110. Bár a szenvedés és a testi halál a bűn következménye, mégsem szabad minden szenvedést büntetésként felfogni. Sőt, Isten gyakran csak azért engedi meg a megpróbáltatásokat, betegségeket, hogy abból – üdvösségünk szempontjából –, még nagyobb jót hozzon elő számunkra!
111. Miért nem boldog az emberiség nagyobbik része? „Mert attól félnek, hogyha lemondást gyakorolnának, szerencsétlenek lennének!” – Ezért boldogtalanok!
112. A földi szenvedés, Isten szeretetének egyik legnagyobb segítsége: hiszen ha felajánljuk, sokszoros érdemeket nyerhetünk magunk vagy a lelkek javára!
113. Aki el akarja dobni magától élete keresztjét, még súlyosabbá teheti azt! (Liguori Szent Alfonz)
114. A betegség idejét a lelkek próbatételének nevezhetjük; mert akkor mutatkozik ki az erény. (uo)
115. A betegség, a szegénység és a megaláztatás érdemszerző s előnyünkre válik ha Jézus iránti engesztelésből megadással fogadjuk. Viszont az egészség, a gazdagság és a dicsőség sokaknak kárára lehet, mert csak mélyebbre süllyeszti őket a romlásba. (uo)
116. A poklot kiérdemelt, de megtért bűnösnek, bármi szenvedés semmiség a földön. (uo)
117. Sokan addig szeretik Jézust, míg kellemetlenségük nem származik miatta! (Kempis)
118. „Jézus Krisztus egész gazdagsága minden ember számára hozzáférhető, és minden embernek javára válik.” Krisztus a maga életét nem önmagáért, hanem értünk élte: értünk, emberekért a mi bűneinkért, a mi üdvösségünkért egészen haláláig és végül föltámadott a mi „megigazulásunkért” (Róm 4,25). Most is „közbenjárónk az Atyánál” (1Jn 2,1). Mindazzal, amit egyszer s mindenkorra értünk átélt és elszenvedett, mindörökké jelen van „Isten színe előtt”. (ÚK 519)
119. Panaszkodhatunk-e bajaink miatt, ha feltekintünk Krisztus Keresztjére? (Assisi Szent Klára)
120. Jézusért szenvedni, édes gyötrelem! Jézusért meghalni, mily nagy kegyelem! (uo)
121. Jézus életében, szenvedésében és haláltusájában mindegyikünkért és egyenként odaadta önmagát. Ő mindannyiunkat emberi szívvel szeretett. Ezért Jézus Szentséges Szíve, melyet bűneink megsebeztek és üdvösségünkért döftek át, jele és szimbóluma /.../ annak a szeretetnek, mellyel az isteni Megváltó az örök Atyát és minden embert szüntelenül szeret. (vö.. ÚK 478)
122. Krisztus keresztjének és föltámadásának húsvéti misztériuma a központjában áll annak az örömhírnek, melyet az apostoloknak, és utánuk az Egyháznak hirdetnie kell a világban. Isten üdvözítő terve Fiának, Jézus Krisztusnak megváltó halálában „egyszer s mindenkorra” (Zsid 9,26) beteljesedett. (ÚK 571)



hogy nem tudott rátekinteni.”
Világ Győzelmes Királynője, most mutasd meg hatalmadat!






A második üzenetet, akárcsak az elsőt, a legszentebb Szűzanya szobrából jövő hang közölte vele: „Újoncnő leányom! Ha szereted az Urat, akkor hallgass meg, mert fontos és közölnöd kell elöljáróddal. Sok ember szomorítja meg az Urat. Azokra a lelkekre várok, akik a bűnösök és a hálátlanok helyett szenvednek, és áldozataik lecsillapítják a mennyei Atya haragját.

IMAEST A CSALÁDOKÉRT!
Ennek ismertetését a Niigata-i egyházmegye püspökének John Sorijo Ito, 1984. április 22-én húsvét ünnepén kiadott elismerő nyilatkozatából idézem:






NEM MONDHATJÁK! 1945. augusztus 9-én ugyanis Nagaszakira is ledobtak egy atombombát, és természetesen a japán katolikusok kétharmada ebben a városban élt. Azok a katolikusok, akik az évszázados üldöztetések után is kitartottak - ezt kapták jutalmul a keresztény nyugattól – írja a Catholic Herald újság.
A Catholic Herald cikkírója, Donal Anthony Foley szerint nyilvánvalóan a Szűzanya közbenjárásának köszönhető, hogy a két kolostor túlélte a támadást. (Magyar Kurír)

2018. június elejétől, több ezer katolikus hívő látogatja az új-mexikói Hobbs városát, ahol napok óta virágillatú olajat könnyezik a Guadalupe-i Szűz Mária bronzszobra.



A Szeplőtelen Fogantatás fából készült szobra elszesedett, és 
Nyári kánikula volt és a hűsítő italok bizonyultak a legnépszerűbbnek. Lénit is megkínálták egy jegessel, ám ő nem tudta, hogy dupla szeszt raktak bele. Rettenetesen a fejébe szállt! Nos eddig mindenki gurult a poénjaitól, ám ezúttal megbizonyosodhat-tak, hogy ez az ember "fordítva van beköt-ve", mivel látványosan elcsendesedett, leült a sarokba, "derengeni" a félhomályban.
lány – Ilcsi – szerényen ült, s a nyakában egy Csodásérem ragyo-gott. A fiú valójában nem is a lányt, hanem az érmecskét nézte, szinte megigézve.
Bocsánatot kell kérnem a Szűzanyától, mert Ő aligha így szerette volna, bizonyára megbántottam Őt is a viselkedésemmel – suttogta –, felemelve ajkához az érmet és megcsókolta – majd folytatta: Biztos, hogy nem a Szeplőtelen Anyácska késztetett illetlenségre, hanem az alkohol bódító szelleme. Még soha nem ittam és bizonyára azért szállt a fejembe ennyire. Édesanyám mindig óvott a szesztől és így figyelmeztetett: "Ne igyál, mert elveszted az eszedet!" És valóban elvesztettem az eszemet, de nem a szívemet! Bizony, három dolog is közrejátszott: az ital, az hogy segíteni akartam rajtad és az, hogy... ééés az, hogy szeretlek! De ezt a szót már a sírás formázgatta szép ajkán, miközben könnyek gördültek végig bájos arcocskáján ezt gügyögve, csücsörítve: "nem éreztem féltékenységet amiért az a bocsánatkérő puszi nem nekem szólt! Deee most én adok neked egyet, a bocsánatodat kérve a viselkedésemért..." Ebben a pillanatban egy alma leesett a fáról. (A szerk. írása)








A magánkinyilatkoztatások elfogadásában a legsúlyosabb nehézséget a hamis üzenetek jelentik, mely a megtévesztő szellem munkája.
Nos, kedves Olvasóm! Ha ezek után az Égi Anya szólna, akkor az a következőképp hangzana (jóllehet, Ő nem vitatkozik és nem is mentegetőzik, de lehet, hogy sír):













Jézus kérésének eleget téve XII. Pius pápa 1954. november 1-én kibocsátott "Ad coeli Reginam" kezdetű enciklikájában elrendelte, hogy Máriát a Világ Királynőjének nevezzük és ünnepét minden évben
május 31-én bensőséges hódolattal megüljük.
Az Úrnapja (latinul Festum Eucharistiae, Solemnitas Corpus Domini) katolikus főünnep az Eucharisztia tiszteletére, teljes nevén az Úr Szent Testének és Szent Vérének ünnepe. Magyarországon és több más országban a húsvéti időt lezáró pünkösdvasárnap után két héttel tartják. Jellemzően körmenet kapcsolódik hozzá. (Wikipedia)

rdekében. Tudatta velük Jézus jövendölését, hogy mi lesz a következménye, ha nem teszik meg.




Ezen az napon, minden magyar hősre imával gondolunk, akik életüket áldozták a nemzetünkért, hiszen nekik köszönhető, hogy „él nemzet e hazán”. Végigtekintve az ezeréves magyar történelmen, az ország lakossága rengeteget szenvedett, muszlimtól, habsburgtól, a szabadkmves antanttól és a kommunistáktól. Milliók hoztak emberfeletti áldozatot azért, hogy ma békében, biztonságban, szabadon, keresztényként és magyarként élhessünk! Ezért jelölte ki a Nemzeti Kormány május utolsó vasárnapját a hősök emlékére, nemcsak azért, mert őseink, elődeink, dédapáink voltak, hanem mert a legdrágábbat, az életüket adták a házáért.


alkalommal lefegyverezte bíráit. Nemcsak baj nélkül került ki az ügyből, hanem megnyerte a nevezett pápák különleges jóindulatát is. Egyébként befolyásos szövetségese volt
Többszöri betegeskedés után 1593-ban elérte, hogy megválhasson elöljárói hivatalától. 1595. május 12-én Baronius, a gyóntatóatyja föladta neki a szent kenetet. Azután Frederigo Borromeo kardinális megáldoztatta (mindkettejük az ő pártfogoltjai voltak). Az ,,Uram, nem vagyok méltó''-nál könnyek között vádolta még egyszer magát: ,,Soha semmi jót sem tettem, semmit, egyáltalán semmit; egyáltalán nem vagyok méltó!'' Rövid ideig újra tudott misézni. A szentmise bemutatása közben
évek óta órákat elragadtatásban töltött és élete




SZENT RITA KÖNYÖRÖGJ ÉRETTÜNK!



A kő és a kenyér a Biblia számos helyén szerepel, messze túlmutatva konkrét jelentésén. Az ószövetségben a kő az erő, a hatalom, a keménység szimbóluma. Kőből emelték az áldozati oltárokat. Itt a kőnek szakrális jelentése van. Kővel hajtották végre a halálos ítéleteket (a „szemet szemért, fogat fogért” elv alapján), melyet a mózesi (a nép tudatában isteni eredetű) törvények előírtak.
Jézus azért jött el közénk, hogy megtörje a gonosznak ezt az ősi átkát. A halált hozó gyűlölet helyett a szeretetben gyökerező életet hirdette.









A következtetés számunkra örvendetes, hiszen a pápa az általa felkért személyekkel saját nézeteit jelzi. Amint megváltó művének hajnalán, Krisztus ma is sokunkat hív határtalan tárháza végtelen gazdagságának kiosztásához munkatársnak, de


„



A Szentlélek felszólít bennünket az apostolok által is, hogy tekintetünket Jézusra, a Megfeszítettre szegezzük. Felszólít, hogy fegyverkezzünk fel azáltal, hogy a szenvedő Üdvözítőre gondolunk, mert ellenségeink számára ez a gondolat élesebb minden fegyvernél. Ha szegénység, szégyen, fájdalom, kísértés és más kereszt szorongat és nyomaszt benneteket, fegyverkezzetek fel a Megfeszítettre való emlékezéssel; ebben rejlik nehézségeitek megoldása és a győzelem minden ellenségetek felett!
„
Készüljetek fel tehát arra, hogy elhagynak benneteket az emberek, az angyalok, sőt bizonyos tekintetben maga az Isten is! Ám, mindezen szenvedések közepette is legyetek szilárdan meggyőződve arról, hogy ez az Isten dicsőítés legmagasabb foka és a kereszt igaz barátjának legtisztább boldogsága!
Másodszor: Figyeljétek a hatalmas Úr kezét! Ugyanaz a kéz, mely egy csatában képes százezrekre lesújtani, tudta nélkül egyetlen hajad szálát sem engedi kihullani. Az a kéz, mely Jóbot oly keményen sújtotta, benneteket gyengéden érint. Ugyanazzal a kézzel teremt nappalt és éjszakát, világosságot és sötétséget, kellemest és kellemetlent. Megengedi, hogy a szabadakarat bűnöket kövessen el, hogy benneteket mások sértsenek; mégha nem is akarta azok gonoszságát. Ha tehát valaki szidalmaz benneteket és mint Dávid királyt kövekkel dobál meg, akkor gondoljátok ezt magatokban:
