Lelkipásztori lehetőségek és ígéretek 2
2.) Az Irgalmasság ünnepe. Isten Irgalmasságának tiszteletében ez áll első helyen. Jézus első alkalommal 1931-ben, Plockban beszélt Fausztina nővérnek arról a kívánságáról, hogy ünnepet szenteljenek az Isten Irgalmasságának: 'Azt kívánom, hogy legyen az Irgalmasságnak ünnepe. Azt kívánom, hogy a képet, melyet ecsettel fogsz megfesteni, húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg! Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe' (Napló 49).
Az Irgalmasság ünnepének Húsvét utáni első vasárnapra történő helyezése mély teológiai értelemmel bír, amely a megváltás húsvéti titka és az Isteni Irgalmasság titka között fennálló szoros összefüggésre utal. Ezt az összefüggést hangsúlyozza az ünnepet előkészítő Isteni Irgalmasság tiszteletére végzett kilenced, amit Nagypénteken kell elkezdeni. ...
Ennek az ünnepnek nagyságát a hozzáfűzött ígéretek nagyságával lehet lemérni, melyeket Jézus ígért: 'Aki ezen a napon az Élet Forrásához járul, bűnei és az értük járó büntetés teljes elengedését nyeri el' (Napló 300). 'Ezen a napon megnyílik irgalmam mélysége: a kegyelmek tengerét árasztom minden lélekre, aki irgalmam forrásához közelít. Egy lélek se féljen közeledni hozzám, még ha bűnei skarlátpirosak lennének is' (Napló 699).
Eme nagy kegyelmek elnyeréséhez teljesíteni kell az Isten irgalma iránti tisztelet feltételeit, melyek: a bizalom Isten jóságában, a felebaráti szeretet gyakorlása, a megszentelő kegyelem állapotában (szentgyónás után) méltó Szentáldozás. Jézus mondta: 'Egyetlen lélek sem nyerhet megigazulást, amíg nem fordul bizalommal irgalmasságomhoz. Ezért kell a húsvét utáni első vasárnapot Irgalmasságomnak szentelni. A papok ezen a napon hirdessék a lelkeknek nagy és végtelen irgalmamat' (Napló 570).
3.) Az Isteni Irgalmasság rózsafüzére. Ezt a rózsafüzért Jézus Vilniusban, 1935. szeptember 13-14-én diktálta Fausztina nővérnek bocsánatért könyörgő, Isten haragját lecsillapító imaként (vö. Napló 474-476).
Ebben az imában az imádkozó felajánlja az Atyaistennek Jézus Krisztus Testét, Vérét, Lelkét és Istenségét saját maga, felebarátai és az egész világ bűneinek bocsánatáért. Mialatt egyesül Jézus áldozatával, hivatkozik arra a szeretetre, mellyel a Mennyei Atya Fiában megajándékozott minden embert.
Ebben az imában irgalmat kérünk magunknak és az egész világnak. Ezzel az irgalmasság cselekedetét gyakoroljuk. ... A hívők elnyerhetik Krisztus ígéretét, mely főleg haláluk óráját illeti: a megtérés kegyelmét és a békés halált. Nemcsak azok, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, hanem a haldoklók is, akik mellett ezt mások mondják. Jézus mondta: 'Ha ezt az imát haldokló mellett mondják, mérséklődik Isten haragja, és mérhetetlen irgalom veszi körül a lelket' (Napló 811). Az általános ígéret így hangzik: 'Úgy tetszik nekem, hogy ez által az ima által mindent megadjak, amire engem kértek (Napló 1541),
Más helyen ezt mondta Jézus: ,,E rózsafüzér imádkozásával közelebb hozod hozzám az emberiséget'' (Napló 929). ,,Azokat a lelkeket, akik ezt a rózsafüzért imádkozzák, már életükben körülöleli irgalmam, különösen pedig haláluk óráján'' (Napló 754).
12. Jézus meghal a kereszten 

Ez az imádság a Garganó-i Szent Mihály kegyhelyen olvasható!

1.) Az Irgalmas Jézus képe. Rajzát Plockban, 1931. február 22-én kapott látomás alapján jegyezte fel a nővér. ,,Este, amikor a cellámban voltam, megpillantottam az Úr Jézust fehér ruhában. Egyik kezét áldásra emelte, a másikkal megérintette mellén a ruháját. Melléből a ruha nyílásán két hatalmas sugár tört elő, egy piros és egy halvány. ... Kis idő múlva azt mondta Jézus: 'Fess egy képet annak alapján, amit látsz, ezzel az aláírással: Jézusom, bízom Benned" (Napló 47). 'Azt kívánom, hogy a képet... húsvét után az első vasárnapon ünnepélyesen áldják meg. Ez a vasárnap legyen az Irgalmasság ünnepe!' (Napló 49).
A Könnyek Anyja rózsafüzért az Úr küldte és a Szent Szűz kínálta fel Brazíliában, a Keresztrefeszített Jézusról nevezett Missziós Nővérek Intézete nővérének, a megostorozott Jézusról nevezett, stigmatizált Amalia Aguirre nővérnek.
A Campinés-i püspök
7x7-es beosztású: (A kereszt helyén 


Fausztina nővér Isten legfőbb tulajdonságának az irgalmasságot tartja (Napló 301). Az irgalmasságot pedig a szeretet virágának (Napló 651) nevezi. Számára minden Isten irgalmáról beszél. Az Isteni Irgalmasság kultusza a vallásos élet megújítására törekszik az Egyházban. Ezért időszerű, és evangelizációs jelentősége világméretű.
II. János Pál pápa 1994. november 6-i szirakúzai látogatása alkalmával pedig ezt mondta (részlet): ,,Mária könnyei jelek. Az édesanya aggódó jelenlétét bizonyítják az Egyházban, a világban. Egy anya akkor sír, ha gyermekeit nagy veszélytől fenyegetve látja és szavaira már nem figyelnek. Siratja a széthulló családokat, melyek miatt számtalan fiatal válik áldozatává a fogyasztói társadalomnak, a démoni praktikáknak és a fizikai erőszaknak! Ezek mindenképp a fájdalom könnyei, az esdeklés könnyei, de a reménység könnyei is azok számára, akik Reá tekintenek. Könnyező Szűzanya Szentélye! Te azért jöttél létre, hogy az anya sírására emlékeztesd az Egyházat'' ‒ idézet vége!







A Napló és történetének bemutatása
F. Macharski bíboros 1996. febr. 22-én Isten Irgalmasságának Apostola néven világméretű mozgalmat indított. Új bazilika is épül Krakkóban az Irgalmasság Anyja Nővérei Kongregációjának területén. Alapkövét, amely a Golgota-hegyéről származik, II. János Pál pápa 1997. jún. 7-én Krakkóban ünnepélyesen megáldotta. -- Mindez természetesen nem csupán a Kongregációnak, de az egész világegyháznak s benne hazánk hívő népének is nagy öröm és lehetőség. A teljes kézirat Magyarországon is elérhetővé vált, egyházi jóváhagyással.
Virágvasárnapnak a húsvét előtti utolsó vasárnapot nevezzük, mely a nagyhetet vezeti be. Mozgó ünnep, március 15. és április 18. között bármelyik vasárnapra eshet. Jézus halálának és feltámadásának ünneplése előtt ezen a napon ünnepli az egyház Jézusnak szamáron való diadalmas jeruzsálemi bevonulását: sokan a nép közül ruhájukat terítették az útra, mások ágakat törtek a fákról, s eléje szórták, és az utána tóduló sokaság így kiáltozott: Hozsanna Dávid fiának! Áldott, ki az Úr nevében jön! Hozsanna a magasságban! (Mt 21, 8). Ennek nyomán került az ünnep szertartásai közé a pálmás, Európa északi tájain pedig a barkás körmenet. Tehát Jézus halálának és feltámadásának ünneplése előtt ezen a napon Jeruzsálembe való bevonulására emlékezünk. Az evangéliumok tanúsága szerint a Jézust éljenző emberek gallyakat és pálmaágakat terítettek elé az útra, Magyarországon barkát, Olaszországban olajfa-, más országokban tiszafa- és fűzfagallyakat szentelnek a templomokban. A virágvasárnapi körmenet szokása is Jézus jeruzsálemi bevonulására emlékeztet: eredetileg a templomon kívülről indult. Az ünnep elnevezése eltérő a különböző nyelvterületeken: latinul, németül és olaszul pálmavasárnapnak hívják, angol nyelvterületen tiszafavasárnapnak, magyarul és örményül pedig virágvasárnapnak. (Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd c. műve felhasználásával!)


Gábriel arkangyal csak 1921-ben került be a hivatalos római katolikus kalendáriumba, ekkor ünnepét március 24-ére tették. 1969-től azonban Szent Mihállyal és Szent Rafaellel együtt szeptember 29-re tették római katolikus ünnepét. Az ortodox egyházakban november 8-án ünneplik, de megemlékeznek róla március 26-án és július 13-án is. (Wikipedia)
Fausztina nővér bemutatása 5
A liturgia, az Egyház hivatalos nyilvános istentiszteletének rendje kettős névvel jelöli ezt az ünnepet. Pálma-vasárnap, magyarosan Virágvasárnap, és Passió-vasárnap, Jézus szenvedésének, keresztjének vasárnapja. A két elnevezés körül egyik a külső keretre, másik a belső tartalomra vonatkozik. Pálma- illetve Virágvasárnap nemcsak azért „külső” megjelölés, mert a külső természet akkor nyílasztja az első virágokat, barkákat (barkaszentelést is ezért tartunk), hanem a régi szertartás rendje szerint ez a pálmaággal, nyíló virággal, feslő barkával való ünneplés a templomon kívül zajlott le, ünnepélyes körmenet formájában. A Passió-vasárnap (szenvedés-vasárnap) viszont nemcsak azért „belső” megjelölés, mert a Jézus kínszenvedéséről szóló evangéliumot már benn a templomban olvassák fel, illetve éneklik, hanem itt mutatkozik meg az ünnep igazi tartalma: a szenvedést értünk vállaló Jézussal való azonosulásban.
A Fatimai Napcsodának már hetvenezer ember volt tanúja, életre szóló hitélményt nyújtva nekik, de az utókor már elfelejtette, különösen, ha még
És most Pásztón? A Szűzanya-szobrok könnyezése – ráadásul a nyomaték kedvéért egyszerre kettő is –, vajon milyen nagyságrendben érinti meg a lelkek tömegét? Bár a Madonna nem szól egy szót sem, mégis érthető a könnyekben aláereszkedő mennyei kérés, amely az Istentől közvetített kegyelem által a Rá figyelőkkel megérteti magát, vagy kéne, hogy megértsék. Mert Anyánk könnyeinek tanítása érthető, ha nem rekedünk meg a könnyezés felszínes fürkészésénél! 

Fausztina nővér készséggel fogadta Isten kezéből mind a küldetést, mind pedig a szenvedéssel teljes életet. Jézus sok
,,sötétség belső homályát'', a ,,kísértéseket'', a ,,megpróbáltatásokat'', ,,melyeket senki sem ért meg''.
Vajon van-e akkora érdeklődés népünkben, hogy három, egymás közelében lévő búcsújáró hely meg tudjon maradni? Nagy kérdés, de ha az Istenanya Szívéből áradó kegyelmi hatás meg nem érinti a szíveket, aligha! Montforti Grignon Szent Lajos állítása, hogy az egyetemes hit-megújulás csak a bensőséges Mária-tisztelet elterjedésétől várható!
Talán azért, mert egyre kevesebb tiszteletet tanúsítanak Fiának a Legméltóságosabb Oltáriszentségben, lassan kikerül az élet-, a szívek és a templomok középpontjából. De sírhat azért is mert látja, hogy gyermekei nem hallgatnak édesanyai intelmeire, szét hullanak a családok, mert elhanyagolják a szentségi életet, a rózsafüzért, és tömegesen rohannak a kárhozat felé! Ezért sírt és sír az Égi Édesanya: Győrben, Máriapócson, La Salette-ben, Szirakúzában, Montichiáriban, Akitában, Civitavecchiában, Gyergyószentmiklóson, a kárpátaljai Szerednyén, és most Pásztón! Vagyis, a Szűzanya azon igyekszik, hogy felrázzon bennünket, mely összecseng a zsoltáros szavaival: ,,Ti, akik megfeledkeztek Istenről, szálljatok magatokba, különben elvesztek, s nincs, aki megmenthet titeket'' (Zsolt 49,22).



Az Érc mélyen nyugodott a föld alatt, és a csendben, a végtelen sötéten ő is álmodott. Azt álmodta, hogy napfényre kerülvén harcedzett kard lesz talán, egy hős hadvezér oldalán. Ott látta csillogni magát a győzedelmes csatákban.
valóra, hogy kard helyett, szegekké verik. Az Érc azt hitte, nem éli túl a valóságot, pedig még sokkal rettenetesebb sors várt rá.
A Naplót (lelki önéletrajz) Fausztina nővér Jézus világos parancsára életének négy utolsó évében írta. Benne a nővér lelkének aktuális és korábbi, Istennel való találkozásait jegyezte le. Ahhoz, hogy feljegyzéseiből küldetésének lényegét megérthessük, tudományos elemzésre is szükség volt, amit az ismert és nagyra becsült teológus, Prof. Ignacy Rózycki atya végzett el...
Szent Faustyna Kowalska nővér lelki vezetője 

Szentkút mellett azonban légvonalban alig tíz kilométerre van Fallóskút is, vagy köznevén Hasznos, mely 1947 óta vonzza a zarándokokat, amikor is a hasznosi 



Álmodni a teremtett dolgok is szoktak. A fák, a virágok, a föld, a földbe vetett mag, az állatok, a csillagok, a hold, a nap, a világ.
Eljött a nap, amikor először szakadt el virágzó testvéreitől, majd elszakadt a földtől, nyűni kezdték, de a merész álom akkor is élt benne, s csak halk sóhajt engedett meg magának. Aztán belekerült a vízbe, amely áporodott volt és nyálkás. A Kender undorodott, de engedelmesen megmerült, mert tudta, hogy csak ezen keresztül teljesedhetik az álma.
Már véres volt a kenderkötél, s a Kender mohón itta be a vért, gondolta, tán így megpuhíthatja kemény szálait, s nem fog annyira fájni az ütés.
Naplója feltárja lelki élete mélységeit. Az olvasó megismerkedhet lelkének Istennel való mély egyesülésével, erőfeszítéseivel, harcaival a keresztény tökéletességre vezető úton. Isten gazdagon megajándékozta kegyelmekkel: a kontempláció adományával, az Isteni Irgalmasság titkának mélységes megismerésével, látomásokkal, kinyilatkoztatásokkal, rejtett stigmákkal, a prófétálás adományával, az emberi lelkekben való olvasás tudományával és a ritkán előforduló



Helena Kowalska 1905. aug. 25-én született a lengyelországi Glogowiec faluban tízgyermekes vallásos parasztcsalád harmadik gyermekeként. Gyermekkorától kezdve mély vallásos lelkület, az ima szeretete, a szorgalom, az engedelmesség és az emberi nyomor iránti érzékenység jellemezte. Az iskolát csak két és fél évig látogathatta: tizenhat éves, mikor Aleksandrówban és Lódzban szolgálóleány lesz, hogy szülein segítsen.
A rendben Faustyna Maria nővér nevet kapta. Újoncidejét Krakkóban töltötte, és itt tette le első, majd öt évvel később örök fogadalmát -- a tisztaságra, a szegénységre és az engedelmességre -- St. Rospond püspök jelenlétében. A kongregáció több házában is dolgozott, legtovább Krakkóban, Plockban és Vilniusban, ahol szakács, kertész és portás munkakörben tevékenykedett. 





II. János Pál pápa három évtizeden át (krakkói segédpüspökségétől kezdődően), pontosabban 1963-1993-ig dolgozott Boldog Faustyna Kowalska Naplójának egyházi elfogadtatásán. Feltehetően a Napló tartalma is hozzájárult ahhoz, hogy második enciklikáját az Isteni Irgalmasságnak szentelte.
A befejezésben a pápa felszólít bennünket: ,,Könyörögjünk Istenhez az irgalomért századunk embere számára!'' (DM 98). ,,Mária közbenjárásával könyörögjünk, aki szüntelenül hirdette a 'nemzedékről nemzedékre' szóló irgalmat. De imádságunkhoz mindazok közbenjárását is várjuk, akikben a hegyi beszéd szavai már valóra váltak: ''Boldogok az irgalmasok, mert ők majd irgalmat nyernek'' (DM 101). A pápa elmondja: az Egyház feladata, hogy folytassa az irgalom kinyilvánítását. (Vállalnia, hirdetnie és élnie kell az isteni irgalmat.) Az Egyház azért él, hogy az irgalom jele legyen.



Az Újszövetség első tanítása az Isten irgalmasságáról a Magnificat gyönyörű szavaiban fogalmazódik meg: ,,Irgalma nemzedékről nemzedékre azokra száll, akik őt félik'' (Lk 1,50). Mint említettük, Isten irgalma Jézusban mutatkozik meg, aki mindig kész a megbocsátásra. Példabeszédekben (pl.: az Elveszett bárány, a Tékozló fiú stb.) tanít erről. Az apostoli igehirdetésben Krisztus az ,,irgalmas és Istenhez hűséges főpap'' (Zsid 2,17), aki bennünket is irgalomra tanít. (Vö. Biblikus Teológiai Szótár. Róma, 1974. 604-611.) A szent iratok szerint olyan mértékben számíthatunk Isten irgalmára, amilyen mértékben mi is gyakoroljuk az irgalmasságot. ,,Mert az ítélet irgalmatlanul lesújt arra, aki nem irgalmas. Ám az irgalom győzelmet arat az ítélet fölött'' (Jak 2,13). Isten elvárása világos: ,,Legyetek tehát irgalmasok, amint a ti Atyátok is irgalmas'' (Lk 6,36).


II. János Pál pápa így ír az irgalmas-ság bibliai tartalmáról:
Minden valószínűség szerint 389-ben született Skóciában, Kilpatrick-ban. Apja katonatiszt, vagy szerpap volt, ez bizonytalan. Édesanyja rokona volt a tours-i Szent Márton püspöknek. Patrik neve püspökké szentelése előtt Szukát volt.
A csodálatos szent életpéldája, hősies áldozatossága és rendkívüli imaélete bő aratásokkal és kegyelmi gyümölcsök-kel áldották meg Írországot. Elmondott naponta 150 zsoltárt 200 imádsággal, éjjel ennél is többet. Alig aludt, és imádságai mellett tevékeny apostoli életet folytatott.
A 17. századi Írországban kemény üldözés tört a katolikus hívek, különösen főpásztoraik ellen. Az erőszakos protestantizálással egyidőben az angolok területeket hódítottak el Írországtól, a végletekig fokozva az elnyomást. Cromwell Olivér 1649 Nagyboldogasszony napján azzal a szándékkal kötött ki Írország partjainál, hogy kiirtsa az országból „az istenkáromló misehallgatókat.” Féktelen tömegmészárlásokat hajtottak végre, mellyel az angol történelem nem dicsekszik.
A csodás eseményről Keresztély Ágost herceg győri püspök, 7 év után engedélyezte a kép oltárra helyezését és a képnek adományozta I. Lipót császártól kapott 43 gyémánttal díszített mellkeresztjét.
A tisztánlátást tovább akadályozzák az egyre nagyobb számban megjelenő, álmisztikus meséket tartalmazó írások. Az így keltett zavar nagyon legyengíti a természetfeletti jelek hatékonyságát, a bűn szerzője pedig ,,tévútra vezeti az egész világot'' (Jel 12,9b), melynek nyomán a bűn egyre inkább megszerveződik és elhatalmasodik következményével együtt.
Fontos megjegyezni: Fausztina nővér Naplója, az Isteni Irgalmasság üzenete – jóllehet a magánkinyilatkoztatás körébe tartozik – az Egyházon belül már nem képezi vita témáját. A legmagasabb egyházi fórum – II. János Pál pápával az élen – tisztázott és lezárt minden kérdést, s ajánlja a hívek figyelmébe. Fausztina nővért a Szentatya 1993. ápr. 18-án a boldogok, és 2000. április 30-án szentek sorába emelte.
Kindelmann Győző összeállítása
Korunk az elhatalmasodó bűn korszaka. A Szentírás nagyon sok tanítást ad a bűnről és következ-ményeinek elhatalmasodásáról. Még a ,,termékeny föld is szikes mezővé'' válik ,,lakóinak gonosz-sága miatt'' (Zsolt 106,34). Az ember számára a legnagyobb rossz a bűn, mert minden fájdalomnak, pusztí-tásnak s végül az örök boldogság elveszítésének ez az oka. Szűkebb környezetünkben éppen úgy, mint a világ és az Egyház életében fájdal-masan tapasztaljuk a teret hódító bűn rombolását. Szent Pál apostol ezért figyelmeztet bennünket: ,,Ne adjatok teret a sátánnak'' (Ef 4,27). A bűn végkifejletét Jakab apostol röviden így összegzi: ,,A bűn meg, ha elhatalmasodik, halált von maga után'' (Jak 1,15).
veszélyébe. Az Isten talá-lékony szeretetében ezért szólít meg bennünket újra és újra.
Figyelemreméltó, hogy a XX. szá-zad nagy hatású jelenéseiben drámai jelentőséget kap a pokol víziója. A fatimai gyermekek 1917. július 13-i látomása a kárhozatról az első fatimai üzenet tartalmát képezi. (A Szent Szűz a megrázó eseményt követően azt kér-te, hogy az emberek az egyes rózsafü-zér tizedek után a következő fohászt imádkozzák: ,,Ó Jézusom, bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd mennybe a lel-keket, különösen azokat, akik legjob-ban rászorulnak irgalmadra.'') Fa-usztina nővér ugyanilyen élményeket élt át. Naplójában nyomatékosan és ismételten hangsúlyozza: Isten paran-csára járt a "pokol szakadékaiban'', és Isten parancsára ír ott szerzett élmé-nyeiről, "hogy egyetlen lélek se mentegethesse magát azzal, hogy nincs pokol, és nem volt ott senki, nem lehet tudni, mi van ott'' (Vö. Napló 741). 
Úgy véljük, 1830-ban a Csodás Érem átadása alkalmával új korszak kezdődött történelmünkben. Az elhangzott üzenet, az átadott érem története, s két oldalának rajzolata jelzi az új korszak nagy nyitányát. A Szent Szűz Jézus akaratából teljes és hatékony mozgósítást kezdeményez az emberiség hitének, keresztényi életének megőrzéséért és kiteljesedéséért.
Jellemző, hogy a Mária-jelenések üzeneteiben az Egyház Anyja minden alkalommal az örök boldogságunkat veszélyeztető bűnre és a nyomában járó pusztításra hívja fel figyelmünket. Már a Csodás Érem felirata, a híressé vált imádság 




Az Egyház első pápájának, Péternek intelme: 



Kedves Testvérek!





1614. októberében letartóztatták, de ő a kínzások hatására sem hagyta el hitét, nem árulta el társait és a rómahű kisközösségeket.
véletlenül járt Glasgow azon részében, és csupán a kaján elvhűség vitte a helyszínre. A rózsafüzér, szó szerint szíven ütötte és úgy érezte, mintha kígyó marta volna meg. Lelkében mély nyomot hagyva, hetekig nem tudott szabadulni annak gondolatától, hogy nem véletlenül történt vele az eset. Ez kikezdte kálvinista hitét. 
Római Szent Franciska özvegy és szerzetesnő














Széthúzásra hajlamos emberek minden közösségben vannak, mely gondot akkor jelent, ha a nézetkülönbségek ellenségességgé fajulnak. Ennek pusztító lehetősége már kezdetektől fogva kísérti az emberi közösségeket, mert a bűn következménye, és mindaddig fenn is áll, amíg nem alakul ki közöttük egy egységes, a természetfelettihez kötődő célt adó ideál, mely mindenki elvének és etikai ítéletének felette áll! Különösen áll ez a magyarságra!
Ennek okán kellett elszenvednünk Trianont és emiatt érhettük el a világ népei közt is a kiemelkedő csúcsot, azt hogy nálunk a legmagasabb az egy főre eső hazaárulók száma!
Dr Székely János püspök rávilágít az említett viselkedésmód miértjére és céljára is: "Krisztus mondta: ha gyűlöl majd benneteket a világ, gondoljatok arra, hogy engem előbb gyűlölt nálatok (Jn 15,18). Különleges aktualitást kapnak ezek a szavak ma, amikor sokan szerte a világban össztűz alá vették hazánkat. Mi ennek a gyűlöletnek az oka? A valódi ok az, hogy hazánk olyan alapvető emberi értékek mellé állt oda, melyeket ma sokan lerombolni szeretnének. A magyar parlament olyan alkotmányt adott az országnak, amely Isten nevével kezdődik (Preambulum), amely azt állítja, hogy a magzat életét védelem illeti meg a fogantatástól kezdve (Szabadság és felelősség II.), hogy Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között létrejött életszövetséget (Alapvetés L). Az alkotmány azt is kijelenti, hogy a család a nemzet fennmaradásának alapja, és hogy az adó mértékét a gyermeknevelés kiadásainak figyelembevételével kell megállapítani (Szabadság és felelősség XXX.). Nyilván sokan vannak a világon, akiknek nem tetszik ezeknek az emberi alapértékeknek ez a határozott megfogalmazása. Mi több, a magyar kormány átmeneti külön adót vetett ki a bankokra. Ez pedig természetesen aggodalommal tölti el a pénzvilág urait, nehogy a példa ragadós legyen". (Magyar Kurír)


