CSODÁSÉREM TÁRSULAT (Hitbuzgalmi magánegyesülés) Szabályzata
Szent X. Piusz pápa 1909. július 08-án jóváhagyta a Csodásérem Társulatát azzal a céllal, hogy terjessze a Mária-tiszteletet és a Csodás Érmet. Később, 1917-ben maga a Szent Szűz valamennyi fatimai jelenése alkalmával kérte a rózsafüzér napi imádkozását, 1917. aug. 19-én pedig a bűnösökért való engesztelést. A fatimai jelenések során Mária beszélt az ő Szeplőtelen Szívének tiszteletéről, mint nagy ajándékról, s kérte az önfelajánlást Szeplőtelen Szívének.
Az 1996. augusztus 9-én megalakult Csodásérem Társulat egyrészt csatlakozni kíván a Szent X. Piusz pápa által jóváhagyott Csodás Érem Társulatához, másrészt pedig
teljesíteni akarja a Szent Szűz fatimai kéréseit.
A.) A CSÉT célja:
1.) A tökéletesebb élet megvalósítása
2.) Az apostoli munka támogatása
a.) az engesztelés szellemének,
b.) a Csodás Éremnek, és
c.) Mária Szeplőtelen Szíve
tiszteletének terjesztésével
3.) Az ígért kegyelmek és búcsúk elnyerése
B.) A CSÉT központjának székhelye az atya haláláig:
Eger, Kisboldogasszony Plébánia (volt).
C.) A CSÉT vezetése:
A CSÉT helyi vezetője a területileg illetékes plébános, vagy az, akit ő ezzel megbíz.
D.) A CSÉT-ben való tagságfeltételei (kötelmek):
1.) Teljes közösség a Katolikus Egyházzal
2.) Önfelajánlás Mária Szeplőtelen Szívének
3.) Naponta egy tized rózsafüzér (bármely titok) elmondása a bűnösök megtéréséért
4.) Naponta egy Üdvözlégy elmondása a CSÉT tagjaiért
5.) Megáldott Csodás Érem viselése
6.) A Csodás Érem terjesztése
7.) Együttműködés a helyi lelkipásztorral. (Megjegyzés: Az imádságokat nagyon ajánlatos családi közösségben végezni.)
E.) A CSÉT működési elvei:
1.) A Társulat kifejezetten hitbuzgalmi jellegű, s az apostoli munkát kívánja segíteni a Csodás Érem terjesztésével és a fatimai üzenet megvalósításávaI.
2.) A CSÉT az illetékes ordinárius engedélyével és felügyeletével működik (305. kánon)
3.) Az egyházközségek társulatai a helyi plébános tudtával működnek
4.) A CSÉT nyitott az egyes krisztushívők ill. a krisztushívők más társulatai és szervezetei felé, bárhol is élnek, és működnek a világban.
5.) Kívánatos, hogy a CSÉT helyi tagjai szervezzenek engesztelő imaközösséget..., lelki programokat..., találkozókat.
6.) A CSÉT elsősorban lelki közösséget kíván létrehozni, tehát nem jogi személyként kezdi működését, de a későbbiek során, ha erre szükség lesz, a CSÉT központja Az
Egyházi Törvénykönyv 312. és 322. kánonja alapján élni fog a jogi személyiség megszerzésének lehetőségével.
7.) A CSÉT központja egyházilag jóváhagyott Tagsági könyvet ad ki, amit önköltségi áron terjeszteni fog önmaga vagy megbízottai által...
8.) A tagfelvételhez szükséges, hogy az új tagok Tagsági könyvét a helyi plébános vagy a CSÉT központja bélyegzővel és aláírással lássa el. A tagfelvétel lehet nyilvános és
ünnepélyes is. Lehetőleg a helyi plébános áldja meg a hordozni szándékozott Csodásérmet.
9.) A Tagsági könyvet a CSÉT központja adhatja ki.
10.) A Tagsági könyv a CSÉT központjából vagy annak megbízottjától szerezhető be. A CSÉT központja a kiadványok finanszírozására és érmék ajándékozására adományokat és ajándékokat fogad el, s erről kimutatást vezet.
(folyt)

Bruno Cornacchiola a megtéréséről szívesen beszélt. Mondanivalója világos, őszinte és nyílt volt. A klérus meghívásainak mindig eleget tett, bíborosok, püspökök hívták meg szónoknak. Mélységesen megvilágosult lelkével és bensőséges ihletével meggyőzően védte a katolikus hitet. Soha nem támadólag beszélt, inkább derűsen, határozottan és következetesen. Olykor úgy tűnt fel, mintha nem is ő beszélne. A rózsafüzér nagy apostola volt, mindig hangsúlyozva, hogy imádkozása békét, megértést és szeretetet visz a családi otthonokba.
A Szűzanya országában – Magyarországon – kétszer is járt.
A szentelési szertartást
33. A házasságon kívüli szexuális aktusnak kettős ártalma van. Az egyik a bujaság súlyos bűne, a másik, hogy a szentségtelen szexusban „ketten eggyé válnak” (Mt 19,6) a megszállottságban is!.jpg)




Egy fiatal ember akaratos viselkedésével sok gondot okozott édesanyjának. A már amúgy is vigasztalhatatlan anya aggodalmát a végsőkig fokozta az az ijesztő elhatározása, hogy elhagyni készül hazáját, Bajorországot és kivándorol Amerikába szerencsét próbálni. Hasztalan volt a jó asszony rimánkodása és keserves könnye, a fiú konokul kitartott szándéka mellett.
Az elszánt fiatalember, történetesen a szerencsétlen Titanic-ra szállt föl. A köteleket fölvonták és az óriási mérnöki csoda az utasok örömrivallgása közepette elindult. Senki sem sejtette a katasztrófát, amely reá várakozott. 


1982-ben megépült



Tiszteletreméltó nővérük ereje azonban nap-nap után hanyatlott. Végre fölvirradt december 31-e.
December 31-e vasárnapra esett; másnap új esztendő ünnepe volt, tehát a gyermekek közül kevesen voltak az intézetben. A haldokló kívánságára nővértársai helyettesítették őket és fönnhangon imádkozták a Szeplőtelen Fogantatás litániáját. 



08. 14 - Vasárnap


Labouré Katalin lelkének egyensúlyát, természetfölötti nyugalmát nem zavarta meg semmi sem. Az 1870-71-es forradalom szennyárja nagy pusztítást vitt végbe széltében-hosszában. A szegény nővérek is bőven kivették részüket a szenvedésből. Befogadták a menekülteket, ápolták a sebesülteket, holott már ez sem tetszett a "testvériség" elveit valló kommünároknak! Azonban minél nagyobb volt a veszély, nővérünk annál nagyobb bizodalommal ismételgette: Imádkozzunk, hogy a jó Isten vessen véget a rossz napoknak."
Április 9-én, húsvétvasárnapján újra megjelentek és hatalmas tömeg támogatásával követelték a két csendőr kiadását.
Ezalatt Katalin nővér rendületlenül kitartott tisztségében a portánál. Szorgalmasan osztogatta e kommunároknak a Csodásérmet. Az érem – méghozzá Katalin nővér kezéből – szinte varázserővel bírt a katonákra. Még az őrségben lévőket is fölváltották, csakhogy mindenkinek jusson belőle.
Egy napon azonban hiába keresték a zárda kapusát éremért, mert a kommunisták általános erőszakoskodása már oda fejlődött, hogy a nővérek kénytelenek voltak valamennyien elhagyni az intézetet. A távozók csomagjait (egy kis kék zsákot) katonák nagy röhögések közepette vizsgálták át.
1933-ban XI. Piusz avatta boldoggá, ekkor exhumálták, 57 év után. Teste teljesen épségben maradt, sőt kezeiről – melyek életében magán viselték súlyos ízületi betegségének nyomorító jeleit - eltűntek a betegség jelei. „A bőr és izomzat ép, csontok, porcok rugalmasak, köröm, haj természetes állapotban. Szeme is ép, még kék színét is megőrizte” – olvasható az exhumálási jegyzőkönyvben.
Azért hívják 'csodásnak', mert oly sok imameghallgatás, megtérés, oltalom és csoda fűződik hozzá. Beszerzése tehát ajánlatos!
Franciaországban.
Cornacchiola és családja Katolikus Egyházhoz történő hivatalos visszatérését május 8-ára tűzték ki. Két nappal előtte Bruno elment a jelenési barlangba Tre Fontenébe azzal a forró kéréssel és hatalmas vágyódással, hogy újból találkozhasson Máriával, hiszen, aki csak egyszer is látta a Szeplőtelen Szüzet, élete végéig vágyakozik Őt látni. Amint a barlanghoz ért, azonnal térdre esett és imádkozni kezdett. Egy pillanat múlva a barlangban különleges fény támadt, melyből a Szűzanya alakja tűnt elő. Mária nem mondott semmit, csak mosolygott és szeretettel nézett Brunóra, akinek ez volt a legnagyobb jutalom és megerősítés abban, hogy a valódi, az igazi utat választotta. Másnap Cornacchiola és felesége a gyónás szentségéhez járultak és megvallották hitüket. Ily módon tértek vissza gyermekeikkel együtt a Katolikus Egyház közösségébe. Bruno nagyon megkönnyebbült. Jézus felmentette a bűnök súlya alól, melyek éveken keresztül nehezedtek rá; végül megtapasztalta
belső szabadságát, leírhatatlan öröm és nyugalom árasztotta el. Ettől kezdve már rendszeresen járt gyónni és áldozni, mert már tudta, hogy a bűn állapota a kegyelem hiánya, a legtragikusabb helyzet, melyben az ember élhet.



A Csodásérmet közben tízmilliós darabszámban verették az egész világon, és az Éremhez kötődő csodák oly elképesztő méreteket öltöttek, hogy kezdetben az orvosok "ritka jelenségnek", egyes aggodalmas egyháziak sajnos csak "delejességnek" minősítették. De mint mondtuk, ezek a megnyilatkozások csak a kezdetekre voltak jellemzőek, rövidesen ugyanis elenyésztek, mivel a lelki gyógyulások, a csodás megtérések igazolták az egyértelmű égi eredetet és ezek számban messze meghaladták a testi gyógyulásokét!
Katalin nővér élete nagy részét Párizs egyik munkásnegyedében – Reuilly-ben – töltötte. 45 éven át nagy szeretettel, türelemmel gondozta itt a szegény öregeket. Azon fáradozott, hogy békésen éljék le hátralevő napjaikat. Amikor már nehezen tudott járni, a portán teljesített szolgálatot, mindenkinek jó példát adva. „Istent látta mindenben és mindent Istenben látott” – hangzott el a szentté avatásakor. Negyvenhat éven át őrizte gyönyörűséges titkát. Az érdeklődők kíváncsi kérdéseit mindig ügyesen kivédte – elterelve magáról a figyelmet.
Aggódó felesége egyik nap megkérdezte tőle:
Bruno majdnem sírva fakadt. Íme a pap, akiről a Szűzanya beszélt. Ez
meghatódva ölelte át és segítségét ígérte Cornacchiolanak, feleségének és gyermekeinek, hogy néhány hittanóra segítségével előkészíti őket a Katolikus Egyház közösségébe való visszatérésükre. Ettől kezdve, hogy a Szűzanya szavai beteljesedtek, Bruno visszanyerte nyugalmát. 

Az érem rajzolata valóságos mariológiai tanítást hordoz, melyet szemlélve felfedezhetjük az üdvösség titkának lényegi üzenetét.
Mária,

A lelki megrázkódtatás és a természetfeletti élmény továbbra is tükröződött a tekintetén, egész külsején és viselkedésén. Ugyanakkor Bruno, valóságosan a lélek sötét éjszakáit élte meg, mivel egyre csak arra a jelre várt, amelyet a Szeplőtelen ígért neki.

Katalin lelkivezetője az éremmel kapcsolatos tömeges imameghallgatásokról, megtérésekről és csodákról ezt mondja könyvében: ,,Százezrek, milliók vallják, hogy soha sem fordultak a csodás érmű Nagyasszonyhoz hiába, midőn a lelkek megvilágosítása, megindítása, jóra- vagy jobbra vezetése forgott szóban.'' A feltűnő megtérések, csodák és a mérhetetlen kegyelem áldásai hetek alatt közismertté tették a Csodásérmet, s maga a nép nevezte el az érmet csodásnak. Az érem 1836 és 1839 között Franciaországon kívül elterjedt Lengyelországban, Kínában, Oroszországban, Észak-Amerikában és Abesszíniában is, mintegy tízmillió példányban. XVI. Gergely pápa is tisztelte és állandóan szem előtt tartotta.
Ezen a helyen 1947. április 12-én nekem és gyermekeimnek megjelent a Szűzanya azt kérve, hogy térjek vissza a Római Katolikus és Apostoli Anyaszentegyház kebelébe, amelynek törvényeit aztán Ő maga ismertette velem. A Végtelen Isteni Irgalmasság így nyerte meg engem, elszánt ellenfelét, aki most lábaihoz borulva esdeklek megbocsátásért és a kegyelemért. Szeressétek a Szent Szüzet, mert Ő mindannyiunk szerető édesanyja és szeressétek az Egyházat is gyermekeivel

Hogy mi játszódott le a következő percekben kettejük között, az csak az utolsó ítélet napján kerül majd napfényre. A haldokló meggyónta bűneit és fogadta a Szent Útravalót. Kapott egy Csodásérmet is, könnyek között adott hálát a Bűnösök Menedékének és az érmet szorongatva lehelte ki lelkét.
Amikor beléptek a templomba, egy pillanatig mindnyájan döbbent hallgatásba burkolóztak, majd a csendet Bruno oldotta fel, rámutatva a tabernákulumra és így szólt: „A Gyönyörű Asszony a barlangban azt mondta nekem, hogy itt van Jézus, aki az emberiség Megváltója! Korábban azt mondtam, ebben ne higgyetek, ezért tiltottam meg nektek, hogy imádkozzatok. Nagyot hibáztam, most már biztosan tudom és tudjuk, hogy Jézus itt van. Imádkozzunk és imádjuk Őt, némán!”
Szent Domonkos lélekkel eltelt férfi volt, akit Isten azért támasztott, hogy válaszoljon az Egyház égető szükségére, hogy képzett prédikátorokat adjon neki. A Szentlélek ösztönzésére megalapította az első apostoli Rendet, amely egyesíti a megszentelő szemlélődést az apostolok és az ősegyház által gyakorolt evangéliumi küldetéssel. (William A. Hinnebusch OP)
Életének hátralévő 5 évében a Rend megszervezése kötötte le. Testvéreit Európa egyetemi városaiba küldte (Párizs, Bologna), hogy prédikátori hivatásukhoz alapos teológiai képzést kapjanak. Kezdettől fogva mindenütt nagyszámú hivatást vonzottak, tanárok és diákok egyaránt csatlakoztak hozzájuk. Emellett több női közösséget is alapított és lelki-anyagi jólétüket mindvégig a szívén viselte. 
És lám, korunk embere szinte teljesen elveszítette a bűnre való érzékét és széles körben esik áldozatul a zajló élet kínálkozó talmi értékeinek, a csalárd ideológiáknak, a hamis üzeneteknek és végső soron a bűn, megannyi változatának. Illő és üdvös tehát az irgalmasság lelki cselekedeteit követve, szólnunk a bűn mibenlétéről, annak szerzőjéről és bűn elhatalmasodásának globális veszélyéről. Sajnos sokan nemhogy a világ-, de még saját életük közvetlen esemény-összefüggéseit sem értik tisztán; nem ismerik fel, hogy a bűnnek szerzője van, ravasz és tisztánlátó, aki részletekbe menő ügyeskedéssel, de történelmi léptékben munkálkodik az egyén és az egész emberiség vesztén. Valamennyiünkről szól tehát a II. Vatikáni Zsinat nyilatkozata: „Az ember egész történetén végigvonul valami élethalál harc a sötétség hatalmai ellen; ami a történelem hajnalán kezdődött, és az Úr tanítása szerint az utolsó napig fog tartani. Az ember benne áll ebben a harcban, szüntelenül küzdenie kell, hogy kitartson a jóban...” (GS 37)
Néhány héttel később, decemberben (a pontos napja ismeretlen), ezúttal is a novemberi jelenéshez hasonlóan délután fél hatkor, az elmélkedés ideje után történt. Most azonban nem a karzat felől, hanem az oltár mögül jött a Szűzanya, az Érem képe pedig a tabernákulum mellett jelent meg. Katalin elmondása szerint a Szent Szűzön ugyan olyan magasnyakú "szűzies", "hajnalszínű" és ugyanolyan kék fátyol volt. Simára fésült haját, kicsiny, kétujjnyi széles csipkés szalag borította. Katalin a Szűzanya ujjain gyűrűket látott, amelyeket értékes, szebbnél szebb kövek díszítettek, némelyikük kisebb, másikuk nagyobb. Mindegyik – kivéve néhányat –, valamiképp ragyogó sugarakat bocsátott ki. A nagyobb kövek nagyobbakat, a kisebbek kisebb sugarakat. A Szűzanya leengedett és széttárt karjaiból, a gyűrűk drágaköveiből fénynyalábok sugároztak a földre. Ezek a sugarak olyan ragyogóak és szikrázóak voltak, hogy teljesen beborították a jelenés alsó részét, s ezért Szent Katalin nem látta sem a Szűzanya lábait, sem a földgolyót, amit röviddel azelőtt még szemlélhetett. A Szűzanya így szólt: "A különféle sugárnyalábok, azokat a kegyelmeket jelképezik, melyeket a gyermekeim kérnek tőlem. A fénytelen drágakövek, azokat a kegyelmeket jelképezik, amelyeket senki sem kér tőlem!"
Az első dolga az volt, hogy gyermekeivel elkezdték a barlangot alaposan kitakarítani. Később így emlékezett erre:

Mária tudatosította Brunóban, hogy sok lelki kínlódással teli nehézségen fog átmenni, sokan nem értik majd meg – de félnie nem kell, mert Ő maga fogja körülvenni anyai gondoskodásával. Így tanította: „A rózsafüzér kis Evangélium, a rossz erők betörését megakadályozó bástya. Imádkozd és erős leszel. Én veled leszek. Ez az Anyai ígéretem. Imádkozzatok és vezekeljetek. Az igazi vezeklés a kölcsönös szeretet és megbocsátás, a felebaráti szeretet parancsolatának megélése.” – Kérte –, hogy imádkozzon sokat, minden nap mondja el a rózsafüzért, olvassa a Szentírást, vegyen részt szentmisén, amilyen gyakran csak tud, imádja az Oltáriszentségben jelen lévő Jézust és rendszeresen részesüljön a bűnbánat szentségében. Arra is kérte, hogy imádkozzon a bűnösök megtéréséért, a hitetlenekért, és a keresztények egységéért az Egyházon belül. Azt mondotta:
hangoztatni fogják neked. Valamennyi paphoz, akivel mostanság találkozni fogsz, fordulj ezzel a kérdéssel: „Beszélhetnék Önnel, atyám?” – Ha azt válaszolja: »Ave Maria fiam, mit óhajtasz?« – ez lesz a jel, hogy ezt az atyát választottam ki számodra. Tárd ki előtte szívedet, s ő majd egy másik atyára mutat, mondván: Ő fog jönni megsegítésedre! Ez lesz az, aki előkészít téged az Egyházzal való kibékülésre.” Utána a Szűzanya könnyedén meghajolt, elfordult és eltűnt a barlang falán keresztül, lassan távolodva a Szent Péter-bazilika irányába.
Bruno így mesélte el: „Testem könnyűnek és súlytalannak éreztem. A barlang előterében még mindig csak azt a lapos tufa-követ néztem, amelyen sarutlanul ott állt a Szépséges Úrnő! A környezetünket olyan csodálatos illat hatotta át, mintha magában a Paradicsomban lettünk volna. Mindazáltal, a legkisebbnek és a leggonoszabbnak éreztem magam és tudom, hogy nem érdemeim miatt jelent meg nekem a Szűzanya, hanem mert egyszerűen eszközként akar felhasználni mások számára. Egy mondattal: felém fordult Isten irgalmassága!” 
Ezt követően megfordult a kép, s a látnok az érem hátoldalát látta. Középen nagy M betű és a kereszt kombinációja rajzolódott ki, alatta a két szív. Az egyiket tövisfonat koszorúzta, a másikat tőr járta át. Az egész kompozíciót pedig 12 csillag övezte.
Katalin küldetése csak most kezdődik. Veretnie kell érmeket, a látott minta szerint. Hűségesen beszámolt mindenről gyóntatójának, ez azonban hallgatásra intette. Még azt is megtiltotta neki, hogy ezekre a dolgokra gondoljon.

https://youtu.be/WmxlrEdT4Cw




Eucharisztia, a Szeplőtelen Fogantatás és a Pápa fősége! Imádkozzatok és mindennap mondjátok el a szentolvasót a bűnösök és a hitetlenek megtéréséért, valamint a keresztények egységéért, hogy egy akol legyen és egy pásztor.
Katalin nővért őrangyala a szentélyig vezette. Oldalt, a másnapi nagymiséhez oda volt készítve a három szék a főpap és segédlete részére. Katalin a kórus felől egyszerre csak selyemruha suhogást hall. A következő pillanatban maga előtt látta a Szentséges Szüzet a középső székben ülve.
- Rossz idők jönnek. Bajok zúdulnak Franciaországra. A trónt megdöntik. Mindenfajta szerencsétlenség az egész világot fel fogja forgatni (ezt nagyon szomorúan mondta a Szűzanya).
- De jöjj ez oltárhoz! Itt a kegyelem kiárad mindazokra, akik bizalommal és buzgón kérik. (...) Elkövetkezik az idő, amikor nagy lesz a veszély és az emberek már azt hiszik, hogy minden elveszett. De akkor is veletek leszek, bízzatok bennem! Gyermekem, a keresztet megvetik majd. Földre döntik. Vér folyik az utcákon! Gyermekem, az egész világra nagy szomorúság borul...





Katalin a nyolcadik gyermek volt. A család szíve, az édesanya 46 éves korában, hirtelen meghalt 1815. október 9-én, 10 árvát hagyva maga után. A kis Katalin fájó szívvel karolta át a Szent Szűz szobrát, kérve: „Ezután Te légy anyám!” – az elárvult családnak ő lett kis gazdasszonya, munkájához az imádságból merített erőt. Bár egészen húsz éves koráig analfabéta volt, mégis pontosan számon tartotta az éves szükséglet és a gazdaság terményadatait. 
1830. július 18-án éjjel fél 12-kor egy 4-5 évesnek látszó, fehér ruhába öltözött fiúcska költötte fel álmából. ,,Jöjj a kápolnába, a Szent Szűz vár reád!'' – szólt hozzá. Katalin a döbbenettől szólni sem tudott. Gyorsan felöltözött, s a fiúcska kíséretében a kápolnába sietett. Őrzőangyala volt.
Bruno Cornacchiola próbálta újra és újra valahogy felvenni a kapcsolatot a gyermekeivel, eléjük állt, de azok nem reagáltak az apjukra, mire ő elveszítve önuralmát sírva fakadt, mint egy gyámoltalan gyermek és felkiáltott: –
és mintha szeméről valami fátylat vagy hályogot húztak volna le.
A Hölgynek mélysötétbarna haja volt, 20-25 évesnek nézett ki és kb. 165 cm magas volt. Mezítelen lábáig érő zöld palástban állt. A palást alatti ruhája tündöklő hófehér volt, rózsaszín övvel átkötve, s az egész jelenséget aranyló sugárkoszorú vette körül. Jobb kezében a Bibliát tartotta mellén, bal kezét is ráhelyezve.
A "MÁRIA-KORSZAK, A VÉGSŐ IDŐK IRÁNYMUTATÓJA" c. poszt-sorozatomat ért elismerések mellett, többek jogos kifogása késztetett arra, hogy mégis bemutassam azt a két "korszakalkotó" üzenetet, amely nagyságrendjéhez képest, kevés szerepet kapott cikkeimben a "végső idők iránymutatójaként". Ez pedig a Csodás Érem átadása (1830), valamint a La Salette-i üzenet (1846). Az előbbi nyitánya az üdvtörténet egy rendkívül fontos szakaszának, amit VI. Pál pápa "Signum Magnum" kezdetű megnyilatkozása nyomán nevezünk Mária-korszaknak. La Salette pedig ennek az üdvtörténeti szakasznak prófétikus "forgatókönyveként" nevezhetünk meg. Személyes nézetem szerint ekkor indult el üdvtörténetünk "befejező" szakasza (amely persze hosszú évszázadokat is jelenthet!). Mert amiként a Messiás Jézus Krisztus megszületésével elkövetkezett az Idők teljessége, akként következnek el a végső idők, vagy közismertebben az "utolsó idők". Ezen történelmi időszak "milyensége" (békéje vagy gyötrelmessége) – nem kevésbé az időtartama –, gyakorta a szabad akaratú emberiségre van bízva. A Szent Szűz, édesanyaként igyekszik gyermekeit óvni a végzetes pusztulástól, ezért kívánja Szent Fia zászlaja alá gyűjteni a megváltott sokakat. (A La Salette-i jelenésről 2015. augusztus 19. és szeptember 20. között találhatnak ismertetést!)

a vírushordozó rákfene! A kontinens, vagy az egész világ egyetemes engesztelése kell ahhoz, hogy Franciaország (és az elfertőződött emberiség) megmeneküljön mindattól, ami a Csodásérem-, La Salette és Fatima próféciáiban elhangzott. Talán épp a magyar Szeretetláng, imára és engesztelésre felhívó többletkegyelme – erőt adó kegyelmi hatása – az, amely a "végső megoldást" kínálja! Ó jaj! Mi várható akkor, amikor úgy néz ki, hogy Szodoma és Gomorra vétke eltörpül a mai társadalmi bűnök mögött. Hisz' gondoljunk bele: a francia parlament 331 igen szavazattal 225 nem ellenében 2013. április 23-án véglegesen elfogadta a melegházasság engedélyezéséről szóló törvényjavaslatot. – Még mielőtt valaki rákérdezne, hogy jó-jó "kényelmetlen kérdés", de mi az, ami annyira nagy bűn a "meleg viszonyban"? Nos az, hogy a Teremtés első rendelkezéseinek tagadásával, magát az Istent tagadja meg, hiszen "Isten az embert a maga képmására teremtette, mégpedig férfinek és nőnek, különleges részt adva nekik saját teremtő tevékenységéből és megáldotta őket: Legyetek termékenyek, szaporodjatok (vö Ter 1,27-28). Erre alapul a család, a szeretetben egyesült személyek közössége. Az Újszövetség fényében válik láthatóvá, hogy a család eredeti modelljét Isten szentháromságos misztériumában kell keresni". (II. János Pál pápa levele a Családokhoz; Szent István Társulat Budapest, 9-10)
A lányka sietve oda is szaladt a barlanghoz és meggyőződött, hogy
Kétségbeesésében segítségért kezdett el kiabálni – de senki nem válaszolt. Elkeseredve visszatért a térdeplő gyermekekhez, akik összekulcsolt kezekkel egyfolytában ugyanazt ismételgették, mintha transzban lennének: „Bella Signora! Bella Signora!...”
Csatka Szép Csillaga
erdős völgy-tisztáson álló kegykápolnát. Okkal hihetjük, hogy az Istenanyának épp ez a célja!

Az árokrézsűn lefelé haladva az apa időnként szólongatta a kisfiút, így kontrollálva, hogy a gyerek ott van, ahol hagyta. Egyik pillanatban azonban már nem hallotta a válaszát, idegesen visszatért a helyéhez. Gianfranco azonban már nem volt ott. Úgyhogy az apa kiabálva kereste a kisfiút a bokrokban és a sziklák között.
Közben – és ez a kegyelem –, gyónnak, misét hallgatnak, imádkoznak, fohászkodnak, és mire vége a búcsúnak, van aki egészségi állapotában tapasztal javulást, mások régi haragosaikkal békültek ki és bizony az is megesik, hogy meddőnek hitt asszonyok, gyermekáldás elé néznek. Természetesen, mindezt a csatkai Szűzanya csodatévő kegyelmének tudják be és meg is hálálják, ahogy illik.
gyógyítására, és bénaság ellen jó. A lényeg, hogy évente több ezer zarándok érkezik Csatkára Európa számos országából, sokan közülük is beszámolnak csodás gyógyulásról, amelyeket az ottani szentkút vizének tulajdonítanak.
Augusztus 2-a Angyalok Királynéja vagy népiesen Angyalos Boldogasszony ünnepe, mely egyben a Porciunkula kápolna fölszentelésének emléknapja és a ferencrendiek legnagyobb ünnepe.
Porciunkula – egy kis kápolna, amit Szent Ferenc épített újjá 1208-ban. Itt éltek az első testvérek, és maga Szent Ferenc hívta először Porciunkulának, azaz kis helynek, sőt kis Szentföldnek (magyarázat alább →)!

Bruno Cornacchiolának a buzgó adventista szónoknak kész vázlata volt már, és ezt kívánta bibliai idézetekkel kiegészíteni. Beszédterve másról sem szólt, mint annak bizonygatásáról, hogy az Eucharisztia tisztelete kárhozatos bálványimádás, Szűz Mária csak egyszerű asszony volt, korántsem fogantatott szeplőtelenül, a mennybe sem vétetett fel, Jézusnak pedig több testvére is volt stb. Így aztán bibliájának belső előlapján felírta emlékeztetőül: 


megköszönik a Szűzanyának a segítséget virággal, hatalmas gyertyákkal, sőt előfordul, hogy Neki méretezett gyönyörű ruhával is. Ennél fogva a Szűzanya-szobornak száz ruhája van, melybe akár hetente is öltöztetik! Emellett az imameghallgatásoknak és csodás gyógyulásoknak is többen emléket állítanak a kápolna falán az úgynevezett hálatáblákkal.
A zarándokok a 



A családjában az volt az első "akciója", hogy minden szentképet a tűzbe dobott, a Feszületet és a Madonna szobrát pedig dühödten széttörte. Szerencsétlen felesége hiába könyörgött, hogy a "Pompeji Szűzanya" képét ne bántsa, mert az előtt imádkozott a kislányával, hogy épségben hazatérhessen Spanyolországból, de Bruno rendíthetetlen volt!
Cornacchiola fáradatlan elvetemültséggel harcolt a Mária-tisztelet, az Egyház és a pápa ellen. Ezért 1947-ben azt a feladatot kapta, hogy tartson beszédet a Piazza della Croce Rossa téri nagygyűlésen, és beszédével tegye nevetségessé az Eucharisztia és a Szent Szűz tiszteletét. Bruno ezt nagy megtiszteltetésnek érezte és képességeihez mérten alaposan fel akart készülni erre. Ezért április 12-én 3 gyermekével, a 11 éves Isolával, a 7 éves Carlóval és a 4 éves Gianfrancóval (aki harmadikként már meg sem volt keresztelve) kiutaztak Róma külterületére – Tre Fontanéba ‒, hogy ott a természet lágy ölén a gyermekek futkározhassanak, amíg a "szónok" felkészül a beszédére.



Érdekes, hogy a püspöki kivizsgálások közepette egy Koncz Jeromos nevű bakonybánki atya IX. Pius pápától különleges áldást eszközölt ki a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére építendő kápolna javára.
Ropoly Ferenc plébános feljegyzései szerint az első csoda 1863-ban esett meg a Szentkútnál. Egy vak cigányfiú miután ivott a forrás vizéből, visszanyerte a látását. Az esetet újabb és újabb csodás gyógyulások követték Csatkán, és az 1860-as években népszerű búcsújáróhellyé vált, jóllehet a Szentkúthoz már a remete ottléte előtt is jártak emberek annak reményében, hogy vize gyógyító erővel hat.

A remete a népet a hegytetőn várta térdelve, azon kereszt előtt, amit négy évvel korábban állíttatott a plébános. Miután a tömeg oda érkezett, a remete a körmeneti kereszt előtt ment és vezére lett a népnek.
A Szent Kúthoz érve találkoztak a már ott egybegyűlt környékbeli hívekkel, akik hasonlóképp a megígért csodálatos jelenésre jöttek oda.
mert látta, hogy meg van pakolva. Ekkor azonban észrevette, hogy az árokparton túl, egy csodálatosan szép lány, hófehér ruhában integetve hívja őt, hogy sürgősen ugorjon le. Le is ugrott és épp elterült, amikor felrobbant a teherautó! A szép lánynak persze nyomát sem találta, később azt hitte, hogy csak hallucinált!
Ferenc plébános a szentkút feletti dombra egy nagy fakeresztet állított még 1859-ben.
A Regnum Marianum Fogadalmi Templom alapkövét 1925-ben rakták le, benne a Tanácsköztársaság bukását is megemlítő dokumentumot elhelyezve. A tényleges munkálatok 1926 nyarán kezdődtek Kotsis Iván tervei alapján. A kupolás épület alapterülete 1820 négyzetméter volt, erősen emlékeztetett a jeruzsálemi Szent Sír-templomra.
Pontosan 7 órakor csendült meg utoljára a misét jelző csengő. Mintegy 25 ministráns kíséretében megjelent Dr. Tóth János plébános, hogy utoljára mutassa be a Szent Áldozatot. A zsúfolásig telt templomban felcsendült az ajkakon a ,,Boldogasszony édes'', itt is ott is sírás hallatszott. Az evangélium olvasása után az egyik káplán felolvasta a szószékről a Fővárosi Tanács határozatát, azt, hogy az 1929. évi XXX. tc. 56.-a értelmében fellebbezésnek helye nincs.
És meg kellett élnie Budapestnek, megélnie a keresztény Magyarországnak, Európának, és az egész katolikus világnak, hogy egy virágzó katolikus templomot, átkozott szándékok lerombolják! Nem bomba vettette ki sarkából, nem az idő döntötte romba, hanem az az ateista-kommunizmus, melynek pusztító világuralmára a Fatimai Szűzanya, oly nyomatékosan figyelmeztetett már 1917-ben. És nem hallgattunk Rá! 
virágzott a kolostor és a település is, ámde 1543-ban a muszlim hadak teljesen romba döntötték, és a környék elnéptelenedett. Csupán kietlen romos falak maradtak a templomból, egy 1779-es tanúsítás szerint.


A Tre Fontane a mai Róma déli részén, a Via Laurentina mentén elterülő parkerdő elnevezése. Nevét Szent Pál lefejezése kapcsán kapta, mert a hagyomány szerint a levágott fej 3x fölszökkent és ahol a földet érintette, egy-egy forrás fakadt! Innen a név: Tre Fontane – Három Forrás! A környéket Aquae Salviae ‒ Szalviai Vizek-nek is nevezik!
Az erdő csendes mélyén
A Szűzanya arra biztat, hogy minden ember, minden család és közösség, aki hallja szavát, vegye személyes meghívásnak Szent Fia meglátogatását még a legrejtettebb kegyhelyen is! Ilyen zarándokhely a Csatka-Szentúti Kápolna is, melyet nem csak erdei rejtettsége tesz misztikussá, de a csodatevő vizéhez való zarándoklatok múltba vesző homálya is!


1968. szeptember 12.
Paul Marx OSB a Population Research Institute alapítója ugyancsak röviddel halála előtt írt levelében szintén e nagy és sokak által félreértett tanítással foglalkozik.

Zebedeus fiaként, vagy idősebb Jakabként beszél róla az Evangélium. Bátyja volt Jánosnak a "szeretett tanítványnak". Őket kettejüket nevezte Jézus a "mennydörgés fiainak", Boanérgesznek (Mk 3,17)!

https://youtu.be/OVehO1_J31Y
A magánkinyilatkoztatások fontos eseményei az üdvösség történetének és részei az evangelizációnak. Az egyes üzenetek súlyos tartalma, a történeti távlatban is megvalósuló jövendölések egyre világosabbá teszik: a valódi magánkinyilatkoztatás Isten ajándéka, amely komoly lehetőség az Egyház evangelizációs munkájában, hiszen láthatóan nagy tömegeket képes megmozgatni! Évente több mint ötvenmillióan zarándokolnak el a világ kegyhelyeire.
Svéd Szent Brigitta (1302/3-1373) ‒ észak misztikusa ‒ szorosan hozzátartozik a svéd történelemhez. Elragadó alakja, akit Bridgetként is ismernek, gyakran együtt említenek a nála fiatalabb Sziénai Szent Katalinnal (1347-1380), mert „nő létükre” mindketten eredményesen segédkeztek az államközi és egyházpolitikai kérdésekben. 
Az elhatalmasodott bűn sok embert a szekták, a keleti vallások vagy akár a sátánimádás felé sodor. Ez is azt jelzi, hogy a sátán végső célja nem evilági. Nem ,,csak'' az emberiség földi életének megkeserítésére és tönkretételére tör. Ez csupán ,,mellékterméke'' munkájának. A sátán -- mint mondtuk -- népet akar maga köré gyűjteni a kárhozatba. A lelkekért folytatott harca könyörtelen, szívós, kompromisszum nélküli, s ezzel a törekvéssel szemben harccal védekezhetünk. ,,Nem annyira a test és vér ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen'' (Ef 6,12).

