Forrás: A papokhoz, Szűzanyánk szeretett fiaihoz. Üzenetek '96-'97 évekből.
Megjelent a Máriás Papi mozgalom kiadása ‒ Csató és Tsa Kft 1998. ‒ 58-61. oldal. (Részletek), 1996. december 8.
Szűz Mária Szeplőtelen Fogantatásának ünnepe
"Tekintsetek ma örömmel és végtelen reménységgel Szeplőtelen Édesanyátokra!
‒ Örömmel, mert én vagyok örömötök oka! Így szólítotok meg engem a számomra annyira kedves imában, a Lorettói litániában.
E napon felszólítalak benneteket, hogy tekintsetek rám örömmel!
‒ Örömmel szemléljetek Szeplőtelen Fogantatásom fényében! Mivel öröktől fogva ki voltam jelölve arra, hogy a testté vált Ige Anyja legyek, a Szentháromság abban a kiváltságban részesített, hogy mentes maradtam minden bűntől, az eredeti bűntől is, aminek pedig minden teremtmény részese lesz emberi fogantatása pillanatában.
Így bennem látjátok visszatükröződni az Atya tervét, aki saját képére és nagyobb dicsőségére teremtette az embert. (...)
‒ Örömmel látjátok, hogy az Ige szűzi Anyja leszek, aki (...) tőlem születik, hogy Üdvözítőtök és Megváltótok legyen. Egyedül Őbenne van az emberiségnek lehetősége arra, hogy megszabaduljon a bűn rabszolgaságából és eljusson a mennyei Atyával való élet- és szeretetközösségre.
‒ Örömmel nyilvánulok meg előttetek eltelve a Szentlélekkel, aki valóságos jegyesi szeretettel egyesül lelkemmel, mert az Ő műve által történik meg bennem az emberré vált Isten foganása, és csak az Ő isteni közreműködése által válok Isten Anyjává.
Az Atya leányaként, a Fiú Anyjaként és a Szentlélek jegyeseként válhatok valóban örömötök okává. Tekintsetek ma rám végtelen reménységgel is!
‒ Végtelen reménységgel azokban a napokban, amikor az' emberiség megismeri Istentől való eltávolodásának szomorú élményét, amikor minduntalan megsértik és nyíltan visszautasítják az Ő törvényét.
Elérkezett a nagy megpróbáltatás és az irgalmas megbüntetés ideje. Akkor mint Anya hatékonyan és folytonosan jelen leszek, hogy segítsek megtéréstek és az Úrhoz való visszafordulástok útján.
Így az egész emberiség számára megnyitom Szeplőtelen Szívem, a biztos menedéket, ahová megmenekülése érdekében kell belépnie.
‒ Végtelen reménységgel tekint rám az Egyház, amely ma legnagyobb válságának megtisztító óráit éli át, mert elárasztotta a Sátán füstje, megtört egysége, elhomályosult szentsége, valamint a hit elvesztésének és a nagy hitehagyásnak veszélye fenyegeti. Ezért nyilvánulok meg az Egyházban anyai szeretetem gyengédségével és irgalmával, és így én magam segítem és vigasztalom nagy tisztulásának fájdalmas pillanataiban.
Jelenlétem az Egyházban mostantól kezdve erősebb, folytonosabb és nyilvánvalóbb lesz. (...) Az egész Egyház meg fogja látni azt a rendkívüli segítséget, amit az égi Édesanya kínál föl számára, hogy bevezesse Szeplőtelen Szíve biztos menedékébe, ahol majd megismeri második pünkösdjének fényességes óráit.
‒ Végtelen reménységgel tekintsetek rám (...), akikre annyi szenvedést, sebet és ütleget mért a nagy szenvedés heves szele.
Mindannyian jöjjetek hozzám, kis gyermekeim! Jöjjetek hozzám, mert szükségetek van arra, hogy égi Édesanyátok megvigasztaljon, bátorítson, oltalmazzon, megvédjen és megmentsen benneteket. Ezért építettem számotokra az Újszövetség Bárkáját, amelybe be kell térnetek, hogy elérjetek a rátok váró Új Időkbe."
A hitelesnek tekinthető források tanúbizonysága szerint december nyolcadikán a hajnali órákban ÁVH-s és szovjet egységek letartóztatták Gál Lajos és Viczián Lajos aknászt, munkástanácsi vezetőket. Ez váltotta ki azt a felháborodást a városban, ami a tragikus eseményekhez vezetett. A letartóztatások hírére, még aznap 9 óra körül több ezer fős tüntetés kezdődött. Üveggyári, vasgyári munkások, bányászok és a hozzájuk csatlakozók, a salgótarjáni rendőrkapitányság, valamint a megyei tanács elé vonultak, és követelték a letartóztatottak szabadon bocsátását.
A legyilkoltak számát minden kimutatásban elhazudták. Az akkori anyakönyvvezető nő 131 halottat jegyzett be és emiatt nyomban elbocsátották az állásából. Annyi sebesült volt hogy a kórház udvarára hordták őket és hagyták meghalni. Az áldozatok közt olyanok is voltak, akiket a távolabbi utcákban ért az eltévedt lövedék. Az ezzel kapcsolatos jegyzőkönyveket titkosították, a tényfeltáró tanúságokat elhallgatták. Az utólagos név szerinti beazonosítások szerint csupán negyvenhat személy – 33 férfi, 11 nő és 2 fiúgyerek –, vesztette életét. A tényfelmérés azért jelent nehézséget, mert a környező kórházakban – hatósági parancsra –, szándékos eldátumozással és hamis diagnózissal állították ki a halál-. illetve a sebesülések okát. Ez utóbbi okirathamisítás is legalább 80-150 főt rejthet! 
Volt egy salgótarjáni fiatal, 
A középkorban a szeplőtelen fogantatás tana sok fejlődésen ment keresztül. Szent Bernát hatására a 12. és a 13. század vezető teológusai (Szent Bonaventúra, Nagy Szent Albert, Aquinói Szent Tamás) elvetették a szeplőtelen fogantatás tanítását. A nehézség számukra abban rejlett, hogy ők képtelenek voltak Máriának az áteredő bűntől való szabadságát összeegyeztetni az áteredő bűn egyetemességével és azzal, hogy minden embernek szüksége van az üdvösségre. A problémára a helyes megközelítést először Wilhelm Ware ferences teológus érte el, amit később nagy tanítványa, Szent Duns Scotus tökéletesített és terjesztett el széles körben. A pápaság vetett véget az évszázadokig tartó hitvitáknak azzal, hogy IX. Pius hittétellé nyilvánította Mária Szeplőtelen Fogantatását 1854. december 8-án! Amikor IX. Piusz pápa a Szent Péter Bazilikában ünnepélyesen kihirdette a Szeplőtelen Fogantatás dogmáját, már nagyon idős és egészségileg is törékeny volt és rekedten beszélt. Akkoriban még nem voltak hangerősítők, ám amikor a dogmatikai tétel formuláját olvasta fel, hangja csengett és erőteljes volt, s ugyanebben a pillanatban egy napsugár, a felhőkön átragyogva, behatolt a Szent Péter Bazilika üvegablakán és beborította a Szentatya alakját. E mindenki által észlelt külső eseményeket Isten és a Boldogságos Szűzanya tetszésnyilvánításaként magyarázták. 
IX. Piusz egyik életrajzírója így ír: "Nem habozok kijelenteni, hogy a Pápa, abban a pillanatban, minden bizonnyal oly különleges kegyelemben részesült, hogy bele ne haljon a Szeplőtelen Szűz páratlan tisztaságának ismerete és érzése által kiváltott édességekbe". 
A Szentatya a következő szavakkal hirdette ki a Boldogságos Szűzanya Szeplőtelen Fogantatásának dogmáját: "Urunk Jézus Krisztusnak, Szent Péter és Pál Apostoloknak tekintélyével és a sajátunkkal kijelentjük és meghatározzuk, hogy az a tan, amely azt tartja, hogy a Boldogságos Szűz Mária fogantatásának első pillanatától, a mindenható Isten egyedülálló kegyelméből és kiváltságából, az emberi nem Üdvözítőjének, Jézus Krisztusnak érdemeire való tekintettel, az áteredő bűnnek minden szennyétől eleve megőrizve mentes volt: Istentől való kinyilatkoztatás, és ezért erősen és állhatatosan kell hinnie minden hívőnek!" (IX. Piusz Ineffabilis Deus kezdetű bulla)
A mai nap déli órái, különleges kegyelmeket ígérnek!
Az üzenetek a szerkesztő által összefoglalva:
Feljegyzések a purgatóriumról 8
Ismétlem, ne féljen tőlem. Nem fog látni szenvedéseimben. Később, amikor lelkileg erősebb lesz, látni fog tisztítóhelyen szenvedő lelkeket, akik nagyon elrettentőek, de ne gondoljon erre, nehogy megrémüljön. A Jóisten akkor majd megadja önnek a kellő bátorságot és mindent, amire szüksége lesz, hogy teljesítse szent akaratát.
1947-ben, a Milánó közeli Montichiariban, megjelent a Szűzanya 
Háromszor: Szeplőtelenül Fogantatott Szűz Mária, könyörögj érettünk, kik hozzád menekülünk, és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.
1878. A nagy bűnösök és azok, akik közömbösségből szinte egész életükben távol voltak Istentől, valamint a szerzetesek, akik nem olyanok voltak, mint lenniük kellett volna, a nagy purgatóriumban vannak, ott az értük felajánlott imák nem használnak nekik. Életük során nem törődtek a Jóistennel; most ő sem törődik velük, mintegy magukra hagyja őket, hogy vezekeljenek hitvány életükért.
1875. Nagyon ügyeljen bensőjére, apró fájdalmait egyedül Jézusnak tartogassa. Ő bőven képes kárpótolni bármiért, amit elvett. Élete csupa belső szeretetcselekedet és önmegtagadás legyen, de erről egyedül Isten tudjon. Ne tegyen semmi rendkívülit: nagyon rejtetten éljen, nagyon rejtetten, Jézusával szorosan egyesülve. A Jóisten azt akarja, hogy egyedül őt szeresse. Boldogok a lelkek, akik ezt a kincset birtokolják! 
M. a purgatóriumban van, mert okoskodó megjegyzéseivel sokszor meggátolta a jót, amit az elöljárók tehettek volna. Tegye gyakorlattá magában Isten jelenlétét. A Jóisten keresi az odaadó lelkeket, akik önmagáért szeretik őt. Nagyon kevesen vannak!
Az első csoport délelőtt fél 11 körül érkezett a térhez nemzeti és fekete zászlókkal, virágcsokrokkal és koszorúkkal. A kettes-hármas sorokban haladó, kendős gyászoló nők közt egyesek gyerekkocsit toltak. A Magyar Ifjúság útja felől, szovjet páncélautók zárták el az utat, melyek igyekeztek visszább szorítani a tömeget. Egy harckocsiból kinyúló ordibáló orosz, durván kiemelt egy nőt a sorból, ám hallva és látva a hatalmas tömeg felzúdulását, nyomban el is engedte. A gyászruhás asszonyok némán folytatták útjukat, s csak annyiban engedtek az erőszaknak, hogy egy részük a Műcsarnokot megkerülve haladt az Ismeretlen Katona sírja irányába. Voltak, akik a leeresztett városligeti tó medrén keresztül voltak kénytelenek az emlékművet megközelíteni. A borult, ködös időben végül is két és fél órán keresztül vonultak az asszonyok s tették le a virágaikat az Ismeretlen katona sírjához. Kisebb csoportok még a délutáni órákban is érkeztek, amikor a sírt már teljesen befedték a virágok. Megható volt, hogy az emlékmű négy sarkán álló őrkatona sírt.
Emlékezzünk meg imáinkban a hős magyar nőkre, akik a vérszagú napokban is bátrak voltak nyíltan meggyászolni fiaikat, férjeiket, édes Hazánkat, és szívükben tovább adták a hazaszeretet Lángját.
A Jóisten azt akarja, hogy egészen átadja magát neki. Jobban szereti, mint sokakat, ezért több kegyelemben is fogja részesíteni. El ne vesztegessen egyet sem a kegyelmek közül! Egyedül a Jóistennek éljen, őt dicsőítse meg mindenben! Mert ön még annyi jót tehet a lelkekért! Mindent Jézusáért!
Ha gondosan ügyel magára, a Jóisten olyan kegyelmekkel fogja megajándékozni, mint még soha senkit. Egyszerre sokakért felajánlhatja a zsolozsmát, ha ügyel, hogy mielőtt elmondaná, úgy irányítsa a szándékát, mintha mindegyikükért külön imádkozhatna. Így mindegyiküknek ugyanannyira javára válik, mintha csakis érte mondta volna.
Az Advent latin eredetű szó – adventus – megérkezést, eljövetelt jelent, a reménykedés időszaka. A Megváltó eljövetelét várjuk.
1874. Főnöknőnk halála napja óta a mennyben van, mert sokat szenvedett és nagy szeretet volt benne. A Jóisten azt szeretné, hogy ön szentebb legyen, mint sokan mások. L. atya a purgatóriumban van, mert túlságosan szeretett lelkigyakorlatokat tartani és mindenfelé prédikálni, ámde elhanyagolta a plébániáját.
Feljegyzések a purgatóriumról 1
1873 novemberében a franciaországi Valognes-ben élő ágostonrendi Marie de la Croix nővér, a kolostorában hosszas sóhajtozásra lett figyelmes. Mivel nem látott senkit, rémülten kérdezte, ki az? – választ nem kapott, ám a sóhajtozás heteken át folytatódott.
1)
Laboure Katalin 1806. május 2-án Fain-les Mountiers-ben (Burgundia) született. Földműves leánya. 1830. április 21-én, 24 évesen lépett az Irgalmas Nővérek anyaházába. Újonc éve folyamán többször megjelent neki a Boldogságos Szűzanya. Egyik látogatása alkalmával azt a feladatot kapta, hogy érmet veressen, mely hamarosan nagyon széles körben elterjedt és a Csodásérem nevet kapta.
.jpg)
Egy újabb hasonló álmában, melyben egy zöldellő mezőn, angyali seregek kíséretében a Boldogságos Szűzanya, Isten Fiával magához hívta őt, az Üdvözítő Jézus ekkor eljegyezte Katalint valódi gyűrűvel, és ennek emlékére máig ismeretesek az ún. "Katalin-gyűrűk".
előtt. A császár dühében máglyára ítélte valamennyit. Amikor ezeket jajgatások közepette a vesztőhelyre vitték, Katalin azzal biztatta őket, hogy a tűzhalál pótolhatja a keresztséget és ha hisznek, elnyerik az örök üdvösséget.
fejére. Épp ekkor lépett az ifjú házasok szobájába Valerianus öccse, Tiburtius (Tibor), aki elcsodálkozott a helységet átható csodás illaton. Kérdésére elmagyarázták neki, hogy egy angyal járt náluk és neki magának is van őrangyala, azonban csak akkor láthatja, ha megkeresztelkedik. Így Cecília sógora is a megvetett keresztények közé lépett és meglátta angyalát.
Ezt követően karddal akarták lefejezni, de három csapással sem tudta a
következtében – mely szerint az esküvőjén ő maga játszott az orgonán –, lett az egyházi zene védőszentje. 
.jpg)
Daniele testvér még egy fontos dolgot értett meg: Nem a perzselő tűz okozza a legnagyobb szenvedést a tisztítótűzben, hanem az az érzés, hogy távol vagyunk Istentől, s hogy a földön elegendő eszköz állt a rendelkezésünkre ahhoz, hogy elkerüljük a tisztítótüzet, de sajnos, alig használjuk fel őket. Mindahányszor a lélek vétkezik, eltávolodik Istentől. Miután a lélek a halál után meglátta Isten jóságát, szeretetét és gondoskodását, a tőle való elszakítottság érzése mérhetetlen vágyat vált ki benne Isten – a Szeretet után. De nem közeledhet hozzá, míg meg nem tisztul. Isten minden eszközt megad nekünk ahhoz, hogy szentek legyünk, azaz hogy Krisztus közelében legyünk, hogy vele egyesülve éljünk. Ez elsősorban az imádság, a szentségek, Isten igéjének és az Egyház tanításának a hallgatása, Isten akaratának a keresése és megvalósítása az életünkben. A bűn nemcsak az a rossz, amit elkövettünk, hanem az a jó is, amit elmulasztottunk, főleg az, ami lelkünk üdvösségét elősegítette volna. Halálunk után azért is meg leszünk ítélve, hogy nem használtuk fel Isten segítségét, amit ő felkínált nekünk. Daniele testvér tapasztalata arra tanít minket, hogy ha könnyelműen éltük az életet, egyszer ezt nagyon meg fogjuk bánni. 
Ezt a megalázó veszteséget és a világra szóló szégyent, a Szovjetunió már soha nem tudta kiheverni!
Hajójukat Magyarország felé szándékoztak irányítani, de egy rendkívüli vihar Skóciába sodorta őket, ahol „Véreskezű” Malcolm uralkodott, aki kegyetlen irtó hadjáratot folytatott atyja gyilkosa, Macbeth hívei ellen. A 47 éves Malcolm nem csak menedéket adott nekik, de 
Életrajzában ez áll: Skócia királya a legnemesebb családból vett magának feleséget, aki bölcsességének és jámborságának hatására Malcolm király elhagyta véres vad szokásait, nevéhez fűződik az irtó hadjárat befejezése. Az egész királyi udvar megváltozott és Margit 
királyné előtt többé egy durva szót ki nem ejtettek. Támogatta az elesetteket, és szegény-szállásokat építtetett. Rendeletbe hozta, hogy minden napnak első órájában hozzanak eléje kilenc szegény árvát, akiket maga etetett meg. 
Edinburgh-ban hunyt el, 1093. november 16-án, 47 éves sem volt.
Leo Cushley, Saint Andrews és Edinburgh érseke bejelentette, hogy felélesztik a 13. századi eredetű zarándokhagyományt Szent Margit, a magyar származású királyné tiszteletére, melynek során, minden év június 19-én Dunfermlinbe zarándokolnak, ahol Szent Margit relikviáit őrzik az 
apátság kápolnájában.
Vannak szentek, akik megkapták azt a kegyelmet, hogy láthatták a tisztítótüzet. 
A világ legnagyobb hadserege csúfos kudarcot vallott! 
A legtöbb kifogás a Szeretetlánggal kapcsolatban az ígéretek révén merült fel. A következő fontosabb ígéretekről van szó:
1) «A búcsú Isten színe előtt, a már megbocsájtott bűnökért járó, ideig tartó büntetések elengedése [...] A búcsú részleges vagy teljes aszerint, hogy részlegesen vagy teljesen megszabadít a bűnök ideig tartó büntetéseitől» (KEK 1471). Vö. Penitentiaria Apostolica, Iesu, humani generis határozat, 1999. július 16, in Notitiæ, 36 (2000), nr. 2 e 4. A részleges búcsúkat 1968-ig idő szerint mérték. «Azt határozták meg, hogy egy bizonyos imádság vagy jócselekedet hány évi, hónapi, vagy napi búcsúval jár. Így lehetett nyerni pl. ötven, száz, háromszáz napi, illetve egy- három- vagy ötévi búcsút. Ez pedig azt jelentette, hogy a részleges búcsúkkal a pápa annyi büntetést engedett el, amennyit az ősegyházban a hitvallók és a vezeklők az adott ideig viselt szenvedésekkel és önmegtagadásokkal érdemeltek ki» (Diós I. – Szigeti K., ed., A búcsúk imakönyve, Budapest 1984, 18). VI. Pál pápa Indulgentiarum doctrina kezdetű apostoli konstitúciója értelmében 1968-tól az Egyháznak a részleges búcsúk mértékére vonatkozó hagyományos értékelése megváltozott: «Indulgentia partialis, in posterum, his tantum verbis «indulgentia partialis» significabitur, nulla addita dierum vel annorum determinatione» (VI. Pál, Indulgentiarum doctrina Sacrarum Indulgentiarum recognitio promulgatur apostoli konstitúció, 1967. január 1, in AAS 59 (1967), 5-24, Normae 4). A szóban forgó problémára vonatkozó üzenetek a Lelki Naplóban 1967 előtti dátumot viselnek. Ezért érthetjük meg ehhez hasonló logikával a tisztítótűzből kiszabaduló lelkek számszerűsítését is.
