Nagyon fájdalmas tapasztalni – a történelmi események egyre keményebben tanúskodnak erről –, hogy az Egyház Anyjának szavai a sok akadékoskodás miatt nem járhatták át kellő mélységben az evangelizációs tevékenységet. Bár sok Mária-kegyhely folytat áldásos tevékenységet a népi vallásosság formálásában, de az ismételten megszólító Mária-üzenetek még nem érték el a teljes célt, mert kevesen válaszoltak a meghívásra. Sőt, azt kell látni, hogy az evangelizáció álcázott akadályai, a tetszetős eszmék (mint pl. a racionalizmus, a felvilágosodás, a modernizmus, az ateizmus, a liberalizmus) egyre nagyobb mértékben fordítják el és tartják távol az Istentől a tömegeket (Corrado Balducci), s ebből fakadóan mind az öt kontinensen súlyos méreteket kezd ölteni a hitetlenség. ,,Kétségtelen, hogy a kereszténytelenedés olyan méretűvé vált, amely még rémálmainkban is elképzelhetetlen volt a II. Vatikáni Zsinat lezárása idején'' (J. Ratzinger). Ez a folyamatos leépülés pedig elindítja és mind teljesebbé teszi a bűnnek és következményeinek elhatalmasodását. Úgy tűnik, még a hit felelőseit és a hívek egy részét is megosztották a Mária-üzenetek. Amíg az Egyház Anyjának szavai milliók lelki életében játszanak fontos szerepet – hiszen az Evangéliumról szólnak –, addig sokan kétségbe vonják, lebecsülik, tagadják vagy egyenesen károsnak tartják az üzeneteket, s ebben bizony nemegyszer egyházi személyeknek is szerepük van. Grignon Szent Lajos gáncsoskodó vagy szűkkeblű Mária-tisztelőknek nevezi őket. ,,A gáncsoskodó Mária-tisztelők rendszerint büszke tudósok, úgynevezett művelt szellemek,... akik leértékelnek majdnem minden áhítatgyakorlatot... Kétségbe vonnak minden csodát és elbeszélést, melyek Szűz Mária irgalmáról és hatalmáról tesznek tanúságot... A hamis tisztelőknek... ettől a fajtájától nagyon kell félnünk. A Szűz Mária-tiszteletnek mérhetetlen kárt okoznak és a visszaélések kiküszöbölésének ürügye alatt magától az ájtatosságtól tartják vissza a népet. A szűkkeblű tisztelők azok, akik félnek, hogy megsértik a Fiút, ha az Anyát tisztelik, vagy lealacsonyítják Jézust, ha Édesanyját felmagasztalják...'' A Szent tanítása szerint azért nagyon veszedelmes ez a merev álláspont, mert ,,a gonosznak a nagyobb jó ürügye alatt finoman szőtt hálója ez'' (A tökéletes Mária-tisztelet 92-94)
A tisztánlátást tovább akadályozzák az egyre nagyobb számban megjelenő, álmisztikus meséket tartalmazó írások. Az így keltett zavar nagyon legyengíti a természetfeletti jelek hatékonyságát, a bűn szerzője pedig ,,tévútra vezeti az egész világot'' (Jel 12,9b), melynek nyomán a bűn egyre inkább megszerveződik és elhatalmasodik következményével együtt. Az Egyház Anyjának Fatimában megígért végső diadalához nem fér kétség, de az üzenetek szerint a sorozatos kérések és figyelmeztetések ellenére is sokan esnek áldozatául a szerveződő bűnnek. A jelenséggel szemben felettébb vigasztaló a Szentírás második kijelentése az elhatalmasodott bűnnel kapcsolatban: ,,Amikor azonban elhatalmasodott a bűn, túláradt a kegyelem'' (Róm 5,20b). Úgy véljük, az utolsó százhetven év, az utolsó idők szembetűnő jellemzői között említhetjük a bűn térhódítása mellett a nyomában járó pusztítást, és a túláradó kegyelmet. Megítélésünk szerint a Mária-üzenetek éppen úgy, mint az Isteni Irgalmasság megnyilatkozásai az elhatalmasodó bűnnel szemben a határtalan isteni szeretetből fakadó és túláradó kegyelem jelei. Míg a Mária-jelenések a bűn elhatalmasodásától és annak következményeitől kívánnak megóvni bennünket, addig az Isteni Irgalmasság a bűn áldozatait szólítja meg, és akarja visszavezetni őket az Evangéliumhoz. Isten a bűneink révén felhalmozódott tartozás teljes elengedését kínálja, s egyben segítségét ajánlja az élet teljes rendezéséhez. A mi feladatunk csupán a készséges együttműködés Isten akaratával.
Az ember teljesen szabadon dönthet az Isteni Irgalmasság üzenetének elfogadása vagy elutasítása ügyében. Ajánlatos azonban tudnia Jézus figyelmeztetéséről: ,,Ó, szegények, akik nem akarnak élni Isten irgalmasságának csodájával; hiába fogtok majd könyörögni, már késő lesz'' (Napló 1448). ,,Aki nem akar az irgalom kapuján átmenni, annak igazságosságom kapuján kell áthaladnia'' (Napló 1146).
Fontos megjegyezni: Fausztina nővér Naplója, az Isteni Irgalmasság üzenete – jóllehet a magánkinyilatkoztatás körébe tartozik – az Egyházon belül már nem képezi vita témáját. A legmagasabb egyházi fórum – II. János Pál pápával az élen – tisztázott és lezárt minden kérdést, s ajánlja a hívek figyelmébe.
Fausztina nővért a Szentatya 1993. ápr. 18-án a boldogok, és 2000. április 30-án a szentek sorába emelte.
