A Hajnal Szép Sugara

Az apai hivatás, királyi feladat

     Szent József kapcsolata Jézussal annyira egyedülálló, hogy Máté fontosnak látta, hogy erről a kapcsolatról többet is mondjon. Ezért vezeti tovább Jézus családfáját: ,,Jézus születése pedig így történt'' (1,18). József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten, csodával szólította létbe. De József nem is fogadta gyermekévé Jézust, hanem újra csak Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant, abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén. József helyzetét tehát Jézussal szemben Isten határozta meg, és ezzel a szó szoros értelmében egyedülálló üdvtörténeti szerep jutott neki. Jézus üdvtörténetileg az ő közvetítésével lépett kapcsolatba az Ószövetséggel, mivel ennek az ószövetségi üdvrendnek a lényege az ábrahámi örökség volt.

Mária Fia Józsefnek is fia az őket egybekötő házassági kötelék ereje által: „Hűséges házasságuk alapján mindketten kiérdemelték, hogy Krisztus szüleinek nevezzük őket, nemcsak Krisztus édesanyját, hanem atyját is, és éppen olyan módon, ahogyan ő Mária hitvese volt – nem testi, hanem lelki értelemben”. (Szent Ágoston) Ebben a házasságban semmi sem hiányzik a házasságkötés alapvető feltételei közül: „Krisztus szüleinél megvalósult a házasság minden java: utód, házassági hűség, szentségi jelleg. Mindannyian jól ismerjük az utódot, aki maga az Úr Jézus, a hűséget, hiszen nem történt házasságtörés, a szentséget, mert nem történt válás.” (uo.)

4. NAP

Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen

 XIII. Leó pápa imája:
     Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk, kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen

Üdvözlégy... és Miatyánk...

https://www.youtube.com/watch?v=D0B3x7Shb4k

Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy Egyházunkban egységes-e a Mária-tisztelet?

A RÓZSAFÜZÉR ÍGÉRETEI SZENT DOMONKOSNAK ÉS BOLDOG ALÁNNAK

1) Különleges védelmet és nagy áldásokat ígérek azoknak, akik rózsafüzéremet áhítattal mondják.

2) A rózsafüzér hatékony védőpajzs a pokol ellen, elpusztítja a bűnt és akadályozza az eretnekséget.

3) Felvirágoztatja az erényeket, elnyeri Isten irgalmát, a világ hívságai helyett az Isten iránti szeretetet és a menny iránti vágyakozást ülteti a szívekbe.

4) Aki imádság által rám hagyatkozik, nem vész el.

5) Aki elmélkedve elmélyül a szentolvasó titkaiban, nem hal meg bűnbánat nélkül: a bűnösök megtérnek, az igazak megmaradnak a kegyelemben.

6) Akik odaadón ragaszkodnak rózsafüzéremhez, nem halnak meg Szentségek nélkül.

7) Ígérem, hogy mindenki, aki szentolvasómat mondja, életében és halálában rátalál kegyelmeim teljességére és részesül a szentek érdemeiben.

8) A tisztítótűzből megszabadítom azokat, akik odaadón hűek rózsafüzéremhez.

9) Rózsafüzérem igaz gyermekei az égben különleges dicsőséget fognak élvezni.

10) Amit a rózsafüzérrel kérnek, mindent elérnek.

11) Rózsafüzérem terjesztőit minden szükségükben megsegítem.

12) Szent Fiamnál kiesdtem, hogy a rózsafüzér Társulatok tagjai életükben és halálukban testvérül kapják az égi szenteket.

13) Rózsafüzérem szeretete nem csak az életben, de a halálban és az ítéletkor is külön érdemként segítő kegyelem – Fiam a mi Urunk által!

14) A rózsafüzérezők az én szeretett gyermekeim, és így Jézus testvérei.

15) A szent rózsafüzér tisztelete a kiválasztottság nyilvánvaló jele. 

A rózsafüzérezés a fatimai ígéret záloga is: „Szeplőtelen Szívem végül győzedelmeskedni fog!”

AVE MARIA!

Menekülés Egyiptomba

     Szent József minden lehetséges módon megpróbálta komfortosabbá, csinosabbá tenni a Barlangot, hiszen nem csak minden zeg-zugát ismerte, de a messzi környékét is! Nem is fáradozott hiába, mert Napkeleti Bölcsek érkeztek, hogy hódoljanak az Újszülött Király előtt. Amint beléptek a barlangba és meglátták az isteni Kisdedet Anyjával, a földre borulva hódoltak neki. Majd felnyitották kincsesládáikat és adományokat ajánlottak föl, aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban intést kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba. (Vö. Mt 2,9-12)

A Három Királyok látogatásánál József látta, hogy elteltek Szentlélekkel, térdre estek és imádva hódoltak az isteni Kisded előtt. Ez, túl a személyes bizonyságán és az angyal kinyilatkoztatásán, visszaigazolás volt Szent József számára az Istengyermekről, hiszen az isteni bölcsesség megnyilvánulását látta abban, hogy a pásztorok az egyszerű embereket, a Három Király pedig a világ hatalmasságait képviselte, akik alázattal leborultak egy kis csecsemő előtt, Akiben felismerték a próféták által jövendölt Királyok Királyát Dávid házából.

„Miután ők (a Három Király) elvonultak, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában és így szólt: Kelj föl, vedd magad mellé a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg nem szólok neked! Heródes ugyanis keresni fogja a kisgyermeket, hogy megölje őt. Erre ő fölkelt, és éjjel maga mellé vette a gyermeket és anyját, és eltávozott Egyiptomba. Ott is maradt Heródes haláláig.” (Mt 2,13-15)

Az Egyiptom felé vezető út nem csak kietlen volt, de a rablók és a vadállatok portyázása miatt rendkívül veszélyes is! József azonban bízott Istenben és a maga erejében! Nem volt biztonságos kis csoportokban utazni, nyilván a karavánok ezért voltak nagyobb létszámúak. A Szent Család azonban nem csatlakozhatott a népesebb és biztonságosabb karavánokhoz, tartva a felismeréstől. Magukban azonban sokszorosan ki voltak téve az út veszedelmeinek. 

A megtett útszakaszok hosszát végtére is az határozta meg, hogy milyen távolságra voltak képesek eljutni egy szamárral. Ám sötétedésig mindenképp lakott helyre kellett érniük. Különösen fontos volt ez a sivatagos útszakaszokon, például az Észak-Sínain átvezető karavánúton. Aki nem ért sötétedésig biztonságos helyre, az bizony vadállatoknak és rablótámadásoknak volt kitéve. Történetek szólnak is arról, hogy a Szent Család szintén találkozott vadállatokkal, de a vadak csodálatos módon nem bántották őket, hanem hódoltak a gyermek Jézusnak. A Gondviselés hasonlóképp megóvta őket a rablóktól is! 
A fennmaradt elbeszélések szerint a Szent Család szívesen szállt meg azokon a helyeken, ahol zsidó kolóniák laktak. Ilyen helyként említik a források az útvonalon Bubasztiszt, Teli el-Jehúdijját, Matarijját, Babülont és Maádit, Kuszkamban pedig József egy rokona látogatta meg őket. Honfitársaik között nyilván kevésbé tűnt fel, hogy idegenek, így üldözőik is nehezebben találhattak rájuk.Útjuk valóban életveszélyes volt, és gyakran József tekintélyt parancsoló magatartását használta fel a Gondviselés menekvésükre.

Ám Egyiptomban sem tudtak egyetlen nyugalmas helyet sem találni, mert Heródes utánuk küldte orgyilkosait és volt, hogy valamely helyen csak egyetlen óráig tartózkodhattak és máris tovább kellett menekülniük! A pogány népek gyakran ellenségesen fogadták a Szent Családot. Megesett, hogy alamizsnát próbáltak gyűjteni, ráadásul  szállást sem találtak, ha valahol mégis néhány hetet töltöttek, József mindjárt munkához látott szerszámaival és számtalan szegénynek segített, akár ingyen is! Ezzel persze nem csak jó emberi kapcsolatokra tettek szert, de hírük is ment, és Heródes emberei a Szent Család nyomára bukkant.

3. NAP 

Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz meg minket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen

XIII. Leó pápa imája:
     Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk, kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen.

Üdvözlégy... és Miatyánk...

https://www.youtube.com/watch?v=i8pmuk5s6JA

Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy mi haszna van a bensőséges Mária-tiszteletnek

A szentolvasó imádságai 7

     Szent Bernát arra a misztikus kérdésre, hogy – mit tenne először, ha visszatérne a földre? – ezt válaszolta: – Elimádkoznék egy Üdvözlégyet!

A rózsafüzér Szeretetláng fohásszal való imádkozása a leghatékonyabb Sátán elleni fegyver. Az Istenanya ígérete szerint: megvakítja a sátánt, miként ezt igazolják az exorcista tapasztalatok is! Jézus a Szeretetláng Naplóban: „Ez az imádság is eszköz kezetekben, mert (...) ezáltal megvakul a sátán, s világtalansága a lelkeket felszabadítja a bűntől.” (I/63)

A felsorakoztatott érvek ismeretében ráérezhetünk az Üdvözlégyek és a rózsafüzér imádság titokzatos értékeire. Ám ha továbbra is fenntartásaink vannak, félő hogy az Úr előtt majd keserűen tekintünk életünkre, mert egész életünkben kerestük az édesanyai kezet, aztán nagy „felnőttségünkben” halogattuk a gyermeki alázatot! Pedig nemcsak földi boldogulásunkat, de üdvösségünket is egyengethettük volna, ha Reménycsillagunkra tekintünk. Beteljesült Lúcia nővér figyelmeztetése: „Az Úr és a sátán birodalma közti végső összecsapás célpontja a család és a házasság lesz.” Kihez fordulhatnánk, mint égi Anyánkhoz!? „Aki megtalálja Szűzanyát, megtalálja az életet - Krisztust, aki az Út, az Igazság és az Élet. De Szűz Máriát nem találja meg az, aki nem keresi, és nem keresheti az, aki nem ismeri. Megtalálni s ragaszkodni Hozzá különösen ezekben az időkben igen üdvös, mert az ördög jól tudja, hogy kevesebb ideje van már a lelkek rontására mint valaha, napról-napra megkétszerezi tehát erőlködését és támadásait.” (TMT 50.e; g)

Ne feledjük, ha segítséget várunk az Úrtól, imában szólítjuk meg Őt – és eredményesebb –, ha Édesanyja viszi elé kéréseinket. A pápák és a szentek szerint, erre legalkalmasabb az Üdvözlégyek áhítatos mondása! A Mária-jelenések évszázados tanúsága szerint is, a rendszeres rózsafüzérezés az egyik legnagyobb gát a sötétség fejedelme ellen – mely a Szeretetláng fohásszal még hatékonyabb!

Rózsafüzérezés nélkül nincs bensőséges Mária-tisztelet; Mária-tisztelet nélkül nincs hiteles kereszténység; és kereszténység nélkül nincs béke!

Teljes búcsú nyerhető, ha a rózsafüzért egyénileg naponta, vagy alkalmasint templomban, családban, szerzetesi- vagy imaközösségben a titkokról való elmélkedéssel mondjuk, és a pápa szándékára 1 Hiszekegyet, 1 Miatyánkot és 1 Dicsőséget elmondunk! Más körülmények között, részleges búcsú nyerhető.

https://youtu.be/XeWOwTg6RHM

Elmélkedések a Szűzanyáról mint a Jótanács Anyjáról

A szentolvasó imádságai 6

     A Szeretetláng üzenete hasonló drámaisággal aktualizálja az „áldozat és imádság” szükségét!

A Szűzanya: »Mindannyian kedves gyermekeim. Vigyázzatok! A sátán ki akarja rántani lábatok alól a remény talaját! Tudja nagyon jól, ha ezt sikerül megtennie mindent elvett tőletek! A reményvesztetteknél már bűnre sem kell kisértenie. A reményét vesztett ember szörnyű sötétségben van, nem lát már a hit szemével, minden erény, minden jó értékét veszti. Ó gyermekeim, imádkozzatok szüntelenül egymásért, engedjétek kegyelmeim hatását létrejönni lelketekben.« (uo. IV/30)

A Szűzanya arra biztat; hogy minden ember, minden család és közösség, aki hallja szavát és válaszolni kíván felhívására, ajánlja fel önmagát és szeretteit Szeplőtelen Szívének. Imádkozzák a rózsafüzért és fogadják szívükbe az Isten és emberszeretet tüzét, működjenek együtt lélekmentő anyai vágyával. Az engesztelő szentórák megtartása közösségben, a családi közös ima szorgalmazása, a böjt, az áldozat és az imádság ajánlása képezik azt az eszköztárat, amit a Szent Szűz ajánl azoknak, akik figyelnek rá. „Általad kívánom nyilvánosságra hozni Anyai Szívem határtalan szeretetét és aggodalmát, mely a családi szentélyek széthullása miatt fenyegeti az egész világot. Édesanyai segélykiáltásom mindenek előtt hozzátok intézem s veletek összefogva akarom a világot megmenteni!” (uo. III/140)

Ne méricskéljünk és ne fáradjunk bele az imádságba! Hetényi Varga Károly így ír Beszélgetés a Mesterrel című könyvében: „Ha az ismétlés szíved természetévé válik, a rózsafüzér nem lesz unalmas.

Ha a rózsafüzért imádkozod, szedd össze kéréseidet, saját és szeretteid fájdalmát, szíved minden óhaját és foglald be a Miatyánkba és az Üdvözlégybe!” Erre vonatkozóan az Úr biztatást ad számunkra a Szeretetláng Lelki Naplóban is: „A nagy lelki szárazság idején elmondott egyetlen Miatyánk vagy Üdvözlégy sokkal gyümölcsözőbb, mint a kegyelmektől duzzadó lélek áradozása. (I/53-54)

Megváltó munkámhoz szükségem van a ti erőtökre is, hisz értetek kell megtennem. Egyet sem akarok elveszíteni közületek. A sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha.” (I/95)

Szálláskeresés Betlehemben

     Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség. (...) Elment tehát József is áldott állapotban lévő Hitvesével Názáret városából Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt. (vö. Lk 2,1-5)

Szent József gondosan fölpakolta élelemmel és meleg takarókkal Annáék szamarát, melynek volt egy kis csacsija is, mely szintén velük tartott. Megpróbált tehát minden lehetséges kényelmet biztosítani Máriának a hosszú útra! Egyikük sem aggodalmaskodott, mert erősen bíztak Istenben.

Három éjszakát töltöttek ismeretlen jó emberek által adott szállásokon, és ötödnap délután érkeztek Betlehembe. József épp szülőhelyén nem számított arra az emberi közömbösségre – különösen nem a rokonaitól –, amellyel szembesülnie kellett. Nem kaptak szállást, és emiatt nagyon szégyenkezett Mária előtt. Végül abban az istállónak használt barlangocskában húzták meg magukat, melyet József még gyermekkorából jól ismert. Szent József ekkor alázatosan bocsánatot kért a gyenge szállásért, Mária azonban szívből örült, és teljesen elégedett volt.

Amikor ott voltak, eljött Máriának az ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette. (Lk 2,6)

Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában. Egyszer csak angyalok jelentek meg nekik, és az Úr fényessége körülragyogta őket és ezt mondták: Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve. (Vö. Lk 2,8-12) A hírről az esszén asszonyok is értesültek és másnap gyümölcsöket hoztak Máriának, és szolgáltak neki. 

2. NAP

Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen

XIII. Leó pápa imája:
     Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk kegyes atya a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen

Üdvözlégy... és Miatyánk...

https://youtu.be/g2c2ZyM2O2E

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki csekély dolgokat kér tőlünk, de édesanyai segítségét kínálja cserébe

A legnagyobb hivatás

     Mária, aki a törvény szerint József jegyese volt, a Szentlélek erejéből anya lett, szüzessége sértetlenségében. A Mária méhében hordott születendő gyermek Isten Fia, és a Jézus nevet kellett kapnia.

A „Jézus” név ismert volt a zsidóknál, ebben az esetben azonban nem egy a sok közülinek adták, hanem Mária Fiának, aki – az isteni ígéret szerint – beteljesíti a név jelentését: Jézus – Yehosua azt jelenti: Isten üdvözít. Az angyal úgy fordult Józsefhez, mint „Mária hitveséhez”, és megbízta, hogy ő lássa el a Gyermek mellett a földi apa feladatait.

„Amikor József felébredt, úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta, és magához vette feleségét” (Mt 1,24). Magához vette őt anyaságának egész titkával, ezáltal Szent József is Máriához hasonló készséges beleegyezést tett mindazzal kapcsolatban, amit Isten rábízott küldötte által.

József nem szavakkal válaszolt az angyal „híradására”, mint Mária, hanem „úgy tett, ahogy az Úr parancsolta és magához vette Máriát mint hitvesét”. Amit tett, az a „hit legtisztább engedelmessége” (vö. Róm 1,5; 16,26; 2Kor 10,5-6). Így lett Szent József „az üdvösség szolgája”.

Ezért mondhatjuk azt, hogy amit József tett, az egészen különleges módon egységesítette őt Mária hitével, hiszen Istentől származó igazságként fogadta el azt, amit Mária már az Angyali Üdvözletkor elfogadott. Így vált Szent József egyedülálló módon annak a titoknak az őrzőjévé, amely „kezdettől fogva el volt rejtve Istenben” (Ef 3,9).

1. NAP 

Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen.

XIII. Leó pápa imája:
     Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk, kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen.

Üdvözlégy... és Miatyánk...

A szentolvasó imádságai 5

     Lúcia nővér: Minden jóakaratú ember naponta imádkozhatja, és kell is imádkoznia a rózsafüzért. Miért? Azért, hogy kapcsolatba kerüljünk Istennel, hálát adjunk jótéteményeiért, és kérjük kegyelmét abban, amiben szükséget szenvedünk.

A szentolvasót ugyanúgy lehet imádkozni közösen, mint egyénileg, ugyanúgy a templomban az Oltáriszentség előtt, mint otthon a családban, vagy egyedül, amikor úton vagyunk, amikor egy réten sétálunk. A családanya imádkozhat, miközben a gyermeke bölcsőjét ringatja, vagy takarít. A legalkalmasabb imádság, amelyet felajánlhatunk Istennek és a leginkább hasznos lelkünknek. Ha nem így lenne, a Szűzanya nem kérte volna olyan állhatatosan. Amikor a rózsafüzért említem, nem azt akarom mondani, hogy Istennek szüksége van arra, hogy számon tartsa könyörgéseinket, dicséretünket, hálaadásunkat. Elsősorban nekünk van szükségünk arra, hogy számon tartsuk ezeket azért, hogy élő lelkiismeretünk legyen, mely biztos abban, amit teszünk. Azért, hogy ápoljuk és elmélyítsük bensőséges kapcsolatunkat Istennel, s így megmaradjon és növekedjen bennünk a hit, a remény és a szeretet. Sőt, azt is mondanám, hogy még azok is, akiknek lehetőségük van naponta részt venni a szentmisén, imádkozzák napi rendszerességgel a rózsafüzért.

A szentolvasó imádságra szentelt idő nyilván nem ugyanaz, mint a szentmisén való részvételé, de imádkozása lehetőséget jelent, hogy jobban felkészülhessünk a Szentmisére, vagy az Eucharisztia vétele utáni hálaadásra. A rózsafüzér szóbeli imádság a legegyszerűbb elmélkedési lehetőség, melyet értékelnünk kell, és nem szabad elhagynunk. A Szűzanya minden hiteles jelenésében a rózsafüzérimát kéri tőlünk, mert Ő tudja, hogy ez a leghatékonyabb imádság! Ez pedig hatalmas eszköz a hit, a remény és a szeretet megtartásában. Még azok számára is, akik nem tudnak, vagy nem képesek szemlélődni, már a szentolvasó kézbevételének egyszerű mozdulata is, hogy imádkozzanak, eleve azt jelenti, hogy Istenre figyelnek. (Vö. A fatimai üzenet felhívásai c. könyv)

A fatimai Öt Elsőszombat, és Mária Szíve nagy ígéretének átadására az 1925. dec. 10-én Pontevedrában történt jelenés alkalmával került sor:

,,Leányom, nézd tövisekkel körülvett Szívemet. A hálátlan emberek káromlásukkal megsebzik. Legalább te vigasztalj, s hozd tudomásukra ígéretemet, hogy a halál órájában mellettük állok az üdvösségre szükséges kegyelmekkel, akik öt hónapon keresztül minden elsőszombaton meggyónnak, megáldoznak, a rózsafüzért elimádkozzák és 15 percet a rózsafüzér titkairól elmélkedve velem töltenek, hogy ezáltal engeszteljenek.” (LN 188)

Egy 1957. december 26-án folytatott beszélgetésben Lúcia nővér a következőket mondta: „Nézze atya, a Boldogságos Szűz Mária ezekre az utolsó időkre, amiben mi élünk, a rózsafüzér imádkozásának különleges hatékonyságot szerzett. Olyan hatékonyságot, hogy nincs az a probléma, akár az evilági, akár a szellemi életben, akár a privát-, a családi- vagy a közösségi életben, népek és nemzetek sorsában – amit a rózsafüzérrel ne tudnánk megoldani! Ismétlem Önnek, hogy nincs olyan probléma – bármily súlyos is az –, melyet a szentolvasóval ne tudnánk megoldani. A rózsafüzérrel fogjuk magunkat megmenteni! A rózsafüzérrel tesszük magunkat szentté. A rózsafüzérrel fogjuk Urunkat és Megváltónkat megvigasztalni és számos lélek megmenekülését elérni!”

(Pater Fuentes 1957. dec. 26-i interjúja a fatimai Lúcia nővérrel) (NET)

A beszédes könnyek

     Gyergyószentmiklóson 2008. február 17-én kezdett könnyezni, a XIX. században leégett templomból csodálatosan megmaradt Szűz Mária-ikon. Az Istenanya gyergyói könnyeivel érkezett új kegyelemáradás minden gyermekét szüntelenül hívja az Ő oltalmazó palástja alá.
     A templomot adminisztráló ortodox parókus 2013 januárjában nyilatkozta, hogy az ikon-könnyezés elapadása figyelhető meg. A gyergyószentmiklósi „Egység Királynője” Engesztelő Szolgálat vezetője az ikon akkori meglátogatásakor a könnyfolyás nyomát még nedvesnek találta. A Nyugati Egyház Szűzanya Szeplőtelen Szíve napján, 2013. június 8-án tett látogatásakor megállapította a könnyezés megszűntét, de a könnyfolyás legyezőszerűen – a könnyezés anyagának olajos összetevője lakkszerűnek mondható besűrűsödése miatt – maradandó fényes nyomot hagyott. Tehát a könnyezés kezdetének 5. évfordulójára, 2013. február 17-ére valószínűsíthetően megszűnt már, amit Isten akarataként el kell fogadnunk. Ugyanakkor kérnünk kell Istentől, hogy a Szűzanya gyergyószentmiklósi könnyezésével közvetített kegyelmek további árasztásával szüntelen vigasztalást, oltalmat és gyógyulást ajándékozzon a bizalommal Hozzá fordulóknak.
     A Szűzanya ezúttal tartózkodott a szavaktól, mégis érthető a könnyekben aláereszkedő mennyei kérés, amely az Istentől közvetített kegyelem által a Reá figyelőkkel megérteti magát. Mária könnyeinek tanítása megérthető, ha nem rekedünk meg a könnyezés felszínes fürkészésénél, mert az Istenre nyitott lélekbe az isteni kegyelem száll alá, hogy megérintse és meghívja a máriás engesztelő lelkületre. Forrás nyomán!

https://youtu.be/U2i8jNKUcBA

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki a mi Útmutató Csillagunk

A szentolvasó imádságai 4

     Hadd ne ismételjük Szentünk (Grignon) érveit, miszerint úgy az Angyali Üdvözlet – Isten angyala által –, miként Erzsébet, Szentlélek sugallta köszöntése és Üdvözítőnk személyes szavai a Miatyánkban, közvetlenül Istentől valók! Ezek tények! Ezáltal tehát Istent, a saját szavaival köszönthetjük a szentolvasó imádságban! Mindemellett, a rózsafüzér titkait a gyermek s a tanult ember is egyaránt megérti. Ám, a bensőséges imádkozáshoz meg kell szabadítanunk magunkat attól, ami lelkünk Istenhez való felemelkedését gátolja. Ezek lehetnek: napi gondok, kötelességek, szenvedélyek, kísértések stb. De ne sajnáljuk a fáradságot még akkor sem, ha látszatra hasztalan imádkozunk. Szándékunkat Isten látja és kegyelmével jutalmaz. A világban siker és eredmény a lényeg, ám Isten előtt a szerető fáradozás számít, ami nem szükségszerűen jár érzelmi jutalommal. A kegyelem nem feltétlen érzékelhető valami. Szükséges és gyümölcsöző tehát a szenvedők és betegek imája, sok-sok kegyelmet kiesdve a családok, a plébániák, az egész Egyház számára! Ó, mily sok kegyelem vész el a haszontalan időtöltések által! A könnyed imádkozás pedig nem az igazi szeretet jele. A szeretet akkor mutatkozik meg, ha az imádkozás nehézzé válik. A világban azért találunk oly kevés igaz és tartós szeretetet, mert sokan nem tartanak ki, amikor az imádság nehezükre esik, s ez legfőképp a családokban lenne fontos. Miként a betegeknek és a megerőltetés alatt állóknak táplálóbb kosztra van szüksége, úgy a lelkünknek is – mely nagy veszélyeknek van kitéve – ez az elmélyülés nélkülözhetetlen. Felbecsülhetetlen segítség tehát ha az idősebbek, akik fizikailag már kevesebbet tudnak tenni, imádkoznak a fiatalabbakért, akik egy rosszra csábító világban kényszerülnek élni. (P. W. Göttler írása nyomán)

Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család, a társadalom legkisebb, de alapsejtje, melyet elméletileg s gyakorlatilag egyre erősebben támadnak bomlasztó erők, s azt a félelmet keltik, hogy ezen mással nem helyettesíthető intézmény jövője s vele együtt az egész társadalom sorsa kérdésessé válik. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére.

https://youtu.be/KDELkY-FSLM

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki mindig Szent Fiával van

A szentolvasó imádságai 3

     Végtére is az első, amire fel kell figyelnünk, hogy a rózsafüzér a feszületre irányul: tőle indul és hozzá érkezik, mint maga az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága. Minden belőle indul ki, minden feléje irányul, minden általa jut el a Szentlélekben az Atyához. Ne mentegetőzzön tehát senki, miszerint: „más ima is létezik, az állandó ismételgetés pedig egyébként is gépies, mamikás, sőt egyenesen gyermeteg!” (?)

– Nos, más ima is kedves Isten és a Szűzanya előtt, ám az Egyház tanítása, a pápák megnyilatkozásai, a szentek példája, a kegyelmi ígéretek és évszázadok csodáinak egész sora igazolják ezen imaforma egyedülálló értékét. Pl. Zrínyi Miklós az Újzerinvár melletti ütközetében, 3000 fős török sereg ellen, 300 vitézzel győzött. Hálából mindannyian könnyek közt térdelve elmondták a szentolvasót. (Kardjuk markolatán volt a rózsafüzér!)

Meggondolandó, hogy valamennyi elismert Mária-jelenés, Lourdes, Fatima és a Szeretetláng üzenete is a (domonkos) rózsafüzér imádkozását kéri tbk. a béke és a lélekmentés hatékony eszközeként!

– Az pedig, hogy gépies lenne? – Ugyan bizony, veszélyhelyzetben vagy nagy kívánságunk esetén, nem ismételgetünk-e untalan, bizalmunkat az Úr ígéretébe vetve: „zörgessetek és megnyittatik néktek” (Mt 7,7) Racionalitásunkat tehát ne az imádságban, hanem az életvitelünkben valósítsuk meg!

– A rózsafüzérezés öregasszonyos bogyózgatás, sőt egyenesen gyermeteg!

– Nos, legfeljebb gyermeki, de végtére is erről van szó: „ha olyanok nem lesztek...” (Mt 18,3).

De van-e Isten ihlette „felnőttebb”? Mert – miként Szent Lajos fenti értekezésében ki is fejtette –, a szentolvasó nemcsak a szóbeli, de az elmélkedő ima elvárásainak is megfelel (a titkon való szemlélődése révén), sőt egyedülállóan egyesíti ezeket!

https://youtu.be/Jw0rVfSPPqI

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki édesanyaként óv és kérlel bennünket

A szentolvasó imádságai 2

A MIATYÁNK (ökumenikus):

Miatyánk, aki a Mennyekben vagy! Szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te Országod, legyen meg a Te akaratod, amint a Mennyben úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe és szabadíts meg a gonosztól! Amen

AZ ÜDVÖZLÉGY (régebbi):

Üdvözlégy Mária malaszttal teljes, az Úr van teveled! Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a Te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja! Imádkozzál érettünk bűnösökért, most és halálunk óráján. Amen

A DICSŐSÉG (újabb):

Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké! Amen

A FATIMAI FOHÁSZ

Ó Jézusom! Bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd a Mennybe a lelkeket különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra! (LN 171.)

EGYÉNI FOHÁSZOK: A tizedek után esetenként aktualizált fohászok is mondhatók: „Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária könyörögj érettünk!” És ehhez, ha az üdvözlégyekben nem mondtuk, hozzá fűzhető a Szeretetláng könyörgés …és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen”

Nem Mária-tisztelő az, aki nem imádkozza a Rózsafüzért, és nem katolikus az, aki nem tiszteli Máriát!

Grignon Szent Lajos sommásabb megfogalmazásában: „Akinek Mária nem Édesanyja, annak Isten nem is Atyja!” (TMT 30.)

https://youtu.be/uq113PmS0O0

Elmélkedések a Szűzanyáról és az ő szüntelen munkálkodásáról Szent Fia Megváltó Művében

A szentolvasó imádságai 1

     Előrebocsátjuk, hogy az alábbi imáknak legalább 3-4 szövegváltozata is használatos, melyek zavarkeltőek lehetnek a spontán imaközösségben!

A Hiszekegy változatai: A szentmisében rendszerint (a „nagy”) Nicea-konstatinápolyi hitvallást, a rózsafüzérezésnél (a „kisebb”) Apostoli Hitvallást, ritkán az „ökumenikus verziót” imádkozzuk.

A Miatyánk, általánosan használt legújabb változata, az un. „ökumenikus”! A világon egyedül nálunk, esetenként még megtoldják a "mert Tiéd az ország, a hatalom..." bővítménnyel is! (Elhagyandó!)

Az Üdvözlégyben alig magyarázható okból, az ősi 'malaszttal teljes' helyett 'kegyelemmel teljest' mondunk. A világon sok helyütt az Üdvözlégybe illesztik még a 'Szeretetláng fohászt' is, melyet bíboros-prímásunk együtt imádkozott a hívekkel 2009. június 6-án a X. Országos Szeretetláng Találkozón. A „Szeretetláng betétes” Üdvözlégyet, így mondjuk: „...Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért, (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen” (IV/36) Amíg efelől egyházi döntés nincs, addig ilyen módon való templomi imádkozás csak a helyi plébános engedélyével lehetséges!

A HISZEKEGY (az Apostoli Hitvallás régies vált.):

Hiszek egy Istenben, Mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében, és Jézus Krisztusban, az Ő egy Fiában a mi Urunkban, ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától, kínzaték Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghala és eltemették. Száll alá a poklokra, harmadnapra halottaiból feltámada, fölméne a Mennyekbe, ott ül a Mindenható Atyaisten jobbja felől, onnan lészen eljövendő ítélni, eleveneket és holtakat. Hiszek Szentlélekben, egy Katolikus Keresztény Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét, bűnöknek bocsánatát, testnek feltámadását és az örök életet. Amen

https://youtu.be/zJerlBKrHFc

Elmélkedések a Szűzanyáról, kinek Szeretetlángja nekünk az, mint Noénak a Bárka volt!

A SZENTOLVASÓ IMÁDKOZÁS MÓDJAI 2

III. A Fájdalmas rózsafüzér:

Bev. 3 óhaj: Aki értelmünket megvilágosítsa; Aki emlékezetünket megerősítse; Aki akaratunkat tökéletesítse.

1) Aki értettünk vérrel verítékezett.

2) Akit érettünk megostoroztak.

3) Akit érettünk tövissel koronáztak.

4) Aki érettünk a keresztet hordozta.

5) Akit érettünk keresztre feszítettek.

IV. A Dicsőséges rózsafüzér:

Bev. 3 óhaj: Aki gondolatainkat irányítsa; Aki szavainkat vezérelje; Aki cselekedeteinket kormányozza.

1) Aki halottaiból feltámadt.

2) Aki a Mennybe fölment.

3) Aki nekünk a Szentlelket elküldte.

4) Aki téged Szent Szűz a Mennybe fölvett.

5) Aki téged Szent Szűz a Mennyben megkoronázott.

     A titkokat – mint elmélkedési pontokat –, a tizedek sorrendje szerint, legalább az első Üdvözlégyben, (vagy mind a tízben) Jézus neve után mondjuk, és ima közben átelmélkedjük.

https://youtu.be/ZSbQSqO6qEY

Elmélkedések a Szűzanyáról és Szíve Szeretetlángjáról, mely magas egyházi elismeréseket kapott szerte a világon

A SZENTOLVASÓ IMÁDKOZÁS MÓDJAI 1

     Keresztet vetünk és átgondoljuk, hogy olvasónkat milyen szándékra mondjuk (magunkért v. másokért). A keresztre elimádkozzuk a Hiszekegyet. Az ezt követő nagy-szemre a Miatyánkot, majd a bevezető 3 kis-szemre 1-1 Üdvözlégyet mondunk, Jézus neve után belefűzve a bevezető óhajokat. Ezután a Dicsőséggel és a Fatimai fohásszal fejezzük be, és ezután következnek a „tizedek”:

1 Miatyánk és 10 Üdvözlégy (a „titokkal”), a tized végén a Dicsőséggel és a Fatimai fohásszal

Négyféle titokcsoport van:

I. Az Örvendetes rózsafüzér:

Bevezető 3 óhaj: Aki hitünket növelje; Aki reményünket erősítse; Aki szeretetünket tökéletesítse.

1) Akit te Szent szűz a Szentlélektől fogantál.

2) Akit te Szent Szűz Erzsébetet látogatván hordoztál.

3) Akit te Szent Szűz a világra szültél.

4) Akit te Szent Szűz a templomban bemutattál.

5) Akit te Szent Szűz a templomban megtaláltál.

II. A Világosság rózsafüzér:

Bev. 3 óhaj: Aki megtisztítson minket; Aki lelkünk békéjét megőrizze; Aki a szentségekben megerősítsen.

1) Aki a Jordán vizében megkeresztelkedett.

2) Aki a Kánai menyegzőn kinyilvánította Isteni erejét.

3) Aki meghirdette Isten Országát.

4) Aki a Tábor hegyén megmutatta isteni Dicsőségét.

5) Aki az Eucharisztiában nekünk adta magát.

A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 6

     Lehetetlen volna megszámlálni a szentek seregét, akik a rózsafüzérben találták meg a megszentelődés hiteles útját. Legyen elég emlékezni Grignon Szent Lajos értékes könyvére – melyből Kisirkánk forrásozott –, vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. (vö RVM 8.) Jóval szerényebb indíttatás maga e füzetke (ill. e cikksorozat) is!

Szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a rózsafüzér iránti lelkesedés egyre lazul, mely nem utolsó sorban, az újabb és újabb látnoki „rózsafüzéreknek” róható fel (és itt nem az 'Irgalmasság rózsafüzérre' gondolunk, mely egyházilag messzemenően jóváhagyott)!

A Domonkos Rózsafüzéren kívül nincs még egy ima –, amely a Szentlélek szavaival ennyire áthatotta volna a katolicizmust, lényegileg meghatározva üdvtörténetünket, történelmünket és amely ennyi kegyelmet kínálna, bírva a pápák s a szentek ajánlásait.

Bizony, a megtévesztő szellem próbálkozásának és cselvetésének tulajdoníthatjuk, hogy a hamis látnokok annyi szép láncimát ajánlanak, mi másért, minthogy ezt az egyet (domonkost) ne mondjuk! Márpedig ha a Szentlélekisten az Ave Mariát tartotta alkalmasnak a leghatalmasabb kegyelem közvetítésére, vajh' mi találhatunk-e szebbet, jobbat Isten ihlette érdemszerzőbbet?

Ördögűzők tapasztalatai szerint a gonoszok irtóznak a rózsafüzér jelenlététől is! Megvallották, hogy a rózsafüzér egyetlen Üdvözlégyétől megremeg az egész pokol és számukra ez a guillotine!"

"Nem tudjátok, nem hiszitek, vagy kishitűek vagytok: Mária Szeplőtelen Szíve fogja megmenteni a világot!

(Vö. BAMONTE: Szűz Mária harca, IHTYS 2014.)

https://youtu.be/tPNIAYt_eQA

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki nem csak biztat, de segítséget is nyújt

A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 5

     XII. Piusz: Imádkozzátok a szentolvasót, mert az evangélium összefoglalása! Az Ingruentium malorum [kezdődő veszély] kezdetű enciklikájában ezt írta: "Vonakodás nélkül újból kijelentjük, hogy nagy reményt fűzünk a Szent Rózsafüzérhez a korunkat sújtó bajok helyrehozatalában. Nem erőszakkal, nem fegyverekkel, nem emberi erőfeszítéssel, hanem ezen imádság által elnyert isteni segítséggel, a parittyával rendelkező erős Dávidhoz hasonlóan, az Egyház rettenthetetlenül szembenéz a pokoli ellenséggel". Az ifjú házasoknak 1941. okt. 8-án e szavakkal ajánlja a rózsafüzérezést: E módon a legtisztább és leghatalmasabb Szűz védelme alá helyezik magukat.

VI. Pál: Szentolvasó a legkiválóbb és leghathatósabb családi közös ima. Hőn óhajtjuk, hogy a családban gyakran imádkozzák együtt a rózsafüzért.

„A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, késleltetetten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket Annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úrhoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.” (VI. Pál: Marialis cultus apostoli buzdítás 1974. II. 2-án. 47.)

Szent II. János Pál: 2002-es Rosarium Virginis Mariae (RVM) apostoli levelében így ír: Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a Rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét (…) Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén akarja érvényesíteni anyai gondoskodását!" (RVM 39.)

A rózsafüzér, jellegzetesen máriás imádság, lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemei az evangéliumi üzenetnek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, örök Magnifikátja, a megváltó megtestesülés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezetődjék Krisztus szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, a Megváltó Anyjának kezéből. Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család.

A bomlasztó erők – mint a társadalom legkisebb sejtjét –, elméletileg és gyakorlatilag egyre erősebben támadják, s azt a félelmet keltik, hogy a család intézménye és vele együtt az egész társadalom sorsa kérdésessé válik. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Nem véletlen, hogy a 19. és 20. század jelenéseiben Krisztus Anyja minden alkalommal buzdítja Isten népét a szemlélődő imádság e formájára. (vö RVM 7.)

https://youtu.be/u15_fBTxKsw

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki számunkra Ragyogó Lámpás a világ sötétségében

A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 4

     XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzérről (részletek): „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek országába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára. (…) Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségeit, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadságát támadják, az isteni és emberi jogok ellen az őrjöngés erejével lázadnak, s igyekszenek a társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjárása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet.

Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt és aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon. (…) A Szűzanya rózsafüzére az evangéliumi erényeket is ápolja és a lelkekbe plántálja. Különösen a katolikus hitet erősíti, amely a szent hittitkokról való elmélkedésben újraéled s a lelkeket fölemeli a kinyilatkoztatás igazságába. (...) Mindennemű szenvedőknek – különösen a haldoklóknak – nyújtson enyhületet s fokozza bennük az örök boldogság reménységét. Az apák és anyák mutassanak gyermekeiknek példát. Este a családi otthonban, hova napi fáradalmaik után megtérnek, a Szűzanyának képe előtt mondják el közösen, egy hittel és lélekkel a szent rózsafüzért. (…) (Castelgandolfo, 1937. szept. 29.)

https://youtu.be/sa3az383EYM

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki a mi követendő Édesanyánk

A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 3

     XIII. Leó egyébként arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik:

a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét. A fájdalmas titkokról való elmélkedés a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunk legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt.

Így a rózsafüzér nem csak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra.

„Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások továbbá, az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon, és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások, akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek s az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek.

Ezért könyörögve kérünk sürgetőn mindenkit, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen és semmi okból ne lankadjon a rózsafüzérezésben való buzgóságban, hanem szüntelenül tartson ki benne.”

(Octobri mense 1891. szept. 22.)

https://youtu.be/DBw-LBt5nSI

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki nem lehet akadálya az ökumenének!

A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 2

     XIII. Leó  

Hosszú pontifikátusa (1878 -1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa egyazon témáról ennyi enciklikát írjon. Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébánia-templomokban ezen hónapban, kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)

A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szent Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.

„Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta a pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Mindazonáltal, miként ezt az angyali doktor tanítja, ez nem gátolja meg, hogy bizonyos értelemben az Isten és ember közötti közbenjáró címet másnak is megadjuk, amennyiben ez a valaki az embernek Istennel való egyesülésében közreműködik” (Summa theologica III.q.26,a1 és 2). Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennel kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).

https://youtu.be/cWGohN3Zejo

Elmélkedések a Szűzanyáról, akinek Isten iránti imádata követendő!

A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 1

     Sajnos, korunkban számtalan “rózsafüzér-forma” ismeretes, ám ezek közt egyedül az Irgalmasság füzére van pápailag ajánlva! Meglehet, hogyha valaki egyazon szándékra, nem az ilyen-olyan rózsafüzért, hanem a „rendeset” imádkozná – azt, amelyet a pápák, a szentek és maga a Szűzanya is ajánlott –, sokkalta több kegyelmet elnyerhetne a fölséges Istentől!

A pápák mindig is a “rendes”, a domonkos rózsafüzér imádkozását szorgalmazták, melyet maguk naponta végeztek. Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.

Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt) hagyta jóvá a rózsafüzért 1568-ban. A 'Consueverunt romani Pontifices' bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Rózsafüzér Társulatokat, hogy ezzel kiharcolják a keresztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantó-i győzelmet a túlerőben lévő török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezette a  „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 1572. október 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban.

Az ünnepét 1717-ben, a szabadkőművesség megalakulásának évében ünnepelték először egységesen az egész Egyházban.

1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a római brev. leckéit az okt. 7-i ünnep matutinumához, miközben kihirdette, hogy „ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”.

XIV. Benedek (1675-1758), azokra a vélekedésekre, melyek kétségbe vonták a szentolvasó elterjesztésének Szent Domonkosra való eredeztetését, kijelentette, hogy ez egy szolid római hagyomány, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni: „Kérdik tőlünk, hogy valóban Szent Domonkos volt-e az, aki bevezette a rózsafüzért? Feledni látszanak, hogy elődeim egész sora egyértelműen őt tartotta a rózsafüzér apostolának, így X. Leó, V. Pius, XIII. Gergely, V. Sixtus, VIII. Kelemen, VII. Sándor, XI. Ince, XI. Kelemen, XIII. Ince, XIII. Benedek s még sokan mások”.

https://youtu.be/8x1Rv5e_dho

Elmélkedések a Szűzanyáról és az ő szent nevéről

Amit a rózsafüzérről még tudni lehet 2

     A rózsafüzér elnevezés a XIII. századra tehető. Egy ciszterci szerzetes – aki gyakran imádkozott 50 Üdvözlégyet –, látomásában úgy élte meg, hogy imái rózsaként hagyták el ajkát, koszorúként körülvéve Mária fejét. Más magyarázat szerint, imáink – melyek gyermeki hódolatunk megnyilatkozásai –, mint illatozó rózsák, oly kedvesek égi Anyánk Szívének. (A rózsát tartották a virágok királyának).

Lényegében a ma ismert rózsafüzért a 13. században (Guzman) Szent Domonkos kapta a Szűzanyától, azzal a megbízatással, hogy terjessze, mert ez az a fegyver, mely megfékezi az eretnekségeket! 

Akkoriban a rózsafüzér 150 üdvözlégyből állt, de csak az Angyali Üdvözlet (szentírási) részét mondták Jézus neve nélkül. IV. Orbán pápa 1261-ben adta hozzá Jézus nevét, és ez adhatott alkalmat a XV. században a Rajna-völgyi karthauzi szerzeteseknek, hogy minden egyes üdvözlégyhez hozzáadjanak egy titkot Jézus életéből, amin aztán elmélkedni, szemlélődni tudtak. Mindazáltal Szent Domonkos halála után majdnem feledésbe ment a rózsafüzér-ima.

A szintén domonkos rendi Boldog Alán de Rupe elevenítette fel a XV. században (†1475). 1470-ben ő alapította meg az első Rózsafüzér Társulatot is, és ettől fogva a domonkosok fokozottan terjesztették. A Rózsafüzér Társulat – mint ilyen –, egészen egyedülálló! Ehhez hasonló szerveződés még nem volt, amelynek egyenjogú tagja lehetett uraság, pap, polgár és jobbágy. Be nem jegyzett civil egyesületek voltak ezek, melyek megmaradhattak a privát-szféra intimitásában, rejtve a hatalom ártó szemei elől. És ebben rejlik ma is az önszervező ereje!

Amikor a Szűzanya Lourdes-ban a kis Bernadett-nek, szótlanul intett: „Fogd meg a szentolvasót, és nézz rám!” – És íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje! – Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordítja a tekintetünket. Prohászka püspök gondolata, hogy: „szent vízió, melyben az ember folyton nézi a Boldogságos Szüzet, folyton hajtogatva: Ave Maria! És mikor abból kifogyott, hálával fohászkodik fel az Istenhez a Glóriában. Hála neked, Szent Isten, hogy nekünk adtad Szűz Máriát, az Úr Jézust szerető, gondozó és örömeiben és fájdalmaiban osztozó szívet adtad”! (vö. Az élet igéi 17.)

Szent II. János Pál: 2002-es Rosarium Virginis Mariae (RVM) apostoli levelében így ír: Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a Rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét (…) Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén akarja érvényesíteni anyai gondoskodását!" (RVM 39.)

A rózsafüzér jellegzetesen máriás imádság, lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemei az evangéliumi üzenetnek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, örök Magnifikátja, a megváltó megtestesülés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezetődjék Krisztus szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el a Megváltó Anyjának kezéből. Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család.

A bomlasztó erők – mint a társadalom legkisebb sejtjét –, elméletileg és gyakorlatilag egyre erősebben támadják, s azt a félelmet keltik, hogy a család intézménye és vele együtt az egész társadalom sorsa kérdésessé válik. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Nem véletlen, hogy a 19. és 20. század jelenéseiben Krisztus Anyja minden alkalommal buzdítja Isten népét a szemlélődő imádság e formájára. (vö RVM 7.)

https://youtu.be/lSlym1m1OeU

Elmélkedések a Szűzanyáról. Személyesen kell elősegítenünk a békét a családban és a világban!

https://youtu.be/AYZ37QMwdTw

Elmélkedések a Szűzanyáról. Mit tanítottak a pápák a szentolvasóról?

A SZERKESZTŐ UTÓSZAVA

Amit a rózsafüzérről még tudni lehet 1

     Előre kell bocsátanunk, hogy többféle imasor számolására használnak „olvasót” (melyek esetenként a gyöngyök számában is eltérőek), de mi kizárólag, az un. „Domonkos” öttizedes rózsafüzérről beszélünk!

A rózsafüzér (szentolvasó) 53 db Üdvözlégy és 6 db Miatyánk gyöngyből áll. E zártláncú füzért egy háromágú összekötőérme (vagy gyöngy) zár le, melyhez egy függeléklánc csatlakozik (öt gyönggyel és kereszttel). A nagy körben lévő Üdvözlégy-szemek tízesével sorakoznak (az un. tizedek) úgy, hogy a Miatyánkok egy-egy különálló (esetleg méretben, formában eltérő) gyöngye választja el őket. Ezeket a különállókat nagy-szemeknek, a tízes szakaszokban lévőket kis-szemeknek nevezzük.

A rózsafüzér az ismétlő imádság legkedveltebb formája, mellyel az Úr tanácsát követjük: „szüntelenül kell imádkozni, és nem szabad belefáradni” (Lk 18,1, vö. 21,36). Ezzel kapcsolatban lásd még Fatimáról beszél Lúcia nővér, IV. kiad. 2006., 91; 165; 170; 171; 230-231. (A továbbiakban: LN); vm. Szeretetláng Lelki Napló 2009. II/106; 109. (A továbbiakban: SZL).

A rózsafüzér nem csak egy ima, de fegyver a gonosz ellen, a benső léleképítés eszköze, az egységnyi idő Istennek ajánlása, az önfegyelem és a szabad akarat szép megnyilvánulása. Egyben elmélkedés a Megváltás misztériumáról, részesedés Mária Igen-jéből és titkos értékű ajándék égi Édesanyánknak. Mindazáltal a szentolvasó nem liturgikus imádság, hanem a krisztusközpontú Mária-tisztelet magánájtatossága. Nem imák unalmas ismételgetése, hanem szóbeli, elmélkedő, végül pedig szemlélődő imamód. (vö. A rózsafüzér imakönyve, Szent István Társulat, 8.)

A szentolvasó mitől oly hatékony? Mert Máriáé! „A gonosz nem azért retteg annyira, mintha Isten (…) hatalma ne volna végtelenszer nagyobb a Boldogságos Szűznél – akiben a tökéletesség korlátozott –, hanem egyfelől azért, mert a Sátán – ez a büszke szellem –, végtelenül többet szenved, ha Isten kicsiny és alázatos szolgálóleánya győzi le őt és bünteti, (…) mint Istennek a végtelen hatalma. Másfelől, mert Isten akkora hatalmat adott Anyjának a gonosz lélek felett, hogy Szűz Máriának egyetlen sóhajától – melyet egy lélekért bocsát Isten elé – jobban fél, mint az összes Szent imáitól, és egyetlen fenyegetésétől jobban tart, mint a legnagyobb kínoktól...” ( vö. TMT 52)

A rózsafüzér önmagában is „szent tárgy”, mivel kereszt van rajta! Ajánlatos az Egyház által megszenteltetni, s ezzel kegytárgynak minősül, ám ekként is kell vele bánni! Tehát nem dísztárgy vagy nyakék, különösen nem „a nagyitól örökölt kabala”, hanem a Miatyánkok és Avemáriák számolására szolgáló füzér!

Birtoklása, magunknál való hordása, illetve a vele való ima, külön kegyelmi ígéretekkel – az Egyház által megszabott – ún. búcsúkkal jár, melyet ajánlott megáldott rózsafüzérrel végeznünk! Közösségben (de tévén és rádión keresztül is) a folyamatosan mondott 5 tizedes rózsafüzér (a végén a pápa szándékára külön elmondott egy Hiszekegy, Üdvözlégy és Dicsőség föltétele mellett) teljes búcsúval, egyéb módozatai pedig részleges búcsúval járnak. A teljes búcsú elnyeréséhez elegendő egy 5 tizedes rózsafüzér folyamatos elmondása, elmélkedve a titkokról (plusz a fent említett feltétel, a pápa szándékára!)

Közös imánál a titkokat a helyi hagyomány szerint kell mondani. (vö. Búcsúk kézikönyve, 17. pont)

https://youtu.be/ISZFaqZ0sSY

Elmélkedések a Szűzanyáról. Teljesítettük-e a Szűzanya fatimai kéréseit?

A RÓZSAFÜZÉR ELLENSÉGEI

     Lássuk most azokat a büntetéseket, amelyekkel Isten azokat sújtotta, akik a Rózsafüzér Társulatokat szét akarták zülleszteni. Ámbár a szentolvasó égi eredetű és pápai bullák számtalanszor jóváhagyták, mégis akadnak úgynevezett „felvilágosultak” (protestálók), akik az alvilági befolyás folytán teljes erejükkel hadakoznak a rózsafüzér ellen. Támadásuk azonban nemcsak egy Mária-ájtatosság ellen irányul, hanem maga a jó Isten ellen, hiszen a rózsafüzér nem más, mint a Miatyánkok és Üdvözlégyek rózsakoszorúja, márpedig ezek az imák égi eredetűek!

Isten egyik nagy büntetése számukra az, hogy ezek az emberek legtöbbször eltérnek az igazi jámborság útjától, eretnekségbe esnek és az Egyház átkát vonják magukra! Isten azért nem hallgatja meg imáikat, mert Ő csak azok között van, akik az Ő nevében, és az Ő imáival ajkukon gyülekeznek össze.

Nem lehet jó katolikus az, aki a szentolvasó kegyelmeit megveti! Nem lehet jó katolikus az, aki a Rózsafüzér Társulatokat támadja!

A lélekmentés nagy ellensége az, aki bárkit is lebeszélne arról, hogy naponként imádkozza a szentolvasót, ami az igazi jámborság útjára térítené őket és megmentené lelküket a kárhozattól. Ha igaza van Szent Bonaventúrának, aki állítja, hogy mindaz, aki nem tiszteli a Szűzanyát, bűnben fog meghalni és (könnyen) a kárhozatra juthat! Mert, (– kérdi Szent Lajos) milyen büntetésben is részesülhetnek azok, akik másokat eltérítenek a Szűzanyától és az Ő kedves ájtatosságától?! /32/

Elhiszem azt, hogy nem lehetünk sem hiszékenyek, sem kritikusak. A középúton kell haladnunk, hogy az Igazság magját könnyen megtalálhassuk, de azt is vallom, hogy a szeretet mindent elhisz, ami nem mond ellent a hitnek és az erkölcsnek, mert különben odajutnánk, hogy sok szolid dolgot tagadnunk kellene – csupán azért –, mert azok nincsenek benne a Szentírásban. A sátán új fortélya ez, mellyel beárnyékolja a tévtanítók és a mai idők kritikusainak a szellemét, hogy ne higgyék azt, amit nem értenek és nincs ínyükre, tagadva mindezeket. Pedig erre egyetlen alapjuk a saját gőgjük és értelmük korlátoltsága csupán! /33-34/

***

Kérve kérlek azért benneteket azzal a szeretettel, melyet Jézusban és Máriában irántatok érzek, (…) imádkozzátok el naponta az Olvasót, sőt az egész 15 tizedes rózsafüzért... Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!” (TMT 254.)

***

Dicsőség Jézusnak Szűz Máriában!

Dicsőség Máriának Jézus Krisztusban!

Dicsőség egyedül Istennek most és mindörökké!

(Montforti Grignon Szent Lajos fohásza)

https://youtu.be/mJRbqAxLTJk

Elmélkedések a Szűzanyáról. Remélhetünk-e békét az Istenanya esdeklő közbenjárása nélkül?

IMÁDKOZZUK KÖZÖSEN A SZENTOLVASÓT! 3
      Amikor az Úrra ráborult a szenvedések csillagtalan éjszakája, még kitartóbban imádkozott. Te is tégy így! /113/

Isten az Élővizek Forrása, mely az imádkozó szívekbe szökell! A Mennyei Atyának leghőbb vágya, hogy kegyelmének és irgalmasságának üdvhozó vizét közölje velünk, ezért szólít fel bennünket: Jöjjetek, az ima által igyatok Élővizemből! Ha mindez ideig nem kértetek semmit, kérjetek hát és kapni fogtok, keressetek és találtok, zörgessetek és megnyittatik néktek! Csak az, aki állhatatosan kitart az imában, keresésben és a kopogtatásban, az kap, talál és nyer bebocsátást! /114/

Testvérem! Tarts tehát ki szentolvasód mellett, kérj az Úrtól sokat, földi és örökké tartó javakat; főleg imádkozz lelki bölcsességért, az a legdrágább kincs, s előbb-utóbb a nagy ajándék is osztályrészed lesz, feltéve, ha állhatatosan kitartasz a szentolvasó imában!

Tehát kitartani! Lehet, hogy hosszú még az út a meghallgattatásig, de sebaj: Ne csüggedj! Hittel küzdj! Az állandóan megújuló nehézségek közt is vigasztalja meg szívedet a tudat, hogy minden Miatyánkod és Üdvözlégyed az Örök Életet vásárolja meg részedre…! /115/

Idézet az ördög kényszerű megnyilatkozásából Róma vezető exorcistájának feljegyzése nyomán: „Amikor azt az átkozott füzért mondjátok, az egész pokol beleremeg!” „Aki ebbe kapaszkodik, soha nem fog elveszni!” „Rosszul vagyok, amikor annak a füzérnek a titkait szemlélitek. Annyi, de annyi lelket elragad tőlem. Mert „Azé” [Máriáé]. „Gyűlölöm, mert szeretetfüzér, amely mindenkit Velük egyesít [Jézussal és Máriával]”. „Ha mindnyájan hittel mondanátok a Rózsafüzért, azonnal végem lenne!” (F. BAMONTE: Szűz Mária harca, IHTYS 2014.)

https://youtu.be/0ZDX6S7yQYE

Elmélkedések a Szűzanyáról. Lehet-e Mária nélkül egy szívvel-lélekkel imádkozni?

IMÁDKOZZUK KÖZÖSEN A SZENTOLVASÓT! 2
      Az ördög sokszor győz az egyesek imája felett, de nem bír a közösséggel. Egyetlen venyigét könnyű széttörni, de ha botocskákból köteget kötünk, akkor már nagyon nehéz azt eltörni! A rosszak gyakran rendeznek összejöveteleket, hogy ármánykodjanak és gonoszkodjanak; sőt az ördöggel is egyesülnek, hogy elpusztíthassanak bennünket. Miért ne fognánk össze hát mi is keresztények, Krisztus jogainak és az Isten országának hathatós védelmében!? /100/

Ezért tömörüljünk a Rózsafüzér Társulatokba! Mindenütt ahol templomok és kápolnák állnak, gyűljünk össze imára esténként, s közösen felváltva dicsérjük Istent! S ha nem volna a közelben templom, akkor a magánház is megfelel e célra. Mielőtt nem tartottam missziót (– írja Szent Lajos), voltak városok és falvak, ahol csak tánc, kicsapongás, erkölcstelenség, átkozódás, civakodás és széthúzás hódított. Nem hallottunk úton-útfélen mást, mint sikamlós dalokat és kétértelmű beszédet. Most pedig egyházi énekek divatosak ugyanott és közösben zsoltározzák a Miatyánkot és az Üdvözlégyet. Húsz, száz, vagy még több tagú társulatok, mint a szerzetesek, a napnak adott órájában, imával dicsőítik Istent. Ó micsoda áldása ez az égnek, a rózsafüzér nagy kegyelme és az irgalmas szívű Isten kézzelfogható jósága! Tartsatok tehát ki rózsafüzéresek! A gonosz emberek nyelvöltögető gúnyolódása ne aggasszon, hanem imádkozzatok értük is és a javíthatatlanokat ne engedjétek társulataitokba! Nézzetek el istentelenségük felett és imádkozzatok értük! /111/

Ha betegségből, szükségből, pl. állapotbeli kötelesség teljesítése miatt, vagy akár nem szándékos feledékenységből nem imádkozod a rózsafüzért, akkor a következő nap két szentolvasóval pótold mulasztásod! /112/

Ne kívánkozzunk különleges kegyelmek után, amiket az Úr egyes szent imádkozóknak olykor megadott, hanem átfogó és mély hitre tegyünk szert. Az ilyen hit üdvözít! Lelkiszárazságban, a kétségek örvényében és az elhagyatottság sötétségében szentolvasód legkisebb részét se hanyagold el, mert ez a gőg és hűtlenség jele lenne. Ne légy gyerek, aki mindig édességet szeretne kenyere mellé, hanem megpróbáltatásaid idején szeresd még forróbban rózsafüzéredet, mellyel minden kegyelmet elnyerhetsz!

https://youtu.be/U1-XbFOPrnU

Elmélkedések a Szűzanyáról. Mária gyermeke nem vész el!

IMÁDKOZZUK KÖZÖSEN A SZENTOLVASÓT! 1
      A rózsafüzér valamennyi mondásformái közül egyik sem szolgál Isten nagyobb dicsőségére, a lelkek fokozottabb javára és az ördög félelmetesebb ijesztésére, mint a nyilvános, kétkórusú imádság! Isten szereti az összefogást. Az égben az angyalok, a földön pedig az igazak közös erővel dicsérik Istent. Az Úr Jézus jutalomként ígérte meg: „Ahol ketten vagy hárman összejönnek az Én nevemben, köztük vagyok.” Mily kitüntetés! Jézus velünk van, ha összegyülekezünk a szentolvasó imádságra. Az első keresztények a katakombák mélyén gyűltek egybe imára, bár a császárok dühétől tartaniok kellett. Mégis egy nyájba terelte őket a közös ima szeretete, és az ebből fakadó kegyelmi erő! /108-109/

A következő okok miatt mondjuk közösen a szentolvasót:

1). Mivel a közös imánál éberebb a szellem, mint a magán imánál.

2). Ha közösen rózsafüzérezünk, akkor az egyesek imái beleolvadnak a közösség imájába, s az egészből egyetlen ima képződik. Ebből kifolyólag, az erős segíti a gyengét, a buzgó tüze felgyullasztja a lanyhát, s a rossz is eltűnik a jók között. A dudva is elvész a virágok körében, a gaz a búzában.

3). Az aki egyedül imádkozza a szentolvasót, az csak egyetlen rózsafüzér érdemeiben részesül, de ha (pl.) harminc személy mondja közösen azt, akkor 30 rózsafüzér érdemében részesülünk. Mily nagyok is a közös imádság előnyei!

4). Amikor V. Piusz pápa hallotta, hogy a szent rózsafüzért Róma különböző helyein két kórusba osztottan, felváltva imádkozzák, 100 napi búcsút engedélyezett minden egyes alkalomra. Ez szerepel Apostoli Körlevelében: „boldogan kell hinnünk azt, hogy a Rózsafüzér Társulatok tagjainak nyilvános imái és körmenetei döntő szerepet játszottak abban, hogy a keresztény fegyverek 1571 októberének első szombatján Lepantónál megsemmisítették a törökök büszke flottáját.” S hány más példát hozhatnánk még a közösen végzett szentolvasó diadaláról!

5). Végül, a közösen végzett rózsafüzér könnyűszerrel sarokba szoríthatja az ördögöt, hisz’ az imaközösség jól szervezett hadsereget alkot, mert egységben az erő!

(Lent: V. Piusz pápa)

https://youtu.be/TXeAsgEhxDM

Elmélkedések a Szűzanyáról, akinek tisztelete üdvös

HARCOLJUNK A SZÓRAKOZOTTSÁG ELLEN!
      Nincs a lélek számára érdemszerzőbb ima, a jól végzett rózsafüzérnél! De az is igaz, hogy nem könnyű kitartóan és jól imádkozni, különösen az elszórakozás veszélyében, ami magától adódó az imaegységek ismételgetése miatt. Sajnos, a megfertőzött gondolatokból könnyen merítő fantázia az, ami nagyon megnehezíti a rózsafüzér jó imádkozását, s az ördög ezt használja ki leginkább. Sőt, még mielőtt imánkba belekezdenénk, máris kedvetlenséget és unott fáradtságot támaszt bennünk, és érezteti levertségünket. /102/

Mialatt imádkozunk, minden oldalról nehezíti lelkünk szárnyalását, s mire nagy fáradtság és elszórakozás közepette a végére jutunk, azt súgja felénk: amit imádkoztunk az értéktelen, a rózsafüzérezés semmit sem ér és jobban tettem volna, ha morzsolgatása helyett a munkám, vagy üzleti dolgaim ügyében jártam volna el! Pocsékolom a drága időt a sok áhítat nélküli szóbeli imával ahelyett, hogy valami lelki könyvet olvastam volna stb. Ilyen és hasonló cselek által az ördög gyakran eléri, hogy egyesek részben vagy egészben elhanyagolják a rózsafüzérezést.

Testvér! Te mégis tarts ki! Miért? Mert a szentolvasó annál jobb, minél érdemdúsabb az; s annál érdemszerzőbb, minél nehezebb; s annál nehezebb, minél hangosabban zümmögnek – akaratunk ellenére is – fantáziánkban, az elszórakozás apró „bogarai”!

Harcolj bátran a szórakozottság ellen! Szentolvasód pajzs legyen a kezedben, melyet előre tartasz! És ha nem is érzel „lelki mézet”, érzelmi vigaszt, küzdj (fáradhatatlan) lendülettel és érdemdússá válik számodra a küzdelem! Ha pajzsodat leengeded kezedből, vagyis felhagysz a rózsafüzér-imával, akkor a sátán győzedelmeskedett feletted, aki pillanatnyilag nyugton hagy ugyan, hogy majd az ítélet napján olvassa fejedre kishitűségedet és hűtlenségedet! Aki a kicsiben hű, az hű a nagyban is! – mondja a latin.

Rajta testvérek! Tartsatok ki ígéretetek mellett, hogy naponként elmondjátok a szentolvasót! A szórakozottság „apró bogarait”, gondolatait pedig száműzzétek lelketekből! /103/

***

„Ha fáj az, hogy nem tudsz imádkozni, már ez is imádság.” (Szent Ágoston)

https://youtu.be/IVD2sft_5zo

Elmélkedések a Szűzanyáról, akinek jelenései Isten segítő ajándékai

A RÓZSAFÜZÉRT ÁHÍTATTAL KELL MONDANUNK!

     A helyes imádsághoz nem elégséges csupán az, hogy kéréseinket – az imamódok egyik legkitűnőbbje – a szentolvasó által terjesszük Istenhez, hanem – nagy áhítattal kell ezt tennünk –, mert Isten sokkal inkább a szív, mint a száj hangjára figyel!

Amikor Isten Végtelen Fölségét imádjuk, közben nem kergethetünk pillangót, vagyis elszórakoztató gondolatainkat száműzni kell. Maledictus, qui facit opus Dei negligenter – Átkozott az, aki hanyagul végzi az istentiszteleti cselekményeket –, vagyis az imát is! (Jóllehet) nagyon nehéz az, hogy valamely akaratlan szórakozottság nélkül mondd végig rózsafüzéredet! Még az sem könnyű, hogy egy Ave Mariát elimádkozz anélkül, hogy a folyton mozgékony képzeleted ne rabolna el valamit figyelmességedből; mégis meg kell ragadnod minden eszközt, hogy a nem szándékos elszórakozást csökkentsd és fantáziád bilincsbe verd.Gondolj Isten jelenlétére! Vedd fontolóra, hogy jó őrzőangyalod jobbodon áll, és az Úr elé viszi könyörgésedet. /101/

Boldog Hermann premontrei kanonok életének leírásában olvassuk a következőket: amikor figyelmesen és áhítatosan imádkozta a rózsafüzért, a szent titkok szemlélete közben, megjelent neki az Istenanya ragyogó fénytől övezve, szépségben és fenségben. Egy idő elteltével, midőn áhítata lassan lanyhult, újra megjelent a Szent Szűz, de most fénytelen, viseltes ruhában, tekintete tele szomorúsággal. Amikor Hermann elcsodálkozott ezen a változáson Mária így szólt hozzá: „Íme, úgy jelentem meg most szemed előtt, ahogy a lelkedben vagyok, mert te figyelemre sem méltó, megvetett személyként kezelsz engem! Hol van már az az idő, amikor áhítatos tisztelettel és figyelmességgel voltál Irántam és szívből szeretve köszöntöttél, titkaim szemléletével?!” /103/ 

***

Szent Pio atya egyszer ezt mondta: „A sátánnak az a célja, hogy lerombolja ezt az imát, de soha nem fog sikerülni neki, mert ez az ima minden és mindenki fölött diadalmaskodni fog”.

***

„Imádság az alapja minden erénynek!” (Avilai Szent Teréz)

A nagyböjt első napjával idén is kezdetét vette Magyarországon a 40 nap az életért kezdeményezés!

https://youtu.be/K3cvJGZFpvQ

Elmélkedések a Szűzanyáról, mint az édesanyák példaképéről

HOGYAN IMÁDKOZZUK A RÓZSAFÜZÉRT? 2

     (Mindenképp) imádkozzuk tehát a rózsafüzért, az majd elűzi az ördögöt, aki az evangélium terjedésének a legádázabb ellensége, s kiről írva van: Jönni fog az ördög, kigyomlálni az Isten Szavát a szívekből, hogy ne higgyen az ember és így boldogtalan legyen.” /130/

Egy rendszeresen rózsafüzért imádkozó erkölcstelen embernek megjelent a Szűzanya és szép virágokat mutatott neki egy sárral piszkolt edényben. Amikor a bűnös csodálkozott, Mária így szólt hozzá: „Íme, így szolgálsz te Nekem, piszkos és mocskos edényben nyújtod rózsáidat. Ítéld meg önmagad: kedvemre valók-e imáid és örömmel fogadom-e ajándékodat?” /101/

A Szentlélek segítségül hívása után, tehát helyezd lelkedet Isten jelenlétébe! Minden tized előtt egy pillanatra nézz a lelkedbe. Ébreszd fel a titkot, amit a következő tized alatt tisztelsz, s a Kegyelmek Anyjától kérj lelked számára egy erényt, mely a szent titokból különösen kiviláglik és számodra a legszükségesebb.

Különösen óvd magad attól a két fő hibától, ami a legtöbb rózsafüzér-imádkozónak a sajátja. Az első fő hiba az, hogy nem kapcsolnak imájukhoz határozott szándékot és célt; s ha kérdezzük őket, hogy miért imádkoznak, nem tudnak választ adni. Az imáidnak mindig legyen célja! Lebegjen szemed előtt az a kegyelem, melyet el akarsz érni, azon erény, amit utánozni szeretnél, vagy az a bűn, melyet lelkedből kitépni vágyol! A második fő hiba az, amit a rózsafüzér imánál általában elkövetünk, hogy megkezdésénél nincs más vágyunk, minthogy „minél hamarabb túl legyünk rajta”. A szentolvasót csak tehernek érezzük, melyet így nem imádkozunk hittel, lélekkel és nagyot akaró szívvel!

Sajnálatos, ahogyan sokan imádkozzák: hanyagul, hadarva és sok szót elharapva! Még a legalacsonyabb sorsú embertársunkat sem köszöntenénk ily nevetségesen, ilyen udvariatlan módon! S mi azt gondoljuk, hogy Jézusnak és Máriának kedve telik benne?! Íme, ( T. Olvasóm) ezért marad gyümölcstelen az imánk! S ezért nem leszünk szentebbek százezernyi elmondott rózsafüzér után sem! /104/

Tehát lassan, figyelmesen és tagoltan imádkozd a Miatyánkot és az Üdvözlégyet! /105/

(Végezetül) Testvérem, ha kész vagy Jézus és Mária naponkénti rózsafüzéres szolgálatára, akkor övezd fel magad a kísértések ellen is. Hiszen ellened támadnak majd a tévtanítók, a szabadszellemek, a nyárspolgárok, a világfiak, a félig jámborok, az álpróféták, de még saját romlott természeted és az egész pokol is (mindezt azért), hogy erőnek erejével elszakítsanak ettől az ájtatosságtól! /116/

HOGYAN IMÁDKOZZUK A RÓZSAFÜZÉRT? 1

     Imáink értékét nem mérhetjük mérlegen. Az ima tüze és bensősége nyeri meg az Úr Szívét. Egyetlen jól elmondott Üdvözlégy nagyobb érdemű, mint 150, amit rosszul imádkozunk!

Ha a keresztények jó része imádkozza is a rózsafüzért – legalábbis tizedeit –, akkor vajon mi lehet az oka annak, hogy végülis csak kevesen képesek teljesen hátat fordítani a bűnnek? E tény magyarázata csak egy lehet: az, hogy nem megfelelő módon és nem helyes lelkülettel imádkoznak!

Vegyük tehát szemügyre (– írja Grignon), hogyan kell helyes lelkülettel imádkoznunk a szentolvasót.

Aki a rózsafüzért imádkozza annak a kegyelem állapotában kell élnie, vagy legalábbis eltökélnie, hogy a bűnből szabadulni akar! A hittudomány ugyanis egyértelműen tanította, hogy: azok az imák és jó cselekedetek, melyeket a halálos bűn állapotában végzünk, csak halott cselekedetek, nem tetszenek Istennek, s az örök élet számára is érdemtelenek.

Az előbb azt mondtam: a bűnösnél legalább az eltökélt szándék legyen meg, hogy a bűn állapotából ki is akarjon emelkedni. (– És ez a lényeg!)

Mert ha feltétlenül szükséges volna a kegyelem állapota ahhoz, hogy Istennek tetsszen imánk – akkor ebből az következnék –, hogy akik a halálos bűn állapotában vannak, egyáltalán ne is imádkozzanak, márpedig nekik az ima még szükségesebb, mint az igazaknak. Az Anyaszentegyház is felülbírálta ezt a túlzást, úgyhogy a bűnösöknek is nyugodtan ajánlhatjuk a rózsafüzérimát, mert lelkük hasznot meríthet belőle!

Tehát mindenkinek melegen ajánljuk: Imádkozzák a rózsafüzért! Pörgessék az igazak, hogy Isten kegyelmében kitartsanak s gyarapodjanak, és imádkozzák a bűnösök, hogy bűneikből szabaduljanak! De az Isten óvjon bennünket, hogy a rosszakaratú bűnözőket arra buzdítsuk: hogy az Istenanya védőpalástjából az örök romlás gúnyköpenyét szabják ki, és a rózsafüzért – ami minden gonosz ellen az üdv eszköze –, átkozott és halálos méreggé torzítsák. (Miként a latin mondja:) Corruptio optimi pessima, a legjobb megromlása a legrosszabb! Angyaltiszta embereknek kell lennünk – mondta egy tudós bíboros –, hogy az Istenanyához közeledhessünk és az Angyali Üdvözletet (igazán eredményesen)  imádkozhassuk. /100-101/

https://youtu.be/VmHPOK574n8

Elmélkedések a Szűzanyáról, és a rózsafüzér imádságról

A SZENTOLVASÓ CSODÁLATOS HATÁSAI 3

     A fentiek magukért beszélnek és ezt méginkább erősíteni látszik az a kinyilatkoztatás, melyet a Szűzanya adott Boldog Alánnak, melyből ugyancsak kitűnik, hogy a Mária-tisztelet és az e lelkületből fakadó imák mily hatékonyak. Három alapvető tény különösen figyelemre méltó! Ezt a magánkinyilatkoztatást Boldog Alán de Rupe, egyházi eskü alatt is megerősítette!

„Először: Az örök elveszettségnek valószínű jele az, ha valaki az Angyali Üdvözletet – melyet az egész világ visszhangoz – megveti, lekicsinyli vagy kigúnyolja!

Másodszor: Azok viszont, akik tisztelettel veszik ajkukra, valószínűleg a kiválasztottak közé tartoznak!

Harmadszor: Azoknak, akik megkapták a kegyelmet az égből, hogy a Boldogságos Szűzanyát szerethetik és gyermeki odaadással viselkednek iránta, folyton-folyvást haladniok kell az Ő szeretetében és szolgálatában, míg ez a jó Anya, Szent Fia által az égbe nem viszi őket a dicsőség azon fokára, mely érdemeiknek megfelel!” /48-49/

A tévtanítók akik mind az ördög gyermekei, irtóznak az Üdvözlégytől, s inkább kígyót melengetnének a keblükön, semmint rózsafüzért hordoznának magukkal. Napjaink eretnekségei is elvetik a rózsafüzér imát. Nekünk ellenben a szentolvasó az imánk, melynek minden Ave Mariája isteni harmat, ami a kiválasztottak lelkére hull s ott csodálatos termékenységet idéz elő. Minden Üdvözlégy éles és tüzes nyíl, mely Isten Igéjének szolgálatában a prédikátornak oly erőt kölcsönöz, hogy szavaik a legkeményebb szíveken is áthatolnak, azokat felrázzák és megtérítik akkor is, ha a prédikátornak kevés szónoki tehetsége van. Ezért oly üdvös a prédikáció előtt egy Üdvözlégyet mondani, miként Szent Antonin is felhívja erre figyelmünket! /49/

***

„Rendkívül sok égi segítséget kapunk a Rózsafüzér elmondásával. Eretnekségeket győztek le vele, erkölcsök újultak meg általa, járványokat űztek el vele és háborúknak vetettek véget. A Rózsafüzér fegyver az egyén és az Egyház kezében.” (Bosco Szent János)

https://youtu.be/hlX7lTtB4YQ

Elmélkedések a Szűzanyáról, és a rózsafüzér imádságról

https://youtu.be/TkgM9rip10s

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A SZENTOLVASÓ CSODÁLATOS HATÁSAI 2

     Amikor Szent Domonkos Carcassoneban prédikált 12 ezres tömeg előtt, egy eretnek gúnyolódott a szentolvasón és nevetségesnek mondta a hozzá fűződő csodákat. Botránykeltésével hátráltatta a megtéréseket, ám utolérte istentelenségének következménye. Mivel a szentolvasó 15 titkát gúnyolta, tizenötezer ördög szállta meg. Szülei kétségbeesve kérték Domonkos segítségét, mire ő és hallgatósága együttesen elmondta érte a szent rózsafüzért, s minden egyes Üdvözlégyre száz ördög távozott belőle, izzó parázs alakban. Felgyógyulása után visszavonta tévtanait, beiratkozott a Rózsafüzér Társulatba és tömegek tértek meg azok közül, akik tanúi voltak a csodálatos eseménynek. /33/

Egy dániai pap: „A legfontosabb és a legtermékenyebb vallási igazságokról prédikáltam, de eredmény nélkül. Végülis elhatároztam magamban, hogy ezentúl a rózsafüzérről beszélek… Fél év leforgása alatt, nyilvánvaló javulást tapasztaltam híveim körében. Mert valóban igaz az, hogy ez a fennkölt ima egészen isteni hatással rendelkezik, a szíveket megérinti, ellenszenvet teremt a bűn iránt és az erények szeretetét önti beléjük.” /92/

Egy Alexandra nevű nemes úrhölgy, akit megtérése után maga Szent Domonkos vett fel a Rózsafüzér Társulatba, halála után megjelent a Szentnek kérve Őt, hogy Rózsafüzér Társulatában imádkozzanak érte, mert a Tisztítótűzben 700 év alatt tudná csak levezekelni azon bűnei és könnyelműségei ideigtartó büntetését, melyeket még világias életében követett el. A Társulat buzgón imádkozott is érte. 14 nap múltán Alexandra újra megjelent Szent Domonkosnak ragyogva, mint a Nap és boldogan újságolta, hogy a jó rózsafüzérezők imái, mily gyorsan kihalászták őt a Tisztítótűz lángjaiból! Egyben átadta a szenvedő lelkek üzenetét is, hogy Domonkos atya mindenfelé, még többet prédikáljon a szentolvasóról, hogy minél hamarabb és minél több Tisztítóhelyen szenvedő részesülhessen a Szent Rózsafüzér búcsúiban. Ők ezeket a kiesdett kegyelmeket százszorosan és ezerszeresen is visszafizetik az imádkozóknak amint kiszabadultak, s bejutottak a Mennyországba. /32/ 

***

...A tapasztalat azt mutatja, hogy azok, akik (…) a kiválasztottságnak jeleit viselik lelkükön, szeretik, imádkozzák az Üdvözlégyet, s annál jobban szeretik, minél inkább egyesülve vannak Istennel!

(Tökéletes Mária-tisztelet 250. A továbbiakban TMT)

https://youtu.be/V_OLpJVOJw0

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A SZENTOLVASÓ CSODÁLATOS HATÁSAI 1

     Az Ég Királynője Boldog Alánnak egy napon ezt mondta: „Isten, az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta. Ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják megjobbítani és Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem! Én vagyok az út, általam jött az emberekhez a Megváltó, s az emberek Jézus Krisztustól a kegyelmeket és erényeket is általam nyerhetik el!”

Én magam is (Grignon), aki ezeket a sorokat írom, élményként tapasztaltam ezen imádság erejét az eldurvult szívű emberek megtérítésében. Találtam olyanokat, akikre nem gyakoroltak hatást a legfélelmetesebb igazságok sem, melyekről misszióim alkalmával prédikáltam. Ha azonban tanácsomra a rózsafüzér napi imádkozását elfogadták, megtértek és egész szívükkel szolgálták az Urat. Utazásaim során saját szememmel győződhettem meg a különböző plébániák közti eltérésekről az erkölcsök tekintetében; mert voltak egyházközségek, ahol elkezdték ugyan a rózsafüzérezést, de később abbahagyták és visszaestek bűneikbe. Mások viszont, akik hűségesen kitartottak a szentolvasó imában, az Isten kegyelmében is állhatatosnak mutatkoztak, és napról-napra gyarapodtak az erényekben. /93/

Egy spanyol grófnő, akit maga Szent Domonkos tanított meg a szentolvasó imádkozására, annyira megszerette ezt az ájtatosságot, hogy naponként imádkozta és az erényes életben csodálatosan haladt előre. Egy tudós és híres szónok püspök, érdeklődött áhítatgyakorlatai iránt. A grófnő elmondta, hogy lelke főájtatossága a rózsafüzérima, melyet naponta elmond, miközben Jézus életének örvendetes, fájdalmas és dicsőséges titkairól elmélkedik. A püspököt egészen megihlette a rózsafüzér mondás gondolata és ezt a kijelentést tette: „Már húsz éve, hogy a teológia doktora vagyok, egész sereg kitűnő áhítatgyakorlatról olvastam, de még egyet sem találtam, mely gyümölcsözőbb lett volna a szentolvasónál, és nagyobb hasznára lenne a keresztényeknek. Én magam is gyakorolni akarom, s mától kezdve a rózsafüzérről prédikálok!”

Ezt oly hatékonysággal tette, hogy egyházmegyéjében rövid idő alatt az erkölcsök nagyfokú javulása, megtérések, visszatérések és általános megbékélés volt tapasztalható. Megszűnt az erkölcsi szabadosság, a fényűzés és a hangoskodó szórakozás. A családokba szeretet s béke költözött. A jámborság és az embertárs szeretete újra kivirágzott. S mindez annál szembeötlőbb volt, mivel a püspök, a rózsafüzérezés gyakorlatának elkezdése előtt is – a maga módján –, egyházmegyéje megreformálásán fáradozott, ám csekélyke eredménnyel! A szentolvasó-ájtatosság hatékonyabb elterjesztésére, oldalán egy szép rózsafüzért hordott és hallgatóit így lelkesítette: „Testvéreim! Tudjátok meg, hogy a Szent Szűz Olvasója oly kitűnő eszköz, mely által én, mint püspök, és mint a kettős jog és teológia doktora, nagy-nagy megtiszteltetésnek érzem, hogy róla, mint püspöki méltóságom és doktorátusaim legkiválóbb jeléről prédikáljak.” /92/

https://youtu.be/O28sWSlacDQ

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A RÓZSAFÜZÉR, MINT JÉZUS KRISZTUS ÉLETÉNEK ÉS HALÁLÁNAK AZ EMLÉKE

      Az Isten Fia joggal kívánhatja meg tőlünk, hogy életének, szenvedésének és dicsőségének titkait szívünkbe véssük, és folyton szem előtt tartsuk azokat, mert ezek isteni szeretetének állomásai. „Ó ti mindnyájan – mondja az Úr –, kik járjátok életutatok, tekintsetek körül és lássátok, hasonlít-e bármi fájdalmatok az Én fájdalmamhoz, amit szeretetből viseltem el irántatok! Gondoljatok a szegénységre, megaláztatásaimra, az ecetre és az epére, amit szenvedésemben megízleltem értetek!” /62/

Folignói Szent Angéla egyszer arra kérte az isteni Üdvözítőt, hogy tanítsa meg, milyen ájtatossággal tisztelhetné Őt leginkább. Erre Ő megjelent neki keresztre szegezetten és így szólt: „Leányom! Szemléld Sebeimet!” Ebből megértette, hogy nincs hasznosabb dolog, mint a Jézus szenvedéseiről való elmélkedés. S ekkor mutatta meg Krisztus Szent Fejsebét és felhívta (Szent Angéla) figyelmét kínhalálának több (ismeretlen) körülményére s így szólt újból hozzá: „Mindezt a te Üdvösségedért szenvedtem el!”

A szentmise Jézus Krisztus szenvedését jeleníti meg s általa engedelmességének, kínszenvedésének és Vérének érdemeit ajánljuk fel Istennek. A szent rózsafüzér is, ha imádkozva végig elmélkedjük annak fájdalmas titkait, Istennek felajánlott engesztelő áldozat a megváltás jótéteményéért és emlékezés Jézus Krisztus szenvedéseire, halálára és dicsőségére. A keresztény, aki a szentolvasó titkait nem szemléli (mélyen át nem elmélkedi), az nagy hálátlanságot mutat Jézus iránt és kicsinybe veszi mindazt, amit az isteni Üdvözítő a világ üdvére elszenvedett. Viselkedése elárulja, hogy Jézus élete távol áll tőle, ezért nem vesz még annyi fáradságot sem, hogy megismerje: mit tett, (mit vállalt) és mit szenvedett értünk az Úr?! Az ilyen emberek Jézus ajkáról sem hallanak majd más ítéletet, mint ezt: „Bizony, bizony mondom nektek én sem ismerlek benneteket!” /63/

Az isteni Üdvözítő, egy napon ezt mondta Boldog Alánnak: „Ha a boldogtalan bűnösök gyakran imádkoznák a rózsafüzért, akkor részesülnének szenvedésem érdemeiben és én, mint az ő közbejárójuk, megenyhíteném az isteni igazságosságot!” /71/

***

„Aki szereti felebarátját, segíti azt, s ha többet nem tehet, legalább imádkozik érte!” (Avilai Szent Teréz)

https://youtu.be/SB8D-44ieUI

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A TITKOK SZEMLÉLETE, A TÖKÉLETESSÉG ELÉRÉSÉNEK KITŰNŐ ESZKÖZE

     A szentek Jézus Krisztus életét választják elmélkedéseik fő tárgyául. Átélik Jézus erényeit és szenvedéseit, s ezáltal nagy keresztényi tökéletességre tesznek szert. A szent Vértanúk is hasonlóképp cselekedtek. Szent Bernát szerint Jézus Sebei tették Őket sebezhetetlenekké. Ők is követték a Szűzanyát, aki egész életében nem tett mást, mint szerelmetes Fia erényei és szenvedései felett elmélkedett, s kereszthalála után újra és újra végigjárta Szent Fia szenvedésének helyeit. A Legszentebb Szűz egy napon így szólt Szent Brigittához: Amikor Fiam szépségét, szerénységét és bölcsességét szemléltem, lelkem csordultig telt örömmel, ha pedig (kis) kezeit és lábait néztem, melyeket majd szegek fúrnak át, akkor könnyek öntötték el szememet, s szívem majd szét szakadt a fájdalomtól és szomorúságtól”. /64/

Nagy tévedés, ha valaki azt gondolja, hogy a vallás igazságainak és Jézus Krisztus élettitkainak (folytonos) szemlélete csak a papok, a szerzetesek és a világ zajától visszavonultak kötelessége. (Aligha, ugyanis) az egyházi személyeknek azért kell elmélkedniük, hogy hivatásuknak méltóképpen megfeleljenek; a híveknek pedig azért életszükséglet az elmélkedés, mert állandó veszélyben forognak és félő, hogy (észrevétlen) elmerülnek a világ hullámaiban, ha nem erősítik lelküket Jézus szenvedéseire való gondolatokkal! Az Üdvözítő életére, erényeire és szenvedéseire való gyakori rágondolással fel kell vérteznünk lelkünket, s e szent titkok a rózsafüzér tizenöt misztériumában peregnek le szemünk előtt. /65/

Követhetjük (bűnbánó) Mária Magdolnát, aki megtérése után harminc éven át a Marseille mellett fekvő Sainte Baume barlangban, csak az Üdvözítő szenvedései felett elmélkedett. /64-65/ Naponta 7x ragadtatott az égbe egy angyal által, s aki Jézus Krisztus és az Ő Legszentebb Anyjának az iskolájában nevelkedett. És mégis, amikor egy napon különleges eszközt kért Istentől, miként is növekedhetne az istenszeretetben a lehető legnagyobb tökéletességre, az Úr elküldte hozzá Szent Mihály arkangyalt. Ő felhívta figyelmét, hogy nem tud biztosabb eszközt találni, mely az örök üdvösségre vezetné, minthogy állandóan elmélkedjen a barlangja előtt álló keresztnél a Fájdalmas Titkokról, melyeknek kimenetelét egykor saját szemével látta. /69/

A SZENT RÓZSAFÜZÉR ÉRTÉKE

     Az Istenanya egy alkalommal kinyilatkoztatta Boldog  Alánnak, hogy a Szentmise után – mely az első élő és eleven felújítása Jézus Krisztus szenvedésének –, nincs még egy annyira kitüntetett és érdemszerző ájtatosság, mint a Rózsafüzér! Hiszen ez is az Édes Üdvözítő életének és szenvedésének megjelenítése, (jóllehet össze nem hasonlítható módon!) /73/

Végülis Boldog Alánnal csak annyit mondok, hogy a Szent Rózsafüzér minden jónak a forrása és kincsesháza.

1). A bűnösöket bűnbánatra hangolja.

2). A szomjúhozóknak enyhülést nyújt.

3). A megkötözötteknek szabadulást hoz.

4). A kísértésben vergődőknek józanságot sugároz.

5). A szomorkodókat örömre deríti.

6). A szegényektől elűzi a szükséget.

7). A szerzeteseket buzgalomra ösztönzi.

8). A tudatlanokat tudománnyal tölti el.

9). Az élőket győzedelmessé teszi a földi hiúságok felett.

10). A megholtaknak pedig enyhületet hoz.

„Azt akarom – mondotta a Legszentebb Szűz Boldog  Alánnak –, hogy rózsafüzérem tisztelői életükben, halálukban és haláluk után is áldást, kegyelembőséget élvezzenek, továbbá szabadságot, hogy látók legyenek és ne vakok, ne keménynyakúak, szegények és szolgák! Királyokká nemesüljenek, a fejükön korona ragyogjon, a kezükben jogar villogjon és részesei legyenek az örök dicsőségnek.” /95/

Ki ne csodálná a szent rózsafüzér kiválóságát, amely a két isteni imából áll: az Úr Imájából és az Angyali Üdvözletből? Feleljetek, létezik-e más imádság, mely tetszőbb volna Isten és a Legszentebb Szűz szemében, és az emberek számára is könnyű, kedves és üdvösebb lenne? Ugye nincs! Ezért ez a két imádság virágozzék mindig ajkunkon és ezzel tiszteljük a Szentháromságot, Üdvözítőnket: Jézus Krisztust és az Ő drága Édesanyját! Üdvös szokás, ha minden tized végén hozzáfűzzük: Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké. Amen (– írja Szent Lajos uo.)

https://youtu.be/68ODAzkSpJI

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki a Szeplőtelen Fogantatás

AZ ANGYALI ÜDVÜZLET

     Az Üdvözlégy a legnagyobb tömörséggel foglalja össze a Máriáról szóló egész hittudományt: a Köszöntést, a Dicséretet és a Felszólítást.

A köszöntést a Szentháromság nyilatkoztatta ki (kezdetben csak ezt a részt imádkozták), IV. Orbán pápa adta hozzá Jézus nevét 1261-ben. A második részt – Erzsébet Szentlélek ihlette köszöntését – már az I. Efezusi Zsinat, elővételezte az Istenanyaság kijelentésébel (431)! Ezen kiegészítést azonban csak VI. Sándor (1492-1503) általánosította. A záró – most és halálunk óráján – mondat csak 1525-ben jelent meg egy ferences imakönyvben. A többféle szövegváltozatot V. Piusz pápa tisztázta le 1568-ban és felvette a breviáriumba (ez a mai formája)!

A dicséret rész magába foglalja mindazt, ami Szűz Máriát naggyá teszi. A felszólítás viszont azt tartalmazza, amit Tőle kell kérnünk – és amiként remélhetjük –, jósága meg is ad.

Az Üdvözlégy által lett az Isten emberré, s egy Szűz Istenanyává. Az igazak lelkei kiszabadultak a pokol tornácáról, az Ég örömei újra megnyíltak, s az üres trónok megteltek, bűneink bocsánatot nyertek, a kegyelmet újra megkaptuk.

Az Üdvözlégy által betegek meggyógyultak, halottak feltámadtak, a szomorúak megvigasztalódtak, s az emberek elnyerték az örök üdvösséget.

Végezetül, az Üdvözlégy szivárvány az égen, a Legszentebb Szentháromság békeüzenete, a szelídség és a kegyelem jele, amit a föld fölé maga az Isten ragyogtatott. /45-46/

Az új dicshimnuszt a keresztények éneklik a megtestesülés és a megváltás nagy jótéteményeiért. Dicsérjük benne Istent, az Atyát, mert úgy szerette a világot, hogy egyszülött Fiát küldte megváltóul. Magasztaljuk Istent, a Fiút, mert az égből leszállt a földre, emberré lett és Szent Vérével megváltotta az emberiséget. Áldjuk Istent, a Szentlelket, mert a Legszentebb Szűz méhében a legtisztább testet alkotta; az Áldozati Bárányt bűneinkért. – Ilyen szellemben mondjuk az üdvözlégyeket! /47/

Az Angyali Üdvözlet tartalmazza a pátriárkák, próféták és apostolok hitét. A vértanúk kitartást és erőt merítettek belőle, a tudósok tudományt, a hitvallók állhatatosságot, a szerzetesek pedig lelki életet. A kegyelem újszövetségének a himnusza az angyalok és emberek öröme, az ördögöknek pedig rettegése és megszégyenülése. /46/

„Ezen szó által: AVE – ami az ÉVA fordítottja – megtudtam, hogy Isten mindenhatósága megőrzött engem a bűntől és minden nyomorúságtól.” (– mondta a Szűzanya).

Szent Mechtild egy alkalommal tudni szerette volna, hogy mivel kedveskedhetünk a leginkább Égi Anyánknak. A Szent elragadtatásba esett és megjelent neki a Szent Szűz. Az Angyali Üdvözlet szavai arany betűkkel ragyogtak a keblén és így szólott: „Leányom! Senki sem köszönthet szebben más üdvözlettel, mint azzal, mellyel a Legszentebb Szentháromság adta tudtomra az istenanyai méltóságot”! /47/

Ugyan ennek a szentnek mondta egyszer Mária: „Az köszönt engem legédesebben, aki az Atyaisten üdvözletével köszönt: AVE MARIA!”

Hogy mily hatékony is volt az első Üdvözlégy, arról az Evangélium tanúskodik. – A mi üdvözlégyünk is ilyen legyen!

Nem csak ajkunkkal, de szívünkkel és tetteinkkel is kell a Szent Szüzet üdvözölnünk, nehogy joggal mondja felénk: „Ez a nép csak szájával tisztel engem, de a szíve, az távol van Tőlem!” /129/

https://youtu.be/HD3bCL4BQEc

Elmélkedések a Szűzanya szeplőtelen fogantatásáról

AZ ÚR IMÁJA
      A Miatyánk az Úrtól kapta a nevét.

Nem ember, nem is angyal a szerzője ennek a fönséges imának, hanem az emberek és az angyalok királya: Jézus Krisztus.

Isten fia tetteiben mindig az Atyát dicsőítette és azért jött erre a világra, hogy általa az emberek is megdicsőítsék az Atyát. Ezért tanított meg bennünket arra az imamódra, mellyel a legjobban magasztalhatjuk Istent: megtanított bennünket a Miatyánkra, amelynek Ő a szerzője. Imádkozzuk tehát gyakran ezt az imádságot olyan érzülettel, ahogyan Krisztus tanította! /43/

Szükséges volt – mondja Szent Cyprián –, hogy aki megváltónkul a kegyelem életével akarja felruházni lelkünket, mint égi tanítómester rávezessen bennünket a helyes és üdvös imára is. Az isteni Tanító bölcsessége sugárzik ki a Miatyánk szépségéből, szeretettől átitatott mondataiból és rendezett szerkezetéből, melyből erőteljesség árad! Rövid és egyszerű az egész – a tudatlanok és az okosok számára egyaránt –, a szent titkok (könnyen) érthető foglalata.

Tertulliánus szerint a Miatyánk az evangélium rövid kivonata.

Kempis Tamás annyira csodálja, hogy azt állítja: a Miatyánk kívánságai túlszárnyalják a szentek legmerészebb vágyait is.

Aranyszájú Szent János viszont arra figyelmeztet: aki nem úgy imádkozik, ahogy az Úr tanított bennünket, az nem az Úr Jézus tanítványa.

Végül Szent Ágoston arról biztosít mindnyájunkat, hogy a szívből végzett Miatyánk kiírtja a bocsánatos bűnöket is. /38-39/

Amikor ezt az isteni imádságot áhítattal mondjuk, akkor a legkiválóbb erényeket indíthatjuk fel magunkban, mivel a Miatyánk minden egyes fohásza egy-egy erénynek felel meg. /44/

Ha szentolvasónk tizedei előtt a Miatyánkot mondjuk, akkor emlékezzünk a fenti gondolatokra! Akkor rózsafüzérezésünk közben nagy erőkkel töltekezhetünk, s lelkünket friss forrásvízzel üdíthetjük.   A rózsafüzér kezünkben olyan hatalom, amelyen nem vehet erőt az alvilág minden incselkedése sem. /39/ 

https://youtu.be/vPXOLbBJYPw

Elmélkedések a Szűzanya szeplőtelen fogantatásáról

MI A RÓZSAFÜZÉR? 

     Kedves Olvasóm! – írja Montforti Grignon Szent Lajos (ld. alul!) –, ha gyakorlod ezt az ájtatosságot s prédikálsz róla, akkor nem a könyvekből, de saját tapasztalatodból győződhetsz meg a szentolvasó csodáiról. Örömmel látod majd azon ígéretek valóra váltását, melyeket Szűz Mária Szent Domonkosnak és Boldog Alánnak tett és tesz mindazoknak, akik terjesztik ezt az oly kedves ájtatosságot, ami a népet megtanítja Szent Fia erényeire, az elmélkedő imára, Krisztus követésére, a szentségekhez való gyakori járulásra és mindenfajta jótétemény keresztülvitelére. /94/

A rózsafüzér kétféle imamódot foglal magába: a szóbeli és az elmélkedő imát. /19/

Szent Domonkos Jézus és Mária életét tizenöt titok köré csoportosította, hogy mintegy – képekben – szemléljük erényeiket és életük jelentősebb eseményeit.

A szentolvasó titkai élet alakításunk zsinórmértéke lehet. Fáklyák, hogy megvilágítsák lépteinket. Sőt, több ez a titoksorozat: (határozott számú) gyújtótükör, melyek Jézus és Mária egyéniségét tükrözve, képesek szeretetük forró tüzével szívünket felgyullasztani. /59/

A szentolvasó nem a Miatyánkok és Üdvözlégyek élettelen szövedéke, hanem Jézus és Mária életének, szenvedésének, halálának és megdicsőülésének felelevenítése, a két legszentebb élet titkainak kimeríthetetlen kincsestára. /12/ Ez az imádság a fentieken kívül oly sok és nagy búcsút eredményezhet – melyek sajnos, a nép számára sokszor ismeretlenek maradnak –, mert ezen ájtatosság prédikátorai csak ritkán beszélnek róla és megelégszenek azzal, hogy nagyhangú rózsafüzérbeszédet vágjanak ki, ami talán csodálatot ébreszt ugyan, de nem ad mélyreható (indíttatást és) tanítást. /94/

Ma csak olyan külsőséges dolgokat látunk szívesen, melyek könnyen forrásba hozzák érzelemvilágunkat. De mondjátok, van-e fennköltebb gondolatokat fakasztó és mélyebben megrázó bármi is, mint Üdvözítőnk csodálatos története?

A rózsafüzér elmélkedő képei a Megtestesüléstől a Kereszthalálon át a Megdicsőülésig oly szemléletes, megérintő és változatos módon irányítják gondolatainkat, hogy ki kell zárnunk minden szórakozottságot! A tudósok megtalálják ebben az imamódban a legmélyebb tartalmat, a kicsinyek pedig a legegyszerűbb oktatást.

A szentolvasó titkainak szemlélete a legkitűnőbb út arra, hogy a szemlélődés legfelső fokaira jussunk. Ez Aquinói Szent Tamás gondolata és tanácsa is, mikor azt mondja; hogy harcosok módjára először meg kell szereznünk az összes erényt, melyeknek tökéletes példaképe a rózsafüzér titkaiban szemlélhető, s ott – mondja a tudós Cajetán – elnyerjük az Istennel való bensőséges egyesülést, mely nélkül a szemlélődés csupán önámítás lenne. Ha napjaink hamis misztikusai és a protestálók ezt a tanácsot követték volna (– írja Szent Lajos), akkor nem tévedtek volna olyan csúnyán! (Bizony) az ördög ámítása az a hiedelem, miszerint mondhatnánk fenségesebb imát a Miatyánknál és az Üdvözlégynél, a szentolvasó e két alkotóeleménél! / 66/

https://youtu.be/U2FjDua-apI

Elmélkedések a Szűzanya Szeplőtelen Fogantatásáról

ELŐSZÓ

     A természetfeletti létre teremtett ember szinte ellenállás nélkül hagyja magát elmerülni korunk zajos világának káprázatában – észre sem véve –, hogy közben elveszíti élő kapcsolatát Istennel, az Élet forrásával. A hitbeli gyengülésnek, a világ végzetes eltévelyedésének oka az, hogy egyre kevesebben imádkozzák a rózsafüzért, és így csökkent a bensőséges Mária-tisztelet. Az emberek még a súlyos csapásokból sem vonják le a tanulságokat, hogy a Teremtő felé fordulnának segítségért, sőt, inkább vádaskodnak, „miért engedi ezt az Isten?” Ám, fel kellene ismerniük, hogy a bűnök és mulasztások, mint feldobott kövek zuhannak vissza, és csakis az Isten iránti bűnbánatban és a szeretet-párbeszéd felújításával remélhetnek békét és megújulást!

Az Istennel való párbeszéd az imádság, melyet a mai ember mind formáját, mind lelkületét és célját illetően is feledni látszik, vagy csak gőgjében szégyelli! A gőg ugyanis az imádság legfőbb ellensége! Jóllehet, még a 'hitetlen' (de jó szándékú) ember is imádkozhat: „Istenem ha vagy, segítsd, hogy megismerjelek!” Ez volna a minimum! Az imádság szeretetből indíttatott beszélgetés Istennel.

Ehhez azonban újra meg kell határoznunk helyünket és célunkat a világban, tudatosítva, hogy ki beszél kivel, ki vagyok én és „ki Isten”? Fel kell és el kell ismernünk a Megváltás végtelen szeretet-értékét, és hálatelt szívvel, gyermekien, újra meg kell tanulnunk megszólítani Mennyei Atyánkat!

A szóbeli imák legszebbike a szentolvasó, melyről Grignon Szent Lajos a 17-18. század fordulóján remek értekezést írt. Gondolatai, úgy a keresőknek, mint a gyakorlóknak egyaránt segítséget nyújthatnak. Némileg még azoknak is, akik csupán egyféle 'hagyományból' csillogtatják rózsafüzérüket, jóllehet a lélekmentés-, a család- vagy a haza szempontjából majdhogynem eredménytelenül!

Szándékunk, hogy a lelki irodalom eme remekét (Grignon: Szentolvasó c. művét) – ha töredékesen is –, de ne engedjük át a feledésnek, sőt leporoljuk róla az évszázados port.

Szent Lajos buzdításait kivonatolva és némileg „átfésülve” ugyan, de a leg-lényeget nem sértve préseltük bele „Kisirka” sorozatunkba, hogy remek érvei nyomán a rózsafüzér-imádság újra a lelki élet, az evangelizáció és a lélekmentés hatékony eszköze lehessen!

A szerkesztő

https://youtu.be/uqXG-nVYsYk

Elmélkedések a Szűzanya szeplőtelen fogantatásáról

Amit a rózsafüzérről tudni kell

Montforti Grignon Szent Lajos művéből vett idézetek és más méltató szemelvények felhasználásával szerkesztette: Begyik Tibor OCDS – Harmadik javított és jelentősen bővített szöveganyag. 

„Az Egyház imádságát Mária imádsága hordozza.” (KEK 2679)

„Halálotok óráján áldani fogjátok a napot és az órát, amikor nekem hittetek...!”                        (Grignon: Tökéletes Mária-tisztelet, 254)

A szerkesztmény alapjául, Grignon L. - P. Fenyvesi: SZENTOLVASÓ - Stephaneum, 1944 kiadványa szolgált, az idézetteket tovább bővítve a rózsafüzért méltató más írásokkal. A szakaszvégi számok a fenti „Szentolvasó” könyv forrásoldalaira utalnak! A máshonnan származó szövegrészeket természetszerűleg külön jelöltük. 

Főbb rövidítések:

DS = Szentszéki dokumentumok

DVI = Szentszéki dokumentumok

FN = Szent II. János Pál pápa: Férfi és Nő – (OMC – CHRISTIÁNUS, Bécs - Budapest)

GS = Gaudium et Spes

H = Útravaló Húzó ballagóknak – (III. Javított, jelentősen bővített)

KEK = Kompendium (Szent István Társ. 2006)

LCS = Szent II. János Pál Pápa Levele a Családokhoz – (Szent István Társulat Bp.)

LG = Lumen Gentium

LN = Fatimáról beszél Lúcia n., (IV. Kiadás 2006.)

NET = Internet

ÚK = Új Katekizmus

RVM = Rosarium Virginis Mariae – II. János Pál pápa apostoli levele

SC = Szentszéki dokumentumok

SZL; vagy (római/arab szám) = Szeretetláng Lelki Napló, (Szent István Társulat  Bp. 2009)

TMT = Grignon, Tökéletes Mária-tisztelet

https://youtu.be/jmgt3o3AU2o

Elmélkedések a Szűzanya szeplőtelen fogantatásáról

https://youtu.be/m3SqIZl5IaE

Elmélkedések a Szűzanyáról, akinek dicsősége betölti a mennyet és a földet

Mária mennybevétele

    A negyedik Mária-hittételt (Assumptio) XII. Piusz pápa 1950. november 1-én a Munificentissimus Deus c. enciklikájában jelentette be a világegyháznak. 

"A Szeplőtelen Istenanya, mindenkor Szűz Mária földi életpályája befejezése után testével és lelkével fölvétetett a mennyei dicsőségbe." 

Mária, aki Jézus Krisztusnak, Szent Fiának a sátán fölötti végleges diadalában, halottaiból való feltámadása és mennybemenetele után – dicsőségében osztozott, nem szenvedhetett a Sátán művétől, a bűn minden emberen érvényesülő hatásától, a haláltól. Mark Miravelle mariológus professzor az aggódók megnyugtatására megállapítja, hogy a Mária-misztérium Isten üdvözítő tervében távolról sem ért véget a Szent Szűz názáreti életével.

A Mária-misztérium igazában korunkban írja világtörténelme végső, diadalmas fejezetét! 

     Szent Balázs III-IV. századi örmény orvos, vértanú püspök. Orvosként a testi bajok gyógyítása mellett nagy gondot fordított a lelki sebek kezelésére is. Keresztény testvérei a püspökválasztás alkalmával ezért egy szívvel lelkük pásztorává választották. Így lett a kis-ázsiai Szebaszté püspöke, aki a keresztényüldöztetések idején egy hegyi barlangba húzódott, ahol vadállatok őrizték, melyek kezes bárányként hajlottak szavára. Imádságos, csendes életet élt, tanította és gyógyította a hozzá érkezőket. Egy napon rémült anya kereste fel, mert fia a torkán akadt halszálkától fuldokolt. A szent megáldotta a fiút, és a szálkát eltávolította a torkából.
     A Nagy Konstantin féle keresztények iránti türelmi rendelet keleten még nem érvényesült és Konstantin császár társuralkodója, Licinius önkényesen túltette magát ezen és folytatta az üldözést. Még az elvonultságban élő Szent Balázs püspököt sem hagyta békén, akit az oroszlánokból, medvékből, farkasokból álló "testőrsége" sem menthette meg, mivel ő nem engedte harcolni őket. Börtönbe vetették, rabságát csodás gyógyulásokról szóló legendák övezik. Miután a súlyos kínzások hatására sem tagadta meg hitét, 316-ban lefejezték.
     A hozzá kötődő gyógyulásokról szóló történetek és legendák miatt lett Szent Balázs az orvosoknak, a kikiáltók, énekesek és a fúvós muzsikusoknak (blasen = fújni) a védőszentje. A 14 segítő szent közé tartozik: Ákos, Balázs, Borbála, Cirjék, Dénes, Egyed, Erazmus, Eustachius, György, Katalin, Margit, Kristóf, Pantaleon, Vitus.
     A nép már a VI. századtól különösen a torokbajok ellen védő szentként tiszteli, akkoriban a gyermekhalandóság okai közt élenjáró volt torokgyík (diftéria) és így az anyák Szent Balázshoz fordultak. Emlékére alakult ki a balázsolás szokása. Később ezt a szokást az egyház szertartásként gyakorolta, nálunk balázsolás vagy balázs-áldás néven. Erre a napra az alma megáldása is szokásban volt. A néphit mind a balázs-áldást, mind a szentelt almát a torokfájás elleni védekezésként tartotta számon. Azok, akik a templomban balázs-áldásban részesültek, az otthon maradottak torkát is megsimogatták, hogy őket is kerülje el a torokfájás. Balázs-napkor a templomba vitték a gyermeket, akinek a torkához a pap két keresztbe tett, vagy Y alakban hajlított és összekötött gyertyát tartott, miközben a Balázs-áldás szavait mondta. Ez volt a balázsolás, melyet az ünnepén és az azt követő vasárnap ad az Egyház, az előző nap, Gyertyaszentelő Boldogasszony napján szentelt kétágú gyertyát tartva, e a szavakkal:
     Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására mentsen és őrizzen meg téged az Úr a torokbajtól és minden bajtól. Az Atya, a Fiú + és a Szentlélek nevében. – Amen
     A Balázs-áldás egy szentelmény, melyet áldás formájában kaphatunk. Ennek során a Mindenható Isten oltalmát, segítségét kérjük, Szentjének közbenjárására. Az áldást végezheti püspök vagy pap.

Könyörgés Szent Balázs püspök közbenjárásáért:
     Istenünk, aki Szent Balázs püspököt oltalmazó segítségül adtad népednek, kérünk, közbenjárására engedd, hogy földi életünkhöz egészséget és békét, örök életünkhöz pedig irgalmat nyerjünk Tőled!
Krisztus Urunk különféle adományokkal segíti Egyházát, hogy a természetfölötti hit megnövekedjék bennünk. Ajándékai áradását kérjük közös imával:
1. Adj, Urunk, új szenteket korunknak, akik közvetítik hozzánk irgalmas jóságodat.
2. Add meg, Urunk, a gyógyulás ajándékát a testi betegségben sínylődőknek.
3. Add, hogy a lélek egészségét is károsodás és törés nélkül őrizzük.
4. Add meg a hősiesség ajándékát, hogy a szent vértanúk nyomát követhessük.
5. Add, Urunk, hogy a szentek és vértanúk között kapjunk helyet az ítélet napján.
Urunk, Jézus Krisztus! Te megígérted, hogy a Benned hívőket jelek és csodák kísérik. Kérünk, Szent Balázs közbenjárására engedd megéreznünk ajándékozó jóságodat, és erősítsd testi-lelki egészségünket. Aki élsz és uralkodol mindörökkön örökké. Ámen.

Felhasznált források:

https://mek.oszk.hu/02100/02115/html/1-514.html
http://szentlaszlo.dnyem.hu/?q=node/410
http://www.domsopron.hu/cikkek/szent-balazs-puspok-unnepe
http://www.katolikus.hu/szentek/szent23.html
http://www.hittansuli.hu/dokumentumok/tanuloknak/szent-balazs-puspok-es-vertanu

https://youtu.be/Ll5DCaz2hW0

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki elrejtett és Titokzatos Anya

Kérem honfitársaimat, hogy a mai napon 15 órakor különösen imádkozzanak

Édes Magyar Hazánkért,  jövőnkért,  ifjúságunkért

és a veszélyek elkerüléséért!

Gyertyaszentelő Boldogasszony ünnepe, tartalma szerint hatszoros ünnep

1) Az ünnepnek Gyertyaszentelő Boldogasszony a neve azért, mert ezen a napon gyertyát szentelnek és gyertyás körmenetet tartanak, melyen a hívek a szentmisén szentelt, égő gyertyákkal vesznek részt.

2) Mária megtisztulása a neve azért, mert Mária az Isteni gyermek születése utáni 40. napon, a Mózesi törvény szerinti módon bemutatta a tisztulási áldozatot a templomban. Ez azonban Máriának egy olyan törvény iránt tanúsított alázatos engedelmességét dicsőíti, amely bár mindenkire érvényes volt, de Őreá nem.

3) Jézus bemutatása a templom-ban a neve azért, mert ezen a napon mutatták be Jézust, mint elsőszülöttet a templomban, és szentelték szülei Istennek. Ez az égi Atyjának való szentelés, a Világ Világosságának (a megszentelt gyertyának) ünnepi szertartásában jut kifejezésre. A jelenlévő idős Simeon Jézust a nemzetek megvilágosítására szolgáló világosságnak nevezte. Innen ered az egyik legrégebbi szentelmény: a szentelt gyertya, és a gyertyaszentelés szokása is. Így a szentelt gyertya Jézus egyik legrégebbi jelképe. A Kiskunfélegyháziak a szentelt gyertyát „máriagyertyának" nevezik. Főképpen vihar idején gyújtották meg s imádkoztak mellette.

4) Az ünnepnek a keleti liturgiában Hypapanie a neve, azaz: találkozás (Occursus Domini), mert ezen a napon találkozott Isten Fia először papságával. Ezt az ünnepet Jeruzsálemben valószínűleg már a IV. században, az Úr ünnepének tartották és csakhamar nyugaton is elterjedt. Az örmények „az Úr érkezése a templomba” néven nevezték.

5) A gyertyaszentelés, a bemutatás és Istennek szentelés szertartása, egy kicsit hasonlít a papi, szerzetesi felajánlottsághoz! Ha egy gyertyát meggyújtunk és a padlóra helyezünk, akkor csak kevés fény fog belőle áradni. Ezzel szemben ha egy magas tartóra helyezzük, bevilágítja az egész szobát. A magasra emelt gyertya hasonló és a papi, szerzetesi hivatáshoz, mert aki Isten szándéka szerint életét magasra meri emelni, az képes lesz arra is, hogy világítson másoknak, megmutassa az utat Isten országához és végső soron Istenhez.

6) Mária Szíve Szeretetlángjának az ünnepe. Idézet a Szeretetláng Lelki Naplóból: "Igyekezzetek!!! Közel az idő, mikor Szeretetlángom ki fog gyúlni, és abban a pillanatban is vakká lesz a sátán, melyet éreztetni fogok veletek, hogy bizalmatokat fokozzam. S ez nagy erőt ad nektek. Ezt az erőt mindenki fogja érezni, akihez csak eljut, mert nemcsak a Nekem ajánlott országban, hanem az egész földkerekségen ki fog gyúlni, és az egész világon el fog terjedni, még a legmegközelíthetetlenebb helyeken is, mert a sátán előtt sincs megközelíthetetlenség. Merítsetek erőt és bizalmat. Én eddig még soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül, szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. Kérem a Szentatyát, hogy Szívem Szeretetlángjának ünnepét Gyertyaszentelő Boldogasszony napján, február 2-án tartsátok. Nem kívánok külön ünnepet!” (I/85) (Ha valakinek fenntartásai lennének e magánkinyilatkoztatással kapcsolatban, miszerint "hogyan kerül ez ide?" – A Szent Szűz fenti kérését alátámasztja azon kijelentése, hogy "Szívem Szeretetlángja, maga Jézus Krisztus"! (I/107; IV/12) 

Létezhet-e Mária-tisztelő, aki ezt az egyértelmű kijelentést az Istenanyával kapcsolatban elvitatná – amiként azt sem –, hogy ezáltal "Mária Szíve Szeretetlángja" valóban a Gyertyaszentelő ünnephez köthető!

SZERETETLÁNG  I. rész https://youtu.be/hj-80RN4Cxw

SZERETETLÁNG  II. rész https://youtu.be/Ur1B4HuzYSQ

SZERETETLÁNG  III. rész https://youtu.be/iK0eZIMVXm4

https://youtu.be/Bidhol1w0Nw

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki Hajnalpír a bűnös világ sötétségében

 Ó Mária, Istennek Szentséges Anyja, könyörögj érettünk

és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!

Kérem honfitársaimat, hogy február 2-án 15 órakor imádkozzanak Édes Magyar Hazánkért, ifjúságunkért, jövőnkért és a veszélyek elkerüléséért!

https://youtu.be/HvE9K8ItTl4

Elmélkedések a Szűzanyáról, mint az élet és üdvösség kulcsáról