Az ateisták minduntalan azt kívánják bizonyítani, hogy az ember valójában állat. A történelem során megnyilvánuló hatalmi túlkapásaik kétségkívül ezt látszanak igazolni!
François M. A. Voltaire (1694-1778), a francia ateista költő és filozófus mondta egyszer: „ha Párizs piacán csoda történne és ezt kétezer ember tanúsítaná, én akkor sem hinném el!” Csoda-e, ha gyűlölte az intézményesült egyházat, és azt írta egyik levelében: „Zúzzátok szét a gyalázatost!”
Az emberiség utóbbi 300 éve alighanem a nagy hittagadás és a vallásüldözések korszakaként kerül be az üdvtörténetbe. Csak a 20. században több keresztényt gyilkoltak le, mint az azt megelőző 19 évszázad alatt összesen! A keresztény hit a Szentlélek erejéből mégis fennmaradt és a megváltást kínálja mindazoknak, akik tudva és akarva 'magukra veszik'. Mert a hit Isten ajándéka, melyre az embernek nyitottá kell válnia − jóllehet − ez nem tőletek van, hanem Isten ajándéka – mondja az Úr az efezusi levélben (2,8).
Voltaire-t, nem véletlenül nevezték a felvilágosodás egyik főpapjának, hiszen szbdkmves eszmeiségének őrjöngő követői valóban meg akarták valósítani „tanítását” a francia forradalomban. Körülbelül 44 ezer guillotine működött, és nem volt sem falu, sem város, melynek áldozatot ne kellett volna hoznia az 'Ész' pogány istenségének. A fő célpont természetesen az Egyház és a vallásos lelkület volt. Közel 30 ezer papot és püspököt végeztek ki, de a polgári áldozatok száma – gyermekestől –, messze meghaladta a 100 ezret! (És ezt nevezik a "Nagy Francia Forradalomnak"!)
De hát mitől hit a hit, és a lelki meggyőződés mellett milyen külső bizonyságokat kaphat a hívő ember? Émile Zola (1840-1902) francia író azért utazott Lourdes-ba, hogy később megírja, hogy mindaz ami ott történik, kizárólag a fantázia, illúzió, hallucináció és szélhámosság gyümölcse. Amikor Szűz Mária Lourdes-i jelenésének barlangja előtt megpillantotta a sok gyógyulás votív (hála) ajándékát, állítólag ironikusan így szólt: Sok botot és mankót látok, de egyetlen falábat sem látok közöttük!
Az ismert francia ateista, Felix Michaud (1877-1967) azt állította, hogy csak azt lehetne igazán megkérdőjelezhetetlen csodának tekinteni, ha egy leamputált láb újból visszanőne – ám véleménye szerint ilyen esetet még sosem jegyeztek fel a történelemben és bizonyosan nem is fognak soha, miként a tudomány is előbb-utóbb magyarázatot talál a ma még érthetetlen eseményekre, és ez majd végső csapás lesz a "katolikus babonákra"! Hasonló gúnyossággal nyilatkozott a Lourdes-i gyógyításokról a XIX. századi vallásellenes pozitivizmus vezetője 
Jean Martin Charcot (1825-93) neurológus azt állítva, hogy sosem találkozott olyan esettel, amikor az amputált végtag visszanőtt volna.
Mindketten tévedtek, mert volt ilyen! – 16 részes sorozatunk erről is szól!
(folyt!)
Alábbi képek, a "Nagy" Francia Forradalom "dicsősége"!
