A kép vizsgálata során megállapítást nyert, hogy nem vászonra, vagy fára van festve, hanem egy tojáshéj vékonyságú vakolatra, és nincs az a mesterember, aki a freskót ilyen vékonyságban le tudná választani a falról anélkül, hogy a kép súlyosan ne károsodna. (A képen Genazzano)
A hitelesítés után a templom építése tovább folytatódott, és három év múlva teljesen elkészült. A templomban található domborművek, festmények és feliratok, a kegykép csodás történetét mesélik el – mert a Szűzanya –, a kép előtt imádkozó építőket és művészeket, számtalan jó tanáccsal sugalmazta. A csodák nyomán el is nevezték Őt a "Jótanács Anyjának".
A nyomozás jegyzőkönyvei még mindig léteznek a Vatikán levéltárában.
A Madonna képe akkoriban és most is minden alátámasztás és kiegyensúlyozás nélkül van a helyi oltár felett. Az alsó részének csak egy kicsiny része érintkezik a kápolna falából kiálló párkánnyal. A bizottság tagjai ezt a jelenséget úgy ellenőrizték, hogy a kép tetejétől az aljáig egy vékony zsinórt húztak át a kép mögött és körül, megállapítva, hogy lényegében felfüggesztés nélkül lebeg!
Mindezek az eredmények meggyőzték a pápát, hogy a Szent Freskó gyakorlatilag a Loretói Házhoz hasonló átszállítás csodája.
Azóta híres búcsújáróhely lett Genazzano, és zarándokok ezrei keresik fel, köztük püspökök, bíborosok és pápák is. VIII. Orbán pápa – aki egyébként igen körültekintő volt a természetfeletti dolgok ügyében –, az 1630-as pestisjárvány idején, maga is elzarándokolt Genazzanóba, hogy kérje a Szűzanya hathatós segítségét. VI. Pius pápa 1789-ben az ünnepet áttette április 26-ra, hogy ne ütközzék Szent Márk napjával.
A II. világháború alatt a templom nagy része megsemmisült, de a Jótanács Anyja kegykép sértetlen maradt, és napjainkban is számos csoda fűződik hozzá világszerte. (folyt.)
Grignon Szent Lajos levelének bevezetője
Bárcsak úgy tetszene Istennek, hogy e levelem megírására tollam tintája helyett, ereim vérére lenne szükség! Ám, ha így is volna, az én vérem mégiscsak túl bűnös ehhez. Ó, ha inkább az Élő Isten Lelke lenne az ereje és tartalma levelemnek, az ő Kenete a tinta, az Isteni Kereszt a tollam,és a ti szívetek volna az én papírom! 
Hol, mikor? 
A cseh származású Szent Adalbert szülei fogadalmat tettek, hogyha megjavul gyermekük rossz egészsége, akkor felajánlják Istennek. Adalbert fiatalon lett Prága püspöke, de 988-ban otthagyta a helyét, mert hiábavalónak látta lelkipásztori munkáját az adott körülmények között. Eredetileg Jeruzsálembe készült, de Rómában megállt, ahol négy éven keresztül visszavonult életet élt egy kolostorban. Visszatérésekor Magyarországon Szent István királyt ő részesítette a bérmálás szentségében. Maga többször járt Géza fejedelem udvarában s szívélyes kapcsolatot alakított itt ki. Adalbert társai, tartva III. Ottó ellenpártjának bosszújától, Magyarországra jöttek, ahol Pannonhalmán Géza fejedelem, majd Szent István támogatásával monostort építettek. Szent Adalbertet 997-ben miseáldozat közben ölték meg a pogány poroszok, akik közé téríteni ment. Több lándzsaszúrással kivégezték, majd lefejezték. Testét előbb a gnieznoi katedrálisban, majd 1036-ban Prágában temették el. ( 
Montforti Grignon Szent Lajos (1673-1716) Szűz Mária Apostola, egész életét a missziós evangelizációnak és az ’Igazi Mária-tisztelet’ hirdetésének szentelte. Protestantizmussal tusakodó korában – Franciaországban – többször életére törtek, sőt még paptársai és egyházi felettesei részéről is az értetlenséggel és a féltékenységgel kellett szembesülnie. 
E 'Kisírka' anyaga, a „Mária által Jézushoz” c. (németből fordított) gyönyörű Grignon összeállítás, és egy ismeretlen forrású gépelmény szövegösszevetéséből jött létre. Valójában e kéziratnak a „barokktalanított” gördülékenysége és „lelkipásztori” fogalmazása ragadott meg bennünket, mely az említett kiadvánnyal tartalmilag azonos, ám láthatóan rövidebb volt! Némi pontosítás után született meg ez a szövegváltozat.
egyenesen a Mennyből szállt alá!
Azok mindent úgy találtak, ahogy a két nemesember elbeszélte, vagyis a régóta tisztelt freskó valóban eltűnt a shkodrai templomból, sőt a szentély falán pontosan hiányzik a helye. A kép rendkívüli törékenysége miatt, a titokzatos és csodálatos angyali átszállítás szintén egyértelműen és tagadhatatlan volt. (folyt.)
Egy nebraskai protestáns lelkész fia, Colton Burpo műtétje után megdöbbentő halálközeli élményekről számolt be, többek közt arról, hogy van a mennyországban egy nővére – akinek létezéséről nem tudhatott.
Ez az ünnep nem tartozik a főbb Mária-ünnepek közé. Eredetileg az ágostonos rend saját ünnepe volt és Itáliában terjedt el. Magyarországon a pozsony-virágvölgyi híres búcsújáró hely kegyképe iránti tisztelet nyomán vált ismertté.
Április 26-án ezt ünnepli az Egyház!
volt vigasztalásukra.
Ez a halálközeli élmény a neves művészt és professzort teljesen megváltoztatta, úgy az értékrendjét, miként a gondolkodásmódját egyaránt. Ateistából az élő hit és ima embere lett, a keresztény hit fáradatlan hirdetője. Mind a mai napig szüntelenül tanúságot tesz arról, hogy csak az Istenbe vetett bizalom és hit teszi az embert valóban szabaddá és képessé az önzetlen szeretetre, és ha az ember eggyé válik a szeretet istenével, csak akkor képes elérni az igazi boldogságot, csak akkor képes az életszentségre törekedni, mely által a mennyországba vezető úton halad, Krisztus a mi Urunk által.
Howard Storm szívesen nyilatkozik az őt megkereső újságíróknak, televízió csatornáknak. Így az EWTN katolikus televízió is több alkalommal sugározhatta a vele való beszélgetést, sokunk okulására! Akik olvasták Storm könyvét vagy hallhatták tanúságtételét, azok már nem mondhatják a felelőtlen kifogást: "onnan nem jött még vissza senki"! 
Abban a rémisztő sötétben, ami körülvette - nagyon vágyott egy őt feltétel nélkül szerető személy jelenlétére. A "Jézus szeret engem" dalocska most az imájává, egész lényének legnagyobb óhajává vált. Mélyen legbelül érezte, hogy ebben a reménytelen helyzetben Jézus szeretete az egyetlen mentőöv. Ennek az imádságnak köszönhetően felcsillant benne a remény. Felnőtt életében, sajnos csak a túlvilágon vágyakozott először arra, hogy bárcsak igaz lenne Jézus szeretete, és minden erejéből ezért kezdett könyörögni: "Jézusom, ments meg engem!"
Howard olyan intenzíven tapasztalta meg az isteni irgalmat és szeretetet, hogy nem talált sem szavakat, sem hasonlatokat, melyekkel leírhatná élményét. Sírt a boldogságtól és a bűnei okozta bánat miatt. Érezte, hogy szeretik és befogadják a bűnei ellenére is. Jézus Krisztus a karjaiba vette őt és kiemelte a sötét, ijesztő valóságból, amely egyenesen a pokolba vezetett. Storm úgy érezte, hogy a Megváltó legyőzte a végtelen távolságot, amely elválasztja a sötétséget a fénytől, a szeretetet a gyűlölettől, az igazságot a hazugságtól, a szabadságot a rabszolgaságtól. Ebben az új, elképzelhetetlenül gyönyörű valóságban, amelyben az élet a szeretet, Storm elbátortalanodott és elszégyellte magát saját emberi állapota miatt. Isten szentsége előtt koszos rongynak érezte magát, amelyet a szemétdombra kell vetni. Élete során számtalan alkalommal szegült ellene az igazságnak, sőt, gúnyt is űzött Isten létezéséből és szeretetéből. Ezerszer mondta ki káromkodva Isten nevét. A világmindenség egyetlen középpontja akart lenni, és maga akarta eldönteni, hogy mi a rossz és mi a jó. Bár tudatában vétkeinek, mégis arra gondolt, hogy tévedésből van itt.
Ekkor meghallotta Jézus hozzá intézett szavait: "Ez nem tévedés, itt kell lenned! Meg kell tapasztalnod, fel kell még készülnöd, hogy megérj és megtisztulj." Jézus utasítására ragyogó lények jelentek meg, akik örömet és szeretetet sugároztak. Ezek tiszta lelkek voltak, angyalok, akik gondolatátvitellel kommunikáltak. Mindent, amit Howard Storm gondolt, azonnal tudták.
Storm az imádság ismételgetése közben meglátta valódi önmagát és látta életének jó és rossz vonatkozásait. Rájött, hogy egész földi élete során a saját istenét, vagyis az önzőség oltárát építette. Mindenáron híres akart lenni és arra vágyott, hogy a képeit az egész világon csodálják. Most rájött, hogy a gyűjteményébe tartozó szobrokhoz és képekhez való viszonya, valamint a családjával, a rokonaival való kapcsolata teljesen helytelen volt. Lényegében az egész értékrendjét, csak az önzés irányította. Épp ez a hozzáállás tette őt hasonlóvá azokhoz az undorító lényekhez, akik végülis feltárták előtte az elképzelhetetlen túlvilági gyötrelmek valóságát. Szégyellte magát és sajnálta, hogy addigi élete során elvetette magától Istent és ennek folytán megvetette az embereket is. Át kellett éreznie, hogy habár nem rabolt, senkit nem ölt meg, nem szegte meg a civilizált élet íratlan szabályait és törvényeit, ez az egész mégis túl kevés volt ahhoz, hogy emberhez méltó életnek lehessen nevezni, hiszen teljesen hiányzott belőle a szeretet és a hit. Az önzés és a lelkiismeretlen individualizmus volt a vallása és mindenre iránymutató alapelve. Mindennemű együttérzést a gyengeség jelének tartott. Rájött, hogy egész élete során állandóan elfojtott haragot hordozott magában, mely kelletlenséggé és undorrá fajult, és nem sok választotta el a gyűlölettől. Akivel nézeteltérése támadt, annak képtelen volt megbocsátani, így volt még a saját apjával is. Lényegében gyűlölt mindent, amit nem tudott uralni. Most aztán, hogy szembesülnie kellett a valósággal – még ha az a túlvilág is –, teljesen tanácstalan és tehetetlen volt. Ráébredt, milyen kevés kell ahhoz, hogy az önzés révén bárki örökre olyanná váljon, mint azok a gyűlöletet árasztó szellemek és démonok, akik most őt a poklok-poklába akarják rántani. Bűnbánat fakadt elfecsérelt élete miatt és egy mélyről jövő könyörgés fakadt fel lelkéből: "Jézus, segíts meg engem!"
Ekkor meghallotta saját gyermekkori énekét. A részéről oly nevetségesnek tartott refrén ismétlődött benne állandóan: "Jézus szeret engem... la, la, la." Gyermekként gyakran énekelte ezt az iskolában és most ezt kezdte ismételgetni. És ekkor látni vélte, hogy egy tűhegynyi fény közeledik hozzá... (folyt.) 
Howard Storm professzor szemeit ólomsúlyként zárta le valami. A fájdalomtól összetörten egyszerre csak ijesztő sötétség vette körül és úgy érezte, hogy a nemlét szakadékába zuhant. Bár a földi érzékelés számára gyakorlatilag megszűnt, mégis tudatosult benne, hogy él, egészen kifinomult módon érzékelve önmagát és környezetét. Tudatában volt a kórházi helyzetének, de a fájdalmat már nem érezte. 
Csodálkozva tapasztalta, hogy az ágya mellett áll a kórteremben, és önmagát látja, amint mozdulatlanul fekszik az ágyon. Aggódó felesége épp beszélt hozzá, de a válaszát már nem hallja.
Tekintve, hogy nem volt semmi viszonyítási pontja, elhatározta, hogy hallgatni fog rájuk. Ettől kezdve úgy érezte, mintha egy hatalmas titokzatos és ködös folyosóra hasonlító valamiben lenne, ami igen félelmetes. A messzeségben ember formájú, homályos alakokat vélt látni, és közeledni akart feléjük, de nem tudott, mert ezek az emberek minduntalan távolodtak tőle. Kis idő múlva egyre csak sötétebb lett és vészjósló alakok kezdték körülvenni. Ezek jelenléte mind jobban rémisztette őt, mivel gyűlölet áradt belőlük. Storm hátranézett és az volt az érzése, mintha több mérföldnyi távolságba került volna a kórházban fekvő testétől és az ágya mellett ülő feleségétől. Az a furcsa érzés lett rajta úrrá, hogy az ő ideje lejárt és mindaz, amit épp tapasztal, az nem csak egy rossz álom, hanem a szörnyű valóság.
A halál gondolata végtelenül megrémisztette, hiszen csak 38 éves volt, sikeres tanárként és művészként. Mindenáron élni akart, de szembesülnie kellett az emberi közömbösséggel, mely az életébe kerülhet. Az ereje közben egyre csak fogyott és már a levegővétel is nehezére esett. Alig tudta felemelni a fejét vagy bármit mondani. Könnyeivel küzdve búcsúzott el a feleségétől, kimondva azt, amit ritkán tett, hogy mennyire szereti. A felesége megölelte őt, és sírva megcsókolta.
ám ő nem kért fájdalomcsillapítókat.
Utószó
A Szűzanya gyakran jelent meg kis Gilles-nek, mint Szűz Mária, a kegyelem Anyja, vagy Szűz Mária, Isten Anyja, vagy 1954. augusztus 15-én váratlanul mint a Megváltó Királynője. Ez a kijelentés elsőre meglepőnek tűnik, de ennek a magyarázata a dicsőséges rózsafüzér utolsó titkában értelmezhető: “Aki Téged Szent Szűz, a mennyben megkoronázott.” Jézus, Aki Édesanyját felvitte az Égbe, odafent meg is koronázta. Ezért lett Ő Szent Fia által fölkent, megáldott Királynő. Hozzá kell tennünk: Jézus által történt mindez.
Kis Gilles azt javasolta nekünk, hogy esténként kérjük Szűz Mária Szívét, legyen a menedékünk éjszakára.
(Forrás nyomán: Radó Polikárp OSB. Az Egyház szentjei, PALLADIS rt. kiadása Budapest, 1940)
Újfent hangsúlyoznunk kell, hogy az utód iránti vágy önmagában véve helyes és jó. Ugyanakkor nem emelhető az emberi élet méltósága fölé. A gyermek utáni vágy nem igazolhatja a gyermekek "előállítását". Ugyanúgy, ha a megfogant gyermek nem kívánatos, az nem igazolja, ha az anya elhagyja vagy megöli őt (DP, 16). Az Egyház azt tanítja, hogy Isten szeretete nem tesz különbséget az éppen megfogant ember és a megszületett gyermek között, a fiatal és a felnőtt vagy öreg ember között, a beteg és az egészséges, a munkaképes és a fogyatékos ember között. Isten tökéletes világot teremtett, de mi bűneinkkel szüntelenül tönkretesszük ezt a harmóniát, és növeljük a káoszt meg a szenvedést. Isten az ő szeretetében nekünk adta Fiát, hogy meghaljon a mi bűneinkért, és megújítsa az ember méltóságát a bűn, a gyöngeség és a szenvedés ellenére. Talán jogunk van úgy bánni az emberekkel, akikért Isten Fia meghalt a kereszten, mintha tárgyak lennének? 
Mint említettük, mindig gyermekien és gyermeki szavakkal mondta a „szentbeszédeit", minden mesterkéltségtől mentesen!
.jpg)
Azoknak a házaspároknak, amelyek alávetik magukat a mesterséges in vitro megtermékenyítés "gyógymódjának", tudomásul kell venniük, hogy egyáltalán nem biztos, hogy a gyakran több mint tíz évig tartó drága és megalázó beavatkozások a vágyott eredményhez vezetnek. A mesterséges megtermékenyítés mellett döntő nőknek csupán az egyharmada szül gyermeket (DP, 14). A maradék kétharmad még azzal sem vigasztalhatja magát, hogy amellett, hogy több tucat gyermeküket adták halálra, legalább egyet megszültek. Arról van itt szó, hogy a mesterséges in vitro megtermékenyítés törvényszerűen együtt jár az embriók egy részének szándékos megsemmisítésével. A múltban azt állították, hogy ez a módszer tökéletlenségének következménye, de az in vitro technológia sokéves fejlődése után már nyilvánvaló, hogy az ok valami másban rejlik. Ez a módszer az embert egyszerűen egy sejtcsomónak tartja, amit fel lehet használni, ki lehet válogatni, el lehet dobni és meg lehet semmisíteni. A mesterséges megtermékenyítés szakértői ebben semmi erkölcsi rosszat nem látnak. S az egész eljárásban az a legveszélyesebb, hogy a megfogant embert nem tartják embernek, függetlenül attól, hogy a beavatkozás sikerül-e vagy sem. Az orvos, akinek tisztelnie kellene az emberi életet és mindenáron harcolnia kellene érte, olyan lesz, mint egy fazekas, aki a félresikerült edényeket összetöri, a jól sikerülteket pedig eladja. Mindenesetre jelentős pénzeket vesz fel akkor is, ha nem "gyárt le" egyetlen minőségi darabot sem ... 
(Domonkos László írása nyomán.)
A római eseményről több újságcikk is megjelent: a „Giornale d'Italia” c. lap 1950. jún. 10-i számában, miként 1960-ban a Nuovo Orizzonto havilapban a következő címmel: „Angyal a mennyből.” Nem csoda, hiszen a szőke fürtös, csodálatos kisfiúról sokaknak az a benyomása támadt, hogy angyal volt, mint egy „jelenés”.
A kicsi Gilles-t annyira áthatotta a természetfölötti kapcsolat, hogy papnak szeretett volna menni, és ez volt kis életének forró, és hatalmas vágya. Otthonában, magán-kápolnát épített az apja, ahol a gyermek „magán-miséket” tartott.
A szeretet alapfeltétele a másik ember javának keresése
(Bayer Zsolt írása nyomán)
A titok pedig így hangzott: 
Vessünk egy pillantást a "harctérre", amelyen a meg nem született emberi lények ellen harcolnak. Idézzük fel, hogy az első világháború tízmillió áldozatot követelt. Sajnos, nem okultunk belőle s így a második világháború további 55 millió emberéletbe került. Azt várnánk, hogy egy ilyen dolog után észhez tér az emberiség, de ehelyett ma, a 21. században, az orvosok keze által az apák és az anyák önként ölik meg gyermekeiket, hatalmas számban: évente 50 milliót. Mintha évente egy egész Lengyelország és Fehéroroszország tűnne el a föld színéről. Az anyák méhében évente végbemegy a második világháború, melynek során szörnyű kínok között hal meg újabb 50 millió védtelen emberi lény, akiket elevenen darabokra tépnek, kémiai szerekkel elevenen szétmarnak, vagy más, embertelen módon ölnek meg. És lám, ebben a helyzetben emelik fel egyesek a szavukat, azt állítva, hogy "meddőségi járvány fenyeget", hogy a terméketlenség miatt kihal az emberiség és hogy az egyetlen kiút a mesterséges megtermékenyítés ... 
Beer Miklós váci megyéspüspök nyilatkozata a pásztói Mária-szobrok könnyezéséről – 2018. március 29. csütörtök 15:50
Az 1948-as év vége hozta el a kis Gilles igazi küldetését, miközben a Bouhours család is az égi megnyilvánulások ritmusában élt.
A szentatya félhivatalos látogatáson 1949. december 10-én fogadta a kicsi Gilles-t, a kíséretével. A kicsit azonban annyira megfélemlítette a tömeg, a sok ember, és hogy mindenki rá figyelt, így végül meg sem tudott szólalni!
Első pillantásra logikátlannak tűnik: ugyanazok a körök, melyek támogatják az abortuszt és harcolnak a megfogant gyermekek megölésének jogáért, most tömegméretű terméketlenségről és a mesterséges megtermékenyítés tömeges bevezetésének szükségességéről beszélnek. Valójában, az életellenes harc újabb 
1948 tavasza rendkívüli időszak volt, rendkívüli jelenések tekintetében.
Augusztus 15-én Gilles-nek súlyos látomása volt. Látta a földgömböt, és látta rajta az ördögöt, mint sárkányt, majd Szent Mihályt, amint küzd a sárkánnyal és legyőzi. Egy ízben úgynevezett „maskarákat” látott, akik Szűzanya felé mentek volna, de ő (a gyermek) egy botot ragadva védelmezte a 
Szűzanyát és odaütött feléjük. Természetesen a Szent Szűz egy pillantásával elűzte őket. A Szűzanya körül sok-sok angyalt is látott, kék és fehér ruhában voltak mind.
A Szent Szűz általában hófehér ruhában és fátyollal jelent meg, kék övvel a derekán, de volt, hogy csillagokkal teleszórt gyönyörű kék ruhában volt látható. Két elragadó feljegyzés, ahogyan a kisfiú beszélgetett égi Mamájával:
MAGYAROK NAGYASSZONYA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!
1947. december 8-án nagy keresztet látott az égen. Két nappal később, december 10-én Lisieux Szent Terézia megjelent neki nagy mosollyal, és Gilles szerint virágokat „dobált” rá.
Február 13-án látta a vérrel könnyező Szűzanyát, mire apjától vizet kért, és Gilles mozdulataiban látható volt, hogy vizes kezecskéjével letörölte a Szűzanya arcát, és egy puszit is adott rá! (Folyt.)
Magyarország szent Őrangyala, te aki Királynőnk oldalán állsz Isten Trónja előtt az arkangyalokkal, Szent Mihállyal – az Égi Seregek vezérével, Szent Gábriellel – Isten küldöttjével, Szent Ráfáellel – Isten orvosával, és Szent Uriellel – aki fényével űzi el a démonokat, jöjjetek segítségünkre!
JÉZUSOM BÍZOM BENNED!
Született Segesváron, 1892.február 29-én. Apját hatévesen elveszítette. A későbbi években sorban haltak meg családtagjai: nővére, bátyja, édesanyja.
Magyarok Nagyasszonya: segíts meg minket!
1947. szeptember 30-án, a Bouhours család kertjében a kis Gilles gyönyörű Hölgyet látott, és a vendég kislány meg is határozta, hogy a Lourdes-i Boldogasszony.
október 2-án Gilles állítólag azt látta, hogy a Szűzanya „vérzett", melyen a vérrel könnyezést érthetjük.
Legirgalmasabb Jézusom! Te mondtad, hogy irgalmat akarsz, ezért irgalmas Szíved hajlékába vezetem a tisztítótűzben szenvedő lelkeket. Nagyon szereted őket, mégis eleget kell tenniük igazságod törvényeinek. A Szívedből kiömlő vér és víz oltsa ki a tisztítótűz lángjait, hogy ott is dicsőíthessék irgalmad erejét.
Olvasd végig és gondolkozz! Gyermekeid jövőjéről, Európa fennmaradásáról van szó.
1386-ban született Olaszországban. Édesapját hat éves korában elveszítette.
Az orvosi konzultációk rendre a „már csak az ima segíthet” sajnálkozásával zárultak. A szülők azonban komolyan vették a „gyógymódot” és Lisieux-i Kis Teréz közbenjárását kérve ima-kilencedet indítottak a kis Gilles-ért, és Szent Terézke ereklyés képét helyezték fejecskéje alá.
A szülők és az atya számára ez annak jele volt, hogy Kis Szent Teréz valóban imádkozott Istennél a kicsi gyógyulásáért! A későbbi események Gilles életében megerősítették ezt a következtetést.
Margit atyai ágon angol, anyai ágon magyar származású, az Árpád-házból.
Szent Hedvig, Nagy Lajos magyar király és a Boszniából származó Erzsébet leánya volt. Kicsi korában eljegyezték egy osztrák herceggel, akit nagyon megszeretett. Árva sorsra jutva, 10 éves korában Lengyelország királynéjává koronázták. Jagello, a még pogány és nála 20 évvel idősebb litván fejedelem kérőként jelentkezett, remélve, hogy segítséget kap Hedvigtől népe megtérítésében. Így szólt hozzá:
Ennyi felvezetés után, óhatatlan a kíváncsiság, ki volt ez a kis Küldött?
Kerekes Károly O.Cist Zirc, 1995. április 16. Evangélium: Jn 20,1-9
Legirgalmasabb Jézus! Te magad mondtad: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű.” Fogadd irgalmas Szíved hajlékába a szelíd és alázatos lelkeket, s a kisgyermekek lelkét. Ezekben a lelkekben gyönyörködnek az ég lakói, s a mennyei Atya különös kedvét leli bennük. Mint illatos bokréta, úgy virítanak Trónja előtt. A te Irgalmas Szívedben állandó lakhelyük van ezeknek a lelkeknek, kik szünet nélkül éneklik Isten szeretetének és irgalmának himnuszát.
IV. Béla magyar király és Laszkarisz Mária királyné – bizánci császári hercegnő – első gyermeke volt. Atyai nagynénje, Szent Erzsébet. Testvérei: Boldog Jolán, Konstancia és Szent Margit.
Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Én lettem föltámadásának első és hallgatag tanúja, (...) mert Jézus elsősorban Édesanyját akarta részesíteni a húsvéti örömben. 
Történelmünk vészterhes napjaiban, a tatárjárás idején született, 1242. jan. 27-én, Dalmáciában. Atyja IV Béla, anyja Laszkarisz Mária királyné, testvérei Szent Kinga, Boldog Jolán és Boldog Konstancia. Szülei fogadalmat tettek, hogy ha Isten megkönyörül az országon, születendő gyermeküket az Isten szolgálatára szentelik. Négy éves korában a veszprémi domonkos kolostorba adták. A kis királylány mély imádságos lelkével kitűnt társnői közül. Sokat elmélkedett Krisztus szenvedéstörténetén. Már gyermekként elutasította a szebb eszközöket, ruhákat, fekhelyet, melyek kijártak neki, mint királylánynak. Tízéves korában Veszprémből a Nyulak-szigeti (ma Margit sziget) Boldogasszony kolostorba került. Nagyon keveset evett, vezeklő vasövet hordott és keményen, sűrűn ostorozta magát. Semminemű munkától nem irtózott, mindenkinek szolgája lett. Leginkább a súlyos betegek szolgálatát szerette. 1254-ben szerzetesi fogadalmat tett, amit 1261-ben megerősített. Margit vezeklő életét önfegyelmezés, a keresztény szeretet gyakorlása, az országért végzett hősies engesztelés jellemezte. Amikor szülei megfelelő indoklással házasságra akarták bírni, ő nagy állhatatossággal kitartott Krisztusnak tett ígérete mellett. 
Ó, szent Királylány, hazánk engesztelő áldozata! 
Ugyanezen a napon forduljunk másik nagy engesztelőnkhöz: Boldog Özsébhez.
Valószínűleg a sárospataki várban született, II. András király és Merániai Gertrud leányaként, 1207-ben. 
A természet kínosan vajúdott a véres golgotai emlékek súlya alatt. Egyszer már megvirradt a földön azóta, hogy Elvégeztetett, de Jeruzsálemben csak felhők között látták a napot. Könnytől volt nehéz a lég, elfojtott bánat sóhajtott még a szélben is… A második gyászos alkonyaton aztán végre egy derengő sugár szállt le a magasból. Oda szállt el a Jozefát völgyébe, hol a tüskés bozót s a csenevész olajfák sűrűjében az apostolok bujdokló kis csapatja rejtőzött a tömeg vak dühe elől. A tovatűnő napfényt kérdőn követték tekintetükkel mindannyian: vajon mit hoz nekik, ha holnap visszatér?...
1046 körül született Lengyelországban, I. Béla magyar király és Richeza lengyel hercegnő házasságából. Édesapjától a lovagi erényeket, és a nemes elveket örökölte, anyjától az erős katolikus hitet és a mély vallásosságot.