A szentolvasó imádságai 3
Végtére is az első, amire fel kell figyelnünk, hogy a rózsafüzér a feszületre irányul: tőle indul és hozzá érkezik, mint maga az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága. Minden belőle indul ki, minden feléje irányul, minden általa jut el a Szentlélekben az Atyához. Ne mentegetőzzön tehát senki, miszerint: „más ima is létezik, az állandó ismételgetés pedig egyébként is gépies, mamikás, sőt egyenesen gyermeteg!” (?)
– Nos, más ima is kedves Isten és a Szűzanya előtt, ám az Egyház tanítása, a pápák megnyilatkozásai, a szentek példája, a kegyelmi ígéretek és évszázadok csodáinak egész sora igazolják ezen imaforma egyedülálló értékét. Pl. Zrínyi Miklós az Újzerinvár melletti ütközetében, 3000 fős török sereg ellen, 300 vitézzel győzött. Hálából mindannyian könnyek közt térdelve elmondták a szentolvasót. (Kardjuk markolatán volt a rózsafüzér!)
Meggondolandó, hogy valamennyi elismert Mária-jelenés, Lourdes, Fatima és a Szeretetláng üzenete is a (domonkos) rózsafüzér imádkozását kéri tbk. a béke és a lélekmentés hatékony eszközeként!
– Az pedig, hogy gépies lenne? – Ugyan bizony, veszélyhelyzetben vagy nagy kívánságunk esetén, nem ismételgetünk-e untalan, bizalmunkat az Úr ígéretébe vetve: „zörgessetek és megnyittatik néktek” (Mt 7,7) Racionalitásunkat tehát ne az imádságban, hanem az életvitelünkben valósítsuk meg!
– A rózsafüzérezés öregasszonyos bogyózgatás, sőt egyenesen gyermeteg!
– Nos, legfeljebb gyermeki, de végtére is erről van szó: „ha olyanok nem lesztek...” (Mt 18,3).
De van-e Isten ihlette „felnőttebb”? Mert – miként Szent Lajos fenti értekezésében ki is fejtette –, a szentolvasó nemcsak a szóbeli, de az elmélkedő ima elvárásainak is megfelel (a titkon való szemlélődése révén), sőt egyedülállóan egyesíti ezeket!
A Miatyánk, általánosan használt legújabb változata, az un. „ökumenikus”! A világon egyedül nálunk, esetenként még megtoldják a "mert Tiéd az ország, a hatalom..." bővítménnyel is! (Elhagyandó!)
Bev. 3 óhaj: Aki értelmünket megvilágosítsa; Aki emlékezetünket megerősítse; Aki akaratunkat tökéletesítse.
Keresztet vetünk és átgondoljuk, hogy olvasónkat milyen szándékra mondjuk (magunkért v. másokért). A keresztre elimádkozzuk a Hiszekegyet. Az ezt követő nagy-szemre a Miatyánkot, majd a bevezető 3 kis-szemre 1-1 Üdvözlégyet mondunk, Jézus neve után belefűzve a bevezető óhajokat. Ezután a Dicsőséggel és a Fatimai fohásszal fejezzük be, és ezután következnek a „tizedek”:
vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. (vö RVM 8.) Jóval szerényebb indíttatás maga e füzetke (ill. e cikksorozat) is!
XII. Piusz: Imádkozzátok a szentolvasót, mert az evangélium összefoglalása! Az Ingruentium malorum [kezdődő veszély] kezdetű enciklikájában ezt írta: "Vonakodás nélkül újból kijelentjük, hogy nagy reményt fűzünk a Szent Rózsafüzérhez a korunkat sújtó bajok helyrehozatalában. Nem erőszakkal, nem fegyverekkel, nem emberi erőfeszítéssel, hanem ezen imádság által elnyert isteni segítséggel, a parittyával rendelkező erős Dávidhoz hasonlóan, az Egyház rettenthetetlenül szembenéz a pokoli ellenséggel". Az ifjú házasoknak 1941. okt. 8-án e szavakkal ajánlja a rózsafüzérezést: E módon a legtisztább és leghatalmasabb Szűz védelme alá helyezik magukat.
VI. Pál: Szentolvasó a legkiválóbb és leghathatósabb családi közös ima. Hőn óhajtjuk, hogy a családban gyakran imádkozzák együtt a rózsafüzért.
Szent II. János Pál: 2002-es Rosarium Virginis Mariae (RVM) apostoli levelében így ír: Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a Rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét (…) Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén akarja érvényesíteni anyai gondoskodását!" (RVM 39.)
XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzérről (részletek): „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek országába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára. (…) Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségeit, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadságát támadják, az isteni és emberi jogok ellen az őrjöngés erejével lázadnak, s igyekszenek a társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjárása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet.
XIII. Leó egyébként arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik:
XIII. Leó 
kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)
Szűzanya is ajánlott –, sokkalta több kegyelmet elnyerhetne a fölséges Istentől!
1572. október 7-én. Az ünnep nevét 
római brev. leckéit az okt. 7-i ünnep matutinumához, miközben kihirdette, hogy „ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”.
XIV. Benedek
A rózsafüzér elnevezés a XIII. századra tehető. Egy ciszterci szerzetes – aki gyakran imádkozott 50 Üdvözlégyet –, látomásában úgy élte meg, hogy imái rózsaként hagyták el ajkát, koszorúként körülvéve Mária fejét. Más magyarázat szerint, imáink – melyek gyermeki hódolatunk megnyilatkozásai –, mint illatozó rózsák, oly kedvesek égi Anyánk Szívének. (A rózsát tartották a virágok királyának).
szakaszokban lévőket kis-szemeknek nevezzük.
országának hathatós védelmében!? /100/
bennünk, és érezteti levertségünket. /102/
szív, mint a száj hangjára figyel!
/101/
belőle!
A tévtanítók akik mind az ördög gyermekei, irtóznak az Üdvözlégytől, s inkább kígyót melengetnének a keblükön, semmint rózsafüzért hordoznának magukkal. Napjaink eretnekségei is elvetik a rózsafüzér imát. Nekünk ellenben a szentolvasó az imánk, melynek minden Ave Mariája isteni harmat, ami a kiválasztottak lelkére hull s ott csodálatos termékenységet idéz elő. Minden Üdvözlégy éles és tüzes nyíl, mely Isten Igéjének szolgálatában a prédikátornak oly erőt kölcsönöz, hogy szavaik a legkeményebb szíveken is áthatolnak, azokat felrázzák és megtérítik akkor is, ha a prédikátornak kevés szónoki tehetsége van. Ezért oly üdvös a prédikáció előtt egy Üdvözlégyet mondani, miként Szent Antonin is felhívja erre figyelmünket! /49/
Egy dániai pap: „A legfontosabb és a legtermékenyebb vallási igazságokról prédikáltam, de eredmény nélkül. Végülis elhatároztam magamban, hogy ezentúl a rózsafüzérről beszélek… Fél év leforgása alatt, nyilvánvaló javulást tapasztaltam híveim körében. Mert valóban igaz az, hogy ez a fennkölt ima egészen isteni hatással rendelkezik, a szíveket megérinti, ellenszenvet teremt a bűn iránt és az erények szeretetét önti beléjük.” /92/
Én magam is (Grignon), aki ezeket a sorokat írom, élményként tapasztaltam ezen imádság erejét az eldurvult szívű emberek megtérítésében. Találtam olyanokat, akikre nem gyakoroltak hatást a legfélelmetesebb igazságok sem, melyekről misszióim alkalmával prédikáltam. Ha azonban tanácsomra a rózsafüzér napi imádkozását elfogadták, megtértek és egész szívükkel szolgálták az Urat. Utazásaim során saját szememmel győződhettem meg a különböző plébániák közti eltérésekről az erkölcsök tekintetében; mert voltak egyházközségek, ahol elkezdték ugyan a rózsafüzérezést, de később abbahagyták és visszaestek bűneikbe. Mások viszont, akik hűségesen kitartottak a szentolvasó imában, az Isten kegyelmében is állhatatosnak mutatkoztak, és napról-napra gyarapodtak az erényekben. /93/
megízleltem értetek!” /62/
tisztelet. Az emberek még a súlyos csapásokból sem vonják le a tanulságokat, hogy a Teremtő felé fordulnának segítségért, sőt, inkább vádaskodnak, „miért engedi ezt az Isten?” Ám, fel kellene ismerniük, hogy a bűnök és mulasztások, mint feldobott kövek zuhannak vissza, és csakis az Isten iránti bűnbánatban és a szeretet-párbeszéd felújításával remélhetnek békét és megújulást!
Amit a rózsafüzérről tudni kell
Montforti Grignon Szent Lajos művéből vett idézetek és más méltató szemelvények felhasználásával szerkesztette: Begyik Tibor OCDS – Harmadik javított és jelentősen bővített szöveganyag. 
Szent Balázs III-IV. századi örmény orvos, vértanú püspök. Orvosként a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek kezelésére is. Keresztény testvérei a püspökválasztás alkalmával ezért egy szívvel lelkük pásztorává választották. Így lett a kis-ázsiai Szebaszté püspöke, aki a keresztényüldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. Imádságos, csendes életet élt, tanította és gyógyította a hozzá érkezőket. Egy napon rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából. 
A hozzá kötődő gyógyulásokról szóló történetek és legendák miatt lett Szent Balázs az orvosoknak, a kikiáltók, énekesek és a fúvós muzsikusoknak (blasen = fújni) a védőszentje. A 14 segítő szent közé tartozik: Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus.
Boldogasszony napján szentelt kétágú gyertyát tartva, e a szavakkal:
2)
