A Gulag a gonoszság és a halál szinonimája – jelentette ki 2012-ben a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a Szovjetunióba hurcolt magyar civilek, politikai rabok és kényszermunkások emléknapján tartott megemlékezésen Budapesten. A parlament 2012-ben határozott arról, hogy november 25-e legyen a Szovjetunióba hurcolt magyar politikai rabok és kényszermunkások emléknapja.
Ne feledjük és nem feledhetjük, hogy 1945-46-ban 900 ezer összeszedett magyar civilt hurcoltak a szovjet kényszermunkatábo-rokba, három napos "malenkij robot" címén. Végül csak 1953-ban szabadultak, hozzávető-legesen 500 ezren! Az, hogy valójában hány magyar állampolgárt hurcoltak el a "felszaba-dítók", soha nem tudjuk meg, mivel csak olyanokról van iratanyag, akik meg is érkezett a börtönökbe vagy a lágerekbe, akik út közben elhunytak, kivégeztek, vagy akiknek sikerült megszöknie út közben! A gulágokra hurcoltak száma becslések szerint elérhette akár a 900 ezret is. A magyarokat mintegy ezer munkatáborban szórták szét az Északi-sarkkörtől a Fekete-tengerig. A kivégzettek, az éhezésben, betegségekben meghaltak száma becslések szerint elérheti a 25%-ot is! Akár a Nagy-, akár Kis-Magyarországra vonatkoztatjuk tehát, hazánknak volt a legnagyobb vérvesztesége a II. Világháborúban, ami a lakosság 15%-a! Beleértve a nácik általi elhurcoltakat, a háborús cselekmények által elhunytakat, a megerősza-koltak öngyilkosságait, sőt (a már "békeidőben") elhurcolt kárpátaljai magyarokat! A málenkij-robotról hazatértek nagy része még hosszú évekig sem jutott vissza családjukhoz, mert a határon az ÁVH várta őket és sokukat internálótáborokba hurcolták!
Hát ennyit a kommunisták humanizmusáról, a (népi)demokráciáról és az emberi jogokról!
Imádkozzunk a halottakért, a még élőkért és a pribékjeikért!