1945. február 13-án a világ legnagyobb hírügynökségei azt a hírt tették közzé, hogy Róma főrabbija,
Israel Zolli professzor, megkeresztelkedett a Katolikus Egyházban.

    Israel (Zoller) Zolli 1881-ben született Lengyelországban, Brodi városában Galíciában, mely akkor Ausztriához tartozott. Anyja a tudós rabbik leszármazottja, apja pedig a selyemgyár tulajdonos Zoller családból származott.  
     Zolli, a lengyelországi alapiskolában együtt járt a katolikus gyerekekkel. Később így írt erről: "Mi, héber gyerekek, nagyon szerettük keresztény barátainkat, és ők is szerettek minket. Semmit sem sejtettünk a faji különbségekről. Csak azt tudtuk, hogy vallásaink különböznek egymástól, ezért amikor eljött a hittanóra, más-más termekbe mentünk. Ám amikor az óra véget ért, újra összejöttünk."
Israel gyakran meglátogatta barátját, Staszeket, akinek családja nagy szeretettel fogadta Őt. Staszekék házában a falon egy nagy kereszt függött. Israel mélyen elgondolkozva nézte a keresztre szögezett Jézust és feltette magában a kérdést: "Ki ez az ember a kereszten? Miért feszítették meg?"  
     A zsidó hittanon azt tanították, hogy Jézus káromolta az Istent, mert ember létére Istennek tartotta magát, s ezért ítélték kereszthalálra. Ám, Jézus követői életének tanúsága hitük megismerésére irányította a kis Israel figyelmét.
     Krisztus szenvedésének és kereszthalálának gondolata még nagyobb intenzitással jelent meg szívében, amikor a héber iskolában Izajás próféta könyvéből Jahve szenvedő szolgájáról tanult. A tanár a héber tanulóknak elmagyarázta, hogy a szenvedő szolga az egész választott nép vagy pedig az egyik izraeli király. Ő azonban ennek ellenére folyton Jézus Krisztusra gondolt, mivel ösztönösen sejtette, hogy a szenvedő szolga Izajás énekében, pontosan Rá illik.
     A kis Israel vallási nevelésére nagy hatással volt az édesanyja, aki az imádság és az áldozatkész szeretet asszonya volt. A fiú kezdte felfedezni szívében a szenvedő emberrel együtt szenvedő Isten nagy titkát, melynek legkifejezőbb jele a megfeszített Jézus volt.
     1895-ben a Zoller család Lemberg mellé költözött és ott telepedett le. Rabbiképzőbe járt, ám minél buzgóbban mélyült el a Bibliában, annál inkább foglalkoztatta a kérdés, nem lehetséges-e, hogy épp a keresztrefeszített Jézus a megígért Messiás, és hogy Ő valóban az Isten.
     Egy alkalommal a tanórák szünetében épp az Evangéliumot olvasta, amikor egy osztálytársa megbotránkozva számon kérte, hogy mit olvas? Ő így válaszolt: Hátha mégis igaz!
Elemezni kezdte az evangéliumok szövegét, továbbá összehasonlította a héber Bibliát az Újszövetség írásaival. A rabbik szövegmagyarázatait is elolvasta, és összevetette őket Jézus tanításával. Meglepődött, hogy helyenként a bölcs rabbik szemszögéből nézve Jézus istensége nem volt teljesen kizárt.
     Szeretett édesanyja halála után Israel a Bécsi Egyetem diákja lett, később pedig Firenzébe költözött, ahol a Rabbiképző Kollégiumban és a Továbbképző Intézetben folytatta a tanulást. Tanulmányai végén pszichológiából doktorált, de judaizmusból, nyelvtudományból és filozófiából is diplomát szerzett. 1913-ban feleségül vette Adelát,
aki egy lányt szült neki, Dórát. Sajnos, négy év boldog házasság után Adéla megbetegedett és meghalt. Israelt ez nagyon fájdalmasan érintette.
Egyre világosabban értette, hogy az Ószövetség valamennyi jövendölése beteljesedett az Újszövetségben.
(Forrásként felhasználtam: Judith Cabaud: A rabbi, aki felismerte Krisztust - Eugenio Zolli élete. Új Ember kiadó 2006; – valamint – a SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin, Agape Kiadó, Poznań, Lengyelország 9. számának cikkét is.)

Imádság
     Istennek hatalmas Anyja! Beismerem, hogy az Isten és Teirántad tanúsított hálátlansá-gomnál fogva megérdemelném, hogy megszűnj rólam gondos-kodni. Bár érdemeket nem tudok felmutatni, hozzád fordulásom egyedül arra a reményemre és hitemre alapítom ‒ óh Király-nőm ‒, hogy jóságod messze felülmúlja hálátlanságomat. Ne szűnjél meg hát ‒ ó Bűnösök Me-nedéke ‒ egy nyomorult bűnöst megsegíteni, aki bizalmát beléd helyezi!
     Ó Irgalmasság Anyja, nyújtsd felém kezedet és segíts fel elesett-ségemből! Kihez fordulhatnék, ha nem hozzád Istennek Szent Anyja? Hiszen azáltal, hogy Üdvözítőm szentséges Anyjává lettél, elnyerted azt a méltóságot is, hogy anyaként járhatsz közbe Szent Fiadnál a bűnösökért. Ó Mária, segíts tehát azo-kon, aki hozzád menekül!
Nem igyekeztem ugyan kiérdemelni a szeretetedet, mégis azt remélem, hogy de azon óhajod, hogy a veszni indulókon anya-ként segíts, remélnem engedi, hogy szeretsz engem, mint gyer-mekedet, így nincs mit félnem üdvösségemre nézve.
     Ó szeretett Anyám, közbenjárásod folytán remélem üdvös-ségemet, és nem leszek hálátlan irántad földi életemben és szeretetedet szüntelenül viszonzom. Az égben pedig mindörök-ké áldani fogom könyörületességedet, ahol te uralkodsz Szent Fiaddal!
     Ó Mária, szabadítóm, reménységem, Királynőm, szószó-lóm, anyám, szeretlek, szeretlek, mindörökre szeretni akar-lak! Ezt remélem. Úgy legyen! (117. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Az ateista kutató akit megtérítettek a saját kutatásai

     2004 decemberében Antony Flew professzor, a világateizmus szellemi vezetője, ötven év tudományos munka után megvallotta, hogy hisz Isten létezésében. Hangsúlyozta, hogy istenhite sokéves keresés eredménye, mely során a biológia, a kémia és a fizika terén végzett tudományos kutatásból indult ki. Rámutatott a DNS-kód felfedezésére: ez hihetetlen mennyiségű információt foglal magába, és egyúttal úgy működik, mint a legzseniálisabb program. Elismerte, hogy mindez a Teremtő Isten tökéletes intelligenciájának létezésére utal. Tehát Antony Flew számára a Teremtő Isten létét bizonyító egyik legmeggyőzőbb tudományos tény az emberi DNS felfedezése volt. Tudjuk, hogy a DNS hatalmas mennyiségű információt tartalmaz, mely genetikai kód formájában van leírva. Ebből logikusan következik, hogy léteznie kell egy Intelligenciának, aki ezt az információt tartalmazó kódot létrehozta (ez egy rendkívül bonyolult program, mely az emberi test legkisebb részleteit is meghatározza, pl. a nemet, a szem- és hajszínt stb.) és úgy rendezte, hogy ebből az információból a természeti folyamatok irányítása révén egy rendkívül bonyolult biológiai szervezet jöjjön létre. Meg kell jegyeznünk, hogy a DNS-molekulában lévő információ nem azonos magával a DNS-sel. A DNS-molekula csak hordozója az információnak. Ezt az információt egy összetett programhoz vagy egy rögzített gondolathoz hasonlíthatnánk, s ez egy intelligens személy létezésére utal. A DNS elemei, melyeket nukleotidoknak hívnak, egy logikus egységet alkotnak, oly módon kapcsolódva egymáshoz, mint egy írott szövegben a betűk és a szavak. Ez azt jelenti, hogy a DNS-ben van intelligencia. Mint ahogy azt Michael J. Behe professzor bizonyítja, az információ, melyet tartalmaz, nem anyag és nem is energia.
     Amikor Antony Flew professzor megismerte az igazságot az emberi DNS-ről, megértette, hogy az ateizmusnak nincs semmilyen logikus megalapozottsága. Nem más, mint irracionális, vak hit az élet és a harmonikus egységet alkotó, logikus törvényszerűségek szerint működő világegyetem véletlenszerű keletkezésében. Azt, ahogy az ateista Richard Dawkins próbálja magyarázni az élet eredetét és keletkezését, Flew "nevetséges igyekezetnek" nevezi. Dawkins azt állítja, hogy az élet úgy jött létre, mint "szerencsés véletlen". Valóban erős hit kell az ateizmushoz.
     Ezenkívül felmerül az a kérdés is, hogy összeegyeztethető-e az Istenbe vetett hit Darwin evolúciós elméletévei, mely azt állítja, hogy az élet a fajok sokféleségével egy céltalan folyamat eredményeként jött létre. Irányíthat-e Isten egy céltalan folyamatot? (Folyt.)

(Forrás: SZERESSÉTEK EGYMÁST katolikus magazin 9. szám cikke nyomán. Részlet.
Agape Kiadó, ul. Panny Marii 4, 60-962 Poznań, Lengyelország)

2.5 §. Mária irgalmas szószóló, ki nem vonakodik a legnyomorultabbért is könyörögni
     »Igen helytelenül járnál el mégis ‒ folytatja a szent ‒, ha félelemmel közelednél e szószólóhoz; mert benne semmi szigorúságot, semmi rettene-test nem találsz, Ő maga a teljes jó-ság, szeretetreméltóság és szelídség. Menekülj tehát hozzá teljes örömmel s ő egész biztosan kieszközli szá-modra az üdvösséget.« (Id. ibid.)
     Gyönyörűségesek azon szavak is, amelyeket Párizsi Vilmos ad a Máriához menekülő bűnös ajkára: »Ó Istenemnek Anyja, bűneim okozta nyomorúságos állapotomban teljes bizalommal hozzád menekülők: s ha elakarnál taszítani magadtól, azt fogom mondani neked, hogy bizonyos tekintetben kötelességed rajtam segíteni, mivel az egész Egyház az Irgalmasság Anyjának hív és mint ilyet magasztal. Ó Mária, minthogy oly nagyon szereted Istent, ezért mindig meghallgattatásra találsz Nála. Édes jóakaratod ez ideig még egyetlen bűnöst sem taszított el, ki Hozzád menekült, bármily nagy mértékben bántotta volna is meg Istent. Ne lenne tán igaza az Egyháznak, amikor Téged szószólójának és nyomorultak menedékének nevez? Nem!
     »Ó szeretett Anyám, bűneim nem akadályozhatnak nagy hivatalod betöltésében, amely Téged szószólóvá, az Isten és emberek közti békeközvetítővé tesz, s melynél fogva isteni Fiad után egyedüli reménye és biztos menedéke vagy a nyomorultaknak. Lásd, minden kegyelmet, egész hatalmadat, amelynek örvendesz ‒ sőt engedd meg hogy többet mondjak ‒ még istenanyai méltóságodat is a bűnösöknek köszönheted, mert őérettük választott ki az örök Ige Anyjává, Távol legyen tőlünk. hogy elhihessük, hogy az Isten Anyja, aki az Irgalmasság forrását szülte e világra, egyetlen hozzá menekülő bűnöstől is meg fogja valaha vonni könyörületességét! Mivel tehát tiszted, ó Mária, hogy az Isten és az emberek közt a békét közvetítsd, ennélfogva Irgalmasságod, mely nagyobb vétkeimnél, indítson Téged arra, hogy megsegíts engem.« (De R. dív. c. 18.)
     »Vigasztalódjatok hát ti kicsiny-hitűek ‒ mondja Villanovai Szent Tamás ‒, merítsetek bátorságot ti szegény bűnösök, mert ez a nagy Szűz Bírátoknak és Isteneteknek anyja, szószólója az emberi nemnek, ki mindent elnyerhet Istennél, ki egész bölcsességével igyekszik az Úr haragját lecsendesíteni, ki mindenkit gyermekeként karol fel és senkinek megvédését, bárki legyen is az illető, nem tartja méltóságán alulinak«. (In rog. pro exp. adv. Turc. Susc.) (116. oldal)

Tisztelt Olvasóim figyelmét felhívom a magyarországi Mária Rádió csütörtöki adásaira, melyben e blog szerkesztője tart előadást a "Mária-korszak jelenéseiről" 25 percben!
A műsor, minden csütörtökön (GMT) 13 óra 25-től 13.50-ig tart!
Tekintve, hogy a Mária Rádió anyagi és frekvencia gondokkal küszködik, nem csak a Budapesti fő-frekvenciája szűnt meg, de még az internetes elérhetőségei is beszűkültek! --- (Támogatási lehetőség ITT!)
Alább, ezért adok meg három linket is, hogy valamelyikkel sikeresen hallgathassák a Szűzanya magyarországi rádióját! (A 3. link nem megnyílik, hanem felírja magát, amire rá kell kattintani vagy ki lehet tenni az asztalra!)

http://www.mariaradio.hu/MRonline.php?r=

http://cloudrad.io/radiomariahungary/

http://honlap.mariaradio.hu:8000/mr.m3u

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Begyik Tibor

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Egykori muzulmán vall megtéréséről 3

     Másnap, amikor felébredtem, tudtam, hogy más ember vagyok. Egy internetes ismerős küldött nekem egy Újszövetséget. Életem legnagyobb ajándéka volt. Erre szomjaztam: Jézus tanítására. Sokszor zokogva olvastam. Jézuson keresztül kezdtem megismerni Istent, gyerekkorom Istenét, aki a szív Istene, nem pedig a Koráné.
     Jézussal olyan örömöt találtam, hogy elmaradtam bulizós barátaim társaságából (ekkor az Egyesült Államokban éltem). Internetes fórumokon beszélgettem keresztényekkel, de idővel kezdtem egyedül érezni magam. Szerettem volna templomba menni – de melyikbe? Szívem szerint valamelyik protestáns felekezetet választottam volna, de Jézust kérdeztem, és a lelkemben egyértelműen azt a választ kaptam, hogy a katolikus templomba. A campuson lévő templom volt legközelebb; a pap meglepődve fogadott, megáldott, majd rábízott egy katekétára.
     Hat hónap alatt mindenre megtaláltam a katolikus választ: az eucharisztikus jelenlétre, amit az egyházatyák egybehangzó tanúságtétele erősít meg; a Biblia kérdésére, amelyet az apostoli katolikus egyház hagyománya előzött és állapított meg; megértettem az apostoli kézrátétel különleges erejét, a szentek közbenjárását, a Mária-dogmák bibliai eredetét. Tudtam, hogy Krisztus Egyházát találtam meg.
     Szüleim akkor értesültek megtérésemről, amikor meglátogattak az Egyesült Államokban. Apám azt mondta, ha nem térek vissza az iszlámra, kitagad és nem fizeti az egyetemi tandíjat. Azt feleltem, nem tagadom meg Krisztust. Sokan imádkoztak értem; két nap múlva apám megváltoztatta véleményét, és azt mondta, hazajöhetek, ha nem beszélek a hitemről, nehogy baj legyen belőle.
     2011 szeptemberében kezdtem meg a katekumenátust. Húsvétkor kereszteltek volna, de váratlanul haza kellett térnem Szaúd-Arábiába. Az érsek külön engedélyével három nappal hazautazásom előtt megkereszteltek, elsőáldozó lettem és megbérmálkoztam. Keresztségemmel lezárult a mennyek országába vezető út első szakasza, amelyen Jézus a táplálékunk és a pásztorunk. (Forrás: www.catholic-convert.com)

Forrás: Magyar Kurír http://www.magyarkurir.hu/hirek/hogyan-lettem-katolikus-egy-egykori-muzulman-vall-megtereserol

2.4 §. Mária irgalmas szószóló, ki nem vonakodik a legnyomorultabbért is könyörögni
     Nekünk, szegény bűnösöknek rosszul állnának ügyeink, ha nem volna ilyen szószólónk, aki oly hatalmas, oly könyörületes, de egyszersmind oly okos és bölcs is, hogy Richárd mondása szerint Fia ‒ a mi Bíránk ‒, nem ítéli el azt a bűnöst, akit Anyja védelmez. (De laud. Virg. I. 2. p. 2.) Ezért is, Szent Bonaventura Máriát bölcs Abigélnek hívja.
     Ez az asszony (Abigél) ‒ miként Sámuel első könyvének 25. fejezetében olvassuk ‒, oly kitűnően értett ahhoz, hogy (férje) Nabal ellen haragra gyúlt Dávid királyt könyörgéseivel lecsende-sítse, hogy ez maga megáldotta őt és bizonyos tekintetben köszönetet mon-dott neki, amiért szelíd szószólásával megakadá-lyozta őt abban, hogy férjén és szolgáin bosszút álljon: »Áldott legyen az Úr, és áldott vagy te, aki ma megakadályoztál abban, hogy vérbűnbe keveredjem és a magam kezével álljak bosszút magamért!« (1Sám 25,32-33)
     Hasonlót tesz Mária is az égben, aki számtalan bűnös érdekében, szelíd és bölcs könyörgéseivel ért az isteni Igazságosság lecsendesíté-séhez. Az Úr maga áldja meg őt és bizonyos tekintetben megköszöni, hogy megakadá-lyozza Őt attól, hogy a bűnösöktől érdemük szerint megvonja kegyelmét és őket megbüntesse. Mivel Szent Bernát szerint az örök Atya a lehető legnagyobb Irgalmassággal akar eljárni irányunkban, azért adta ‒ egyedüli közvetítőnk Jézus Krisztus mellé ‒ még Máriát is szószólónkul.
     »Abban nem szabad kételkednünk ‒ mondja ugyane szent ‒, hogy Jézus az igazságosságnak egyedüli közvetítője, Isten és az ember között, Aki érdemeinél fogva és ígéreteihez képest megnyerheti és meg is akarja nyerni számunkra bűneink bocsánatát és Isten kegyelmét. Minthogy azonban mi emberek Jézus Krisztusban magát Istent látjuk és remegünk isteni fensége előtt, ezért szükséges volt számunkra egy közvetlenebb szószólót ajánlani, akihez nagyobb bizalommal és kevesebb félelemmel közeledhetünk. Ez a szószólónk Mária. Isten Anyjaként, nincs kívüle más hatalmasabb szószólónk Istennél, aki nagyobb irgalmassággal viseltet-ne irántunk«.
Halljuk csak magunk is Szent Bernát erre vonatkozó gyönyörű szavait: »Hatalmas szószólójuk van az embereknek az Atyánál Jézus Krisztus-ban, csakhogy az emberek egyúttal az isteni méltóságot is tisztelik Benne. Szükségünk van tehát e közvetítőnk mellett egy másikra is, és erre senki sem alkalmasabb Máriánál«. (Serm. in Sign. Magn.) (115. oldal)

Egykori muzulmán vall megtéréséről 2

     2009-ben egy híres (hitetlen) személyiség halálakor a barátaimmal csetelve azt találtam mondani: „Isten áldja meg a lelkét”. Meglepetésemre a barátaim felháborodtak ezen, mondván, hogy a Korán szerint nem szabad meghalt hitetlenekért imádkoznunk, sőt számos fatwa még azt is tiltja, hogy a temetésükön részt vegyünk. Ezen elgondolkodtam, mert a szívemben mindig is úgy éreztem, hogy Isten jó és szeret. Ekkor kezdtem először kétkedve vizsgálni a hitemet.
     Elgondolkodtatott al-Bukhari könyve is, amely a szunniták számára a Korán után a leghitelesebbnek tartott könyv. A 260 évvel Mohamed halála után keletkezett gyűjtemény a Próféta mondásait tartalmazza, hitelességét Mohamed idejében élt személyek sorai támasztják alá. E személyek megbízhatósága azonban nagyon is kérdéses, mivel – miközben a szentség példáiként állították elénk őket – átkozták és gyilkolták muzulmán testvéreiket.  Mohamed felesége – a 9 évesen nőül vett – Aisha és Mu’áwiya harcban állt a Próféta unokatestvérével, az akkori iszlám világ felét uraló Alival, mégis mindegyikükről azt állítják, hogy szavahihetőek, mert látták a Prófétát. De ki bizonyítja, hogy írásaikkal nem csupán politikai játszmáikat támasztották alá? Az iszlám egész építménye omladozni kezdett bennem.
     Máig nem tudom, miért, de az iszlám igazságával kapcsolatos keresésem közben valahogy rákerestem Jézus Krisztus nevére. A YouTube-videók, amelyeken  muzulmánok beszélnek a megtérésükről, általában azzal kezdődnek, hogy Jézus megjelent az illetőnek álmában vagy látomásban, ami zagyvaságnak tűnt. Azt gondoltam, amerikai hittérítő propaganda. Egy mondat azonban megragadt bennem: „Isten elhagyta a mennyei dicsőséget, Jézusban emberré lett, és meghalt a kereszten, hogy vérével megváltson minket.” Ekkor hallottam először a megtestesülésről. Szerettem volna többet tudni Jézusról.
Az, hogy Bibliát olvassak, fel sem merült. Az interneten keresgéltem. Megnéztem a Názáreti Jézus című filmet, és bejelentkeztem egy internetes keresztény ifjúsági fórumra is, ahol kemény kérdéseket tettem fel a vallással kapcsolatban.      Végül – 2010 ramadánja alatt – imában kértem, hogy Isten vezessen el az igazságra. Az ima végén úgy éreztem, valami megérintette a szívemet. Lelkemben egy hang azt mondta, Jézus az Igazság, fogadjam el őt. Az imádás hatalmas lángként lobbant fel bennem, ugyanakkor rettegtem, hogy bűnt követek el, ha az egyetlen Istenen kívül máshoz imádkozom. Három álmatlan éjszaka után azt mondtam Jézusnak: „Nem értem a Szentháromságot, de tudom, hogy Te valóság vagy és Te vagy az én Istenem, Uram és Megváltóm.” (Forrás: www.catholic-convert.com) Folyt. köv.!

2.3 §. Mária irgalmas szószóló, ki nem vonakodik a legnyomorultabbért is könyörögni
 

   Valóban, Mária mindenkiről gondoskodik, még a bűnösökről is; abban találja dicsőségét, ha a bűnösök szószólójának hívják, amiként ezt kijelentette egy Villani nevű nővérnek: »Legnagyobb kitüntetés rám nézve istenanyai méltóságom után az, hogy a Bűnösök Szószólójának neveznek«.

     Boldog Amadeus azt tanítja, hogy a mi Királynőnk folyton Isten színe előtt tartózkodik, hogy hatalmas kö-nyörgésével kegyelmeket eszközöl-jön ki számunkra. Minthogy Mária az égben pontosan ismeri nyomorú-ságunkat és minden szükségünket, ennélfogva nem képes részvétét tő-lünk megtagadni. Ezért egy anya szeretetével, telve részvéttel és jóa-karattal állandóan azon fáradozik, hogy megsegítsen bennünket és üdvösségünket előmozdítsa.
Szent Lőrincről nevezett Richárd mindnyájunkat bátorít, hogy bár-mily nyomorultak lennénk is, csak meneküljünk teljes bizalommal ennek az édes szószólónak oltalma alá, mert biztosak lehetünk, hogy Ő mindig készen áll bennünket megsegíteni.
     »Ó, ha tudnánk ‒ fogalmazza meg Szent Bernát ‒, hogy a mi Szószó-lónk micsoda szeretettel és eredményességgel munkálkodik üdvösségünk ügyében«. (Serm. I. de Ass)
Midőn Szent Ágoston fontolóra vette a Szűzanya üdvösségünkért való szorgoskodását, így kiáltott fel: »Egyedül te viselsz valóban gondot ránk az égben, ó Mária«. (A p. s. Bon. in spec. lect, 6.) Igaz ugyan ‒ ó Király-nőm ‒, hogy valamennyi szent imádkozik érettünk, de az a szeretet és gyengédség, amelyet te tanúsítasz irányunkban az égből, nagy kegyelme-ket eszközöl ki számunkra Istennél. Te viselsz igazán gondot ránk, hőn kívánva lelkünk üdvét, és sose telsz be, hogy könyörgéseiddel kegyelmeket nyerj számunkra, és a veszedelmektől megoltalmazz. (114. oldal)

Egykori muzulmán vall megtéréséről 1

     Michael A. (igazi nevét biztonsági okból nem publikálja!).
     Liberális szunnita muzulmán családban nevelkedtem, a vallás sohasem volt igazán fontos az életünkben. Az iskolában viszont egészen kicsi korunktól sokat tanultunk róla. Belénk sulykolták az iszlámhoz való ragaszkodást és a más vallásokkal való szembenállást. Még tízéves sem voltam, amikor már tudtam, hogy a zsidók és a keresztények meghamisították a Bibliát, amelyben eredetileg Ahmed (Mohamed) is szerepelt; hogy Jézust, aki csupán egy próféta, a keresztények kiáltották ki Isten Fiának; hogy Jézus nem halt meg a kereszten (Isten nem engedte volna, hogy prófétáját ilyen gyalázat érje, ezért mást feszítettek meg helyette); hogy a keresztények három Istent imádnak: Allahot, Jézust és Máriát; hogy tehát a kereszténység hamis vallás és minden keresztény hitetlen, ezért még köszönnöm sem szabad nekik.
     Tizenegy éves koromban egy neves arab sejk beszéde fordított erősebben a vallás felé, aki a közelgő világvége előjeleiről beszélt. Megijedtem, hogy a pokolba fogok jutni, mert régóta nem imádkoztam naponta ötször, ami az iszlámban hitehagyással ér fel. Ekkor kezdtem imádkozni. Igyekeztem Istennek tetszően élni és arról álmodoztam, hogy az iszlám hamarosan meghódítja az egész világot, és felragyog az iszlám kalifátus dicsősége.
     A radikális iszlámtól akkor fordultam el, amikor a dzsihádisták a mi városunkban is kezdték bombákkal támadni a nyugatiakat és a szaúdi rendőrséget. Az iskolában azt tanultam, hogy a szent háború dicső dolog; Al Qardawí, a legbefolyásosabb sejk fatwával (jogi határozattal) engedélyezte az öngyilkos merényletek elkövetését, mégsem tudtam megérteni és elfogadni, hogy ártatlan muzulmánokat és nálunk dolgozó nyugatiakat gyilkolnak. Formálisan továbbra is megmaradtam az iszlámban, de belül egyre távolodtam tőle.  (Forrás: www.catholic-convert.com) Folyt. köv.!

2.2 §. Mária irgalmas szószóló, ki nem vonakodik a legnyomorultabbért is könyörögni
     Részvéte és irgalmassága oly nagy ‒ folytatja ‒, hogy még a leggyámoltalanabb bűnös is bátran és félelem nélkül kérhet segítséget, mivel senkit se tud magáról elszakítani, aki oltalmáért esedezik. Mária, ami jóságos szeretetű szószólónk, maga viszi szolgáinak imáit az Úr trónja elé éspedig mindenekelőtt azon könyörgéseket, amelyeket hozzá intéznek. Miként a Fiú közbenjár értünk a mennyei Atyánál, hasonlóképpen jár közben Mária mi érettünk Fiánál.
Igen, állandóan az Atyánál és a Fiúnál szorgalmazza üdvünket, kikönyörögve a szükséges kegyelmeket. Ezért nevezi boldog Karthauzi Dénes Máriát a veszni indulók különös menedékének a nyomorultak reménységének és a hozzá menekülők szószólójának.
     Ha pedig volna bűnös, aki a Szent Szűz hatalmában ugyan nem kételkedik, de segítsége iránt bizalmatlan amiatt, hogy vétkei ehhez már túl nagyok. Nos, szóljanak számukra Szent Bonaventura bátorító szavai: »Nagy előjogot nyert a Boldogságos Szűz Istentől, és imádsága által mindent kieszközölhet Fiánál, amit csak óhajt«. (Spec. Lect. 6. 7.) De ‒ folytatja Bonaventura ‒ mit használna nekünk a nagy hatalma, ha magának ne volna szándékában értünk közbenjárni? Ne kételkedjünk tehát e tekintetben, és adjunk hálát Üdvözítőnknek, mert Szent Anyja nemcsak a leghatalmasabb a szentek között, hanem egyúttal a mi jóságos szószólónk is, aki tőle telhetően gondoskodik üdvösségünkről.
     Ezért kiált örvendezve Szent Germán: »Fiad után ki gondoskodnék jobban a mi jólétünkről, mint te ó Irgalmasság Anyja? Ki védelmezz meg bennünket az élet viszontagságaiban annyira, mint Te? Ki oltalmazza ennyire a bűnösöket, és ki harcol érettünk úgy, mint Te? A te segítséged, ó Mária ‒ így fejezi be a szent ‒, hatalmasabb és szeretetteljesebb, mint amilyennek mi csak képzelni is tudnánk«.(Serm. de zona Virg.)
     Boldog Jordán megjegyzi, hogy míg a többi szent jobban segíti szószólásával különös tisztelőit másoknál, addig Mária ‒ mint a Szentek Királynéja ‒, mindenkinek szószólója és mindenki lelki üdvét egyformán szívén viseli. (Idiot. de cont. B. V. in Prol.)

 Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Vallásgyalázás abortusztablettával

     Néhány magát liberálisnak és jogvédőnek tartó szervezet képviselője tartott demonstrációt április 10-én a budapesti Lengyel Nagykövetség előtt azért, mert Lengyelországban a hetekben fölmerült az abortusztör-vényen való szigorítás kérdése.
     Vállalhatatlan, vallásgyalázó „szertartást” (lásd ITT) vezettek le az ese-mény szervezői, melyhez egyikük püspöki ruhába öltözött. Az átváltozta-tás szövegének elmondása után „Ha gyóntatok, járuljatok szentáldozás-hoz” kijelentéssel hívta "áldozni" a résztvevőket az álpap, gúnyt űzve a Katolikus Egyház szentségéből.
     Hátborzongató módon egy ABORTUSZTABLETTA feliratú zacskóból osztotta ki a résztvevők-nek az Oltáriszentséget kifigurázó „abortusztablettákat”, mindegyik tablettánál elismételve, hogy „Krisztus teste”.
Míg Jézus a keresztények számára az Életet jelképezi, a tüntetők ezzel a halált hozó tablettával azonosították, meggyalázva ezzel a katolikusok hitét.
     Magyarország Alaptörvénye kimondja, mindenkinek joga van a véle-ménynyilvánítás szabadságához, viszont annak a gyakorlása nem irányul-hat vallási közösségek méltóságának megsértésére. A közösséghez tartozó személyek jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, embe-ri méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni. (IX. cikk (1), (4), (5))
    Akár hívők vagyunk, akár nem, jóérzésű emberként emeljük föl szavun-kat ez ellen a keresztény közösséget nagy nyilvánosság előtt súlyosan sér-tő megnyilvánulás ellen!
Csatlakozzon petíciónkhoz, és írja alá nyílt levelünket a botrányos esemény szervezőinek, hogy kérjenek bocsánatot azoktól az emberektől, akiket vallásukban vagy személyükben megsértettek!
     Tiltakozó aláírását megteheti az alábbi linken:
http://www.citizengo.org/hu/sc/34019-felhaborito-vallasgyalazas-abortusztablettaval

(Zaymus Eszter CitizenGO)

U.i.: Nacsa Lőrinc, az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség (IKSZ) elnöke keddi sajtótájékoztatóján bejelentette, följelentést tesznek a szervezők és a "vallásgyalázó fiatalember" ellen. (MTI)
     A szerkesztő két megjegyzése:
1) Próbált volna meg ennek analógiájára valaki eljátszani egy másfajta szituációt, mondjuk egy közelkeleti állam nagykövetsége előtt ‒ gondolom ‒, pár perc után elvitték volna a rendőrök a kisebbség gyűlölete miatt.
2) Csoda-e, hogy egy kő-ateista párt-variátum parlamenti képviselője is részese volt a sátáni gyalázatnak!

Egy tanúságtevő élet befejezése
     Életszentségének híre, mely már életében is jelentős volt, halála után tovább növekedett, ezért a birminghami érsek 1958-ban kezdeményezte kanonizálását. II. János Pál pápa 1991. január 22-én a tiszteletreméltóak közé sorolta, 2010. szeptember 19-én a birminghami Cofton Parkban boldoggá avatta XVI. Benedek pápa. Ez volt az első boldoggá avatás Angolföldön történt, ahol először járt pápa Angliában a reformáció óta. A misére ötvenezren mentek el.
     Newman nyelve az angol nyelv fejlődésében Shakespeare óta a legmagasabb fokot jelenti, művei az angol irodalom remekművei közé tartoznak. Irodalmi munkássága rendkívül nagyméretű volt. Összegyűjtött munkái még életében, 1870-1879 között, harminchét kötetben jelentek meg, amit még hat posztumusz kötet követett, köztük a Meditations and Devotions, melyek a keresztény áhítat maradandó kincseivé váltak. Költeményeket is írt (Lyra Apostolica).
     A nagy megtérő személye azért is vált fontossá, mivel Anglia liberális törvényalkotása miatt sokan döntöttek úgy, hogy áttérnek a katolikus hitre. Így bátran állíthatjuk, hogy Newman személye és teológiája mind a mai napig aktuális.

Végszó boldogunktól
     „Ne a látható dolgokra figyeljünk, hanem a láthatatlanokra. Mert ami látható az ideigvaló, ami pedig láthatatlan, az örökkévaló. (...) Hagyjunk csak fel a világ szeretetével és kövessük Urunk és apostolai parancsolatait és azután hamarosan meglátjuk, mint kellene teljességgel éreznünk és mi az Egyház helyzete. De addig is, akár hisszük, akár nem, igazság marad, hogy az Egyház ereje, mint eddig is, nem földi törvényekben, emberi támogatásban vagy a polgári helyzetben rejlik, hanem a maga sajátos adományaiban; azokban a nagy adományokban, melyeket Urunk boldogságoknak nyilatkoztatott ki. Boldogok a lelki szegények, akik sírnak, a szelídek, akik szomjúhozzák az igazságot, az irgalmasok, a tisztaszívűek, a békességesek, az üldözöttek”.
     (Boldog Henry Newman megtéréstörténete befejeződött, de a sorozat folytatódik!)

Imádság
     Ó nagy Istenanya! Így kiál-tunk hozzád Szent Bernáttal: szólj királynőnk Szent Fiadnak, aki meghallgat téged s elnyersz mindent, amit kérsz! Járj tehát közbe értünk nyomorultakért ó Mária, mi szószólónk! Szolgáid vagyunk mindannyian, akik különös módon akarunk Neked szolgálni. Te mindenkivel jót cselekszel, még azokkal is, akik téged nem ismernek, nem tisz-telnek, sőt sértegetnek és gyű-lölnek! Így mennyivel inkább remélhetünk mi a te Irgalmas-ságodban, akik tisztelünk, szeretünk, s benned bízunk.
   Ó irgalmasság Anyja, íme felajánljuk neked szívünket, melyet a Szent Keresztségben Jézus Krisztus Vére tisztára mosott, de melyeket a bűn később újból beszennyezett. Felajánljuk ezeket neked, hogy újból megtisztítsd. Óh Mária könyörögj érettünk Szent Fiadnál, hogy elnyerjük az üdvösséget! Amen.

2.1 §. Mária irgalmas szószóló, aki nem vonakodik a legnyomorultabbért is könyörögni
     Az indítóokok, melyek bennünket arra bírnak, hogy szeretetteljes királynénkat, Máriát szeressük, oly nagyok, hogy azt szeretnék, ha az egész világon dicsérné Őt, és minden szentbeszédben kizárólag Máriáról beszélnének. Ha így lenne is, sőt, ha minden ember életét adná érted Anyánk, akkor sem tudnánk csekély mértékben sem leróni az Irántad való tartozásunkat. Képtelenek lennénk viszonozni azt a gyengéd szeretetet, amellyel minden ember, sőt a legnyomorultabb bűnös iránt is viseltetsz.
     Boldog Jordán Raimund ‒ aki magát alázatból a tudatlannak nevezte ‒ azt állítja, hogy Mária képtelen nem szeretni azokat, akik őt szeretik ‒ sőt mi több ‒, szolgál azoknak akik őt szolgálják mégha mégoly bűnösök is. Minden befolyását arra fordítja, hogy számukra isteni Fiánál bocsánatot eszközöljön ki. (Idiota Praef. in Cant) (111-112-113. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott. Légy te az első!

Krisztus Ügye
     A „Krisztus Ügye” lelki család 1975-ben Rómában Newman-szimpóziumot szervezett. A konferencia után White bíboros kérte, hogy a közösség vállalja el feladatának Newman életművének népszerűsítését. Ezután megalakult a Newman Barátai Nemzetközi Központ (International Centre of Newman’s Friends), amelynek azóta több országban van speciális Newman-könyvtára. Sokan nem tudnak róla, hogy Magyarországon működik egy Newman-központ, amely egy Newman-könyvtárat is tart fenn Budán. Az intézményről Beatrix Van den Borre FSO nővért, a Krisztus Ügye közösség tagját kérdeztük, aki a könyvtár vezetője. A könyvtárban várják mindazokat, akik érdeklődnek John Henry Newman bíboros élete és munkássága iránt. Newman hitbeli éleslátása persze elsősorban a teológusoknak érdekes, ugyanakkor meglepő, hogy milyen sokan lelkesen olvassák. Magyarországon a Newman Breviáriumnak köszönhetően lett igazán ismertté és népszerűvé.
     Elérhetőség: Newman Központ, H-1125 Budapest, Városkúti út 1/A.
     Telefon: 275-5827; e-mail: newman.kozpont@daswerk-fso.org
     honlap: http://www.newmanfriendsinternational.org/newman/
     Irodalmi munkássága rendkívül nagyméretű volt. Összegyűjtött munkái még életében, 1870-1879 között, harminchét kötetben jelentek meg, amit még hat posthumus kötet követett, melyek a keresztény áhítat maradandó kincseivé váltak.
     2010-ben százkilencvenöt, 2011-ben pedig száz könyv és cikk jelent meg Newmannal kapcsolatban.

1.7 §. Mária hatalmas szószóló, mert mindnyájunk számára képes kieszközölni az örök boldogságot
Példa
     P. Razzi, kamalduli szerzetes elbe-széli (Mirac. 47.), hogy egy ifjút ami-kor atyja elhunyt, az édesanyja a feje-delem udvarába küldte. Mivel az anya a Boldogságos Szűz bensőséges  tisztelője volt, megígértette fiával, hogy mindennap elimádkozik egy Üdvözlégyet a végén e záradékkal: »Állj mellettem, ó áldott Szűz, halá-lom óráján!« Megérkezvén az ifjú a fejedelemhez, rövid idő alatt annyira átengedte magát szenvedélyeinek, hogy elbocsátották az udvartól. Szakmája és megélhetése nem lévén, kétségbeesésében elhatározta, hogy útonálló lesz. De még ebben az álla-potában sem hagyott fel az anyjának tett ígéretével, hogy magát naponta a Szűzanyának ajánlja. Egy idő után  azonban elfogták és halálra ítélték. Amikor a börtönben elérkezett kivégzésének előestéje, a szokottnál komolyabban kezdett gondolkodni szégyenén, és anyja fájdalmain. Keserves sírásba tört ki s képtelen volt megvigasztalódni. Midőn észrevette az ördög, mennyire erőt vett rajta a szomorúság, megjelent előtte szép ifjú alakjában és megígérte neki, hogy kiszabadítja a fogságból és a kivégzés elől, ha eleget tesz kívánságainak!
     Az elítélt mindenre késznek mutatkozott, ám ekkor az ördögi alak, megvallotta kilétét s azt, hogy a segítsége ellenében, a fiúnak meg kell tagadnia Jézus Krisztust és a Szentségeket, mit az elítélt meg is tett. Erre azt mondta neki az ördög, hogy tagadja meg Máriát is és mondjon le a segítségéről. »Na ezt nem fogom sose megtenni!« ‒ felelte a fiú, majd belekezdett az Üdvözlégybe, amit anyja tanított neki, a végén így kiáltva: »Ó áldott Szűz, segíts meg halálom óráján!« E szavaknál eltűnt az ördög. Az ifjú ráeszmélve, hogy Jézus megtagadta, igen elszomorodott e súlyos bűne miatt és Máriához fordult, aki nagy bánatot eszközölt ki számára bűnei felett és a kegyelmet, hogy sírva és bűnbánattal eltelve meggyónhatott.
     Midőn a kivégzés helyére vezették, egy Mária szobor előtt haladt el, melyet szokásos fohászával üdvözölt: »Ó áldott Szűz, segíts meg halálom óráján!« Ekkor valamennyi jelenlévő láttára a szobor meghajtotta a fejét, az üdvözlés viszonzásaként. Az ifjú egészen megilletődve engedelmet kért, hogy megcsókolhassa a szobrot. A poroszlók eleinte nem akarták ezt megengedni: mivel azonban a tömeg zúgolódni kezdett teljesítették kérést. Amint azonban az ifjú meg akarta csókolni az Istenanya szobrának lá-bát, látni lehetett, amint a szobor megragadta kezét – oly erősen tartva –, hogy nem lehetett őt eltávolítani onnan. Ezek láttára minden oldalról felzúgott a kiáltás: »Kegyelem, kegyelem!« ‒ mire az elítéltet szabadon bocsátották. Az ifjú visszatért hazájába, igen épületes életet élt s mindig benső szeretettel viseltetett Mária iránt, aki őt az ideig való és örök haláltól is megmentette. (110-111. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Tanítása 7
     „Napjainkban nem törekednek-e csaknem mindenhol a világban a vallás nélkülözhetővé tételére? Hirdetik, hogy a vallásosság nem nemzeti-, hanem magánügy. Nem kísérlik-e meg kizárólagossá tenni a vallás nélküli nevelést? Nem kísérlik-e meg, hogy a hasznosságot és nem az igazságot tegyék az állami törvények s rendelkezések iránymutatójává? Nem kísérlik-e meg mást belemagyarázva kiforgatni a Szentírást? /Sajnos/, a gonosz összeesküvésével állunk szemben, mely a világ minden részén szervezkedik, intézkedik, hogy Krisztus Egyházát gúzsba kösse és előkészítse az utat az általános elszakadásra! Ez a nagy aposztázia vajon megszüli-e az Antikrisztust, vagy halasztódik még? Mindenesetre ez a taktika összes jeleivel és eszközeivel a sátántól ered! Távol álljon tőlünk, hogy megtévesszenek szép ígéretei, melyben mérgek van rejtve. Ne gondoljátok, hogy ügyetlen a mesterkedésben! Csalétkeit nagyon is nyíltan kínálja: Ígér polgári szabadságot, egyenlőséget, jó üzletet és jólétet, ígéri az adók csökkentését és reformokat. Ezáltal fedi el műve sátáni célját, melybe be akar minket is vonni. Ezért gúnyolódik az elmúlt időkön és a hagyományos intézményeken. Nekünk azonban szükséges megértenünk, hogy az első keresztények helyzetében vagyunk; ugyanazon friggyel, papi renddel, szentségekkel és kötelességgel!   Tudatosítanunk kell, hogy egy bűnben fetrengő világban élünk, hogy helyzetünket felmérve lehessünk tanúságtevők Krisztus mellett. Az szükséges, hogy éber legyen a szívünk, éberek legyünk a reményre /mentsük a lelkeket/ és várjuk az Ő második eljövetelét.”
     „A mi földünk, amely minden tavasszal újra zsendül, egy napon a dicsőségnek és fénynek új világában újjá sarjad. Az lesz az örök tavasz. Megjön, bármennyire késsék is!” (folytatása köv.)

1.6 §. Mária hatalmas szószóló, mert mindnyájunk számára képes kieszközölni az örök boldogságot
     Firenzei Szent Antonin azt tanítja (P. 4. tit. 15. c. 17. §. 4.), hogy a Boldogságos Szűz anyai imádságai, parancshoz hasonlók, miért is lehe-tetlen, hogy Mária valamely kérésé meghallgatás nélkül maradjon. Ezért Szent Germán (In Enc. Deip.), hogy a bűnösöket bátorítsa, a Máriának való felajánlásra biztatja őket, ezzel az imával: »Minthogy te, ó Mária, Isten előtt egy anya tekintélyének örven-desz, ennélfogva a legnagyobb bűnösök számára is kieszközölheted bűneik bocsánatát, mert a hatalmas Isten, elismervén Téged valóságos anyjának, egyetlen kérésedet sem fogja visszautasíthatni«.
      Szent Brigitta (Revel. lib. 4. c. 74.) maga hallotta, hogy a szentek az égben következő módon fordultak Máriához: »Ó áldott Királynő, mi az ami lehetetlen előtted; hiszen lásd, neked csak akarnod kell, és meg is van!« E tényre vonatkozik e híres mondás is: »Amit Isten puszta akaratával keresztül vihet, ugyanazt megteheted te, ó Szent Szűz, imádságod által«. (Quod Deus imperio, Tu prece, Virgo potes.) Szent Ágoston kérdi, vajon nem illő-e az Úrhoz, hogy ily módon mutatja ki Anyja iránti tiszteletét? Hiszen Ő maga biztosít róla bennünket, hogy a végből jött a földre, hogy a törvényt betöltse, nem pedig, hogy meg szüntesse; már pedig a törvény többek közt azt is parancsolja, hogy tiszteljük atyánkat és anyánkat.
Nikodémiai Szent György mindezekhez hozzáteszi, azzal, hogy Jézus Máriának minden kérését meghallgatja, anyja iránt tartozó köteles háláját rója le a Fogantatásához beleegyezéséért, melynek Üdvözítőnk a Megtestesülését köszönhette. (Or. de ex. Mar.) Szent Method vértanú pedig így kiáltott fel: »Örvendj ó Mária, ki oly szerencsés vagy, hogy adósod lett az, akinek minden ember adósa, de Aki senkitől sem fogad el semmit«. (Orat. in Hyp. Dom.)
     Mi valamennyien mindazzal tartozunk Istennek, amivel bírunk, mert mindenünk az Ő adománya; egyedül Neked tartozik Isten, mivel megtestesülésénél tőled nyerte Szent Testét.
      Szent Teofil alexandriai püspök, Szent Jeromos kortársa, következő sorokat hagyta számunkra hátra: »A Fiú örül, ha anyja kér tőle valamit, mert mindenben anyja kedvéért óhajt bennünket részesíteni, hogy ily módon megjutalmazhassa mindazon jótéteményeket, miket tőle nyert; hi-szen Szent Testét is neki köszönhet-te«. Szent Ágoston szerint ennélfogva nagyobb hatalommal is bír mindenki másnál, hogy bennünket az üdvösség útjára segítsen. (Orat. 2. de Ass. B. Virg.)
     Damaszkuszi Szent János a következő szavakat intézte Máriához: »Óh Mária, minthogy Istenednek anyja vagy, ennélfogva mindnyájunkat megmenthetsz könyörgésed által, mert imádságaid istenanyai voltodból nyerik erejüket«.(Ex. men. I. Jan. Od 4)
     Fejezzük be tehát Szent Bonaventurával: »Ó bizonnyal végtelen és csodálatraméltó a mi Istenünk jósága, aki téged, ó Szentséges Anya, szószólónkul akart adni, hogy hatalmas közbenjárásod által minden jót, megszerezhess számunkra. Valóban nagy az Úr Irgalmassága, aki saját Anyját adta szószólónkul és a kegyelmek közvetítőjéül«. (In Salve Reg.) (109-110. oldal)

Tisztelt Olvasóim figyelmét felhívom a magyarországi Mária Rádió csütörtöki adásaira, melyben e blog szerkesztője tart előadást a "Mária-korszak jelenéseiről" 25 percben!
A műsor, minden csütörtökön (GMT) 13 óra 25-től 13.50-ig tart!
Tekintve, hogy a Mária Rádió anyagi és frekvencia gondokkal küszködik, nem csak a Budapesti fő-frekvenciája szűnt meg, de még az internetes elérhetőségei is beszűkültek! --- (Támogatási lehetőség ITT!)
Alább, ezért adok meg három linket is, hogy valamelyikkel sikeresen hallgathassák a Szűzanya magyarországi rádióját! (A 3. link nem megnyílik, hanem felírja magát, amire rá kell kattintani vagy ki lehet tenni az asztalra!)

http://www.mariaradio.hu/MRonline.php?r=

http://cloudrad.io/radiomariahungary/

http://honlap.mariaradio.hu:8000/mr.m3u

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Begyik Tibor

Trombitás Istvánné, Morvai Teréz: MOST!

Most segíts meg Mária
Magyar hazánk védő-asszonya!
Reád bízta István népét,
Kérünk: hozz nékünk békét!

S gyújts szeretetlángot,
Mely átöleli az egész világot!
Ne hagyj minket árván,
Mert felettünk van most a sátán!

Óh, Szűzanyánk benned bízunk,
Csak Tehozzád fohászkodunk.
Kérve kérjed Szent Fiadat,
Mert igazságot csak ő adhat!

Vigasztalást csak Ő nyújthat.
Ez a felbőszült világ Benne bízhat,
De a sátán örökre a mélybe hullhat.
Uram, Jézusom – ez rajtad múlhat!

Magyar hazánk védő-asszonya,
Most segíts meg Szűz Mária!
Bízva mindig hitben éljünk:
Isten Fia add, hogy hozzád térjünk!
Ámen.

(2016. Kistelek)

Tanítása 6

     „A világ túl akar kiabálni titeket, és meggyőzni arról, hogy csak, ő értelmes és okos, a vallás fölösleges... A rosszat jónak, a jót rossznak nevezi. És biztos, hogy kísértést fogtok szenvedni, de »virrasszatok és imádkozzatok, nehogy kísértésbe essetek” (Mt 26,41)! „Vagy ti győzitek le a világot, vagy a világ győz le titeket. Döntsetek hát, és ne feledjétek: A szabadságot Krisztus szerezte meg nekünk. Álljatok tehát szilárdan, és ne hagyjátok, hogy újra a szolgaság igájába hajtsanak benneteket” (Gal 5,1). Kezdjünk el hinni, kezdjük el Krisztussal, kezdjük az Ő keresztjével és a megaláztatásokkal, melyekhez elvezet minket. Engedjük, hogy magához vonzzon minket Az, akit fölemeltek, hogy így nekünk ajándékozhassa önmagát és mindent. Keressük hát elsősorban »az Isten országát és annak igazságát«, és e világ minden dolgát »megkapjátok hozzá« (Mt 6,33)! „Csak azok örülhetnek igazán ennek a világnak, akik kapcsolatba léptek a láthatatlan világgal. Csak azok örülnek neki, akik előbb megtanultak elveszíteni és megtanultak lemondani róla. Csak azok képesek igazán lakomázni, akik előbb böjtöltek. Csak azok képesek élvezni a világot, akik megtanulták, hogy ne éljenek vissza vele, és csak azok öröklik, akik a jövendő élet árnyékaként fogadják, s ezért a jövendőért el akarják hagyni ezt a világot.” (folytatása köv.)

1.5 §. Mária hatalmas szószóló, mert mindnyájunk számára képes kieszközölni az örök boldogságot
     Különben bizonyos, hogy itt a földön egyetlen teremtmény sem eszközölhet ki nekünk annyi kegyelmet, mint a szent szószólónk Mária. Ugyanezt mondja a Szent Szűzről párizsi Vilmos is: »Egyetlen teremtmény se képes oly sok és oly nagy dolgokat a nyomorultak számára kieszközölni, mint te; Isten ez által téged nem mint szolgálóleányát, hanem mint Anyját akar tisztelni«. Elég, hogy Mária szóljon, s Fia mindent megtesz mindent. Az Úr az Énekek Énekében a menyasszonnyal társalogva, akiben Máriára ismerünk, így szól: »Ki a kertekben laksz, s barátok lesik szavadat: hadd halljam hangodat!« (8,13)
     A barátok alatt a szenteket kell értenünk. Valahányszor ezek földi tisztelőik számára valamely kegyelmet kívánnak, mindaddig várakozniok kell, amíg királynéjuk azt számukra kikönyörgi, mert (miként azt az ötödik fejezetben bebizonyítottam) minden kegyelem Mária által jut el hozzánk.
De mily módon nyeri el Mária ezeket a kegyelmeket? Nos elég, ha szavát hallatja: »hadd halljam hangodat!«
Párizsi Szent Vilmos is hasonlóképpen értelmezi e jézusi szavakat: »Te, aki az égi paradicsomban laksz, könyörögj csak teljes bizalommal azok érdekében, akiket gondjaidba vettél; mert én nem feledkezem meg arról, hogy a Fiad vagyok és éppen azért képtelen lennék tőled, bármit is megtagadni. Csak emeld fel szavadat; mert ha Fiad hall téged, már meg is hallgatott«.
     Gottfried apát szerint Mária, bár könyörgéseivel eszközli ki a kegyelmeket Istentől, mégis bizonyos fokban ‒ mint anya ‒, parancsoló módon kér. Ennélfogva erősen meg lehetünk győződve arról, hogy mindent meg fog nyerni számunkra, amiért könyörög. (Serm. 8. de B. Virg.)
     Valerius elbeszéli (Lib. 5. c. 4), hogy a Rómát ostromló Coriolánt, sem a polgártársainak, sem barátainak könyörgése nem volt képes feltett szándékától eltéríteni. Mihelyt azonban anyja, Veturia megjelent előtte és felkérte a Róma alól való elvonulásra, az tüstént felhagyott az ostrommal. Márpedig, Mária könyörgései sokkalta hathatósabbak, ha kéri Fiát, mint Veturiáéi Coriolánnál.
     P. Justin szerint (In Lit. B. V. verb. Virgo potens.) Mária egyetlen sóhajával többet tehet, mint az összes szentek szószólása. Ugyanezt maga a sátán is beismerte Szent Domonkos előtt, aki őt arra kényszerítette, hogy egy tőle megszállott lélek szája által hirdesse, hogy Istennél Mária egyetlen sóhajának értékét Isten előtt. (108-109. oldal) (Képen: Veturiát kérleli anyja)

Tisztelt Olvasóim figyelmét felhívom a magyarországi Mária Rádió csütörtöki adásaira, melyben e blog szerkesztője tart előadást a "Mária-korszak jelenéseiről" 25 percben!
A műsor, minden csütörtökön (GMT) 13 óra 25-től 13.50-ig tart!
Tekintve, hogy a Mária Rádió anyagi és frekvencia gondokkal küszködik, nem csak a Budapesti fő-frekvenciája szűnt meg, de még az internetes elérhetőségei is beszűkültek! --- (Támogatási lehetőség ITT!)
Alább, ezért adok meg három linket is, hogy valamelyikkel sikeresen hallgathassák a Szűzanya magyarországi rádióját! (A 3. linket telepíteni kell!)

http://www.mariaradio.hu/MRonline.php?r=

http://cloudrad.io/radiomariahungary/

http://honlap.mariaradio.hu:8000/mr.m3u

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Begyik Tibor

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Tanítása 5  
     „Vigyázzatok, nehogy a világ elcsábítson titeket” ‒ figyelmeztet a ma már boldoggá avatott Newman bíboros. „Honnan van, hogy a láthatatlan világról nincs meg bennünk az az igaz kép, melyet a hit ad meg, hanem csak puszta álom él bennünk, mely egy éjszakán át tart, de reggel a világi gondok szétfoszlatják. Bent van-e Isten állandóan a mi gondolatainkban? A nap folyamán gondolunk-e rá és az Ő Fiára, a mi üdvözítőnkre? Amikor eszünk és iszunk, hálát adunk-e neki, még pedig nem csupán külső megszokásból, hanem szívből? Amikor magában véve helyes dolgot teszünk, fölemeljük-e lelkünket hozzá, és törekszünk-e arra, hogy az ő dicsőségét mozdítsuk elő? Mikor hivatá-sunkat gyakoroljuk, gondolunk-e reá és az a kívánság lelkesít-e, hogy az Ő akaratát még jobban megismerjük és még tökéletesebben betöltsük? Vágyva-vágyjuk-e az ő kegyelmét, hogy minket megvilágítson, megújítson és megerősítsen?”
     „Ne elégedjünk meg önmagunkkal; ne a saját céljainkban lássuk boldogságunkat, ne tegyük e világot az otthonunkká, ne barátaink között érezzük magunkat otthon; de tekintsünk egy boldogabb ország felé: a menny felé.” Ezt pedig csak a bűnbánó, a szentségi életet élő ember remélheti!
     „Tegyük fel, hogy a szentségtelen életet élt ember a menny-országba kerülne, ez a disszonancia ezerszerte nagyobb szenvedés lenne a számára, mintha a pokol tüzében égne!” (folytatás köv.)

1.4 §. Mária hatalmas szószóló, mert mindnyájunk számára képes kieszközölni az örök boldogságot
     Máriának, míg e földön élt, minden gondolata kizárólag Isten dicsőségére és a nyomorultak megsegítésére irányult. Már eleve elnyerte a kegyelmet, hogy minden kérésé meghallgatásra találjon. Bizonyítja ezt a kánai menyegző esete is, ahol a Boldogságos Szűz látva a násznép szomorúságát és megszégyenülését, kérte Szent Fiát, hogy segítse meg őket egy csodával, mert »Nincs boruk!« Erre azonban Jézus, mintha megtagadná Anyja kérését, lényegileg így válaszolt: Mi közünk hozzá, hogy van-e boruk vagy nincs? Hiszen, csodatetteim ideje még nem érkezett el! Ennek ellenére azonban a Szűzanya ‒ mintha Fia helyeselte volna ‒, meghagyta a szolgáknak: »Tegyétek, amit mond!«
Ezek után Krisztus ‒ hogy Anyja kedvébe járjon ‒, tényleg borrá változtatta a vizet.
De kérdezhetnénk, miképp lehetséges, hogy bár nem jött el a csodatettek és az evangélium hirdetésének ideje, a csoda ‒ Isten örök tervei ellenére ‒ mégis idő előtt megtörtént?
     Az esetből kitűnik, hogy bár semmi sem történik az isteni végzés ellenére, mégis öröktől fogva úgy határozott Isten, hogy Anyjának egyetlen kérését sem fogja visszautasítani. Mivel pedig Mária ismer-te Istentől nyert előjogát, azért mondta a szolgáknak, hogy tegyék csak amit Fia mondani fog nekik. Így értelmezi ezt Szt. Chrysostomus is: bár Jézus tartózkodó a feleletet adott, mégis Anyját megtisztelen-dő, nem habozott kérésének eleget tenni.
Szent Tamás szerint is Jézus kijelentésével, hogy »Még nem jött el az én órám«, tudtunkra akarta adni, hogyha más valaki kéri, bizonyára elhalasztotta volna idő előtti csodatettét, de Anyja óhajára azonban haladéktalanul megtette. (Apud defens. cultus Mariani auctore R. D. Henr. de Cerf. pag. 129.) Szent Cyrill és Szent Jeromos ugyanezt tanítják. (107. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Tanítása 4
     Newman számára az Isten gondviselése mindent átfog, mindent magába foglal. Semmi sem létezik, amit ne az isteni Gondvi-selés irányítana, semmi sincs, amit ne hasz-nálna vagy ne tudna felhasználni. Az ember szabad, de szabad döntéseit mind felhasználja isteni terve megvalósítására. Igehirdetésének konkrét sajátossága, hogy újra és újra zseniá-lis érzékkel tapint rá a felületesen hívő ember problémáira, és leplezi le azokat az ellent-mondásokat, melyek a magukat keresztény-nek nevezők gondolkodásában és magatartá-sában jelen vannak. Tudja, hogy ahhoz, hogy megtérésre vezessen, nem elég, ha hittel és meggyőző erővel mutat rá az evangéliumi eszményre, hanem arra is szükség van, hogy langyos életvitelünket szembesítse az Evan-géliummal.
     Newman azonban nem lenne Newman, ha itt megállna, ha beérné a leleplezéssel és szembesítéssel. Ő ennél mindig tovább megy: fölemel és utat mutat. Nem menti fel a gyen-gét és megalkuvót, nem is szolgál emberi vigasztalással, de még csak azzal a kegyes hivatkozással sem éri be, hogy „Isten irgalma végtelen”, hanem a kegyelem művét keresi, és azt állítja hallgatósága elé példának. Majd pedig rámutat, hogy Isten erejének segítségé-vel, az Ő kegyelmével együttműködve mi magunk hogyan tudunk Isten előtt igazakká válni. (folytatása köv.)

1.3 §. Mária hatalmas szószóló, mert mindnyájunk számára képes kieszközölni az örök boldogságot
     Igaza van Szent Anzelmnek: »Amit te kívánsz Szent Szűz, az nem maradhat teljesületlenül; mert neked csak akarnod kell, s biztosan megtörténik minden; (De exc. Virg. c. 12.) ha mindjárt a legistentelenebb bűnöst akarnád is a szentség magas fokára emelni, az is biztosan meglesz«. Nagy Albert a következő szavakat adja Mária ajkaira; »Kérni kell engem, hogy akarjak valamit, mert ha egyszer akarok, úgy meg is történik biztosan«. Midőn Damiáni Szent Péter (Serm. I. de Nat. B. V.) egy ízben Máriának e nagy hatalmáról elmélkedett, kérte Őt, hogy legyen részvéttel irántunk, miközben így kiáltott fel: »Ó Mária, bűnösök  szószólója! Mivel oly szeretetteljes a te szíved, ennélfogva nem bírod nyomorúságunkat szemlélni anélkül, hogy részvétre ne gerjedj irántunk; minthogy azonban egyúttal oly hatalmas is vagy Istennél, hogy összes pártfogoltjaidat képes vagy az elmerüléstől meg menteni, arra kérlek, végy gondjaidba, mert minden reménységemet beléd helyezem! Ha az én könyörgésem nem volna képes Téged részvétre indítani, úgy hát saját jóakaró szíved keltsen Benned irántam szánalmat, legalább saját nagy hatalmad bírjon arra, hogy engem megsegíts, mert hiszen Isten avégből tett Téged oly hatalmassá, hogy annál nagyobb irgalmassággal igyekezzél bennünket oltalmadban részesíteni, minél nagyobb a befolyásod felsegítésünkre«.
     Szent Bernát is arról biztosít bennünket, hogy Mária valóban végtelenül gazdag hatalom Irgalmasság dolgában. »Isten iránti nagy szereteténél fogva, Mária irgalomteljes szíve határtalan részvéttel van irántunk is, miként ezt tetteivel állandóan be is bizonyítja«. (Serm. 4 de Assumpt.) (106-107. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Tanítása 3
     Az emberek nem akarják megérteni, hogy lelküket az isteni igazságnak alárendeljék, mintegy belenyugodva abba, hogy az áldások méltatlanoknak is adattak, hogy ,,a mennyek országa hasonló a hálóhoz, amely mindenfélét összefog”. Kitérnek különféle módokon e titokteljes megállapítás elől. Sokan feledik, hogy rossz emberek is lehetnek az Isten Egyházában, azt akarják hinni, hogy csak a jó emberekből áll. Kiagyaltak egy tökéletes és láthatatlan egyházat, melyet csupa szentekkel népesítenek be és e látható egyházat, csak e világ részének, egy intézménynek, felekezetnek vagy pártnak tekintik. Ha pedig, elismerik isteni alapítását, akkor meg így vagy úgy kisebbítik a hit- és szentségbeli színtartalmát és kiváltságait. A szentek közösségét puszta névnek és az összes keresztényeket körülbelül egyformáknak tekintik, s ezzel végeredményben az Egyházról és a küzdelemről szóló minden fogalmat kiüresítenek...
     A hit és hitetlenség, alázatosság és dölyf, szeretet és önzés az apostolok korától kezdve egy és ugyanazon testben volt egyesítve, semmiféle emberi módon nem lehet az egyiket a másiktól elválasztani. Mindazoknak, akik az Egyházban vannak, ugyanazok a kiváltságaik. Mindnyájan meg lettek keresztelve, mindannyian járulhatnak az Oltári Szentséghez, mindannyian oktatást nyertek az igazságban. Minden időben voltak valóban, akik hamis tanításoknak hódoltak és nyíltan a bűnnek adták át magukat, s akiket ennek következtében könnyű volt felfedezni és elkerülni. Az, hogy pontosan ki tartozik az egyik és ki a másik részhez (esetenként) rejtve van előttünk és rejtve lesz az ítélet napjáig. Különböző fokban és módon különböznek egymástól, az egyikhez vagy másikhoz való ragaszkodásuk szerint. Közülük mindenki vagy a kegyelem edénye, vagy pusztulásra szánt büntetés edénye, vagy helyesebben, az lesz az Utolsó Napon, és most útban van az egyik vagy a másik irányba. Nem tudunk másokat megítélni, amiként önmagunkat sem tudjuk megítélni. Csak azt tudjuk magunkról, hogy törekszünk-e bizonyos mértékben Istennek szolgálni, vagy sem! (folytatása köv.)

1.2 §. Mária hatalmas szószóló, mert mindnyájunk számára képes
kieszközölni az örök boldogságot

     Azért tanítja Damiáni Szent Péter, hogy Mária mindent megtehet úgy a mennyben, mint a földön, s még azokat is képes a reménység boldog állapotába helyezni, akik már közel vannak a kétségbeeséshez; (Serm. I. de Nat. B. Virg.). Mert ‒ mint hozzá fűzi ‒ »ha ez az Anya, akit a szentek az Irgalmasság Oltárának hívnak, Jézusnál valamely kegyelemért könyörög számunkra, Fia oly nagy értéket tulajdonít imájának, és oly benső vággyal van anyjának örömöt szerezni ‒ hogy látszat szerint ‒, mintha Mária parancsolna, így joggal keltheti az úrnő, mintsem a szolgálóleány látszatát«. Miként Jézus itt e földön azzal tisztelte meg Anyját, hogy minden kérését tüstént teljesítette, úgy most is a mennyben hasonló módon akarja őt tisztelni, miként Szent Germán is megerősít, midőn így fohászkodik a Szűzhöz (Serm. 3. in Dorm. B. V.): »Te mindenható vagy arra, óh Istenemnek Anyja, hogy a bűnösöket megmentsd, nem szorulsz te Istennél semmi pártfogásra: mert hiszen te anyja vagy az Igazságnak és az Életnek!«
     Jeruzsálemi Kozma mondása szerint a »Te segítséged mindenható«. »Igen, Mária mindenható teszi hozzá Richard mivel a királynénak az összes törvények értelmében ugyanoly kiváltságokkal kell bírnia, mint a királynak. Minthogy azonban a Fiúnak és az anyának hatalma ugyanegy, ebből az következik, hogy a mindenható Fiú mindenhatóvá tette az Anyját«. (L. 4. de laud. Virg)
     A fentiekből következik Szent Antonin fontos megállapítása: »nyilvánvaló, hogy Isten az Egyházat Máriának nemcsak oltalma, hanem egyúttal uralma alá is helyezte« (P. 4. tit. 15. c. 20. § 2)
     A tények maguk beigazolták, hogy mindent elnyer az Anya, amit Fiától kér, ti. Szent Brigittának is tudomására lőn adva e dolog, midőn egy napon meghallotta, amint Jézus így szólt Anyjához: »Tudod szeretett anyám, mily forrón szeretlek; kérj hát tőlem bármit s elnyered; mert nem vagyok képes egyetlen kérésedet sem teljesületlenül hagyni!« Majd gyönyörűen okát is adta ennek az Úr: »Mivel te itt földön semmit sem tagadtál meg nekem. úgy én most az égben sem fogok semmit neked megtagadni« (Rev. lib. I. 4 ) mintha csak így szólt volna: »Lásd, szeretett Anyám, míg a földön éltél, sose vonakodtál irántam való szeretetből megtenni azt, amire kértelek; most, hogy az égben vagy, úgy illik, hogy én se utasítsam vissza egyetlen kérésedet sem«. Máriát tehát oly értelemben mondjuk mindenhatónak, amily mértékben azt egy teremtményről állíthatjuk, mely nem képes az isteni tulajdonság viselésére. Az Ő mindenhatósága ti. abban áll, hogy kérő imádsága által mindent elnyer, amit csak óhajt. (105-106. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Tanítása 2
     Nem kevésbé élesen fogalmaz az ún. közvéleményt illetően: „…mi sem jellemzi jobban az ürességet, mint ahogy fontos kérdésekben a nagy többség általában ítéleteket alkot. Kialakul egy közvélemény olyan kérdésekben, amelyekről a véleményt formálók éppoly kevéssé hivatottak nyilatkozni, mint a vakok a színekről – nevezetesen azért, mert a szóban forgó kérdések nekik soha semmilyen fejtörést nem okoztak. Olyan időket élünk, amikor mindenki köteles vélemény formálni minden kérdésben – legyen az politikai, társadalmi vagy vallási –, mert az valamilyen befolyással lehet a döntéshozatalra, jóllehet a nagy többség teljességgel alkalmatlan arra, hogy részt vegyen benne.” Rögtön hozzáteszi, hogy nem vonja kétségbe a „józan paraszti ész” létezését és hatékonyságát mégoly bonyolult ügyekben is – nem szabad elfelejtenünk, hogy más helyütt éppen Newman mutat rá a krisztushívők egészséges hitérzékének jelentőségére –, hanem azokat a manipulatív törekvéseket ítéli el, mely a széles tömegek előítéleteire, félelmeire, érzelmeire alapozva befolyásolják a közvéleményt, ellehetetlenítve a józan mérlegelést és ítéletalkotást. „Ezért van az, hogy a népszerűség annyira ingatag – folytatja –, a nép bálványa ma ez az ember vagy mérce, holnap meg amaz. Soha nem jutnak túl azon, hogy árnyékokat fogadjanak el valóságnak.”
     Mindezt a hit és a vallás tárgyairól való megnyilatkozásokra is érvényesnek tartja. Valahányszor a valóban átélt érzelmeknél többet mutat a szónok, hiteltelenné válik: beszéde közhelyekkel teli, lapos és üres lesz. A ún. „vallásos színezet” tévedhetetlenül jelzi a mélység hiányát. (folytatása köv.)

HATODIK FEJEZET

Azért szószólónk

1. §. Mária hatalmas szószóló, mert mindnyájunk számára képes kieszközölni az örök boldogságot
      Az anyák fiaik előtt oly nagy tekintélynek örvendenek, hogy legyenek bár ezek uralkodók, s rendelkezzenek korlátlan hatalommal, mégis az anyák sose válhatnak a fiaknak valóságos alattvalóivá. Igaz ugyan, hogy jelenleg az égben valamennyi teremtmény, s így következéskép Mária felett is a legfelsőbb hatalmat Jézus gyakorolja; (és pedig Szent Tamás magyarázata szerint istenemberi természetének elválaszthatatlan egyesülése folytán mint ember is). Az is igaz azonban, hogy Üdvözítőnk földi életében oly mélyen megalázta magát, hogy szent Anyja akaratának alávetette magát, mint ezt Szent Lukács nekünk tanítja: »És engedelmeskedett nekik«. (2,51) Szent Ambrus megjegyzése szerint Jézus Krisztus köteles volt Máriának fia gyanánt engedelmeskedni, mivel őt arra méltatta, hogy Anyjává legyen.
     Ezért is Richárd szerint, ha a többi szentről azt mondjuk, hogy egyesülve voltak Isten akaratával, úgy Máriáról állíthatjuk, hogy nemcsak ő rendelte magát alá Isten akaratának, hanem Isten akarata is alárendelte magát az övének. (Lib. I. de laud. Virg. c. 5.) Miként a többi szentről az áll: »Követik a Bárányt, amerre csak megy«.(Jel 14,4) Máriáról viszont azt állíthatjuk, hogy az isteni Bárány, aki alárendelte magát neki, mindenfelé követte őt itt a földön.
Ebből azt következtetem, hogy ámbár Mária az égben többé nem parancsolhat isteni Fiának, kérései mégis mindig az anya kérései maradnak, melyek eléggé hatalmasak arra, hogy mindent elnyerjenek, amit csak kíván. Máriát ‒ mondja Szent Bonaventura ‒ az által tünteti ki Fia mindenek felett, hogy a kegyelmek kieszközlésére irányuló kéréseit mindenható erővel ruházza fel (Spec. c. 8.), mivel ti. Mária imádsága egy édesanya kérése. (104. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Tanítása 1
     „Isten néz téged, bárki vagy, úgy, ahogy vagy, személyesen. Neveden szólít, lát és megért, olyannak, amilyennek teremtett. Tudja, mi él benned, ismeri minden legsajátosabb személyes érzésedet és gondolatodat, adottságaidat és vágyaidat, erődet és gyöngeségedet; lát örömöd és szomorúságod napján, együtt érez minden reményeddel és viszontagságoddal, osztozik aggodalmaidban és emlékeidben, bontakozó és hanyatló napjaidban; átölel és karjában hord, fölvesz és leültet, olvas vonásaidból, akár nevetésbe, akár sírásba hajlanak, akár egészségtől duzzadnak, akár betegségben hervadoznak; gyöngéden tekint kezedre és lábadra, figyel hangodra, szíved dobogására, leheletedre is. Nem szereted magad jobban, mint Ő szeret téged, nem riadhatsz vissza jobban a szenvedéstől, mint amennyire Ő szenved, hogy viselned kell; és ha mégis rád szakadt, akkor mintha magad mérted volna magadra, ha van benned üdvösségre vivő bölcsesség.” Isten legnagyobb vágya, hogy téged a legmagasabb szintre üdvözítsen!
Krisztus követőinek nem szabad sem hazug, sem meggondolatlan, sem hiábavaló és üres szavakat mondaniuk, hanem valahányszor megvallják hitüket, imádkoznak, beszélnek vagy tesznek valamit, annak őszintének és hitelesnek kell lennie, jóllehet tisztában van vele, hogy „semmi nem olyan ritka, mint a becsület és az őszinteség; olyannyira, hogy aki valóban becsületes, az már tökéletesnek számít”. Majd hosszan sorolja Urunk Jézus azon kijelentéseit, melyekben Megváltónk óva int a felszínes vallásosságtól és a könnyelműen tett fogadalmaktól.
     Kijelenti, hogy ezt a keresztényeknek annál inkább meg kell szívlelniük, mert a kor, melyben élnek, a fogadkozások kora. Rögtön hozzáteszi: „Joggal mondhatjuk persze, hogy minden kor a fogadkozások kora. Bizonyos tekintetben kétségtelenül, de napjainkban sajátos értelemben, mert most az egyéni fogadkozások idejét éljük. Mostanában (ha tetszik, ha nem) annyi a magánvélemény, annyi a fenntartás és a nézetkülönbség, annyiféle az igehirdetés meg a tanítás, hogy az szükségképpen kiéleződött minden egyes ember felelőssége önmaga és embertársai üdvösségéért!” (folytatása köv.)

2.8 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Amikor a következő napon a püspök épp látogatóban volt a templomban, Teofil nagy néptömeg jelenlétében lábai elé vetette magát, s hangos zokogás közt elbeszélte neki a történteket; egyúttal átadta ama szörnyű írást is, melyet a püspök a nép szeme láttára tüstént elégettetett. Mindnyájan sírtak a meghatottságtól s hangosan dicsőítették és magasztalták Istennek e nagy bűnös iránt tanúsított jóságát és Mária Irgalmasságát.
     Teofil ezek után ismét az Isten anyjának ama templomába ment, hol e nagy kegyelem osztályrészéül jutott, s ott három nap múlva, mialatt folyton hálát adott Jézusnak és Máriának a különös pártfogásért, nyugodt megelégedettséggel elhunyt.

Imádság
     Ó Irgalmasság Anyja és Királynéja, ki oly nagy bőkezűséggel és szeretettel osztod ki a kegyelmeket mindazoknak, akik hozzád menekülnek éspedig azért, mivel az Irgalmasság Királynéja, s a mi szeretve-szerető Anyánk is vagy. Íme, ma kegyeidbe ajánlom magam, ki oly szegény vagyok az érdemekben, de annál inkább terhelve bűnökkel, melyekért az isteni Irgalmasságnak eleget kell tennem. Ó Mária, nálad vannak az isteni Irgalmasság kulcsai, ne feledkezzél meg nyomurúságomról, ne engedd, hogy ily szegény és nyomorult maradjak; hiszen szokásod, hogy többet adsz, mint amennyit kérnek tőled, cselekedjél hát velem is hasonló módon!
     Ó Királynőm, segíts meg! Ez az egész, amit tőled óhajtok. Ha oltalmad alá veszel, úgy nincs mitől félnem, még az ördögtől sem, mert nagyobb a te hatalmad az egész pokolnál! Nem félek bűneim miatt sem ‒ melyeket mélyen megbántam ‒, mert hacsak egyetlen szót szólsz érdekemben Istennél, kieszközölheted számomra bűneim bocsánatát! Ha kegyeidbe fogadsz, nincs mit tartanom Isten igazságosságától sem, mert a te részedről mondott egyetlen ima lecsillapítja méltó haragját. Egyszóval, mindent remélek, ha Te pártfogolsz, mivel te mindent megtehetsz ó Irgalmasság Anyja, tudom, hogy örömöd leled abban, ha a legnyomorultabbat megsegítheted, s te mindig képes is vagy segíteni annak, aki konokul ellene nem szegül kegyelmeidnek. Íme én bűnös ember vagyok, de megtérni óhajtok, s meg akarom változtatni eddigi életemet.
Még ma teljesen átadom magam neked; csak mondd, mit cselekedjem, hogy Istenemnek tetszésére legyek, s remélem, hogy a te segítségeddel mindenre képes leszek, ó Mária, mert te anyám vagy, világosságom, vigasztalásom, menedékem és reménységem. Amen. (102-103. oldal)

Isten szava, szabadító szó!
     John Henry Newman életszentségére jellemző, legelső és alapvető viszonyulása a kinyilatkoztatott Isten Igéjéhez és a gyermeki engedelmesség. Ez teszi a bámulatos intellektusú gondolkodót, a matematikai tehetséget, az egyetemalapító professzort hasonlóvá ahhoz a gyermekhez, akit maga a mi Urunk állít elénk, mondván, hogyha nem leszünk hozzá hasonlók, nem megyünk be Isten országába. Newman engedelmessége nem vakhiten, hanem gyermeki bizalmon alapuló istenfélelem. Amint tehette, imádkozta a rózsafüzért. Ő tudta, hogy Isten szava, szabadító szó, melyet mindenekelőtt követni és megtenni kell, az elméletek csak ezután jöhetnek.   Saját élete példája is azt mutatja, hogy az Úr szavának engedelmeskedve előbb meghozta a maga egzisztenciális döntését, s csak ezután látott hozzá, hogy a hittől megvilágosított értelem segítségével feloldja a látszólagos ellentmondásokat Isten kijelentései között. Ez a magatartás már a maga korában is figyelemre méltó volt, hiszen a relativizmus és agnoszticizmus (a megismerhetőség tagadása) ebben az időszakban kezdett elburjánzani.   Korunkban, amikor az istenfélelemről még hittanórán és prédikációkban is alig-alig hallunk, Newman megalkuvás nélküli, egész életét, igazságkeresését, egyházi szolgálatát átható ragaszkodása és feltétlen engedelmessége Isten igéje iránt már nemcsak tiszteletet érdemel, de egyre inkább olyan kapaszkodónak is mutatkozik, mely egyedül képes a teljes elveszéstől megmenteni. (folytatása köv.)

Bármerre jársz, bármerre állsz, mondj el egy AVE MARIÁT, mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott!

2.7 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Példázat (Legenda)
     Igen híressé lett Teofil története, melyet mint szemtanú, Eustachianus, konstantinápolyi pátriárka jegyzett fel először és később Damiáni Szent Péter, Szent Bernát, Szent Bonaventura, Firenzei Szent Antonin és mások is megerősítettek, mint ezt P. Crasset »Mária tisztelete« című művében olvashatjuk.
     Teofil Adanas, Sicilia egyik városának templomában archidiakonus volt és oly általános tiszteletnek örvendett, hogy a nép püspökének óhajtotta, miatt ő alázatosságból visszautasított. Később Teofilt megrágalmazták, minek következtében állását vesztette. Ez annyira bántotta, hogy szenvedélyétől elragadtatva egy zsidó varázslóhoz ment, aki aztán összehozta az ördöggel abból a célból, hogy őt szerencsétlenségéből kisegítse. Az ördög kikötötte, hogy Teofilnak a segítség fejében meg kell tagadnia Jézus Krisztust és a Boldogságos Szűz Máriát, s e megtagadást tartalmazó nyilatkozatot saját kezűleg alá kell írnia.
     Teofil teljesítette e szégyenletes feltételeket. A következő napon belátván a püspök, hogy igazságtalanul járt el az archidiákonussal szemben, bocsánatot kért tőle és visszahelyezte őt ismét előbbi állásába. Közben azonban szegény Teofil szívét, mardosta a lelkiismeret az elkövetett szörnyű bűne miatt olyannyira, hogy folyton sírt. Végre egy templomba ment, Máriának egyik képe előtt térdre rogyott és felkiáltott: »Ó Istenemnek anyja, nem akarok kétségbeesni, hiszen te még megmaradtál nekem, s te oly könyörületes vagy, hogy tudsz és akarsz is rajtam segíteni!«
     Negyven napon át kiáltott és fohászkodott így Máriához, míg végre egy éjjel az Irgalmasság Anyja megjelent neki és így szólt hozzá: »Teofil, mit cselekedtél? Te ünnepélyesen felmondtad a barátságot Fiammal és velem, s ugyan kicsoda indíthatott téged erre?«
Ekkor Teofil így felelt: »Ó szívemnek Úrnője! Bocsáss meg nekem és eszközöld ki számomra Fiadnál bűneim bocsánatát.«
     Midőn Isten Anyja látta Teofil nagy bizalmát, egészen megenyhült iránta és megígérte, hogy könyörögni fog érte Istennél. Erre aztán Teofil is mindjobban felbátorodott, nem hagyta el többé Mária képét s megkétszerezte, bűnbánati csele-kedeteit, imáit és könnyeit. Mária nem-sokára ismét megjelent neki és most már így szólt hozzá barátságos arccal: »Örvendj Teofil, felajánlottam Istennek könnyeidet és Imádságodat s Ő kegye-sen fogadta azokat, megbocsátotta bű-neidet, de mától fogva hálásnak kell bi-zonyulnod Iránta és hűnek kell marad-nod Hozzá«. Teofil következőkép felelt: »Ó Úrnőm, csak egy dolog hiányzik még teljes nyugalmamhoz; lásd, a gonosz ellenség még kezeiben bírja amaz istentelen írást, melyben lemondtam Rólad és isteni Fiadról! Eszközöld ki, hogy azt újra visszakapjam«.
     S íme, három nappal később Teofil, éjnek idején felébredvén, keblén találta az írást, melyet annak idején a sátánnak átadott. (101. oldal)

Tisztelt Olvasóim figyelmét felhívom a magyarországi Mária Rádió csütörtöki adásaira, melyben e blog szerkesztője tart előadást a "Mária-korszak jelenéseiről" 25 percben!
A műsor, minden csütörtökön (GMT) 13 óra 25-től 13.50-ig tart!
Tekintve, hogy a Mária Rádió anyagi és frekvencia gondokkal küszködik, nem csak a Budapesti fő-frekvenciája szűnt meg, de még az internetes elérhetőségei is beszűkültek! --- (Támogatási lehetőség ITT!)
Alább, ezért adok meg három linket is, hogy valamelyikkel sikeresen hallgathassák a Szűzanya magyarországi rádióját! (A 3. link nem megnyílik, hanem felírja magát, amire rá kell kattintani vagy ki lehet tenni az asztalra!)

http://www.mariaradio.hu/MRonline.php?r=

http://cloudrad.io/radiomariahungary/

http://honlap.mariaradio.hu:8000/mr.m3u

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Begyik Tibor

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

     Életének utolsó éveit szinte teljesen megvakulva élte le, szüntelen a rózsafüzért imádkozva. 1890. augusztus 11-én hunyt el Birminghamben. Halála előtt azt kérte, hogy sírkövére e szavakat írják: „Ex umbris et imaginibus in veritatem” (árnyaktól és képektől az igazsághoz).
     Holttestét a templomban ravatalozták fel, ahova nagy számban jöttek különféle rangú és hitű emberek tiszteletüket kifejezni. A Daily Telegraph már életében, 1888 végén, az isteni dolgok nagy doktorának, a szellemi rend hatalmas és meggyőző erejű tanítójának nevezte, és halála után pedig még inkább megbecsülték munkásságát. Művei számtalan kiadást megértek, és minden nagyobb nyelvre lefordították őket.
     Az anglikán egyházból való távozása (konverziója) ellenére, némi vonakodás után ugyanúgy megőrizte az anglikánok szeretetét, amiként megnyerte a katolikus világ bámulatát és szeretetét. XII. Piusz pápa az angol nemzet világosságot árasztó fényességének és rendkívüli ékességének (lumen et decus eximium) nevezte.
     A nagy newmani látomás nem más, mint az Újszövetség látomása, a Szentlélek által adott látás. A teremtő és gondviselő Isten teljes kinyilatkoztatást adott megtestesült Fiában, akinek Titokzatos Teste (valóságos élete) az Egyház, mely hitében őrzi a megtestesülésben adott kinyilatkoztatást.
     Az Ige testté lőn és miköztünk lakozék. Az Ige, Isten üzenete, a második isteni személy a Szentlélek teremtő erejében emberré lett Mária méhében. A Szentlélek ereje adta emberségét, melyet teljes egészében Máriától örökölt. Ezáltal nem tartozik kevésbé hozzánk, emberekhez, mint az Atyához, hiszen a mi emberi természetünkhöz is maga a Szentlélek kapcsolja, akiben ő Fia az Atyának. Ez az őspünkösd azt is jelenti, hogy Jézus fogantatása és az   Egyház fogantatása csírájában egy és ugyanaz. Íme az isteni megtestesülésnek és az Egyház születésének titokzatos kapcsolata! A Szentlélek pünkösdi kiáradása a Mária köré gyűlt apostolokra Krisztus fogantatásának második megvalósulása, mellyel Krisztus Egyháza beletestesült a Szentháromság életébe. Az Egyház szent, mert a szent Isten életében részesült, tévedhetetlen a végső vallási igazságokban, mert Krisztus maga az Igazság, és az isteni élet hordozója, mert feje Krisztus, aki maga az Élet. (folytatása köv.)

2.6 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Most ezek után már teljesebben átlátjuk, mi okból akarja az Anyaszentegyház, hogy az Isten Anyját mint reménységünket üdvözöljük. Luther azt mondta, hogy nem képes elviselni, hogy a római katolikus Egyház Máriát reménységünknek nevezze, holott csak teremtmény. Mert úgymond, csak Isten a közbenjárónk és Jézus lehet a reménységünk, miként Isten elátkozza azt, aki reménységét teremtményekbe helyezi: »Átkozott ember az, aki emberben bízik«. (Jer 17,5)
     Mégis mindezek ellenére azt tanítja a katolikus Egyház, hogy hívjuk folyton segítségül Máriát és nevezzük őt reménységünknek. Aki Istenre való tekintet nélkül helyezi reménységét a teremtményekbe, egész bizonnyal megérdemli Isten átkát. Egyedül Isten a forrása és osztója minden jónak, míg egy teremtmény Isten nélkül semmivel sem bír és nem is adhat semmit. Ha azonban Isten egyszer elhatározta ‒ miként ezt be is bizonyítottam hogy ti. minden kegyelem Mária által ‒, mintegy az irgalmasság csatornáján keresztül jusson el hozzánk, lehet, sőt kell is állítanunk, hogy Mária, akinek közbenjárásával nyerünk el minden kegyelmet, a mi reménységünk. Ezért is nevezhette Őt Szent Bernát legfőbb bizalmának, reménysége egész alapjának. (Filioli, haec maxima mea fiducia, haec tota ratio spei meae. Or. Paneg. B. V.) Ezért fohászkodhatott Damaszkuszi Szent János ilyképpen a Boldogságos Szűzhöz: »Ó Királynőm, beléd helyeztem minden reménységemet, tőled várom nagy bizalommal üdvömet«.(Ap. Auriem. t. I. c. 7.) Szent Tamás Máriát üdvünk teljes reménységének hívja. (Opusc, 7.) Szent Efrém (De laud Virg.) így könyörög Máriához: »Ó Boldogságos Szűz, ha azt akarod, hogy üdvözüljek, végy védőpalástod oltalma alá; mert lásd, csak általad remélhetem, hogy megmenekszem a kárhozattól.«
     Fejezzük tehát be Szent Bernáttal: »Törekedjünk teljes szívünkből ezt az Istenanyát tisztelni; mert ez Istennek akarata, aki úgy akarta, hogy minden kegyelem az ő kezein át jusson el hozzánk«. (Serm. de Nat. B. V.) »Valahányszor tehát valamely óhajtott kegyelemért könyörgünk, ne hagyjunk fel vele, hogy kérésünkkel Máriához forduljunk és pedig telve azzal az erős bizalommal, hogy ő azt számunkra ki is fogja eszközölni«. (Serm. de aquaed.) »Mert ha te nem is érdemled meg ‒ mondja ugyanez a szent ‒, hogy Isten a kért kegyelmet neked megadja, de megérdemli Mária, ki azt számodra meg is fogja nyerni«. (Serm. J. In Nat. V.) Ugyanő még megjegyzi, hogy összes jó cselekedeteinket és imáinkat, miket Istennek felajánlunk, Mária kegyeibe is kell ajánlanunk, ha azt akarjuk, hogy az Úr azokat kegyesen fogadja. (Serm. de aquaed.) (100. oldal)

Tisztelt Olvasóim figyelmét felhívom a magyarországi Mária Rádió csütörtöki adásaira, melyben e blog szerkesztője tart előadást a "Mária-korszak jelenéseiről" 25 percben!
A műsor, minden csütörtökön (GMT) 13 óra 25-től 13.50-ig tart!
Tekintve, hogy a Mária Rádió anyagi és frekvencia gondokkal küszködik, nem csak a Budapesti fő-frekvenciája szűnt meg, de még az internetes elérhetőségei is beszűkültek! --- (Támogatási lehetőség ITT!)
Alább, ezért adok meg három linket is, hogy valamelyikkel sikeresen hallgathassák a Szűzanya magyarországi rádióját! (A 3. link nem megnyílik, hanem felírja magát, amire rá kell kattintani vagy ki lehet tenni az asztalra!)

http://www.mariaradio.hu/MRonline.php?r=

http://cloudrad.io/radiomariahungary/

http://honlap.mariaradio.hu:8000/mr.m3u

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Begyik Tibor

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Legyetek teljesen készen átadni magatokat Isten kezébe
     1864-1874 Newman legtermékenyebb időszaka volt a teológiai publikációk terén. Számos cikke, könyve és verse az egész világon ismertté vált. Amikor Newman prédikált, természetfölötti képességgel emelte fel az emberi szíveket Istenhez. Egy zseni volt, rendkívüli ékesszólással és bensőséges hitérzékkel.Fő célja az volt, hogy az embereket az élő hitre és az Isten iránti engedelmességre buzdítsa.Az igazságot keresőknek ezt tanácsolta: „Olyan benső hozzáállást kell kialakítanotok, hogy készek legyetek teljesen átadni magatokat Isten kezébe. Ő elvezet titeket a tökéletes engedelmességre.” A bánkódó bűnösöket óvta a türelmetlenségtől, nehogy túl sok imát és vezeklést vegyenek magukra. Azt tanácsolta nekik, hogy kis dolgokkal kezdjek, és bízzák magukat a gyóntatójuk vezetésére.   Boldog Newman bíboros azt mondta a kezdő keresztényeknek, hogy a hit útján próbatételeket fognak átélni: „Próbát kell kiállnom: az értelmem próbára tétetik, mert hinnem kell; az érzelmeim próbára tétetnek, mert ahelyett, hogy azt tenném amihez kedvem van, Istenre kell majd hallgatnom; a testem próbára tétetik, mert le kell majd igáznom. (…)   Ne aggódj, menj tovább: »A mennyország nem a gyáváknak való« – mondogatta Szent Fülöp.
     Szólítsd az emberek üdvözítőjét ő meghallgat téged. Meggyógyítja minden sebedet, melyet az ő szolgálatában szereztél.” (folytatása köv.)

2.5 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Ami pedig azt a megjegyzést illeti, hogy ilyesmit soha senki még csak álmodni sem mert volna, erre nézve úgy találom, hogy Szent Bernát, Szent Anzelm, Szent Bonaventura és ezek nyomán P. P. Suarez és sokan mások határozattan állítottak ilyesmit.
     Szent Bernát szerint, hasztalan kérnénk a szentektől bármi kegyel-met, ha a Szent Szűz nem lenne hajlandó annak elnyerése érdekében közbenjárni. A zsoltáros eme szavai is ezt sugallják, »Ajándékkal esdik majd tekintetedet valamennyien, a nép gazdagjai«. (Zsolt 45,13) Vagyis, Isten nagy közösségének gazdagjai a szentek, akik valamennyien Máriá-nak ajánlják magukat, valahányszor tisztelőik számára kegyelmeket kívánnak kieszközölni, és Mária nyeri meg azokat nekik.
     P. P. Suarez mondása szerint is teljes joggal vehetjük igénybe a szentek Máriánál való szószólását.
Egy napon Szent Benedek is megígérte Szent Franciskának, amikor megjelent neki, hogy a Boldogságos Szűznél szószólója lesz. (Diar. Mar. 21. Mart.)
     Ezt erősítik meg Szent Anzelm szavai, aki így fordult Máriához: »Ó Úrnőm, amit a veled közösségben élő valamennyi szent kieszközölhet, azt Te egyedül is elnyerheted a szentek segítsége nélkül«. (Orat. 45. ad S. V. Mar.) »Honnan van Neked egyedül is ilyen nagy hatalmad? Onnan, hogy te Üdvözítőnk Anyja, Istened-nek Arája, az ég és föld Királynéja vagy! Ha te nem teszel érdekünkben lépéseket, egyetlen szent se fog érettünk imádkozni. Ha azonban te kérsz számunkra valami kegyelmet Istentől, akkor biztosan eljárnak érdekünkben a szentek is, és biztosan megsegítenek bennünket«.(L. de excell. B. V. ap. Pac. Exc. 20. in salut. Angel. I. 7.)
     Ugyanezt állítja P. Segneri is »Mária tisztelője« című könyvében, melyben Sírák fiának e szavait: »Az ég kerekségét, egyedül kerültem meg« (24,8) az Anyaszentegyház is Máriára vonatkoztatja. Miként a legelső égi szférának megmozdulása maga után vonja valamennyi többi szféra megmozdulását,* így Mária is oda képes hatni, hogy az egész mennyország vele együtt kérje Istent, ha ő valakiért könyörög.
     Szent Bonaventura még megjegyzi ehhez, hogy Mária, mint Királynő megparancsolja az összes angyaloknak és szenteknek, hogy imáikat az övével egyesítsék. (In Spec. Virg. cap. 3.) (99. oldal)
__________________________
* A régiek hite szerint.

A legfelsőbb elismerés
     Útja a katolicizmuson belül sem volt problémamentes. Megtérése után sok félreértés és megaláztatás érte: egyrészről elvárták, hogy sok konvertitát hozzon az egyházba; másrészről a katolikus egyház hivatalos képviselői sokáig bizalmatlanok voltak vele szemben, „liberális katolikus”-nak tekintették. Ellenállást váltott ki a dublini egyetem felállítása is, ahol Newman a katolikusok szellemi továbbfejlesztését tűzte ki célul. 1859-ben pedig meggyanúsították a Rambler című folyóiratban a laikusok mellett írt cikke miatt. Ellenfelei közé tartozott az angol katolicizmus másik nagy alakja, Henry Edward Manning bíboros is. Meghívták az I. vatikáni zsinatra, de egészségi állapota miatt nem vett részt rajta. Bár a pápai tévedhetetlenség kihirdetésének időszerűségét vitatta, a tárgyi jogosultságát védelmezte, pl. a Norfolk hercegéhez írt híres levelében.
     Amikor a pápai székbe lépő XIII. Leó pápát megkérdezték, hogy milyen egyházpolitikát fog folytatni, mosolyogva így válaszolt: nézzék meg, hogy ki lesz az első bíboros, akit kinevezek. Ez az első bíboros John Henry Newman volt, akit lelkipásztori és tudományos munkássága elismeréséül XIII. Leó pápa 1879-ben meghívott a bíborosok testületébe. Newman a bíborosi címerére a „Cor ad cor loquitur” (a szív a szívhez szól) jelmondatot íratta.
Bíborosi kinevezésével sikerült eloszlatnia a Newmant takaró felhőket, és hazájában tiszteletet és nagyrabecsülést keltett iránta. A pápa évek múltával is „il mio cardinale”-nak (az én kardinálisomnak) nevezte és úgy nyilatkozott róla, hogy az Egyházat akarta megtisztelni kinevezésével s büszke rá, hogy neki adatott meg egy ilyen ember kitüntetése. (folytatása köv.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

2.4 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Ezért élhetett Richárd a következő hasonlattal: »Amiként a kő, amely alól kirántják az alapot, szükségszerűen leesik, így történik azzal a lélekkel is, akit Mária segítségétől megfosztanak, szükségképp a bűn fertőjébe, a kárhozatba hull.« (Lib. 8. de laud. Virg. c. 11.) Szent Bonaventura hozzáteszi, hogy Isten, Mária közbenjárása nélkül nem fog bennünket megmenteni, mert amiként egy csecsemő nem élhet meg anya nélkül, aki őt táplálja, így nem üdvösség útján sem maradhat meg, aki Égi Anyja védelmét nélkülözi! Így int bennünket: »Láss hozzá ó keresztény lélek, hogy minél nagyobb vágyad legyen Máriát tisztelni, ám ha már ily lelkületre szert tettél, legyen rá gondod, hogy ezt féltékenyen megőrizd magadban; fel ne hagyj ezzel az áhítatoddal mindaddig, amíg nem fogadtad az égben az Ő anyai áldását!« (In Cant. B. V. pro Sabb)
     »Vajon ki ismerhetné meg Istent ‒ kiált fel Szent Germán ‒ ha te, ó Boldogságos Szűz, nem tanítottad volna meg Őt megismerni? Ki fog tenélküled üdvözülni? Ki fog nélküled, ó Istennek Szent Anyja, Boldogságos Szűz Mária, Isten részéről kegyelmekre szert tenni?« (Serm. de zona Virg.) Egy másik helyen: »Ha te nem egyengetnéd előttünk az utat, ó Mária, senki se maradhatna mentes a bűnös szenvedélyek mérges marásaitól«. (Or. de Dorm. Deip.)
     Miként csak Jézus révén juthatunk az örök Atyához ‒ mondja Szent Bernát ‒, úgy csak Mária útján közeledhetünk Jézushoz; s ebből a következő szép okoskodást fejti ki: Isten úgy határozta, hogy mindnyájan Mária közvetítése révén üdvözüljünk, amiként Szűz Mária volt az út, melyen Üdvözítőnk lejött hozzánk, úgy Mária az út, melyen üdvösségre juthatunk. Ezért tehát e szent a Kegyelem Anyjának, Üdvünk Szülőjének hívja őt.
     De ha az összes kegyelmek ‒ folytatja a fenn idézett író ‒ Mária kezein keresztül jutnak el hozzánk, akkor a szentek közbenjárását kérjük, nekik is Máriához kellene fordulniok, hogy megnyerjék számunkra a kért kegyelmet! Ezt azonban eddig még senki sem hitte, de még csak álmodni sem merte. Erre nézve megjegyzem, hogy nem tévedés, és még kevésbbé helytelen dolog ezt hinni! Isten ugyanis, ha amúgy is a Szentek Királynéjának méltóságával ékesítette fel Anyját, és azt kívánja, hogy a kegyelmek Mária által osztassanak ki, miért ne határozhatna úgy, hogy a szentek is hozzá forduljanak, ha tisztelőik számára kegyelmeket óhajtanak kieszközölni? (98. oldal)

Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepe

    Az idén, tekintve, hogy március 25-e Nagypéntekre esett, az Egyház kivételesen az Irgalmasság Vasárnapját követő hétfőre helyezte! Az Annuntiatio Beatae Mariae Virginis – Urunk születésének hírüladása egyik legrégibb egyházi ünnepünk. Jézus születése előtt kilenc hónappal Gábor arkangyal a megtestesülés felkínált örömhírével látogatott Máriához. A Szent Szűz 'igen' válasza az isteni megszólításra, a megváltás művének kezdetévé tette jeles e napot. A keleti eredetű ünnep időpontját nyugaton a nagyböjt miatt több helyen áthelyezték, végül a VI. századtól március 25-ére került. 
     Urunk születése hírüladásának ünnepét 692-ben említik először, amikor a III. konstantinápolyi zsinat helyesnek ítélte a nagyböjtben történő ünneplését. E jeles nap ihlette az Üdvözlégy- és az Úrangyala-imádságokat (melynek hallatára a pokol beleremeg)!
     E Mária-ünnep első-sorban a második isteni személy megtestesüléséről szól, hiszen Jézus világba lépése hírüladásának rejtett eseményével kezdődött el. XVI. Benedek pápa szavaival: az Angyali Üdvözlet Szent Lukács evangéliumában „egy rejtve történt, egyszerű esemény – senki sem látta, senki sem tudott róla, csak Mária –, mégis meghatározó jelentőségű az egész emberiség történelmében. Amikor a Szűz kimondta igenjét az Angyal bejelentésére, Jézus megfogant, és általa új korszak kezdődött a történelemben.”
     Hazánkban sok helyütt e napon oltják a fákat, hisz' a magyar néphagyomány szerint Gyümölcsoltó Boldogasszony az oltás, szemzés napja: hiszen Szűz Mária is ekkor fogadta méhébe Jézust. A gyermekáldásra vágyó asszonyok Gyümölcsoltó napján hosszan imádkoznak a Szűzanya képe vagy szobra előtt térdelve. Van igyekezet, mely a "Nemzetközi Nőnapot" is március 25-re helyezné át (legalább is Mária Országában), hiszen az "Angyali Üdvözlet" szimbolizálja legnemesebben, a női méltóságot (igaz ami igaz)!

Forrás Magyar Kurír cikkének felhasználásával!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

A hajthatatlan igazság és kimeríthetetlen irgalom
     „A vallás drámája, az igazság és a tévedés harca mindig egy és ugyanaz. Az egyház elvei és eljárásmódjai ma éppen olyanok, mint annak idején voltak; az eretnekek elvei és eljárásmódjai ugyanazok voltak, mint ma a protestánsokéi. Erre a következtetésre jutottam, hogy a múlt holt iratai és a jelen lázas története között szörnyű a hasonlóság. Miként az V. század árnyéka vetült rá a XVI.-ra, úgy az elmúlt világ zavaros vizeiből egy szellem kelt elő az új világ ruhájába és formáiba öltözötten. Az akkori egyházról éppúgy elmondhatjuk, mint a mairól, hogy kemény, és sem ellentmondást, sem megalkuvást nem tűrő; határozott és könyörtelen; az eretnekek pedig állhatatlanok, változékonyak, óvatosak, álnokok, örökké a világi hatalomnak udvarolnak, és soha nem értenek egyet, hacsak nem az utóbbi segítségével; a világi hatalom pedig örökké csak integrál, megkísérli félretenni a láthatatlant, a hitet a parancsoló szükséggel helyettesítve. Mi értelme lett volna hát folytatnom a vitát, védelmezni az álláspontomat és a szakadárok számára kovácsolom az érveket, az ördög ügyvédjének szerepét vállalva a sokat tűrt Atanáz és a fenséges Leó ellenében? Legyen lelkem a szentekkel, és ne emeljem rájuk a kezemet!” (vö. Ap 208-209.)
     A katolikus egyházban azonban, nemcsak a hajthatatlan igazságot, hanem a kimeríthetetlen irgalmat is meg lehet találni, a kettő egyszerre van meg benne, hiszen ezt is, azt is Jézus Krisztus hagyta rá, aki maga a végső Igazság és a végtelen Irgalom. (folytatása köv.)

2.3 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Szent Bonaventura Máriát a hozzá folyamodók üdvének hívja; az Anyaszentegyház jóváhagyja, ha így imádkozunk: »Mária betegek gyógyítója«; s mi helytelen dolognak tartanók, ha Máriát arra kérjük, hogy bennünket megmentsen, holott igaz az, hogy senki se nyerheti el az üdvösséget, hacsak nem Mária által, miként ezt egy híres író megjegyezte s őt megelőzően Szent Germán is állította: »Aki megszabadul, általad szabadul meg, Mária!«.(Serm. de Zona V.) Halljuk csak, mit tanítanak még a szentek Mária közbenjárásának szükségességéről, Szent Kajetán azt mondja, hogy mi ugyan kereshetjük a kegyelmet anélkül is, hogy Máriához fordulnánk, de az Ő közvetítése nélkül azt megtalálni sose fogjuk. Szent Antonin megerősíti ezt következő szép kijelentésével: »Aki imádkozik anélkül, hogy Őt segítségül hívná, szárnyak nélkül akar repülni« (P. 3. tit. 15. c. 22. § 9.)
     Miután a fáraó kijelentette József pátriárkának, hogy egész Egyiptom felett a kormányzást kezébe adja, mindenkit, aki segítségért könyörgött nála, e szavakkal küldött Józsefhez: »Menjetek Józsefhez«. Hasonlóképpen cselekszik Isten is velünk, ha kegyelemért esedezünk nála; azt mondja Ő is ilyenkor nekünk: »Menjetek Máriához!« »Az Úr elhatározta ‒ mondja Szent Bernát ‒, hogy minden kegyelmet Mária kezén keresztül enged hozzánk jönni« (Serm. de Nat. M.), miért is Richárd tanítása szerint üdvünk Mária kezeibe van letéve, úgy hogy mi keresztények több joggal mondhatjuk neki, amit az egyiptomiak mondtak József pátriárkának; »Megmaradásunk kezedben vagyon«.(Lib. 2. de laud. Virg. p. I.) Szent Jordán állítása szerint az egész világ üdve Mária kezeiben nyugszik. (In Praef. Cant. V.)
     P. Cassián ugyanezt mondja midőn arra tanít, hogy az egész emberiség üdvének kérdése Mária kegyén nyugszik; minden attól függ, vajon javunkat akarja-e ő, vagy sem. Akit Mária megvédelmez, az üdvözül, akit nem oltalmaz, az elvész. Szent Szienai Szent Bernát így kiált fel Máriához: »Ó Királynőm, mivel te osztasz ki minden kegyelmet, s minthogy az örök üdvösség kegyelmét csak a te kezeidből nyerhetjük el, ennélfogva üdvünk Tőled függ!« (Serm. I. de Nat. B. Virg.) (97. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Őszintén keresni az igazságot
     Bár megtérésében óriási a szerepe értelmének, volt olyan intelligens, hogy belássa: az ember Istennel való kapcsolata mélyebb és egzisztenciálisabb, mint amire az értelem képes. Így ír erről Apológiájában: „Szent Ambrus mondásának erejét nagyon átéreztem: »Úgy tetszett Istennek, hogy nem a logika eszközeivel menti meg népét« – a papírízű logika iránt mindig is ellenszenvvel viseltettem. Engem soha sem a logika hajtott előre, mint ahogy az időjárást sem a barométer higanyszála vezérli. Mindig a konkrét létező érvel, az évek szállnak, s már másként gondolkodom, hogyan lehetséges ez? A teljes személyiség mozog, a papírlogika csak rögzíti a változást. A világ minden logikája kevés lett volna ahhoz, hogy gyorsabb haladásra késztessen Róma felé, mint ahogy történt... A nagy tettekhez idő kell.” (Ap 275-276.)
     Newman meg volt győződve arról, hogy mindenki, aki őszintén keresi az igazságot, keresését a Katolikus Egyházba lépéssel teljesíti be, úgy vélekedett, hogy „az igazi filozófiában semmi sincs az ateizmus és a katolicizmus között, s hogy a valóban következetes emberi elmének
„Így az egyiket, vagy a másikat kell választania”. E két egymással ellentétes hozzáállás között van a protestantizmus.      Newman egy egyszerű elvet javasolt a megkülönböztetésre: „Csak két úr létezik: Rómába vagy az ateizmushoz. Az anglikán hit az első irányba vezető út közepén jár, a liberalizmus meg a másik út közepén”. (folytatása köv.)

2.2 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Ugyanezt mondja Richárd szerint Jézus az Ő anyjáról is: »Senki sem jöhet hozzám, hacsak Anyám az ő szószólásával nem vonzza őt (Sup. Cant. c. 1. v. 3.), Jézus Mária gyü-mölcse volt, mint ezt nekünk Szent Erzsébet tanítja: »Áldott vagy te az asszonyok között és áldott a te mé-hednek gyümölcse«. (Lk 1,42) Aki a gyümölcsöt akarja, annak a termőfán kell azt keresnie. Aki tehát Jézushoz akar jönni, annak Máriához kell fordulnia: és aki egyszer megtalálta Máriát, biztosan megtalálja majd Jézust is. Midőn Erzsébet látta, hogy a Boldogságos Szűz személyesen keresi fel házában, nem tudta, mitévő legyen, csakhogy háláját iránta kimu-tassa és ezért telve alázattal felkiál-tott: »Hogyan történhet velem az, hogy az én Uramnak anyja jön hozzám?« (Lk 1,43) Mikép érdemeltem meg én azt, hogy Istenemnek anyja engem felkeres? Erzsébet talán nem tudta, hogy nemcsak Mária jött házába, hanem Jézus is? Miért nevezi magát csak arra méltatlannak, hogy az anyát fogadja; miért nem mondja sokkal inkább magát arra érdemtlennek, hogy az Isten fia őt felkeresse? Azért, mivel e szent tudta, hogy valahányszor Mária jön, Jézust is mindig magával hozza, úgy hogy elegendő az anyának hálát adni, ha a Fiút mindjárt meg sem említjük.
     »Olyan, mint a kereskedő hajója, messziről szerzi be élelmét«. (Péld 31,14.) Mária volt amaz áldott hajó, mely magával hozta az égből üdvözí-tőnket, azt, Aki maga az élő kenyér, ki az égből jött, hogy velünk az örök életet közölje, miként ezt Ő maga is mondja; »Én vagyok a mennyből alászállt élő kenyér. Ha valaki ebből a kenyérből eszik, örökké él«. (Jn 6,51) Szent Lőrincről nevezett Richárd megjegyzi, hogy az élet tengerén mindazok elvesznek, akik nem találnak e hajóban felvételre, azaz, akik nem élnek Mária védőszárnyai alatt. Ha tehát ‒ így folytatja ‒ abban a veszélyben forgunk, hogy a kísértések és szenvedélyek, melyek itt e földön üldöznek, végromlással fenyegetnek, Máriához kell menekülnünk és felkiáltanunk: »Ó királynőm, ha azt akarod, hogy el ne vesszünk, segíts meg, ments meg minket! «.(De laud. Virg.)
     Legyen szabad az olvasó előtt megjegyeznem, hogy Richárd nem tartja helytelen és illetlen dolognak, ha Máriához így folyamodunk: »Ments meg minket, ha nem akarod, hogy elvesszünk«: mint ezt előbb idézett ellenesem véli, ki nem akarja, hogy a Boldogságos Szűzhöz megmentésünkért könyörögjünk, mivel szerinte egyedül Isten menthet meg minket. Ha azonban egy halálraítélt a király kedves emberének mondhatja, mentse meg őt az uralkodónál megkisérlendő szószólásával a haláltól: miért ne kérhetnők mi Isten Anyját, hogy bennünket megmentsen és számunkra az örök üdvösség kegyelmét kieszközölje? Damaszkuszi Szent János nem találta helytelen dolognak, hogy a Boldogságos Szűzhöz ilyképp fohászkodjék: »Ó Szeplőtelen, legtisztább Szűz Mária, ments meg az örök kárhozattól!« (Orat. Panacl.) (96-97. oldal)

 KILENCEDIK NAP

    „Ma az elhidegült lelkeket vezesd hozzám, s merítsd őket irgalmam mélyébe. Ezek sebzik meg legfájdalmasabban a Szívemet. Az Olajfák hegyén az ilyen elhidegült lelkektől idegenkedett leginkább a lelkem. A hideg lelkek miatt mondtam: ’Atyám ha lehet, vedd el tőlem a kelyhet, ha ez a te akaratod!’ – E lelkek utolsó esélye, irgalmamhoz való menekülésük lehet!”

   Legirgalmasabb Jézus, ki magad vagy a tiszta irgalom! Irgalmas Szíved hajlékába vezetem a kihűlt lelkeket. Ó bárcsak felengednének tiszta szereteted tüzétől e megkövült lelkűek, akik hasonlóak a holt lelkekhez, s méltán keltenek undort Benned! Ó jóságos Jézus! Irgalmad végtelen hatalma vonzza őket forró szeretetedhez, hiszen Te mindent megtehetsz.

   Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

   Örök Atya! Tekints irgalmasan az elhidegült lelkekre, akik be vannak zárva Jézus legirgalmasabb Szívébe! Irgalom Atyja, könyörögve kérlek Fiad keserves kínszenvedéseire és háromórás haláltusájára a kereszten, engedd, hogy ők is dicsérjék irgalmad mélységét. Ámen.

Holnap lesz Irgalmasság Vasárnapja!

JÉZUSOM BÍZOM BENNED!

Bár merre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

A papi hatalom erejében
    1846 őszén Newman Rómába ment, ahol teológiai tanulmányai után 1847. május 31-én Fransoni bíboros pappá szentelte, majd belépett a Néri Szent Fülöp alapította oratoriánusokhoz. 1847-ben IX. Piusz pápától engedélyt kapott, hogy 1848-ban Birminghamben, majd 1849-ben Londonban is oratóriumot alapítson, és mint az új angol oratoriá-nus kongregáció tartományfőnöke tevé-kenyen részt vett a lelkipásztorkodásban, és plébánosként teljesen a szegények gondozásának szentelte magát.
     Felszentelése után így írt az Eucharisztiáról: „Semmi sem tölt el akkora örömmel és vigasztalással, semmi sem szólítja meg úgy a szívemet, mint a Szentmise. Véget nem érően részt vehetnék rajta, és nem unnám meg. Ez a legnagyobb tett, ami csak a világon létezhet. Az örökkévaló olyan az oltáron, amilyen a testben és vérben volt, aki előtt angyalok borulnak le és ördögök reszketnek. Krisztus látható jelek alatt alapította meg testének és vérének állandó csodáját. (…) Papjainak pedig hatalmat adott arra, hogy azt tegyék, amit ő tesz. A bűnösök kezébe adta magát. A gyönge, sötét, megvilágosítatlan. Bűnös ember a kapott papi hatalom erejéből lehozza a Magasságbelit a földre, a szűkös szentségházba rejti, és a bűnös embereknek adja ... Testvéreim, nyilvánvaló, hogyha Istent csak mindenhatónak valljuk, akkor csak félig ismerjük őt, ha teljesen meg akarjuk ismerni, az Eucharisztiában kell őt megismernünk, mint azt, akinek neve »Velünk az Isten« és »Jézus« »Isten a szabadítás)”.
     1851-től hét éven át az új dublini katolikus egyetem rektora lett, majd visszavonult kolostorába Birminghambe, ahol előkelő családok gyermekeit nevelte és a tudománynak élt. Innét, edgbastoni magányából haláláig ő irányította Anglia szellemi és vallási mozgalmait.
     Cikkeket és könyveket Írt, pasztorációs tevékenységet végzett az ír munkások között, szerkesztette a Rambler (Vándor) című folyóiratot a katolikus értelmiség számára. Newman nézetei megelőzték a korát. A pápa és az ír püspökök kérésére egybegyűjtötte neves professzorok egy csoportját, és 1854-ben megalapította a dublini katolikus egyetemet. 1858-ig ő volt az egyetem rektora. (folytatása köv.)

2.1 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Szent Bernát azt tanítja, hogy igazságos dolog, hogy egy férfi és egy nő volt oka bukásunknak, egy másik férfi és egy másik nő vigye véghez a megváltás művét (Serm. in Sig. magn), miként ezt Jézusban és szent anyjában Máriában tényleg teljese-désbe is ment. »Különben ‒ teszi hozzá a szent ‒ semmi kétség az iránt, hogy Jézus egymaga is túlon túl elegendő volt megváltásunkra«. Nagy Albert Máriát kifejezetten a megvál-tásban közreműködőnek nevezi; igen, maga Mária kijelentette
     Szent Brigitta szerint, Adám és Éva egy almával döntötték romlásba a világot (Lib. 5. c. 35.), Mária és Fia pedig egy szív által szabadították azt meg ismét. »Isten ‒ jegyzi meg Szent Anzelm ‒
a világot semmiből teremthette; mivel azonban az ember önhibájából esett el, nem akarta a világot (az ember) Mária közreműködése nélkül újra megváltani«.(In alloqu. coel. num. 27.)
     P. Suaréz azt tanítja, hogy Mária három-féleképpen működött közre üdvösségünk ügyében; elsősorban azáltal, hogy erénye-inek kegyelmes beszámítása szerint (ex congruo) kiérdemelte az isteni Ige megtes-tesülését; azután a sok imádság által, me-lyet földi életén keresztül értünk végzett; s végre midőn Fia életét üdvünkért Istennek önként felajánlotta. Azért is úgy akarta Isten, hogy miután Mária Isten dicsőségé-ért lángoló határtalan szeretetből mindnyá-junk üdvéért közremunkálkodott, mindnyá-jan az Ő közbenjárása által üdvözüljünk.
Mária, az isteni igazságosságnak eleget tevő valamennyi cselekedetünk-ben közreműködik, mivel Isten minden kegyelmet átadott neki, hogy nekünk kiossza: miből Szent Bernát azt következteti, hogy minden ember, aki valaha élt, jelenleg él és ezentúl élni fog, Máriát az egész emberiség örök üdvének közvetítője gyanánt köteles tekinteni. (Serm. 2. Pentec.)
     Jézus Krisztus saját szavai szerint senki sem találhatja meg Őt, hacsak az Örök Atya előzőleg kegyelmével hozzá nem vonzotta«. (95. oldal)

   Legirgalmasabb Jézusom! Te mondtad, hogy irgalmat akarsz, ezért irgalmas Szíved hajlékába vezetem a tisztítótűzben szenvedő lelkeket. Nagyon szereted őket, mégis eleget kell tenniük igazságod törvényeinek. A Szívedből kiömlő vér és víz oltsa ki a tisztítótűz lángjait, hogy ott is dicsőíthessék irgalmad erejét.

   Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a tisztítótűzben szenvedő lelkekre, akik Jézus irgalmas Szívébe be vannak zárva. Kérlek Szent Fiad keserves kínszenvedéséért és mindazért a keserűségért, ami legszentebb lelkét eltöltötte, mutass irgalmat azok iránt, akik igazságos tekinteted előtt állnak. Ne nézz rájuk másképp, csak legkedvesebb Fiad, Jézus Sebein keresztül, mert hisszük, hogy jóságod és irgalmad határtalan.

Az apostoli folytonosság
     Megtérése után Newman sok esetben szorult védekezésre, barátai kérdésekkel, vádakkal zaklatták. Ezekre a támadásokra a megtérő megpróbált részletesen válaszol-ni elsősorban azért, hogy meggyőzze a vád-lókat a vádak alaptalanságáról, megfogal-mazva, hogy miben hisz, és ezzel azt is, hogy hogyan jutott el az igazság felismeré-sére. Ezzel hozzájárult ahhoz, hogy mi is jobban megértsük gondolatait. 1864-ben Edward Bouverie Pusey-nek (1800-1882) írt levelében igyekezett összefoglalni a katolikus és anglikán mariológia közötti különbségeket. Bár Mária tisztelete jelen volt Newman anglikán korszakában is, de megtérésével ez a kép még teljesebbé vált. Bizonyos kifejezések új értelmet nyertek, új összefüggéseket látott meg, olyan szavak, kifejezések kerültek középpontba, amelyeknek korábban nem tulajdonított fontosságot.
     A Katolikus Egyházba való belépése után sokat szenvedett a meg nem értés, az ellenségeskedés, a rágalmak, a vádaskodás és a képmutatás miatt... Némán viselte mindezt, mint Krisztus Pilátus előtt: csak akkor reagált, amikor a vádak a Katolikus Egyház iránti hűséget vontak kétségbe. Nem szűnt meg azonban szeretni azokat, akik megtérése után elfordultak tőle.
     Bár az anglikán egyház papja volt, ez érvénytelennek minősült a római egyházban, a Krisztustól való apostoli folytonosság (szukcesszió) megszakadása vagy bizonytalansága miatt! Már III. Gyula pápa 1554-ben és IV. Pál pápa 1555-ben kelt levelében felhívta a figyelmet az anglikán papszentelés érvénytelenségére. XIII. Leó, 1896. szeptember 13-án az Apostolicae curae et caritatis kezdetű levelében részletesen foglalkozott az anglikán papszentelés érvénytelenségével (DS 3315). 1846 februárjában tehát Newman Rómába ment. Belépett a De Propaganda Fide kollégiumába, hogy megkezdje teológiai tanulmányait és felkészüljön a pappá szentelésére. (folytatása köv.)

1.9 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Útközben egy Isten Anyjának szentelt kis kápolnához ért és a nekikeseredett ifjú belépett. Letérdelt a Boldogságos Szűz képe előtt és sírva esdekelte, hogy eszközölje ki számára bűneinek bocsánatát. Mária tüstént kérni kezdte Fiát e szerencsétlen érdekében. Jézus azonban így felelt: »De látod Anyám, ez a hálátlan megtagadott engem!«
Látván azonban Jézus, hogy Mária nem szűnik meg Őt kérlelni, így szólt: »Ó Anyám, eddig sem tagadhattam meg tőled soha semmit, mivel oly nagyon könyörögsz azért az ifjúért, hát legyen, megbocsátok neki!« Ám a kápolna egyik sarkában jelen volt az az uraság, akinek kezére jutott a pazarló ifjú vagyona, így tanúja volt a természetfeletti párbeszédnek.
     Miután látta, hogy a Szűzanya milyen irgalmasan járt közben Szent Fiánál a ezért bűnösért, egyetlen leányát neki adta nőül és egész vagyonának örökösévé tette. Ily módon Mária által az ifjú visszanyerte Isten kegyelmét és ideigvaló javait is.

Imádság
     Ó én bűnös, a boldogságomra és üdvösségemre mily szép reményt nyújtott az Úr. Irgalmassága oly nagy bizalmat öntött belém Anyjának oltalma iránt, holott bűneim miatt már gyakran kiérdemeltem az isteni kegyelem elvesztését, és a poklot. Hálát adok tehát Istennek és szószólómnak Máriának, aki védőpalástja alá vett! Hálát adok neked, ó szeretetteljes Anyám, Királynőm! Mily sok kegyelmet eszközöltél ki számomra Istennél, s vajon én mi jót tettem Veled, mily módon igyekeztelek tisztelni? Ha életemet adnám és véremet ontanám is Érted, mindez csekélység lenne mindahhoz, melyet értem tettél! Ó szeretetre legméltóbb Királynőm, én szegény bűnös, csak egy módon róhatom le tartozásomat Irántad, ha ezentúl mindig szeretlek és dicsőítelek.
Gyullaszd hát szívemet szeretetre, egyesíts engem Szent Fiaddal oly szorosan, hogy sose szakadhassak el többé szeretetétől, Őt szeressem mindörökkön örökké. Amen. (94-95. oldal)

A magyarországi MÁRIA RÁDIÓBAN aktuális "Mária-korszak jelenései" sorozatom  31.-i adása elmarad, de a következő csütörtökön 7-én 13.25-kor el fog hangzani!

HETEDIK NAP   „Ma azokat a lelkeket vezesd hozzám, akik különösen tisztelik és hirdetik irgalmamat. Merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek érezték át leginkább szenvedéseimet, s hatoltak legmélyebben lelkiségembe. Ők irgalmas szívem élő tükörképei. Ezek a lelkek jövő életükben különös fénnyel fognak sugározni. Közülük egy sem hull a pokol tüzébe. Haláluk óráján mindegyiküket magam részesítem különös védelemben.” 

    Örök Atya! Tekints irgalmasan azokra a lelkekre, akik legnagyobb tulajdonságodat – végtelen irgalmasságodat – különösen tisztelik és dicsőítik. Az irgalmas Jézus Szívébe zárta őket. E lelkek olyanok mint egy élő Evangélium. Kezük telve az irgalmasság tetteivel. Örömmel telt lelkük az irgalmasság dalát éneklik Hozzád. Kérlek Istenem, tanúsíts irántuk irgalmat, bizalmuk és reményük mértéke szerint, hadd teljesüljön bennük Jézus ígérete: „A lelkeket, akik kimondhatatlan irgalmasságomat tisztelni fogják, megvédem életükben és főleg haláluk óráján, mint saját dicsőségemet.” 

Bármerre jársz, bármit is csodálsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Krisztus látható Egyháza
     Az Anglikán Egyházzal szemben ébredt kételye után Newman hat éven keresztül állhatatosan imádkozott és böjtölt a világosságért.
     1843-ban, mivel már nem érezte magát az anglikán egyház elég jó fiának, lemond plébániájáról, otthagyja ragyogó akadémiai pályafutását, lelki gyermekeit, hozzátartozóit és legjobb barátait, és teljes magányba vonul. A hosszas elmélkedések és a kemény aszkézis végül megérlelték benne a megtérést: 1845. október 9-én - néhány barátjával együtt - letette a katolikus hitvallást boldog Dominic Barberi előtt, és katolizált. A bérmálás szentségét november 1-jén az angol katolicizmus újjászervezésében főszerepet játszó Nicholas Wiseman bíboros szolgáltatta ki számára. Még ebben az évben megírta konverziójának részletes, tárgyilagos okait a keresztény tan fejlődéséről írt könyvében (An Essay on the Development of Christian Doctrine), majd később, mikor az anglikán táborból kétszínűséggel vádolták, a katolicizmushoz vezető útját Apologiájában is feltárta, amelyet az angol irodalom elismert remekműveként tartanak számon. Newman áttérése Benjamin Disraeli, a későbbi lord Beaconsfield szerint súlyos döfést adott az angol államegyháznak.
     Newman rendíthetetlenül vallotta, hogy „van egy látható Egyház, szentségekkel és rítusokkal, melyek a láthatatlan kegyelem csatornái”.
     „Amióta katolikus lettem – írta Newman –, tökéletes békében és zavartalan belső csöndben éltem, a legkisebb kétely nélkül... Nem lettem buzgóbb, mint azelőtt voltam, de úgy tűnt, hogy viharos út után egy békés kikötőbe érkeztem, s hogy a boldogság, melyet ennek köszönhetően érzek, szünös-szüntelen tart mind a mai napig.” (folytatása köv.)

1.8 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Vízkereszt ünnepére tartott prédikációjában Szent Bonaventura a következőket mondja e szavakra: »Meglátták a gyermeket anyjával Máriával« (Mt 2,11), »Jézust csak Máriánál, vagy Mária segítségével találhatjuk meg. Hasztalan keresi Jézust az, aki nem Máriánál keresi!« Ezért, így szól Szent Ildefonz: »Ha szolgája akarok lenni Fiúnak, egyúttal az anya is szolgájának kell lennem, így tehát Mária szolgái közé is felvételt óhajtok nyerni«. (De Virg. Mar. cap. II.)
     Legenda: Cäsarius (Dist. 2. c. 2.) és Beauvaisi Vince (Spec. hist. tib. 7. cap. 105.) elbeszélik, hogy egy ifjú nemes, aki atyja halálával nagy birtokot örökölt, kicsapongó életmódja következtében szegénységre jutott és koldulni volt kénytelen. Emiatti szégyenében idegen országba ment, ahol senki sem ismerte. Útközben találkozott atyja volt szolgájával, aki látva nagy szomorúságát, bátorítani kezdte és megígérte neki, hogy elvezeti őt egy bőkezű fejedelemhez, aki őt minden szükségessel el fogja látni. Ez az istentelen szolga egy okkultista médium volt, aki elvezette az ifjút egy erdei tóhoz. Itt láthatatlan lényekkel kezdett társalogni, mire az ifjú megkérdezte, hogy kivel beszél? A szolga pedig egyenes választ adott: »Az ördöggel!« Ám észrevette a fiú rémületét, bátorítani igyekezett őt és újból az ördöghöz fordult: – Íme uram, ez az ifjú a legnagyobb nyomorúságban él, és ismét vissza szeretné nyerni előbbi gazdagságát«. Az ördög pedig ekként válaszolt: »Ha kész nekem engedelmeskedni, gazdagabbá teszem, mint valaha volt, de mindenekelőtt meg kell tagadnia Istent«. Az ifjú megborzadt az ajánlattól, de engedve a médium rábeszélésének, megtagadta Istent. »Ez nem elég ‒ folytatta a sátán ‒, Máriáról is le kell mondania, mert őmiatta veszítünk legtöbbet, oly sok lelket ragad ki kezeink közül!« »Ezt nem teszem ‒ felelt az ifjú határozottan ‒, Anyámat nem tagadom meg, mert belé helyezem minden reménységemet! Inkább egész életemen keresztül koldulok!« Ezek után az ifjú sietve elhagyta az erdőt. (92-93. oldal)

Az 31.-i adás elmarad, de a következő csütörtökön 13.25-kor el fog hangzani!

Tisztelt Olvasóim figyelmét felhívom a magyarországi Mária Rádió csütörtöki adásaira, melyben e blog szerkesztője tart előadást a "Mária-korszak jelenéseiről" 25 percben!
A műsor, minden csütörtökön (GMT) 13 óra 25-től 13.50-ig tart!
Tekintve, hogy a Mária Rádió anyagi és frekvencia gondokkal küszködik, nem csak a Budapesti fő-frekvenciája szűnt meg, de még az internetes elérhetőségei is beszűkültek! --- (Támogatási lehetőség ITT!)
Alább, ezért adok meg három linket is, hogy valamelyikkel sikeresen hallgathassák a Szűzanya magyarországi rádióját! (A 3. link nem megnyílik, hanem felírja magát, amire rá kell kattintani vagy ki lehet tenni az asztalra!)

http://www.mariaradio.hu/MRonline.php?r=

http://cloudrad.io/radiomariahungary/

http://honlap.mariaradio.hu:8000/mr.m3u

Köszönöm megtisztelő figyelmüket!
Begyik Tibor

HATODIK NAP

   „Ma a csendes, alázatos lelkeket és a kisgyermekeket hozd hozzám s merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek hasonlítanak leginkább Szívemhez. Keserves kínhalálomban ők erősítettek meg. Úgy láttam őket, mint földi angyalokat akik oltáraimat fogják őrizni. A kegyelmek özönét árasztom rájuk. Kegyelmeimet csak az alázatos lelkek tudják felfogni, s az ilyen lelkekbe helyezem bizalmamat!”

   Legirgalmasabb Jézus! Te magad mondtad: „Tanuljatok tőlem, mert szelíd vagyok és alázatos szívű.” Fogadd irgalmas Szíved hajlékába a szelíd és alázatos lelkeket, s a kisgyermekek lelkét. Ezekben a lelkekben gyönyörködnek az ég lakói, s a mennyei Atya különös kedvét leli bennük. Mint illatos bokréta, úgy virítanak Trónja előtt. A te Irgalmas Szívedben állandó lakhelyük van ezeknek a lelkeknek, kik szünet nélkül éneklik Isten szeretetének és irgalmának himnuszát.

   Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

    Örök Atya! Tekints le irgalmas szemmel a csendes, alázatos lelkekre és a kicsiny gyermekekre! Valamennyien Jézus Irgalmas Szívének lakói. Ők hasonlítanak legjobban Szent Fiadra. Lelkük illata felszáll a földről egészen mennyei trónodig.

A tanítás igaz volta
     Henry Newman az Egyház és a pápa tévedhetetlenségéről szóló tanítást így magyarázta: „Az evangélium valóban mennyei üzenet, melyet a Katolikus Egyház közössége őriz és tart fenn. Ezt a kinyilatkoztatott üzenetet Isten az Egy-háznak adta át, s az Egyház tévedhetet-len abban, ami a rábízott üzenetet érinti. Hogyan értelmezhetnénk másként a té-vedhetetlenséget a tanításban, minthogy a tanító a tanításában védve van a téve-désektől? (...) A pápa csak azért tévedhe-tetlen, mert a tévedhetetlen Egyház élén áll.” Az Egyház élő hitmagyarázatának a Szentlélek a garanciája, Ő az, aki az időről időre felmerülő kérdéseket az Egyházon keresztül megválaszolja. (Ez már az első apostoli zsinaton is megnyilvánult, amikor a zsinati hatá-rozatokat ez a kijelentés vezette be: „Úgy tetszett ugyanis a Szentléleknek és nekünk...” – lásd ApCsel 15,28.)
     A csalatkozhatatlanság dogmája garantálja a tanítás igaz voltát, de ez nem jelenti azt, hogy a hívő nem ütközhet nehézségekbe egyik-másik dogma értelmezése során. Azonban egészen más, ha valamit hiszek, bár nem egészen értem, mintha mindenestül kételkednék benne. Newman szavaival: „Tízezer nehézség sem tesz ki egyetlen kételyt sem.” (Ap 360) (folytatása köv.)

1.7 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Tiszteletreméltó Celles-i apát is figyelmezteti az embereket, hogy meneküljenek a kegyelmek e kincs-tartójához Máriához, mert csak Őáltala remélhetik a kívánt kegyel-mek elnyerését. (De Cont. V. in Prot.) Az eddigiekből világosan látjuk, hogy az idézett szentek és írók azon állítá-sukkal, hogy minden kegyelem Mária által jut el hozzánk, nemcsak azt akarták mondani, hogy Mária min-den jónak forrása azáltal, hogy az Ő révén nyertük Jézust. Hanem arról biztosítanak bennünket, hogy miután Isten nekünk ajándékozta Jézust, egyúttal azt is akarja, hogy az összes kegyelem, melyekben bennünket ré-szesített, részesít és az idők végezeté-ig részesíteni fog Jézus Krisztus érde-meiért, egyedül Mária közvetítésével jussanak el hozzánk.
     »Úgy áll a dolog ‒ fejezi be P. P. Suarez ‒, hogy manapság általáno-san elterjedt vélemény az Egyházban, hogy Mária közbenjárása nemcsak hasznos, de szükséges is számunkra«. (Tom. 2. in 3. par. Disp. 23. sect. 3)
Szent Ildefonz is ezt állította, amikor a Boldogságos Szűzhöz így kiáltott: »Ó Mária, Isten úgy akarja, hogy minden jó, amit szándékában áll az embereknek kiosztani, mindet reád bízva neked adta át«. (Cor. Virg. cap 15) »Isten nem akart ‒ mondja Damiáni Szent Péter ‒ Mária beleegye-zése nélkül emberré lenni. Egyrészt azért, hogy a Boldogságos Szűz iránti hálánk annál nagyobb legyen, másrészt, hogy felismerhessük ebből, hogy az egész emberiség üdve a Szűz kezeiben található«.
     Szent Bonaventuránál Izaiás próféta eme szavaira: »Vessző kél majd Jessze törzsökéből, és virág sarjad gyökereiből. Rajta nyugszik az Úr lelke: a bölcsesség és az értelem lelke, a tanács és az erősség lelke, a tudásnak és az Úr félelmének lelke« (11,1-2), mellyel arra tanít bennün-ket, hogy »Aki el óhajtja nyerni a Szentlélek kegyelmét, keresse fel a vesszőn a virágot, azaz Jézust Máriában, mert e száron találjuk a virágot és a virágban az Istent«. (Spec. c. 6.) (92. oldal)

Bármerre jársz, bármit is csodálsz, mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Ne féljetek, Én legyőztem a halált! Egy kis idő és újra eljövök, de Szeretetem Szentségében – a Kenyér és Bor színe alatt –, veletek maradok az idők végezetéig! Aki keres, az megtalál az Evangéliumokban, ne hallgassatok tehát senki másra, csak Egyházam tanítására! Mert sokan jönnek az én nevemben, hogy megtévesszenek titeket, én azonban íme, mindezt előre megmondtam nektek! (A szerk. elmélkedése)

Gondolatban, szóban és írásban
     Nagyon súlyos, egybefüggő igazságok az előzőkben taglaltak, mert Isten minden műve összetartozik és átjárja egymást, ezért nem elég csak egyik vagy másik misz-tériumra figyelni, hanem egységben kell szemlélni őket, ahogy mi most Newman nyomán járva tesszük.
     A lényegi kérdés ugyanis nem katolikus dogmák hihetősége, hanem az, hogy te kinek tartod Krisztust és az ő Egyházát, és mit gondolsz az isteni Gondviselésről? Ezt írja Newman: „Azt mondják, hogy az átlényegülés tanában nehéz hinni, én sem hittem benne, amíg nem lettem katolikus. De semmilyen nehézséget nem okozott attól fogva, hogy hinni kezdtem abban, hogy az Isten a római katolikus egyházon keresztül szól, s az egyház ezt a tant az eredeti kinyilatkoztatásként deklarálta.” (Ap 360.)
     Megtérése utáni könyveit, fordításai névtelenül adta közre. Így védte pl. az egyházatyák műveinek angol fordítását attól, hogy ne lehessen a „katolikus” jelzővel csorbítani azok tekintélyét, és így e kiadványok úgymond megmaradhattak mint az anglikán teológia újjászületésének forrásai. (folytatása köv.)

1.6 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
      Az Anyaszentegyház Máriát az egek boldog ajtajának nevezi, mire nézve Szent Bonaventura megjegyzi, hogy Máriát azért nevezik a Mennyország Ajtajának, mivel senki se juthat be az égbe,akit Mária nem kísér oda.
Ugyanezt állítja Szent Jeromos is Mária mennybemeneteléről tartott prédikációjában. Azt mondja ugyanis, hogy Jézusban a kegyelmek bősége, mintegy a főben van jelen, honnan az életerők, vagyis az üdvözülésünkhöz szükséges isteni kegyelmek, a tagokba (ránk emberekre) szétáradnak ‒ de hozzá fűzi ‒, hogy a kegyelmek bősége viszont Máriában, mint nyakon keresztül áradnak az életerők a különböző tagokba. (Serm. de Ass. B.V.) Szienai Szent Bernát ugyanezt tanítja és még világosabban magyarázza e gondolatot, miszerint a hívők, akik Jézus Krisztus Titokzatos Testét alkotják a természetfölötti élethez szükséges kegyelmeket Jézusból, a főből nyerik Márián keresztül. (Serm. 61. de Nat. Virg. c. 8.)
     Szent Bonaventura kutatja ennek okát és azt tanítja, hogyha Istennek úgy tetszett, hogy a Boldogságos Szűz Mária méhében lakjék, neki egyúttal az összes kegyelmek felett bizonyos fokú hatalmat is adott. Minthogy Jézus az ő szent méhéből lépett ki, ezzel egyidejűleg az isteni kegyelmek folyamainak is Máriából, mintegy tengerből kell kiáradniok. (In Spec. cap. 3.) Ugyanezt ismétli még világosabban Szienai Szent Bernát: »Attól a pillanattól fogva, midőn a Szent Szűz méhébe fogadta Isten Igéjét, elnyerte úgymond a hatalmat azon adományok felett is, melyekben a Szentlélek részesít bennünket. Olyannyira, hogy egyetlen teremtmény sem fog semmiféle kegyelmet Istentől kapni, Mária közvetítése nélkül!« (Serm. 61. tract. I. art. 8.)
     Ezt erősíti meg Szent Bernát is, miszerint: »minden adományt, minden erényt és kegyelmet Mária kezei osztanak ki, akinek, amikor és ahogyan Mária akarja«. (Serm. 61. ut sup.) (91. oldal)

NEGYEDIK NAP „Ma hozd elém a pogányokat és mindazokat, akik még nem ismernek engem. Keserves kínszenvedésem alatt rájuk is gondoltam. Jövendő buzgalmuk megvigasztalta a szívemet. Merítsd őket irgalmam tengerébe!”

   Legkegyesebb Jézus, Világ Világossága! Fogadd be legkegyesebb Szíved hajlékába a pogányok lelkét, akik még nem ismernek Téged! Kegyelmed sugarai világosítsák meg őket, hogy velünk együtt dicsőíthessék irgalmasságod csodáit. Ne engedd őket soha eltávozni irgalmas Szívedtől!    Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

    Örök Atya! Tekints irgalmas szemmel a pogányok és mindazok lelkére, akik még nem ismernek, de akiket Jézus irgalmas Szíve magába zár. Töltsd be őket az Evangélium világosságával! Ezek a lelkek nem tudják, hogy milyen boldogság Téged szeretni. Add, hogy ők is dicsérjék bőkezű irgalmad mindörökkön-örökké! Ámen.

Húsvét vasárnapja és az ezt követő időszak

     A nyugati kereszténység húsvétja mindig március 22. és április 25. közé esik (beleértve e két határnapot is). A következő nap, húsvéthétfő a legtöbb keresztény hagyományú államban hivatalos ünnep.

     "A húsvét vasárnapjától pünkösdvasárnapig tartó ötven napot ujjongó örömmel üljük meg: egyetlen ünnepnapként, sőt "nagy vasárnapként". Ezeket a napokat az Alleluja gyakoribb éneklése jellemzi." (ESz. 22.)
Nyolcaddal kezdődik a húsvéti idő, és nyolc nappal követően is ünnepeljük húsvét vasárnapját – mintegy kilépve az időből, és ugyanolyan lelkesedéssel, ahogyan tettük húsvét vasárnapján.
Az ősegyházban ezen a héten az újonnan megkeresztelteket tanították. Bevezették őket a szent misztériumokba, az Eucharisztia titkaiba (Fehérvasárnap). A görög liturgia fényeshétnek nevezi ezt a hetet.
Húsvét második vasárnapja Fehérvasárnap (Dominica in Albis), illetve "in albis depositis" – azaz a fehér ruha letételének napja. Hiszen a húsvét éjjelén megkereszteltek fehér ruhába öltöztek, melyet nyolc napon át hordaniuk kellett. 2000. év óta ez a nap az Isteni Irgalmasság Vasárnapja (2015-ben április 12).  
A szent Ötvennap a "tempus paschale", a húsvéti idő. Mindkét olvasmány után (a válaszos zsoltárban is) énekelhető Alleluja válaszként. "A keresztény ember örök húsvétban él, s húsvéti lelkülete akkor alakul ki, ha évről évre megtartja a szent Ötvennapot." (vö. Török-Barsi-Dobszay: Katolikus liturgika, 53.)
Ilyenkor gazdagabban díszítjük a templomot virágokkal. A húsvéti gyertyát és a keresztet sokfelé külön díszítik, de ilyen a szent sír is, ahová most a feltámadott Krisztus szobrát tesszük.
Ünneplésünk legyen folyamatos ebben az ötven napban, de azután is, mert "ha pedig Krisztus nem támadt fel, semmit sem ér a hitetek" (1Kor 15,17). Márpedig feltámadt és megkaptuk tőle az örök élet ígéretét!( Forrás felhasználásával )

Az Egyház az igazság oszlopa!
     Newman heves írásokban és beszédek-ben hangsúlyozta, hogy az Egyház „az igazság oszlopa és biztos alapja” (1Tim 3,15), s hogy az út Krisztus megismerésé-hez az élő Katolikus Egyházon át vezet, mely Krisztus Egyháza és örököse az első századok egyházának. Az Egyházat olyan közösségként értelmezte, melyben Krisztus él, működik és tanít. Tudta, hogy az Egyház közösségének tagjaként lelkiismeretét, értelmét és érzelmét Krisztus vezetésének és tanításának kell alárendelnie. Nem a szubjektív lelkiismeret, az értelem vagy az érzelmek a meghatározóak, hanem az Egyházban jelenlévő és tanító Krisztus tekintélye. Amikor ezt felismerte, akkor döbbent rá a Katolikus Egyház egyedülvalóságára, arra, hogy egyedül ez az egyház a teljes és szerves folytatása az ősegyháznak, s így tudott benne mindent elfogadni, amit azelőtt tagadott, illetve ami addig idegen volt neki: a Szeplőtelen Fogantatást, az Átlényegülést, a pápai csalatkozhatatlanságot és a szentek tiszteletét. Ezek a hittitkok, melyek összefüggésükből kiszakítva és külön-külön szemlélve olyan képtelennek tűnnek mindaddig, amíg az ember nem katolikus. Mert annak az isteni Gondviselésnek a kontextusában, amely az emberi történelemből üdvtörténetet alkotott, aminek csúcspontja az Ige megtestesülése, a valóságos Isten és valóságos ember Krisztusé, aki látható Egyházat alapított, mégpedig egyet és egyetlent, az ő Titokzatos Testét, mind-mind a helyükre kerülnek és elfogadásuk nem ütközik – nem ütközhet már -- semmiféle nehézségbe. (folytatása köv.)

1.5 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Nézzük már most a szentek azon állításait, melynek igazának bizonyítását magamra vállaltam. Szent Bernát azt mondja, hogy Isten Máriát az összes kegyelmekkel betöltötte, hogy az emberek Általa, mintegy csatornán, az őket megillető minden joghoz hozzájussanak. (Serm. de aguaed.) A szent még egy fontos megjegyzést tesz, hogy ti. a Boldogságos Szűz születését megelőzően, a kegyelmek e folyama hozzáférhetetlen volt, és Isten avégből ajándékozta e világnak Máriát, hogy az isteni kegyelmek őáltala állandó bőségben jusson el hozzánk. (Ibid.)
     Miként Holofernes, hogy Bethuliát hatalmába kerítse, parancsot adott a vízvezetékek szétrombolására, úgy az ördög is tőle telhető minden módon törekszik a lelkeket az Istenanya iránti áhítattól megfosztani, mert ha egyszer sikerült neki a kegyelmek e csatornáját elzárni, akkor hamarosan hatalmába ejti azokat. Ezért is állítja Clairvaux-i Szent Bernát: »Láthatjátok kedves lelkek, mennyire akarja Isten, hogy e nagy királynőt, szeretettel és áhítattal tiszteljük, mindenkor Hozzá meneküljünk és bizalommal legyünk pártfogása iránt; mert benne halmozta fel az örök javak teljes bőségét, hogy megismerjük, minden reménység, minden kegyelem, egész üdvünk Mária kezein keresztül jut el hozzánk.« (Serm. de Nat. Virg.)
     Ugyanezt tanítja Firenzei Szent Antonin is, aki azt állítja, hogy minden kegyelem, melyben az emberiség valaha csak részesült, Mária közvetítése és közbenjárása révén lett osztályrészéve.
     Máriát a holdhoz hasonlítják, mert Szent Bonaventura szerint, miként a Hold a Nap és Föld között foglal helyet fényét, mit a Naptól nyer, a Földdel közli, akként Mária is a kegyelmeket az isteni Naptól kapja, hogy azokat velünk, földiekkel közölje. (Serm. 74. de Nat. Dom.) (90. oldal)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, az égre tekintve mondj el egy Üdvözlégyet, mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

HARMADIK NAP „Ma minden jámbor és hűséges lelket vezess hozzám, merítsd őket irgalmam tengerébe. Ezek a lelkek vigasztaltak keresztutamon, ők voltak részemre a keserűség tengerében a vigasz csepp!”

    Legirgalmasabb Jézus, aki bőven juttatod irgalmasságod kimeríthetetlen kincstárából mindenkinek kegyelmeidet, végy fel mindnyájunkat legirgalmasabb Szíved hajlékába s tarts ott minket az egész örökkévalóságon át. Felfoghatatlan szeretetedre kérünk, mellyel Szent Szíved a Mennyei Atya iránt lángol.   Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

    Örök Atya, tekints irgalmas szemmel a hűséges lelkekre, mint fiad örökségére. Keserves kínszenvedése érdemeiért áldd meg s vedd őket örök oltalmadba, hogy irántad való szeretetük soha ki ne hűljön. Add, hogy a Szent Hit kincsét soha el ne veszítsék, s majdan az örökkévalóságon át az angyalok és szentek karával együtt szüntelenül dicsérjék irgalmadat. Ámen.

Záró elmélkedés 

      Az est leszálltával kérdezd meg önmagadtól, mit tettél Országom eljöveteléért? Ne légy önmagaddal soha megelégedve, mert a földön ennek nincs helye. Fáradozásod jutalma nem e világból való jutalom. Most azon légy, hogy minél többet fáradozz. A megaláztatást tekintsd mindig a legnagyobb eszköznek, ez mindig bőséges gyümölcsöt hoz munkádra. Keresd és szeresd a megaláztatást! Én is ezt tettem egész életemben. Ha nehéz, menj Édesanyánkhoz, Ő igazán mestere ennek az erénynek. Ő hathatósan megsegít. Öleld magadhoz az erényeket, amihez az Én személyem az erőt adó hatalom. Ne latolgasd magadban, hogy mennyit pihensz. Fáradozásodért bőséges jutalmat kapsz Tőlem!

Áldozat és tanúságtétel
     A 19. században Angliában a katoliku-sokat másodrendű állampolgároknak tartották. Newman döntése, hogy átlép a Katolikus Egyházba, ezért nagyon fájdal-mas következményekkel járt: elveszítette az anyagi biztonságát, a házát, a barátait és a társadalmi pozícióját.
     1845. október 8-án Newman letérdelt egy katolikus pap, Boldog Dominic Bar-beri olasz passzionista atya lábai elé és kérte, hogy áldja meg, gyóntassa meg, és fogadja be a Katolikus Egyházba. Az ese-ményt követő néhány év során kiváló egyetemi professzorok százai követtek őt. Feladták egyetemi pályafutásu-kat, professzori állásukat, plébánosi hivatalukat. Newman megtérése nagy megrázkódtatás volt Anglia és az egész világ számára. Példáját anglikán lelkészek és befolyásos laikusok százai követték, s miután Newman kiadta a keresztény tan fejlődéséről szóló könyvét, a megtérők száma elérte a tízezret. (folytatása köv.)

1.4 §. Mennyire szükségünk van Mária közbenjárására, hogy üdvözüljünk
     Mindez a legcsekélyebb mértékben sem ellenkezik a hitigazságokkal, sőt ellenkezőleg teljesen egyezik az Egyház véleményével, hiszen a jóváhagyott imádságokban kifejezetten arra tanít, hogy állandóan az Isten Anyjához meneküljünk, s hozzá mint a Betegek Gyógyítójához, a Bűnösök Menedéké-hez, a Keresztények Segítségéhez, Életünkhöz és Reménységünkhöz folyamodjunk! Maga az Egyház, a Mária-ünnepekre rendelt papi zso-lozsmában a Bölcsesség könyvének több helyét a Szent Szűzre vonatkoz-tatja, miáltal Mária világosan tudtunk-ra akarja adni, hogy: »Nálam az élet és erény minden reménye«, és minden kegyelem forrása: »Nálam az út és igazság minden kegyelme«. Tehát Máriában találjuk fel életünket és üdvösségünket: »Aki engem megtalál, életet talál és üdvösséget merít az Úrtól; s akik általam munkálkodnak, nem vétkeznek; akik fényt deríte-nek rám, örök életet nyernek«. Mi mást olvashatunk ki mindezekből, ha nem Mária közbenjárásának szükségességét?
     Olyan véleményem ez, amelyet nagyszámú hittudós és szentatya igazol, ez ellen nem is szólhatunk, miként az az író, aki azt állítja, hogy Mária dicsőítésében sokan túlzásba esnek. Márpedig akkor túloz valaki, ha átlépi az igazság korlátait, jóllehet ilyet nem illik az Istentől, Igazság Lelkétől áthatott szentekről állítani!
     Engedje meg az olvasó, hogy kissé eltérhessek tárgyamtól egy megjegyzéssel, mely talán könnyebb megértésemre fog szolgálni. Véleményem szerint, ha egy az Istenanyát dicsőítő állítást, mely sem a hittel, sem az Egyház határozataival, vagy valamely elfogadott igazsággal nem ellenkezik, pusztán csak azért ellenzünk és nem fogadunk el, mivelhogy az ellentétes vélemény is igaz lehet. Nos, nem szeretnék eme gyenge Mária-tisztelők közé tartozni és igen sajnálnám, ha olvasóm is ekként gondolkozna!
     Hogy pedig félelmünk eloszoljék aziránt, hogy Mária dicséretében netán túlmentünk a kellő mértéken, meg kell jegyeznünk Szent Ágoston mondását, miszerint minden, amit Mária tiszteletére mondunk, meg se közelíti azt, amit magas istenanyai méltósága révén megérdemel. Hiszen, a Boldogságos Szűz miséjében az Egyház maga adja ajkunkra: »Boldog vagy szentséges Szűz Mária és minden dicséretre méltó, mert belőled támadt az igazság Napja, Krisztus, a mi Istenünk!« (89-90. oldal)

MÁSODIK NAP „Ma vezesd hozzám a papi és szerzetesi lelkeket, s merítsd őket mérhetetlen irgalmam tengerébe. Ők adtak nekem erőt keserves kínszenvedésem elviselésére. Rajtuk keresztül árad irgalmam az emberiségre.”

Legirgalmasabb Jézus, akitől minden jó származik, gyarapítsd bennünk kegyelmedet, hogy az irgalmasság méltó cselekedeteit vihessük végbe; s mindazok akik látnak bennünket, dicsérjék az irgalmasság mennyei Atyját.
Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…

Örök Atya, tekints irgalmas szemmel szőlőskerted választott seregére, papjaid, szerzetes fiaid és leányaid lelkére! Áldásod ereje gazdagítsa őket! Fiad Szívének érzéseiért, amely Szívedbe zárta őket, add meg nekik világosságod erejét, hogy az üdvösség biztos útjain vezessenek másokat, hogy mindörökké együtt zenghessék majd kikutathatatlan irgalmad dicséretét. Ámen.

Az Üdvözítő Krisztus Keresztútja

Erre Pilátus azt mondta: „Mi az igazság?” E szavak után Pilátus újra kiment a zsidókhoz és ezt mondta nekik: „Én semmi vétket sem találok benne. Szokás azonban nálatok, hogy húsvétkor valakit szabadon bocsássak. Akarjátok-e, hogy elbocsássam nektek a zsidók királyát?” De ők ismét kiáltozni kezdtek: „Ne ezt, hanem Barabást!” Barabás rablógyilkos volt.

     A helytartó ezután újra kiment, és így szólt a zsidók népéhez: „Íme, az Ember!" És rámutatott a töviskoronás, vértől áztatott bíborruhában remegő Krisztusra. A főpapok és a nép mihelyt meglátták Őt, nem rendültek meg, hanem még hangosabban kezdtek kiáltozni: „Feszítsd meg! Feszítsd meg! Vére rajtunk és utódainkon!” Pilátus azt mondta erre: 

IMÁDUNK TÉGED KRISZTUS ÉS ÁLDUNK TÉGED, MERT SZENT KERESZTED ÁLTAL MEGVÁLTOTTAD A VILÁGOT!

14. Jézus holttestét sírba teszik 

      Ó, mily boldog vagyok, ha azt látom, hogy nem hiába szenvedtem érted, értetek! Ez igazán öröm Nekem. Lelketek, mely a föld iszapjában él, nem tud önmagától megszabadulni. Én kiszedlek a bűn iszapjából, és utána Szent Véremmel moslak meg benneteket. Boruljatok le szent Keresztem tövébe, és engedjétek, hogy hulljon reátok ez az áldott Szent Vér. Vércseppjeim váltó (csekk) a kezetekben, rajtatok áll, hogy beváltsátok. E váltó nem jár le a világ végezetéig. A kegyelem állapotában élő lélek bárhol beválthatja, bármikor, halála napjáig, de erről nem vagytok biztosítva. Azért ki-ki azon legyen, hogy váltóját, Szent Vérem váltságdíját mind gyakrabban igénybe vegye. Ne élete alkonyán, mert így a kifizetett értéket nem sokáig használhatja már. Használjátok életetek lendületes erejében. Én is életem teljében áldoztam fel Magam értetek. A legszívesebben ezt a viszonzást fogadom el tőletek. (III/150-151)

+!

Áldásos Húsvétot kívánok kedves Olvasóimnak, Krisztus feltámadásának örömében!

Erdő Péter nyilatkozata szerint ez az esemény egy szenvedéssekkel teli, hosszú történet összefoglalása, amely reménye szerint hozzájárul múltunk igazságának megismeréséhez, népünk lelki gyógyulásához és felemelkedéséhez. Egyértelmű jele annak, hogy hazai igazságszolgáltatásunk szakított a koncepciós perek nehéz örökségével, és komolyan törekszik az igazságosság alapvető emberi követelményeinek érvényesítésre. 

Teljes cikk a magyarkurir honlapján olvasható!

Lemondani a mindenért
     Az Anglikán Egyházból való távozása Newmannek az oxfordi egyetemi környezetből való távozását is jelentette. Így írt erről: „Minden emberi dolog közül talán Oxford a legdrágább a szívemnek.” Ez Newman számára különösen is fájdalmas élmény volt.
     1844 végén egy filozófiai értekezést kezdett írni a keresztény tanítás fejlődéséről. Az egyházatyák tanítását tanulmányozva Newman megbizonyosodott arról, hogy az első századok egyháza egyedül a Katolikus Egyházban maradt fenn sértetlenül.
     A hit istenadta kincse egyedül benne van meg egész teljességében. Megvallotta: „A kezdeti Egyházban lévő viták tanulmányozása által megérett bennem az a világos meggyőződés, hogy mi anglikánok, vagyunk az eretnekek.”
Newman – a legnagyobb anglikán teológus – feladta az egyetemi karrierjét, a jól fizető professzori és plébánosi állását, hogy tagja lehessen a Katolikus Egyháznak, melyet VIII. Henrik uralmának idejétől fogva kegyetlenül üldöztek Angliában. (folytatása köv.)