Barsi Balázs: A teremtő Lélek c. 1998-ban elhangzott beszédsorozatából való szemelvények. Azonos címmel 1999-ben könyvként is megjelent az Efo Kiadó és Nyomda Bp. gondozásában. A teljes mű megtalálható: http://www.ppek.hu/k563.htm
A Lélek gyümölcse a szeretet
A hitehagyott keresztény ember életében van egy kegyetlen halál: nem maradhat meg belőlünk semmi, ami "isteni"! Abból az emberből, akinek testi gyümölcsei a paráznaság, tisztátalanság, szemérmetlenség, fajtalanság, bálványimádás, babonaság, ellenségeskedés, viszálykodás, vetélkedés, harag, veszekedés, szakadás, pártoskodás, irigykedés, gyilkosság, részegeskedés, tobzódás és ezekhez hasonlók.
Az embernek egész életében a Szentlélek gyümölcseit (Gal 5,22) kllett volna teremnie, bár fordítás pontatlan, az eredeti görög szövegben egyes számban áll: a Lélek gyümölcse a szeretet, amely megnyilatkozik a különböző cselekedetekben. A többi: az öröm, békesség, türelem, kedvesség, jóság, hűség, szelídség, szerénység, önmegtartóztatás és tisztaság mind-mind csak kísérőjele annak, hogy bennünk van a szeretet. Ilyenek ellen nincsen törvény. (Gal 5,23) Nincs többé külső törvény, csak olyan, amely belénk van írva. Nemcsak ösztöneink vannak, hanem az ösztönvilágnál is mélyebben, ahol a Szentlélek érint bennünket, új természetet kaptunk. Ezért képesek vagyunk tisztán és örökre szeretni, megbocsátani, képesek vagyunk bűn nélkül, tisztán és feddhetetlenül élni, és ez nem idegen tőlünk.
Annyira egy a Lélek és a Szeretet, hogy sokszor így beszél Pál: a Lélek szeretete, vagy Szeretet a Lélekben, illetve a Szentlélek közössége. Szent 
Pál az utóbbit mint köszöntést alkalmazza leveleiben, és most újra bevették a liturgiába, mert kiderült, hogy nem Szent Pál találta ki, hanem a korabeli miséből vette át. Előbb van a miséző Egyház, mint az Újszövetség írásai. „A mi Urunk, Jézus Krisztus kegyelme (Ki ez? A Szentlélek!), az Atyaisten szeretete (Ki ez? A Szentlélek!) és a Szentlélek egyesítő ereje (közössége) legyen veletek!”
Ebből fakad, hogy mindenfajta szeretet közösségre törekszik. Még az utánzatok és hamis szeretetek is. Aki szeret, egyesülni akar azzal, akit szeret. És ez normális. A Lélek erő, aki a sokat eggyé akarja tenni, Egyházzá, Krisztus Testévé formálni azokat, akik az egy Lélekben vagyunk megkeresztelve. Az az Erő, amely a jegyeseket egyesíti, a szerelem. A Szentlélek Isten szerelme, aki a Bárány jegyeséhez, az Egyházhoz társulva kiáltja Jézusnak: Jöjj el!
(folyt.)
640. Hiába áltatod magad, hogy szereted Istent, ha felebarátaid üdvössége iránt közömbös vagy.
A két asszony szeretetben találkozik, és Pünkösdöt él át. Simeon is a Lélek ösztönzésére ment a templomba, amikor a gyermek Jézust odavitték a szülei: ez is pünkösdi esemény. És érdemes lenne végignézni a szentek életrajzát. A legenda szerint Assisi Boldog Egyed és Szent Lajos király, amikor találkoztak, egy szót se szóltak, csak hallgattak, utána megcsókolták, megölelték egymást és leborultak egymás előtt.
A közösség szó kulcsfogalom a Szentlélek titkáról szólva. Szent Pál leveleiben is, ahol a Lélek, a Szeretet és az egység ugyanaz: Lélek szerint éljetek! (Róm 8,4), Éljetek szeretetben! (Ef 5,2), Benne (Krisztusban) illeszkedik egybe az egész építmény, és az Úr szent templomává növekszik. Ti is benne épültök egybe Isten lakóhelyévé a Lélekben. (Ef 2,21-22) Ez a döccenőmentes beszéd! Ez maga is megrendítő bizonyíték arra, hogy a Szentírás első szerzője nem Pál, Lukács és János, hanem a Szentlélek! Mindannyian ugyanazt a tévedhetetlen nyelvet beszélik, amelyben minden szónak súlya van, s minden mindennel összefügg!
A Jóisten Csíksomlyón osztotta szét világunkat a nemzetek között. Azért, hogy a nemzetek ne civakodjanak a kék bolygó területei fölött. Összehívta őket a csíksomlyói dombtetőre. Ott, ahol a kápolna most áll, az Úr megáldotta a földet. Ezért ott a föld mélyéből áradni fog örök időkig a jóság energiája.
.jpg)
Mi pedig mindnyájan, miközben fedetlen arccal szemléljük az Úr dicsőségét, ugyanarra a képmásra változunk át dicsőségről dicsőségre az Úr Lelke által. (2Kor 3,18) A Szentlélekkel való átitatódás és átalakulásunk a dicsőségben együtt halad ugyanazon ritmusra, hiszen ugyanarról van szó. Kezdetben a hívő csak a Lélek zsengéit birtokolja. Majd megtapasztalja a dicsőség növekedését, lehet, hogy nagyon fájdalmasan. Amikor egyedül marad, amikor a sötétben felragyog, hogy élete egyetlen értelme az istenfiúság. Azután megigazul a Lélek által és lassan, szinte észrevétlenül átalakul. 
És egy nap a dicsőséges Krisztushoz hasonul az ő feltámadásának ereje által. Isten ugyanis a hit által tett megigazulttá, hogy megismerjem őt és feltámadásának erejét. És Krisztus azzal az erővel, amellyel mindent hatalma alá vethet, átalakítja majd gyarló testünket, és hasonlóvá teszi megdicsőült testéhez. (vö. Fii 3,9-10.21) Ez az átalakítás a Szentlélek műve, aki itt egyszerre működik Isten erejeként és dicsőségeként. Ezért az Efezusi levélben együtt szerepel a három: Adja meg nektek dicsőségének gazdagsága szerint, hogy megerősödjetek benső emberré az ő Lelke által. (Ef 3,16) 
Idézet a Szeretetláng Lelki Naplóból:
„Én majd elküldöm nektek Atyám ígéretét. Ti csak maradjatok a városban, amíg el nem tölt az erő benneteket a magasságból.” (Lk 24,49) Az Apostolok cselekedetei kezdetén, amely szintén Lukács műve, nem hagy kétséget afelől, hogy ez az erő a harmadik isteni személy, mert ott ezt mondja maga az Úr Jézus: „A Szentlélek eljövetele pedig erővel tölt majd el benneteket.” (ApCsel 1,8) Mert Pünkösdkor született meg Krisztus Titokzatos Teste, s amint Jézus Krisztus emberségét az Atya erővel, azaz a Szentlélekkel kente fel, ugyanúgy Titokzatos Testét, az Egyházat is a Szentlélek erejével hozza létre.
Az Egyházban nagyon sok rossz van – általunk. Aki a botrányt keresi, az megtalálja benne, papok és hívek életében egyaránt. Ugyanakkor jelen van az Egyházban a Szentlélek, a hatalmas, feltámasztó, isteni erő is. Ezért érdemes az Egyházba belépni és benne maradni. Rajta kívül ezt a Lelket nem ismerik. Csak mint személytelen erőt fogják fel, de mit segíthet rajtunk egy személytelen erő, akit nem lehet megszólítani?
† Lorch (Felső-Ausztria), 304. május 4.Magas rangú katonatiszti családból származott, és ő is a császári hadsereg tisztje lett. A 3. sz. második felében szolgált, és megtért a keresztény hitre. A század utolsó évtizedei aránylag nyugodtan teltek az Egyház számára, így Flórián békességben vehetett búcsút a hadseregtől. Mint kiszolgált katona Noricum tartományban, Mantemban telepedett le.
Miközben botozták, ezt mondta: ,,Tudd meg, semmiféle kínzástól nem félek. Gyújtass máglyát, és én Jézus Krisztus nevében örömmel lépek rá. Íme, most áldozatot mutatok be Uramnak Istenemnek, aki megerősített, s ezen megtiszteltetésre méltatott engem.''
Mert Krisztus is meghalt egyszer a bűnökért... Test szerint megölték ugyan, de életre támadt a Lélek szerint. (1Pét 3,18) A Szentlélek Isten cselekvése a maga mindenhatóságában. Ezért hívja az Anyaszentegyház nagy események előtt: „Teremtő Lélek, jöjj közénk!” Mindig teremtő, nem alakító, nem díszítgető, nem a problémákat elfedő. Ahol a szent liturgia említi az Isten Lelkét, ott a teremtéshez hasonló isteni erő árad: a konszekrációban, a transz-szubsztanciációban, amikor a kenyér és a bor színe alatt a feltámadt Krisztus megjelenik, valószínűleg ugyanaz történik, mint amikor Jézus feltámadt. A Szentlélek megteszi, hogy millió és millió helyen találkozzon híveivel, immár a hit sötétjében. A feloldozásban is ilyen erő árad: megsemmisül a múlt. Ezért Szent Lukács evangéliuma az angyal szavát idézve, mintegy párhuzamos kifejezésként ugyanazt ismételi, amikor így szól Máriához: „A Szentlélek száll tereád, a Magasságbeli ereje borít el téged.” Ez zsidós beszéd, gondolatpárhuzam: a Szentlélek maga a Magasságbeli ereje.
A Szentlélek teszi képessé Máriát, hogy Isten Fiának anyjává legyen, és így bizonyítja, hogy Istennél semmi sem lehetetlen. Isten mindenhatóságának műveiben jelen van a Szentlélek. Már a teremtésben is, hiszen ezt olvassuk: Isten Lelke a vizek felett lebegett (Ter 1,2), a megtestesülésben, ahogy az imént láttuk, valamint Jézus feltámasztásában és a mi feltámasztásunkban az utolsó napon. Az Úr Jézus működése az evangéliumi hagyomány szerint, a Lélek erejében bontakozik ki. A szentírók hol erőről beszélnek, amely kiárad, hol Szentlélekről, hol pedig, nagyon érdekes módon, a Lélek erejéről. Ez ahhoz hasonló kifejezés, mint a „Róma városa”, ahol a város maga Róma. A Lélek ereje az az erő, amely maga a Szentlélek Úristen. Igen, csak azért jött el Krisztus, hogy megadja a Szentlelket, aki által fiak leszünk, és így kiáltunk Istenhez: Abba, Atya! 
csodamód erőre kapott egyszeriben. Másnap haza is adták és újra itthon volt. A gyermekek nem győzték "apukának" szólítani, alig tudtak betelni vele. Eredendően jó betegbiztosítása volt, így heti kétszer megnézte egy orvos. Gyenge volt ugyan, de ellátta magát és a gyógyszereit rendesen beszedte, mint megtudtam morfium is volt közte. Később, másoktól tudtam meg, hogy a "nagy románca" csak másfél évig tartott, utána őt hagyták el, amikor a betegsége jelentkezett és a munkahelyét is elvesztette. Becsületére legyen mondva, hogy "nem volt képe" visszajönni a család "terhére". Valóban korrekt ember volt, most hogy mélységes bűnbánatot tartott, egyenesen szentként néztem rá! 
Isten és ember előtt ő volt a férjem, ő volt gyermekeim apja, ő volt a tékozló fiú, aki korrektül levezekelte a bűnét és lám, ő lett a Szűzanya bűnbánó gyermeke. Ez volt a legmegrázóbb, de mégis a legszebb Anyák Napja számomra!
Aki ezt tudja, az mindent tud, nincs szükség több tanításra. A minden: Isten végső titka, hogy ő maga a Szeretet, és a mi legvégső titkunk, hogy Lelkét, szeretetét árasztotta belénk. Enélkül viszont semmit sem tudunk és semmink sincs. Akinek pedig nincsen, attól még azt is elveszik, amije van. Ha vallásosságunk, keresztény hitünk, nem ennek a végső misztériumnak boldog birtoklása, akkor szerencsétlenebbek leszünk egy nap mindenkinél, mert magunkban is csalódnunk kell, és abban az Istenben is, akit elképzeltünk magunknak. Pontosabban: képtelenek leszünk tovább szeretni magunkat, mert elveszítjük azt az Istent, aki feltétlenül és érdemek nélkül is szeret minket.
.JPG)
Ezért használja a szív képét. De Szent Pál gyakran lelket említ a szív helyett. Ha azonban Krisztus bennetek van, a test halott ugyan a bűn miatt, de a lélek él a megigazulás által. (Róm 8,10) És: Maga a Lélek tesz lelkünkkel együtt tanúságot, hogy Isten fiai vagyunk. (Róm 8,16) Annyira egy a Szentlélek és a mi lelkünk, hogy Szent Pál szövegeiben néha nem tudja az ember, hogy mikor melyikről van szó, kis- vagy nagybetűvel kell-e írni. Ez a bizonytalanság a legnagyobb keresztény öröm forrása, az emberi lét legvégső és legcsodálatosabb misztériuma.
Az Isten iránti szeretet – a szív tüzes hevülete
Ne feledjétek, hogy a gyermekek, még a legkisebbek is, csupa szem és fül a megfigyelésben! Egy-kettőre észreveszik hangulatváltozásaitokat, viselkedéseteket, a hamarosan tudatosul bennük a saját hatalmuk, mellyel a gyenge szülőkre hatást gyakorolhatnak és bizony, ártatlan ravaszságukban nem haboznak majd visszaélni ezzel. Őrizkedjetek tehát mindattól, ami csorbíthatná velük szemben tekintélyeteket. Őrizkedjetek attól, hogy ezt a tekintélyt elkoptassátok a folytonos és állandó figyelmeztetésekkel és megjegyzésekkel, mert ezeket végül meg fogják unni és úgy tesznek majd, mintha oda figyelnének, holott semmi fontosságot nem tulajdonítanak szavaitoknak. Őrizkedjetek attól, hogy gyermekeiteket vaktában felelt, nemlétező és hamis okokkal és magyarázatokkal csapjátok be és ámítsátok, csak azért, hogy kellemetlen helyzetekből kikerüljetek és a kényelmetlen kérdezősködésektől megszabaduljatok.
A szeretett tanítvány – igen sokat mond most ez a megnevezés – ezt értette meg, amikor leírta: Mi, akik hittünk, megismertük a szeretetet, amellyel Isten szeret bennünket, (1Jn 4,16) Hogyan lehetséges ez a hit? Az Újszövetség szerint a Szentlélek kiáradása, közlése által. Azért született Krisztus e világra, halt meg és támadt fel, hogy nekünk adhassa a Szentlelket.
Ezután a felebaráti szeretet mércéje többé nem az önszeretet, hanem a megváltó Isten részéről tapasztalt, keresztet is elviselő szeretete. Ezért mondja az Úr Jézus az utolsó vacsorán: „Szeressétek egymást, amint én szerettelek benneteket, úgy szeressétek egymást.” Adott nekünk képességet erre, amikor megadta a Szentlelket, aki maga a Szeretet. Ő tanúsítja az Atya szeretetét irántunk a mi szívünkben, de azt is lehetővé teszi, hogy vele viszontszeressük az Atyát, amint az ő egyszülött Fia teszi: Isten szeretete kiáradt szívünkbe a nekünk adott Szentlélek által. (Róm 5,5) Minthogy azonban egyedül Isten Lelke ismeri az emberszív mélységeit és Isten mélységeit egyaránt, a mélység a mélységet hívja (vö. Zsolt 42,8).
Az embernek csak azért lehet önmagáról képe, mert valaki szereti őt. Ádám és Éva mindaddig nem a maga szemével nézte önmagát, míg nem evett a tiltott gyümölcsből. Azután azonban felnyílt a szemük, és már saját szemükkel kellett nézniük magukat, s meglátniuk, hogy mezítelenek. A bűn után ugyanis, Istennel szakítva, az ember elveszítette szeméből a Szentlélek világosságát, ezért szégyenkezett. De nemcsak arról van szó, hogy a bűn előtti ártatlan állapotban az ember a Szentlélektől megvilágosított szemmel tekintett önmagára, hanem arról is, hogy sohasem önmagában, különálló és független létezőként, hanem mindig Isten szeretetében látta magát, mint a végtelen Isten szeretetére érdemes, ezért végtelenül értékes lényt.
A gonosz szellem ettől a látványtól akarta elvonni a bűntelen ember tekintetét és arra vette rá, hogy Isten rá irányuló szeretete nélkül nézze önmagát, mintha ez lenne az objektív látás, amely a valóságot megmutatja. Csakhogy az ember teremtmény, és a Teremtő nélkül egy pillanatra sem létezhet. Egyszerűen létem gyökerében van benne, hogy Isten pillanatról pillanatra akarja létezésemet. És ha ettől elvonatkoztatva nézem magam, akkor nem objektíven, hanem hiányosan, rosszul látok. Az olyan humanizmus tehát, amely az embert Isten nélkül szemléli, gyökereiben beteg, romlott és romboló. Csak az Isten szeretetének mélységes megtapasztalása tehet képessé a helyes önszeretetre, de a felebaráti szeretetre is. 
irritációnak látszott, viszont komoly szenvedéssel járt. A stigmák a nagyböjti időszakban láthatóvá váltak és vérzéssel jártak.
1995. július 9-én a San Nicolás de los Arroyos-i egyházmegye új püspöke, 
Teljes nevén Montforti Grignion Lajos Mária 1673. január 31-én született a bretagne-i Montfort-la-Cane-ban (ma: Montfort-sur-Meu). Apja kispénzű jegyző volt, akinek húsz évi házassága alatt 18 gyermeke született. Lajos a legidősebb volt az életben maradt testvérek közül. 
Az első ember Isten belső életéből részesült, de még nem ismerte a Lelket, mégis kapott a Lélekből. Mert azért teremtette Isten az embert saját képére és hasonlatosságára, hogy egykor felvehesse örök, benső, isteni életébe. Isten az ember iránti szeretetét kezdettől fogva kiárasztotta az ember szívébe a Szentlélek által. Minden Istentől elrugaszkodott hitetlen, önző és gonosztevő ember is csak azért tud élni, mert működik benne a kezdetben adott Lélek. Mert amit mint végső ajándékot ad az Isten, azt kezdettől fogva adja. Istennek az ember iránti szeretete a Szentlélek titokzatos jelenléte által már Ádám szívében, személyében megjelent, mint őseredeti, édes és végtelen vonzás.
A több helyütt bekövetkezett jelenség, a rózsafüzérek felragyogása óta (1986) minden hónap 25-én rózsafüzéres felvonulással emlékeznek az Istenanya felhívására, melyeket többnyire egy-egy püspök vezet.
Gladys Quiroga de Motta 68 alkalommal látta Jézust, akitől szintén üzeneteket kapott. A dokumentumok tanúsága szerint Gladys kezdettől fogva gyóntatójával megosztotta a kapott üzeneteket, és mindig készséggel állt az egyházi hatóságok rendelkezésére.
Szentháromság legyen ábrázolva egy háromszöggel, amely mögött hét csillag ragyog. Az érme jelentése: Már csak a Szentháromság segíthet rajtatok, ezért szüntelenül imádkozzátok a Rózsafüzért, hogy elnyerjétek a Szentlélek Hét Ajándékát!
Az egyházmegye egymást váltó püspökei többször megvitatták a jelenések kérdését, és a Buenos Aires-i érsek, 
szellemét árasztották el széles körben, még oda is, ahol az emberi hozzáállás eddig tartózkodó, vagy egyenesen ellenséges volt."
Ó Jótanács Anyja!
Az Argentin, Buenos Aires tartományban 2016. május 22-én jelentették be, hogy Héctor Cardelli püspök elismerte a helyi Mária-jelenések hitelességét.
A jelenések azután kezdődtek, hogy San Nicolás de los Arroyosban több családnál „felragyogtak” a rózsafüzérek. Egy helyi asszony, Gladys Quiroga de Motta, látván ezeket a rendkívüli jelenségeket, fokozottabban kezdte imádkozni a rózsafüzért. A Szűzanya 1983. szeptember 25-én megjelent neki, karjában a gyermek Jézussal. Kék palástos, fátylas alakját ragyogó fény övezte.
XII. Piusz pápa, aki egész pápaságát a Jó Tanács Anyja védelme alá helyezte, 1953. január 23-án egy imádságot írt a Jó Tanács Anyja tiszteletére, mellyel nehéz döntések idején mi is kérhetjük közbenjárását. 
jelen időnkben, amikor a gonosz, kihasználva az emberek megtéveszthetőségét, romlásunkra törekszik, sötét tévútra vezetve az elméket és a szíveket.
az erény szeretetét és az erőt, hogy a kétséges és nehéz helyzetekben az üdvösségünkhöz vezető utat tudjuk választani.
Szent György, 270 körül született és 303. április 23-án halt meg. A világegyházban április 23-án ünneplik, országunkban április 24-e az ünnepe. Egyházunkban sajnos a történelmi létezését kétségbe vonták, de a liturgiai naptárból nagy népszerűsége miatt nem törölték!
A Madonna képe akkoriban és most is minden alátámasztás és kiegyensúlyozás nélkül van a helyi oltár felett. Az alsó részének csak egy kicsiny része érintkezik a kápolna falából kiálló párkánnyal. A bizottság tagjai ezt a jelenséget úgy ellenőrizték, hogy a kép tetejétől az aljáig egy vékony zsinórt húztak át a kép mögött és körül, megállapítva, hogy lényegében felfüggesztés nélkül lebeg!
A cseh származású Szent Adalbert szülei fogadalmat tettek, hogyha megszűnik gyermekük rossz egészsége, akkor felajánlják Istennek. Adalbert fiatalon lett Prága püspöke, de 988-ba n otthagyta a helyét, mert hiábavalónak látta lelkipásztori munkáját az adott körülmények között. Eredetileg Jeruzsálembe készült, de Rómában megállt, ahol négy éven keresztül visszavonult életet élt egy kolostorban. Visszatérésekor Magyarországon Szent István királyt ő részesítette a bérmálás szentségében. Maga többször járt Géza fejedelem udvarában, s szívélyes kapcsolatot alakított itt ki. Adalbert társai, tartva III. Ottó ellenpártjának a bosszújától, Magyarországra jöttek, ahol Pannonhalmán Géza fejedelem, majd Szent István támogatásával monostort építettek. Szent Adalbertet 997-ben miseáldozat közben ölték meg a pogány poroszok, akik közé téríteni ment. Több lándzsaszúrással kivégezték, majd lefejezték. Testét előbb a gnieznoi katedrálisban, majd 1036-ban Prágában temették el. ( 
egyenesen a Mennyből szállt alá!
Azok mindent úgy találtak, ahogy a két nemesember elbeszélte, vagyis a régóta tisztelt freskó valóban eltűnt a shkodrai templomból, sőt a szentély falán pontosan hiányzik a helye. A kép rendkívüli törékenysége miatt, a titokzatos és csodálatos angyali átszállítás szintén egyértelmű és tagadhatatlan volt.
Ennek a "vadállatnak" az eljövendő világuralma útjában egy hatalmas akadály áll, amit először el kell hárítania, hogy a bolygót és az emberiséget ellenőrizni tudja. És ez a nagy akadály, a Római Katolikus Anyaszentegyház erkölcsi és etikai tekintélye, ereje és befolyása a hívők milliárdjaira. Természetesen ez az antikrisztusi háttérerő, ezen munkálkodik már évszázadok óta! Eleinte nyílt tömeggyilkosságokkal törekedett teret nyerni, manapság viszont már ezt alattomosabban teszi, inkább igyekszik beépülni az Egyházba, vagy egyházias szólamokkal, ál-jézusi üzenetek terjesztésével bomlasztanak! Hozzá kell tenni, hogy sajnos nem eredménytelenül!
A pápaság lerombolásának zseniális és rafinált taktikájaként a szbdkmvesek és szövetségeseik egy világvallás szervezésébe kezdtek, melynek bontakoztatását már tapasztalhatjuk. Sajnos, a hamis próféciák özönében, sokan bedőlnek a megtévesztő szellem praktikáinak és már észre sem veszik, hogy szembekerültek Jézus Krisztus Egyházával! Ez az állapot pedig könnyen az eretnekségekben való elmerüléssel jár! Hiába a Szent Pápák és Zsinatok kánoni határozatai, a pápatagadás és a Szentírás elvetésének eretnek bűne felől, senkire sem hallgatnak! (UH) (Lásd korábbi posztom
Ez az ünnep nem tartozik a főbb Mária-ünnepek közé. Eredetileg az ágostonos rend saját ünnepe volt és Itáliában terjedt el. Magyarországon a Pozsony-virágvölgyi híres búcsújáró hely kegyképe iránti tisztelet nyomán vált ismertté.
Április 26-án ezt ünnepli az Egyház!
volt vigasztalásukra.
"Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus"! (I/107; IV/12) A végső harcra utalva ezt mondja: "Én a Hajnal Szép Sugara, megvakítom a sátánt" (II/100), és még hozzá teszi: "Szeretetlángom nektek az, mint Noénak a Bárka volt!" (szóbeli felj.)
Amit a nagyanyám a Bibliából nekünk elmondott, azt előttünk élte is minden nap. Csendes, derűs, mindig barátságos volt és hűséges imádkozó. Egész élete csupa szeretet és kimondhatatlan nyomorúságok elhordozása volt. Olyan ember oldalán élt, aki ennek pontosan az ellenkezője volt. Kemény, hálátlan, önző, káromkodó, aki soha nem volt megelégedve. Ha "rossz napja" volt, mindnyájunknak sietve el kellett hagynunk a házat. Nagymama már az ajtónál felvilágosított minket erről, és azt mondta: "Gyermekek, gyorsan menjetek, fúj az északi szél. Imádkozzatok nagyapátokért, különben elkárhozik." Gyakran nem értettük meg nagyanyót és azt mondtuk: "Ha így van, ha ilyen a nagyapa, biztosan meg is érdemli." Mikor egyszer azt mondtam nagyanyónak: "Nagymama, hagyd abba a nagyapáért való imádkozást, semmi értelme nincs, hiszen egyre gonoszabb hozzád" – ekkor megfogta a kezemet, és kivitt a konyhába. Ott az asztalra felállított egy konyhamérleget és a következőket mondta: "Ennek a konyhamérlegnek két serpenyője van. Képzeld el, hogy Isten mindnyájunk számára elkészített egy-egy ilyen mérleget. Ezen méri meg mindazt, amit cselekszünk. És képzeld el, hogy az egyik serpenyőben ül a te súlyosan megkötözött, keményszívű nagyapád. Ő a maga kőszívével tekintélyes súlyt képvisel. A másik serpenyőben azonban vannak nagyanyádnak gyönge imádságai, és a ti gyermeki imáitok is. Ha egy-egy ilyen imádságot egy naptárlapnyi súlyúnak tekintesz, akkor nagyapádhoz képest jóformán semmit sem nyom!
Ma egy szellemi világháború végső, döntő harcában élünk, melynek végcélja a tömeges kárhozat!
gyakorolja anyai hivatását (szolgálja az életet) mind az Egyház, mind pedig Fiának testvérei esetében." (LG 62) Ennek az anyai hivatásnak gyakorlása pedig harc. Harc, mégpedig kemény harc a bűn szerzőjével szemben az emberek örök életéért. Égi anyánk számára az az egyedül fontos, hogy gyermekeinek élete az örök boldogságban teljessé váljék.
Ekkor már Dél-Amerikában voltam, Quítóban, Ecuador fővárosában. A rendházunk, amelyben akkor laktam, a 
.JPG)
Mára már sokan felismerték – vagy felismerhették volna –, hogy a "végidősnek" tekinthető küzdelmes harcban, hűséges és hathatós segítőnk Isten Szentséges Anyja, aki "a kegyelem rendjében az angyali üdvözletkor hittel adott beleegyezéstől kezdve, a kereszt alatt is vonakodás nélkül kitartott, és hűséges marad egészen az összes választott örök beteljesedéséig. Mert ezt az üdvösséges feladatot a mennyben létekor sem tette le, hanem szüntelen közbenjárásával kieszközli nekünk az örök üdvösség ajándékait. Anyai szeretetével gondoskodik Fia testvéreiről, akik még zarándokok, s veszedelmek között forognak és szorongatások érik őket, míg el nem érkeznek a boldog hazába. Ezért nevezik a Boldogságos Szüzet az Egyházban Szószólónak, Segítőnek, Oltalmazónak, Közvetítőnek. Természetesen ezeket úgy kell érteni, hogy ne csökkentsék Krisztus, az egyetlen Közvetítő méltóságát és hatóerejét, és ahhoz semmit hozzá ne adjanak." (vö LG 62)
.jpg)
Mert az ember, test és lélek! Ha csak a testnek tulajdonítunk elsőbbséget, elsorvad a lélek, tehát a lelketlenség fog felülkerekedni! Ez a "féloldalasság", korunk és világszemléletünk betegsége. 
Az ókori görög nyelv az embert az 'antroposz' szóval fejezte ki, amely 'felfelé nézőt' jelent. Talán nem is lehetne jobban kifejezni az ember lényegét, azt a tulajdonságát mely megkülönbözteti a többi élőlénytől. A “felfelé nézés” legkézzelfoghatóbb jele az imádkozás, akár rövid fohász vagy hosszú elmélkedés keretében. A lényeg ugyanaz: megtalálni Istent, kifürkészni a végtelent, s a véges emberi létben is megtapasztalni az örökkévalóságot.
A harcok közepette a pápa, súlyosan megsebesült egy lövedéktől. Környezete megpróbálta ugyan a kormánynál tartani, de hamarosan egy újabb lövés végzett vele, és holtan esett össze. A megmaradt ellenséges flotta felől diadalittas ordítás tört ki. A pápai hajón összesereglett parancsnokok azonban oly gyorsasággal választottak új pápát, hogy az előzőnek a halálhíre és az újonnan megválasztott neve egy időben jutott el az ellenséghez. Erre ezeknek minden bátorságuk inukba szállt, a pápai hajó pedig az adott nehézségeket legyőzve a két oszlop közé navigált biztonságosan, és egy-egy lánccal hozzájuk erősítette magát. 
Az ellenség hanyatt-homlok menekülni kezdett, de fejvesztettségükben egymásnak ütköznek és elsüllyednek. A pápához hű kisebb csónakok és vitorlások biztonsággal révbe értek és kikötöttek valamelyik oszlopnál. Ezt követően a tengerre fönséges és végtelen csend borult. 
Ám, hirtelen ezek a szavak hagyták el ajkamat: "Atyám Istenem, ennek az embernek a lelkéért való aggodalmamban kiáltok Hozzád! Ha ő nem ismer Téged, mint Urat és Megváltót, kérlek támaszd fel őt most a halálból, Jézus nevében. Elképesztő volt, amint egy pár perccel később a monitoron megjelent a szívverése, normális ritmust mutatva és egy pár perc múlva az ujjait kezdte mozgatni, majd a lábujjait, s elkezdett szavakat motyogni."
A kamaszévek végére az agyban 10 milliárd neuron, idegsejt található. Ezek egymástól elszigetelten állnak, a kapcsolat egymás közt az ún. szinapszisokon keresztül valósul meg. Ezek a kapcsolatok azonban csak addig maradnak fenn, amíg ingerület megy át rajtuk. Amit nem használnak, az megszűnik ugyan, de minden ingerélmény elraktározódik, stabil kapcsolatot megtartva a neuronok közt. Ha egy adott élmény ismétlődik, ez a kapcsolat egyre erősödik – olyannyira –, hogy egy idő után mindig az lesz az alapválasza az ismert helyzetre. (És itt a bökkenő!) Példaként felhozva, ez sajnos érvényes a fogamzásgátlás következetességére is! Aki tehát szexuális életet él, miközben nem akar gyermeket – még ha átmenetileg is –, később nagy eséllyel terméketlen is marad, hiszen agyi reakció-központját erre programozta! Ebből következik, hogy számos házaspár, akik gyermeket szeretnének, saját gyermek nélkül marad. Nőként aztán vádolhatja a párját, Istent, vagy az orvostudományt, miközben fel sem merül benne, hogy ez évtizedes "önprogramosásának" áldozata! Persze hasonlóképp érvényes ez akár a dohányzásra is! Tekintve, hogy egy fiatal ember agya rendkívül képlékeny és fogékony, könnyebben alakulnak ki új szinapszisok az idegsejtek közt és létrejön a rögzült "szokás"! Ez a "programozás" lehet a jóravaló készségekre való idíttatás (automatozmusa) is, mely persze a következetes szülői-, köz- és önnevelés pozitív lényege! Nos, ezt is magyarázni kellene a hitoktatás során, mert ez a hit- és hétköznapi élet minőségének meghatározója! 
De mit tehet az, aki számára már késői e poszt-sorozat igazságának felismerése? Merthogy, „négy dolgot, nem lehet visszavonni: Isten parancsait, a kimondott szót, az elhált kapcsolatot és az elmúlt időt.” (UH 768) – Nos, már említést nyert, hogy az agy képlékeny szerv és egész életünk során változik, így tehát a rossz beidegződéseket is meg lehet szüntetni, de csak tudva és akarva! Ne kedvetlenítsen el senkit a tradicionális kínai medicina álláspontja 
diákéletet. Bulizás, diszkók, ivás, a „füves cigi”, fiúk, flört, „antibébi”, párkapcsolat. Az első kapcsolata egy nagyon szolid fiú volt, akivel tartósnak nézett ki a kapcsolat, ám szívpanaszai miatt abbahagyta a tanulmányait és el is költözött. Aztán egymás után jöttek a barátságok, és a lány időnként boldog volt. 
hónapra megszületett a kisfiú, súlyos szívizomsorvadási hajlammal! Ez pedig örökletes rendellenesség. 
Az előbbiekben elhangzottak egy kérdésre nem adtak sejtést, éspedig arra, hogyha Mária Szíve Szeretetlángja maga Jézus Krisztus, akkor ezt ebben az esetben hogyan kell és szabad értelmeznünk? A választ ‒ vagy ahogy mondtam „sejtést” ‒ Montforti Grignon Szent Lajos a Tökéletes Mária-tisztelet c. értekezése adhat: „Szűz Mária által jött Jézus Krisztus először e világra, Őáltala kell eljönnie másodszor is
Kedves Olvasóim! Akinél ez megvalósul, arra érvényes Szent Pál kijelentése:
A médiák, a televízió, magazinok és az egyes internetes felületek folyvást igyekszenek megmásítani az emberi együttélés erkölcsi értékekeit. A tiszta családi életet fáradságos áldozatnak állítják be, míg a házasságon kívüli flörtöket, ágyas kapcsolatokat boldogító kalandoknak értékelik.
Itt az ideje okulni a történelemből, mert már a szakadék szélén állunk és nagyon úgy néz ki, hogy valakik nagyon nem akarják a népek erkölcsi javát!
(Forrás nyomán: Radó Polikárp OSB. Az Egyház szentjei, PALLADIS rt. kiadása Budapest, 1940)
