Harcban állunk 2
(A tegnapi cikk folytatása.) 1945-ben olyasmi történt, amit nem lehet jóvátenni. A kommunisták, megfelelni igyekezvén az ázsiai diktatúra követelményeinek, elzavarta, megölte és kirabolta azt a társadalmi réteget – a parasztságot –, amely genetikailag önmagában hordozta a haza iránti hűséget, szolgálatot, elkötelezettséget. A magyar népre olyat erőszakoltak, aminek a következményeit máig szenvedi. A kommunista vezetés, az osztályharcos gyűlölet szellemében, a magyar társadalom értelmiségét, a nemzet eszét és erkölcsi irányítóit lefejezte, mintegy az idegen eszmék, a megfelelési kényszer és a saját kivételezettségük reményében.
Gondolkodjunk el, mi történt az elmúlt évtizedekben? Ugyanaz! És lám, végre van egy ember, aki elkötelezett hites felelősséggel vállalja a haza s a nemzet érdekeinek beteljesítését ország-világ előtt, de akit épp úgy támadnak az országot kiárusítók és tönkretevők, mint pl. a Rákosi rendszerben Mindszentyt vagy a tótok annak idején az egyetlen képviselőt, aki a zsidók deportálása ellen szavazott. Hetven esztendő után végre van egyetlen egy magyar politikus, aki felküzdötte magát Gróf Teleki Pál és Gróf Apponyi Albert szellemi magaslatára, akinek javaslatait és ötleteit már-már az Európai Unió minden állama követi. Mégis van egy alantas politikai mag, amely internacionalista eszmeisége, hazafiatlansága és öröklött magyar-gyűlölete miatt körme szakadtáig ellenségeskedik, s nem csupán egyetlen ember ellen. Mindazok ellen, akik Orbán Viktorral egyetértenek, akiknek célja a nemzeti függetlenség megteremtése, a kommunisták és liberálisok által megsemmisített nemzetgazdaság eladósodásmentes felélesztése, a nemzet határokon átívelő újraegyesítése, az erkölcsi normák újbóli felállítása, a hit megismertetése. Ez a szűk politikai érdekszövetség a magyar társadalom tudatlan rétegét ki- és felhasználva lázít, békétlenséget teremt és ölne is, ha erre módja volna. Hiszen oly nagy a gyűlölet benne, hogy a legelemibb emberi magatartást is elveti (miközben az emberi jogokat hirdeti).
Mi is történik tehát a mai magyar társadalommal? – 1919! 1945! 1956! 2006! – Ugyanaz a mentalitás, ugyanaz a rombolási vágy, ugyanaz a kapzsi hazafiatlanság.
Hiba minden kormányzásban van, de az ország újjáépítésének súlyos gondja közt nem kéne minden szerencsétlenkedést patikamérlegre tenni. Különösen nem azok részéről akik hibáit, mulasztásait rablásait, próbálja egy kormány rendbe hozni! Ne lázítsanak és hivatkozzanak demokráciára azok, akik egészségesnek tartják az azonos neműek "házasságát". Mert elég a nemzetvesztésből, az erkölcstelenségből, a tudás nélküli iskolarendszerből, az aberrációkból, a balga és ordenáré tüntetőkből, a nemzetet igaztalan állításokkal mérgezőkből. Elég abból, hogy modernizálásra vagy a kor követelményeire hivatkozva ostobaságokra tanítsák gyermekeinket, mert ezzel a nemzet jövőjét teszik kockára. Ugyanis nem csak jog, hanem kötelesség is a nemzet és a haza védelme még akkor is, ha ez ma nem divat ebben a porig alázott és rombolt Európában, ebben a megkínzott és máig holocaustját élő Kárpát-medencében.
Szólítok tehát minden Olvasót, hogy védje és oltalmazza azt, amit kölcsön kaptunk: a Kárpát-medencei hazát és a megmaradt nemzetet! Mert nem adhatjuk tovább ezt az Istentől kapott örökséget erkölcsileg lepusztultan, még akkor sem, ha maga az erkölcs és a nemzettudat fogalma immár alig ismert ebben a világban.
A nemzet újjáépítése erőn felüli nagy feladat, s e feladatnak lelkiismeretesen és a legjobb tudásunk szerint kell megfelelni. Bátran ki kell állnunk a károgókkal szemben, mert a gyűlölködés az romboló! Mert végre lássuk meg a tényt, amit nem lehet és nem is kell kerülgetni: Ha Orbán Viktor bármilyen okból nem lesz politikai vezető, ha megszűnne Magyarország lelkiismerete lenni, akkor minden elvész! MINDEN, amit eddig kínnal és keservvel felépítettünk, elértünk és megteremtettünk a haza, a nemzet és a jövő számára!
Harcban állunk, most nem szabad széthúzni!
(Stoffán György írásai nyomán a szerk.)
"Bevittelek benneteket a Kármel földjére, hogy annak gyümölcsét és legjavát egyétek" (Jer 2,7).
A hagyomány szerint Illés óta éltek itt remeték, tanulmányozva az Írásokat, aszkézisben és imában szolgálták Istent, és imáikban a leendő Messiás Édesanyját a boldog Asszonyt tisztelték! Illés prófétát szellemi atyjukként tisztelték és tulajdonképpen ők voltak az első Mária-tisztelők. 
Angliában Stock Szent Simon (egy faodúban élő remete) a Kármelhegyi Szent Szűzhöz, a Boldogasszonyhoz fordult, hogy a Kármelita Rendet ne hagyja elveszni, és védelmének adja valamilyen különleges jelét. Erre az imára jelent meg neki 1251. július 16-án (vasárnap) az Istenanya, és átnyújtotta neki a vállruháját (skapuláréját) ezekkel a szavakkal:
A sejtelmes jövő kiviláglik
A Szent Szűz a 16-17. században indította el lélekmentő starégiáját és érdekes, hogy az Újvilágból! 1531-ben a mexikói Gaudalupe-i jelenésének hatására 10 millió azték indián megkeresztelkedett! Quitóban pedig „a Tisztulás nagy Eseménye Asszonyaként” elindította a világ tisztulásának folyamatát!
Egyre nagyobb hanggal bírálják a magyar kormányt Magyarországon. Ez pedig egyre idegesítőbb, mert az emberi butaság olyan méreteket ölt, hogy legszívesebben azt mondanám: ez a társadalom nem is érdemel mást, mint a már fél évszázadig elszenvedett baloldali diktatúrát. Ám nem mondhatom ezt, mert a társadalom belőlem is áll, én is részese, tagja, alkotóeleme vagyok azokkal, akik hasonlóképpen gondolkodnak, mint én. Mert olyanokból is áll ez a társadalom, akik szeretik a hazájukat, ismerik a múltját és a jövőjéért igyekszenek tenni is. Nem hiszik el az elmezavarral küszködők, de önmagukat zseniknek képzelők fonák igazságát, s nem dőlnek be a Fideszről és magáról a Miniszterelnök Úrról hazudott, liberálisok, kommunisták és egyéb hazaárulók által terjesztett ostobaságnak. Vagyunk egy páran effélék, s mert ez a kis csonka ország a miénk is, hát engedtessék meg a mi emberi jogaink, szabadságunk és hitünk szerint élni.
Minden esetre az üzenet helyes értelme (értelmezése), a Szűzanya sokatmondó és a sejtelmes elnevezése – véletlenül vagy szándékosan –, de rejtve volt a 20. századig, amikoris a különös bemutatkozás értelemszerűen aktuálissá vált!
A „Nuestra Señora del Buen Suceso de la Purificación” szobor, királynői megjelenésével és méltóságteljes fenségével nem egy szokásos szobor, hiszen úgy a kinyilatkoztatott szándékával, mint elkészültével is misztikus. De nem csak a szobor keletkezési körülményei sajátosak, hanem a Szűzanya elnevezése is! Nézetem szerint még spanyol nyelven sem értelmezhető tisztán ‒ különösen nem a 17-19. században ‒ a név sokatmondó és sokat sejtető értelme!
A Szűzanya szobrával való csodás eseménynek egyedül Mariana anya volt tanúja 1611. január 16-án hajnali 3-kor. Elmondása szerint ekkor a szobor és az egész templom mennyei fényben ragyogott, angyali ének hallatszott, miközben Michael, Gabriel és Rafael arkangyalok közeledtek a szoborhoz. Az arkangyalok lehajoltak Mária előtt, és imádságot énekeltek:
ha-nem az Amerikai Követség házi-őrizetében lévő hercegprímás gyóntatóját – a 
Nyilvánvaló, hogy egy nagy pusztuláson aligha mosolyogna égi Anyánk! A talány, egy a mindenki számára nyilvánvaló pusztulástól való megmenekülés tényében oldható fel (lásd alább)! A napló csak sejtetve ír ilyesfélékről, miként a „nagy megrázkódtatásról” is, melyet Erzsébet előérzetként maga is megélt, és ha a Szűzanya Szeretetlángja meg nem erősíti, belehalt volna! Hasonlókról ír több (hiteles) misztikus is, köztük a XIX. szd-i Boldog Taigi Annamária, kinek próféciáját megerősíti Erzsébet asszony Lelki Naplójában: „Az emberiség lelkében a hitetlenség által elhomályosuló föld nagy megrázkódtatáson megy keresztül, utána hinni fognak, és ez a megrázkódtatás a hit erejének értelme által új világot teremt. A Szent Szűz Szeretetlángja által, a hitbe vetett bizalom gyökeret ver a lelkekben és újra megújul a föld színe! Mert ilyen még nem volt mióta az Ige testté lett! A szenvedésekkel elárasztott föld megújhodása a szent Szűzanya közben járó hatalmának ereje által történik.” (II/93-94) „Leánykám, meg kell neked mondanom, hogy ily nagy tisztelete még nem volt Anyámnak, mióta az Ige testté lett, mint most, amit Szeretetlángjának kigyúlásával áraszt az emberi szívekbe-lelkekbe. Minden fohász és ima, melyet bárhol bárki intézett hozzá az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz és ad hálát az Ő határtalan anyai szeretetéért. Add át szavaimat az illetékeseknek, és kérd őket az Én nevemben, hogy cselekedjenek, és ne hátráltassák ezt a világraszóló kegyelmi kiáradást, melyet Anyám Szeretetlángja által akar a földre árasztani.” (II/109) ,,Most pedig tovább kell vinnetek ügyemet /nektek/, akiket kiválasztottam! Legyetek Hozzám teljes bizalommal. Én mint körültekintő édesanyátok vezetem minden lépésteket. Csak tegyétek alkalmassá lelketeket és nagy buzgósággal készüljetek az engesztelő munkára. Szomorúan látom, milyen riadalmat keltett szívetekben Szeretetlángom. Miért félemledtetek meg? Nem azért vagyok én szerető Édesanyátok, hogy kételyekben hagyjalak benneteket! Fogjatok össze minden erőtökkel és készítsétek elő a lelkeket a Szent Láng befogadására! /.../ Én a Kegyelmek Anyja szüntelenül könyörgök Szent Fiamhoz, hogy még a legkisebb ragaszkodást is egyesítse az érdemeivel. Ne féljetek a Lángtól – mely mint szelíd Fény – észrevétlenül fog kigyúlni. Senki sem fog /majd/ gyanút e szívekben végbemenő csodára, melyet Gyertyaszentelő napomon körmenet formájában adjanak át az én kedves fiaim, hogy az Én Szeretetem Lángja élő tüzet fogjon a szívekben, lelkekben. Úgy készítsenek elő mindent, hogy mint futótűz terjedjen és azok a lelkek, akiket kiszemeltem, mindent tegyenek meg a nagy felkészülésre.” (I/59) „...Rajtatok múlik, vissza ne utasítsátok, mert ez nagy pusztulást vonna maga után!” (I/84)
A Szeretetláng üzeneteiből: Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok, és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat), és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a magyar szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek, fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra. /I/37) Nem azért vagyok Én szerető Édesanyátok, hogy kételyekben hagyjalak benneteket. Csak fogjatok össze minden erőtökkel és készítsétek elő a lelkeket a Szent Láng befogadására! A kegyhelyeken a zarándoklelkek alkalmasak lesznek! Én a kegyelmek Anyja szüntelenül könyörgök Szent Fiamhoz, hogy még a legkisebb ragaszkodást is egyesítse az Ő érdemeivel. Ne féljetek a Lángtól mely észrevétlenül szelíden fog kigyúlni, mint szelíd fény! (I/58) Ne halogassátok! Igen sok időt elvesztegettek! A gonosz sokkal több eredménnyel és szorgalommal dolgozik mint ti. Úgy fáj ez Nekem!« (I/72) 
/Jézus:/ „Ne a föld vonzzon magához benneteket múló kényelmével, hanem az Én országom eljövetele legyen földi éltetek célja! Bízzatok, kegyelmem veletek lesz! /.../ Ne legyetek kényelemszeretők és gyávák, és ne hitessétek el se magatokkal se másokkal, hogy kár minden lépésért, hogy nincs értelme semminek! Van! Csak könnyebb, kényelemben várni a vihar elültét, mint a viharban lelkeket menteni! Nem kell nektek semmiféle példázgatás, csak cselekedjetek már! Ez a tétlenség a sátán melegágya! Mivel rázzalak már fel benneteket? Vegyétek észre a körülöttetek öldöklő veszedelmet, mely a ti lelketeket is fenyegeti! /.../ Ki-ki magába szállva kezdjen új életet, melyhez Tőlem vegyenek erőt, tudom ez nektek nem új szó, hisz' magatok is eleget beszéltek róla, /mégsem/ igyekeztek kialakítani az Isten Országát! (...) Ne éljetek képmutató módon! A lelkek felé bemutatjátok a Szent Áldozatot, de számotokra ez csak külsőség marad! Sok van ilyen köztetek!” (I/93-94)
Három nap után felvitték egy magányos szobába, ám a spanyol alapítónők meglátogatták. A főnökasszony erre elrendelte, hogy Mariana anyával együtt őket is bebörtönözzék egy hónapra.
Jézus nagy kiváltságokkal halmozta el Anyját, hogy segítse a megváltott emberiséget, hogy megerősítve a lelkeket a gonosz elleni küzdelmében. „Ha Szűz Mária gyökeret ver a lélekben, a kegyelem csodáit hozza abban létre, amelyeket csakis Ő tud létrehozni, mert egyedül Ő a termékeny Szűz, akihez tisztaságban és termékenységben hasonló sohasem volt, és nem is lesz soha senki.” (Grignon: Tökéletes Mária-tisztelet/35) Az Istenanya ezt a kegyelmi csodát akarja érvényesíteni a lelkekben, Szeplőtelen Szíve Szeretetlángjával, melynek kinyilatkoztatását és elterjesztését Országára bízta! Ebből következik, hogy a Szűzanya Szíve Szeretetlángjával nem csak Magyarország népét, de az egész emberiséget kívánja szívében megérinteni! Ez a „megérintettség”, nem csak „hitbeli” vonatkozású, hanem többletkegyelmet is kínál a fatimai engesztelés meg-valósításához. A Szeretetláng üzenete fokozottan ösztönöz a tisztítótűzben szenvedő lelkek kiszabadítására. Ennek „stratégiai” célja azon kölcsönösségen alapul, miszerint a purgatóriumból szabadult lelkek visszasegítenek bennünket, és ez a természetfeletti segítség az, mely gátat szabhat a gonosz és csatlósai pusztító tevékenységének!
Kedves Testvérek!
A Szűzanya ezután elárulta Mariana anyának, hogy hosszú és szenvedéssel teli élete lesz ugyan, de soha ne veszítse el a bátorságát, s ekkor a Kisded Jézust Mariana karjába tette. Ő a szívéhez szorítva, érezte azt a kegyelmi hatást, mely a Szentséges Szívből áradt, mely által képessé vált, hogy állhatatosan vállalja az áldozatot, az imádságot és a szenvedést Isten dicsőségéért és a lelkek javára.
Az Égi Segítő – akire számíthatunk – maga Isten Szentséges Anyja, akinek elsődleges célja, gyermekeit megmenteni a kárhozattól! Világméretű tervének megvalósításához népét – Mária Országát – kívánja kiesdett kegyelmeivel felvértezni, hogy Szent Fia zászlaja alatt – rendkívüli eszközökkel is – segítségünkre legyen, és győzelmes harcra, nagy megtisztulásra készítse elő a világot. A gonosz azonban megrettent a tiszta Szűz harcba állásától, ,,mert a sátán, ez a büszke szellem, végtelenszer többet szenved, ha Istennek egy kicsiny, alázatos szolgálóleánya győzi le és bünteti, mint Isten hatalma.” (Grignon: Tökéletes Mária-tisztelet/52) (Sajnos, nem véletlen, hogy a megtévesztő szellem féktelen gyűlöletében igyekszik embereket és népeket a magyarság ellen hangolni, nem véletlen, hogy oly sokan támadják Édes Magyar Hazánkat, Mária elhivatott Országát!)
1594. február 2-án kora reggel Mariana anya homlokát a padlóhoz érintve imádkozott a magas kóruson. A Szűzanya segítségét kérte a közösség lelki egységéért, és Isten irgalmát a bűnös világért.
Amikor Isten befejezte a Teremtést, megszentelte és megpihent a hetedik napon. Ezt követően az Úristen a föld porából megalkotta az embert és kertet telepített az Édenben, hogy oda helyezze. Isten a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálékot terem; a kert közepén pedig az Élet Fáját, meg a Jó- és a Rossz-tudásnak Fáját sarjasztotta. Isten figyelmeztette az embert és a mellé teremtett párját, hogy minden fa termése táplálékul szolgálhat, egyedül a kert közepén álló fa gyümölcséről ne egyenek, nehogy meghaljanak. Ekkor a sátán a bukott angyal, kígyó képében így szólt az asszonyhoz: „Semmi esetre sem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek mint az Isten és ismerni fogjátok a jót és a 
rosszat.” Az asszony látta, hogy a fa gyümölcse tekintetre szép és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, evett belőle és adott férjének is, aki vele volt. Erre felnyílt a szemük és észrevették, hogy meztelenek. (Vö. Ter 2,1-25; Ter 3,3-7)
Ezek után rettenetesen megbetegedett és testének egyetlen tagját sem tudta mozgatni. Ráadásul az ördög azzal gyötörte, hogy hiábavaló az élete és minden szenvedése, s legjobb, ha feladja áldozatos szándékait! A sátán, kígyó formájában ott tekerőzött az ágya körül, és Marianát ennek puszta látványa is irtózattal töltötte el! Ez öt hónapja tartott, amikor már úgy érezte, hogy nem képes tovább elviselni e megpróbáltatást, s ekkor a Legszebb Szűzhöz fordult. Tisztán érezte, hogy egy kéz megsimogatja a fejét, és amikor nagy nehezen felnézett, a Mennyország Királynőjét látta, aki gyönyörű fenségében tekintett rá.
fejlődés első négy napjában a sejtek egymást követő osztódása történik, amelyet a tudósok „morulának” neveznek. Ez a sejthalmaz a latin „morum” szóból kapta a nevét, ami „kis fa-epret” jelent, utalva az eperfa termésének jellemző szemcsés megjelenésére. Ez a 'morula stádium' a megtermékenyítést követő negyedik napra formálódik ki. Ez az időzítés azonban figyelemre méltóan egybeesik azzal, amikor Erzsébet kimondta a Szentlélektől ihletett szavait.
A Teremtés könyve azt írja, hogy Éva levette a halált hozó „tiltott gyümölcsöt”. Az Erzsébet által említett „gyümölcs” viszont ‒ az életadó gyümölcs ‒ Jézus, aki azért jött, hogy eltörölje ősszüleink bűnét. 
is megszólalt: „Lányom, én otthagytam a menny dicsőségét, hogy segítsem földi gyermekeimet. Szeretném, ha utánoznál engem ebben, mert az embereknek nagy szükségük van a Szeplőtelen Fogantatás Rendjére! Jaj a huszadik században élőknek! Ha akkor nem lesznek áldozatos lelkek, akik csillapítják az isteni igazságosságot, akkor a mennyből tűz jön a Földre, elpusztítva a közömbös hitűeket és Isten ellenségeit.”
A szentség hírében elhunyt nápolyi pap Don Dolindo Ruotolo (†1970) elmélkedése Jézus szavairól 
1576. december 30-án szálltak partra. Megérkeztek és Marianának valami elkezdődött!
Amikor Isten befejezte a Teremtést, megszentelte és megpihent a hetedik napon. Ezt követően az Úristen a föld porából megalkotta az embert és kertet telepített az Édenben, hogy oda helyezze. Isten a földből mindenféle fát sarjasztott, ami tekintetre szép és táplálékot terem; a kert közepén pedig az Élet Fáját, meg a Jó- és a Rossz-tudásnak Fáját sarjasztotta. Isten figyelmeztette az embert és a mellé teremtett párját, hogy minden fa termése táplálékul szolgálhat, egyedül a kert közepén álló fa gyümölcséről ne egyenek, nehogy meghaljanak. Ekkor a sátán a bukott angyal, kígyó képében így beszélt az asszonyhoz: „Semmi esetre sem fogtok meghalni. Isten jól tudja, hogy amely napon abból esztek, szemetek felnyílik, olyanok lesztek mint az Isten és ismerni fogjátok a jót és a rosszat.” Az asszony látta, hogy a fa gyümölcse tekintetre szép és csábít a tudás megszerzésére. Vett tehát gyümölcséből, megette és adott férjének is, aki vele volt. Erre felnyílt a szemük és észrevették, hogy meztelenek. (Vö. Ter 2,1-25; Ter 3,3-7)
A szerkesztő utószava
Amikor a spanyol 
Maria Taboada anya
A Római Katolikus Egyházban az ünnep liturgikus neve: „Szűz Mária látogatása Erzsébetnél” (Visitatio Beatae Mariae Virginis). A 13. századtól július 2-án tartották, egészen a II. Vatikáni Zsinatig, amikor is május 31-re helyezték át, Magyarországon és az elszakított területeken mégis július 2-án ünneplik, mivel ez a nap ősidők óta az aratás kezdetének ideje. Ezért nevezik Sarlós Boldogasszony ünnepének. A megnevezést Szent Gellért püspök ajánlotta, látva a magyarság egészen ősi Boldogasszony tiszteletét, akihez mindig az aratás patrónájaként folyamodnak. Ezen a napon nem dolgoztak, és csak másnap, július 3-án kezdődött az aratás. Sarlós Boldogasszony napján az ünnepi misét követően a hívek ’kikerültek’ (kimentek) a határba, ahol a pap a négy égtáj elé hintve a szenteltvízből megáldotta a gabonát. 
Bevezető
Bár a fatimai jelenések 1917. október 17-vel lezárultak, az évek folyamán Lúcia nővérnek több alkalommal szólt a Szűzanya. Rendkívüli jelentőségű az 1929. június 13-i jelenés (Tuy) mondanivalója és ígérete. Lúcia ezt így írja le könyvében: Engedélyt kértem és kaptam főnöknőmtől és gyóntatómtól, hogy minden csütörtökről péntekre virradó éjjel 11 órától éjfélig szentórát tartsak. Egyik éjjel egyedül voltam. A kápolna közepén a rácshoz térdeltem, hogy az angyal imáját elimádkozzam. Mivel fáradtnak éreztem magam, fölkeltem és kitárt karral imádkoztam. Csak az örökmécs égett. Hirtelen természetfölötti fény világította be az egész kápolnát és az oltáron megjelent egy fényből való kereszt, amely a mennyezetig ért. Jól kivehetően lehetett látni a kereszt felső részén egy ember arcát és felsőtestét, mellén egy galambot, szintén fényből, és keresztre szegezve egy másik ember testét. Kissé a dereka alatt, a levegőben lebegve egy kehely látszott és egy nagy ostya, amelyre a Megfeszített arcáról és mellsebéből néhány csepp vér hullott. Az ostyáról legördülve aztán ezek a cseppek a kehelybe estek. A kereszt jobb szára alatt állt a Szűzanya. A fatimai Szűzanya volt ez Szeplőtelen Szívével, bal kezében nem tőr és rózsa volt, hanem töviskoszorú és lángok... A kereszt bal szára alatt néhány nagybetű képződött, amelyek az oltár felé haladtak, mintha kristálytiszta vízből lettek volna. A betűk e szavakat alkották: «Kegyelem és irgalom». Megértettem, hogy a Szentháromság titkát szemlélhettem és megvilágosításokat kaptam erről a titokról, de ezeket nem szabad nyilvánosságra hoznom. Ezután így szólt a Szűzanya: – Elérkezett a pillanat, amelyben Isten fölszólítja a Szentatyát, hogy a világ valamennyi püspökével együtt ajánlja fel Oroszországot Szeplőtelen Szívemnek. Megígéri, hogy ezáltal megmenti. Oly sok lélek kárhozik el Isten igazságossága folytán azon bűnök miatt, amelyeket ellenem elkövetnek. Jövök, hogy engesztelést kérjek: áldozd fel magad erre a szándékra és imádkozzál!
Lúcia nővér könyvében, lábjegyzetként találhatjuk még a következőket: Alacoque Szent Margit 1689-ben – vagyis halála előtt egy évvel –, többször is megkísérelte, hogy eljuttassa a napkirályhoz, XIV. Lajoshoz, Jézus Szent Szívének üzenetét, amely a következő négy kérést tartalmazta: a királyi zászlókat díszíttesse fel Jézus Szentséges Szívének képével; építtessen egy templomot tiszteletére, hogy ott az udvar hódolatát fogadhassa; a király ajánlja fel saját magát a Szentséges Szívnek és használja fel tekintélyét arra, hogy a Szentszéknél kieszközölje a misét Jézus Szíve tiszteletére. Sikertelen volt minden igyekezete, és úgy látszik, hogy az üzenet el sem jutott a királyhoz. Néhány évvel később a királyi család, a körülményeknek megfelelően, teljesíteni kezdte a kéréseket. XVI. Lajos 1792-ben elkészítette ugyan a felajánlást Jézus Szívének, de már csak a Templom-börtönben tudta megvalósítani. Azt is megígérte, hogy kiszabadulása után teljesíti a többi kérést is, amelyeket Szent Margit közvetített számára. Ez azonban túl későn volt az isteni Gondviselés számára: XVI. Lajost 1793. január 21-én kivégezték.
»Mindabból, amit eddig a Katolikus Egyházról elmondtunk, vonjuk le a következtetést és a tanulságot. 
Ki volt Keresztelő Szent János?
Az Egyház egyszerre – látható és lelki –, hierarchikus társaság és Krisztus Titokzatos Teste. Egyetlen, emberi és isteni elemből formált valóság. Ebben rejlik az Egyház misztériuma, amit csak hittel lehet elfogadni. (KEK 779)
Pater Fuentes 1957. december 26-i interjújában a Fatima-i Lucia nővértől a következő választ kapta a végső időkre vonatkozóan: