Az oltár titka
Két ausztrál, Mike Willesee újságíró és Ron Tesoriero jogász, akik jelen voltak a vizsgálatnál és ismerték a minta eredetét is, megkérdezték a professzort, hogy mennyi ideig maradnának életben a fehérvértestek egy vízbe merített emberi szövetben. A tudós azt felelte, hogy csupán néhány percig! Ekkor az újságíró tudatta a doktorral, hogy ez felettébb különös, mivel az anyagot amiből a minta származik, először egy hónapig egy pohár közönséges vízben tartották, majd ezt követően, három évig desztillált vízben őrizték és csak ezután vettek belőle mintát, melyet ön most megvizsgált.
Dr. Zugibe értetlensége csak növekedett és ennek okán a következőket mondta: Ezek után, önöknek is meg kell valamit magyarázniuk nekem. Ha ez a minta egy halott embertől való, hogyan lehet az, hogyan lehet az, hogy vizsgálatom közben a sejtek még lüktettek? Ha az illető 1996-ban meghalt, akkor hogy élhet még a szíve?
Válaszul, ekkor feltárták Dr. Zugibe előtt a vizsgált minta lényegi eredetét, azt, hogy egy átváltoztatott Ostyából származik, amely érthetetlen módon változott hússá és vérré.
A magyarázaton mélységesen megrendülve, dr. Zugibe ezt mondta: „Az, hogy hogyan és miért változtatta meg a konszekrált Ostya a jellegét és változott élő emberi testté és vérré, olyan megfejthetetlen rejtély marad a tudomány számára, mely teljes mértékben meghaladja a kompetenciáját! Az egyetlen ésszerű választ, csakis a hit adhatja nekünk, hogy Isten rendkívüli módon működik, s ezáltal a jel által akarta megerősíteni bennünk, hogy valóban jelen van az Eucharisztiában!”
A forrás-megjelölést, lásd az első posztban!
