Elmélkedés a Szűzanyáról mint hűséges Pártfogónkról
Mária, jó anyaként nem hagyja el követőit, tisztelőit!
Ajánld fel magadat és szeretteidet Szeplőtelen Szívének!
(Forrás nyomán: Radó Polikárp OSB. Az Egyház szentjei, PALLADIS rt. kiadása Budapest, 1940)
Szent Tibor (Tiburtius) vértanú élete, elválaszthatatlan sógornője, Szent Cecília történetétől. Ezért először Cecíliáról emlékezem meg, mivel általa tért meg a Jézusért vértanúságot is vállaló Tibor.
A III. század első felében történtek szerint, a kiemelkedő jómódban élő Cecília, szülei tudta nélkül keresztény és Krisztus jegyeseként kívánta leélni életét. Ebbéli szándékában, megerősítette a katakombák rejtekében a püspök is, feladva rá a szüzek fátylát.
Amikor szülei úgy határoztak, hogy feleségül adják a rangban hozzáillő, Valerianus nevű pogány katonatiszthez, ő nem ellenkezhetett.
Abban a képtelenségben reménykedett, hogy vőlegénye tiszteletben fogja tartani titkos esküjét.
A házasságkötés, nagy dínom-dánommal meg is történt, ám amikor az ifjú pár elvonult, Cecília közölte nagy titkát férjével.
Valeriánus, hetykén számon is kérte menyasszonyától, hogy "Ugyan bizony ki akadályozhat meg engem abban, hogy asszonyommá tegyelek?"
Cecília azonban határozott választ adott vőlegényének: "Az Isten által mellém rendelt őrangyalom!"
Valeriánus, nyomban rá is kérdezett: "Miféle őrangyal? Szeretném én azt látni!"
Cecília nem késlekedett a válasszal: "Megláthatod, de előbb meg kell keresztelkedned!"
Az ifjú férjen olyan jószándékú kíváncsiság vett erőt, hogy nyomban a kereszténység mibenléte felől érdeklődött. A nászéjszaka, hitoktatással telt el Cecília részéről, majd elmondta férjének a titkos jelszót, amivel megtalálhatja a püspököt, akinél másnap jelentkezett is.
(Folytatás holnap!)
Szólj hozzá!
Bevezető 3
Szent József megértette ugyan a hallgatás feladatát, mely nem "tétlenségre" alapozódott! Szívesen lett volna ugyanis Jézus előhírnöke, hasonlóan Keresztelő Szent Jánoshoz. Minden vágya volt ugyanis „Őt hirdetni”, a boldogító titkot világgá kürtölni: „Nézzétek és lássátok, Ő az akire vártatok, Ő a Messiás, akire atyáitok is vágyakoztak!” Ám a magára vállalt hatalmas titok, kemény önuralomként fedte le egész életét anélkül, hogy megsértette volna azt. Márpedig ez, mint tűz égett benne, és Ő hordozta a szeretet tüzét. Mert a hirdetés nem az Ő feladata volt, nem az Ő útja. Az Ő élete a hallgatás szent pecsétjét hordozta.
Szent József a mi nagy tanítónk, a hallgatás erényének nagymestere. Egyetlen szent sem mutatta ilyen világosan, hogy Isten a hallgatásban beszél, hogy Isten a csendben ajándékozza önmagát.
Jézus nevelőapját „hallgatag szentként” említik, mert egyetlen szava sem maradt fenn, de még csak a legparányibb ereklyéje sem! Ami fennmaradt utána, az az Ő példája: áldozatos, türelmes és hűséges voltáról!
Sajnos a Szent Józsefről alkotott kép igen pontatlan! Szakállas idős embernek ábrázolják, holott fiatal, életerős ember volt! – Honnan lehet ezt tudni? – Onnan, hogy a Templom papsága őt jelölte ki a Názáreti Szűz jegyesének! Názáreti Mária négy éves korától, több lánytársával a Templomban nevelkedett, jámbor matrónák felügyelete alatt. Ez a zárdai lét azonban csak a serdülésig tarthatott. A zsidó főpapok a szokásrendnek megfelelően férjhez adták a lányokat, így Máriát is, de tekintettel voltak Dávidi származására és rendkívüli személyiségére. Ezért különleges férfit szántak neki, és ennek eldöntését a Gondviseletére bízták.
A jeruzsálemi Templom papsága összehívatta tehát a Dávid törzséből származó fiatalembereket azzal a kitétellel, hogy egy-egy vándorbotot hozzanak magukkal. Ezeket bevitték a Szentélybe és hosszas imádság után másnap megtekintették, hogy melyik hajtott ki. Ezen isteni próba eredményeként egyedül József botja mutatott változást – olyannyira –, hogy nem csak kihajtott, de virágba is borult! E hagyományból is, de a puszta logikából is következik, hogy a Dávid törzséből származó leggyönyörűbb szüzet, nem egy agg férfivel, még csak nem is egy 16-18 éves sihederrel jegyeztették el, hanem egy életerős fiatalemberrel, aki már jó tíz évvel idősebb volt!
Egy kevéssé legendás magyarázat szerint – (tudjuk, hogy a Szent Szűz egyetlen gyermeke volt szüleinek, Annának és Joachimnak) – és a zsidó törvények alapján csak törzsbeli férfiú vehette el, nehogy a családi vagyon más törzs birtokába jusson. Így lett a Szent Szűz a szintén Juda törzsbeli József jegyese, ám ennek megvalósításában szintén feltételezhetjük a templomi papság segítségét!
Szívük és lelkük szeretet-egysége túlmutatott az általános emberi szeretetkapcsolatokon, mert Isten választásából gyökerezett, és mindketten teljesen a leendő Messiásnak szentelték szüzességi fogadalmuk áldozatát. Mivel személy szerint Istennek ajánlották életüket, és nem is kívántak házasságra lépni, az eljegyzésbe való beleegyezésüket mindkettejük esetében, angyali szózat késztette. Kölcsönösen megegyeztek, hogy Istennek való felajánlottságukat (szüzességi fogadalmukat) a házas-létben is megtartják!
Ima Szent József oltalmáért
Jóságos Szent József! Oltalmazd családunkat/közösségünket: segíts, hogy Istennek mindenkor tetszésére legyünk. Te mindent kérhetsz számunkra, hiszen Jézusnak nevelőatyja vagy. Esdj ki mindnyájunknak igazi istenfélelmet, élő hitet, hűséget, világos és tiszta lelkiismeretet, természetes alázatosságot, nagy szeretetet Isten és minden felebarátunk iránt. Könyörögj érettünk, hogy egyre tökéletesebben éljünk, a bizalom útján haladjunk és soha el ne lanyhuljunk. Járj közben értünk, hogy Isten minket is szentté tehessen! Védelmezz bennünket, hordozd testi-lelki ügyeinket, ajánlj mindnyájunkat Jézus és Mária Szívének. Amen
Szólj hozzá!
Elmélkedések a Szűzanyáról, mint az Irgalmasság Anyjáról
A legnagyobb bűnösnek sem kell félnie, hogy Mária eltaszítaná magától, ha Hozzá menekül.
Szólj hozzá!
Bevezető 2
Szent Józsefről az Evangéliumokban csak Máténál olvashatunk, röviden: „Dávid utódai közül Jákobtól született József, aki jegyese volt Máriának, Jézus Krisztus szülőanyjának.” (Mt 1,16) A szent hagyományban annyi maradt fenn Róla, hogy hallgatag ember volt. Hallgatag volt azért, mert páratlan megbízatása által egyfelől Isteni Titkot hordozott magában és a hallgatás volt a feladata. Másfelől tudta, hogy a csend állhatatosságában, Isten kinyilatkoztatja magát teremtményének, alakot ölt benne a szerető 
hallgatásban és felviláglik a hallgatag szeretetben.
Erzsébet kijelentése: „Boldog az, aki hitt...”, mely Józsefre is vonatkoztatható, hiszen az angyal közlésére ő is igennel válaszolt, jóllehet nem szóval, hanem cselekedettel „úgy tett, ahogy az Úr parancsolta, és magához vette Máriát mint hitvesét”. Amit tett, az a „hit legtisztább engedelmessége” (vö. Róm 1,5; 16,26; 2Kor 10,5-6).
A Zsinat ezt tanítja: „A kinyilatkoztató Istennek a hit engedelmességével tartozunk. Ezzel az ember szabadon Istenre bízza egész önmagát, értelmével és akaratával egészen meghódol a kinyilatkoztató Isten előtt és önként elfogadja a tőle kapott kinyilatkoztatást”.[7] Az idézett mondat a hit lényegét érinti, mely teljességgel és egészében ráillik a Názáreti Józsefre.
»Az Ige megtestesülésével valósággá válnak az Ószövetség ígéretei és előképei, összefonódnak a színhelyek, személyek, események és szokások, mégpedig pontos isteni parancsok szerint. Ez utóbbiak közlése az angyalok szolgálata és Isten szavára különösen fogékony teremtményekhez szólnak. Mária az Úr alázatos szolgálója, aki öröktől fogva arra lett felkészítve, hogy Isten anyja legyen. József pedig valóban az, akit Isten arra választott, hogy „elrendezze Jézus születését”. (Origenész, Hom. XIII in Lucam, 7: S. Ch. 87, pp 214f.) Őt bízta meg a Mindenható, hogy az isteni rendelkezések és emberi törvények figyelembevételével gondoskodjék Isten Fiának e világba való „rendezett” beilleszkedéséről. Jézus egész „magán-”, másképp „rejtett” élete József oltalmára bízatott.« (XIII. Leo Redemptoris Custos 8.)
József Máriával együtt az első letéteményese az isteni titoknak. Mindketten a hit ugyanazon útját járták és ezt az utat teljességgel a megváltás misztériuma határozta meg. És itt a "misztériumon" van a hangsúly, hiszen a Szent Szűz és Szent József nem hideg engedelmességgel közeledtek egymáshoz, hanem nagyon is ráéreztek Isten jelenlétére. Ez az ihletett fennköltség a legbensőségesebb barátságot gyújtotta szívükben, de úgy is mondható, hogy a lelkük összecsendült a tisztaságos szerelemben!
Ezen bensőséges kapcsolat miatt rendelte el XXIII. János pápa – Szent József kiváló tisztelője –, hogy a római misekánonban, Szent József neve Máriáé mellé kerüljön, megelőzve az apostolok, a pápák és vértanúk neveit. Szent József atyasága konkrétan abban fejeződik ki, hogy „életét szolgálattá, áldozattá tette, amely a megtestesülés misztériumára és a vele kapcsolatos megváltói küldetésre irányult". (Szent II. János Pál Redemptoris Custos 8)
XIII. Leó pápa kiemeli e küldetésmagasztosságát: „Szent József fönséges méltóságával mindenkit felülmúl, mert isteni rendelkezés folytán oltalmazója, az emberek véleménye szerint pedig atyja volt Isten Fiának. Ebből következett, hogy az Isten Igéje Józsefnek volt alárendelve, engedelmeskedett neki, és vele szemben azt a tiszteletet és megbecsülést tanúsította, amelyet a gyermekek kötelesek megadni atyjuknak”. El kell ismernünk, hogy József „az ég különös adományaként a természetes szeretet egészét és azt a szeretetteljes gondoskodást érezte Jézus iránt, amelyet csak egy atyai szív képes felmutatni”. (Uo. 25)
Egyetlen szent sem volt olyan mélyhitű, csendes, karizmatikus és annyira elrejtett, mint Szent József. A szentek közül Őt tarthatjuk a legnagyobb misztikusnak! Nagysága éppen rejtettségén és misztikáján alapszik, melyre a hallgatás nyomta rá pecsétjét. Ez képezte az Ő alázatosságának alapját.
Isten a kicsit keresi, hogy alkalmassá tegye a nagyságra. „...ha nem lesztek olyanok, mint a kisgyermekek...” (Mt 18,3)
Szent József szerényen és rejtetten élt. Megindító az az egyszerűség és szegénység, melyben a Szent Család 30 éven keresztül Názáretben élt. Szívszorító a Messiás Jézus alázata, ahogyan Ő az evilági szegénységben megszületett. Megrendítő a két legnagyobb szent – a Szűzanya és Szent József – rejtettsége, akik Jézussal éltek. De legmélyebben Szent József áll a feledettség és elrejtettség homályában. Ez volt életének nagy ereje: Jézus és a Szent Szűz árnyékában élni, mintegy elrejtőzve az Ő nagyságukban.
Nagy pontossággal végezte munkáját, látta el kötelességét és feladatát, ám mindezt eltakarta visszavonultságával és elrejtettségével. Mindig arra törekedett, hogy háttérben maradjon. Ezért tűnik élete egyszerűen hétköznapinak és Ő ezt a hétköznapiságot magától értetődőnek és kötelességének tartotta.
Sohasem várt dicséretet és köszönetet, alázatával és sikereivel Ő dicsőítette az Istent. Elrejtettségének forrása maga Isten volt, aki Őt Fián keresztül isteni életben részesítette.
XIII. Leo pápa imája Szent Józsefhez
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted!
Alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus vére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben.
Oltalmazd Jézus Krisztus választott népét te, a Szent Család leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalma elleni küzdelmünkben. S amiként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten Szent Egyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen
Szólj hozzá!
Elmélkedések a Szűzanyáról, mint az élet és üdvösség kulcsáról
A Szűzanya állandó közbenjárása a lelkek üdvösségéért! Mária a "földi Paradicsom".
Szólj hozzá!
Elmélkedések a Szűzanyáról, aki a Szeplőtelen Fogantatás
A Szeplőtelen Fogantatás fogalmának és dogmájának kidolgozása, megvalósulása.
Szólj hozzá!
Bevezető 1
A Boldogságos Szűz Mária után, aki az Angyalok és Szentek Királynője, kit is tisztelhetnénk a mennyei szentek közül inkább, mint Szent Józsefet? Ő az emberek szülötte, aki méltónak találtatott arra, hogy Isten Fiának 
nevelő atyja, s a Boldogságos Szűznek jegyese legyen. Szent Józsefnek ebben a kiváltságában van minden méltósága, szentsége és teljes dicsősége!
Az ősegyházban külön ünnepe valószínűleg nem volt, mert a hagyomány nem ismerte sem halála napját, sem sírjának emlékét. Nyugaton a 10. századi Fulda martirológiuma március 19-én említi. A 12. században a keresztes vitézek Názáretben templomot építettek tiszteletére. A kor szakramentáriumaiban március 19-e, „József, Jézus nevelőatyjának” az ünnepe. Officiumát a 13. században írták, tiszteletét ekkor főként a ferencesek terjesztették. Hivatalosan március 19-ét IV. Sixtus pápa (ur. 1471-84) rendelte el ünnepnapjává. XV. Gergely pápa (ur. 1621-23) 1621-ben parancsolt ünneppé tette. 1956-tól az ünnep neve: „Szent József, Jézus nevelőatyja, a Boldogságos Szűz Mária jegyese és az Egyház patrónusa”. 1870. december 8-án Szent Józsefet „az egyetemes egyház védnökének” nyilvánította IX. Pius áldott pápa.
Egyházunk Szent Józsefet az Istenanyát megillető hüperdúliát* követő második legnagyobb tisztelettel – protodúliával** – tiszteli. Ezért épült már a legrégibb korokban számtalan templom és oltár Szent József tiszteletére, ezért helyezik magukat a szerzetes rendek, katolikus közösségek és családok az Ő oltalma alá.
Bár Szent József tisztelete hazánkban már a középkorban elterjedt, mára sajnos, mintha megfeledkeztünk volna a legkiválóbb és legkiváltságosabb égi közbenjárónkról!
Számtalan régi-új szentnek van kultusza a katolikus lelkiségben, és kérjük is őket szüntelen, jóllehet az Isten Szentséges Anyja után Szent Józseftől várhatnánk a legreményteljesebb segítséget! – És imádkozunk Hozzá?
Ma, amikor a tisztaság puszta fogalma is értelmét vesztette, ma, amikor a családok bomlasztása már „nemzetközi programmá” vált, üdvös cselekedet lenne nemzetünket, családunkat és magunkat Szent József 
oltalmába ajánlani!
Az Ő példáját kellene oktatni a hittanórákon, őt kellene méltatni a szentbeszédekben, Őt kellene példaként állítani a hivatás- és párkereső fiataloknak, miként a családok és a munkások számára!
__________
* hüperdúlia – a szentek közül a legnagyobb tisztelet, mely az Istenanyát illeti
** protodúlia – a szentek közül a második legnagyobb tisztelet, mely Szent Józsefet illeti
Ima a tisztító tűzben szenvedő lelkekért
Szent József! Isten hűséges gondnoka, Jézus nevelő atyja, Máriának, a legtisztább szűznek méltó jegyese, a szenvedőknek szeretetteljes gyámola és atyja!
Bizalommal folyamodom Hozzád és általad kérek segítséget azon szenvedő lelkek számára, kik a tisztítótűz lángjai közt oly nagyon vágyódnak Isten színelátására, s az örök boldogság elnyerésére.
Oh, könyörülj e szegény lelkeken, kik elhagyatottságukban irgalmadat esdve kérik, szüntesd panaszos sóhajaikat, vedd szívedre megható könyörgésüket. Amiként egykor Jézusnak és Máriának segítségére siettél, úgy siess ezen epedő lelkek segítségére. Ők is Jézus drága vérén lettek megváltva és Mária, az irgalom Anyja, gyengéden szereti ez árva lelkeket. Szabadítsd meg őket a tisztítótűz lángjaitól, rövidítsd meg siralmas kínjaikat, hogy Veled és a dicsőült szentekkel az örök boldogságban Istent az egész örökléten keresztül áldják és magasztalják. Amen
Szólj hozzá!
A Feltámadást követő első vasárnapot (Fehérvasárnapot), II. János Pál pápa 2000. április 30-án, 'ex catedra' az Irgalmasság Vasárnapjának nyilvánította. Ezzel egy időben sorolta a szentek sorába Fausztina nővért, az Irgalmasság apostolát.
A magyarság számára kiemelkedő volt a fenti dátum, mert Dr. Antalóczi Lajos pápai prelátus – az Irgalmasság magyarországi apostola – a Szentatya meghívottjaként együtt koncelebrált az ünnepi Szentmisén, majd utána a pápai ebédre is meghívott volt.
Az esemény azért is nyomatékkal bír, mert még azon év decemberében elhunyt Antalóczi atya, az Isteni Irgalmasság Naplójának fordíttatója és kiadója! (A fenti eseményen jelen volt e blog szerkesztője is, amiként a Fausztina Napló fordítási-, kiadási munkálataiban is részt vett! A képen Szent Fausztina és Antalóczi Lajos atya) 
Hozzátok szólok, ne csüggedjetek! (– mondja Jézus)
,,Ha a lélek már oszló hulla lenne, s emberi értelemben képtelen az újjáéledésre, s már minden el volna veszve, nem így az Istennél! Az irgalmasság csodája teljesen életre kelti a lelket.'' (Napló 1448)
Bízzatok Bennem, ,,az Isten irgalma erősebb mint a nép bűnei" (Dives in misericordia 20). ''Nem tudom megbüntetni, még ha a legnagyobb bűnös is lenne, azt, aki irgalmamra hivatkozik, hanem felmentem őt mérhetetlen és kifürkészhetetlen irgalmamban.'' (Napló 1146) ,,Mielőtt eljövök mint igazságos Bíró, előbb szélesre kitárom irgalmam kapuját. Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia.'' (Napló 1146)
Hallgassatok tehát Rám és bízzatok Irgalmamban! Várlak benneteket a Bűnbocsánat Szentségével, ám ne halogassátok!
Szólj hozzá!
Tisztelt Olvasó! Miután a Szentszék a 2021-es évet Szent Józsefnek szentelte, illő és üdvös felé fordulni és példaként magunk elé állítani – mi több, segítségét kérni! Ugyanakkor tudatában vagyok, hogy olyan szentről életrajzot írni, akiről egyszerre a legtöbbet és a legkevesebbet tudunk, nem csekély vállalás! A legtöbb annyiban, hogy a Világ Üdvözítőjének nevelőapja és a Szent Család oltalmazója volt, emellett Szent József életéről hiteles forrás alig van. Ennek ellenére a férfi-tisztaság, a családapaság és a munkások példaképéről és ugyanakkor Szent József emberi nagyságáról nem írni, Őt nem méltatni, igen nagy mulasztás!
Szent József ünnepén olvassuk Szienai Szent Bernáttól: „Az értelmes teremtményeknek adott összes sajátos kegyelem általános szabálya az, hogy amikor valakit az isteni jóság kiválaszt valami személyes kegyelemre vagy különleges életfeladatra, akkor megad neki minden karizmát, amely szükséges az így kiválasztott személy feladatához, és amely magát az embert is bőven ékesíti. Ez utolérhetetlen módon érvényesült Szent Józsefben, Urunk, Jézus Krisztus nevelőatyjában, a világ Királynőjének és az angyalok Úrnőjének igaz jegyesében, akit az örök Atya arra választott ki, hogy az ő két legértékesebb kincsének, tudniillik saját Fiának, valamint Máriának, jegyesének hűséges gondozója és őre legyen. Szent József ezt a feladatot a lehető leghűségesebben teljesítette. Ezért szól hozzá így az Úr: Te hűséges, derék szolga, menj be Urad örömébe! (Mt 25, 21)”
IX. Piusz és XIII. Leo pápa az Egyház igen nehéz időszakában azért nyilvánította Szent Józsefet a „katolikus egyház patrónusává", hogy ezzel az Egyházat a szent pátriárka különleges oltalmába ajánlja. Nagyon jól tudta ugyanis, hogy ezzel nem egy eddig ismeretlen tiszteleti formát ajánl, hiszen az Isten kiemelkedő méltósággal ruházta fel leghűségesebb szolgáját Szent Józsefet! „Az Egyház az Istenszülő Szűz után mindjárt a jegyesét részesítse a legnagyobb tiszteletben, és szorongattatásaiban pedig hozzá folyamodjon segítségért".
Végülis négy dolog késztetett a kutatásra és írásra, minden nehézség ellenére. Egyfelől az, hogy Szent József kissé elfeledett szent és nem foglalja el azt a helyet az istenszeretők szívében, amelyet megérdemel! Másfelől az, hogy Szent József élete kevéssé ismert, mert sajnos kevés kutatási igyekezet van az ismeretek bővítésére, ennél fogva az én összeállításom is esetenként csak elmélkedés!
Harmadsorban az a szükséges felvilágosítás késztetett, miszerint Szent József segítségét kérni, a szentek közül a legeredményesebb lehet, éppen azért mert az Istenanya után következik a szentek „rangsorában” (protodúlia), és „elhanyagoltsága” folytán, reményteljesebben bízhatunk közbenjárásában!
Negyedikként pedig az indíttatott, hogy látom mennyire szükséges lenne országos nagyságrendű imaszervezésben kérnünk Szent József segítségét fiataljainkért, családjainkért, nemzetünkért, Európáért és a küzdő Egyházért !
Ezért is a posztok végén egy-egy imát idézek Szent Józsefhez, majd végül egy kilenceddel zárom az elmélkedő sorozatot!
Kérem fogadják imádságos szeretettel!
A szerkesztő
Szent József köszöntése (Ti sit. Oliertől t 1687.)
Üdvözlégy az Atya Isten képe!
Üdvözlégy a Fiú Isten nevelőatyja!
Üdvözlégy a Szentlélek Isten szentsége!
Üdvözlégy a Szentháromság kegyeltje!
Üdvözlégy az Isten szent akaratának hűséges kivitelezője!
Üdvözlégy a Boldogságos Szűz Máriának legméltóbb jegyese!
Üdvözlégy a hívők seregének lelkiatyja!
Üdvözlégy a tiszta lelkeknek különös őrzője!
Üdvözlégy a szegénység kedvelője!
Üdvözlégy a béketűrés példaképe!
Üdvözlégy az alázatosság és engedelmesség példája!
Áldottak a szemek, melyek Őket látták!
Áldottak a fülek, melyek Őket hallották!
Áldottak a kezek, melyek érintették a testté vált Igét!
Áldottak a karok, melyek azt hordozták, ki fenntart mindent.
Áldott a kebel, melyen az Isten Fia nyugodott.
Áldott a szív, mely Jézus Szent Szívén gyulladt legbensőbb szeretetre.
Legyen áldott az örök Atya, ki téged oly nagy méltóságra kiválasztott.
Legyen áldott a Fiú Isten, ki téged atyjaként szeretett.
Legyen áldott a Szentlélek Isten, aki téged oly különös módon megszentelt.
Legyen áldott a Boldogságos Szűz Mária, aki téged, mint testvéri jegyesét szeretett.
Legyen áldott az angyal, ki téged itt e földön oltalmazott.
Áldás és dicsőség mindazoknak, kik téged szeretnek és tisztelnek: Amen
Szólj hozzá!
Elmélkedések a Szűzanyáról, hogy az ő próféciái mikor fognak bekövetkezni, és mit kell tennünk?
Szólj hozzá!
„ A hét első napján, amikor a nap felkelt, Mária Magdolna, Mária, Jakab anyja és Szalóme drága kenetekkel elindultak a sírhoz, hogy megkenjék Jézus holttestét. Ezt mondták egymásnak: „Ki fogja nekünk elhengeríteni a követ a sír bejárata elől?” De amikor odaértek látták, hogy a kő el van hengerítve, pedig igen nagy volt. Bementek a sírba, és egy fehér ruhába öltözött ifjút láttak, amint ott ült jobb felől. Megrémültek, de az megszólította őket: „Ne féljetek! Ti a keresztre feszített názáreti Jézust keresitek. Feltámadt, nincs itt! Siessetek és mondjátok meg tanítványainak és Péternek: Előttetek megy Galileába. Ott meglátjátok majd őt, amint megmondta nektek.” (vö. Mk 16,1-7)
A nagyszombat húsvét vigíliája, Krisztus sírban pihenésének emlék-napja. A nagyszombat elnevezés a nagyhétre utal, mivel ez a nap is része a „három szent napnak”. A Fülöp-szigetiek fekete szombatnak, a csehek pedig fehér szombatnak hívják e napot. Ekkor ér véget a böjti időszak és Nagyszombattal elérkezik a keresztény egyházak legfontosabb ünnepe, a Húsvét, amely a kereszténység legnagyobb örömhírét hirdeti: Jézus feltámadt halottaiból, hogy minden egyes embert megváltson a bűntől.
A nagyszombati szertartás előtt a hívek a sötétbe borult templomban gyülekeznek. Gyertyát hoznak magukkal otthonról. A nagyszombati örömünnep este a tűzszenteléssel kezdődik, a fehér ruhát öltött pap megáldja a tüzet, meggyújtják a Krisztus feltámadását jelképező húsvéti gyertyát.
A szertartás során a liturgia részvevői átélik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség fölött, az egyiptomi rabságból, a sátán szolgaságából való szabadulást, lelkük föltámadását, és egyúttal ünneplik a keresztfán szerzett megváltásukat is.
A prédikáció után a keresztség megújítása következik.
Ha vannak keresztelendők, akkor itt történik meg a keresztelés. Ez is ősi hagyomány, mivel régen mindig húsvét vigíliáján keresztelték meg a jelölteket. Megáldják a keresztkutat és a szenteltvizet.
A Szentmisén felhangzó Alleluját az addig hallgató harangok, az orgona és a csengők hangjai kísérik, majd felcsendül a Glória és szólnak a harangok, hirdetve Krisztus feltámadását, megváltásunk örömét.
Ezt követi az éjszakai virrasztó mise, a vigília is a feltámadást ünnepli. Noha a körmenet nem része a vigíliának, a mise végén, a 11. század óta az esti órákban elindul a feltámadási körmenet. Ezzel hirdetik a világnak, hogy feltámadott Krisztus.
Magyarországon a katolikus hívek körében hagyomány, hogy szombat este, az ünnepi mise után fogyasztják el a bőséges húsvéti vacsorát.
A nagyszombati vigília templomi szertartása a IV. századra nyúlik vissza. A ma is jól elkülönülő négy lényegi rész már akkor kialakult: a fény liturgiája, az igeliturgia, a vízszentelés és az áldozati liturgia (eucharisztia).
Nagyszombati népszokások:
Ezen a napon a reggeli mosdóvízbe sok helyütt piros tojást tettek, ennek egészségvarázsló szerepet tulajdonítottak. Női munkákat tiltó nap volt, nem szabadott seperni, főzni és mosni sem. Az állatokat sem fogták be ezen a napon.
Nagyszombaton szentelték meg a tüzet: a templom előtt vagy a templom mellett máglyát raktak, számos helyen a temetőből összehordott korhadt keresztfákból. A megszentelt tűz lángjával vagy parazsával gyújtották meg a templom óriási húsvéti gyertyáját.
A szentelt tűz maradványait az emberek hazavitték. Szokás volt, hogy Nagycsütörtöktől Nagyszombatig nem raktak tüzet, majd Nagyszombaton az új tüzet a templomból hazavitt szentelt parázzsal gyújtották meg. Ezen melegítették meg az ünnepi ételt. A megszentelt tűz parazsából és szenéből tettek az állatok ivóvízébe, szétszórták a házban és a földeken.
Ugyancsak nagyszombati szertartás a vízszentelés, azaz a templom keresztvizének megszentelése. (A megszentelt víz, nem azonos a szenteltvízzel) A megszentelt vízből a nép vitt haza és megöntözték vele a házakat is.
A feltámadási körmenetet a középkorban még vasárnap hajnalban, ma már nagyszombat estéjén tartják. Régebben a körmenetben a falu legtekintélyesebb embere hordozta a feltámadt Jézus szobrát.
Éjszaka Jézus keresésére indultak az emberek. Ekkor a hívők énekelve körbejárták a helységbeli kereszteket, majd a legtávolabbinál megtalálták az általuk előzőleg elrejtett Jézus szobrot.
Szokás volt a húsvéti ételáldás is. Ilyenkor fehér kendőbe kötött tányéron vitték a templomba a sonkát, főtt tojást, kalácsot és tormát. A mise végeztével a pap megszentelte a csomagot, majd az asszonyok sietve, majdhogynem szaladva vitték azt haza, mert úgy tartották, hogy aki gyorsan ér vissza a házába, az a munkában is ügyes lesz. Az ünnepi asztalnál mindenki kapott egy kis szeletet a megszentelt ételből. A morzsából vittek az állatoknak is, hogy jól szaporodjanak, egészségesek maradjanak.
Szólj hozzá!
(Nagypéntektől a Húsvét utáni első szombatig)
ELSŐ NAP „Ma az egész emberiséget vezesd hozzám, főleg a bűnösöket s merítsd őket irgalmam tengerébe. Így megvigasztalsz keserves szomorúságomban, melyet a lelkek vesztén érzek!”
Legirgalmasabb Jézus, aki könyörületes vagy irántunk és megbocsátasz nekünk, ne bűneinket nézd, hanem bizalmunkat, mellyel végtelen jóságodhoz járulunk. Végy fel bennünket legirgalmasabb Szíved hajlékába, s tarts örökké ott minket. Könyörgünk Hozzád szereteted által, amely az Atyával és a Szentlélekkel köt össze Téged. Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…
Örök Atya, tekints irgalmas szemmel az egész emberiségre, különösen a szegény bűnösökre, akiket Jézus legirgalmasabb Szíve oltalmaz. Az Ő keserves kínszenvedése által könyörülj rajtunk, hogy irgalmad mindenhatóságát mindörökké dicsérjük. Ámen
Szólj hozzá!
Ámosz próféta
Március 31-én Szent Ámoszra emlékezik az egyház. Ámosz az első „klasszikus próféta”; az első, aki jövendöléseit könyv formájában hagyta az utókorra, egyszóval, akinek beszédei megmaradtak. A prófécia 1,1 versének megfelelően Júda szülötte, a hegyek között, az izraeli határ menti Tekoa kis városában látta meg a napvilágot. Pásztor volt és fügetermesztő. Egy könyvével ő a harmadik kispróféta a Szentírásban. A legrégibb próféta 360 körül Krisztus születése előtt. Megjövendölte Izrael népének bukását, mert elterjedt köztük a zsarolás, az elnyomás és a pogány istentisztelet. II. Jerobeám júdeai király idején Bételben lépett fel.A próféta II. Jerobeám júdeai király idején lépett fel, „két évvel a földrengés előtt”. Jövendöléseiben szigorúan megfeddte a gazdag embereket, szemrehányást téve a fényűző házakért, lakomázásokért; szót emelt a szegények érdekében és a törvénytelen istentiszteletek miatt. Többek között öt látomás szerepel benne: sáskák, szárazság, mérőón, a gyümölccsel tele kosár és az Úr az oltára. A próféta tanítása szerint az arám uralom alóli fölszabadulás jólétet hozott Izrael számára, s ezzel nagy különbség alakult ki a szegények és a gazdagok között; a jómódú birtokosok kiforgatták jogaikból a bérlőket. Könyvében a próféta korholta kora tévhitét, a jog és az igazság sokkal fontosabb, mint a külsőleges istentisztelet! A jogtiprásokkal Izrael és az őt követő többi népek Jahve jogait sértik, s magukra vonják ítéletét. Az Úr napja – itt szerepel először a Szentírásban – sötétség lesz.
Egy Amacja nevű pap bevádolta a királynál, a szentélyből és Izraelből való kiutasítását kérve. A hagyomány szerint Tekoában temették el.
Ámosz próféta ikonográfiai attribútumai: juhok, pásztorbot, gyümölcsös kosár, mérőón és fa. Pásztorként báránnyal és fügefával ábrázolták.
(Magyar Kurír és a katolikus lexikon nyomán)
Szólj hozzá!
Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy jelenéseivel megérintette-e az emberi szíveket és elérte-e anyai célját?
Szólj hozzá!
Elmélkedések a Szűzanyáról és arról, hogy jelenéseivel megérintette-e az emberi szíveket és elérte-e anyai célját?
Szólj hozzá!
085) https://youtu.be/GqyMIrIEcKQ
Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy úm. időtálló-e a Szeretetláng üzenete?
Szólj hozzá!
https://www.youtube.com/watch?v=hBGwt_Rfo3E
Elmélkedések a Szűzanyáról és Szívének Szeretetlángjáról (4)
Szólj hozzá!
Utószó 2
Az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumot adott ki
Szent József, a Jézusról való atyai gondoskodás által, az Úr családjának a fejeként, gazdagon betöltötte küldetését az üdvösség rendje által kapott kegyelem révén, és teljesen belesimulva az emberi üdvösség kezdetének titkaiba, példaképe lett azon közös, emberi és egyszerű erényeknek, melyek szükségesek ahhoz, hogy az emberek Krisztus becsületes és hiteles követői legyenek.
Ezen erények által, az igaz József, aki szeretettel vette gondjaiba az Isten Anyját és örömteli elkötelezettséggel szentelte magát Jézus Krisztus nevelésének, és aki az Atyaisten legdrágább kincseinek őrzője lett, századokon át megszakítás nélkül élvezte – a misztikus test az Egyház támaszaként – Isten népének tiszteletét.
A Katolikus Egyházban a hívek szakadatlanul, mindig kimutatták a Szent József iránti tiszteletüket, ünnepélyesen és állandóan tisztelték őt Isten Anyja tisztaságos Jegyeseként és az egész Egyház mennyei Patrónusaként, odáig menően, hogy Szent XXIII. János pápa a II. Vatikáni Zsinat során elrendelte: nevét foglalják bele az ősi római kánonba. XVI. Benedek pápa jóindulatúan összegyűjtötte és jóváhagyta a számos helyről érkező áhítatos írásbeli kérelmeket, amiket most az Istentiszteleti és Szentségi Kongregáció dekrétumként adott közre, mely elrendeli, hogy a római hivatalos misekönyv 2., 3. és 4. eucharisztikus imádságában az „Isten Anyja, a Boldogságos Szűz Mária” rész után említsék meg a „Szent József, az ő Jegyese” betoldást.
9. NAP
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen
XIII. Leó pápa imája:
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk, kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen
Üdvözlégy és Miatyánk
Szólj hozzá!
Utószó 1
Szent József tisztelete a IX. századtól vált szélesebb körben népszerűvé a keresztény hívek között, amiként a szentek is a legforróbb szeretettel ragaszkodtak hozzá.
Avilai Szent Teréz is határtalan bizalommal volt Szent József iránt: „Nem emlékezem, hogyha Szent Józseftől kértem valamit, azt azonnal meg ne nyertem volna. Úgy tetszik nekem, hogy az Isten a többi szentnek csak arra adott hatalmat, hogy egyik-másik szükségben segítségünkre lehessenek, míg Szent József mindenben megsegíthet.” (Avilai Szent Teréz, Önéletrajz)
József tiszteletének elterjedésében a ferencesek működtek közre. IV. Sixtus pápa, aki a ferencesek rendjéből jutott a pápai székbe, ünneppé nyilvánította a Szent neve napját (1479). 1726-ban I. Lipót, majd III. Károly kérelmére bekerült a Mindenszentek litániájába. IX. Piusz az Egyház egyik legválságosabb időszakában az Egyház Védőszentjévé nyilvánította. A XX. századtól a hívek a március hónapot Szent Józsefnek szentelik. 1909-ben külön litániát, 1919-ben pedig mise prefációt kapott. 1955. május 1-én elrendelte XII. Piusz pápa „Munkás Szent József” ünnepét.
I. Lipót császár az Ő oltalmába ajánlotta egész birodalmát (1675). Bécs (1683) és Buda (1686) felszabadulását az ő mennyei közbenjárásának tulajdonította. Buda ostromakor a döntő támadásra induló katonákat a kapucinus Avianói Márk lelkesítette, aki egy dárda hegyén Szent József képét emelte a magasba.
Szent Józsefet védőszentjüknek tekintik a családok (mint a családok őrét), a fiatalok (mint a tisztaság és hivatás segítőjét), a szülők (mint a gyermeknevelés példáját), az árvák (mint oltalmazót), a haldoklók (mint védelmezőt), a papnövendékek és szerzetesek (mint a hivatások erősítőjét), valamint mindennemű fával dolgozók és munkások (mint a munkások védőszentjét). De segítségért folyamodnak hozzá a házépítéskor, kísértésben, járvány, hirtelen halál, reménytelen ügyek, szembetegségek gyógyulásáért és a tisztítótűzbeli lelkek szabadulásáért.
Bizony felszínes hitű az az ember, aki figyelmen kívül hagyja Szent József közbenjáró szerepét, és nem kéri az Ő segítségét!
8. NAP
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen
XIII. Leó pápa imája:
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk, kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen
Üdvözlégy és Miatyánk
Szólj hozzá!
https://www.youtube.com/watch?v=c9kIAdZ81vw
Elmélkedések a Szűzanyáról és Szívének Szeretetlángjáról (2)
Szólj hozzá!
Szent József halála
Szent József a küzdelmes szenvedések embere volt. Mindezt oly csendesen viselte el, hogy még az utókorban sem tudatosult ez igazán. Állítsuk párhuzamba József életével a mai idők helyzetét, a kisebb-nagyobb keresztjeinket, és óhatatlanul vigaszra találunk.
Szent József jól tudta, hogy mi az a szenvedés, amit a Megváltó küldetése magával fog hozni. Tudta, hogy csak a szenvedések kíméletlen kálváriája vezethet vissza minket az Atyához. Maga is ennek tudatában viselte megpróbáltatásait, szenvedését és hordozta élete keresztjét. Ő, a Jézusára váró szenvedésben élte meg a keresztjét és ez volt rendíthetetlen türelmének erőt adó titka. Szent József tehát Jézusért szenvedett, általa és benne hordozta keresztjét, mely ezáltal vált számára elviselhetővé.
Amikor a názáreti Jézus elkezdte nyilvános működését, az evangélisták többet nem említik Józsefet. Már a Kánai menyegzőn kiérezhető, hogy már Jézus a zsidó szokás szerinti „családfő”, hiszen Édesanyja kérésére így válaszolt: „Mi közünk ehhez, asszony? Még nem jött el az én órám!” (Jn 2,4) Ez a fülünknek kemény megszólítás: „asszony”, abban a korban illő és megtisztelő volt annak, akinek a férje halálával fia volt a családfő.
Utoljára a tizenkét éves Jézus jeruzsálemi eltűnésekor olvashatunk Józsefről az Evangéliumban (vö. Lk 2,42).
Szent József halála előtt átadta Jézusnak az Ábrahám óta apáról fiúra szálló elsőszülöttségi áldást. És József pedig a csendes szolgáló életének jutalmául azt az egyedülálló kiváltságot kapta – amit egyetlen ember sem –, hogy földi pályafutása befejezésénél a Boldogságos Szent Szűz és Jézus Krisztus állt mellette.
Sírjának helye bizonytalan. Vagy a názáreti Angyali Üdvözlet bazilika alatti barlangban volt, vagy a jeruzsálemi Jozafát völgyben.
7. NAP
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen
XIII. Leó pápa imája:
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk kegyes atya a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen
Üdvözlégy és Miatyánk
Szólj hozzá!
A Szent Család, mint követendő példa
Míg Ádám és Éva házassága a bűn forrásává vált, amely elárasztotta a földet, Mária és József házassága azt a csúcspontot jelenti, ahonnan a szentség szétárad az egész világra. Üdvösségünk szerzője ezzel a szűzi és 
szent szövetséggel indította el megmentésünk művét, hogy megtisztuljon és megszentelődjék a család, a szeretet szentélye és az élet bölcsője. A házasság lényege és hivatása, hogy földi visszatükröződése legyen a Szentháromságnak. Példája legyen Isten jóságának, amiként Krisztus szereti az ő Egyházát, a jegyesét. Ezért a Szent Család, vagyis az első „családegyház” életének kell tükröződnie minden keresztény családban.
A Szent Család fölöslegesen nem beszélt. A szeretet és a kölcsönös szolgálat átható szent csöndje hatotta át a názáreti házat. Mária és József minden figyelmét és tettét, fiukra összpontosította. Figyelték tetteit, gesztusait, kéréseit. A Szűzanyának a legkevésbé sem kellett úm. megértenie Fia “dolgait”, mert szívükben szinte egyek voltak! Jézus minden cselekedete és szava átjutott Anyja lelkébe, és ő mélyen megőrizte szívében (Lk 2, 51). És ebben is társ volt József, családfenntartó szerepében. Tehát csend volt Jézus környezetében, mert tudjuk, hogy Isten csendes.
Isten titokzatos rendelése szerint a Megtestesült Istenfiú családban nevelkedett, mégpedig a szüleinek való engedelmességben. A Szent Család ennek következtében őskép és minta valamennyi keresztény család számára, akik engedelmesek voltak egymásnak és az isteni Kegyelemnek. Csak az tud parancsolni, aki engedelmeskedni tud és amint láttuk, Mária és József tudták, hogyan engedelmeskedjenek.
„Ez utolérhetetlen módon érvényesült Szent Józsefben, Urunk, Jézus Krisztus nevelőatyjában, a világ Királynőjének és az angyalok Úrnőjének igaz jegyesében, akit az örök Atya arra választott ki, hogy az ő két legértékesebb kincsének, tudniillik saját Fiának, valamint Máriának, jegyesének hűséges gondozója és őre legyen. Szent József ezt a feladatot a lehető leghűségesebben teljesítette. Ezért szól hozzá így az Úr: Te hűséges, derék szolga, menj be Urad örömébe! (Mt 25, 21)” (Szienai Szent Bernát)
XIII. Leó pápa már száz évvel ezelőtt felszólította a katolikus világot, hogy kérje és szüntelenül esdje Szent Józsefnek, az egyetemes Egyház védőszentjének oltalmát.
A Quamquam pluries kezdetű enciklikában arra az „atyai szeretetre” hivatkozott, amellyel József a „gyermek Jézust szerette” és „a Szent Családot gondosan őrizte”. Szent József oltalmára bízta azt a drága örökséget, amelyet „Jézus Krisztus a vére árán szerzett”, oltalmat kérve azokkal szemben, akik az emberi családot szüntelenül fenyegetik.
6. NAP
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen
XIII. Leó pápa imája:
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk kegyes atya a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen
Üdvözlégy és Miatyánk
Szólj hozzá!
Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet,
mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozta!
Légy te az első!
Szólj hozzá!
József tudta, hogy a Gondviselés és az ő Jézusa egy
Szent József határtalanul bízott a mennyei Atyában és tudva-tudta, hogy az ő Jézusa a Fölséges Isten Fia, kivel együtt dolgozott a műhelyben Bizony előfordult, hogy a munkához nélkülözhetetlen dolgok hiányzottak. Olyan szegények voltak, hogy nem tudták ezeket maguknak beszerezni. Ezért József nagy bizalommal fordult Jézushoz: 
„Fiam, Te vagy minden teremtett dolog Ura. Te látod szükségemet, ezért arra kérlek, hogy teremtsd elő kegyesen a szükséges dolgokat, hogy mesterségemet folytathassam és napi szükségleteinket segítségeddel megszerezhessem.”
És Jézus látta apjának hitét és bizalmát és arra kérte az Atyát, hogy lássa el őt a szükséges dolgokkal. Bár Jézus korlátlanul segíthetett volna minden szükségén, mégsem tette, csak Atyja akaratának alávetve a szándékot, de azt is csak a legszükségesebb mértékben! Ha tehát Józsefnek valamire nagyon szüksége volt, Jézus nem csak szaporított neki alapanyagot, hanem olykor angyalok hozták el az életük fenntartásához nélkülözhetetlen dolgokat. De ez csak akkor következett be, ha emberi módon sehogy sem tudtak volna hozzájutni.
Ilyen esetekben a jóságos József nagyon megvigasztalódott s hálát adott Istennek Jézussal és szeretett Arájával együtt.
Jézus földi atyjával sokat szomorkodott azon, hogy az emberek nagy sokasága kicsinyhitű és az isteni Gondviselés helyett az emberekben bízik! (Baji Mária Cecília nyomán)
5. NAP
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen
XIII. Leó pápa imája:
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk, kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen
Üdvözlégy és Miatyánk
Szólj hozzá!
Az apai hivatás, királyi feladat
Szent József kapcsolata Jézussal annyira egyedülálló, hogy Máté fontosnak látta, hogy erről a kapcsolatról többet is mondjon. Ezért vezeti tovább Jézus családfáját: ,,Jézus születése pedig így történt'' (1,18). József nem édesapja Jézusnak, hiszen Jézus emberségét Isten, csodával szólította létbe. De József nem is fogadta gyermekévé Jézust, hanem újra csak Isten az, aki József fiává tette Jézust, amikor Mária méhében fogant, abban a Máriában, akire egyedül Józsefnek volt joga az eljegyzés címén. József helyzetét tehát Jézussal szemben Isten határozta meg, és ezzel a szó szoros értelmében egyedülálló üdvtörténeti szerep jutott neki. Jézus üdvtörténetileg az ő közvetítésével lépett kapcsolatba az Ószövetséggel, 
mivel ennek az ószövetségi üdvrendnek a lényege az ábrahámi örökség volt.
Mária Fia Józsefnek is fia az őket egybekötő házassági kötelék ereje által: „Hűséges házasságuk alapján mindketten kiérdemelték, hogy Krisztus szüleinek nevezzük őket, nemcsak Krisztus édesanyját, hanem atyját is, és éppen olyan módon, ahogyan ő Mária hitvese volt – nem testi, hanem lelki értelemben”. (Szent Ágoston) Ebben a házasságban semmi sem hiányzik a házasságkötés alapvető feltételei közül: „Krisztus szüleinél megvalósult a házasság minden java: utód, házassági hűség, szentségi jelleg. Mindannyian jól ismerjük az utódot, aki maga az Úr Jézus, a hűséget, hiszen nem történt házasságtörés, a szentséget, mert nem történt válás.” (uo.)
4. NAP
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen
XIII. Leó pápa imája:
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk, kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen
Üdvözlégy... és Miatyánk...
Szólj hozzá!
https://www.youtube.com/watch?v=D0B3x7Shb4k
Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy Egyházunkban egységes-e a Mária-tisztelet?
Szólj hozzá!
A RÓZSAFÜZÉR ÍGÉRETEI SZENT DOMONKOSNAK ÉS BOLDOG ALÁNNAK
1) Különleges védelmet és nagy áldásokat ígérek azoknak, akik rózsafüzéremet áhítattal mondják.
2) A rózsafüzér hatékony védőpajzs a pokol ellen, elpusztítja a bűnt és akadályozza az eretnekséget.
3) Felvirágoztatja az erényeket, elnyeri Isten irgalmát, a világ hívságai helyett az Isten iránti szeretetet és a menny iránti vágyakozást ülteti a szívekbe.
4) Aki imádság által rám hagyatkozik, nem vész el.
5) Aki elmélkedve elmélyül a szentolvasó titkaiban, nem hal meg bűnbánat nélkül: a bűnösök megtérnek, az igazak megmaradnak a kegyelemben.
6) Akik odaadón ragaszkodnak rózsafüzéremhez, nem halnak meg Szentségek nélkül.
7) Ígérem, hogy mindenki, aki szentolvasómat mondja, életében és halálában rátalál kegyelmeim teljességére és részesül a szentek érdemeiben.
8) A tisztítótűzből megszabadítom azokat, akik odaadón hűek rózsafüzéremhez.
9) Rózsafüzérem igaz gyermekei az égben különleges dicsőséget fognak élvezni.
10) Amit a rózsafüzérrel kérnek, mindent elérnek.
11) Rózsafüzérem terjesztőit minden szükségükben megsegítem.
12) Szent Fiamnál kiesdtem, hogy a rózsafüzér Társulatok tagjai életükben és halálukban testvérül kapják az égi szenteket.
13) Rózsafüzérem szeretete nem csak az életben, de a halálban és az ítéletkor is külön érdemként segítő kegyelem – Fiam a mi Urunk által!
14) A rózsafüzérezők az én szeretett gyermekeim, és így Jézus testvérei.
15) A szent rózsafüzér tisztelete a kiválasztottság nyilvánvaló jele.
A rózsafüzérezés a fatimai ígéret záloga is: „Szeplőtelen Szívem végül győzedelmeskedni fog!”
AVE MARIA!
Szólj hozzá!
Menekülés Egyiptomba
Szent József minden lehetséges módon megpróbálta komfortosabbá, csinosabbá tenni a Barlangot, hiszen nem csak minden zeg-zugát ismerte, de a messzi környékét is! Nem is fáradozott hiába, mert Napkeleti Bölcsek érkeztek, hogy hódoljanak az Újszülött Király előtt. Amint beléptek a barlangba és meglátták az isteni Kisdedet Anyjával, a földre borulva hódoltak neki. Majd felnyitották kincsesládáikat és adományokat ajánlottak föl, aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban intést kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza országukba. (Vö. Mt 2,9-12)
A Három Királyok látogatásánál József látta, hogy elteltek Szentlélekkel, térdre estek és imádva hódoltak az isteni Kisded előtt. Ez, túl a személyes bizonyságán és az angyal kinyilatkoztatásán, visszaigazolás volt Szent József számára az Istengyermekről, hiszen az isteni bölcsesség megnyilvánulását látta abban, hogy a pásztorok az egyszerű embereket, a Három Király pedig a világ hatalmasságait képviselte, akik alázattal leborultak egy kis csecsemő előtt, Akiben felismerték a próféták által jövendölt Királyok Királyát Dávid házából.
„Miután ők (a Három Király) elvonultak, az Úr angyala megjelent Józsefnek álmában és így szólt: Kelj föl, vedd magad mellé a gyermeket és anyját, és menekülj Egyiptomba! Maradj ott, amíg nem szólok neked! Heródes ugyanis keresni fogja a kisgyermeket, hogy megölje őt. Erre ő fölkelt, és éjjel maga mellé vette a gyermeket és anyját, és eltávozott Egyiptomba. Ott is maradt Heródes haláláig.” (Mt 2,13-15)
Az Egyiptom felé vezető út nem csak kietlen volt, de a rablók és a vadállatok portyázása miatt rendkívül veszélyes is! József azonban bízott Istenben és a maga erejében! Nem volt biztonságos kis csoportokban utazni, nyilván a karavánok ezért voltak nagyobb létszámúak. A Szent Család azonban nem csatlakozhatott a népesebb és biztonságosabb karavánokhoz, tartva a felismeréstől. Magukban azonban sokszorosan ki voltak téve az út veszedelmeinek. 
A megtett útszakaszok hosszát végtére is az határozta meg, hogy milyen távolságra voltak képesek eljutni egy szamárral. Ám sötétedésig mindenképp lakott helyre kellett érniük. Különösen fontos volt ez a sivatagos útszakaszokon, például az Észak-Sínain átvezető karavánúton. Aki nem ért sötétedésig biztonságos helyre, az bizony vadállatoknak és rablótámadásoknak volt kitéve. Történetek szólnak is arról, hogy a Szent Család szintén találkozott vadállatokkal, de a vadak csodálatos módon nem bántották őket, hanem hódoltak a gyermek Jézusnak. A Gondviselés hasonlóképp megóvta őket a rablóktól is!
A fennmaradt elbeszélések szerint a Szent Család szívesen szállt meg azokon a helyeken, ahol zsidó kolóniák laktak. Ilyen helyként említik a források az útvonalon Bubasztiszt, Teli el-Jehúdijját, Matarijját, Babülont és Maádit, Kuszkamban pedig József egy rokona látogatta meg őket. Honfitársaik között nyilván kevésbé tűnt fel, hogy idegenek, így üldözőik is nehezebben találhattak rájuk.Útjuk valóban életveszélyes volt, és gyakran József tekintélyt parancsoló magatartását használta fel a Gondviselés menekvésükre.
Ám Egyiptomban sem tudtak egyetlen nyugalmas helyet sem találni, mert Heródes utánuk küldte orgyilkosait és volt, hogy valamely helyen csak egyetlen óráig tartózkodhattak és máris tovább kellett menekülniük! A pogány népek gyakran ellenségesen fogadták a Szent Családot. Megesett, hogy alamizsnát próbáltak gyűjteni, ráadásul szállást sem találtak, ha valahol mégis néhány hetet töltöttek, József mindjárt munkához látott szerszámaival és számtalan szegénynek segített, akár ingyen is! Ezzel persze nem csak jó emberi kapcsolatokra tettek szert, de hírük is ment, és Heródes emberei a Szent Család nyomára bukkant.
3. NAP
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit az isteni kegyelem betöltött. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz meg minket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen
XIII. Leó pápa imája:
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk, kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen.
Üdvözlégy... és Miatyánk...
Szólj hozzá!
https://www.youtube.com/watch?v=i8pmuk5s6JA
Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy mi haszna van a bensőséges Mária-tiszteletnek
Szólj hozzá!
A szentolvasó imádságai 7
Szent Bernát arra a misztikus kérdésre, hogy – mit tenne először, ha visszatérne a földre? – ezt válaszolta: – Elimádkoznék egy Üdvözlégyet!
A rózsafüzér Szeretetláng fohásszal való imádkozása a leghatékonyabb Sátán elleni fegyver. Az Istenanya ígérete szerint: megvakítja a sátánt, miként ezt igazolják az exorcista tapasztalatok is! Jézus a Szeretetláng Naplóban: „Ez az imádság is eszköz kezetekben, mert (...) ezáltal megvakul a sátán, s világtalansága a lelkeket felszabadítja a bűntől.” (I/63)
A felsorakoztatott érvek ismeretében ráérezhetünk az Üdvözlégyek és a rózsafüzér imádság titokzatos értékeire. Ám ha továbbra is fenntartásaink vannak, félő hogy az Úr előtt majd keserűen tekintünk életünkre, mert egész életünkben kerestük az édesanyai kezet, aztán nagy „felnőttségünkben” halogattuk a gyermeki alázatot! Pedig nemcsak földi boldogulásunkat, de üdvösségünket is egyengethettük volna, ha Reménycsillagunkra tekintünk. Beteljesült Lúcia nővér figyelmeztetése: „Az Úr és a sátán birodalma közti végső összecsapás célpontja a család és a házasság lesz.” Kihez fordulhatnánk, mint égi Anyánkhoz!? „Aki megtalálja Szűzanyát, megtalálja az életet - Krisztust, aki az Út, az Igazság és az Élet. De Szűz Máriát nem találja meg az, aki nem keresi, és nem keresheti az, aki nem ismeri. Megtalálni s ragaszkodni Hozzá különösen ezekben az időkben igen üdvös, mert az ördög jól tudja, hogy kevesebb ideje van már a lelkek rontására mint valaha, napról-napra megkétszerezi tehát erőlködését és támadásait.” (TMT 50.e; g)
Ne feledjük, ha segítséget várunk az Úrtól, imában szólítjuk meg Őt – és eredményesebb –, ha Édesanyja viszi elé kéréseinket. A pápák és a szentek szerint, erre legalkalmasabb az Üdvözlégyek áhítatos mondása! A Mária-jelenések évszázados tanúsága szerint is, a rendszeres rózsafüzérezés az egyik legnagyobb gát a sötétség fejedelme ellen – mely a Szeretetláng fohásszal még hatékonyabb!
Rózsafüzérezés nélkül nincs bensőséges Mária-tisztelet; Mária-tisztelet nélkül nincs hiteles kereszténység; és kereszténység nélkül nincs béke!
Teljes búcsú nyerhető, ha a rózsafüzért egyénileg naponta, vagy alkalmasint templomban, családban, szerzetesi- vagy imaközösségben a titkokról való elmélkedéssel mondjuk, és a pápa szándékára 1 Hiszekegyet, 1 Miatyánkot és 1 Dicsőséget elmondunk! Más körülmények között, részleges búcsú nyerhető.
Szólj hozzá!
A szentolvasó imádságai 6
A Szeretetláng üzenete hasonló drámaisággal aktualizálja az „áldozat és imádság” szükségét!
A Szűzanya: »Mindannyian kedves gyermekeim. Vigyázzatok! A sátán ki akarja rántani lábatok alól a remény talaját! Tudja nagyon jól, ha ezt sikerül megtennie mindent elvett tőletek! A reményvesztetteknél már bűnre sem kell kisértenie. A reményét vesztett ember szörnyű sötétségben van, nem lát már a hit szemével, minden erény, minden jó értékét veszti. Ó gyermekeim, imádkozzatok szüntelenül egymásért, engedjétek kegyelmeim hatását létrejönni lelketekben.« (uo. IV/30)
A Szűzanya arra biztat; hogy minden ember, minden család és közösség, aki hallja szavát és válaszolni kíván felhívására, ajánlja fel önmagát és szeretteit Szeplőtelen Szívének. Imádkozzák a rózsafüzért és fogadják szívükbe az Isten és emberszeretet tüzét, működjenek együtt lélekmentő anyai vágyával. Az engesztelő szentórák megtartása közösségben, a családi közös ima szorgalmazása, a böjt, az áldozat és az imádság ajánlása képezik azt az eszköztárat, amit a Szent Szűz ajánl azoknak, akik figyelnek rá. „Általad kívánom nyilvánosságra hozni Anyai Szívem határtalan szeretetét és aggodalmát, mely a családi szentélyek széthullása miatt fenyegeti az egész világot. Édesanyai segélykiáltásom mindenek előtt hozzátok intézem s veletek összefogva akarom a világot megmenteni!” (uo. III/140)
Ne méricskéljünk és ne fáradjunk bele az imádságba! Hetényi Varga Károly így ír Beszélgetés a Mesterrel című könyvében: „Ha az ismétlés szíved természetévé válik, a rózsafüzér nem lesz unalmas.
Ha a rózsafüzért imádkozod, szedd össze kéréseidet, saját és szeretteid fájdalmát, szíved minden óhaját és foglald be a Miatyánkba és az Üdvözlégybe!” Erre vonatkozóan az Úr biztatást ad számunkra a Szeretetláng Lelki Naplóban is: „A nagy lelki szárazság idején elmondott egyetlen Miatyánk vagy Üdvözlégy sokkal gyümölcsözőbb, mint a kegyelmektől duzzadó lélek áradozása. (I/53-54)
Megváltó munkámhoz szükségem van a ti erőtökre is, hisz értetek kell megtennem. Egyet sem akarok elveszíteni közületek. A sátán olyan harcot indít az emberek felé, amilyen még nem volt soha.” (I/95)
Szólj hozzá!
Szálláskeresés Betlehemben
Történt pedig azokban a napokban: Rendelet ment ki Augusztusz császártól, hogy írassék össze az egész földkerekség. (...) Elment tehát József is áldott állapotban lévő Hitvesével Názáret városából Betlehembe, mert Dávid házából és nemzetségéből való volt. (vö. Lk 2,1-5)
Szent József gondosan fölpakolta élelemmel és meleg takarókkal Annáék szamarát, melynek volt egy kis csacsija is, mely szintén velük tartott. Megpróbált tehát minden lehetséges kényelmet biztosítani Máriának a hosszú útra! Egyikük sem aggodalmaskodott, mert erősen bíztak Istenben.
Három éjszakát töltöttek ismeretlen jó emberek által adott szállásokon, és ötödnap délután érkeztek Betlehembe. József épp szülőhelyén nem 
számított arra az emberi közömbösségre – különösen nem a rokonaitól –, amellyel szembesülnie kellett. Nem kaptak szállást, és emiatt nagyon szégyenkezett Mária előtt. Végül abban az istállónak használt barlangocskában húzták meg magukat, melyet József még gyermekkorából jól ismert. Szent József ekkor alázatosan bocsánatot kért a gyenge szállásért, Mária azonban szívből örült, és teljesen elégedett volt.
Amikor ott voltak, eljött Máriának az ideje, és megszülte elsőszülött fiát. Pólyába takarta és jászolba fektette. (Lk 2,6)
Azon a vidéken pásztorok tanyáztak, és őrizték nyájukat az éjszakában. Egyszer csak angyalok jelentek meg nekik, és az Úr fényessége körülragyogta őket és ezt mondták: Ne féljetek! Íme, nagy örömet hirdetek nektek, melyben része lesz az egész népnek. Ma született nektek az üdvözítő, az Úr Krisztus, Dávid városában. Ez lesz a jel számotokra: találni fogtok egy kisdedet pólyába takarva és jászolba fektetve. (Vö. Lk 2,8-12) A hírről az esszén asszonyok is értesültek és másnap gyümölcsöket hoztak Máriának, és szolgáltak neki.
2. NAP
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen
XIII. Leó pápa imája:
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk kegyes atya a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen
Üdvözlégy... és Miatyánk...
Szólj hozzá!
Elmélkedések a Szűzanyáról, aki csekély dolgokat kér tőlünk, de édesanyai segítségét kínálja cserébe
Szólj hozzá!
A legnagyobb hivatás
Mária, aki a törvény szerint József jegyese volt, a Szentlélek erejéből anya lett, szüzessége sértetlenségében. A Mária méhében hordott születendő gyermek Isten Fia, és a Jézus nevet kellett kapnia.
A „Jézus” név ismert volt a zsidóknál, ebben az esetben azonban nem egy a sok közülinek adták, hanem Mária Fiának, aki – az isteni ígéret szerint – beteljesíti a név jelentését: Jézus – Yehosua azt jelenti: Isten üdvözít. Az angyal úgy fordult Józsefhez, mint „Mária hitveséhez”, és megbízta, hogy ő lássa el a Gyermek mellett a földi apa feladatait.
„Amikor József felébredt, úgy tett, ahogy az Úr angyala parancsolta, és magához vette feleségét” (Mt 1,24). Magához vette őt anyaságának egész titkával, ezáltal Szent József is Máriához hasonló készséges beleegyezést tett mindazzal kapcsolatban, amit Isten rábízott küldötte által.
József nem szavakkal válaszolt az angyal „híradására”, mint Mária, hanem „úgy tett, ahogy az Úr parancsolta és magához vette Máriát mint hitvesét”. Amit tett, az a „hit legtisztább engedelmessége” (vö. Róm 1,5; 16,26; 2Kor 10,5-6). Így lett Szent József „az üdvösség szolgája”.
Ezért mondhatjuk azt, hogy amit József tett, az egészen különleges módon egységesítette őt Mária hitével, hiszen Istentől származó igazságként fogadta el azt, amit Mária már az Angyali Üdvözletkor elfogadott. Így vált Szent József egyedülálló módon annak a titoknak az őrzőjévé, amely „kezdettől fogva el volt rejtve Istenben” (Ef 3,9).
1. NAP
Bevezető ima: Köszöntünk téged József, akit betöltött az isteni kegyelem. A Megváltó a te karjaidban pihent és láthattad növekedését. Áldott vagy te a férfiak között és áldott a te szűzi jegyesed isteni Gyermeke, Jézus. Szent József, az isteni Fiúnak atyja, imádkozz értünk családunk és munkahelyi gondjaink közepette, oltalmazz bennünket az alattomos járványoktól, egészen életünk végéig, és légy mellettünk halálunk óráján. Ámen.
XIII. Leó pápa imája:
Hozzád folyamodunk szorongattatásunkban, Szent József, s miután jegyesednek, a Szent Szűznek oltalmáért könyörögtünk, pártfogásodat is bizalommal kérjük. Arra a szent szeretetre, mely téged a boldogságos Szűzanyához fűzött és az atyai gyengédségre, amellyel a gyermek Jézust szívedre ölelted, alázatosan kérünk: tekints kegyesen az örökségre, melyet Jézus Krisztus önvére árán szerzett, és imádságos pártfogásoddal légy segítségünkre szükségeinkben. Oltalmazd Jézus Krisztusnak választott népét, te, a Szent Családnak leggondosabb őre. Távolítsd el tőlünk, kegyes atya, a tévelygésnek és romlottságnak minden nyavalyáját. Támogass bennünket a sötétség hatalmával való küzdelmünkben. S miként egykor a kisded Jézust a legnagyobb veszedelemből kiragadtad: úgy őrizd most Isten szentegyházát az ellenséges cselszövésektől és minden bajtól. Mindannyiunkat végy pártfogásodba, hogy példádat követve és segítségedre támaszkodva szentül éljünk, jámborul haljunk meg, és az örök boldogságot elnyerjük. Ámen.
Üdvözlégy... és Miatyánk...
Szólj hozzá!
A szentolvasó imádságai 5
Lúcia nővér: Minden jóakaratú ember naponta imádkozhatja, és kell is imádkoznia a rózsafüzért. Miért? Azért, hogy kapcsolatba kerüljünk Istennel, hálát adjunk jótéteményeiért, és kérjük kegyelmét abban, amiben szükséget szenvedünk.
A szentolvasót ugyanúgy lehet imádkozni közösen, mint egyénileg, ugyanúgy a templomban az Oltáriszentség előtt, mint otthon a családban, vagy egyedül, amikor úton vagyunk, amikor egy réten sétálunk. A családanya imádkozhat, miközben a gyermeke bölcsőjét ringatja, vagy takarít. A legalkalmasabb imádság, amelyet felajánlhatunk Istennek és a leginkább hasznos lelkünknek. Ha nem így lenne, a Szűzanya nem kérte volna olyan állhatatosan. Amikor a rózsafüzért említem, nem azt akarom mondani, hogy Istennek szüksége van arra, hogy számon tartsa könyörgéseinket, dicséretünket, hálaadásunkat. Elsősorban nekünk van szükségünk arra, hogy számon tartsuk ezeket azért, hogy élő lelkiismeretünk legyen, mely biztos abban, amit teszünk. Azért, hogy ápoljuk és elmélyítsük bensőséges kapcsolatunkat Istennel, s így megmaradjon és növekedjen bennünk a hit, a remény és a szeretet. Sőt, azt is mondanám, hogy még azok is, akiknek lehetőségük van naponta részt venni a szentmisén, imádkozzák napi rendszerességgel a rózsafüzért.
A szentolvasó imádságra szentelt idő nyilván nem ugyanaz, mint a szentmisén való részvételé, de imádkozása lehetőséget jelent, hogy jobban felkészülhessünk a Szentmisére, vagy az Eucharisztia vétele utáni hálaadásra. A rózsafüzér szóbeli imádság a legegyszerűbb elmélkedési lehetőség, melyet értékelnünk kell, és nem szabad elhagynunk. A Szűzanya minden hiteles jelenésében a rózsafüzérimát kéri tőlünk, mert Ő tudja, hogy ez a leghatékonyabb imádság! Ez pedig hatalmas eszköz a hit, a remény és a szeretet megtartásában. Még azok számára is, akik nem tudnak, vagy nem képesek szemlélődni, már a szentolvasó kézbevételének egyszerű mozdulata is, hogy imádkozzanak, eleve azt jelenti, hogy Istenre figyelnek. (Vö. A fatimai üzenet felhívásai c. könyv)
A fatimai Öt Elsőszombat, és Mária Szíve nagy ígéretének átadására az 1925. dec. 10-én Pontevedrában történt jelenés alkalmával került sor:
,,Leányom, nézd tövisekkel körülvett Szívemet. A hálátlan emberek káromlásukkal megsebzik. Legalább te vigasztalj, s hozd tudomásukra ígéretemet, hogy a halál órájában mellettük állok az üdvösségre szükséges kegyelmekkel, akik öt hónapon keresztül minden elsőszombaton meggyónnak, megáldoznak, a rózsafüzért elimádkozzák és 15 percet a rózsafüzér titkairól elmélkedve velem töltenek, hogy ezáltal engeszteljenek.” (LN 188)
Egy 1957. december 26-án folytatott beszélgetésben Lúcia nővér a következőket mondta: „Nézze atya, a Boldogságos Szűz Mária ezekre az utolsó időkre, amiben mi élünk, a rózsafüzér imádkozásának különleges hatékonyságot szerzett. Olyan hatékonyságot, hogy nincs az a probléma, akár az evilági, akár a szellemi életben, akár a privát-, a családi- vagy a közösségi életben, népek és nemzetek sorsában – amit a rózsafüzérrel ne tudnánk megoldani! Ismétlem Önnek, hogy nincs olyan probléma – bármily súlyos is az –, melyet a szentolvasóval ne tudnánk megoldani. A rózsafüzérrel fogjuk magunkat megmenteni! A rózsafüzérrel tesszük magunkat szentté. A rózsafüzérrel fogjuk Urunkat és Megváltónkat megvigasztalni és számos lélek megmenekülését elérni!”
(Pater Fuentes 1957. dec. 26-i interjúja a fatimai Lúcia nővérrel) (NET)
Szólj hozzá!
A beszédes könnyek
Gyergyószentmiklóson 2008. február 17-én kezdett könnyezni, a XIX. században leégett templomból csodálatosan megmaradt Szűz Mária-ikon. Az Istenanya gyergyói könnyeivel érkezett új kegyelemáradás minden gyermekét szüntelenül hívja az Ő oltalmazó palástja alá.
A templomot adminisztráló ortodox parókus 2013 januárjában nyilatkozta, hogy az ikon-könnyezés elapadása figyelhető meg. A gyergyószentmiklósi „Egység Királynője” Engesztelő Szolgálat vezetője az ikon akkori meglátogatásakor a könnyfolyás nyomát még nedvesnek találta. A Nyugati Egyház Szűzanya Szeplőtelen Szíve napján, 2013. június 8-án tett látogatásakor megállapította a könnyezés megszűntét, de a könnyfolyás legyezőszerűen – a könnyezés anyagának olajos összetevője lakkszerűnek mondható besűrűsödése miatt – maradandó fényes nyomot hagyott. Tehát a könnyezés kezdetének 5. évfordulójára, 2013. február 17-ére valószínűsíthetően megszűnt már, amit Isten akarataként el kell fogadnunk. Ugyanakkor kérnünk kell Istentől, hogy a Szűzanya gyergyószentmiklósi könnyezésével közvetített kegyelmek további árasztásával szüntelen vigasztalást, oltalmat és gyógyulást ajándékozzon a bizalommal Hozzá fordulóknak.
A Szűzanya ezúttal tartózkodott a szavaktól, mégis érthető a könnyekben aláereszkedő mennyei kérés, amely az Istentől közvetített kegyelem által a Reá figyelőkkel megérteti magát. Mária könnyeinek tanítása megérthető, ha nem rekedünk meg a könnyezés felszínes fürkészésénél, mert az Istenre nyitott lélekbe az isteni kegyelem száll alá, hogy megérintse és meghívja a máriás engesztelő lelkületre. Forrás nyomán!
Szólj hozzá!
A szentolvasó imádságai 4
Hadd ne ismételjük Szentünk (Grignon) érveit, miszerint úgy az Angyali Üdvözlet – Isten angyala által –, miként Erzsébet, Szentlélek sugallta köszöntése és Üdvözítőnk személyes szavai a Miatyánkban, közvetlenül Istentől valók! Ezek tények! Ezáltal tehát Istent, a saját szavaival köszönthetjük a szentolvasó imádságban! Mindemellett, a rózsafüzér titkait a gyermek s a tanult ember is egyaránt megérti. Ám, a bensőséges imádkozáshoz meg kell szabadítanunk magunkat attól, ami lelkünk Istenhez való felemelkedését gátolja. Ezek lehetnek: napi gondok, kötelességek, szenvedélyek, kísértések stb. De ne sajnáljuk a fáradságot még akkor sem, ha látszatra hasztalan imádkozunk. Szándékunkat Isten látja és kegyelmével jutalmaz. A világban siker és eredmény a lényeg, ám Isten előtt a szerető fáradozás számít, ami nem szükségszerűen jár érzelmi jutalommal. A kegyelem nem feltétlen érzékelhető valami. Szükséges és gyümölcsöző tehát a szenvedők és betegek imája, sok-sok kegyelmet kiesdve a családok, a plébániák, az egész Egyház számára! Ó, mily sok kegyelem vész el a haszontalan időtöltések által! A könnyed imádkozás pedig nem az igazi szeretet jele. A szeretet akkor mutatkozik meg, ha az imádkozás nehézzé válik. A világban azért találunk oly kevés igaz és tartós szeretetet, mert sokan nem tartanak ki, amikor az imádság nehezükre esik, s ez legfőképp a családokban lenne fontos. Miként a betegeknek és a megerőltetés alatt állóknak táplálóbb kosztra van szüksége, úgy a lelkünknek is – mely nagy veszélyeknek van kitéve – ez az elmélyülés nélkülözhetetlen. Felbecsülhetetlen segítség tehát ha az idősebbek, akik fizikailag már kevesebbet tudnak tenni, imádkoznak a fiatalabbakért, akik egy rosszra csábító világban kényszerülnek élni. (P. W. Göttler írása nyomán)
Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család, a társadalom legkisebb, de alapsejtje, melyet elméletileg s gyakorlatilag egyre erősebben támadnak bomlasztó erők, s azt a félelmet keltik, hogy ezen mással nem helyettesíthető intézmény jövője s vele együtt az egész társadalom sorsa kérdésessé válik. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére.
Szólj hozzá!
A szentolvasó imádságai 3
Végtére is az első, amire fel kell figyelnünk, hogy a rózsafüzér a feszületre irányul: tőle indul és hozzá érkezik, mint maga az imádkozás is. Hiszen Krisztusban összpontosul a hívők élete és imádsága. Minden belőle indul ki, minden feléje irányul, minden általa jut el a Szentlélekben az Atyához. Ne mentegetőzzön tehát senki, miszerint: „más ima is létezik, az állandó ismételgetés pedig egyébként is gépies, mamikás, sőt egyenesen gyermeteg!” (?)
– Nos, más ima is kedves Isten és a Szűzanya előtt, ám az Egyház tanítása, a pápák megnyilatkozásai, a szentek példája, a kegyelmi ígéretek és évszázadok csodáinak egész sora igazolják ezen imaforma egyedülálló értékét. Pl. Zrínyi Miklós az Újzerinvár melletti ütközetében, 3000 fős török sereg ellen, 300 vitézzel győzött. Hálából mindannyian könnyek közt térdelve elmondták a szentolvasót. (Kardjuk markolatán volt a rózsafüzér!)
Meggondolandó, hogy valamennyi elismert Mária-jelenés, Lourdes, Fatima és a Szeretetláng üzenete is a (domonkos) rózsafüzér imádkozását kéri tbk. a béke és a lélekmentés hatékony eszközeként!
– Az pedig, hogy gépies lenne? – Ugyan bizony, veszélyhelyzetben vagy nagy kívánságunk esetén, nem ismételgetünk-e untalan, bizalmunkat az Úr ígéretébe vetve: „zörgessetek és megnyittatik néktek” (Mt 7,7) Racionalitásunkat tehát ne az imádságban, hanem az életvitelünkben valósítsuk meg!
– A rózsafüzérezés öregasszonyos bogyózgatás, sőt egyenesen gyermeteg!
– Nos, legfeljebb gyermeki, de végtére is erről van szó: „ha olyanok nem lesztek...” (Mt 18,3).
De van-e Isten ihlette „felnőttebb”? Mert – miként Szent Lajos fenti értekezésében ki is fejtette –, a szentolvasó nemcsak a szóbeli, de az elmélkedő ima elvárásainak is megfelel (a titkon való szemlélődése révén), sőt egyedülállóan egyesíti ezeket!
Szólj hozzá!
A szentolvasó imádságai 2
A MIATYÁNK (ökumenikus):
Miatyánk, aki a Mennyekben vagy! Szenteltessék meg a Te neved, jöjjön el a Te Országod, legyen meg a Te akaratod, amint a Mennyben úgy a földön is! Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma és bocsásd meg vétkeinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek, és ne vígy minket a kísértésbe és szabadíts meg a gonosztól! Amen
AZ ÜDVÖZLÉGY (régebbi):
Üdvözlégy Mária malaszttal teljes, az Úr van teveled! Áldott vagy Te az asszonyok között és áldott a Te méhednek gyümölcse Jézus! Asszonyunk Szűz Mária, Istennek Szent Anyja! Imádkozzál érettünk bűnösökért, most és halálunk óráján. Amen
A DICSŐSÉG (újabb):
Dicsőség az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek, miképpen kezdetben, most és mindörökké! Amen
A FATIMAI FOHÁSZ
Ó Jézusom! Bocsásd meg bűneinket, ments meg minket a pokol tüzétől, s vidd a Mennybe a lelkeket különösen azokat, akik legjobban rászorulnak irgalmadra! (LN 171.)
EGYÉNI FOHÁSZOK: A tizedek után esetenként aktualizált fohászok is mondhatók: „Ó bűn nélkül fogantatott Szűz Mária könyörögj érettünk!” És ehhez, ha az üdvözlégyekben nem mondtuk, hozzá fűzhető a Szeretetláng könyörgés …és áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen”
Nem Mária-tisztelő az, aki nem imádkozza a Rózsafüzért, és nem katolikus az, aki nem tiszteli Máriát!
Grignon Szent Lajos sommásabb megfogalmazásában: „Akinek Mária nem Édesanyja, annak Isten nem is Atyja!” (TMT 30.)
Szólj hozzá!
Elmélkedések a Szűzanyáról és az ő szüntelen munkálkodásáról Szent Fia Megváltó Művében
Szólj hozzá!
A szentolvasó imádságai 1
Előrebocsátjuk, hogy az alábbi imáknak legalább 3-4 szövegváltozata is használatos, melyek zavarkeltőek lehetnek a spontán imaközösségben!
A Hiszekegy változatai: A szentmisében rendszerint (a „nagy”) Nicea-konstatinápolyi hitvallást, a rózsafüzérezésnél (a „kisebb”) Apostoli Hitvallást, ritkán az „ökumenikus verziót” imádkozzuk.
A Miatyánk, általánosan használt legújabb változata, az un. „ökumenikus”! A világon egyedül nálunk, esetenként még megtoldják a "mert Tiéd az ország, a hatalom..." bővítménnyel is! (Elhagyandó!)
Az Üdvözlégyben alig magyarázható okból, az ősi 'malaszttal teljes' helyett 'kegyelemmel teljest' mondunk. A világon sok helyütt az Üdvözlégybe illesztik még a 'Szeretetláng fohászt' is, melyet bíboros-prímásunk együtt imádkozott a hívekkel 2009. június 6-án a X. Országos Szeretetláng Találkozón. A „Szeretetláng betétes” Üdvözlégyet, így mondjuk: „...Istennek szent Anyja, imádkozzál érettünk bűnösökért, (és) áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre, most és halálunk óráján. Amen” (IV/36) Amíg efelől egyházi döntés nincs, addig ilyen módon való templomi imádkozás csak a helyi plébános engedélyével lehetséges!
A HISZEKEGY (az Apostoli Hitvallás régies vált.):
Hiszek egy Istenben, Mindenható Atyában, mennynek és földnek teremtőjében, és Jézus Krisztusban, az Ő egy Fiában a mi Urunkban, ki fogantaték Szentlélektől, születék Szűz Máriától, kínzaték Poncius Pilátus alatt, megfeszítették, meghala és eltemették. Száll alá a poklokra, harmadnapra halottaiból feltámada, fölméne a Mennyekbe, ott ül a Mindenható Atyaisten jobbja felől, onnan lészen eljövendő ítélni, eleveneket és holtakat. Hiszek Szentlélekben, egy Katolikus Keresztény Anyaszentegyházat, szenteknek egyességét, bűnöknek bocsánatát, testnek feltámadását és az örök életet. Amen
Szólj hozzá!
A SZENTOLVASÓ IMÁDKOZÁS MÓDJAI 2
III. A Fájdalmas rózsafüzér:
Bev. 3 óhaj: Aki értelmünket megvilágosítsa; Aki emlékezetünket megerősítse; Aki akaratunkat tökéletesítse.
1) Aki értettünk vérrel verítékezett.
2) Akit érettünk megostoroztak.
3) Akit érettünk tövissel koronáztak.
4) Aki érettünk a keresztet hordozta.
5) Akit érettünk keresztre feszítettek.
IV. A Dicsőséges rózsafüzér:
Bev. 3 óhaj: Aki gondolatainkat irányítsa; Aki szavainkat vezérelje; Aki cselekedeteinket kormányozza.
1) Aki halottaiból feltámadt.
2) Aki a Mennybe fölment.
3) Aki nekünk a Szentlelket elküldte.
4) Aki téged Szent Szűz a Mennybe fölvett.
5) Aki téged Szent Szűz a Mennyben megkoronázott.
A titkokat – mint elmélkedési pontokat –, a tizedek sorrendje szerint, legalább az első Üdvözlégyben, (vagy mind a tízben) Jézus neve után mondjuk, és ima közben átelmélkedjük.
Szólj hozzá!
Elmélkedések a Szűzanyáról és Szíve Szeretetlángjáról, mely magas egyházi elismeréseket kapott szerte a világon
Szólj hozzá!
A SZENTOLVASÓ IMÁDKOZÁS MÓDJAI 1
Keresztet vetünk és átgondoljuk, hogy olvasónkat milyen szándékra mondjuk (magunkért v. másokért). A keresztre elimádkozzuk a Hiszekegyet. Az ezt követő nagy-szemre a Miatyánkot, majd a bevezető 3 kis-szemre 1-1 Üdvözlégyet mondunk, Jézus neve után belefűzve a bevezető óhajokat. Ezután a Dicsőséggel és a Fatimai fohásszal fejezzük be, és ezután következnek a „tizedek”:
1 Miatyánk és 10 Üdvözlégy (a „titokkal”), a tized végén a Dicsőséggel és a Fatimai fohásszal
Négyféle titokcsoport van:
I. Az Örvendetes rózsafüzér:
Bevezető 3 óhaj: Aki hitünket növelje; Aki reményünket erősítse; Aki szeretetünket tökéletesítse.
1) Akit te Szent szűz a Szentlélektől fogantál.
2) Akit te Szent Szűz Erzsébetet látogatván hordoztál.
3) Akit te Szent Szűz a világra szültél.
4) Akit te Szent Szűz a templomban bemutattál.
5) Akit te Szent Szűz a templomban megtaláltál.
II. A Világosság rózsafüzér:
Bev. 3 óhaj: Aki megtisztítson minket; Aki lelkünk békéjét megőrizze; Aki a szentségekben megerősítsen.
1) Aki a Jordán vizében megkeresztelkedett.
2) Aki a Kánai menyegzőn kinyilvánította Isteni erejét.
3) Aki meghirdette Isten Országát.
4) Aki a Tábor hegyén megmutatta isteni Dicsőségét.
5) Aki az Eucharisztiában nekünk adta magát.
Szólj hozzá!
A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 6
Lehetetlen volna megszámlálni a szentek seregét, akik a rózsafüzérben találták meg a megszentelődés hiteles útját. Legyen elég emlékezni Grignon Szent Lajos értékes könyvére – melyből Kisirkánk forrásozott –, 
vagy arra a különleges karizmára, melyet Boldog Bartolo Longo, a rózsafüzér apostola hordozott. Az ő életszentségének útja a szíve mélyén hallott sugallatra támaszkodott: „Aki terjeszti a rózsafüzért, üdvözül!” E sugallat alapján úgy érezte, hogy Pompeiben templomot kell építenie a Rózsafüzér Királynője tiszteletére. (vö RVM 8.) Jóval szerényebb indíttatás maga e füzetke (ill. e cikksorozat) is!
Szomorúan kell tapasztalnunk, hogy a rózsafüzér iránti lelkesedés egyre lazul, mely nem utolsó sorban, az újabb és újabb látnoki „rózsafüzéreknek” róható fel (és itt nem az 'Irgalmasság rózsafüzérre' gondolunk, mely egyházilag messzemenően jóváhagyott)!
A Domonkos Rózsafüzéren kívül nincs még egy ima –, amely a Szentlélek szavaival ennyire áthatotta volna a katolicizmust, lényegileg meghatározva üdvtörténetünket, történelmünket és amely ennyi kegyelmet kínálna, bírva a pápák s a szentek ajánlásait.
Bizony, a megtévesztő szellem próbálkozásának és cselvetésének tulajdoníthatjuk, hogy a hamis látnokok annyi szép láncimát ajánlanak, mi másért, minthogy ezt az egyet (domonkost) ne mondjuk! Márpedig ha a Szentlélekisten az Ave Mariát tartotta alkalmasnak a leghatalmasabb kegyelem közvetítésére, vajh' mi találhatunk-e szebbet, jobbat Isten ihlette érdemszerzőbbet?
Ördögűzők tapasztalatai szerint a gonoszok irtóznak a rózsafüzér jelenlététől is! Megvallották, hogy a rózsafüzér egyetlen Üdvözlégyétől megremeg az egész pokol és számukra ez a guillotine!"
"Nem tudjátok, nem hiszitek, vagy kishitűek vagytok: Mária Szeplőtelen Szíve fogja megmenteni a világot!
(Vö. BAMONTE: Szűz Mária harca, IHTYS 2014.)
Szólj hozzá!
A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 5
XII. Piusz: Imádkozzátok a szentolvasót, mert az evangélium összefoglalása! Az Ingruentium malorum [kezdődő veszély] kezdetű enciklikájában ezt írta: "Vonakodás nélkül újból kijelentjük, hogy nagy reményt fűzünk a Szent Rózsafüzérhez a korunkat sújtó bajok helyrehozatalában. Nem erőszakkal, nem fegyverekkel, nem emberi erőfeszítéssel, hanem ezen imádság által elnyert isteni segítséggel, a parittyával rendelkező erős Dávidhoz hasonlóan, az Egyház rettenthetetlenül szembenéz a pokoli ellenséggel". Az ifjú házasoknak 1941. okt. 8-án e szavakkal ajánlja a rózsafüzérezést: E módon a legtisztább és leghatalmasabb Szűz védelme alá helyezik magukat.
VI. Pál: Szentolvasó a legkiválóbb és leghathatósabb családi közös ima. Hőn óhajtjuk, hogy a családban gyakran imádkozzák együtt a rózsafüzért.
„A rózsafüzér mondása természete szerint nyugodt, késleltetetten lassú ritmust igényel, ami elősegíti az imádkozóban az elmélkedést az Úr élete misztériumairól, melyeket Annak szívén keresztül lát, aki a legközelebb állt az Úrhoz, s melyekből elmondhatatlan gazdagság fakad.” (VI. Pál: Marialis cultus apostoli buzdítás 1974. II. 2-án. 47.)
Szent II. János Pál: 2002-es Rosarium Virginis Mariae (RVM) apostoli levelében így ír: Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a Rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét (…) Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén akarja érvényesíteni anyai gondoskodását!" (RVM 39.)
A rózsafüzér, jellegzetesen máriás imádság, lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemei az evangéliumi üzenetnek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, örök Magnifikátja, a megváltó megtestesülés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezetődjék Krisztus szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el, a Megváltó Anyjának kezéből. Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család.
A bomlasztó erők – mint a társadalom legkisebb sejtjét –, elméletileg és gyakorlatilag egyre erősebben támadják, s azt a félelmet keltik, hogy a család intézménye és vele együtt az egész társadalom sorsa kérdésessé válik. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Nem véletlen, hogy a 19. és 20. század jelenéseiben Krisztus Anyja minden alkalommal buzdítja Isten népét a szemlélődő imádság e formájára. (vö RVM 7.)
Szólj hozzá!
A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 4
XI. Pius pápa „Ingravescentibus Malis” körlevele a Szent Rózsafüzérről (részletek): „Aki ezt a lelkületet megveti, az isteni Megváltó tanítása szerint nem juthat a mennyek országába (ld Mt 18,3). Lehet, hogy a gőgös jelenkor lebecsüli és elutasítja Mária rózsafüzérét, de a szentek minden korban nemcsak szerették, hanem buzgón imádkozták is, sőt mint hatalmas fegyvert használták a gonosz lelkek ellen, a békesség megszerzésére és az emberiség számára. (…) Ugyanezért óhajtjuk, hogy a hívők kivételes buzgósággal végezzék a rózsafüzér ájtatosságot, templomban és családi otthonukban egyaránt. Mégpedig azzal a szándékkal, hogy az Isten ellenségeit, akik a katolikus hitet és az Egyház szabadságát támadják, az isteni és emberi jogok ellen az őrjöngés erejével lázadnak, s igyekszenek a társadalmakat a romlásba és pusztulásba taszítani, az Isten Anyjának hatalmas közbenjárása folytán bűnbánatra indítva végre jó útra térjenek. A szentséges Szűz, aki az albiak sötét eretnekségét a keresztény világból győztesen elűzte, buzgó könyörgéseinkre szüntesse meg az újabb tévelyeket is, különösen a kommunizmust, amely több tanával és gaztettével a régi eretnekségre emlékeztet.
Az egész világon, minden városban és faluban egy lélekkel és egyesült erővel szálljon az imádság az Isten nagyságos Anyjához azzal a könyörgéssel, hogy a keresztény és emberi kultúra fölforgatói legyőzessenek s a fáradt és aggódó emberiség fölött az igazi béke napja végre fölragyogjon. (…) A Szűzanya rózsafüzére az evangéliumi erényeket is ápolja és a lelkekbe plántálja. Különösen a katolikus hitet erősíti, amely a szent hittitkokról való elmélkedésben újraéled s a lelkeket fölemeli a kinyilatkoztatás igazságába. (...) Mindennemű szenvedőknek – különösen a haldoklóknak – nyújtson enyhületet s fokozza bennük az örök boldogság reménységét. Az apák és anyák mutassanak gyermekeiknek példát. Este a családi otthonban, hova napi fáradalmaik után megtérnek, a Szűzanyának képe előtt mondják el közösen, egy hittel és lélekkel a szent rózsafüzért. (…) (Castelgandolfo, 1937. szept. 29.)
Szólj hozzá!
A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 3
XIII. Leó egyébként arra is felhívja figyelmünket, hogy az örvendetes, a fájdalmas és a dicsőséges rózsafüzér pont az ellen a három fő baj ellen nyújt orvosságot, melyek korunk társadalmát érik:
a szerény és dolgos élettel szembeni ellenkezésünk az örvendetes titkok szemléletében találja meg ellenszerét. A fájdalmas titkokról való elmélkedés a szenvedés minden fajtájával szembeni irtózásunk legyőzője, míg fékevesztett materializmusunk a dicsőséges titkok szemléletében talál gyógyírt.
Így a rózsafüzér nem csak az egyes személyek számára tudja jótékony hatását kifejteni, hanem az egész társadaloméra.
„Az emberi szellem éleslátása a jelenlegi viszonyok megítélésében nem ér fel az Isteni Gondviselés döntéseihez. De valamikor be fog következni, hogy jóságában Isten a történelmi események okát és következményeit nyíltan megmutatja nekünk. Akkor világosan kiderül majd, mily hatalmas befolyása volt ezekre a dolgokra az ima szeretetszolgálata, és mily módon érte el a meghallgatást. Következésképpen kinyilváníttatik, hogy a siker azáltal következett be, hogy az elferdült korszellem közepette, sokak a test és a szellem minden beszennyezésétől érintetlenül, tisztán és épen őrizték meg magukat, miközben a megszentelődést az Istentől való félelemben teljessé tették. Mások továbbá, az elbukáshoz közel bár, de mégis uralkodtak magukon, és épp a kísértésekből az erények növekedését kapták. Végül megint mások, akik elestek, egyfajta belső unszolásra lélekben megrendültek és arra indíttattak, hogy újra felemelkedjenek s az irgalmas Isten szerető átkarolásába siessenek.
Ezért könyörögve kérünk sürgetőn mindenkit, hogy az ősellenség csábító trükkjeinek ne engedjen és semmi okból ne lankadjon a rózsafüzérezésben való buzgóságban, hanem szüntelenül tartson ki benne.”
(Octobri mense 1891. szept. 22.)
Szólj hozzá!
A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 2
XIII. Leó
Hosszú pontifikátusa (1878 -1903) alatt 12 enciklikát írt a rózsafüzérről, nem számítva a számtalan levelet és brévét. Az egyháztörténelemben egyedülálló, hogy egy pápa egyazon témáról ennyi enciklikát írjon. Tekintettel az antikeresztény erőkre, melyek az Egyházat támadták, a pápa válaszként az ima összes erejét mobilizálni akarta. Ő rendelte el, hogy október a rózsafüzér hónapja legyen – annak meghatározásával –, hogy a plébánia-templomokban ezen hónapban, 
kihelyezett Oltáriszentség előtt imádkozzák a rózsafüzért, melyet a Szűzanya tiszteletére mondott litánia kövessen. A pápa minden év szeptemberében a világ püspökeinek írt levelében figyelmeztetett, hogy ne mulasszák el a papságot és a híveket bátorítani e szertartás naponkénti elvégzésére. „A rózsafüzér az Üdvözlégyek összeszövése az Úr imádságával és közbeszőtt elmélkedéssel. Az imádság a nép természetéhez alkalmazott könnyű vallási áhítat, mely egyik leghathatósabb forma, az örök élet elnyeréséhez.” (Diuturni temporis enciklika 1898.)
A Supremi apostolatus (1883) volt XIII. Leó pápa rózsafüzérről szóló első enciklikája, melynek elején emlékezetbe idézi, hogy Szent Domonkos „mennyei fénytől megvilágosítva ismerte fel, hogy nem lehet hatásosabb üdveszköz (e világ bajai ellen), mint az emberiség visszatérte Jézus Krisztushoz, aki az út, az igazság és az élet. A visszatérés úgy érhető el, ha megváltásunkat minél gyakrabban szemléljük, s az Istennél közbenjáró szószólónknál – a Szűzanyánál – keresünk menedéket, akinek megadatott, hogy minden eretnekséget eltiporjon (…) Napi munkájuk után (a hívek) jöjjenek össze és a Szent Szűz szobra előtt imádkozzák a rózsafüzért az Egyház szándékaira: az elszakadt testvérek egyesüléséért, az Egyház szabadságáért azokban az országokban, ahol a kormányok Krisztus és az Egyház törvényei ellen intézkednek, engesztelésül az anyagelvűség rontásaiért”.
„Ki merészelné azt gondolni és kijelenteni, hogy a Szűz védelmébe és segítségébe vetett nagy bizalmunk túlzott lenne?” – mondta a pápa. „Az biztos, hogy Krisztuson kívül senkinek nem jár ki a tökéletes közbenjáró szerep és cím. (…) Mindazonáltal, miként ezt az angyali doktor tanítja, ez nem gátolja meg, hogy bizonyos értelemben az Isten és ember közötti közbenjáró címet másnak is megadjuk, amennyiben ez a valaki az embernek Istennel való egyesülésében közreműködik” (Summa theologica III.q.26,a1 és 2). Kire vonatkozna ez a meghatározás találóbban, ha nem a Boldogságos Szűzre? „Hiszen lehetetlen valakit elképzelni, aki ugyanolyan hatásosan tudná az embereket Istennel kiengesztelni, mint ahogy ő tette ezt a múltban, vagy ahogy ő tenné a jövőben” (Fidentem piumque).
Szólj hozzá!
A PÁPÁK AJÁNLÁSAI 1
Sajnos, korunkban számtalan “rózsafüzér-forma” ismeretes, ám ezek közt egyedül az Irgalmasság füzére van pápailag ajánlva! Meglehet, hogyha valaki egyazon szándékra, nem az ilyen-olyan rózsafüzért, hanem a „rendeset” imádkozná – azt, amelyet a pápák, a szentek és maga a 
Szűzanya is ajánlott –, sokkalta több kegyelmet elnyerhetne a fölséges Istentől!
A pápák mindig is a “rendes”, a domonkos rózsafüzér imádkozását szorgalmazták, melyet maguk naponta végeztek. Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az Ea quae ex fidelium kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki.
Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt) hagyta jóvá a rózsafüzért 1568-ban. A 'Consueverunt romani Pontifices' bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Rózsafüzér Társulatokat, hogy ezzel kiharcolják a keresztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantó-i győzelmet a túlerőben lévő török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezette a „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 
1572. október 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban.
Az ünnepét 1717-ben, a szabadkőművesség megalakulásának évében ünnepelték először egységesen az egész Egyházban.
1726. március 26-án XIII. Benedek kiadta a
római brev. leckéit az okt. 7-i ünnep matutinumához, miközben kihirdette, hogy „ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”.
XIV. Benedek (1675-1758), azokra a vélekedésekre, melyek kétségbe vonták a szentolvasó elterjesztésének Szent Domonkosra való eredeztetését, kijelentette, hogy ez egy szolid római hagyomány, melyet nem szabad figyelmen kívül hagyni: „Kérdik tőlünk, hogy valóban Szent Domonkos volt-e az, aki bevezette a rózsafüzért? Feledni látszanak, hogy elődeim egész sora egyértelműen őt tartotta a rózsafüzér apostolának, így X. Leó, V. Pius, XIII. Gergely, V. Sixtus, VIII. Kelemen, VII. Sándor, XI. Ince, XI. Kelemen, XIII. Ince, XIII. Benedek s még sokan mások”.
Szólj hozzá!
Amit a rózsafüzérről még tudni lehet 2
A rózsafüzér elnevezés a XIII. századra tehető. Egy ciszterci szerzetes – aki gyakran imádkozott 50 Üdvözlégyet –, látomásában úgy élte meg, hogy imái rózsaként hagyták el ajkát, koszorúként körülvéve Mária fejét. Más magyarázat szerint, imáink – melyek gyermeki hódolatunk megnyilatkozásai –, mint illatozó rózsák, oly kedvesek égi Anyánk Szívének. (A rózsát tartották a virágok királyának).
Lényegében a ma ismert rózsafüzért a 13. században (Guzman) Szent Domonkos kapta a Szűzanyától, azzal a megbízatással, hogy terjessze, mert ez az a fegyver, mely megfékezi az eretnekségeket!
Akkoriban a rózsafüzér 150 üdvözlégyből állt, de csak az Angyali Üdvözlet (szentírási) részét mondták Jézus neve nélkül. IV. Orbán pápa 1261-ben adta hozzá Jézus nevét, és ez adhatott alkalmat a XV. században a Rajna-völgyi karthauzi szerzeteseknek, hogy minden egyes üdvözlégyhez hozzáadjanak egy titkot Jézus életéből, amin aztán elmélkedni, szemlélődni tudtak. Mindazáltal Szent Domonkos halála után majdnem feledésbe ment a rózsafüzér-ima.
A szintén domonkos rendi Boldog Alán de Rupe elevenítette fel a XV. században (†1475). 1470-ben ő alapította meg az első Rózsafüzér Társulatot is, és ettől fogva a domonkosok fokozottan terjesztették. A Rózsafüzér Társulat – mint ilyen –, egészen egyedülálló! Ehhez hasonló szerveződés még nem volt, amelynek egyenjogú tagja lehetett uraság, pap, polgár és jobbágy. Be nem jegyzett civil egyesületek voltak ezek, melyek megmaradhattak a privát-szféra intimitásában, rejtve a hatalom ártó szemei elől. És ebben rejlik ma is az önszervező ereje!
Amikor a Szűzanya Lourdes-ban a kis Bernadett-nek, szótlanul intett: „Fogd meg a szentolvasót, és nézz rám!” – És íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje! – Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordítja a tekintetünket. Prohászka püspök gondolata, hogy: „szent vízió, melyben az ember folyton nézi a Boldogságos Szüzet, folyton hajtogatva: Ave Maria! És mikor abból kifogyott, hálával fohászkodik fel az Istenhez a Glóriában. Hála neked, Szent Isten, hogy nekünk adtad Szűz Máriát, az Úr Jézust szerető, gondozó és örömeiben és fájdalmaiban osztozó szívet adtad”! (vö. Az élet igéi 17.)
Szent II. János Pál: 2002-es Rosarium Virginis Mariae (RVM) apostoli levelében így ír: Az Egyház a rózsafüzérnek mindig különös hatékonyságot tulajdonított, ezért a legnehezebb ügyeit a közösségben, folyamatosan mondott rózsafüzérre bízta. Olyan pillanatokban, amikor az egész kereszténység került veszedelembe, a Rózsafüzér erejének tulajdonították a megmenekülést, és utána úgy köszöntötték a Rózsafüzér Királynőjét mint a szabadulás kieszközlőjét (…) Számos jele van annak, hogy a Szent Szűz éppen ezen imádság révén akarja érvényesíteni anyai gondoskodását!" (RVM 39.)
A rózsafüzér jellegzetesen máriás imádság, lényegét tekintve krisztologikus. Alkotóelemei az evangéliumi üzenetnek mintegy rövid összefoglalása. Benne visszhangzik Mária imádsága, örök Magnifikátja, a megváltó megtestesülés művéért, mely az ő szűz méhében kezdődött el. A rózsafüzérrel a keresztény nép beiratkozik Mária iskolájába, hogy bevezetődjék Krisztus szemlélésébe és az ő szeretete mélységének megtapasztalásába. A rózsafüzér által a hívő kegyelmek bőségét nyeri el a Megváltó Anyjának kezéből. Különösen igényli az imádságot korunk kritikus területe: a család.
A bomlasztó erők – mint a társadalom legkisebb sejtjét –, elméletileg és gyakorlatilag egyre erősebben támadják, s azt a félelmet keltik, hogy a család intézménye és vele együtt az egész társadalom sorsa kérdésessé válik. A rózsafüzér imádkozásának sürgetése a keresztény családokban hatékony segítség a korunkat jellemző krízis pusztító hatásainak megfékezésére. Nem véletlen, hogy a 19. és 20. század jelenéseiben Krisztus Anyja minden alkalommal buzdítja Isten népét a szemlélődő imádság e formájára. (vö RVM 7.)