsoltárban is) énekelhető Alleluja válaszként. "A keresztény ember örök húsvétban él, s húsvéti lelkülete akkor alakul ki, ha évről évre megtartja a szent Ötvennapot." (vö. Török-Barsi-Dobszay: Katolikus liturgika, 53.)
Ilyenkor gazdagabban díszítjük a templomot virágokkal. A húsvéti gyertyát és a keresztet sokfelé külön díszítik, de ilyen a szent sír is, ahová most a feltámadott Krisztus szobrát tesszük.
Ünneplésünk legyen folyamatos ebben az ötven napban, de azután is, mert "ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a hitetek" (1Kor 15,17).
Krisztus feltámadt, valóban feltámadt!
( Forrás felhasználásával )
Szólj hozzá!
Az Üdvözlégy Mária imádkozása
A Szűzanya szavai: „Az Üdvözlégybe foglaljátok bele ezt a kérést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!" (IV/36) Megadom azt a kegyelmet, hogy bármikor Szeretetlángomra hivatkoztok és három Üdvözlégyet elimádkoztok tiszteletemre, egy lélek szabadul ki a tisztítótűzből.
A halottak hónapjában pedig egy-egy Üdvözlégy elimádkozása által a lelkek tömegesen szabadulnak ki a tisztítótűzből. (II/15-16)
Megjegyzés: Egyház gyakorlatában is jelen van a kegyelemnyerés Halottak hónapjában való fokozásának lehetősége a tisztuló lelkek számára! Hangsúlyozni kell, hogy a fenti kijelentések a zsinati határozatok kihirdetése előtt hangzottak el! A hiba így is csupán formai, hiszen lényegileg a lélekmentésről van szó.
A hétfői böjt a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért
A Szűzanya szavai: „Az Általam kért szigorú böjt megtartása által a szenvedő papi lelkek a haláluk utáni nyolcad alatt kiszabadulnak a tisztítótűzből. A szigorú böjt megtartása: egy napon át csak kenyeret és vizet szabad fogyasztani”. (I/115)
„A papok, ha a hétfői böjtöt megtartják, minden szentmiséjükben, amit azon a héten bemutatnak, az átváltoztatás pillanatában tömegesen szabadítják ki a lelkeket a tisztítóhelyről! Az Istennek szentelt személyek és a világiak, akik a hétfői böjtöt megtartják, azon a héten minden szentáldozásukkor az Úr Szent Testének vétele pillanatában tömegesen szabadítják ki a lelkeket a tisztítóhelyről! Aki a böjtöt rendszeresen megtartja, annak elegendő este hat óráig megtartania! Ebben az esetben egy öttizedes rózsafüzért imádkozzon el a tisztítóhelyen szenvedő lelkekért, még azon a napon”. (IV/27)
A csütörtöki és pénteki engesztelés
A Szűzanya szavai: „Tudod, hogy ezt a két napot, a csütörtököt és pénteket mily nagy kegyelmi napoknak kell tekintenetek? Akik ezeken a napokon engesztelik Szent Fiamat, nagy kegyelmekben részesülnek, mert az engesztelő órák idején a sátán hatalma oly arányban gyengül, amilyen arányban az engesztelők könyörögnek a bűnösökért”. (I/116)
Szólj hozzá!
Canterburyi Szent Anzelm bencés szerzetes, püspök, egyháztanító 1.
Forrás: Diós István: A szentek élete; Magyar katolikus lexikon - Magyar Kurír
A keresztény középkor egyik legkiválóbb gondolkodója, egy új kor kezdetének hírnöke volt, amelyben hihetetlenül fellendültek a szellemtudományok Nyugaton, előkészítve a 13. századi skolasztika kivirágzását; Szent Anzelmet ezért a „skolasztika atyjaként” tartják számon. Ugyanakkor mélyen hatott az újkori filozófiára is Proslogion című elmélkedésében kifejtett istenérve révén, amelyet Kant óta „ontológiai istenérvként” emlegetnek, és amely Descartes-ot követően a modern filozófiai gondolkodás egyik gyújtópontjává lett.
Anzelm 1033-ban a felső-itáliai Aosta (akkori nevén: Augusta) városában született, ahol nemesi családjának kastélya volt. Ott kezdte el tanulmányait, először egy tanító felügyelete alatt, később pedig a helyi bencés iskolában. Édesanyja halála után kénytelen volt elhagyni a szülői házat, mivel apjával megromlott a kapcsolata. Három évet töltött Burgundiában, ahol rokonai fogadták be. Innen Normandiába ment, hogy az akkor Európa-szerte híres Lanfrank szerzetes iskolájában tanuljon tovább. Huszonhét évesen belépett a nem sokkal korábban alapított beci (ma Bec-Hellouin a franciaországi Normandiában) bencés kolostorba, ahol a tanítómestere volt a közösség priorja. Hódító Vilmos hamarosan a Caenban újonnan alapított apátság apátjának nevezte ki Lanfrankot, és Anglia meghódítása után a canterburyi érseki székbe ültette. Anzelm lett a beci szerzetesközösség priorja, 1078-ban, negyvenöt éves korában pedig megválasztották apátnak.
1093-ban II. Vilmos angol király, Hódító Vilmos fia az elégedetlenkedő és lázadásra kész nemesek követelésére canterburyi érseknek nevezte ki. Az érseki szék ekkor már évek óta üresen állt, és a király kizsákmányoló uralmának volt alávetve. Anzelmnek haláláig kemény harcot kellett vívnia az Egyház szabadságáért az angol monarchia képviselőivel, előbb II. Vilmos, majd I. Henrik királlyal. Anzelm életének kockáztatásával is ellenállt a királyi abszolutizmusnak, és a hűbéri szolgai alávetettség helyébe új társadalmi rend, az „amica libertas” (szabadságon alapuló baráti viszonyok) bevezetését szorgalmazta. Kétszer is kénytelen volt száműzetésbe vonulni. II. Paszkál pápának küldött levelében így írt: „Nem félek a száműzetéstől, sem a szegénységtől, sem a kínzásoktól, sem a haláltól, mert az Isten segítségével minderre kész a szívem az apostoli szék iránti engedelmességemért és Anyám, Krisztus Egyházának a szabadságáért.”
A száműzetésben is folytatta írói és apostoli tevékenységét; részt vett a Bari Egyetemes Zsinaton, ahol a görög egyháznak a Szentlélek származásával kapcsolatos tanítását vitatták meg. Második száműzetése után, amely három évig tartott (1103–1106), végleg visszatért Angliába, miután sikerült rábírnia a királyt az egyházi törvények tiszteletben tartására. II. Paszkál pápa és I. Henrik egyezsége révén térhetett vissza Canterburybe. Itt halt meg 1109-ben.
(folyt.)
Szólj hozzá!
HARMADIK NAP „Ma hozd elém a pogányokat és mindazokat, akik még nem ismernek engem. Keserves kínszenvedésem alatt rájuk is gondoltam. Jövendő buzgalmuk megvigasztalta a szívemet. Merítsd őket irgalmam tengerébe!”
Legkegyesebb Jézus, Világ Világossága! Fogadd be legkegyesebb Szíved hajlékába a pogányok lelkét, akik még nem ismernek Téged! Kegyelmed sugarai világosítsák meg őket, hogy velünk együtt dicsőíthessék irgalmasságod csodáit. Ne engedd őket soha eltávozni irgalmas Szívedtől! Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…
Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a pogányok és mindazok lelkére, akik még nem ismernek, de akiket Jézus irgalmas Szíve magába zár. Töltsd be őket az Evangélium világosságával! Ezek a lelkek nem tudják, hogy milyen boldogság Téged szeretni. Add, hogy ők is dicsérjék bőkezű irgalmad mindörökkön-örökké! Ámen
Szólj hozzá!
„ A hét első napján, amikor a nap felkelt, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme drága kenetekkel elindultak a sírhoz, hogy megkenjék Jézus holttestét. Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odaértek látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Siessetek, és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek.” (vö. Mk 16,1-7)
A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emlék-napja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. A Fülöp-szigetiek fekete szombatnak, a csehek pedig fehér szombatnak hívják e napot. Ekkor ér véget a böjti időszak és Nagyszombattal elérkezik a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a Húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson a bűntől.
A nagyszombati szertartás előtt a hívek a sötétbe borult templomban gyülekeznek. Gyertyát hoznak magukkal otthonról. A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják a Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát.
A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
A prédikáció után a keresztség megújítása következik.
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
A Szentmisén felhangzó Alleluját az addig hallgató harangok, az orgona és a csengők hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória és szólnak a harangok, hirdetve Krisztus feltámadását, megváltásunk örömét.
Ezt követi az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén, a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus.
Magyarországon a katolikus hívek körében hagyomány, hogy szombat este, az ünnepi mise után fogyasztják el a bőséges húsvéti vacsorát.
A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).
Nagyszombati népszokások:
Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett máglyát raktak, számos helyen a temetőből összehordott korhadt keresztfákból. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját.
A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Szokás volt, hogy Nagycsütörtöktől Nagyszombatig nem raktak tüzet, majd Nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen melegítették meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. (A megszentelt víz nem azonos a szenteltvízzel) A megszentelt vízből a nép vitt haza és megöntözték vele a házakat is.
A feltámadási körmenetet a középkorban még vasárnap hajnalban, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta a feltámadt Jézus szobrát.
Éjszaka Jézus keresésére indultak az emberek. Ekkor a hívők énekelve körbejárták a helységbeli kereszteket, majd a legtávolabbinál megtalálták az általuk előzőleg elrejtett Jézus szobrot.
Szokás volt a húsvéti ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak.
Szólj hozzá!
Most, amikor az emancipáció jelszava alatt a női hivatás válságba került, Jézus ezt kérte Erzsébet asszonytól: „Juttasd el kérésemet a Szentatyához, aki által kiosztani kívánom a nagy kegyelmekkel járó áldásomat, melyet azokra a szülőkre adok, akik a teremtés e nagy munkájában isteni tetszésemet és akaratomat elfogadják. (Rájuk) minden alkalommal különös áldást adjanak. Ez az áldás egyedülálló, csak a szülők részére adható! Minden gyermek születésénél ezáltal rendkívüli nagy kegyelmeket kívánok árasztani a családokra. (III/155) Te és minden családanya, kik az Én Szívem szerint cselekedtek, munkátok értéke nem kisebb még a legnagyobb papi méltóságra emelt személyek tevékenységénél sem. Értsétek meg ti édesanyák, azt a fenséges hivatást, melyet rátok bíztam. Ti vagytok hívatva benépesíteni az Én Országomat és betölteni a bukott angyalok helyét. Szívetekből, öletekből indul el Anyaszentegyházam minden lépése! Országom úgy növekszik, ahogy ti édesanyák, munkálkodtok a teremtett lelkek között. Nektek van a legnagyobb és a legfelelősségteljesebb munkátok. Legyetek tudatában, hogy a ti kezetekbe adtam annak munkáját, hogy a lelkek sokaságát üdvösségre vezessétek. (III/155)
Add át az illetékeseknek. Azok a családok, akik a csütörtök vagy a pénteki napon a családjukban az engesztelő imádási órát megtartják, ha a családjukban meghal valaki, egyetlen szigorú böjti nap után a család halottja kiszabadul a tisztítóhelyről.” (III/121)
Szólj hozzá!
Gondolkozzunk el rajta!
Ha belépünk az egyházi év legszentebb és legünnepélyesebb napjaiba – a Nagyhétbe – tudjuk, hogy ez a Kálváriára és végül az üres sírhoz vezet.
De mit is jelentenek ezek a Szent Napok? A gyakorló keresztény számára a liturgikus események, melyek élő misztériumként mutatják be Jézus Krisztus kínszenvedését, megváltásunk Árát! Egy materialistának azonban csak valami hagyomány, egy ünnepsor és üzlet!
Húsvétkor a hűség találkozik az árulással, az elfordulókkal, a világ szembesül a Kereszttel! De nem csak a konok világ fordul el, félve a megtéréstől, de az egyházon belül is sok lelket félrevezet az "ökumenés" újítgatás a szavakban és a cselekedetekben.
Márpedig, épp a Nagyhét emlékeztet bennünket arra, hogy a Hűség és az Igazság nem elmélet vagy eszme, hanem egy Személy ‒ aki valóságos Isten és valóságos ember ‒ Jézus Krisztus a mi Megváltónk, aki ugyanaz tegnap, ma és mindörökké. ‒ És hisszük ennek valóságát, merthogy az üdvösségünk múlik ezen!
A Nagyhét az, amikor a lelkünk kérdőre von, amikor az árnyékok mélyülnek és a lelkiismereti konfliktus fokozódik. Helyesen tesszük, ha ismételten válaszolnunk keresztségünk kérdéseire, sőt késztetve vagyunk, hogy mi is a Kereszt alá álljunk a Fájdalmas Anya mellé és önvizsgálatot tartva, bűnbánóan forduljunk Krisztus az Egyház felé, hogy az általa kínált Szentségekkel, megújítsuk az életünket!
Imádunk téged Krisztus és áldunk téged,
mert Szent Kereszted által megváltottad a világot!
Szólj hozzá!
MÁSODIK NAP „Ma vezesd hozzám a papi és szerzetesi lelkeket, s merítsd őket mérhetetlen irgalmam tengerébe. Ők adtak nekem erőt keserves kínszenvedésem elviselésére. Rajtuk keresztül árad irgalmam az emberiségre.”
Legirgalmasabb Jézus, akitől minden jó származik, gyarapítsd bennünk kegyelmedet, hogy az irgalmasság méltó cselekedeteit vihessük végbe; s mindazok akik látnak bennünket, dicsérjék az irgalmasság mennyei Atyját.
Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…
Örök Atya, tekints irgalmas szemmel szőlőskerted választott seregére, papjaid, szerzetes fiaid és leányaid lelkére! Áldásod ereje gazdagítsa őket! Fiad Szívének érzéseiért, amely Szívedbe zárta őket, add meg nekik világosságod erejét, hogy az üdvösség biztos útjain vezessenek másokat, hogy mindörökké együtt zenghessék majd kikutathatatlan irgalmad dicséretét. Ámen
Szólj hozzá!
Az Üdvözítő Krisztus Keresztútja
Kaifástól tehát elvezették Jézust a római helytartóságra. Kora reggel volt. A zsidók nem mentek be a helytartóságra, hogy tisztátalanná ne váljanak, és elkölthessék a húsvéti bárányt. Ezért Pilátus jött ki hozzájuk és megkérdezte: „Mivel vádoljátok ezt az embert?” Azok azt felelték: „Ha nem volna gonosztevő, nem adtuk volna a kezedbe!” Pilátus ezt mondta: „Vigyétek akkor el és ítélkezzetek fölötte ti a saját törvényetek szerint!” A zsidók ezt válaszolták neki: „Nekünk senkit sem szabad megölnünk!” Így beteljesedett, amit Jézus arról mondott, hogy milyen halállal fog meghalni. Pilátus visszament a helytartóságra, maga elé hívatta Jézust, és megkérdezte tőle: „Te vagy-e a zsidók királya?” Jézus így válaszolt: „Magadtól mondod ezt, vagy mások mondták neked rólam?” Pilátus ezt felelte: „Hát zsidó vagyok én? Saját néped és a főpapok adtak a kezembe. Mit tettél?” Ekkor Jézus így szólt: „Az én országom nem ebből a világból való. Ha ebből a világból volna országom, a szolgáim harcra kelnének, hogy ne kerüljek a zsidók kezére. De az én országom nem innét való.” Pilátus megkérdezte: „Tehát király vagy?” Jézus így felelt: „Te mondod, hogy király vagyok. Én arra születtem és azért jöttem a világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. Aki az igazságból való, az hallgat a szavamra!”
Erre Pilátus azt mondta: „Mi az igazság?” E szavak után Pilátus újra kiment a zsidókhoz és ezt mondta nekik: „Én semmi vétket sem találok benne. Szokás azonban nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” De ők ismét kiáltozni kezdtek: „Ne ezt, hanem Barabást!” Barabás rablógyilkos volt. Ekkor Pilátus fogta Jézust és megostoroztatta. Az ostorozás oly dühödt és számolatlan volt, hogy úgy kellett leállítani a pribékeket. Ezt követően a katonák tövisből koszorút nyomtak a talpig véres Krisztus fejére és bíborszínű köntöst adtak rá és így gúnyolták: „Üdvöz légy, zsidók királya”! Így vezették vissza Pilátus elé, aki maga is megdöbbent a kínzatások rendkívüliségétől.
A helytartó ezután újra kiment, és így szólt a zsidók népéhez: „Íme, az Ember!" És rámutatott a töviskoronás, vértől áztatott bíborruhában remegő Krisztusra. A főpapok és a nép mihelyt meglátták Őt, nem rendültek meg, hanem még hangosabban kezdtek kiáltozni: „Feszítsd meg! Feszítsd meg! Vére rajtunk és utódainkon!” Pilátus azt mondta erre: „Vigyétek, feszítsétek őt ti keresztre, mert én semmi vétket sem találok benne!” De a zsidók ezt felelték: „Nekünk törvényünk van és a törvény szerint meg kell halnia, mert Isten fiává tette magát!” Amikor Pilátus látva ezt a végtelen gyűlöletet, még jobban megijedt. Visszament a helytartóságra, és újra megkérdezte Jézust: „De hát, honnan való vagy te?” De Jézus nem válaszolt neki semmit. Erre Pilátus azt mondta neki: „Nem felelsz nekem? Talán nem tudod, hogy hatalmam van arra, hogy megfeszítselek, vagy arra, hogy elbocsássalak?” Erre Jézus azt mondta: „Semmi hatalmad sem volna fölöttem, ha onnan felülről nem kaptad volna. Ezért annak, aki engem a kezedbe adott, nagyobb a bűne.”
Ettől fogva Pilátus azon volt, hogy szabadon bocsássa Jézust, már azért is, mert felesége előző álmára hivatkozva figyelmeztette: ne legyen dolga ezzel az emberrel. A zsidók közben untalan ezt kiáltozták: „Ha szabadon bocsátod, nem vagy a császár barátja. Mert mindaz, aki királlyá teszi magát, ellene szegül a császárnak.” E szavak hallatára Pilátus még egyszer kivezettette Jézust, maga pedig a bírói székbe ülve így szólt: „Íme, a királyotok!” De azok így kiáltoztak: „El vele, el vele! Feszítsd meg!” Pilátus megkérdezte: „Keresztre feszíttessem a királyotokat?” A főpapok azonban galádul ezt felelték: „Nincs királyunk, csak császárunk!” Erre kiszolgáltatta nekik, hogy keresztre feszítsék.
Pilátus három nyelvű feliratot is készített, és a keresztfára szegeztette, hogy mindenki lássa: „A názáreti Jézus, a zsidók királya.” A zsidó főpapok kérték Pilátust: „Ne azt írd: A zsidók királya hanem ahogy ő mondta: A zsidók királya vagyok”. Pilátus azonban ezt válaszolta: „Amit írtam, megírtam.” (A képen az eredeti INRI tábla megmaradt középső része.)
A katonák, miután Jézust keresztre feszítették, ruháit szétosztották egymás közt. Amikor a köntöse következett, mely varratlan volt, egy darabból szabva, ezért így szóltak egymáshoz: „Ezt ne vágjuk szét, inkább vessünk rá sorsot, hogy kié legyen!” Így beteljesedett az Írás: „Szétosztották maguk között ruháimat, s a köntösömre sorsot vetettek.” A katonák pontosan ezt tették. Jézus keresztje mellett ott állt anyja, anyjának nővére, Mária, Kleofás felesége, és Mária Magdolna. Amikor Jézus látta, hogy ott áll Anyja és a Tanítvány, akit szeretett, így szólt anyjához: „Asszony, íme, a te fiad!” Azután a tanítványhoz szólt: „Íme, a te anyád!” Attól az órától fogva házába fogadta őt a tanítvány. Jézus szólt: „Szomjazom.” Volt ott egy ecettel telt edény. Belemártottak egy szivacsot, izsópra tűzték, és a szájához emelték. Mikor Jézus megízlelte az ecetet, így szólt: „Beteljesedett!” És fejét lehajtva kilehelte lelkét.
A zsidók pedig, mivel a szombat ugyanis nagy ünnep volt, és a holttestek nem maradhattak a kereszten, megkérték Pilátust, hogy töresse meg a keresztre feszítettek lábszárát, és vetesse le őket. Elmentek tehát a katonák, és megtörték a lábszárát az egyiknek is, a másiknak is, akit vele együtt fölfeszítettek. De Jézusról látták, hogy már meghalt ezért nem törték meg a lábszárát, hanem az egyik katona beledöfte lándzsáját az oldalába. Ekkor vér és víz folyt ki belőle. Az tanúskodik erről, aki látta ezt, és az ő tanúságtétele igaz.
Arimateai József, aki Jézus tanítványa volt, bár a zsidóktól való félelmében csak titokban, engedélyt kért Pilátustól, hogy levehesse Jézus testét. Pilátus megengedte. Eljött Nikodémus is, aki korábban egyszer éjszaka ment Jézushoz. Hozott mintegy száz font mirha- és áloé-keveréket. Fogták Jézus testét, és fűszerekkel együtt gyolcsleplekbe göngyölték. A közelben volt Arimateai Józsefnek egy sírboltja, ahova még nem temettek senkit. Jézust oda temették. (A Szent Evangélium nyomán)
Tekintsd meg Szent Pio atya keresztúti elmélkedését: https://www.youtube.com/watch?v=IH1HLk6ybfg
IMÁDUNK TÉGED KRISZTUS ÉS ÁLDUNK TÉGED, MERT SZENT KERESZTED ÁLTAL MEGVÁLTOTTAD A VILÁGOT!
Szólj hozzá!
/Szűzanya:/„Leányom, te is családanya vagy, ismered a családi élet sok búját, fájdalmát, saját gyermekeiden keresztül. Tudom, sokszor roskadoztál a megpróbáltatások keresztje alatt, sok fájdalmad volt és van is gyermekeidben. Ezeknek elviselése érdemszerző neked és minden édesanyának. A tapasztalatok, melyeket Isten rendeléséből átéltél, nem hiábavalók. Tudom, te megértesz Engem, azért osztottam meg veled anyai Szívem fájdalmát. Országomban sok ilyen család van, akik igen közömbösek. Ezeket és a többieket fel akarom melegíteni Szívem Szeretetlángjával. Te, ezt látom nagyon jól megérted, hiszen benne élsz, azért Velem érzel, Velem aggódsz. Jaj, a lelkek elvesztése miatt oly gyötrő fájdalmaim vannak! Leánykám, szenvedj Velem! Én igazán Fájdalmas Anya vagyok. Úgy szenvedek lelketek elvesztése miatt, mikor látom Szent Fiam hiábavaló szenvedését! Ne sajnálj te semmi fáradságot, légy szenvedéseimnek örök segítőtársa! Ezt kérem tőled.” (vö. II/26-27)
„Kislányom és mindannyian kedves gyermekeim. Vigyázzatok! A sátán ki akarja rántani lábatok alól a remény talaját! Tudja ő nagyon jól, ha ezt sikerül megtennie, mindent elvett tőletek! A reményét vesztett lelkeknél már bűnre sem kell kísértenie. A reményvesztett ember szörnyű sötétségben van, nem lát már a hit szemével, minden erény, minden jó értékét veszti. Gyermekeim, imádkozzatok szüntelenül egymásért, engedjétek a kegyelmeim hatását létrejönni lelketekben.” ‒ Idézet vége!
Az előzőkben az Istenanya világos figyelmeztetését és biztatását hallottuk arra vonatkozóan, hogy minden ember, minden család és közösség, aki hallja szavát és válaszolni kíván felhívásaira, ajánlja fel önmagát „egyenként és összesen” Szeplőtelen Szívének. Fogadja be szívébe az Isten és emberszeretet Lángját s működjék együtt Szeplőtelen Szíve lélekmentő vágyával. A Szűzanya nem kíván külön kegyhelyet, hanem az a vágya, hogy minden család és egyén szíve-lelke egy-egy kegyhely legyen, melyben mind gyakrabban helyezzék el az áldozat-imádság virágait!
Szólj hozzá!
(Szeressétek egymást folyóirat 1/2007. száma nyomán)
A Megváltó szívét átszúrták
Röviddel a halál beállta után a folyadékban szétváltak a vörösvérsejtek és a vérplazma. Amikor Jézus oldalát lándzsával átszúrták, a sebből először a vörösvérsejtek majd a vérplazma folyt ki: „vér és víz” – írta evangéliumában Szent János (19,34).
Jézus átszúrt szíve Isten hatalmas szeretetének bizonyítéka. Emberré lett értünk „teljesen lecsupaszította 
magát” és minden ember bűnéért magára vállalta a halált. Ő, aki teljesen bűntelen volt, megtapasztalta szenvedésében és kereszthalálában, hogy milyen szörnyű szenvedéssel jár a bűn. A mi szenvedésünket viselte, a mi fájdalmaink nehezedtek rá, mégis olyannak éreztük, akire lesújtott az Isten. Ám a mi bűneinkért szúrták át, a mi gonoszságainkért törték össze az elvakult és szeretetlen emberek (Iz 53,4-5).
Ebben a borzalmas szenvedésben Jézus a végsőkig engedelmeskedett az Atyának. Tökéletes engedelmességével legyőzte a bűnt és a halált. A szenvedés csúcspontja az a pillanat volt, amikor Jézus így kiáltott a kereszten: Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem? (Mt 27,46). Szenvedésével Jézus eljutott mindenhová, ahol hat a bűn pusztító ereje, legyőzte azt határtalan szeretetével és engedelmességével. Jézus tökéletes szeretetével és engedelmességével, halálán és feltámadásán keresztül végleg legyőzte a bűnt és a halált.
A lepel segít nekünk megérteni a Krisztus áldozatával megszentelt szenvedés titkát, mely a megváltás forrása lett az egész emberiség számára – mondta Szent II. János Pál Torinóban.
A lepel egyúttal Isten szeretetének és az ember bűnösségének képe. Arra kényszerít, hogy megértsük Krisztus megváltó halálának legmélyebb okait. Ezt a mérhetetlen szenvedést látva még közelebbinek és még nagyobbnak érezzük annak a szeretetét, „aki úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát adta érte” (Jn 3,16). Hívő ember mély meggyőződéssel vallja: „Istenem, ennél jobban már nem is szerethetnél!”, és tudatosítania kell magában, hogy ezt a szenvedést a bűn okozta, minden egyes ember bűne. Az enyém is és a tiéd is kedves Olvasóm!
A lepel mindnyájunkat arra szólít, hogy Isten szeretetének képét lelkünkbe véssük és eltávolítsuk onnan a bűnt. A szenvedésen elmélkedve az ember megszabadulhat a felületességtől és az önzéstől, ami különösen jellemzi a mai ember szeretetélményét és a bűnhöz való viszonyát.
A lepel némán visszhangozza Isten szavát és a több évszázados kereszténység üzenetét: higgyél Isten szeretetében, hisz ez az emberiség legnagyobb kincse és kerüld a bűnt, ami az emberiség legnagyobb veszélye! (Torino 1998.05.24.). M.P.
Szólj hozzá!
(Nagypéntektől a Húsvét utáni első szombatig)
ELSŐ NAP „Ma az egész emberiséget vezesd hozzám, főleg a bűnösöket s merítsd őket irgalmam tengerébe. Így megvigasztalsz keserves szomorúságomban, melyet a lelkek vesztén érzek!”
Legirgalmasabb Jézus, aki könyörületes vagy irántunk és megbocsátasz nekünk, ne bűneinket nézd, hanem bizalmunkat, mellyel végtelen jóságodhoz járulunk. Végy fel bennünket legirgalmasabb Szíved hajlékába, s tarts örökké ott minket. Könyörgünk Hozzád szereteted által, amely az Atyával és a Szentlélekkel köt össze Téged. Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…
Örök Atya, tekints irgalmas szemmel az egész emberiségre, különösen a szegény bűnösökre, akiket Jézus legirgalmasabb Szíve oltalmaz. Az Ő keserves kínszenvedése által könyörülj rajtunk, hogy irgalmad mindenhatóságát mindörökké dicsérjük. Ámen
Szólj hozzá!
(HOLNAP - NAGYPÉNTEKEN - KEZDŐDIK AZ ISTENI IRGALMASSÁG KILENCEDE!
Az Irgalmasság ünnepének Húsvét utáni első vasárnapra történő helyezése mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti titka és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló szoros összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet előkészítő Isteni Irgalmassághoz végzett kilenced.)
Nagycsütörtökkel kezdődik el a Három Szent Nap, amely Urunk Megváltó szenvedését tekintve egyetlen misztérium!
Abban az időben Jézus kiment tanítványaival a Kedron völgyén túlra, ahol a Getsemáne nevű kert volt. Ezt a helyet az őt eláruló Iskarióti Júdás is ismerte, mert Jézus gyakran járt oda tanítványaival. Júdás a zsidó főtanácstól kapott egy csapat fegyveres katonát, a farizeusoktól pedig szolgákat, tehát egy egész sereget. Jézus bár tudta, hogy mi vár rá, eléjük ment és megkérdezte tőlük: „Kit kerestek ilyen bőszen?" Azok ezt válaszolták: „A názáreti Jézust.” Jézus erre így szólt: „Én vagyok.“ Azok meghátráltak és hirtelen a földre estek. Ezért újra megkérdezte tőlük: „Kit kerestek?” Azok ezt válaszolták: „A názáreti Jézust.” Erre Jézus így szólt: „Mondtam már, hogy én vagyok. Ha tehát engem kerestek ennyien, engedjétek el ezeket!” Így beteljesedett, amit korábban megmondott: „Senkit sem veszítettem el azok közül, akiket nekem adtál.”
Simon Péternél volt egy kard, kirántotta és a főpap egyik szolgájára sújtott, levágva a jobb fülét. A szolgának Malkusz volt a neve. De Jézus rászólt Péterre: „Tedd vissza hüvelyébe kardodat! Ne igyam ki talán a kelyhet, amelyet az Atya adott nekem?” És meggyógyította a szolga fülét. Malkusz térdre esve csodálta Őt.
Ekkor a fegyveres zsidó csapat körbefogta Jézust, és kíméletlenül megkötözték úgy, hogy alig tudott menni. Amikor emiatt Jézus elesett, a térdei alatt meglágyultak a kövek, mert még a kő is irgalmasabb volt, mint a főtanács pribékjei! Szitkok és durva rángatások közepette Annáshoz vezették, aki előzőleg azt a tanácsot adta a zsidóknak, hogy jobb, ha egy ember hal meg a népért.
Simon Péter és egy másik tanítvány követte Jézust. Ez a tanítvány ismerőse volt a főpapnak, ezért bemehettek Jézus után a főpap udvarába. A kapuőr közben megjegyezte: „Talán te is ennek az embernek a tanítványai közül vagy?” Péter látva azt a rendkívüli durvaságot, ahogyan Jézussal bántak, azt felelte: „Nem vagyok!” Mivel hideg volt, a szolgák és a fegyveresek egy tűz mellett melegedtek. Péter is köztük álldogált.
A főpap eközben tanítványai és tanítása felől faggatta Jézust, aki ezt válaszolta: „Én a világhoz nyíltan beszéltem. Mindig a zsinagógákban és a templomban tanítottam, ahova minden zsidónak bejárása van. Titokban nem mondtam semmit. Miért kérdezel hát engem? Kérdezd azokat, akik hallották, amit beszéltem!” E szavakra az egyik ott álló szolga arcul ütötte Jézust és így szólt: „Így felelsz a főpapnak?” Jézus ezt mondta neki: „Ha rosszul szóltam, bizonyítsd be a rosszat, ha viszont jól, akkor miért ütsz engem?” Ekkor Annás megkötözve elküldte őt Kaifás főpaphoz.
Simon Péter miközben még mindig ott állt, újra megkérdezték tőle: „Talán te is az ő tanítványai közül vagy?” Ő így felelt: „Nem vagyok!” A főpap egyik szolgája, aki rokona volt annak, akinek Péter levágta a fülét, megjegyezte: „Nem téged láttalak én a kertben ővele?” De Péter ezt is tagadta; és ekkor szólalt meg a kakas.
Szólj hozzá!
(Szeressétek egymást folyóirat 1/2007. száma nyomán)
Keresztre feszítették
A keresztre feszítés volt a legkegyetlenebb és legmegalázóbb büntetésforma Jézus idejében. A leplen láthatók a felszögezés nyomai. A lábfejek sebeiből arra következtethetünk, hogy a testet ezen a ponton is egy szöggel verték a kereszt függőleges fájához. A bal lábfej keresztezte a jobbat.
A kézfejet a csuklónál és nem a tenyérnél szögezték át, mert a tenyér nem bírta volna a kereszten lógó test súlyát. Ha az egész test súlya ránehezedne a tenyérre, az kiszakadna. A szögeket tehát az ún. Destot-nyíláson ütötték át. Ebben a pontban nem található komolyabb vérér, de ott van az ököl mozgatásáért felelős ideg. „Ez az ideg felelős az ököl mozgatásáért, de fájdalmat is érzékel – írta dr. P. Barbet – ez a fájdalom borzalmas, de nem kibírhatatlan. Ha az lenne, az ember elveszítené az eszméletét.”
A bal csukló sebe két vérnyomot is hagyott a Leplen, melyből a tudósok meg tudták állapítani Jézus pontos helyzetét a kereszten. A pontok 10 fokos szöget zárnak be, tehát Jézus a kereszten többször megpróbált megemelkedni, hogy jobban levegőhöz jusson, és ilyenkor 65 fokot zárt be a váll vonala s a kereszt gerendája, amikor visszaesett, ez a szög 55 fokos volt. Pár pillanatra ilyenkor – iszonyatos fájdalmak árán ‒, könnyebben tudott lélegezni, de a fájdalom és a fáradtság miatt újból visszaesett. Ez a 'fölemelkedés-visszaesés' vergődés a kereszten körülbelül 3 órán át tartott és szörnyű szenvedésekkel járt. Idővel egyre sűrűbbé vált és a teljes kimerültségig, majd a halálig tartott.
Szíve nem bírta tovább
A jobb oldalon található 1,5 cm széles és 4,5 cm hosszú seb analízise és a sebből kifolyt vér és víz vizsgálatából kiderül, hogy a halál közvetlen oka a szívburok elszakadása volt, melyet az agónia során a burokban összegyűlt folyadék okozott.
A burokban akár 2 liter folyadék is összegyűlhetett, amely összenyomta a tüdőt is.
Amikor a szívburok a benne összegyűlt vér miatt megrepedt, hirtelen erős fájdalmat okozott a mellkasban. Erre a hirtelen fájdalomra az ember automatikusan felkiált. Jézus még egyszer hangosan felkiáltott és kilehelte lelkét (Mt 27,50).
Az eszméleténél lévő ember hirtelen halála rendszerint azonnali hullamerevséggel jár. Ezzel magyarázható a Leplen található test megfeszült tartása.
(folyt.)
Szólj hozzá!
Hogy mennyire komoly a helyzet, idézek a Lelki Naplóból: A Szűzanya: ,,Kármelita kislányom! Általad kívánom nyilvánosságra hozni Anyai Szívem határtalan szeretetét és aggodalmát, mely a családi szentélyek széthullása miatt fenyegeti az egész világot. Édesanyai segélykiáltásom mindenek előtt hozzátok intézem és veletek összefogva akarom a világot megmenteni! Mindazok akik Velem éreznek, alkalmassá válnak e nagy kegyelem befogadására és továbbadására, amellyel a lelkeket megmentjük az örök kárhozattól. (vö. III/140) Nagy bánatom van országom felett. A családok, ó a magyar családok szétszórva, mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek. Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket, össze akarom tartani a szétszórt családokat. Legyetek minél többen, hogy terjedjen, mint a futótűz. Legyetek áldozatos lelkek minél többen, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Segítsetek Nekem, hisz rajtatok múlik, hogy a láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntető kezét így közös erővel visszatartsuk. (I/92) Leányom, azt kérem tőled, hogy csütörtökön vagy pénteken különösen engeszteljétek Szent Fiamat. Az engesztelés módja a családokban történjen. Az egy órai engesztelő idő legyen áhítatos összeszedettséggel teljes ájtatosság, a szentolvasó vagy más módja az imádságnak. Az engesztelést ketten vagy hárman végezzétek. Ahol ketten vagy hárman összejöttök, ott az Én Szent Fiam. Az Ő kérésére ötszöri keresztvetéssel kezdjétek meg, mely közben ajánljátok magatokat Szent Fiam Sebei által az Örök Atyának. Az engesztelő ájtatosságot így is fejezzétek be. A kegyelemmel teljes lángot, melyet Szívemből adtam nektek, szívről-szívre járva gyújtsátok meg az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, és a Sátánt megvakítja.
Ez az összetartó szeretet tüze, melyet Szent Fiam Sebeinek érdemei által kértek.” (I/38-39)
/Jézus:/ ,,A keddi nap a családodért felajánlott nap legyen. Végezz helyettük annyi lelki-áldozást, ahányan vannak. Ajánld fel őket egyenként Édesanyánknak és Ő védelmébe veszi őket. (I/34) Leányom a sok szenvedést, melyet a közeli napokban reád küldtem, kérlek viseld el az egész ország családjaiért. /.../ Tudod a sátán dühödt erővel dúlja fel a családokat. Csak Engem szeress, szolgálj hűséggel és ne csodálkozz azon, hogy szeretetemet mindig a szenvedésekben juttatom érvényre.
Leánykám, Szívem túláradó szeretete az, mely által a szenvedésekre méltatlak. Csak így menthetsz meg sok lelket! Te családanya vagy és sokféle módját ismered a családok szétszórtságának. Erre a célra vesd be magad a szenvedések kohójába. Ó, a családok szétszórtsága de sok bűnt halmoz fel Ellenem! Engesztelj és szenvedj értük! Ne mulaszd el a legkisebb alkalmat sem. A mi elménk gondolata egy legyen. Lásd tisztán szenvedéseid értékét. Gondold el, mily kevés az, aki Velem gyűjt. Tudod miért? Mert nincsenek szenvedést vállaló áldozatos lelkek, főleg olyanok, akik kitartóak. E nélkül pedig nem tudják magukat érdemessé tenni kegyelmeim szüntelen kiáradására.” (II/4-5)
Szólj hozzá!
Boldog Mária Pierina de Micheli (1890-1945) és a Szent Arc tisztelete
12 éves korában az Úr hangját hallotta: "Senki nem ad egy puszit a Szeretet Arcára, hogy ellensúlyozza Júdás csókját!" Ettől kezdve a Szent Arc lett elmélkedésének tárgya, az Úr választottjaként, aki a 20. század elejétől a Szent Arc tiszteletének terjesztője, aki 1936-ban a Manoppelló-i Szent Arc előtt így sóhajtott: "A reám tekintő tart meg engem!" Az Úr így szólt hozzá:
"Szemléld Szent Arcomat, így behatolsz Szívem szenvedéseinek mélységeibe. 
Akik emberségem képmását tisztelik, lelkük mélyén Istenségem képmását nyerik el, és attól megvilágosítást kapnak. Arcomhoz való hasonlóságuk által fénylőbbek lesznek az örök életben, mint mások.
Ajánld fel Szent Arcom szemléletét a mennyei Atyának, mellyel sok lélek megmentését nyerheted el, s ha papjaimért ajánlod fel, a kegyelem csodáit fogod megtapasztalni.
Vigasztalj meg és keress lelkeket, akik Velem együtt felajánlják magukat a világ megmentéséért! Szeretném, ha különösen keddi napon tisztelnék Szentséges Arcomat. Akarom, hogy a hamvazószerda előtti (húshagyó) keddet, Szentséges Arcom tiszteletének szenteljék."
1938 május 31-én éjszaka, miközben a kápolnában imádkozott, Szűz Mária megjelent neki és a kezében egy érem két oldalát mutatta: az egyiken Jézus Szent Arca volt, körülötte a felirattal: "Illumina, Domine, vultum tuum super nos" (megvilágosít minket a az Úr Szent Arca). A másikon egy ostya képe volt, körülötte felirattal: "Mane nobiscum Domine" (Maradj velünk Urunk).
A Szűzanya szólt Boldog Pierina de Michelihez: "Figyelj jól, ez az érme az állhatatosság védpajzsa , a kegyelem záloga. Szent Fiam azt akarja, hogy övéi ezekben az időkben, az Oltáriszentség és a Szent Arc iránti méltó tiszteletükkel erősítsék magukat és küzdjenek a világban elhatalmasodó érzékiség és a gyűlölet ellen, mert a hamis próféta sok, az igazi apostol kevés."
Jézus Szent Arca, az Atya Arcának tükre,
tiszteletre és imádatra méltó Istenarc, dicsőség Neked, most és mindörökké. Amen
Ajánlott video (2 perc 26")
Szólj hozzá!
Megostorozták
Jézust kegyetlen módon megostorozták. Az egész testén láthatók a római flagrum ostor nyomai, még a combja felső részén is, ami arra bizonyíték, hogy ostorozásakor mezítelen volt. Ez egy nagyon kegyetlen büntetés volt és ezt a büntetést kevesen élték túl, vagy megzavarodtak!
Az ostornak három hosszabb szála volt, amelyek végén lévő fémdarabok minden ütéskor kiszakítottak a testből egy-egy darabot. A testen 120 ostorcsapás általi sebet találtak. Akkori szokás szerint csak azokat ostorozták meg, akiket nem ítéltek halálra és a büntetés végrehajtása után
szabadon bocsátották.
Eleinte Pilátus csak megostoroztatni akarta Jézust: Megfenyítem hát és szabadon bocsátom (Lk 23,16). A Zsidó Tanács képviselői azonban, mindent megtettek Jézus mielőbbi haláláért, nehogy beteljesítse az általuk ismert messiási jövendöléseket. Ennek érdekében korrumpálták a pribékeket. Ezzel magyarázható az ütések nagy száma és az a kegyetlenség, amivel a katonák az ostorozást végrehajtották. Látható, hogy önálló és végzetes büntetésnek szánták.
Ketten voltak. A jobb oldalon álló magasabb volt és sokkal kegyetlenebbül végezte feladatát. Jézus enyhén lehajolt, kezét egy oszlophoz kötözték. Az ostor szálai rácsavarodtak és a teste elülső
részét, a hasát, a mellkasát, a combját és lábszárát is érték.
A keresztet hordozta
Mint említettük, egy ostorozási büntetést csak kevesen éltek túl! Jézus ilyen irtóztató korbácsolás és súlyos vérveszteségek után, értünk, a mi üdvösségünkért mégis vállára vette a keresztet!
A Lepel sebeit vizsgálva (a jobb és bal lapocka fölött) a tudósok egyetértenek abban, hogy Jézus a keresztre feszítés helyére egy keresztfát, patibulumot vitt, amihez a kezei voltak hozzákötözve.
A keresztfa valószínűleg 30 kg-os volt, hossza pedig 1,80 m. A végsőkig megkínzott Krisztus nagy szenvedés árán tette meg a körülbelül fél kilométeres utat. Amikor elesett, megütötte az arcát és térdre hullott. A tudósok sebeket találtak az arcán, orrán (az orra hegyén föld és kavicsdarabkákat) és a térdén, különösen a jobb térdén, melyeket ugyancsak az elesések okoztak. Mivel Jézus nem tudta a keresztet vinni, megállítottak egy cirenei embert, Simont, aki éppen a mezőről tartott hazafelé. Vállára adták a keresztet, hogy vigye Jézus után (Lk 23,26).
(Szeressétek egymást 1/2007 nyomán)
(folyt.)
Szólj hozzá!
A Szeretetláng üzenetének és lelkiségének mibenlétét fejtegettem az előző részekben, és ezt teszem ma is! Néhai Bernardino Echeverria Ruiz guayaquili bíboros-érsek a Lelki Napló 1988-as ekvádori kiadásához írt ajánlásában így méltatta a Mária Szíve Lángjának lelkiségét: „A Szeretetlángnak égnie kell minden keresztény megmentésére, hogy megmentse a családokat, hogy segítse a papok megszentelődését. (...) A Szeretetláng kell, hogy megvilágítsa a keresztény ember életének minden pillanatát...” ‒ idézet vége.
Nagyon szép és pontos megfogalmazás! A Szeretetláng megszentelő kegyelmének a mibenlétéről az Úr szavai a Lelki Naplóban: „Én vagyok az, aki feléjük közeledem. (III/218) A Szűzanya közbenjáró nagy hatalma az, amellyel kieszközölte Tőlem a családok részére ezt a nagy kegyelmi áradatot, melyet most készül a földre árasztani. Ahogy Ő is mondja, ilyen még nem volt, mióta az Ige Testté lett. Szívről-szívre járva adja Szívének Szeretetlángját, mely a családokban uralkodni akaró sátánt a ti áldozatos imáitok által megvakítja.” (III/140) Ennyi a 
Naplóból! (Az Ekvádorban megjelent Napló borítója)
És ezt a hatalmas lélekmentő programot, melyet az Égiek a legérintettebb stratégiai pontokra, a társadalom legkisebb egységeire a családokra és a szent papokra kívánják alapozni, kik hajtják végre? Szűz Mária Apostola, Montforti Grignon Szent Lajos ezt írja: „Az Úr papjai lesznek, akik mint valami láng, mindenütt felgyújtják az isteni szeretet Tüzét!” (TMT 56)
Óhatatlanul felmerül mindannyiunkban a kérdés ‒, hogy végtére is, miként valósulhat meg ez a valóban rendkívüli égi ígéret?
Nos ‒ a fatimai kérések teljesítésével! Vagyis, ajánljuk fel magunkat és szeretteinket Mária Szeplőtelen Szívének, legalább egyszer végezzük el az első szombati engesztelést és naponta imádkozzuk a szent rózsafüzért ‒ a Szeretetláng betéttel ‒ az egész emberiségért, ezáltal szívről-szívre lobbantjuk fel Mária Szíve Szeretetlángját, hogy a családokban uralkodni akaró sátán tehetetlenné váljon!
Ne méricskéljünk, hogy „egyfolytában imádkozom és mégsincs semmi eredménye”! ‒ Csodálkozunk ezen? Hiszen a „legkedvezőtlenebb” időben estünk a bűnbe, manapság ugyanis a legádázabb harc folyik minden egyes lélekért és esdeklésünkre, a megszabadítás legkedvezőbb idejét és módját csakis az Úr tudja, Ő, aki végleg legyőzte a világot egyszer s mindenkorra (vö. Jn 16,33)! Bízhatunk Benne, hogy teljesíti kívánságunkat, ha Édesanyja szeretettől lángoló Szívére hivatkozunk!
(Alsó kép: Bernardino Echeverria Ruiz érsek a Guadalupei Szűzanya szentélyében, szeretetláng-papokkal. Bal szélen P. Róna Gábor jezsuita atya, a Napló spanyolra fordítója)
Szólj hozzá!
A bensőséges Mária-tisztelet tehát arra késztethet bennünket, hogy gyermeki bizalommal forduljunk Hozzá, mint anyánkhoz. Mert Ő mindig készséges arra, hogy anyai szeretettel meghallgassa kéréseinket, és közbenjárásával segítsen rajtunk.
Ennek okán kiált fel Szent Bonaventura: „Ti valamennyien, akik óhajtjátok Isten országát, hallottátok, mit ígértek nektek: Tiszteljétek Máriát s megtaláljátok az életet és az üdvösséget!” (In Spec B. V. c.) ‒ idézet vége!
Ezért köszöntjük a Loretói litániában a Szomorúak Vigasztalójaként, a Betegek Gyógyítójaként és a Bűnösök Menedékeként, hogy bánatunkban vigaszt, a betegségben enyhülést, a bűn szolgaságából pedig szabadulást nyerjünk az Ő anyai közbenjárása által. Ezt erősíti meg Szent II. János Pál 1979-es pueblai látogatása alkalmával tett kijelentése: „A mai embert Mária személye kell, hogy közelebb segítse az Evangélium elfogadásához.”
Dante, az Isteni Színjátékban ezt írja: ,,Úrnő, te oly nagy és hatalmas vagy, hogy aki kegyelmet kér s nem hozzád folyamodik, szárny nélkül akar repülni”. (Paradicsom XXXIII.) Az Egyház is Máriára vonatkoztatja a Példabeszédek könyvének szavait: „Akik virradatkor keresnek, meg is találnak”. (Péld 8,17.) „Aki engem megtalál, életet talál, és üdvöt nyer az Úrtól”. (Péld 35.)
(Vége)
Ó Mária, Istennek szent Anyja és a mi Anyánk! Könyörögj érettünk
és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.
Szólj hozzá!
Látni és hinni
Amikor először pillantjuk meg a manoppellói Arcot, valamiféle csalódást érezhetünk, mivel nem olyan szép, amilyennek várnánk. Ám tudatosítanunk kell magunkban, hogy ez az ikon a halottaiból éppen feltámadó, tehát még nem a teljesen megdicsőült Jézus Arca! A feltámadt Jézus szépsége végtelenül felülmúlja minden elképzelésünket. Majd csak a mennyben láthatjuk meg Őt, és lesz az örömünk teljes!
A Manoppellói Arc fóliaként való ráhelyezése a Torinói Lepel arcára egy grafikus-matematikus bizonyíték arra, hogy ugyanarról beszélünk. Tudományos szemszögből nézve nincs semmi kétség, hogy a két Arc ‒ a manoppellói és a torinói ‒ 100%-ban megegyeznek egymással karakterileg és méretileg. Az egyezés szembetűnő! Egy szembetűnő különbség azonban van: a Torinói Leplen erőteljesen szakállas-bajuszos a mi Urunk, míg a Manoppellói Kendőn már gyérebb arcszőrzetű, mely a meg-dicsőülés "megfiatalító" előpillanata! A két „Isteni Arc” mindenképpen a világ legnagyobb csodái közé tartozik, melyeknek tudományos szempontból nem lett volna szabad létrejönniük, miként az egész világon nincs még hasonló sem, amely jellemzőiben összeegyeztethető lenne a kettővel (kivéve persze a Guadalupe-i Szent Szűz képét).
Egy érdekes tanúságtételt tett Domenico de Cese kapucinus atya, aki a manoppellói szentély őrzőjeként 1968. szeptember 22-én reggel kinyitva a szentély ajtaját, döbbenten látta, amint Pio atya térdelt a Szent Arc képe előtt. Mindezt úgy, hogy Pio atya ugyanebben az időben 200 kilométerre San Giovanni Rotondóban volt súlyosan betegen és közel a halálhoz, és másnap szeptember 23-án meg is halt!
(Paul MacLeod újságíró cikke nyomán)
A Torinó-i leplen és a Manoppelló-i kendőn nekünk is saját arcképét nyújtja Krisztus, s megtérésre hív bennünket. Nem másért, minthogy személyes kontaktust vegyünk fel Vele a megbánás és az Eucharisztia Szentségében az evangéliumi életre. Mert ne feledkezzünk meg arról, hogy:
„A kereszténység nem a kultúra egy formája, nem ideológia és nem valamiféle fennkölt törvények és érdekek rendje. A kereszténység az egy Személy. A kereszténység egy Jelenlét. A kereszténység egy Arc: Jézus Krisztus!” (II. János Pál pápa, Berno, 2004.06.04.)
(folyt.)
Szólj hozzá!
(Szeressétek egymást folyóirat 1/2007. száma nyomán)
Jézus arca
Az átélt fizikai és lelki szenvedések ellenére a leplen látható arclenyomat meglepő szépséget és békét sugároz.Ilyen szenvedést a kereszten csak olyasvalaki viselhetett ekkora békével, aki tudta, hogy szenvedésével és halálával végső győzelmet arat a halálon. Az arckép kínzásokról árulkodik. Botütés nyomai láthatók az orron és a jobb orcán, sebes a szemhéj és a szemöldök, zúzódás van a jobb arccsonton, orrvérzés nyomai ismerhetők fel és az is, hogy kínzói a haját tépték. Az Evangélium így ír: A fejét náddal verték, leköpdösték (Mk 15,19), majd arcul ütötték (Jn 19,3).
Tövissel koronázták
A katonák töviskoszorút fontak, amit a fejére helyeztek (Jn 19,2). A kínzásnak ezt a módját kifejezetten Jézus számára találták ki, hiszen történelmi forrásokban nincs szó a keresztre feszítést megelőző ilyenfajta kínzásról. A lepel szövetén számos vérnyom található, mely vér a koponyán található sebekből folyt ki. Ezeket a sebeket a tövisek fejbeszúródása okozta. A töviskorona kalapszerűen borította be az egész fejet. A sebészek 13 töviskorona okozta sebet találtak a homlokon, 20-at pedig a fej hátsó részén, de feltételezéseik szerint ez a szám összesen akár 50 is lehetett. Mivel a fejbőr alatt rengeteg ideg és vérér fut, a fejbőr erős vérzése közepette a töviskorona borzalmas fájdalmakat okozott.
Ha figyelembe vesszük, hogy a fejbőr egy négyzetcentiméterén 140 fájdalomra érzékeny pont van, akkor elképzelhetjük Krisztus hatalmas szenvedését – írta L.Coppini, a Bolognai Egyetem Anatómia Intézetének vezetője. A vizsgálatok azt is megállapították, hogy a vérzések által rajzolt kép teljesen megegyezik a fej anatómiai érhálózatával. Ez egy újabb bizonyíték a lepel hitelességére vonatkozóan, hisz az érhálózatot csak 1593-ban tanulmányozták és ismerték meg.
(folyt.)
Szólj hozzá!
A Szeretetláng tehát Isten rendkívüli és korunknak szóló kegyelmi adománya, mely a gonosz lélek hatalmát megtöri, s így elősegíti a hívők lelki növekedését és az Egyház megújulását. Amiként megerősíti továbbá az embert az üdvösség felé vezető úton (különösen halála óráján), a halál után pedig megtisztulása folyamatát gyorsítja! (vö. IV/36). (vö. Dr. Kovács Zoltán Teológiai Szakvélemény 6.2; Szl. Lelki Napló 406-407)
Dr. Antalóczi Lajos pápai prelátus megfogalmazásában: A Szeretetláng kegyelmi adomány. 
Mégpedig erő, amely átjárja a szívet és az akaratot. Erő, amely helyreállítja bennünk az értékrendet; erő, amely átformál, szeretni tanít, készségessé tesz bennünket Jézussal együtt és Jézussal teljesen azonosulva hatékonyan és kitartóan részt vállalni a lélekmentő munkában. A Szeretetláng segít megérteni a Szent Szűz szándékát. Segít tárgyilagosan felismerni valós helyzetünket. Másként fogalmazva: a Szeretetláng az a kegyelmi adomány (eszköz), mely erőt ad a Boldogasszony kérésének, az engesztelésnek következetes megvalósításához, és az apostolkodáshoz. Ennek pedig kizárólagos célja, hogy egyetlen lélek se kárhozzék el. A Szeretetláng a bennünk és általunk szabadon működő Jézus Krisztus. (vö. Antalóczi Jelenések, üzenetek és a jövő, Eger 2000. 175 o.)
Liguori Szent Alfonz így magasztalja a Szent Szüzet: „Szelídségével gyújtja lángra a bűnösök szívében az iránta való áhítatot, s bűneik halálos álmából olyanokat ébreszt fel, akik messzire távolodtak Istentől, mélyen merülve el kárhozatos kábultságban. Így készíti elő a bűnösök lelkeit az isteni kegyelem befogadására, s így lesznek ezek lassan az örök üdvösség részeseivé”. (Szűz Mária dicsősége, Kalocsa 1924. 66.o)
Remélem, ez már világos beszéd? Merthogy a Szűzanya által kért könyörgésben − áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre −, ezt a fentebb alaposan körülírt lelki vágyat, erőt és megtisztító „áttüzesedést” kérjük az egész emberiségre, amiként maga Don Gobbi atya is ezt jövendöli meg:
,,A Szeretet Lelkének tüze hamarosan véghezviszi a nagy megtisztulás művét.” (KK 1982. 5. 30.)
Nos, ez a mi keresztény reményünk, amelyért imádkoznunk kell, mégpedig lángoló szívvel és szüntelen!
Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen
Szólj hozzá!
Mi katolikusok a Szentírás alapján állítjuk, hogy Mária hivatása nem fejeződött be Jézus világrahozatalával és felnevelésével. Az Egyház ősidők óta foglalkozott azzal, hogy Isten milyen különleges társi szerepet szánt a Szűzanyának Fia oldalán az emberiség megváltása érdekében. Sőt, megfogalmazódott a gondolat, hogy ki kell dolgozni és kimondani a Mária Megváltó-társi szerepéről szóló ötödik dogmát.
Mint tudott, sajnos erre még nem került sor, holott már a II. Vatikáni Zsinat is érintette e kérdést: 
„A Boldogságos Szűz, akit az isteni Gondviselés terve az Ige megtestesülésével kapcsolatban eleve Isten anyjának rendelt, így Ő másokat messze fölülmúló, nagylelkű társa és az Úr alázatos szolgálója lett. Krisztust méhébe fogadva, evilágra szülve, gondozva, a templomban az Atyának bemutatva, és a kereszten haldokló Fiával együtt szenvedve ‒ engedelmességével, hitével, reményével és lángoló szeretetével ‒ egyedülálló módon együttműködött az Üdvözítő művével a lelkek természetfölötti életének helyreállítására.” (Vö. LG 61.) „Éppen ezért a kegyelem rendjében Mária az anyánk, akinek szüntelenül megmaradt az angyali üdvözletre hittel adott beleegyezése a kereszt alatt is, egészen gyermekei örök üdvösségének beteljesedéséig. Anyai szeretettel gondoskodva Fia testvéreiről, akik még zarándokok, szorongatások és veszedelmek közt forognak, míg el nem érkeznek a boldog hazába! Ezért nevezik a Boldogságos Szüzet az Egyházban Közvetítőnek, Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak.” (Vö. LG. 62.) ‒ idézetek vége!
Joggal tanítja tehát a zsinat, hogy Isten üdvözítő tervében a Szent Szűz hármas anyai hivatást tölt be. Test szerint édesanyja Jézus Krisztusnak, édesanyja az Anyaszentegyháznak (LG 53.), a kegyelem rendjében pedig édesanyja minden embernek (LG 61). Mária anyasága szüntelenül tart a kegyelem rendjében, és anyai szeretettel gondoskodik fiának még zarándokúton lévő testvéreiről, amíg el nem érkeznek a boldog hazába. (Vö. LG. 62.)
(folyt.)
Szólj hozzá!
Ugyanaz a személy
Maria Valtorta híres olasz misztikus (írásait XII. Pius pápa kérésére kinyomtatták) 1942. február 22-én a következőket írta le, melyeket Jézus mondott neki: „Veronika kendője gyógyír a ti szkeptikus lelketekre. Ti racionalisták, közönyösek, hitben megingók, akik lélektelen vizsgálatokat folytattok; íme hasonlítsátok össze a kendőn levő arcot a lepel visszaverődésével. Az első arc Élő, a második a Halott, viszont a hosszúság, a szélesség, a szomatikus jellemzők és a karakter ugyanazok. Vegyétek magatok elé a két reflexiót. Meglátjátok, hogy ez Én vagyok. Emlékeztetni akarlak titeket arra, hogy ki voltam és ki lettem értetek szeretetből. Azért, hogy ne vesszetek el, ne váljatok vakokká, mert elegendő ez a két visszaverődés, hogy elvezessen titeket a szeretethez, a megtéréshez, az Istenhez” (Maria Valtorta: L’Evangelo come mi e stato rivelato, Centro Editoriale Valtoriano, 2003, s. 414).
A manoppellói Kendő, ellentétben a Torinói Lepellel, nem testi kontaktus révén jött létre, hanem kifejezetten isteni beavatkozással! Hogyan értendő ez?
Amikor Jézus testét levették a keresztről, először egy több mint 4 m-es lenvászonra fektették, amely alul és felül is takarta. Ezt követően körbetekerték egy másik vászonnal (mint egy széles fáslival), miközben a vászon alá és fölé is bőségesen hintették a különféle olajokat, fűszereket. Jézus így „bábként” bebugyolált testét helyezték a sírba, a fejére egy értékes selyemkendőt terítve, különleges tiszteletből (ez a Manoppelló-i relikvia). Ez magyarázza, hogy amikor az Úr feltámadását követően Péter a sírboltba lépett, a lepleket érintetlenül látta „és hitt” (Jn 20,7)! Ugyanis, nem levetett lepleket látott, hanem a beburkolást ugyan úgy "fáslizva" hagyva, melyből csak "kitűnni" – FELTÁMADNI – lehetett!
Ez győzte meg Pétert azonnal! Egyedül a (később manoppellóinak nevezett) "arc-kendő" volt gondosan összehajtogatva! Ez utóbbi viszont azt is bizonyította, hogy a Testet nem valamiképp ellopták, hiszen akkor a kendőt a nagy sietségben aligha hajtogatták volna össze!
A nevezetes kendő nem érintkezett Jézus arcával, hiszen a vásznakon kívül volt. A Feltámadás „második” pillanatában már az élő Krisztus arckifejezése látható pozitív képként, de még a megdicsőülés folyamatának vége előtt, mert ezen még láthatóak a sebek és duzzanatok nyomai. (Az „első” pillanatot a Torinói Lepel arcmása ábrázolja!)
(Forrásmunkák az első posztban!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
(Szeressétek egymást folyóirat 1/2007. száma nyomán)
Értünk, a mi üdvösségünkért...
Sokakban nem is tudatosul, hogy a keresztény hit középpontja nem valamilyen magasztos idea, kultúra vagy az erkölcsi értékek, hanem a keresztre feszített és feltámadt Krisztus. Az Isteni Gondviselés segít nekünk személyes kapcsolatot teremteni a Megváltóval. Megőrizte számunkra halálának és szenvedésének megrázó képét egy halotti leplen, amely olyan, mint egy ötödik Evangélium, amely nem tollal, hanem az értünk kiontott vérrel íródott.
Közömbös maradhat-e az ember Krisztus szenvedésének, halálának és feltámadásának a különleges tanúja láttán? A lepel rámutat arra a hatalmas szenvedésre, amit értünk magára vállalt az Isten, aki emberré lett, hogy minket megváltson, és kiszabadítson a Sátán, a bűn és a halál rabságából.
„Ez az értékes halotti lepel – mondta Szent II. János Pál – segít megértenünk Isten Fiának irántunk érzett szeretetének titkát. Itt a lepel nyomain a leírhatatlan szenvedést látva, szeretném megköszönni Istennek ezt a különleges ajándékot, mely előtt minden keresztény meghajol, és megpróbál Krisztus követőjévé válni. (...) A lepel segít nekünk megérteni a szenvedés titkát, melyet Krisztus áldozata szentelt meg, és mely az egész emberiség megváltásának forrása lett.” (Torino, 1998.05.24.)
Szörnyen megkínozták
A lepel tudományos vizsgálata során kimutatták, hogy a benne eltemetett férfi 1,81 m magas, arányos testfelépítésű volt, szakállat, hosszú hajat viselt és nemes szemita arcvonásai voltak. Ezt az embert szörnyen megkínozták, megostorozták, tövissel koronázták és keresztre feszítették.
Testén mintegy 600 sebet és sérülést találtak. Mégsem fedezhetők föl a lenyomaton a test bomlásának nyomai. Ezek az adatok mind egybehangzóak az evangéliumi leírásokkal, sőt fontos részletekkel egészítik ki azokat. Ily módon a lepel szinte kézzelfogható bizonyítékká válik és megmutatja, hogy Krisztus milyen sokat szenvedett értünk és kínhalált halt a mi üdvösségünkért!
(folyt.)
Szólj hozzá!
De lássuk a két forrásanyagot!
A Szeretetláng Naplóban az Úr szavai: „Leánykám, téged választalak ki, hogy isteni Irgalmasságomnak közvetítője légy. Te magad is töltekezz isteni Irgalmam bőségével, és ha ajkadat szóra nyitod, hirdesd Szívem Irgalmát, mely majd elég a bűnösök utáni vágyakozástól. A te egész életed is vágyakozás legyen, az áldozat, az imádság és a megváltó munkámban való segíteni vágyás”. (I/60)
Az Irgalmasság Naplóból, Jézus: Égetnek az irgalom lángjai. Szeretném kiárasztani őket az emberekre (N.1074).
Fausztina szavai: Örök szeretet, tiszta láng, égj szüntelenül szívemben és istenítsd meg egész lényemet örök tetszésed szerint, mely által életre s örök boldogságba hívtál...(N.1523). Urunknak kimondhatatlan irgalmassága, a könyörület és minden öröm forrása, (...) mert ő a végtelen Szeretet Élő Lángja. (N.1748)
Átéltem Isten szeretetlángját, s megértettem, hogy Isten szava élő (N.1104). Teremtményi szeretetemnek tüze egyesült az Ő örök szeretetének izzásával. Ennek a kegyelemnek a nagysága felülmúl minden más kegyelmet! (N.1056) Legédesebb Jézus! Gyújtsd lángra szeretetemet Irántad! Formálj magadhoz hasonlóvá, isteníts meg, hogy cselekedeteim kedvesek legyenek előtted!” (N.1289)! ‒ idézet vége!
Az elhangzottak kedves Hallgatóim, nemcsak az Irgalmasság mibenlétének, hanem a Szeretetláng kegyelmi hatásának és céljának is pontos leírásai!
A fentiek szellemében elmondhatjuk tehát, hogy míg az Isteni Irgalmasság: a bűnös ember felé forduló Isten szerető szánalmának a megnyilvánulása, addig a Szeretetláng: az Isten felé forduló ember ‒ benső késztetése! Ezt az Isten- és emberszeretetre való 'benső késztetést', ezt a 'kegyelmi hatást' ígéri Isten Szentséges Anyja azoknak, akik nyitott szívvel és gyermeki szeretettel vannak Iránta. Ezért a Mária-tisztelők meghívást kapnak, hogy megéljék és indíttatást érezzenek arra, hogy áldozatos imádságaik által tovább adják a Szeretetlángot.
És bizony meglehet, hogy a Szeretetláng lélekújító kegyelme, nemcsak egybeesik az Isteni Irgalom üdvözítő tervével, de egyben a fatimai ígéret beteljesülése is: a Szeplőtelen Szív végső győzelme!
Szólj hozzá!
A püspök megkeresztelte Valeriánuszt és az boldogan tért haza hitveséhez, könnyekkel küszködve vallotta meg hitét, mely teljesen átformálta az életét.
A szobájukat ekkor nagy fényesség telítette be és megjelent Cecília őrangyala, aki kissé meghajolva köszöntötte őket. Mindkettejüknek egy-egy ragyogó koszorút helyezett a fejére, ám ekkor lépett be hozzájuk Tiburtiusz, Valeriánusz öccse, aki nem látott ugyan semmit, de szinte belebódult abba a pompás illatba, ami átjárta a szobát. Mindjárt meg is kérdezte, hogy "Mitől van ilyen csodás illat, és miért vagytok ti ennyire meghatottak?"
A boldog ifjú pár elmondta Tiburtiusznak az illat és örömük okát, hogy itt járt náluk az Úr angyala.
Mondanunk sem kell, hogy Cecília sógora – aki szintén katona volt – azt a kihívó kérdést tette fel, miszerint: "Szeretném én azt látni!" A válasz is ugyan az volt a sógornő és bátyja részéről, hogy "Megláthatod, ha megkeresztelkedsz!"
A két testvér most együtt kereste fel a püspököt, aki hitoktatás után Tiburtiuszt megkeresztelte, akit a továbbiakban Tiborként említünk.
Híre terjedt, hogy a császári hadtest két tisztje keresztény lett. A város-parancsnok Almakhius fülébe is eljutott a "szégyenletes" hír. Elfogatásukra elküldte Maximus nevű főtisztjét. Valeriánusz és Tibor megnyerő emberséges példája azonban a főtiszet is megtérítette. A prefektus dühöngött és vérpadra küldte a két testvért és Maximuszt is családjával együtt. Cecília, saját vértanúsága előtt buzdította őket, hogy Krisztus várja őket, nem koszorúval, de a dicsőség koronájával.
Tibornak kínzatásként parázson kellett járnia, de semmi sérülést nem szenvedett. Ezt követően lefejezték.
A Via Labicana országútja mellett lévő őskeresztény temetőben temették el.
Sírfeliratát, Szent Damáz pápa írta meg: "Abban az időben, midőn kard járta át a gyengéd Anyának szívét, e kiválasztott vértanú meg-vetve a világ fejedelmét, mennyei magasságok felé sietett, boldogan követte Krisztust! E helyen mindig szent tiszteletben és dicséretben részesülsz Isten kedveltje, dicső Tiburtiusz. Kérlek ne feledkezz meg Damázról sem!"
Szent Tibor maradványait később a megépült Szent Cecília Bazilika altemplomába helyezték el, ahol ma is megtekinthető! Szent Tibor, könyörögj érettünk!
(Képünkön Cecília Bazilika, középen Szent Tibor oltára.)
Szólj hozzá!
Szűz Mária, épp Szeplőtelen Fogantatása és Istenanyasága révén a legnagyobb segítőnk a szentek közül. Olyannyira, hogy a Mária-tisztelet nélkül, nem csak „elanyátlanodunk”, de hitünk is gyengébbé válhat. Ennek eredményeként megeshet, hogy bárki ‒ akár nemes célnak álcázott ‒, ördögi eszmék befolyása alá kerül. Ennek folytán az ember ‒ bár nem is tudja ‒, de mintegy eszközként szolgálja a sátánt, istenellenes globális művének építésében. Ez a tevékenysége pedig tetten érhető a magánszférától a világpolitika alakításáig az élet minden területén.
Megjegyzendő, hogy a sátán jobban fél a Szűzanyától, mint Istentől, mert Szűz Mária földi emberként, a határtalan alázatosságával, ezerszerte jobban megalázza őt!
A Mária-tisztelet ezért, sohasem valamiféle kegyes szokás, vagy hagyomány, hanem a bensőséges hitélet késztetője, az üdvösség krisztusi útjának biztosítéka! Annál is inkább, mert Mária személyét ‒ mint említettem ‒, sohasem önmagában szemléljük, hanem Krisztus és az Egyház misztériumában. A Szent Szűz életében ugyanis minden értünk, a mi üdvösségünkért történt, beleértve a Szentlélek általi szeplőtelen fogantatását és Fiának a Kereszten való végrendelkezését: „Íme, a te fiad… Íme, a te anyád” (Jn 19,26–27). És mindezt azért, hogy akik a hit és a keresztség által Jézushoz kapcsolták életüket, üdvözüljenek!
(folyt.)
Szólj hozzá!
A legdrágább szövet
A Manoppello-i Szent Arc bámulatba ejtő arckép, amely megmaradt egy drága antik szöveten. A múzeumi gyűjteményekben ilyen szövetek csak elvétve és töredékesen maradtak fenn máig, a legrégebbiek a IV. századból valók. L. Portoghesi professzornő – az I. századi antik szövetek specialistája szerint a Manoppello-i lepel egy szövetselyem, melyet „tengeri selyemnek” is neveznek és amely a legdrágább anyag volt az ókorban. Egy másik világhírű specialista Chiara Vigo professzornő megállapítása szerint nem véletlen a „tengeri selyem” elnevezése, mert az anyagát a nobilis tengeri kagylóból nyerték. A professzornő állítása szerint, egyedül a tengeri selyem lehet ennyire áttetsző és finom, mint a Manoppello-i kendő és egyben tűzálló is, mint az azbeszt. A szövetselymet lehet áztatni, de szakmai szempontból, abszolút nem lehet ráfesteni egy ilyen vékonyka felületre.
A vászon szerkezetét Giulio Fanti prof. vizsgálta, aki megállapította, hogy egy nagyon vékony anyaggal van dolgunk, amely az emberi hajszálnál fele vékonyságú 23 mikron átmérőjű szálakból lett szőve. A szövés technikája hagyományos, vagyis egyszerű és szabálytalan. A szőttes áttetsző, ezért nevezik fátyolnak. A szálak közti üres tér 150-től 300 mikron nagyságig rendeződik. Az üres terekben nincsen semmiféle pigment vagy más anyag.
A szöveten karakterisztikus hajtások futnak úgy, mintha a lepel sokáig össze lett volna hajtva: kétszer hosszában és kétszer keresztbe. A fényben a színek nem látszanak a mikroszkóp alatt, mert nincs semmilyen festékfolt. Ráadásul a hátulról jövő fénytől átlátszóvá válik, mint az üveg, ekkor eltűnnek még a hajtások is. Ezeket a jelenségeket csak a tengeri selymen lehet megfigyelni. Míg a fény hatására teljesen átlátszó, ugyanakkor árnyékban grafitszürkének tűnik. Amikor a Szent Péter Bazilikában Luther Márton legelőször megpillantotta a leplet, mint Szent Veronika kendőjét, valószínűleg fény alatt látta és ezért nem fedezte fel rajta a képet.
Megjegyzés: Efféle átlátszó „tengeri selymet” korunkban csak Sant’Antiocoban ‒ Szardínia környéke ‒ az egyetlen hely, ahol kis mennyiségben gyártanak ilyen szövetselymet. Egy tengeri Pinna nobilis kagylóból max. 2 gramm szövetet lehet nyerni.
(Forrásmunkák az első posztban!) (Folyt.)
Szólj hozzá!
(Forrás nyomán: Radó Polikárp OSB. Az Egyház szentjei, PALLADIS rt. kiadása Budapest, 1940)
Szent Tibor (Tiburtius) vértanú élete, elválaszthatatlan sógornője, Szent Cecília történetétől. Ezért először Cecíliáról emlékezem meg, mivel általa tért meg a Jézusért vértanúságot is vállaló Tibor.
A III. század első felében történtek szerint, a kiemelkedő jómódban élő Cecília, szülei tudta nélkül keresztény és Krisztus jegyeseként kívánta leélni életét. Ebbéli szándékában, megerősítette a katakombák rejtekében a püspök is, feladva rá a szüzek fátylát.
Amikor szülei úgy határoztak, hogy feleségül adják a rangban hozzáillő, Valeriánusz nevű pogány katonatiszthez, ő nem ellenkezhetett.
Abban a képtelenségben reménykedett, hogy vőlegénye tiszteletben fogja tartani titkos esküjét.
A házasságkötés nagy dínom-dánommal meg is történt, ám amikor az ifjú pár elvonult, Cecília közölte nagy titkát férjével.
Valeriánusz, hetykén számon is kérte menyasszonyától, hogy "Ugyan bizony ki akadályozhat meg engem abban, hogy asszonyommá tegyelek?"
Cecília azonban határozott választ adott vőlegényének: "Az Isten által mellém rendelt őrangyalom!"
Valeriánusz, nyomban rá is kérdezett: "Miféle őrangyal? Szeretném én azt látni!"
Cecília nem késlekedett a válasszal: "Megláthatod, de előbb meg kell keresztelkedned!"
Az ifjú férjen olyan jószándékú kíváncsiság vett erőt, hogy nyomban a kereszténység mibenléte felől érdeklődött. A nászéjszaka hitoktatással telt el Cecília részéről, majd elmondta férjének a titkos jelszót, amivel megtalálhatja a püspököt, akinél másnap jelentkezett is.
Szólj hozzá!
Mária Szeplőtelen Fogantatásáról, vagy a rózsafüzér titkairól való benső elmélkedés, olyan isteni távlatokat nyithat meg számunkra, melyek földi szavakban alig kifejezhetők!
A negyedik században élt Szír Szent Efrém diákónust és teológust is megragadta Mária titokzatos tisztasága és hite, s párhuzamot vont Vele és az Ős-Anyával, miszerint „Éva fülébe a cselszövő kígyó által a bűn szava jutott el, Mária fülébe a kegyelem által az irgalom és a jóság szava.” ‒ idézet vége!
Nos, igen fontosak ezek a teológiai reflexiók! Hiszen azt bizonyítják, hogy az Egyház ősidők óta foglalkozott azzal, hogy Isten, milyen különleges szerepet szánt a Szűzanyának Fia oldalán az emberiség megváltása érdekében. Tudjuk, hogy Szent II. János Pál egészen komolyan foglalkozott a gondolattal, hogy kimondja a Mária Megváltó-társi szerepéről szóló dogmát. Sajnos, talán környezete hatására nem tette meg! Holott az ötödik Mária-dogma kihirdetése a többletkegyelmével, bizonyára jelentős mértékben változtatott volna a világ egyre bizonytalanabb sorsán!
Ám bensőséges hitéletünkben, így is tartsuk szem előtt mindenkor, hogy Mária Szeplőtelenül fogantatott személye az Istennek szentelt életek ősmintája!
Ó Mária! Istennek Szentséges Anyja könyörögj érettünk,
és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.
Szólj hozzá!
Azon kérdésre, hogy miért gyengül a katolikus hitélet, két válasz is 
adható:
Kanter Károly atya ‒ Budapest apostola ‒ mondta, hogy „a Mária-tisztelet gyengülése, az Eucharisztia iránti tisztelet lanyhulását eredményezi, amely az Egyház legyengüléséhez vezet”! ‒ Briliáns megfogalmazás!
Karl Rahnert a jeles német jezsuita teológust megkérdezték, hogy szerinte mivel okolható a Mária-tisztelet megfogyatkozása a katolikusok körében. Így válaszolt: „Azzal, hogy az emberek csak világnézetet látnak a kereszténységben! Egy világnézetnek pedig nincs szüksége anyára.”
Nos, ez filozófikus meghatározás ugyan, de teológiailag pontos! A kereszténység ugyanis nem tan, nem ideológia, nem pusztán jól átgondolt erkölcsi rendszer, melyet át lehet írni vagy megtagadni!
Mert a kereszténység valójában maga az Élő Jézus Krisztus, azaz személyes valóság, akiben Isten megjelent közöttünk, „megtestesült a Szentlélektől, született Szűz Máriától”!
Az igaz, hogy az Újszövetség nem sokat beszél Máriáról, mégis épp eleget mond! Hiszen, ha csak azt tudnánk a Bibliából, hogy a Megváltó Isten Fiának van édesanyja, akit Máriának hívnak, már ez is elegendő volna, hogy a Krisztusban hívők közössége szerfelett tisztelje és szeresse őt.
Épp e tekintetben sokatmondó, hogy a keresztény művészet, főként a keleti egyház ikonjai nem egyedül ábrázolják a Szent Szüzet. Ez arra kell emlékeztessen, hogy Mária-tiszteletünk első és legfontosabb oka, hogy Isten akarata szerint Mária lett a Megváltó édesanyja. A neki tulajdonított kiváltságokkal, illetve kegyelmi adományokkal (szeplőtelenül fogantatott, malaszttal teljes) azért ajándékozta meg Isten, hogy az egyszülött Fiú életét előkészítse és a világnak adja.
(folyt.)
Szólj hozzá!
A nem emberi kézzel megfestett kép
Évtizedek óta számos kitűnő tudós fáradozott a rejtélyes Manoppelló-i Krisztus Arc ereklyével. Valamennyi tudományos kutatás eredménye azonban egyértelműen alátámasztotta, hogy a jelenkori tudomány nem képes megállapítani (megmagyarázni), miképpen jött létre ez a kép, honnan származnak a titokzatos színei, amelyek a Szent Arc képének megragadó szépséget és sugárzó élénkséget adnak.
A nagyfelbontású digitális szkennelésnek köszönhetően Donato Vittore professzor (1) a Bari-i- és Giulio Fanti professzor (2) a bolognai egyetemről vizsgálódásai megállapították, hogy a vizsgált szövet szálai között a legkisebb nyomokban sem található semmilyen festék vagy pigment. Egyedül a szövet szemein látni, mintha 
magas hőmérsékleten meg-pörkölődtek volna, valami rendkívül intenzív sugárzás következményeként. Antropológusok szerint a fogazat karakteres volt Palesztinában, Krisztus idejében.
A Manoppelló-i Arc legbámulatosabb tulajdonsága a kelme áttetszősége és az, hogy a kép tökéletesen látható mindkét oldalról. További meglepő tulajdonsága a változékonyság, melynek különféle megvilágításoknál, más és más a kinézete. Ez a különös arckép, magában foglalja a hologram tulajdonságait ‒ amellett ‒, hogy nem fénykép, nem festmény és nem hologram.
Egy biztos, nem emberi kéz által lett megfestve, hasonlóan a csodálatos Mexikói Guadalupe-i Szűzanya képéhez vagy a torinói „Halotti lepelhez”, amelyek azt keltik bennünk, hogy a „Szent Arc” képe megérint szépségével, és a világítás variálásával együtt változik a kép is, mintha élne.
Minden bizonnyal a világegyetem unikumja!
A neonvilágításban a finom lepel mézarany színt vesz fel; pontosan úgy néz ki, ahogyan a 13. sz.-i misztikus (Helftai) Nagy Szent Gertrud látomásai nyomán leírta Veronika kendőjén Krisztus arcát. Világos fényben a finom lepel, egyedüli módon háromdimenziós arcot jelenít meg, majdhogynem holografikusan. A szövet annyira érzékeny, hogy úgy tűnik, összehajtogatás után beleférne egy fél dióhéjba.
Tekintve, hogy a tudományos vizsgálatok szerint a Manoppelló-i kép nem emberi kéz műve, így ez nem más, mint ahogy a hagyomány mondja archeiropoietos - vagyis nem emberi kéz által festett.
(Forrásmunkák az első posztban!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
Üdvözítőnk ígérete, hogy bár teremtett lényekként, de részesülünk az istengyermekségben, az isteni életben! És mivel a Názáreti Szűz volt az első, aki ezt elérte Isten rendkívüli kegyelméből, Ő ‒ mint Istenanya hivatott arra ‒, hogy kimunkálja, kiesdje nekünk az isteni élettel való érintkezést Szíve Szeretetlángja által a Szentségek révén, s mintegy átformáljon bennünket krisztusivá!
Ahogyan Montforti Grignon Szent Lajos fogalmaz a Tökéletes Mária-tiszteletben: „Hogy lángra lobbantsa a lanyha szíveket, hogy életre keljenek, akik a bűn által meghaltak. (Vö. TMT 214.) Másutt: „Ha megismerjük a kegyelem titkát és elmerülünk Szűz Máriában, akiben természetes és isteni módon képződött Jézus Krisztus, könnyen az Úr képmásaivá alakulhatunk.” (Vö. Uo. 220) – idézetek vége!
Úgyhogy a Boldogságos Szűz misztériumához csak szent áhítattal szabad közelítenünk, mert Istennek mindent átragyogó és mélységes titka ez! Mégis elmondható, hogy a bensőséges Mária-tisztelet követőinek fel-fel csillanhat valami hitünk e szent a titkából, mely valójában a megváltásunk misztériumának egy-egy megvilágítása!
(folyt.)
Szólj hozzá!
Ehhez egy-két mondat a Szeretetláng Naplóból: „Ez a csoda a Szentlélek ismételt eljövetele lesz, melyet sokan várnak, és a világosság fényessége át fogja hatni a földet. (III/224) A Szeretetláng kiáradása pillanatában vakká lesz a sátán.” (vö. I/85)
Nos, kedves Olvasóim, Don Gobbi Kék Könyve, még a következő kérdést teszi fel, melyet meg is válaszol. Idézem: „Ezek után meg kell vizsgálnunk azt a kérdést, hogy mi lesz a következménye a Szentlélek rendkívüli kiáradásának, a második Pünkösd eljövetelének?
Válasz: 1.) Megújul és megváltozik az emberek szíve és lelke, megszabadul a Gonoszság hatalmának nyomása és befolyása alól.
2.) Új korszak kezdődik a társadalmak életében. A szereteten alapuló igazságos társadalom, a szeretet civilizációja fog felépülni.
3.) Megtisztul és megújul az Egyház. Jézus fényét fogja sugározni és elnyeri a teljes egységet.
4.) Megújul a Föld színe, a pusztító természeti csapások nyugvópontra jutnak. Az ember és a természet ismét harmóniába kerül egymással.” (1982. 05. 30.) ‒ idézet vége!
Nem „költői” a kérdés, ha feltesszük: akkor most mi a helyzet? Nos, az elmúlt majd' 60 esztendő során az egész világon különböző okok miatt, de még az egyházi berkekben is tapasztalható az Istenhez való hűség fogalmának torzulása és az imádás gesztusainak fokozott elhagyása.
Ennél fogva az emberekben meglazult az Egyházhoz való kötődés, és társadalmi méretekben veszítették el képességüket az Isten Országáért való erőfeszítésre, pedig erőfeszítés nélkül senki nem üdvözülhet. (Lk 16,16) Márpedig mélyreható változás csak a szívek megérintettsége által remélhető!
Mivel a gyermekei üdvösségéért aggódó Istenanya az elhidegült szívek „felforrósításában” látja az emberiség megmentésének egyedüli lehetőségét, így szólít fel:
„Vidd e lángot, melyet neked nyújtok először. Ez Szívem Szeretetlángja. Gyújtsd meg nála a tiédet és add tovább! − És annyira zokogott, hogy alig értettem, mit is mond.”‒ írja Erzsébet asszony. (I/38)
Szólj hozzá!
A bensőséges katolikus hitélet egyik sajátossága a Mária-tisztelet. Ennek kapcsán elszomorító, hogy napjainkban számos egyházközségben már elmaradnak a máriás ájtatosságok, még ha ennek a papság túlterheltsége is az oka. A Mária-tisztelet gyengülése egyfelől ezzel, másfelől a gyermek- és felnőtt hitoktatás hiányosságaival is magyarázható! És itt nem a mariológia dogmatikai kérdéseiről van szó, hanem pl. az Úrangyala-, az angyalokhoz való ima, vagy a rózsafüzér imádáságról, ezek üdvtörténeti nagyságrendjéről, esetleg a Mária-jelenések, magán-kinyilatkoztatások egyházi kritériumairól! Ez utóbbi, egyben a lelkek felvértezését is jelentené az ál-üzenetekkel szemben, melyek következtében könnyen „elfordítják fülüket az igazságtól, és átadják magukat a meséknek.” (2Tim 4,3-4)
Nem csoda, hogyha sok katolikus lelkében harmadlagossá válik a Mária-tisztelet, melynek szomorú tényét Sík Sándor találóan fogalmazta meg: „Szűz Máriás magyaroknak kopott unokái” lettünk. ‒ És itt tart Mária Országa?
Márpedig, ha komolyan vesszük az Egyház tanítását V. Piuszon és XIII. León át, Szent II. János Pálig, akkor megszívlelhetnénk legalább ez utóbbi pápa figyelmeztetését: „A különböző népek és nemzetek közül azok, akik nemzedékeken át hittel fogadják Krisztusnak, a megtestesült Igének titkát, nemcsak hogy tisztelettel fordulnak Máriához és bizalommal járulnak hozzá mint anyához, hanem az ő hitéből erőt is merítenek hitükhöz.” (Redemptoris Mater. 27.)
(folyt.)
Szólj hozzá!
Hogyan került a Kendő Manoppellóba?
1645-ben Donato do Bomba kapucinus megszerkesztette a Manoppelló-i Krisztus Arckép történetét, de ez valószínűleg csak egy magyarázat arra, hogy a Vatikánból eltűnt Veronika Kendő hogyan került Manoppellóba. A lényeg, hogy dr. Antonio De Frabritis, manoppellói lakos, benső sugallatnak engedelmeskedve 1638-ban az ereklyét átadta a manoppellói kapucinusoknak, hogy minden hívő hozzáférjen és kifejezhesse tiszteletét a templomban.
1750-ben a kapucinusok elhatározták, hogy minden év májusának harmadik vasárnapján Szent Arckép ünnepet tartanak.
Titok marad az út, amelyet századokon át tett meg a kép, mielőtt Manoppellóba került. Nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy a XVI., vagy a XVII. század elején lopták el a Vatikáni Bazilikából. Minden esetre, minden jószándékú ember számára a kereszténység legértékesebb ereklyéje marad a Torinó-i Lepel mellett.
Bruno Forte híres teológus, a Chieti Egyházmegye érseke, a 2006-os évet a Manoppelló-i Szent Arc Kegyhely Nagy Jubileumi évének nyilvánította.
2006. szeptember 1-én ide zarándokolt XVI. Benedek pápa, hogy ő is megláthassa Megváltónk szeretetteljes tekintetét.
„Istent nem látta soha senki. Az Egyszülött Isten nyilatkoztatta ki, Aki az Atya ölén van.” (Jn 1,18)
(Forrásmunkák az első posztban!) (folyt.)
Szólj hozzá!
Katolikus hitünk számára a bensőséges Mária-tisztelet nem csupán kegyes hagyomány, hanem a Krisztus-misztériumban való legkönnyebb elmélyülés lehetősége! A Szent Szűz tiszteletének figyelmen kívül hagyásával ugyanis könnyen félreértelmezzük Jézus Krisztust!
Ezt igazolja Damaszkuszi Szent János elmélkedési pontja is, miszerint „az Istenanya cím a megtestesülés teljes misztériumát tartalmazza”. Mária Istenanyaként való megszólítása tehát megerősíti, hogy Jézus Isten és ember egyszerre. Ennek folytán a Szentlélek annyira eltöltötte szűzi Jegyesét, hogy teljesen és maradéktalanul telve volt a Szentháromsággal, jóllehet Mária személye ezáltal sem vált istenivé!
Ebből fakadóan az Anyát és a Fiút az egymás iránti lángoló isteni szeretet köti össze, miáltal a Fiú és Anyja elválaszthatatlanok egymástól, ahogyan a mariológia is kifejezi: „ubi Maria, ibi ecclesia” – „ahol Mária van, ott az Egyház is”.
Következésképp, a bensőséges Mária-tisztelet fellendülésével, felvirágzik és erősödik az Egyház is! Mert ahol imára gyűlik össze az Egyház ‒ miként az Apostolok Cselekedetei írja ‒ „Máriával, Jézus Anyjával egy szívvel-lélekkel imádkoztak”! (ApCsel 1,14)
Nyilvánvaló tehát, hogy az Egyház Anyja továbbra is az imádkozókkal van ‒ csendesen, hűségesen és bizony gyakran sírva ‒, mert próbálja hitre és békére ösztönözni háborús világunkat. Isten Anyja soha nem látott kegyelmi hatást esdett ki megmentésünkre az Atyánál, Szíve Szeretetlángját – mely maga Jézus Krisztus –, hogy felforrósítsa a hitre már közömbös és elhidegült szíveket!
Végtére is EZ az Igazi Béke elnyerésének esélye, egyben krisztusivá válásunk egyik útja és lehetősége!
Mária Szíve Szeretetlángjának kiáradásával ugyanis beteljesülhet Üdvözítőnk ígérete, hogy bár teremtett lényekként, de részesülünk az istengyermekségben, az isteni életben!
(folyt.)
Szólj hozzá!
A megvalósulás mikéntjére Jézus adja meg a választ a Szeretetláng Naplóban: „Ez szinte olyan lesz, mint az első Pünkösd, mely elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével a Földet. Ez lesz a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség, ez mind a Szent Szűzanya Szeretetlángja kegyelmi hatásának kiáradása. Az emberiség lelkében a hitetlenség által elhomályosuló Föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül. Utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik.” (II/93-94)
Kérdezheti a kedves Olvasó, hogy a leírtakat mivel lehet alátámasztani?
Természetesen a Szentírásban is találunk utalásokat, pl. Jeremiás 31,33-nál: „Bensejükbe adom törvényemet és A SZÍVÜKBE ÍROM.” Vagy Izaijás 11,9-10-nél: „Sehol sem ártanak és nem pusztítanak... Mert a föld úgy tele lesz az Úr ismeretével, mint ahogy betöltik a vizek a tengert.” De mai példát is felhozhatok! Az egyházilag jóváhagyott Máriás Papi Mozgalom kiváltságoltja ‒ Don Stefano Gobbi ‒ Kék Könyvében, szinte a Szeretetláng kiáradására vonatkoztatható azonos sorokat ír. Idézem: „Ez az esemény a második Pünkösd eljövetele lesz, amely nem más, mint a Szentlélek rendkívüli és minden emberre kiterjedő, hatalmas kiáradása. Ez Isten mindent felülmúló szeretetének a kiáradása lesz a Földre. Olyan óriási esemény lesz, amilyen még nem volt az Ige megtestesülése óta az emberiség történetében.
Lezár a Földön egy történelmi korszakot, és elindít egy új és csodálatos világot, a Szent II. János Pál pápa által annyira óhajtott és megjövendölt szeretet civilizációjának korszakát ‒ írja Gobbi atya, majd így folytatja a Szűzanya diktálta üzenetet:
Tehát lelki esemény lesz! A lelkek számára olyan megrendítő erejű esemény, amely az embereket válaszút és döntés elé fogja állítani. Szenvedések várnak rátok, de Szeplőtelen Szívemben megízlelitek majd anyai szeretetem bensőséges örömét is. A sötétség sűrűsödik, de a Szívemből kiáradó fény sugara is erősödik majd, hogy jelezze számotokra az utat. (1979. 06. 14.) Ti vagytok a végső idők apostolai. Az én feladatom, hogy felkészítselek titeket a Szentlélek fogadására, aki eljön, hogy elhozza számotokra a második Pünkösd ajándékát. A Szentlélek megdicsőül akkor, amikor isteni tüzével megtisztít és átalakít benneteket. (1995. 02. 02.) Új tűz fog lejönni az égből és meg fogja tisztítani a pogányságba visszatért emberiséget. Olyan lesz, mint egy ítélet kicsiben, mindenki látni fogja magát, Isten igazságának a fényében… Így a bűnösök visszatérnek a Kegyelemhez és az életszentséghez, az elveszettek a jóság útjára, a távollévők az Atya házába, a betegek a teljes gyógyuláshoz.
Jöjj Szentlélek, jöjj a Te nagyon szeretett jegyesed Mária, Szeplőtelen Szívének hathatós közbenjárása által.” (Don Gobbi 1994. 05. 22.) ‒ Eddig a Gobbi idézet!
Szólj hozzá!
Széleskörű nyomozás a Kendő ügyében
Paul Badde: ”Isteni Arckép, Manoppello-i Lepel” c. könyvében úgy véli, hogy körülbelül ez időben a hiteles Veronika Kendőjét ellopták a Szent Péter Bazilikából és helyére egy halott Jézus-arcot ábrázoló kendőt helyeztek el.
Feltételezik, hogy utoljára V. Pál pápa tartotta kezében a valódi Veronika Kendőt az ünnepélyes körmenet alatt, 1606 január 25-én.
Néhány történész hipotézise szerint már sokkal előbb is ellophatták a Kendőt, hiszen amikor 1527. május 14-én, V. Károly nagyrészt protestáns katonái elfoglalták Rómát és kirabolták, felgyújtották és halomra gyilkolták az embereket. (A barbár fosztogatók a vörösmárvány burkolatba vésték Luther nevét, mely máig megtekinthető emlék!) 
V. Orbán pápa levelet írt az orvietoi hercegnőhöz, amelyben tájékoztatta őt, hogy csak a vatikáni Bazilika oltára előtt 500 férfi halt meg, a szent ereklyéket szétszórták, egy részét elégették, a Kendő azonban előkerült.
Ezt megerősítik német történészek: Gustaw Draysen és Ludwig von Pastor, a Pápák történetében.
VII. Kelemen pápa 1528-ban különleges utasítást adott ki, melynek célja az ellopott ereklye visszaszerzése volt. Tény, hogy az év november 26-án, ünnepélyes körmenettel, a visszaszerzett ereklyét a Szent Márk templomból visszavitték a Vatikánba.
Veronika Kendőjét azonban újból ellopták 1606-ban. A Szent Péter Bazilikában két eltörött, kristályüvegű keret található, amelyek közül egyikben, Veronika Kendőjét őrizték. Ezekkel a keretekkel pontosan megegyezik a Manoppello-i Lepel nagysága.
(Képen a Rómában őrzött /eredeti/ üres keret!)
Badde Paul rámutat arra a tényre, hogy a Manoppello-i Lepel jobb alsó sarkán kristály darabokat találtak, ez kézzelfogható bizonyítéka, a felbecsülhetetlen értékű ereklye ellopásának. Német tudósok: Pfeiffer, Resch, Thiermeyer és Blandina nővér többéves kutatásai alapul szolgáltak a Badde által vezetett, újságírói nyomozásnak.
Ennek eredményéül szenzációs felfedezésre jutottak. A manoppellói templomban található Veronika Kendője azonos az új Bazilika építésekor, 1608-ban, titokzatos körülmények között ellopott Kendővel.
Pfeiffer professzor biztos abban, hogy az Isteni Arckép a Manoppello-i Kendőn, a Krisztus sírjában keletkezett, az Úr feltámadása alatt. Ez a kendő egy nagyon finom „tengeri selyem” és az arc, a Torinói Leplen az elhunyt arcának negatív képe. A kettő abszolút összhangban van. Ez ugyanaz az arc és feltételezhetjük, hogy a leplen és a 
kendőn lévő Krisztus képek a feltámadás pillanatában keletkeztek, de a Manoppello-i Kendő képe egy pillanattal később, amikor az Úr már kinyitotta a szemét, de még nem a megdicsőült arcát mutatta!
V. Pál 1608-ban lebontatta a Veronika kendőjét őrző kápolnát, és ezután már bizonyosnak tekinthető, hogy az ereklye elkerült a Vatikánból. Viszont 1616-ban már határozottan az a hír járta, hogy Szent Veronika kendője eltűnt a vatikáni kincstárból.
(Forrásmunkák az első posztban!) (Folyt.)
Szólj hozzá!
Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 3
4.) Az Irgalmasság órája. 1937. októberében Krakkóban Fausztina nővér figyelmét az Úr Jézus halála órájának tiszteletére hívta fel: 'Valahányszor hallod, hogy hármat üt az óra, merülj el teljesen irgalmasságomban, dicsőítsd és magasztald; hívd le az egész világra hatalmát, főleg a szegény bűnösökre, mert az irgalom ebben az órában nyílt meg teljesen a lelkek számára' (Napló 1572). Az Úr Jézus elég pontosan megadta azt az imamódot is, ami Isten Irgalmasságának kultuszában ennek a formának legjobban megfelel: 'Igyekezz ebben az órában elvégezni a keresztutat! – mondta Fausztinának – Ha ez nem lehetséges, kis időre térj be a kápolnába, tiszteld irgalommal teli Szívemet a Legméltóságosabb Oltáriszentségben. Ha ez sem lehetséges, akkor merülj el imádságban – ha röviden is – ott, ahol éppen vagy' (Napló 1572).
Rózycki professzor három feltételt sorol fel, melyek szükségesek az ebben az órában mondott ima meghallgatásához:
a.) Az imát Jézushoz intézzük.
b) Délután háromkor történjék.
c) Jézus kínszenvedéseinek értékére hivatkozzon.
'Ebben az órában – mondta Jézus – kéréseddel mindent elnyersz magad és mások számára. Ebben az órában lépett a kegyelem a világba: az irgalom legyőzte az igazságosságot' (Napló 1572). (Vö. Jak 2,13)
5.) Az Irgalmasság tiszteletének terjesztése. Ezt azért emelte ki Rózycki atya, mert ehhez is ígéretek fűződnek. Jézus: ,,Azokat a lelkeket, akik irgalmasságom tiszteletét terjesztik, egész életükben megoltalmazom, mint gyengéd anya óvja csecsemőjét. Haláluk óráján pedig nem bírájuk, hanem irgalmas Megváltójuk leszek'' (Napló 1075).
Az Isten Irgalmassága iránti kultusz lényege: az Isten iránti keresztény bizalom és a felebarát tettekben megnyilvánuló szeretete. Az Úr Jézus ,,teremtményeitől bizalmat'' (Napló 1059) követel, valamint az irgalmasság cselekedeteinek végrehajtását tettel, szóval vagy imádsággal. (Vö. Napló 742). ... Jézus azt kívánja tisztelőitől, hogy a nap folyamán legalább egy jó cselekedetet végezzenek felebarátaikért.
Más helyen ezt mondta Jézus: 'E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget' (Napló 929). 'Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján' (Napló 754)''. – (Napló XV-XVIII.)
Szólj hozzá!
Kedves Olvasóm! Az előző posztjaimban úgy állítottam be a Szeretetláng üzenetét, mint az isteni pedagógia és a Mária-korszak végkifejletét! Nos, ne tartsanak elfogultnak, de ez a megállapításom nagy eséllyel igaz lehet! Természetesen vannak és lehetnek még Mária-jelenések és nyomatékos üzenetek, de ezek regionális jellegűek vagy csak ismétlő, sürgető közlésekkel bírnak. Globális, vagyis a világ sorsát döntően érintő – mint La Salette, Fatima és a Szeretetláng ‒ talán már nem is várható! Hisz korántsem véletlen, hogy a Szeretetláng Lelki Naplóban hatszor, az Úr és a Szűzanya szavaiként hangzik el „Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett” hangsúlyos mondat! (I/84; II/18; 93; III/129; III/140) Ezt szeretném ma bővebben kifejteni!
A Teremtés könyve 3,15-ben meg van jövendölve az a végső harc, melyet az Istenanya fog gyermekeivel egységben, a sátánnal megvívni, mely a fejének eltiprásával, vagyis tehetetlenné tételével fog végződni! Ezt a Szeretetláng Lelki Napló a sátán megvakításának írja.
A Lelki Naplóban a Szent Szűz szavai: Mondom neked leánykám, ilyen hatalmas kegyelmi erőt még nem bocsátottam a rendelkezéstekre, mint most, Szívem szeretetének izzó lángját. Mióta az Ige testté lett, ily nagy megmozdulás nem történt részemről, mely így tört volna felétek. Ilyen még nem volt, mely a sátánt így megvakítsa. És rajtatok múlik, vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után. (I/84)
Furcsán hangzik, de Mária Szíve Szeretetlángja nem csupán egy lelkiség ‒ jóllehet ‒ az előzőkben, mint Mozgalmat említettem, természetesen mint „szerveződés” értelemben! Az Istenanya Szívéből kiáradó Láng − a kegyelem rendjében − ugyanis, üdvtörténeti nagyságrendű megnyilvánulás és jelentőségét tekintve messze túlmutat egy „lelkiség” vagy egy mozgalom általános értelmezésén.
Az egész Ószövetségen végighúzódik a várakozás, hogy el fog jönni Isten küldötte, a Messiás és minden reményüket az eljövetelébe vetették. Ez a várakozás áthatotta kultúrájukat, életüket és a hitüket.
Ez egyféle kollektív lelkiség volt! De amikor elérkezett az idők teljessége (Gal 4,4) − és az Angyal üdvözletére a Názáreti Szűz igent mondott −, Isten belépett az emberi történelembe, s a túláradó kegyelem már jelenvalóként készen állt a kiáradásra, vagyis a megváltás beteljesedésére.
Ha komolyan vesszük a fentebb említett „Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett” kijelentést, akkor okkal tételezhetjük fel a majdani üdvtörténeti nagyságrendű változást, amely már jelen van és szívről-szívre terjed, ám még nem áradt ki ‒ DE KI FOG ‒, amiként ezt a Szűzanya megígérte!
Szólj hozzá!
Most már nem kell elhinnünk, mert napi tapasztalat!
Nos így vagy úgy, kétségtelenül veszélyes a világ helyzete! Megerősítik ezt a Szeretetláng Naplóban olvasottak: „A világegyház nagy veszélyben van, és ezen változtatni a ti földi erőtökkel nem tudtok! Már csak a Szentháromság segíthet a küzdő Egyházon, a Szűzanya, az összes angyalok és szentek, és az általatok kiszabadított lelkek együttes közbenjárása!” (IV/27)
Reményteljes viszont, hogy a Napló úgy mutatja be Mária Szíve Lángját, hogy kegyelmi hatása nem csak egyes elhidegült lelkeket képes megérinteni, de az egész emberiséget!
Idézem: "Szeretetlángom el nem képzelhető fényességgel fogja elárasztani a földkerekséget. (III/203) Ez szinte olyan lesz mint az Első Pünkösd, mely a földet elárasztja a Szent Lélek erejével, és a hitetlenség által elhomályosuló Föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül. Utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás új világot teremt, és megújul a Föld színe. Mert ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett. A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik.” (II/93-94)
Prózaian vetődik fel a kérdés, hogy még időben sikerül-e felrázni a világot, amely ökörlánccal vonja magára a büntetést (Iz 5,18), időben megújul-e az Egyház ahhoz, hogy a Fatimai Ígéret – a Szeplőtelen Szív végső győzelme – megvalósulhasson?
Nos kedves Testvéreim oda jutottunk, hogy már nem kell elhinni az előbbiekben elhangzottakat, hiszen napi tapasztalattá vált! Szüntelenül imádkozzatok tehát!
Ó, értünk aggódó Édesanyánk Mária,
áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!
Amen
(Vége!)
Szólj hozzá!
Aki nem akar hinni, az nem is fog!
Amikor 1520-ban Luther Márton a Szent Péter Bazilikában legelőször megpillantotta a leplet, mint Szent Veronika kendőjét, valószínűleg fény alatt látta és ezért nem fedezte fel a képet rajta. 
(A mellékelt kép is bizonyítja, hogy mögöttes fény esetén a Kép egyáltalán nem látható!) Mély csalódottságát erőteljes állítással fejezte ki: „Azt állítják, hogy Veronika kendőjén meg van örökítve a Miurunk igazi arca. Eközben a szegény közemberek nem látnak semmit a világos lenen kívül a fekete deszkán”. És íme, Luther az első benyomásnál megállt, s nem ment közelebb, hogy megbizonyosodjék. A pápaság elleni vádaskodásai és a különféle előítéletek bezárták a reformátor előtt az utat, hogy megismerje az igazságot és ennek nyomán nevezte Veronika kendőjét indulatosan „a római pápák ördögi csalásának”.
A Gregorian Egyetem professzora Heinrich Pfeiffer SJ, éveken át kutatta a Veronika Kendőjével kapcsolatos esetet a művészet-történet szempontjából, a kereszténység legrégebbi forrásainak segítségével.
A kutatások kimutatták, hogy a Manoppelló-i kép ősmintaként tekinthető a Krisztus Arcot bemutató összes kép számára. A kutatások megindításához a professzort 
Blandin Paschalis Schlöner trappista szerzetesnő és ikonfestő feltárásai ihlették meg. A nővér több éves, aprólékos kutatások eredményeként bebizonyította, hogy a Manoppelló-i lepel arca tökéletesen fedi a Torinói leplen lévő arcot.
A tizenötödik és korábbi századból származó, hivatalos Veronika Kendő-másolatokon ugyanaz a Jézus arc látható: nyitott szemmel, hajjal, szakállal, határozott orral, letakart füllel és nyakkal.
Veronikát Európa legnagyobb festői festették meg.
Jacop Grimaldi, a pápa megbízásából leltár szerint összeírta a Szent Péter Bazilika összes kincsét. Az 1618 és 1620-as években általa megírt és nyomtatásra kerülő: Opusculum de Sacrosancto Veronicae Sudario másolatok címoldalán a Veronika Kendő Isteni Arckép látható, pontosan úgy, mint az addig megfestett képeken.
Azonban az 1635-ből való Opusculum másolaton már más ‒ csukott szemű Krisztus Arckép látható (lásd alul!) ‒, amikor VIII. Orbán pápa felszentelte az újonnan épült Szent Péter Bazilikát.
(Forrásmunkák az első posztban!)
(folyt.)
Szólj hozzá!
Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 2
.JPG)
2.) Az Irgalmasság ünnepe. Isten Irgalmasságának tiszteletében ez áll első helyen. Jézus első alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nővérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten Irgalmasságának: 'Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe' (Napló 49).
Az Irgalmasság ünnepének Húsvét utáni első vasárnapra történő helyezése mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti titka és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló szoros összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet előkészítő Isteni Irgalmasság tiszteletére végzett kilenced, amit Nagypénteken kell elkezdeni. ...
Ennek az ünnepnek nagyságát a hozzáfűzött ígéretek nagyságával lehet lemérni, melyeket Jézus ígért: 'Aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el' (Napló 300). 'Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is' (Napló 699).
Eme nagy kegyelmek elnyeréséhez teljesíteni kell az Isten irgalma iránti tisztelet feltételeit, melyek: a bizalom Isten jóságában, a felebaráti szeretet gyakorlása, a megszentelő kegyelem állapotában (szentgyónás után) méltó Szentáldozás. Jézus mondta: 'Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot Irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat' (Napló 570).
3.) Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére. Ezt a rózsafüzért Jézus Vilniusban, 1935. szeptember 13-14-én diktálta Fausztina nővérnek bocsánatért könyörgő, Isten haragját lecsillapító imaként (vö. Napló 474-476).
Ebben az imában az imádkozó felajánlja az Atyaistennek Jézus Krisztus Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét saját maga, felebarátai és az egész világ bűneinek bocsánatáért. Mialatt egyesül Jézus áldozatával, hivatkozik arra a szeretetre, mellyel a Mennyei Atya Fiában megajándékozott minden embert.
Ebben az imában irgalmat kérünk magunknak és az egész világnak. Ezzel az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk. ... A hívők elnyerhetik Krisztus ígéretét, mely főleg haláluk óráját illeti: a megtérés kegyelmét és a békés halált. Nemcsak azok, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, hanem a haldoklók is, akik mellett ezt mások mondják. Jézus mondta: 'Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklődik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket' (Napló 811). Az általános ígéret így hangzik: 'Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kértek (Napló 1541),
Más helyen ezt mondta Jézus: ,,E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget'' (Napló 929). ,,Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján'' (Napló 754).
Szólj hozzá!
A Szeretetláng fogalma tehát azt a benső átalakulást, „tüzes lelkületet”, megvilágosodást és többlet buzgóságot fedi, amelyet pl. Lukács 24-ben olvashatunk.
Ezt a gondolatot nagyon szépen megvilágítja Szent II. János Pál pápa a Mane nobiscum Domine kezdetű levelében: „Jelentőségteljes, hogy az emmauszi tanítványok, miután az Úr szavai megfelelően fölkészítették őket, az asztalnál, a 'kenyértörés' egyszerű gesztusában ismerték fel Őt. A jelek csak akkor 'beszélnek', ha az értelem megvilágosult és a szív lángol”.
Ne feledjük, hogy az evangéliumi elbeszélés szerint a tanítványok az isteni Útitárssal fáradtan értek haza, ám Ő úgy tett, mintha tovább szándékozna menni. A tanítványok mivel későre járt, marasztalták.
Miután felismerték Jézust a kenyértörésben és Ő eltűnt, e két fáradt ember lelkesedéstől nekibuzdulva, halogatás nélkül visszagyalogolt (14 km-t!) Jeruzsálembe, hogy az Apostoloknak tanúságot tegyenek! − Nos −, ez a fáradhatatlan „lánglelkűség” hiányzik a hitében, lelkében elerőtlenedett emberiségből! Ez az a 'benső tűz', a szívek mélyén végbemenő csoda, mely Jézustól forrásozza hevületét, miként olvasható Lk 12,49-ben: Azért jöttem, hogy tüzet hozzak a világra, mi mást akarok, minthogy lánggal égjen! ‒ Vagyis, az Üdvözítő által hozott tűz segít az Ő felismerésében és a követésére késztet!
De ekként értelmezhetjük-e az Efezusi levél sorait? „Gyújtson lelketekben világosságot, hogy megértsétek milyen reményre hívott meg benneteket,” (1,18) „hogy Lelke által megerősödjetek benső emberré, hogy a hittel Krisztus lakjék szívetekben, s gyökeret verjetek és alapot vessetek a szeretetben.” (3,16-17)
Nagy Szent Leo pápa írja: „Az emberi természet méltósága úgy valósul meg, ha az emberben mintegy tükörben, az Isten jóságának formája ragyog fel. Az Isten szeret minket, saját képére újra formál és erőt ad ahhoz, hogy úgy cselekedjünk, ahogy Ő cselekszik, így megtalálva bennünk jóságának képmását. Vagyis, Isten lángra gyújtja szívünk mécsesét, hogy a szeretet tüzétől lángoljon és így szeressük Istent, és mindazt amit Isten szeret.” (Sermo 12,1)
A Szeretetláng tehát Isten egyik kegyelmi adománya, mely a gonosz lélek hatalmát megtöri, s így elősegíti a hívő lelki növekedését, és megerősíti az üdvösség felé vezető úton (különösen halála óráján), a halál 
után pedig megtisztulása folyamatát gyorsítja. Az, hogy a Szűzanya Szívében a Szentlélek által az Isten- és emberszeretet tüze ég, mely felénk tör, nem új tanítás, s nem is a Lelki Naplóban jelenik meg először. Ami valóban új a Naplóban, az a szeretet-kiáradás módjának és intenzitásának leírása, valamint az ehhez fűződő kérő imádság. (vö. IV/36). (Dr KOVÁCS Z. Teológiai Szakvélemény 6.2; Szl. Lelki Napló 406-407)
Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.
Szólj hozzá!
Ugyan bizony mitől ne lenne igaz a Garabandál-i üzenet?
Az 1961-es garabandáli üzenet főbb kérései röviden összefoglalva:
" - Mint Anyátok, Szent Mihály főangyal által kérlek benneteket, hogy hozzátok az egész világ tudomására: a pohár eddig megtelőben volt, most azonban már túlcsordul.
- Egyre kevesebb jelentőséget tulajdonítanak a Legméltóságosabb Oltáriszentségnek!
- Sok bíboros, püspök és pap jár a kárhozat útján, és rántja magával a lelkeket.
- Tudatosítsátok, hogy a Házasság Szentségét maga Isten áldja meg!
A Nagy Büntetés már szinte elkerülhetetlen! Tartsatok bűnbánatot, imádkozzatok, amíg tehetitek, hozzatok áldozatot, elmélkedjetek Jézus kínszenvedésén és mondjatok ellen a hitehagyás minden kísértéseinek! Ezzel csillapíthatjátok Isten haragját."
Még hogy a "büntetés már szinte elkerülhetetlen"? ‒ ó Istenem, hiszen hitetlenek és nem imádkozók mindig is voltak, jóllehet nem világméretekben! Emögött alighanem valami "háttér-szervezés" van, mégpedig a megtévesztő szellem sugalmazására!
Nos, a dolgok mögé nézve, laikus szinten kétségkívül 5-6 alattomos sémát fedezhetünk fel, vagy legalábbis belemagyarázható:
A kíméletlen oltár-rombolásokat,
a "szentségi gesztusok" következetes elhagyását,
a Szeplőtelen szó törlését a Szentmise bűnbánati imájából,
Szent Mihály tiszteletének és imájának mellőzését,
a közismert és hatékony imádságok állandó szóváltoztatását, valamint az ál-ökumenizmus következetes erőltetését!
(folyt.)
Szólj hozzá!
Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 1
Fausztina nővér Jézus kérésére, pontosabban diktálására az Isteni Irgalmassággal kapcsolatban mindazon lehetőségekről is írt, amelyek mind az egyéni lelkiség formálását, mind a lelkipásztori munkát hatékonyan támogatják. Az Egyház engedélyezte az Isteni Irgalmasság kultuszának öt módját:
1.) Az Irgalmas Jézus képe. Rajzát Plockban, 1931. február 22-én kapott látomás alapján jegyezte fel a nővér. ,,Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. ... Kis idő múlva azt mondta Jézus: 'Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned" (Napló 47). 'Azt kívánom, hogy a képet... húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!' (Napló 49).
Mint feltámadt Üdvözítőt ábrázolja őt a kép, aki szenvedése és kereszthalála árán megváltott minket. A vér és víz sugarai, melyek a lándzsa által megnyitott szívéből (a szív nem látható a képen) törnek elő és a keresztre feszítés sebei a Nagypéntek eseményeire emlékeztetnek (Jn 19,17-18; 33,37). Tehát az Irgalmas Jézus képe az Evangélium e két eseményéhez kapcsolódik, melyek a legtökéletesebben fejezik ki Isten szeretetét az emberek iránt.
Krisztusnak ezen a képén jellemző a két sugár. Jelentőségéről kérdezve így válaszol az Úr: 'A halvány sugár a vizet jelenti, ami a lelket tisztítja meg, a piros a vért, amely a lélek élete. ... Boldog, aki ezek árnyékában él' (Napló 299). A lelket a keresztség és bűnbánat szentsége tisztítja meg, és legbőségesebben az Oltáriszentség táplálja. A két sugár tehát a szentségeket és a Szentlélek összes kegyelmét jelenti -- amelynek bibliai jelképe a víz --, valamint az új szövetséget Isten és ember között, amelyet Jézus az ő vére által kötött...
A kép nemcsak az Isteni Irgalmasságot ábrázolja, de emlékezetünkbe idézi az Isten iránti bizalom és a felebarátaink iránt tettekben megnyilvánuló szeretet kötelességét. A kép aláírása Jézus akaratából: 'Jézusom, bízom Benned.' 'A kép emlékeztessen irgalmam követelményeire, mert a legerősebb hit sem segít semmit cselekedetek nélkül' (Napló 742).'
A kép így értelmezett kultuszához, mely alapvetően a keresztény bizalmon és irgalmasságon nyugszik, az Úr különböző ígéreteket fűzött: örök üdvösséget, a keresztény tökéletesség útján nagy előrehaladást, a boldog halál kegyelmét és minden más kegyelmet, melyet az emberek bizalommal kérnek. ,,A kép által sok kegyelmet fogok kiosztani a lelkeknek, ezért hozzáférhetővé kell tenni minden lélek számára'' (Napló 570).
Szólj hozzá!
A Szeretetláng Napló szerint, „Szeretetlángom fényétől megvakul a sátán. (II/90; III/236) Szeretetlángom szelíd fényénél a legmegátalkodottabb bűnös is megtér”. (II/119) Bár a Lelki Napló tartalmát még nem ismertettem átfogóan, mégis fontos tisztázni, hogy tulajdonképpen, mi is a Szeretetláng, hiszen ez szabatosan nehezen megválaszolható kérdés volt Erzsébet asszony számára is, amikor egyháziak kérdezték. Mert nem válaszolhatta mindig azt, hogy „a Szűzanya Szívében égő Láng”, miként azt sem, hogy „egy kiesdett többlet kegyelem, vagy eszköz”, ami persze igaz, de mégsem világítja meg igazi lényegét.
Így aztán Erzsébet asszony a Szűzanyának tette fel a kérdést. A válasz pedig ez volt: „Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus!” (I/107; IV/12) És amikor ezt a választ hallották az atyák, erre nem tudtak mit mondani, hiszen a mariológia régi tanítása szerint, Mária először a szívében fogant. A Szűzanya Szíve tehát a Szentlélek működése révén, minden kegyelem forrása és ez a Forrás, maga az Úr.
Nos, bár a „Szeretetláng” kifejezése nem szerepel a Szentírásban, de tartalma és mibenléte levezethető néhány szentírási szakaszból, melyek Isten jelenlétére, szeretetére s a vele találkozó emberi szív „lángra gyúlására” utalnak. Néhány példa:
„Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre. Mi mást akarnék, mint hogy lángra lobbanjon?” (Lk 12, 49); „Hát nem lángolt a szívünk?” (Lk 24,32); „Ő majd Szentlélekben és tűzben fog benneteket megkeresztelni” (1Jn 3,16; vö. Mt 3,11); „Legyetek tüzes lelkűek. Az Úrnak szolgáltok” (Róm 12,11); „A mi Istenünk emésztő tűz” (Zsid 12,29), pünkösdi tüzes lángnyelvekről nem is beszélve (ApCsel 2,3)!
Szólj hozzá!
Akita
1973-ban a japán Akitában az Isteni Ige Társaság missziós kápolnájában egy fából készült Mária-szobor többször könnyezett! A szentélyt fenntartó Szent Eucharisztia Szolgálói újoncnőjének Sasagawa nővérnek a Szűzanya a világ jövőjére vonatkozóan komoly üzeneteket adott! Ezt az illetékes püspök John Shojiro Ito 1984-ben kivizsgálta és jóváhagyta. Az akitai üzenet amellett, hogy lényegileg megerősíti a La Salette-i és a fatimai figyelmeztetéseket, külön hangsúlyozva az abortuszok világrengető 
ördögi voltát és az emberiségszintű megtérés hiányában bekövetkező szörnyű isteni büntetés lehetőségét!
A jóváhagyott üzenet szövegéből idézve: "Az egyedüli fegyveretek, a rózsafüzér és a kereszt, amelyet Fiam nektek hagyott. Éjjel-nappal imádkozzátok a rózsafüzért a pápáért, a püspökökért, és a papokért. A sátáni széthúzás behatol még az Egyházba is. A közvélemény előtt zajlanak majd azok az ellenkezések, melyet bíborosok bíborosok ellen, püspökök egymás ellen vívnak. A hithű és engem tisztelő papokat, paptársaik megvetik és kinevetik. Templomokat és oltárokat fognak lerombolni, kifosztani. Az Egyházban egyre növekszik azok száma, akik mindenféle kompromisszumok elfogadására biztatnak az ökumené jegyében, és a Sátántól félrevezetve sok pap és szerzetes felhagy hivatásával, az Úr szolgálatával.
Az ördög főleg az Istennek szentelt lelkekkel szemben fog kérlelhetetlenül támadni. Annak gondolata, hogy milyen sok lélek fog elveszni, oka az én szenvedésemnek. Ez az én nagy kínom. Ha az emberiség meg nem tér, hamarosan már nem lesz számukra haladék."
(folyt.)
Szólj hozzá!
Róma kincse
A 753 évi Pápai Krónikában feljegyezték, hogy az ünnepélyes körmeneten, II. István pápa mezítláb vitte a nem emberi kézzel festett Krisztus Arcképet.
Mindenki meg volt győződve arról, hogy a Krisztus Arcképet nem emberi kéz festette, ezért acheiropoietos nevet adták neki. Nyilvánvaló volt, hogy 
ez a legjobban ismert ereklye, melyet a Szent Péter Bazilikában őriztek.
Dante Alighieri (1265-1321) azt írja a Vita nuovában, hogy tömegesen jöttek megnézni a Krisztus Arc képmását a Szent Veronika Kendőjén. Az Isteni komédiában, több alkalommal ír Dante a Veronika Kendőjéről, kiemelve, hogy az, az Isten Arcát ábrázolja.
Ez a jelenet inspirálta XVI. Benedek pápát is az első enciklika megírására: Isten maga a Szeretet.
A svéd Szent Brigitta, aki részt vett az 1350-es jubileumi év ünneplésén, is ír arról az igazi Krisztus Arcképről, melyet Veronika Kendője megörökített.
Ennek az ereklyének fontosságát az a tény is bizonyítja, hogy az új Szent Péter Bazilika építésének alapkövét 1506-ban azon a helyen tették le, ahol elsőként azt az óriási oszlopot építették fel, melynek belsejében a Vatikán Kincstára kapott helyet.
A Kincstár létrehozásának elsődleges célja a „Valódi Krisztus Arc” képének őrzése volt. Az oszlopon, amely Jeruzsálemi Szent Veronika nevét viseli, a következő felirat található a mai napig: „Veronika Kendőjén megörökített magasztos Megváltó Arckép méltó megünnepléséhez, VIII. Orbán pápa építtette és díszíttette fel az 1525-ös Jubileumi Évben.”
Szólj hozzá!
Az Isteni Irgalmasság nagy megnyilvánulása
Fausztina nővér Isten legfőbb tulajdonságának az irgalmasságot tartja (Napló 301). Az irgalmasságot pedig a szeretet virágának (Napló 651) nevezi. Számára minden Isten irgalmáról beszél. Az Isteni Irgalmasság kultusza a vallásos élet megújítására törekszik az Egyházban. Ezért időszerű és evangelizációs jelentősége világméretű.Jézus szándéka vigasztaló. A világ teljes megújulását akarja elérni. ,,Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas Szívemre szorítani'' (Napló 1588). Jézus hozzáfűzi: ,,A büntetést csak akkor alkalmazom, ha ők maguk kényszerítenek erre. Nem szívesen nyúlok az igazságszolgáltatás kardjához. Az igazság napja előtt az irgalmasság napját küldöm'' (Napló 1588). Úgy tűnik, az újraevangelizálásnak olyan eszközéről és lehetőségéről van szó, amelyet alaposan megismerni, az evangelizációs munkában kellően hasznosítani jól felfogott érdekünk, mert sokakat visszavezethet Jézushoz.
Az Isteni Irgalmasság üzenete utolsó esély (Napló 998), a végső idők jele (Napló 848), biztos lehetőség, de utolsó mentőöv (Napló 687), ami a világnak adatik. ,,Sok lélek fog általa visszafordulni a pokol kapujától'' (Napló 639). Boldog Faustina Kowalska Naplójának tanítása szerint az Isteni Irgalmasság üzenete "új fény lesz az Egyház számára'' (Napló 378).
{Szeretetláng Lelki Naplóból: "Én fénycsóvát adok a kezedbe." (I/37) "Ne féljetek a lángtól, mely észrevétlenül, szelíden fog kigyúlni, mint szelíd fény." (I/58) "A sátán úgy eltorlaszolta lelketekben az isteni fény útját, hogy az be ne hatoljon, és ennek a fénynek éltető világossága nélkül a restség sötét nyomása alatt szenvedtek és kínlódtok." (I/89) "/A sátán/ érzi már Szeretetlángom kigyúlásának hatását. Ez rettentő dühre ragadta őt. Vegyétek fel a harcot, a győztesek mi leszünk! Szeretetlángom a sátánt oly mértékben teszi vakká, amilyen mértékben elterjesztitek Szeretetlángom fényét szerte e világon. Úgy, ahogy nevem ismert az egész világon, úgy legyen ismert Szívem Szeretetlángja is." (II/18) "A szenvedések által kisajtolt olajcseppek a lelkek üres mécsesébe hullva Anyám Szeretetlángjától kigyúlnak és ennek fényénél látni fogják a Hozzám vezető utat." (II/23-24) "A csodálatos lelki erő, melyet ez idő alatt felélesztetett bennem, izzó szeretettel töltött el a Szent Szűz Szeretetlángja nyomán kigyúló fény után." (II/75) "/A haldokló ember/ Szeretetlángom szelíd fényét fogja érezni, s ez mérhetetlen bűnbánatot kelt lelkében, s ez által megmenekül az örök kárhozattól." (III/216)} A szerveződő és elhatalmasodó bűnnel szemben tehát új fény tűnik fel az Egyház egén: az Isteni Irgalmasság üzenete, annak teljesebb megértése s a belőle fakadó lelki gyümölcsök.
Jézus tanítása az ő irgalmáról az egész világot megszólítja, de elsősorban az elhatalmasodó bűn áldozatait hívja megtérésre. Mint említettük, utolsó esélyként és mint mentőövet kapja az emberiség. ,,Egy utolsó esélyt adok az emberiségnek – és ez az irgalmamhoz való menekülés'' (Napló 998). ,,A papok úgy fogják a bűnösöknek nyújtani, mint az utolsó mentőövet'' (Napló 687). ,,Ez a végső idők jele, utána eljön az igazság napja. Amíg van idő, meneküljenek irgalmam forrásához, használják fel az értük kifolyt vért és vizet'' (Napló 848).
Szólj hozzá!
A Szeretetláng terjedése – a Napló szerint – a Mária iránti mélyebb tiszteletre fogja késztetni az embereket, sőt nem ismer határokat: kiterjed minden népre és nemzetre, még a meg nem kereszteltekre is! Kegyelemforrás a zarándok- és a tisztulóegyház számára (vö. II/120), ezért a Szűzanya maga kéri Erzsébet asszony által az illetékes egyházi vezetőket, hogy ne hátráltassák a Szeretetláng kiáradását (vö. II/109).
Erős, de egyértelmű az a kifejezés, miszerint Mária már nem tudja Szívében tartani Szeretetének lángját, mert annyira szeretné, hogy mielőbb kiáradjon az emberiségre. Akik befogadják és továbbadják, ott a Szűzanya szerint 'zúgva töri át a lelkek bizalmatlanságát, és utána szelíd fénnyel világítja meg a lelküket és nem lesz ellenállás. Szeretetlángom befogadói a kegyelmek bőségétől megittasultan hirdetni fogják mindenhol, ahogy már mondtam: Ilyen még nem volt, mióta az Ige Testté lett'. (vö. III/ 129)
Az áldozatos, az imádságban virrasztó lelkek fogják a Szeretetlángot elterjeszteni a Földön (vö. III/204). Akik igazán hiszik a Szeretetláng kegyelmi hatását, azok halálának óráján a sátán megvakul, s a haldokló lelke kegyelemmel telik el. A Szeretetláng ragyogása bűnbánatra indítja őket, amely üdvösséget hoz számukra (vö. III/216).
A Lelki Napló üzeneteiben bemutatott Szeretetláng-fogalom megfelel a Szeplőtelen Szív tisztelet lelkiségének és legfőbb ismérveinek: az egyetemes Mária-tiszteletet gazdagítja és spirituális tartalommal tölti meg.
Idézet Lúcia nővér könyvéből: „Ő erős fénnyel árasztott el bennünket... Mindez szívünkbe és lelkünk mélyére hatolt, s magában a jó Istenben láttuk magunkat, aki maga volt ez a Fény.”
A Szeretetláng Naplóban ezt olvashatjuk: Izzó szeretettel töltött el a Szent Szűz Szeretetlángja nyomán kigyúló fény. (II/75)
Nos lehetséges-e, hogy a Szeretetláng kiáradásának ígérete a ,,felvilágosodás” léleksötétítő korszaka után, az emberiség történelmében − Égi Anyánk közbenjárására − a Fényben való ,,megvilágosodás” új korszakát vetíti elénk?
Az idők végének − amikor már 
nem lesz több haladék (Jel 10,6) − közeledtével, a Mária-korszak betetőzése is közeleg, amikor is egyre inkább kiviláglik számunkra a Mária Szeplőtelen Szívéből áradó isteni Fény szerepe.
„Röviden összefoglalva ez azt jelenti, hogy Fatima eszkatológiája, a pokol látomása, Oroszország megtérése - attól a fénytől van átjárva, mely a Szűzanya Szívétől jön. Elsősorban tehát Mária Szeplőtelen Szívének végső győzelméről van szó.”
Szólj hozzá!
A Kendő vándorútja
Tudományos kutatások egyértelműen rámutatnak, hogy a Manoppelló-i lepel Jeruzsálemből származik. Az Arc megörökítése Krisztus sírjában keletkezett, az Ő feltámadása alatt. Több mint valószínű, hogy a Torinói Lepel és a” Veronika Kendője” Edessába kerültek, ahol az V. századig őrizték.
Tibilisből, a VI. századból származó szövegben azt olvassuk, hogy a Szűz Anya, Fia mennybemenetele után őrzött egy vászonképet, amely az Úr Jézus sírjában keletkezett. Azt a képet magától Istentől kapta, hogy imádkozhasson, Fia képét nézve. Ez valószínűleg igaz, ám a Veronikáról szóló történet csupán legenda, aki Jézus arcát törölte a Keresztúton, nagy eséllyel a középkorban keletkezett, a csodás kép következő magyarázatával: A kendőn ugyanis nem találtak vérnyomokat és állítólag nem létezett Veronika sem.
Amikor "Szent Veronika Kendőjéről" beszélünk, akkor ez csak a Jézus sírjából való kendő meghatározása. A Veronika név latin és görög szavak egyesítéséből származik: veraeikon = „valódi kép”, de nevezték „Első Ikonnak” és „Camuliani lepel”-nek is.
Nos, ez az un. Veronika Kendő a VIII. században Rómába került és a Szent Péter Bazilikában őrizték, a Szent Veronika kápolnában.
(Forrásmunkák az első posztban!) (folyt.)
Szólj hozzá!
Fatima
Az 1917-es fatimai jelenés-sorozat már nem csak figyelmeztetett, de néhány, pontosan kifejtett kérés teljesítését kérte, melyek által az emberiség elnyerheti testi-lelki békéjét! Ám a Szűzanya hozzáfűzte, hogy kéréseinek késedelmes teljesítése, vagy elmulasztása súlyos következményekkel járhat!
A Szent Szűz látomásban megmutatta a gyermekeknek a kárhozat helyét, melyet követően szomorúan így szólt: A poklot láttátok. Ide kerülnek a szegény bűnösök lelkei. Isten meg akarja alapítani a földön Szeplőtelen Szívem tiszteletét, hogy megmentse őket. Ha az emberek megteszik, amit nektek mondok, sok lélek megmenekül és béke lesz. De ha nem hagyják abba Isten megbántását, egy szörnyű háború következik. Ennek megakadályozására jövök és kérni fogom a világ és Oroszország felajánlását Szeplőtelen Szívemnek és az elsőszombati engesztelő szentáldozást. Ha teljesítik kérésemet, Oroszország megtér és béke lesz; ha nem, el fogja terjeszteni tévtanait az egész világon, háborúkat és egyházüldözést fog előidézni, végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodik. A Szentatya felajánlja nekem Oroszországot, s az megtér. A világra pedig egy békés kor virrad. – idézet vége!
A Szent Szűz ekkor kérte, hogy a rózsafüzér minden tizedéhez fűzzük hozzá a „Fatimai imaként” ismert könyörgést!
A kétkedők meggyőzésére 1917. október 13-án, 70 ezer ember szeme láttára megtörtént az eseményeket igazoló Napcsoda!
(folyt.) Előző rész
Szólj hozzá!
A Napló és történetének bemutatása
Mint említettük, Fausztina nővér halála előtt négy évvel kapott parancsot napló vezetésére, élményeinek leírására. A terjedelmes mű (a magyar változat a kísérő tanulmányokkal és a mutatókkal együtt 528 oldal) bemutatja Fausztina nővér lelkiségét és az Isteni Irgalmasság üzenetét.
,,Az Isteni Irgalmasság ügyében -- mint oly sok másban -- Karol Wojtyla, a későbbi II. János Pál pápa volt a Gondviselés embere. Wojtyla még krakkói segédpüspök korában felkereste A. Ottaviani bíborost (1963), és előterjesztette a Naplóval s tartalmával kapcsolatos terveit. A kardinális biztató szavakkal bocsátotta el a jövendőbeli pápát: 'Siessen, mielőtt a tanúk meghalnak.' Karol Wojtyla a későbbi évtizedekben -- mint Krakkó érseke (1964), bíborosa (1967), majd Szent Péter utódja (1978) -- újabb és újabb módon támogatta az Isteni Irgalmasság ügyét. Megindította a boldoggá avatást bevezető információs eljárást (1965), ehhez megjelentették a Napló kritikai kiadását (1981), Róma püspökeként kiadta a Dives in misericordia kezdetű enciklikát (1980), 1993. ápr. 18-án, húsvét második vasárnapján boldoggá avatta Fausztina nővért, 1997-ben pedig elzarándokolt a nővér sírjához. (Fausztina nővér holttestét a boldoggá avatás kapcsán 1966. nov. 25-én exhumálták, és a kolostor kápolnájában -- Kraków Lagiewniki, ul. Siostry Faustyny 3/9. -- helyezték örök nyugalomra. A hamvak a boldoggá avatás után a fali sírfülkéből átkerültek az Irgalmas Jézus oltára alá.) Érthető, hogy ezen lépések után világhódító útjára indult az Isteni Irgalmasság üzenete. Ennek hathatós eszköze a Napló, amely a magyarországi kiadással az angol, a német, az olasz, a francia, a spanyol, a portugál, az orosz, a portugál (brazil), a szlovák, a cseh és a vietnami után immár a tizenkettedik idegen nyelven jelenik meg.
Eddig azonban hosszú utat tett meg a Fausztina nővér nevéhez fűződő üzenet. Valóságos keresztutat kellett bejárnia.
A. M. Deskur bíboros bevezetőjéből és a Jegyzetek 154. pontjából (Napló 474. o.) megtudjuk, hogy az Isteni Irgalmasság ügyét 1959. március 6-án a Szent Offícium Indexre tette, vagyis megtiltotta a kultusz terjesztését, s maga Sopocko professzor is szigorú figyelmeztetést kapott. A templomokból kikerültek az Irgalmas Jézus-képek. Egyedül a krakkói kolostor híres festménye (Adolf Hyla) maradt eredeti helyén. A Szent Offícium lépésének komoly okai voltak. A hivatalos vizsgálatot megelőzően ugyanis ellenőrizetlen és rossz fordításokban kezdték terjeszteni a Napló egyes részeit. Az intézmény a tilalommal elejét vette a zűrzavarnak, s amikor elérkezett a Gondviselés által kijelölt idő, elkezdődhetett a teljes körű és hivatalos vizsgálat.
A tilalmat 1978. június 30-án oldotta fel a Hittani Kongregáció. Az eseményeket a háttérből Karol Wojtyla szorgalmazta. Sopocko atya nem érhette meg a sikert, mert 1975. febr. 15-én meghalt Bialystokban.
Miközben folyt a munka az Isteni Irgalmasság ügyében, Krakkóban megkezdődött Fausztina nővér személyével kapcsolatban az 1965. okt. 7-től 1967. szept. 20-ig tartó ún. információs, ezt követően pedig a boldoggá avatási eljárás, amely 1993. április 18-án a boldoggá avatással, majd 2000 húsvétjának második vasárnapján Fausztina nővér szentté avatásával ért véget.
Beteljesedtek tehát Fausztina nővér szavai. Elérkezett az idő, hogy a világ megismerje Isten Irgalmasságának minden embert megszólító üzenetét. A Napló egyházi jóváhagyással kerül világszerte az emberek kezébe, imádkozzák az Isteni Irgalmasság rózsafüzérét, kilencedét.
Az Isteni Irgalmasság ünnepét 2000. április 30-án II. János Pál pápa ünnepélyesen kihirdette.
F. Macharski bíboros 1996. febr. 22-én Isten Irgalmasságának Apostola néven világméretű mozgalmat indított. Új bazilika is épült Krakkóban az Irgalmasság Anyja Nővérei Kongregációjának területén. Alapkövét, amely a Golgota-hegyéről származik, II. János Pál pápa 1997. jún. 7-én Krakkóban ünnepélyesen megáldotta. -- Mindez természetesen nem csupán a Kongregációnak, de az egész világegyháznak s benne hazánk hívő népének is nagy öröm és lehetőség. A teljes kézirat Magyarországon is elérhetővé vált, egyházi jóváhagyással.
Szólj hozzá!
A Szeretetláng „kegyelmi hatása” az imavirrasztások közben a haldoklókra is kiárad, melynek kegyelmi „hatásmechanizmusa” a következő: a Szeretetláng fohásszal imádkozunk a haldoklóért, aki mellett a kegyelem hatására „megvakul” a sátán, vagyis tehetetlenné válik a haldoklóval szemben, így az Úr kegyelméből a haldoklóban felindított bűnbánat által lelke megmenekülhet a kárhozattól (I/110). Szembetűnő, hogy a Szeretetláng kiáradása igen nagy segítséget nyújt a tisztítótűzben szenvedő egyháznak (vö. I/34,115; II/15–16).
Erősen elgondolkoztató a Szűzanya azon kijelentése: „mióta az Ige testté lett, ily nagy megmozdulás nem történt részemről, mely így tört volna felétek, mint ahogy Szívem Szeretetlángját küldöm hozzátok” (I/84).
Noha ezt nem bizonyítja előzetesen semmivel, mégis hatalmas kegyelem-kiáradásra enged következtetni, mely gyümölcseiben lesz mérhető (a sátán hatalomvesztése, a megtérések, a tisztítótűzben szenvedők szabadulása).
A Szívbéli Láng robbanásszerű kiáradása az egész földkerekségen Mária 'legnagyobb csodája' lesz ‒ olvasható a Lelki Naplóban (II/18), mert ez fogja fellobbantani a szívekben a krisztusi szeretet Tüzét, vagyis 'tüzet tűzzel fog oltani: a gyűlölet tüzét a szeretet tüzével' (vö. III/203).
Szólj hozzá!
Amiről nem hallani, vagy mégis?
A Die Welt német újság 2004. szeptember 23-án leközölt egy cikket: "Krisztus igazi arca" címmel. A feltámadás különleges ereklyéjének megtalálása? ‒ írta Paul Badde, egy ismert német újságíró. Nos, ez az újságíró két bestsellert is írt: a Guadalupe-i Mária-kép, valamint a Feltámadás különleges ereklyéje a Manoppelló-i kendő titkairól, ez utóbbit ‒ „Das Göttliche Gesicht” (2006) ‒ az Isteni Arc címmel.
A Focus c. hetilap német kiadásában Klaus Berger, korunk egyik legnagyobb bibliakutatója tollából is megjelent egy, a Manoppelló-i titokzatos istenarcot hordozó fátyolról: „Jézus Manoppellói arcképe az Evangélium első oldala, mely a Feltámadás pillanata”. (Lásd legalul!)
Magyar nyelven egyedül a „Szeressétek egymást” lengyel katolikus magazin 2009/3. és a 2014/12. számában találkozhattunk, valamint néhány internetes felületen.
Nos, blogommal hozzá kívánok járulni az ismeretek bővítéséhez, mert a Torinó-i halotti lepelhez hasonlóan a Manoppello-i „Isteni Arc” is a világ legnagyobb csodája. Tény, hogy tudományos szempontból ezek nem jöhettek volna létre, amiként az egész világon nincs ezekhez hasonló, amelyek jellemzőikben hasonlatosak vagy utánozhatók lennének. A 
Torinó-i Lepel egy anatómiailag pontos fotónegatív, mely a Feltámadás első pillanatát örökítette meg, a kiszenvedett, halott Krisztust. A Manoppelló-i Kendő a Feltámadás "második pillanatát" mutatja pozitív képként, a szenvedések és torzulások nyomait még magán viselő, nyitott szemű, a még meg nem dicsőült Krisztus Arcot. Ezért nevezhető a „Feltámadás Pillanatának”!
A manoppellói anyag méretei: 17×24 cm, egy ezüst ereklyetartóba foglalva. Manoppello főtemplomának oltárán van kiállítva a nagyközönség számára; melyen kedvező fényviszonyok mellett az Arc jól látható. Ezt a képet nevezte Szent Pio atya „Volto Santo Manoppello”-nak, „a legnagyobb csoda, minek a birtokában vagyunk”.
Manoppello egy 5000 éves kis város, Abruzzó tartományban fekszik Pescaratól 30 km-re. A környéken, Lancianóban található a híres Eucharisztikus Csoda szentélye.
Posztjaimhoz, az alábbi forrásokat használtam fel:
PAUL BADDE: Das Göttliche Gesicht: Die abenteuerliche Suche Nach dem wahren Antlitz Jesu,
Pattloch Verlag, München 2006
SAVERIO GAETA: Il Volto Risorto, Familia Christiana, 2005
SZERESSÉTEK EGYMÁST Katolikus magazin 2014/12. szám
http://www.ignatius.com/promotions/faceofgod/paul-badde.htm
http://www.szeressetekegymast.org/nr/latott_es_hitt/a_manoppelloi_lepel_tortenete.html http://www.acheiropoietos.info/proceedings/JaworskiWeb.pdf
Szólj hozzá!
La Salette 2.
A Szűzanya így folytatja:
‒ Azon a ponton áll az Isten, hogy hallatlan módon fenyítsen. Jaj a föld lakóinak, Isten ki fogja meríteni haragját... A társadalom a legborzasztóbb ostorcsapások és a legnagyobb események előestéjén áll... A pápa óvakodjon a csodatévőktől, mert oly mértékben és olyan erőszakossággal lépnek fel hamis látnokok a világban, hogy még az igazakat is megtévesztik!
A Szent Szűz ezt követően a sátán pusztító munkájáról beszélt, és arról a mérhetetlen szenvedésről, ami a világra vár azért, mert enged a kísértőnek és a sátán elkötelezettjeinek stb. Meglepő módon ezt mondja az Üzenet:
‒ Lucifer 1864-ben nagy sereg ördöggel ki fog szabadulni az alvilágból: hogy lassanként (‘lépésről-lépésre') kiirtsák a hitet... A Szent Szűz így jellemzi az elkövetkező korszakot: „ez lesz a sötétség ideje...” (1864-ben volt az Első Internacionálé.!)
Mária felsorolja a sátán eszközeit is. Ezek a lelki vakság, a viszálykodás, a rossz könyvek, a hamis szellem terjesztése, az igazságtalanság, a gyűlölködés, a gyilkosság, a háborúskodás stb.
Ekkor a Szűzanya sürgős felhívást intéz majd a Földhöz, felhíva az Isten igaz tanítványait, az emberek egyetlen és igaz Megváltójának követőit, gyermekeit, azokat, akik magukat neki ajánlották, neki adattak, az utolsó idők apostolait, hogy előjöjjenek, és mint a világosság gyermekei megvilágítsák a földet!
(folyt.)
Szólj hozzá!
Fausztina nővér bemutatása 5 Szent Faustina Kowalska életének harmadik jellemző vonása a mélységes misztikum. Jézus rendszeres megjelenései során magyarázza meg Fausztina nővérnek az Isteni Irgalmasság célját és kincseit. Az iménti idézetek, de a több mint félezer oldalas Naplónak csaknem minden sora erről tanúskodik.
Fausztina nővér utolsó hónapjai is nagy szenvedések jegyében múltak el. A betegápoló nővér beszámolója szerint ,,Fausztina nővér életének vége nagyon épületes. Állandóan szeretetreméltó és türelmes volt, semmit sem kívánt.'' Amikor megkérdezték tőle, szenved-e nagyon, így válaszolt: ,,Igen, de ez rendben van.'' Október 5-én utoljára meggyónt J. Andrasz atyánál. Halála közeledtével fájdalmai tetőfokra hágtak, s elköltözése előtt néhány órával fájdalomcsillapító injekciót kért, de végül is nem fogadta el. Este kilenc óra tájban nővértársainak és lelkiatyjának jelenlétében elmondta a haldoklók imáját. Halála pillanatáig tudatának teljes birtokában maradt. Háromnegyed 11-kor utolsó pillantást vetett Krisztus és az ő Édesanyjának képére, s csendben, félelem nélkül elhunyt.'' (Vö. Isten Irgalmának hírnöke, Isten Szolgálója, Fausztina nővér. Backi Vinogradi é.n. 105-108. o.)
Fausztina nővért zavarta, hogy ápolásra szorul. Talán vigasztalásul mondta néhányszor elöljárójának: ,,Meglátja, elöljáró Anya, hogy a Kongregációnak sok öröme lesz miattam.''
Profétikus szavak voltak ezek a kijelentések. 1938-ban még nem tudtak mit kezdeni sem a Napló tartalmával, sem a beszélgetések során elhangzott kijelentésekkel. Akik ismerték Fausztina nővért, vegyesen ítélték meg személyét és rendkívüli dolgait. Az Isten azonban igazolta őt. Ma már egyértelmű, és ezt a legmagasabb egyházi vezetők is tanúsítják, a Fausztina nővér által kapott üzenet Istentől származik.
A háború rövid időre látszólag feledtette a krakkói zárda misztikusát. Lengyelország sorsának alakulása azonban a II. világháború idején ráterelte a rendtársak figyelmét Fausztina nővér jövendöléseire. A kolostor lakói ugyanis felismerték, hogy sorra megvalósulnak hazájukban azon események, amelyekről misztikus testvérük beszélt nekik.
Szólj hozzá!
Többször említettem a Szűzanya Szívéből áradó Szeretetlángot, mi több, Égi Anyánk azt kéri, hogy az Üdvözlégyhez és minden Hozzá intézett fohászhoz fűzzük hozzá a könyörgést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Erzsébet asszony ehhez még szóban hozzátette: „Mert ez az a fohász, mely megvakítja a sátánt”! Mit értsünk tehát a kegyelmi kiáradás és a kegyelmi hatás alatt?
Hasonlatként (v. azonosságként) említhetjük a vizitáció evangéliumi 
eseményét, amikor „Erzsébet hallván Mária köszöntését, felujjongott méhében a magzat, és Erzsébet eltelt Szentlélekkel.” (Lk 1,41) Ez esetben tehát a Szűzanyából egy kegyelmi kiáradás történt, átsugárzott a „kegyelmi hatás”, vagyis Jézus!
Egy főpapunk, nem kis élccel rákérdezett: "Ez a Szeretetláng egy újabb kegyelem?" A válasz, melyet egyik vezetőnk adott, láthatóan elgondolkoztatta: "Nem, elsősorban nem kegyelem, hanem kegyelmi hatás"!
Érzem, hogy a Hallgatók egy részében nyomban felmerül a kérdés: na de mégis mi az, hogy „kegyelmi hatás”? Nos, megpróbálom megmagyarázni!
Bár Isten kegyelmeinek bármelyike képes az ember testi-lelki állapotát újjáéleszteni, ám a bűnbe zárkózott és az Istentől elhidegült embert vagy meg sem érinti, vagy tudatosan elveti magától és így rajta hatástalan marad a kegyelem. Ehhez kínál többletet az Istenanya a Szívében lángoló Szeretettűz ráhatásával, amely képes átforrósítani az Istentől elhidegült szíveket. Ez a kegyelmi hatás! Persze-persze, ez maga is kegyelem, hiszen Szíve Szeretetlángjáról maga mondja a Szent Szűz, hogy Szívem Szeretetlángja maga Jézus Krisztus! (I/107)
És hogy ez a „kegyelmi hatás” miként mutatkozott meg Erzsébet asszonyon, ezt olvashatjuk a naplójában: „Betöltötte lelkemet isteni érzetével, mely úgy hatolt lelkembe, hogy csodálatosan éreztem ereimben, csontjaimban. Egész testem minden ízét úgy áthatotta, elárasztotta (...), hogy testem szinte megsemmisült, csak lelkem érzete uralkodott, melyet betöltött Isten kegyelme”. (vö. I/100)
Ez az egyértelmű érzet hatotta át az emmauszi tanítványokat is és ennek hatására nemcsak elmúlt a csüggedtségük, de új erőre, lelkes erőre kaptak!
Az evangéliumi történetet értelmezzük pontosan! A két tanítvány ugyanis, hiába találkozott az isteni Vándorral ‒ minden kegyelem Forrásával ‒, a csüggedtségük olyan mélységes volt, hogy nem ismerték föl Jézust! Pedig a szívük megérezte a kegyelmet, hiszen később azt mondták, hogy „hát nem lángolt a szívünk, amikor beszélt hozzánk az úton?” És végül miben ismerték fel? A Kenyértörésben, melynek szentségi valóságát ma oly sokan tagadják!
Ebből felsejlik, hogy Mária Szíve Lángja szívről-szívre járva nem csak áttüzesíti a szíveket, de kegyelmi hatása által felismerjük Szent Fiát, hogy kövessük Őt! Ezáltal leszünk készségesebbek az áldozatra, az imára, az engesztelésre, a sátán elleni eredményes küzdelemre, tehát a lélekmentésre. A Szeretetláng befogadása tehát küldetéssel és feladattal is jár: szívről-szívre át kell adni (vö. I/39; III/140), ez pedig missziós feladat, mert valóságos részvétel az üdvösség művének kiterjesztésében
(vö. I/63) alázattal, csendben (vö. I/116-II/1). Maga az Úr kéri a Lelki Naplóban: „Vegyetek részt mindannyian ebben a lélekmentő, nagy megváltó munkámban!” (III/164)
„A szentmiseáldozaton való részvétel a legnagyobb mértékben fokozza a sátán megvakítását.” (II/33)
Szólj hozzá!
Életvitelünkre figyelnünk kell!
Krisztus urunknak a Keresztről elhangzó szavai óta a Szent Szűz mindenkori segítőnk és édesanyai szívvel aggódik értünk! Nem csak előre figyelmeztet az elhatalmasodó bűn súlyos következményeire, de elkerüléséhez hatékony eszközöket is ajánl. Ilyen a Rózsafüzér, a Csodásérem, az emberiségmentő Fatimai Kérések és Szíve Szeretetlángja! Erről szólt a La Salette-i, a Fatima-i, az Akita-i, a Garabandál-i és a Szeretetláng üzenetekben is! Vagyis, ha az emberiség bűnbánatban meg nem tér, elérkezhet a pillanat, amikor a bűnében megmaradó emberek testi-lelki pusztulása is bekövetkezhet.
La Salette 1.
Az 1846-os La Salette-i üzenetnek már az első része is két lényegi bűnre figyelmeztet. Egyfelől, aki nem teljesíti Isten harmadik parancsát ‒ nem szenteli meg az Úr napját azzal, hogy dolgozik és elmulasztja a vasárnapi Szentmisét is ‒, az az ember Istennel nem tart kapcsolatot, nem imádkozik és megfosztja magát az isteni kegyelmektől. Másfelől az istenkáromlás elhatalmasodott szokása, mely rendkívül durva módon sérti Istent, és mélyíti a szakadékot Isten és ember között. Akiknél e két bűn szokássá válik, azok nem csak saját örök sorsukat veszélyeztetik, de súlyos kárt okoznak a társadalmak életében is!
A La Salette-i üzenetek 1858-ban közzétett titok-része kifejti, hogy eljön az idő, amikor egy másik evangéliumot fognak hirdetni, tagadva menny és a pokol létezését. Ennek folytán a sátáni tevékenység megsokszorozódik, melyben sok megtévesztett ember tagadni fogja a sátán személyes voltát és a pokol létezését.
(folyt.)
Szólj hozzá!
Amikor abszolutizálják, ami nem abszolút, hanem relatív, ezt úgy hívják: totalitarizmus. Ez nem felszabadítja az embert, hanem megfosztja méltóságától, és rabszolgává teszi. Nem az ideológiák mentik meg a világot, hanem egyedül az, ha az élő Isten felé fordulunk, aki teremtőnk,
szabadságunk kezese, az igazán jó és igaz záloga. Az igazi forradalom egyedül a gyökeres Istenhez-fordulásban áll, aki mértéke annak, hogy mi a helyes, és egyben maga az örök szeretet. S mi más menthetne meg minket, ha nem a szeretet?
(XVI. Benedek pápa beszéde 2005. augusztus 20-án, az Ifjúsági Világtalálkozó előestéjén)
Szólj hozzá!
Fausztina nővér bemutatása 4
Fausztina nővér készséggel fogadta Isten kezéből mind a küldetést, mind pedig a szenvedéssel teljes életet. Jézus sok szenvedést ígér Fausztinának, de meg is erősíti őt: ,,Tudd, hogy sokat, igen sokat fogsz szenvedni, de ez ne rémítsen meg téged, én veled vagyok'' (Napló 36). ,,Leányom, a szenvedés lesz a jele, hogy veled vagyok'' (Napló 669). (Vö. Zsid 12,5-6) Egy másik alkalommal az Úr így tanítja a nővért: ,,Gyermekem, legjobban szenvedéseidben tetszel nekem. Fizikai vagy erkölcsi szenvedéseidben ne keresd a teremtmények részvétét... Leányom, minél jobban megszereted a szenvedést, annál tisztább lesz szereteted irántam'' (Napló 279). A Szűzanya is hasonlóan szól: ,,Szenvedésben lesz részed betegséged és az orvosok miatt. A képpel kapcsolatban is sok szenvedés ér majd, de ne aggódj'' (Napló 316). A szenvedés napról napra formálja a nővér lelkületét. Erre utalnak a szenvedéssel kapcsolatos megjegyzései: ,,A szenvedés nagy kegyelem'' (Napló 57). ,,Ha sokat szenvedünk, sok alkalmunk van bebizonyítani Istennek, mennyire szeretjük őt'' (Napló 303). ,,A szenvedés a legnagyobb kincs a földön'' (Napló 342). A szenvedések teljesen kitöltik Fausztina nővér életét. Ezért írja egy helyen: ,,A napot harccal kezdem és végzem'' (Napló 606). ,,Jézusom, Te tudod, hogy szeretem a szenvedést, s ki akarom üríteni a kelyhét az utolsó cseppig, most azonban a természetem mégis elborzadt..." (Napló 697). A nővér állandóan bizonyítani akar Isten előtt. Egy helyen így tesz vallomást: ,,Lelkem vágyik a megpróbáltatás napjaira...'' (Napló 831).
A testi fájdalmak mellett Fausztina részt kap a mélységes lelki szenvedésekből, amelyeket újra és újra megköszön Jézusnak. A nővér csupán ,,apró kereszteknek'' nevezi a ,,szándékaim megakadályozását'', a ,,közösségi élet terhét'', ,,szándékaim rossz értelmezését'', a ,,mások által okozott megaláztatásokat'', a ,,rideg bánásmódot'', az ,,alaptalan vádaskodást'', a ,,gyenge egészséget'', a ,,kimerültséget'', a ,,saját akaratomról való lemondást'', ,,énem megtagadását'', az ,,elismerés hiányát'', ,,minden tervem megakadályozását'', a ,,belső kínokat'', a ,,lélek érzéketlenségét'', a ,,félelmet'', a ,,bizonytalanságot'', a
,,sötétség belső homályát'', a ,,kísértéseket'', a ,,megpróbáltatásokat'', ,,melyeket senki sem ért meg''. Ezért kiált Jézushoz: ,,Ó, Jézus, egyedül csak te ismered szívem vágyait és fájdalmait. Örülök, ha egy kicsit is szenvedhetek érted'' (Napló 73).
Fausztina nővér titkolni akarja hihetetlen testi-lelki fájdalmait, de nem mindig sikerül. ,,Szenvedéseimet képtelen vagyok elrejteni, s bár szót sem szólok arról, amit szenvedek, mégis, a fájdalom, ami tükröződik arcomon, elárul'' (Napló 100). Szenvedéseinek nagyságáról Naplójában röviden így nyilatkozik: ,,Csak Jézus tudja, mennyit szenvedtem'' (Napló 104).
Szólj hozzá!
Visszatérve a fatimai üzenetre. Lúcia nővérnek Jácintáról való visszaemlékezésében így ír: Mária Szeplőtelen Szívének fénye a lelkét egészen átvilágította. (Fatimáról beszél Lúcia nővér, III. Kiadás, 2002. 33.)
Szeretetláng Naplóból: Oly leírhatatlan, eddig előttem ismeretlen, csodálatos szeretet áramlott át Jézusból a lelkembe, hogy remegtem. Ez a rendkívüli, csodálatos érzés hosszú időn át átjárta egész testemet és lelkemet. (I/45-46)
Lúcia nővér: Jácinta, röviddel kórházba menetele előtt így szólt hozzám:
− Nem tart már sokáig és az égbe megyek. Te itt maradsz, hogy megmondjad az embereknek, Isten meg akarja alapítani a földön Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletét. Ha eljön az idő, hogy erről szólj, akkor mondd el mindenkinek, hogy Isten a kegyelmeket Mária Szeplőtelen Szívén keresztül adja nekünk. Az embereknek általa kell kérniök ezeket. Jézus Szíve azt akarja, hogy Vele együtt égi Anyánk Szívét is tiszteljék.
A békét égi Anyánktól kell kérni, mert Isten rábízta ezt. Bárcsak minden szívnek átadhatnám azt a lángot, amely a szívemben ég, amellyel Jézus és Mária Szívét annyira szeretem! (127-128)
Erzsébet asszony így ír: Mióta a szeretet tüze éget, nincs se éjjelem, se nappalom. Minden kevésnek látszik előttem, amit viszonzásul az Úrnak adhatok. (III/239)
Lúcia nővér: Szeplőtelen Szívem lesz menedéked és Istenhez vezető utad. Abban a pillanatban, amikor ezeket a szavakat mondta, kitárta kezeit és másodszor árasztott el bennünket ennek a mérhetetlen fénynek visszfényével. (170) Mindez szívünkbe és lelkünk mélyére hatolt, és magában a jó Istenben láttuk magunkat, aki maga volt ez a fény, sokkal világosabban, mint amikor tükörbe tekintünk. (169)
Erzsébet asszony: Mint titokzatos lángokat, eddig előttem ismeretlen fényben és színekben láttam most az Üdvözítő óhaját. Lelkem és ajkam tele van szünet nélkül az Ő végtelen jósága iránti hálával és szeretettel. Ó, irgalmas, ó, kegyelmes Jézusom, újra érzem, hogy az én szeretetem csak kis szikra, és ha Tőled nem kapna fényességet, csak kis szürke porszem lenne. (IV/9) Csak azt akarom, amit az Úr akar... (IV/4)
Lúcia nővér: Égtünk abban a fényben, amely Isten, és mégsem égtünk el. Milyen is hát az Isten!?... Ezt nem lehet kimondani! (142)
Szintén Lúcia példázza könyvében Ratzinger bíboros idézetét: Isten lángra lobbantó fény, de nem éget el. Ugyanezt tapasztalta Mózes, amikor látta Istent az égő csipkebokorban; Isten beszélt hozzá... Akik befogadják e jelenlétet a Magasságbeli lakóhelyévé, s ebből következően „égő csipkebokrává” válnak. (229)
Szeretetláng Napló: (Jézus) „Azt amit tesztek, égjen mint az égő csipkebokor, mely ég, de el nem ég! Ilyen áldozat kell Nekem, melynek szeretettől égő tüze Hozzám ér!” (II/108-109).
Hasonlóképp ír Szent Amadé püspök is, midőn a Szent Szűz Szívében égő isteni szeretet Tüzét szemléli: „Égtél, mint a csipkebokor, melyet egykor Mózes látott, égtél és meg nem égtél.”
Szólj hozzá!
Hihető vagy hihetetlen – mára már tény!
Sajnos nehéz és reménytelennek látszó helyzetbe került a világ ‒ annak ellenére ‒, hogy erre úgy az Evangélium, mint a hiteles Mária-üzenetek előre figyelmeztettek!
Nem kétséges, sőt mára már nyilvánvaló, hogy ha az emberiség meg nem tér, akkor az elistentelenedő világban nem csak elhatalmasodik a bűn, de még a természet is élhetetlenné válik, sőt felmerül a tömeges elkárhozás veszélye is!
Az Evangélium szavai így figyelmeztetnek:
"Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban." (Mk 1,15)
Józanok legyetek és vigyázzatok, mert ellenségtek a sátán, mint ordító oroszlán körüljár, keresve, kit nyeljen el. Erős hittel álljatok neki ellen. (1Pét 5,8-9)
Az utolsó időkben egyesek elszakadnak a hittől, a megtévesztés szellemeire és az ördögök tanítására hallgatnak, azokra, akik lelkiismeretükben megbélyegezve hazugságokat hirdetnek. (1Tim 4,1-2)
Sokan fogják követni eltévelyedéseiket, és becsmérelni fogják az igazság útját. (2Pét 2,2-3)
Nemzet nemzet ellen támad, és ország ország ellen. Földindulások lesznek, sok helyen dögvész, éhség, rettentő tünemények és nagy égi jelek. Mindezek előtt pedig kezet emelnek rátok és üldözni fognak titeket az én nevemért. (Lk 21,7-12)
Virrasszatok hát és imádkozzatok szüntelenül, hogy megmeneküljetek attól, ami majd bekövetkezik és megállhassatok az Emberfia színe előtt. (Lk 21,36)
Íme, mindent előre megmondtam nektek." (Mk 13,19-23)
– És hitelt adtunk e szavaknak?
(folyt.)
Szólj hozzá!
Krisztus az Eucharisztiát az Egyházra „mint az ő egységének és szeretetének a jelképét” hagyta, „és azt akarta, hogy ezáltal minden keresztény egységet alkosson és a többihez kapcsolódjék … mintegy jelképezve az ő egyetlen testét, amelynek feje ő maga…” [vö. DH 1635; 1638]. …
Ezenkívül az élők közötti kölcsönös szeretet kegyelme, amelyhez az eucharisztikus szentség oly nagy erővel és gyarapítással járul hozzá, főképpen eme áldozat erejével árad szét mindenkire, akik a Szentek közösségéhez számíttatnak. A Szentek közössége ugyanis nem egyéb, … mint kölcsönös segítségnyújtás, az engesztelés, az imádságok, a jótétemények kölcsönös közlése a hívők között, akár elnyerték már az égi hazát, akár az engesztelőtűzben raboskodnak még, akár ebben a világban vándorolnak, ők egy néppé egyesülnek, amelynek a feje Krisztus, formája pedig a szeretet.
A hitben ugyanis érvényes az, hogy noha ezt a felséges áldozatot csak Istennek szabad felajánlani, az égben az Istennel uralkodó Szentek tiszteletére is -, akiket Isten koronázott meg -, be lehet mutatni abból a célból, hogy pártfogásukat elnyerjük, sőt, ahogy az apostolok tanítják, azon testvérek szégyenfoltjának az eltörlése érdekében is megtehetjük ezt, akik már meghaltak az Úrban, de a bűn következményeitől való megtisztulásuk még nem teljes. (XIII. Leo: A „Mirae caritatis” körlevél - DH 3363)
Szólj hozzá!
Gondolatban legyen szemünk előtt a Magyar Szent Korona
Keresztvetéssel kezdünk!
Szent István király felajánlása:
„Mennyek Királynője, nagy könyörgéssel a Te oltalmadba ajánlom a Szent Egyházat a püspökökkel és a papokkal, az Országot az előkelőkkel és a néppel együtt, s amikor tőlük végbúcsút veszek, lelkemet a Te kezedre bízom.” Ámen. (1038. augusztus 14.)
Dicsőséges rózsafüzér:
A rózsafüzért keresztvetéssel kezdjük, majd elmondjuk az Apostoli hitvallást. Az első szemekre elmondjuk a bevezető imákat: Mi Atyánk…, három Üdvözlégy Mária a megfelelő titkokkal és a Szeretettláng betéttel és Dicsőség. Ezt követően kezdjük az első tizedet a Miatyánkkal és a tíz Üdvözléggyel és a Szeretettláng betéttel. A tizedek végén a Dicsőséget imádkozzuk és a Fatimai fohászt:
A bevezető három Üdvözlégy titkai:
1. aki gondolatainkat irányítsa,
2. aki szavainkat vezérelje,
3. aki cselekedeteinket kormányozza,
A tizedek Üdvözlégy titkai:
1. aki a halálból feltámadt,
2. aki a mennybe felment,
3. aki nekünk a Szentlelket elküldte,
4. aki téged, Szent Szűz, a mennybe fölvett,
5. aki téged, Szent Szűz, a mennyben megkoronázott,
Záró ima a rózsafüzér végén:
Imádkozzál érettünk, Istennek szent Anyja!
Hogy méltók lehessünk Krisztus ígéreteire!
Könyörögjünk! Urunk, Istenünk, a te egyszülött Fiad életével, halálával és feltámadásával
megszerezte nekünk az örök élet jutalmát: add meg, kérünk, hogy e titkokról a Boldogságos
Szűz Mária szentolvasójának elmondásával megemlékezve, higgyük, amit magukban
foglalnak, és elnyerjük, amit ígérnek. Krisztus, a mi Urunk által. Ámen.
ISTENI IRGALMASSÁG RÓZSAFÜZÉRE
Bevezetés:
Miatyánk
Üdvözlégy
Hiszekegy
Tized ( 5-ször) Örök Atya…. Jézus fájdalmas ( 10-szer )……
Nagy szemre: Örökatya ! Felajánljuk Neked, szeretett Fiadnak a mi
Urunk, Jézus Krisztusnak Testét és Vérét, Lelkét és Istenségét,
engesztelésül bűneinkért és az egész világ bűneiért.
Kis szemekre: Jézus fájdalmas szenvedéséért, irgalmazz nekünk és
az egész világnak !
Befejezés 3-szor: Szent Isten, Szent erős Isten, Szent halhatatlan
Isten irgalmazz nekünk és az egész világnak !
Szent Mihály ima
Szentháromság egy Isten, alázattal kérlek, hogy Szűz Mária, Szent Mihály
arkangyal, az összes angyalok és szentek közbenjárására add meg azt a nagy
kegyelmet, hogy a sötétség erőit legyőzhessük Magyarországon,
Lengyelországban, Európában és az egész világon, a mi Urunk, Jézus Krisztus
keresztútja érdemeiért, drága Szent Vérének kiontásáért érettünk, Szent
Sebeiért, a kereszten való szenvedéseiért és minden szenvedéséért, melyet
Passiója és egész földi élete folyamán a mi Urunk és Megváltónk elszenvedett.
Könyörgünk Urunk, Jézus Krisztus, küldd el szent angyalaidat, hogy a gonosz
erőit letaszítsák a pokolba, a kárhozatba, hogy Magyarországon,
Lengyelországban, Európában és az egész világon eljöhessen Isten uralma, és
Isten kegyelme áradjon minden szívbe; hogy ezáltal Magyarország,
Lengyelország, Európa és minden ország a te békéddel teljen el. Mi
Nagyasszonyunk és Királynőnk! Tiszta szívből könyörgünk Hozzád, küldd el
szent angyalaidat, hogy a pokolba taszítsanak minden gonosz szellemet. Szent Mihály arkangyal, a mennyei
seregek vezére, az Úr téged küldött e nagy mű megvalósítására, hogy az Úr
kegyelme örökösen velünk lehessen.
Vezesd mennyei seregedet, hogy a sötétség erői véglegesen a pokolba, a
kárhozat helyére kerüljenek. Egyesítsd mind erőidet, hogy legyőzd Lucifert és
bukott angyalait, kik Isten akarata ellen fellázadtak, és most a lelkek vesztére
törnek. Győzedelmeskedj, mert hatalmad van és tekintélyed, kérd Istentől
számunkra békéje és szeretete kegyelmét, hogy mindig követhessük a mi
Urunkat, Isten Országa felé. Ámen.
Jézus Krisztus, kérünk Téged, helyezd hazánkat a Te Szent Sebeidbe, hogy a Te
Szent Sebeidben nyerjen gyógyulást, a Te Szent Véred által tisztulást, és a Te
szerető Szent Szíved által békességet Isten dicsőségére és a mi lelkünk üdvére.
Ámen.
Magyar Szentjeink könyörögjetek érettünk!
Szólj hozzá!
Fausztina nővér bemutatása 3
A Naplót (lelki önéletrajz) Fausztina nővér Jézus világos parancsára életének négy utolsó évében írta. Benne a nővér lelkének aktuális és korábbi, Istennel való találkozásait jegyezte le. Ahhoz, hogy feljegyzéseiből küldetésének lényegét megérthessük, tudományos elemzésre is szükség volt, amit az ismert és nagyra becsült teológus, Prof. Ignacy Rózycki atya végzett el... Erre az egyszerű, képzetlen, de bátor és Istent határtalanul szerető szerzetesnőre az Úr Jézus olyan missziót bízott, ami az egész világnak szól: az Irgalmasság üzenetét. 'Ma téged küldelek az egész emberiséghez irgalmasságom üzenetével -- mondta Jézus. Nem büntetni akarom a sérült emberiséget, inkább meg akarom gyógyítani és irgalmas Szívemre szorítani' (Napló 1588). 'Te vagy irgalmasságom titkárnője, erre a tisztségre jelöltelek ki a jelen és az eljövendő életben (Napló 1605), ... hogy közöld a lelkekkel nagy irgalmamat, melyet irántuk érzek, és bátorítsd őket: bízzanak irgalmam mélységében' (Napló 1567).'' ,,Előkészíted a világot végső eljövetelemre'' (Napló 429).
Szent Faustyna Kowalska nővér lelki vezetője Michal Sopocko atya, a Vilniusi Báthori István Egyetem Teológiai Karának professzora volt. (Boldoggá avatása folyamatban van.) Fausztina nővér életére jellemző a nagyon mély lelkiség, a kimondhatatlanul sok szenvedés és a mélységes misztikum. A Naplóból vett néhány idézettel szemléltetjük életének mindhárom vonását.
A nővér lelkiségének legfőbb törekvése: mindig mindenben megfelelni Isten akaratának. ,,A világért könyörgő áldozat leszek'' (Napló 482). ,,El akarok emésztődni a lelkek javára. Semmilyen áldozattal sem törődve, mint egy kis szőnyeg szeretnék a nővérek lába elé terülni'' (Napló 243). ,,Az emberek szeme elől el fogok rejtőzni, bármilyen jót is teszek majd, hogy Isten legyen egyedüli jutalmam. Olyan leszek majd, mint a fűben megbúvó kis ibolya, amely nem sérti meg a lábat, mely eltapossa, hanem önfeledten árasztja illatát, hogy az őt taposó személy kellemesen érezze magát'' (Napló 255).
A Naplóban gyakran olvashatunk arról, hogy Fausztina nővér lelkiségének alakulásában meghatározóan fontos volt az alázatra való törekvés és a szenvedés elfogadása Isten kezéből. ,,A megaláztatás mindennapi táplálék'' (Napló 92). ,,Alázat, alázat és mindig csak alázat...'' (Napló 55). ,,Semmi sem jobb a lélek részére, mint a megaláztatás'' (Napló 593). ,,Alázat nélkül nem tetszhetünk Istennek'' (Napló 270). Az alázat ad erőt neki a küzdelemhez: ,,Az alázatosnak semmi sem nehéz'' (Napló 94). Jézus az alázatot a tisztasággal is összefüggésbe hozza, amikor így szól Fausztinához: ,,Tudd meg, hogy a
tiszta lélek alázatos'' (Napló 576). Fausztina nővér szerint az alázatosság megtanulásában nagy segítségünkre lehet a Jézus
szenvedéséről való elmélkedés: ,,Aki igazi alázatot akar tanulni, az elmélkedjen Jézus szenvedésein'' (Napló 267).
A nővér világosan látja, hogy küldetésének teljesítésében a szenvedésnek is fontos szerep jut. ,,Isten valódi művei mindig nehézségbe ütköznek, és szenvedés az ismertetőjelük'' (Napló 270). Boldog Faustyna Kowalska így summázza lelkiségének lényegét: ,,Jézushoz való hasonlóságomat a szenvedés és az alázat adja'' (Napló 268).
Szólj hozzá!
A Szeretetláng üzenete
Kedves Olvasóm!
A Szeretetláng Mozgalom lelkiségi alapállása így határozható meg: A világ minden emberéért imádkozó Mária-tisztelő társaság, mely az Evangéliumon, az Egyház tanításán és Erzsébet asszony Lelki Naplója alapján áll, mindenkor szem előtt tartva az egyházi hierarchia útmutatását és döntését!
Célja: a megváltás jézusi művének a Fatimai Szeplőtelen Szív szerint való segítése a lelki élet hagyományos eszközeivel; (áldozat, imádság, böjt, virrasztás, szentségimádás, szentmise, életfelajánlás, apostolkodás). Az áldozat egyik jellemző motivációja a tisztítótűzben szenvedő lelkek kimentése, a velük való együttműködés, a családok és a papok megszentelődése, valamint az általános lélekmentés érdekében!
Nos, többször említettem a fatimai engesztelés megvalósítását a Szeretetláng kegyelmi indíttatása által. Indokolt tehát, ha állításomat igazolni próbálom a két Mária-üzenet próféciáinak párhuzamaival.
Lúcia nővér visszaemlékezéseiben is számos példát olvashatunk ugyan arról a benső átalakulásról, amelyet már az emmauszi tanítványok is megtapasztaltak ,,lángolt a szívük” (ld. Lk 24,32). És itt nem a Szeretetláng szinonimája a lényeg, hanem az a fáradatlan többlet lelkesedés, amely azonos a Szűzanya Szeretetlángjának kegyelmi hatásával, melyről az elkövetkező részben még bővebben foglalkozom!
Szólj hozzá!
Fausztina nővér bemutatása 2
Naplója feltárja lelki élete mélységeit. Az olvasó megismerkedhet lelkének Istennel való mély egyesülésével, erőfeszítéseivel, harcaival a keresztény tökéletességre vezető úton. Isten gazdagon megajándékozta kegyelmekkel: a kontempláció adományával, az Isteni Irgalmasság titkának mélységes megismerésével, látomásokkal, kinyilatkoztatásokkal, rejtett stigmákkal, a prófétálás adományával, az emberi lelkekben való olvasás tudományával és a ritkán előforduló misztikus eljegyzés rendkívüli kegyelmével. ... A szigorú életmód és a kimerítő böjtök – melyeket még a rendbe való belépés előtt magára kényszerített – annyira legyengítették szervezetét, hogy már a posztulátus alatt el kellett küldeni a Varsó melletti Skolimówba, hogy javítsanak egészségi állapotán. Első novíciátusi éve után átélte az ún. ,,sötét éjszaka'' rendkívüli fájdalmas misztikus tapasztalatait, ezt követően a küldetéséből adódó sok megalázó szenvedést és lelki gyötrelmet kellett elviselnie.
Fausztina nővér felajánlotta életét a bűnösökért, a lelkek megmentéséért, emiatt is különböző szenvedések érték. Élete utolsó éveiben megerősödtek belső szenvedései, az ún. ,,lélek passzív éjszakája'', valamint testi fájdalmai: előrehaladott állapotba került tuberkulózisa, mely megtámadta a tüdején kívül az emésztőrendszerét is. Emiatt két alkalommal néhány hónapos kórházi kezelésen is volt Krakkóban, a Pradnikon.
Fizikailag egészen felemésztődve, de lelkileg teljesen éretten, Istennel való misztikus egyesültségben, a szentség hírében halt meg 1938. október 5-én, alig harminchárom évesen, melyből tizenhárom évet töltött a rendben. Testét Krakkó–Lagiewnikiben, a kolostori temető sírboltjában helyezték örök nyugalomra, amely 1966-ban a boldoggá avatás információs pere folyamán átkerült a kápolnába. E. Siepak a továbbiakban Fausztina nővér küldetéséről így ír: Ez a küldetés röviden összefoglalva azon alapszik, hogy a mindenki által öröktől fogva ismert, de feledésbe merült igazságot, Isten irgalmas szeretetét újra az emberek emlékezetébe idézze, és az Isteni Irgalmasság kultuszának újabb formáit ismertesse meg, melynek gyakorlata a vallásos élet megújulására vezet a keresztényi bizalom és irgalom szellemében.
Szólj hozzá!
»Az Üdvözlégybe és minden hozzám intézett fohászhoz fűzzétek hozzá a könyörgést: Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre.« (szóbeli feljegyzés és IV/36)
Bár Erzsébet asszony szívén át felénk szétáradó 'égi láng' kegyelmi hatása már ma is érvényesül a világban. Meggyőződésem, hogy a Szeretetláng teljes kiáradása a Szeplőtelen Szív végső győzelmeként, mint Fatima Fénye fogja beragyogni a világot, melyben felismerjük az idők jeleit, üdvtörténetünk egyedülálló eseményeiként. Márpedig „az idők jeleit a hit fényében értelmezni azt jelenti, hogy fölismerjük az adott időben Krisztus jelenlétét” – írja Ratzinger bíboros.
A Lelki Napló több helyen ilyen nagyságrendben említi a Szeretetláng kiáradását:
„Ilyen még nem volt, mióta az Ige testté lett!” (lásd: I/84; II/18; II/93; III/129; III/140)!
Ezt remélem magam is Szent Newman bíborossal: „A mi földünk, amely minden tavasszal újra zsendül, egy napon a dicsőségnek és fénynek új világában újjá sarjad. Az lesz az örök tavasz. Megjön, bármennyire késsék is.”
Amiként ezt írja a Lelki Napló is Jézus szavaiként: „A Szent Szűz Szeretetlángja által a hitből fakadó bizalom gyökeret ver a lelkekben, és újra megújul a Föld színe és Anyám mosolya ragyogja be a világot". A szenvedésekkel elárasztott Föld megújhodása a Szent Szűzanya közbenjáró hatalmának ereje által történik. (II/93-94) Ezért mondjuk tehát a 7. zsoltárban: „Áraszd ránk Lelkedet Istenünk és újítsd meg a föld színét.”
Magyarok Nagyasszonya könyörögj érettünk
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen
Szólj hozzá!
Tisztelt Olvasóim!
Amióta lehetőségem van figyelni blogom világ-látogatottságát (az összesített látogatási világtérképet lásd alább!), egyre nagyobb felelősséget érzek magamon. Ez késztet arra, hogy Olvasóim segítségét kérjem a szerkesztés és téma szerinti iránymutatás tekintetében. Szívesen fogadnám cikkek és témakörök ajánlását és küldését, idegen nyelvből való magyarra fordítását, amiként képeket, történeteket, híreket! Nem is kell magyaráznom, hogy fő irányvonalam az evangelizálás, a Mária-tisztelet és az üdvös tanúságtétel!
Kérdezzenek (Erzsébet asszonyról vagy rólam is), kérjenek (akár imát is)! Szívesen küldök (múltbeli) írásaimból, cikkeimből, részben vagy egészben, igény szerint! Válaszaimat küldhetem privát e-mail-ben is!
Aki anyagilag kívánná támogatni további blog-igyekezetemet, írásaim nyomdai kiadását, vagy technikai eszközeim költségeit, az e-mail-ben jelezze szándékát és én megküldöm az utalási lehetőséget. (Hangsúlyozni kívánom, hogy ezen felhívásomnak egyáltalán nem ez a célja. – De mégis! – Ha egyszer találkoznánk az életben (vagy Isten irgalmából már a Mennyben), nehogy az legyen a kérdőtekintetű rácsodálkozás, hogy "hát miért nem szóltál?"!)
E-mail címem: begyiktibor@gmail.com
Ha ezen felhívásomra érdemben nem is reagálnak – mindazáltal kérem –, hogy imában támogassanak és a "Hajnal Szép Sugara" blogot terjesszék a magyarság körében! Köszönöm!
Isten áldja Önöket szeretteikben és mindennapi munkájukban!
Maradok Isten segítségével amíg tehetem: Begyik Tibor, a "Hajnal Szép Sugara" blog szerkesztője
Szólj hozzá!
Szűzanya: Legyetek áldozatosak, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Rajtatok múlik, segítsetek Nekem, hogy a Láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntető kezét közös erővel visszatarthassuk! (I/92)
A sátán megvakítását, az egész világ összefogó erejével fogjuk megvalósítani. Ne hátráltassátok, mert felelni kell a reátok bízott tengernyi lélekért. Azt akarom, hogy egyetlen egy se kárhozzon el. (vö III/130) Tehát sorakozzatok fel, mert az áldozat és ima erejében megtörik a pokoli gyűlölettől izzó láng. A gonoszok mindinkább vissza fognak szorulni, gyűlölettől izzó lángjuk kialszik, és Szeretetlángom fénye fogja betölteni a föld minden részét.” (III/204) (Alább: naplórészlet I/90)
»Imádkozzatok, virrasszatok, jöjjetek össze ketten-hárman és vegyétek fel a harcot a sötétség pusztító erejével. Ne tétlenkedjetek! Úgy tesztek, mintha nem volna Atyátok az égben, aki figyel reátok. Áldozataitokkal, melyek a tiszta szeretettől izzanak, perzseljétek fel a bűnt. Ne higgyétek, hogy ez lehetetlen! Csak bízzatok Bennem!« (I/90)
Hasonló biztatást olvashatunk Szent Lukácsnál is: „Vessétek hát le a sötétség tetteit, és öltsétek fel a világosság fegyvereit.” (16,8) Merthogy – teszem hozzá ‒, küzdelem nélkül könnyen elveszhetünk!
Az önmaga és embertársai üdvösségéért felelős ember tennivalóit világosabban már nem lehet megfogalmazni, mint ahogyan Jézus nyilatkozott: »Akarjatok részt venni az Én megváltó munkámban! Ez legyen életetek legfőbb célja, mely az egyetlen érték, amit Elém hozhattok. Ragadjatok meg minden alkalmat és módot a lelkek megmentésére! Ezért fáradozzatok!« (III/144) A Szeretetláng lelkiségnek ez a „mozgósítás” a célja! (vö JÜ. 176-177)
Szólj hozzá!
„Engem senki nem figyelmeztetett!”
A bíróság ezért-azért egy év börtönre ítélt egy fiatalembert, aki kellemes modora miatt egész életében a társaság középpontja, a szülők és testvérek féltett kincse, mindenki kedvence volt. A fiú az ítéletet hallván az utolsó szó jogán így kiáltott fel: „Engem senki nem figyelmeztetett!”
A "más is ezt csinálja"-val mentegetőző hasonló ifjak mindenütt számosan akadnak, és ha nem is kerülnek mindannyian konfliktusba az evilági törvénnyel, az isteni számonkéréssel minden bizonnyal! A világ szokásaival való könnyed sodródás óhatatlanul is bűnhöz vezet. Márpedig mindenki ismer ilyen egyszerű és ma már "természetes" élethelyzeteket. És ha találunk is rá "korszerű" mentséget, Isten előtt nem mentegetőzhetünk: „Engem senki nem figyelmeztetett!”
És ez esetben a vétkesség megoszlik, mert azok is felelősek, akik a rossz példát mutatták, vagy akik szólhattak volna, de nem tették! Mert ne feledjük, Isten előtt azok fognak bennünket a legjobban vádolni, akiknek rossz példát mutattunk, vagy figyelmeztethettük volna őket, de elmulasztottuk, holott erre módunk adódott számtalanszor! Ahogy az Írás mondja: "Állj elő vele akár alkalmas, akár alkalmatlan! Ints, kérj, buzdíts nagy türelemmel és hozzáértéssel”! (2Tim 4,2)
Sajnos, sokan vétkeznek a közömbösség vagy ál-tapintat miatt. Hány szülő hagyja gyermekét saját szobájában együtt élni a partnerével, hányan engedik fiukat a barátnőjével egyedül nyaralni, hányan nem figyelmeztetik őket a vasárnapi mise látogatásának és a szentgyónásnak a szükségességére? És ráadásul sokan még biztatják is a tétovázókat: "addig szórakozz, amíg fiatal vagy", de nem teszik hozzá: "emiatt bánkódni ráérsz majd idősebb korodban, bűnhődni meg ott lesz az örökkévalóság"!
Hány kormány hoz istentelen törvényeket például az abortuszról, az eutanáziáról, az azonos neműek házasságáról, vagy a hazug és istentelen médiák korlátlan engedélyezéséről?
A szabadság nevében még azt is megengedik, hogy országukban pogány templomok épülhessenek. És persze nem óvják népüket, nem figyelmeztetnek, sőt, még maguk is következetesen az örök kárhozatba vezető úton grasszálnak! Sokak legyintenek, hogy ez a korszellem, holott a "korszellem" maga a kísértő – a sátán –, aki csábos kínálataival népet akar gyűjteni maga mellé a kárhozatra! Most mondom: NEM BABRA MEGY A JÁTÉK, mert kozmikus harc folyik minden egyes lélekért, a technika és a pszicho-manipuláció minden eszközével!
Csodálkozhatunk-e, ha majd számtalan megtévesztett fog az isteni ítélőszék előtt így kiáltani: „Engem nem figyelmeztetett senki!” És akkor rá is, de az életük szótlan cinkosaira is méltó büntetés hárul, mert ők tudva-tudták, hogy bűnösök közt cinkos aki néma!
Vigyázzunk, hogy bennünket ne érhessen sem a bűnkövetés, sem a másokat nem figyelmeztetés vádja!
Szólj hozzá!
Fausztina nővér bemutatása 1
Helena Kowalska 1905. aug. 25-én született a lengyelországi Glogowiec faluban tízgyermekes vallásos parasztcsalád harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve mély vallásos lelkület, az ima szeretete, a szorgalom, az engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte. Az iskolát csak két és fél évig látogathatta: tizenhat éves, mikor Aleksandrówban és Lódzban szolgálóleány lesz, hogy szülein segítsen.
Elzbieta Siepak szerzetesnő, a krakkói kolostor lakója, a Napló kiadási ügyeinek intézője az egész világon, Faustyna Kowalskáról így ír: ,,Faustyna M. Kowalska nővér, Isten Irgalmasságának ma már világszerte ismert apostola, a teológusok véleménye szerint az Egyház legjelentősebb misztikusai közé számít."
A hivatás hangja már hétéves korában megszólal lelkében (két évvel első szentáldozása előtt), de szülei nem akarják, hogy kolostorba lépjen. Ebben a helyzetben Helén megpróbálta elnyomni magában az Isten hívó szavát. Az egyik látomásában megjelenő szenvedő Krisztus szemrehányó szavai -- (Napló 9) -- azonban arra kényszerítették, hogy helyet keressen magának egy kolostorban. Több kolostor kapuján is bekopogott, de sehová sem vették fel. 1925. augusztus 1-én lépte át az Irgalmasság Anyjáról nevezett kongregáció küszöbét Varsóban a Zytnia utcában...
A rendben Faustyna Maria nővér nevet kapta. Újoncidejét Krakkóban töltötte, és itt tette le első, majd öt évvel később örök fogadalmát -- a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre -- St. Rospond püspök jelenlétében. A kongregáció több házában is dolgozott, legtovább Krakkóban, Plockban és Vilniusban, ahol szakács, kertész és portás munkakörben tevékenykedett.
Kívülről semmi sem árulta el rendkívül gazdag misztikus életét. Buzgón teljesítette kötelességeit, hűségesen követte rendje szabályait, áhítatos, hallgatag volt, de derűs, tele jóindulatú és önzetlen felebaráti szeretettel.
Egész életében következetesen törekedett az Istennel való mind bensőségesebb egyesülésre, és igyekezett áldozatosan együttműködni Jézussal a lelkek megmentése ügyében...
Szólj hozzá!
Hazánkban Erdő Péter bíboros érsek hagyta jóvá a Mozgalmat 2009. június 5-én, melyet másnap a X. Országos Szeretetláng Találkozón hirdetett ki. Részlet: „...Jelen soraimmal a krisztushívők jogi személyiséggel rendelkező egyházi magántársulásaként az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében megalapítom a Mária Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja Mozgalom Társulást. Egyben jóváhagyom a főegyházmegye területére nézve is a társulás 2008. augusztus 15-én, a brazíliai Sao Paulóban elfogadott és 2008. december 11-én a mexikói Hermosillói Főegyházmegyében jóváhagyott szabályzatát. A társulás életére és munkájára Isten bőséges áldását kérem. Szolgáljon működésük hazánk lelki megújulására!” (494-1/09 sz. Jóváhagyási Dekrétum). ‒ eddig az idézet!
2010-ben Nihil obstat- és Imprimaturral a Szent István Társulatnál megjelenhetett a teljes Lelki Napló kritikai kiadása.
A Szeretetláng Mozgalom és Lelkiség, miként forrása a Lelki Napló méltán nyert egyházi jóváhagyást, mert tanítása és aktualitása szükségszerű és naprakész!
Idézet a Lelki Naplóból, a Szűzanya szavai: "A Föld most (...) olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít.
Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. (...) Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (…) (aki) még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét (vö II/100), soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. (I/58) Az induláshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el /benneteket/ tömegesen és egyénenként is.
A felelősség nagy, de munkátok eredménye nem lesz meddő.
Az összefogó munkából egyetlen lélek se maradjon ki. Szeretetlángom szelíd fénye gyújtani, gyulladni fog az egész földkerekségen és a sátán megalázottan és tehetetlenül hatalmát veszti. Csak ezt a vajúdást ne akarjátok meghosszabbítani. (III/130) Ezt csak a tiszta, Istent szerető lelkek bölcsessége fogja fel.
Mert ők bírni fogják Istent és az Ő végtelen titkait. (III/203) Bármily nehézséggel kell is megküzdened, ne add fel a harcot. Szeretetlángom (által), melyet most bocsátok a Földre, a kegyelmi idők eddig még soha nem ismert idejét fogjátok élni. (II/107)
Mondom, ilyen még nem volt, ez a legnagyobb csodám, melyet most teszek veletek! (...) Szavaim tiszták és értelmesek, csak ti ki ne forgassátok, félre ne magyarázzátok. Mert nagy felelősséggel tartoztok ezért. Álljatok munkába, ne tétlenkedjetek! Én csodával határos módon segítek nektek, melyet érezni fogtok minduntalan. Bízzatok Bennem és cselekedjetek sürgősen!« (II/18)
Jézus: »Az Isten ügyét nem tudja semmi keresztülhúzni! Az igaz, hogy megváltó munkámhoz szükségem van a ti erőtökre is, hisz értetek kell megtennem. Egyet sem akarok elveszíteni közületek. A sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha.« (I/95) „Áldozat! Imádság! Ez a ti eszközötök. Cél a megváltó munka sikeres érvényre jutása. Bárcsak felérnétek óhajtásaitokkal az Örök Atyához, akkor az eredmény is bőséges lenne. (II/ 106) Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat!
Ezt kérem tőletek. Ez az a szó, mely felhallatszik Mennyei Atyám trónja elé, és ez az, amely visszatartja Atyám büntető kezét. (III/ 198) Ó, mily óriási hatalom a bűnbánat. Az Isten hatalmát, mellyel büntetni készül, te, ti lefegyverezhetitek. Büntetésre emelt kezeim a bűnbocsánatra készteted te és mindazok, akik mások helyett engesztelnek." (IV/11)
(Bal oldali kép, a szerkesztő könyve)
Szólj hozzá!
Forrás: Kürtösi Krisztián atya a Szent Mónika Közösségnek írt 2018. novemberi hírlevelének részlete.
»Szent Pio atya szentáldozás utáni imádsága, segítség lehet számunkra abban, hogy elmélyüljünk a szentáldozás ajándékaiban:
Maradj velem Uram, mert szükséges, hogy velem légy, hogy el ne feledjelek. Tudom, hogy milyen könnyen elfordulok tőled.
Maradj velem Uram, mert gyenge vagyok, szükségem van a Te erődre, hogy el ne essek annyiszor.
Maradj velem Uram, mert Te vagy az én életem és nélküled csökken az én buzgóságom.
Maradj velem Uram, mert Te vagy az én világosságom és nélküled a sötétségben vagyok.
Maradj velem uram, hogy megmutasd nekem a Te akaratodat.
Maradj velem Uram, hogy halljam a Te hangodat és kövesselek.
Maradj velem Uram, mert nagyon akarlak szeretni és mindig veled lenni.
Maradj velem uram, ha azt akarod, hogy hűséges legyek hozzád.
Maradj velem Jézus, mert bármilyen szegény is a lelkem, azt kívánom a Te számodra a vigasz helye a szeretet fészke legyen.
Maradj velem Jézus, mert már késő van és a nap lenyugvóban, múlik az élet közeledik a halál, az élet az örökké valóság és szükséges, hogy megkettőzzem az erőmet, hogy útközben el ne hagyjon. Nyugtalanítanak a kísértések, a sötétség, a szomorúság, a keresztek a szenvedések és mennyire szükségem van Rád a számkivetésnek ezen az éjszakáján.
Maradj velem Jézus, mert az élet és veszedelmek éjszakájában szükségem van Rád. Tedd, hogy úgy megismerjelek, mint a tanítványok, a kenyérszeléskor, vagyis az eucharisztikus egyesülés legyen a világosság, mely fenntart engem és egyetlen boldogsága legyen szívemnek.
Maradj velem Uram, mert amikor jön a halál akkor is veled egyesülve akarok lenni, ha nem is valójában, a szentáldozás által, legalább a kegyelem, a szeretet által.
Maradj velem Jézus, nem kérem a Te isteni vigasztalásodat mert nem vagyok rá méltó, de igenis kérem a Te szentséges jelenlétedet.
Maradj velem Uram, Téged kereslek a Te lelkedet, a Te szereteted, a Te irgalmadat, a Te szívedet, mert szeretlek Tégedet és nem kérek más jutalmat, mint a szeretet gyarapodását. Szeretni Téged egész szívemmel itt a földön, hogy tökéletesebben tovább szeresselek az örökkévalóságban. Amen«
Szólj hozzá!
Az Isteni Irgalmasság Szent II. János Pál tanításában
Szent II. János Pál pápa három évtizeden át (krakkói segédpüspökségétől kezdődően), pontosabban 1963-1993-ig dolgozott Boldog Faustyna Kowalska Naplójának egyházi elfogadtatásán. Feltehetően a Napló tartalma is hozzájárult ahhoz, hogy második enciklikáját az Isteni Irgalmasságnak szentelte.
Az említett történelmi szükséghelyzet a sérült emberiség mai helyzete, amely kifejeződik egyrészt az Egyházban tapasztalható negatív jelenségek, másrészt az elhatalmasodó bűn és annak valamennyi következménye által. Ez teremti meg, s jelent sürgető felszólítást az Egyház számára, hogy mélységében mutassa be az ,,irgalmasság Atyjának'' Krisztus által feltárt misztériumát. Megérett az idő Isten irgalmasságának mélyebb megismerésére és a belőle fakadó lelki javak gyümölcsöztetésére, az evangelizációba való beépülésére.
Szent II. János Pál pápa történelmi sürgetésnek tett eleget a Dives in misericordia (Irgalmasságában gazdag Isten) c. enciklikájának kiadásával. (A cím utalás az Ef 2,4-re: ,,De az irgalmasságában gazdag Isten azzal mutatta meg nagy szeretetét irántunk, hogy bár bűneink miatt holtak voltunk, Krisztussal életre keltett minket.'') A történelmi szükséghelyzetről a pápa így ír: ,,Úgy tűnik, korunk emberének lelkülete szembefordul az irgalmas Istennel, talán jobban, mint korábban. S azt is megpróbálja, hogy az emberi szívből kiirtsa és az életből kiiktassa az irgalom gondolatát is. Mert úgy véli, az irgalom szava és fogalma nehézséget okoz annak az embernek, aki a történelemben eddig tapasztalt mértéken messze túl úrrá vált..., s hatalma alá vetette a földet és uralkodik rajta. ... A mai világ állapota... több olyan fenyegető jelenséget is mutat, amelyek minden eddig ismert veszedelemnél sokkal rosszabbak. ... Istennek, az 'irgalmasság Atyjának' Krisztus által föltárt misztériuma olyan különleges felszólítássá válik, mely az embert fenyegető mai veszedelmek közepette az Egyház felé hangzik el'' (DM 7-9). Az enciklika célja: Krisztusban megmutatni ,,az irgalom Atyját, a teljes vigasztalás Istenét'' (2Kor 1,3). A pápa ebben a művében gazdag tanítást ad az Isteni Irgalomról.
Az enciklika hosszan taglalja a Szentírás tanítását az Isten irgalmáról, majd kifejti, hogy Mária is ,,részese az irgalom kinyilatkoztatásának'', aki ,,tapasztalta és kiérdemelte'' az irgalmat, sőt istenanyasága miatt egyenesen az ,,irgalom eszköze''. Ennek kapcsán ,,szólíthatjuk Máriát az Irgalom Anyjának (Mater Misericordiae), Irgalmas Úrnőnek (Domina Nostra Misericordiae) és az Isteni Irgalom Anyjának (Mater Divinae Misericordiae). Mindhárom megszólításban súlyos teológiai tartalom rejlik...'' (DM 56). A továbbiakban az Isten irgalma és mai világunk kapcsolatáról esik szó az enciklikában.
Ezt követően a Szentatya így tanít: ,,Mivel az irgalom a végtelen Isten tökéletessége, maga is végtelen. Ezért határtalan és kimeríthetetlen az Atya készsége arra, hogy befogadja tékozló fiait, ha hazatérnek. Ugyanezért végtelen a bűnbocsánat lehetősége és gyorsasága is: a Fiú csodálatos áldozatának értéke miatt. Ezt a hatalmat semmiféle emberi bűn nem képes felülmúlni, de még csökkenteni sem.'' Egyedül a bűnben való megátalkodottság tudja megkötni ezt a jóságot. Róma Püspöke figyelmeztet: aki részesedni akar ebben az irgalomban, annak be kell látnia bűnösségét, meg kell térnie, irgalmasnak kell lennie, és a ,,megtérés állapotában'' kell élnie (DM 78-80).
A befejezésben a pápa felszólít bennünket: ,,Könyörögjünk Istenhez az irgalomért századunk embere számára!'' (DM 98). ,,Mária közbenjárásával könyörögjünk, aki szüntelenül hirdette a 'nemzedékről nemzedékre' szóló irgalmat. De imádságunkhoz mindazok közbenjárását is várjuk, akikben a hegyi beszéd szavai már valóra váltak: ''Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalmat nyernek'' (DM 101). A pápa elmondja: az Egyház feladata, hogy folytassa az irgalom kinyilvánítását. (Vállalnia, hirdetnie és élnie kell az isteni irgalmat.) Az Egyház azért él, hogy az irgalom jele legyen.
A Szentatya így fejezi be enciklikáját: ,,Minél hevesebben ellenkezik az emberi történelem, minél élesebben mutatkoznak korunk világi kultúrájának különbségei, és minél inkább tagadja az emberiség Istent, annál inkább kell közelednünk ahhoz a misztériumhoz, amely öröktől fogva Istenben rejtőzött, majd Jézus Krisztus által az időben valóban közöltetett az emberrel'' (DM 103).
Az elhatalmasodott bűnnel szemben a szeretet Istene túláradó kegyelmében, tevékeny szánalmában utánamegy az elveszett báránynak. Újra és újra figyelmeztet a veszélyekre, és az Istenhez való visszatérésben megoldást és segítséget kínál. Így volt ez az Ószövetségben, és így van ez ma is. Ennek vagyunk tanúi többek között a Mária-jelenések esetében, s erről szól az Isteni Irgalmasság üzenete is.
Szólj hozzá!
Nagyböjt negyedik vasárnapját – a nép nyelvén – Öröm-, vagy Rózsa-vasárnapnak is nevezzük. A pap lila helyett rózsaszínű miseruhát ölthet. Ez átmenet a lila (bánat) és a fehér (öröm) színek között. A pápa Rómában ma rózsát szentel és a szeretet jeleként elküldi a világ különböző tájaira. A szentmise imái elővételezik a húsvéti örömet, szomjazó szívünkbe vigasztalást hoznak.
Ezen a napon, a nagyböjt negyedik vasárnapján – a görög-katolikus egyházban –, szentéletű János atyánknak, a mennyekbe vezető létráról szóló írás szerzőjének emlékét tartják.
János, aki testét életében halálra adta, örökké él, még ha élettelen halottnak is látszik. Ránk hagyta ugyanis írását a fölfelé vezető Létráról, s megmutatta az azon való följutás módját.
Éles eszű fiatalemberként tizenhat éves korában Istennek ajánlotta föl magát igen szent áldozatként, s belépett a Sínai hegyi monostorba. Tizenkilenc év múlva innen továbbment a csöndes nyugalom küzdőhelyére, mintegy öt mérföldnyire egy Thóla nevű helyen telepedett le, ahol negyven esztendőt töltött el heves szeretetben, mert állandóan az isteni szeretet tüzétől izzott.
Mindenféle eledellel táplálkozott, de mindig csak egy keveset, nem a jóllakásig. Ezzel szerintem egészen bölcsen vetett gátat a felfuvalkodottság elé. Azt pedig ugyan kinek az elméje tudná egyáltalán számon tartani is, hogy mennyi könnyet hullatott? Az álomra annyi időt szánt, amennyi megóvhatta elméjét attól, hogy a túlfeszített virrasztástól összeroppanjon. Egyébként folytonosan imádkozott, és az Isten iránti mérhetetlen nagy szeretete hajtotta mindvégig előre életpályáján.
Az erényeket Istennek tetszően gyakorolva írta meg a „Létra” című művét és több tanító beszédét, majd pedig jósággal telve nyolcvanéves korában méltó módon megpihent az Úrban.
Emlékét március harmincadikán tartjuk, ma pedig valószínűleg azért emlékezünk meg róla, mert a monostorokban nagyböjt kezdete óta rendszeresen fölolvassák a „Létra” című könyvét. Forrás
Szólj hozzá!
Forrás: Kürtösi Krisztián atya a Szent Mónika Közösségnek írt 2018. novemberi hírlevelének részlete.
»Miért emlékeztetjük magunkat a szentáldozásra? Sokszor megtapasztalom, hogy buzgó szentmisére járó hívek, akiknek nem lenne állapotbeli akadályuk a szentáldozáshoz való járuláshoz, nem részesülnek az Eucharisztiában. Egyszerűen mondva olyan, mint amikor egy közös ünneplésen csak külső, távoli megfigyelőként vesznek részt, így nem élik meg a teljes eucharisztikus találkozást. Pedig a szentmisének akkor van igazi értéke és jelentősége, amikor az Isten igéjét hallgatjuk és szívünkbe fogadjuk, továbbá részesülünk az eucharisztikus lakomából.
Azt sem feledhetjük el, hogy a szentáldozásnak nagyon fontos lelki gyümölcsei vannak. Elsősorban nagyon szoros, bensőséges kapcsolatba kerülünk az Úrral, ugyanakkor elválaszt bennünket a bűntől, megőriz bennünket a halálos bűnöktől, továbbá zarándoklásunk Kenyere lesz s erősíti bennünk a felebaráti szeretetet. Mindezeken túl az Eucharisztia egységet teremt testvéreinkkel. Nagyon szép kifejeződése ennek az egy oltár s az egy kehelyből való részesedés. Ezért láthatjuk, hogy az Eucharisztia nem egy a szentségek közül, hanem a Szentség, amelyet Krisztus nekünk az Egyházon keresztül akart és akar ma is minden nap ajándékozni.
Újítsuk meg a szentáldozás lelkületét magunkban és közösségeinkben! Imádságainknak, elmélkedéseinknek gyakran legyen tárgya a szentáldozás gondolata, hogy amikor a szentmisén részt veszünk, ne egy rutin, hanem egy bensőséges, szentségi találkozás legyen az Úrral. Engedjük meg, hogy az Úr szeretete újra és újra átjárjon bennünket!«
Szólj hozzá!
Isten akaratának nem lehet útját állni, a Szeretetláng ügyében sem! Mint arról beszéltem, minden nehézség és akadályoztatás ellenére is terjedni kezdett a világban.
Különösen megdöbbentő a Szeretetláng fogadtatása Közép- és Dél-Amerikában. Ebben meghatározó szerepet játszott Róna Gábor jezsuita atya azzal, hogy ecuadori szolgálatának utolsó éveiben (1985-86) spanyol nyelvre lefordította a Naplót. A fordítás megjelenése után alig tíz év alatt a Szeretetláng Mozgalom csaknem az egész kontinensen ,,futótűzként” elterjedt. A Brazil Püspöki Kar is elismerésre méltatta.
A Szeretetláng Lelki Mozgalom töretlenül kiállta az idők gamálieli próbáját (Apcsel 5,38-39), így 55 év távlatában aligha tekinthető „időszakos fellángolásnak”! Ezt igazolja egy ecuadori egyházmegye, 20 éves időközű két jóváhagyása is, melyet részleteiben ismertetek:
Elsőként halljuk † Bernardino Echeverria Ruiz guayaquili érsek (későbbi bíboros) a Szeretetláng Lelki Napló 1988-as kiadásához írt ajánlásának részleteit: „Szeretetláng – ez az új neve annak a mérhetetlen és örök szeretetnek, mely Mária Lelkében él minden ember iránt (…) Láng ez, mely megvilágít, láng, mely melegít, láng, mely tűztengert képes fellobbantani. Láng, mely Mária Szívében ég, s égni akar gyermekei szívében is. (…) A Szeretetlángnak égnie kell minden keresztény megmentésére, hogy megmentse a családokat..., hogy segítse a papok megszentelődését. (...) A Szeretetláng kell, hogy megvilágítsa a keresztény ember életének minden pillanatát...” (fordítás mint lent, P. Róna G. SJ)
Részlet, Antonio Arregui Yarza guayaquili érsek 2008-as jóváhagyásából:
„...Mária Szeplőtelen Szíve Mozgalmának jellemző vonása tagjainak igaz keresztény lelkisége. Hálát adunk Istennek a gyümölcsökért, melyeket a plébániákon megalakult imacenákulumok teremnek, valamint azon fáradozásukért, amellyel a családi közös imádkozást előmozdítják.
Fő apostoli tevékenységük az evangelizálás, az imádság, a szentségekhez való gyakori járulás, a testvéri szeretet és készség, amellyel részt vállalnak Egyházunk tevékenységében, a hitoktatásban. Mária Szeplőtelen Szíve Szeretetlángja Mozgalom csodálatos módon elterjedt a világ különböző országában, a mi országunkban is.” ‒ eddig az idézet!
(A képen: Echeveria bíboros a Guadalupei Szűzanya előtt szeretetláng-vezető papokkal, baloldalt P. Róna Gábor SJ, aki a Lelki Napló kivonatát spanyol nyelvre fordította)
Szólj hozzá!
Az irgalmasság a Szentírásban
A Szentírás tanúsága szerint Jézus elmagyarázza és megmutatja nekünk, hogy milyen, pontosabban ki az Isten. Sokszor idézzük Szent Jánost: ,,szeretet az Isten'' (1Jn 4,8), ami leginkább kitűnik Jézus életművéből. Jézus keresztáldozata a felülmúlhatatlan isteni szeretetnek kifejeződése. Jézustól tudjuk, hogy a mi Istenünk emberkereső Isten, az embernek pedig istenkereső embernek kell lennie. Az Isten és ember kapcsolata pedig a szabadságban és a szeretetben teljesedik ki.
Az Isten már az Ószövetségben úgy mutatkozik be, mint az ember szerető Atyja, s ez az atyaság s az ebből fakadó istengyermekség meghatározó vonása az Isten-ember kapcsolatnak. Ez egyben a legnagyobb lehetőség is az ember számára, mert az Isten, az ,,irgalmasság Atyja'' (2Kor 1,3) hűséges, és soha nem hagyja magára az embert, még akkor sem, ha az tékozló fiú módjára elhagyja őt és hűtlenné válik Istenéhez életének útján. ,,...ha mi hűtlenné válunk, ő hű marad, mert önmagát nem tagadhatja meg'' (2Tim 2,13).
Az Isten mindig irgalmas Istenként cselekszik. Szeretete miatt nem tudja elviselni az ember lelki nyomorúságát, s nincs olyan mélysége a nyomorúságnak, ahonnan tevékeny szánalmában nem akarná és nem tudná visszahozni az embert. Isten irgalmának egyetlen akadálya a megátalkodottság.
A Szentírás túláradó gazdagsággal beszél Isten irgalmáról. Már az ősevangéliumban irgalmasnak mutatkozik, az Ószövetség pedig kezdeti időktől magasztalja Isten irgalmát. A Szentírásban több száz helyen olvashatunk erről. Mózes sokszor emlegeti Isten irgalmát: ,,Az Úr irgalmas és kegyes Isten, hosszan tűrő, nagy könyörületességű és hűségű, te irgalmasságot gyakorolsz ezer nemzedéken át...'' (Kiv 34,6-7) ,,Ha hozzám kiált (akitől elvették köpenyét), meghallgatom, mert irgalmas vagyok'' (Kiv 22,26). Híres a 136. zsoltár (hálaadó himnusz Isten örök hűségéért): ,,Áldjátok az Urat, mert jó, mert irgalma örökkévaló.'' Refrénként ismétlődik huszonhat alkalommal. ,,...minden utad irgalom és hűség...'' (Tób 3,2b) Gyönyörű Izaiás tanítása is: ,,A megtört nádszálat nem töri össze, a pislákoló mécsbelet nem oltja ki'' (Iz 42,3). A 103. zsoltár vallomása -- ,,Az Úr irgalmas és könyörületes, szelíd a haragban és gazdag az irgalomban'' (Zsolt 103,8) -- Szent Pált is megragadja, aki idézi ezt a gondolatot egyik levelében (Ef 2,4).
Az Újszövetség első tanítása az Isten irgalmasságáról a Magnificat gyönyörű szavaiban fogalmazódik meg: ,,Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik'' (Lk 1,50). Mint említettük, Isten irgalma Jézusban mutatkozik meg, aki mindig kész a megbocsátásra. Példabeszédekben (pl.: az Elveszett bárány, a Tékozló fiú stb.) tanít erről. Az apostoli igehirdetésben Krisztus az ,,irgalmas és Istenhez hűséges főpap'' (Zsid 2,17), aki bennünket is irgalomra tanít. (Vö. Biblikus Teológiai Szótár. Róma, 1974. 604-611.) A szent iratok szerint olyan mértékben számíthatunk Isten irgalmára, amilyen mértékben mi is gyakoroljuk az irgalmasságot. ,,Mert az ítélet irgalmatlanul lesújt arra, aki nem irgalmas. Ám az irgalom győzelmet arat az ítélet fölött'' (Jak 2,13). Isten elvárása világos: ,,Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas'' (Lk 6,36).
Az Egyház liturgiájában, imádságaiban (különösen a papi breviáriumban) is igen gyakran megfogalmazódik Isten irgalma.
Korunkban sajátos történelmi szükséghelyzet alakult ki (Szent II. János Pál), s ez a szükséghelyzet egyre sürgetőbben irányítja figyelmünket az Isten irgalmára. Úgy tűnik, az elhatalmasodott bűn nyomán a különös módon túláradó kegyelem az Isteni Irgalmasság üzenetében fogalmazódik meg teljes gazdagságában.
Szólj hozzá!
Forrás: Kürtösi Krisztián atya a Szent Mónika Közösségnek írt 2018. novemberi hírlevelének részlete.
A Szentmise az Atyaistennek bemutatott engesztelő Áldozat, az Eucharisztia ünneplése és isteni meghívás! (Mint minden meghívásnak – az Úr meghívásának még inkább –, csak tisztán és rendezetten vehetünk részt!)
»Az Úr arra hív bennünket, hogy ne csak szemléljük Őt, hanem lelkünk tápláléka is legyen. Hiszen emlékszünk, minden egyes szentmisében maga az Úr hív meg bennünket: „Vegyétek, és egyétek, ez az én testem”. Ezt a meghívást az ember nem utasíthatja vissza, ha bűnbánatot tartott és szívében él a vágy, hogy az Úrral találkozzon: „teljesen egyesül a mi emberi állapotunkkal. A kenyérben és a borban, melynek színe alatt Krisztus nekünk ajándékozza magát, mint a húsvéti vacsorán, a teljes isteni élet érkezik hozzánk és közli magát velünk a Szentség alakjában.” (Sacramentum Caritatis 12. o. 8. p.)
Ezért annak, aki súlyos bűn állapotában van, szentáldozás előtt szentgyónáshoz kell járulnia. Isten irgalmas szeretete be kell, hogy töltse a szívét ahhoz, hogy az ő drága ajándékát, Fiának testét magához vehesse.
Amikor viszont a kegyelem állapotában vagyunk (bűnbánatot tartottunk, szentgyónást végeztünk), bátran oda kell lépni Isten oltárához, hogy az eucharisztikus Kenyeret magunkhoz vegyük. Persze mi is alázattal mondjuk a századosnak szavait szívünkben ismételve: „Uram, nem vagyok méltó, hogy hajlékomba jöjj, hanem csak egy szóval mondd, és meggyógyul az én lelkem!”«
(folyt.)
Szólj hozzá!
Míg Lourdesban az Istenanya szavai a bűnbánatra és (a rózsafüzér) imádságra szólítottak fel, Fatimában már ezen kívül, fájdalmasan kérte az engesztelést is, mivel „sok lélek a pokolba kerül, mert nincs aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük!” (1917.VIII.19) Ezt követően, a világméretűvé vált bűn megfékezésére és gyermekei vesztének megakadályozására, az engeszteléshez már kifejezetten lánglelkű hozzáállást vár el tőlünk. Ezt − az ígérete szerint − soha nem látott többlet kegyelmet, Ő maga lobbantja fel édesanyai Szíve Lángjával „tömegesen és egyénenként” (III/130) is! Montfortí Grignon Szent Lajos szerint: Mária olyan lámpás, amelyet azért gyújtottak, hogy az egész bensőt megvilágítsa, és az isteni szeretet lángjára lobbantsa, hogy meglássuk benne és vele Istent. (Szűz Mária titka 47)
A Szűzanya maradéktalanul be akarja teljesíteni édesanyai küldetését, helyre akarja állítani gyermekei lelkében az istenképiséget, azért, megmentésükre: »Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! Akarjátok ti is velem együtt! Azért adom kezetekbe a fénycsóvát, mely Szívem Szeretetlángja. (III/144) Eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére! (I/85) Nem kell feltűnést csinálni. (...) Ott dobog az a szívek mélyén, és átterjed a mások lelkére is. (…) Azt akarom, hogy ne csak nevemet ismerjék, hanem anyai Szívem Szeretetlángját /is/, mely értetek lángol, és ennek a lángoló szeretetnek elterjedését /rád bíztam/. (I/116) Tüzet tűzzel fogunk oltani: a gyűlölet tüzét a Szeretet Tüzével. A sátán gyűlöletének tüze már oly magasra csap, hogy azt hiszi győzedelme sikerrel jár, /de/ az Én Szeretetlángom megvakítja a sátánt. (…)
Szólj hozzá!
(A képen Mester prelátus egri sírja, aki az elsők között volt a Szeretetláng elfogadói közt Rómában)
Hazánkban a Szeretetláng üzenete elsősorban az „alsópapság” körében talált pozitív visszhangra a klérus részéről, amellett, hogy voltak magas végzettségű papok is, akik nem tartottak a "kollégák" kimosolygásától és határozottan ki mertek állni az Istenanya Ügye mellett! Ez azért történhetett meg, mert hajlandóak voltak megismerkedni a Lelki Napló tartalmával, mely szó szerint megérintette a szívüket!
Az üzenetek a legkülönfélébb módon terjedtek szerte az országban és ennek nyomán, egymás után jöttek létre imaközösségek. Az első Szeretetláng-imaórát, nem kisebb személy, mint Dr. Kosztolányi István, szentírásfordító teológiai professzor állította össze, amely csupán gépelés útján terjedhetett. Ennek tematikája nyomán sorra alakultak a papság vezette templomi imaközösségek.
(Bal oldali képen Prof. Zsoldos Imre SVD atya, aki azért jött haza Taivanról, hogy bíborosunknak tanúságot tegyen a Szeretetláng, minden elképzelést felülmúló sikeréről a kínai pogány és protestáns népesség körében /is/!)
Azt is bizonyító erejű tanúságtételnek tarthatjuk, ahogyan a Tajvani Francia Egyetem tanszékvezető professzora Dr. Zsoldos Imre SVD atya kiállt a Szeretetláng kegyelmi hatásának rendkívüli hatékonysága mellett. Idézem: ,,25 éves misszionáriusi munkám után félévi európai szabadságra érkezésemet, Rómában többnapos magas szintű hittudományi képzés követte. Ezután magyar hazámban töltöttem egy hónapot. Ekkor találkoztam a világhírnevet befutott Szeretetláng kiválasztottjával, Erzsébet asszonnyal pesthidegkúti, maga építette kis otthonában. Még a római kurzust is felülmúló volt a vele való négy órás beszélgetésem. Tőle kaptam többet, nem a 'fejtágító' és éles ellentmondásokat kiváltó hittudósoktól.
Lefordítottam kínaira is a Szeretetlángot és megmagyarázhatatlan, hogy a több kiadást elért könyvecske után 1990-ben is nő azoknak a kínai keresztényeknek a száma, akik ennek a magyar misztikusnak közlései szerint rendezik át mindennapi életüket.” ‒ idézet vége!
Szólj hozzá!
Az irgalmasság etimológiája
A mindennapi felfogás a részvéttel, a segítőkészséggel, a megbocsátással azonosítja az irgalmat.
A Magyar Értelmező Szótár szerint az irgalom: segítő könyörület, szánalom, megbocsátás; az irgalmasság pedig: tevékeny szánalom.
Bibliai értelemben többet jelent: az érdemtelen gyengének felkarolása. (Előd I. Dogmatika) Szeretni azt, aki nem szolgált rá a szeretetre. Szeretni azt, aki visszautasította a szeretetet. Szeretni az érdemtelent. Keresni vele a kapcsolatot, segíteni és támogatni mindaddig, amíg az érdemtelen véglegesen el nem fogadja vagy vissza nem utasítja a szeretetet.
Szent II. János Pál pápa így ír az irgalmasság bibliai tartalmáról:,,Amikor az ószövetségi könyvek az irgalmat meghatározzák, többnyire két kifejezéssel élnek, melyek között igen finom jelentésbeli különbség van. Elsősorban a hesed szót használják, amely a jóság szívbeli érzületét jelenti. ...
Az irgalom másik szava az Ószövetség nyelvéből: a rahamin. A hesed jelentésétől egész kicsiben különbözik csak. Amíg ugyanis a hesed az önmagához való hűséget és a szeretetben adott ígéret kötelezettségét világítja meg (és ezek joggal tekinthetők férfias tulajdonságoknak), addig a rahamin már eredetében az anyai szeretetet jelzi (a rehem anyaméhet jelent). Abból a kezdettől fogva fönnálló és mélyreható kötelékből, sőt összeköttetésből, amely az anya és magzata között létezik, egész különleges kapcsolat, egyedülálló szeretet származik...
Az Ószövetség nyelvében más kifejezéseket is találunk, amelyek az irgalmat jelzik... A Septuaginta görög fordításában kevesebb az irgalmat jelző szavak fajtája, mint a héberben: vagyis nem jelzik azokat a finom különbségeket, melyeket az Írás ősi nyelve jelzett. Az Újszövetség azonban abból a gazdagságból és mélységből lép tovább, melyet az Ószövetség mutatott... (Dives in misericordia. Függelék.)
Szólj hozzá!
VILÁGMÉRETŰ RÓZSAFÜZÉR-IMÁRA VALÓ FELHÍVÁS MÁRCIUS 28-ÁN PÉNTEKEN 22:00-23:00-IG
Testvéreim! Most amikor a háborúk dúlnak és keresztények ezreit üldözik és gyilkolják meg, egy förtelmes feketemise készül Lucifer megidézésére! Nekünk, akik még szabadon és nyugalomban megtehetjük össze kell fognunk e testi-lelki harcban!
Most pénteken, március 28-án 22:00-től 23:00 óráig imádkozzuk a Szent Rózsafüzért, hogy ellensúlyozzuk mindazt a gonoszságot és gonosz tervet, amit végrehajtani terveznek Isten gyermekei ellen!
Egyesüljünk a szándékkal, hogy: megfékezzük a pokoli erőket, a szentségtöréseket és a keresztényellenes indulatokat!
Szent Mihály arkangyal, védelmezz minket a küzdelemben, a sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk! Esedezve kérjük: 'parancsoljon neki az Isten'! Te pedig Mennyei Seregek Vezére a sátánt és a többi gonosz szellemet, akik a lelkek vesztére körüljárnak a világban, Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére. Amen.
A felhívás küldője: Gloria Polo:
https://youtu.be/2zV1ZmGj8Do? si=vA8s7fgiXfEc0zoY
Dr. Gloria Polo élettörténete:
https://www.corazones.org/ santos/testimonios/gloria_ polo.htm