A katolikus Spanyolország két legnagyobb zarándokhelye az ország védőszentjéhez, az idősebb Szent Jakab apostolhoz kötődik: a Zaragóza-i El Pilar Bazilika és a Santiago de Compostella-i Katedrális!

Az előbbi történetét, úgy is mint a Szent Szűz első megjelenését Szent Fia feltámdását követő 40-ben, nyújtom a kedves Olvasónak, fogadják szeretettel! (Folyt.)

Források:

https://viacrucis.pt/sabias-que-a-primeira-aparicao-de-nossa-senhora-ocorreu-quando-ela-ainda-era-viva/

https://es.wikipedia.org/wiki/Virgen_del_Pilar

https://desdelafe.mx/noticias/sabias-que/virgen-del-pilar-historia-aparicion-significado/

https://apostolado.org.ve/esta-es-la-historia-de-la-virgen-del-pilar/

https://casavirgendelpilar.com/es/nuestra-senora-de-pilar/

https://casavirgendelpilar.com/nostra-signora-del-pilar/

https://carifilii.es/el-2-de-enero-la-fecha-en-que-la-virgen-del-pilar-hablo-con-santiago-apostol-como-se-establecio

75. Vizsgáljátok meg a lelkeket, hogy Istentől származnak-e, mert sok hamis próféta rontott a világra. (1Jn 4,1)

76. A sátáni végső harcnak tulajdonítható, hogy feltűnő mértékben és méretekben szaporodtak fel a hamis jelenések, üzenetek és a „végtelenített” lelki naplók! Marie Julie Jahenny, 19. sz.-i misztikus így figyelmeztet erre: „Számtalan hamis jelenés fog kiáramlani a pokolból, akárcsak egy légyraj, és ez a sátán utolsó kísérlete arra, hogy elfojtsa és lerombolja a hitet az igazi jelenésekben a maga hamis jelenései által.” (1882) →

77. A Sátán hatalma véges, hisz' ő is csak teremtmény; jóllehet hatalmas, mert tisztán csak szellem. Tudása és tevékenységének lehetősége behatárolt! Bár a Sátán iszonyatos gyűlöletből tevékenykedik a világban, de Isten országának épülését nem tudja megakadályozni. Tevékenysége lehet súlyos, közvetlenül szellemi- és közvetve fizikai természetű károkat is okozhat embernek és társadalomnak egyaránt, de e tevékenységét az isteni gondviselés engedi meg, mely az ember s a világ történelmét erősen és szelíden kormányozza. Misztérium, hogy Isten miért engedi meg az ördög tevékenykedését, de „tudjuk, hogy az istenszeretőknek minden a javukra válik” (Róm 8,28). (vö Új Katek. 395)

78. A mai időkben nem csodálkozhatunk az eretnekségeken, sem azon, hogy léteznek (hiszen már előre megjövendölték), sem azon, hogy megzavarják egyesek hitét (hiszen az eretnekségek épp arra szolgálnak, hogy hitünk próbát álljon ki). (...) Egyébként tényleg különös, hogy a rossznak ekkora ereje legyen, csakhogy az eretnekségeknek azokon van jelentős hatalma, akik erőtlenek a hitben. (…) Miként az eretnekségek is egyesek gyengeségéből merítik erejüket, de semmi erejük se lenne, ha erős hittel találkoznának. (Tertulliánus, De praescriptione)

79. Az elmúlt 200 év során tucatszámra születtek új fogalmak, amelyekkel a hit pusztításának állomásait jelölhetjük. Így pl. a felvilágosodás, a racionalizmus, a modernizmus, a szekularizáció, ateizmus, liberalizmus, a kommunizmus, a fasizmus, a szocializmus és a New Age stb. →

Az Irgalmasság Anyja végül győzedelmeskedik!

     A csodás események hírére megindult a hívek hatalmas zarándoklata.

Ropoly Ferenc plébános a püspökség felé való jelentésre és a nagy közérdeklődésre felfigyelt az egyházi hatóság és addig, amíg az esemény kivizsgálása nem történt meg, megtiltotta a Szentkúthoz való zarándoklatot. Ráadásul a világi hatóságok kitiltották Csöbönyei Józsefet csatkai remeteségéből.

Ekkor a remete nagy keserűségében Kisbérre menekült, majd elindult a Szentföldre.

Csupán Várnáig jutott el, amikor erős indíttatást érzett a visszafordulásra, és ő meg is tette! Lám-lám, helyesnek bizonyult a sugallata, mert távolléte alatt az indulatok lecsendesedtek, s Ranolder János veszprémi püspök őnagyméltósága a kápolna építését Szűz Mária tiszteletére engedélyezni méltóztatott.

Ezen engedély következtében az említett zarándokok és maga Csöbönyei József is adomány-gyűjtést kezdett rendes okiratok mellett, és mint a gyűjtőívből kitűnik a falusiak pénzéhez a helyi földbirtokos, Lichtenstein János herceg és báró Fiáth Ferencné adott nagyobb összeget.

Érdekes, hogy a püspöki kivizsgálások közepette egy Koncz Jeromos nevű bakonybánki atya IX. Pius pápától különleges áldást eszközölt ki a Szeplőtelen Fogantatás tiszteletére építendő kápolna javára.

Mindenesetre Csöbönyei József remete újra a Szentkút melletti barlangjában lakhatott. Ott is halt meg 1885. május 21-én hatvannyolc éves korában, mint a kápolna gondnoka és remetéje.

A Csatka-Szentkúti Kápolna így épült fel, melynek oltárára a Szeplőtelen Szűzanya szobrát állították, akit a nép az Irgalmasság Anyjaként tisztel.

Ropoly Ferenc plébános feljegyzései szerint az első csoda 1863-ban esett meg a Szentkútnál. Egy vak cigányfiú miután ivott a forrás vizéből, visszanyerte a látását. Az esetet újabb és újabb csodás gyógyulások követték Csatkán, és az 1860-as években népszerű búcsújáróhellyé vált, jóllehet a Szentkúthoz már a remete ottléte előtt is jártak emberek annak reményében, hogy vize gyógyító erővel hat.

Az odaérkezők a szentkút vizéből máig is isznak, megmosdanak, és az otthon maradottaknak is visznek belőle. (Forrás: internet nyomán)

(folyt.)

(Képen a szentkút mai kifolyói.)

72. A sátán célja nem csak evilági – mely csak „mellékes” öröme –, hanem végső célja, hogy népet gyűjtsön maga köré a kárhozatba, mintegy szervezi saját „egyházát” és ehhez sajnos, megvannak a maga hús-vér 'apostolai' is! „Az első számú ellenség az ördög, minden kísértés szülőatyja. Tudatában vagyunk annak, hogy e sötét és romboló valóság létezik és igen aktívan működik, terjesztve a zűrzavart és a megosztottságot” (VI. Pál pápa) – és ezt, nemzetek feletti titkos társaságok segítik! A lelkekért folytatott harca könyörtelen, szívós és kompromisszum nélküli. E törekvéssel szemben szüntelen harccal védekezhetünk

73. A fentiek lényeges és sarkalatos igazságokat fogalmaznak meg a bűn szerzőjéről, mégis azt kell látni, hogy sokan nem ismerik fel a „sötétség hatalmainak” mesterkedését. Nem működik a megkülönböztetés adománya vagy nem élnek vele, s ezért sok zűrzavaros álláspont alakult ki a bűn szerzőjével kapcsolatban, pedig e kérdésben a tisztánlátás és felvilágosítás súlyos evangelizációs feladat!

74. A sátán gyakran a világosság angyalának tetteti magát (vö 2Kor 11,14). Súlyos gond ez, mert a bűn szerzője, ha le nem leplezik, s meg nem futamítják, akadálytalanul végezheti aknamunkáját az egyén, a közösség és a társadalom életében. Bernanos szerint az ördög megtalálható – látszólag ártatlan – könyveink semmitmondó fecsegésében, a modern élet találékony kifinomultságaiban, a csábítóan szép ruházatokban, barátságosan mosolyogón a lét minden hasonló alakzatában, miközben az ember egyáltalán nem veszi észre. A sátán ügyesen elfordít és távol tart az Istentől. Végső soron mindegy, hogy ezt látszat-jóval, vagy tragédiákkal teszi és éri el. Az emberek egyszerűen nem figyelnek rá és úgy esnek áldozatul, szegődnek a szolgálatába, hogy nem is értik mi történik velük és körülöttük. Nemegyszer jónak látszó ügyekben is sátáni akarat valósul meg. Hogyan lehetséges? Úgy, hogy ezek az emberek „modernségükben” szentségek nélkül élnek, vagy túlzottan önteltek s nem hallják meg lelkiismeretük benső figyelmeztetéseit! →

Máriát dicsérni hívek jöjjetek!

     Az eseménynek híre ment, és másnap, augusztus 22-én reggel 8 órakor a falu népe, a dolgát félbehagyva, a templomba gyülekezett és a kántortanító vezetésével vonult a Szentkúthoz.

A remete a népet a hegytetőn várta térdelve, azon kereszt előtt, amit négy évvel korábban állíttatott a plébános. Miután a tömeg oda érkezett, a remete a körmeneti kereszt előtt ment és vezére lett a népnek.

A Szent Kúthoz érve találkoztak a már ott egybegyűlt környékbeli hívekkel, akik hasonlóképp a megígért csodálatos jelenésre jöttek oda.

A Szent Kútnál a kántor elkezdte énekelni az "Üdvözlégy Mária, kit az Isten Fia öröktől fogva magának választott Anyjának..." kezdetű népéneket, és a néptömeg folytatta: "Malaszttal vagy teljes, irgalmas és kegyes, példája minden szentségnek, tökéletességnek. Áldott vagy, óh anya, Szentlélek temploma, áldott szűz méhed gyümölcse, Jézus, lelkünk kincse..."

Mindezt oly átadott lelkesedéssel, hogy az erdő zengett belé. Eközben az előállók nagy csodálkozására a kúttól megindult valami fényesség és sokan úgy látták, mintha mennyei lelkek lettek volna. Valójában, a Boldogságos Szűz Mária az angyalokkal indult meg a kúttól, megállva azon a helyen, ahol a kápolnának kellett épülnie. – legalábbis így tanúsították jónéhányan, a szemtanúk erejével.

Akik közel álltak, vékony füstöt is láttak az ég felé szállni, és a népek olyan rendkívüli jó illatot éreztek, hogy szerintük betöltötte az egész erdőt. Mindenesetre sokan, akik messzibb álltak, ezen illatot érezve, nagy áhítattal a Boldogságos Szűz Mária nevét hangoztatták és könnyek közt mondták a szent rózsafüzért.

Lényegében ezeket a tanúságtételeket tolmácsolta Ropoly Ferenc plébános 1862. október 6-án a püspökhöz küldött jelentésében, az atya ugyanis nem volt jelen, de híveit sorra kihallgatta. (Forrás: internet nyomán)

(folyt.)

Jobb, ha a tudomány marad az „ősrobbanásnál", azt ugyanis senki sem látta. Januárius vércsodáját viszont igen!

     Nem lehet tudományosan megmagyarázni az alvadt vér csepp­folyóssá változását, különösen nem az ismétlődéseket az újra bekövetkező alvadásokkal. Ha Szent Januárius vére a természeti törvények szerint visel­kedne, akkor már rég teljesen lebom­lott és porrá vált volna.

Gastone Lambertini olasz tudós hosszú évek tudományos kutatása után erre a következtetésre jutott: "Az energia megmaradásának tör­vénye, a kolloidok folyékonnyá válását és megszilárdulását irányító törvényszerűségek, a szerves kolloi­dok öregedésének elmélete és a plaz­ma alvadására irányuló biológiai kísérletek. Mindezek megerősítik, hogy az évszázadok óta tisztelt anyag a természet törvényeinek rejtélye, és próbára teszi azokat, akik Isten természetfölötti működését figyel­men kívül hagyva keresik a magya­rázatot. Szent Januárius vére olyan alvadék, ami él és lélegzik. Ez az örök élet és a feltámadás jele.”

Corrado Ursi, nápolyi bíboros ér­sek azt mondta, hogy Szent Januá­rius vére „újjáéledésének” csodája közvetlenül összefügg Krisztus fel­támadásával. Ez Isten működésének különleges jele, mellyel Isten meg­térésre hívja az embereket.

1972-ben Ursi bíboros azt írta: „A vértanú al­vadt vérének élő emberi vérré való át­változásával Isten meg akarja értetni velünk, hogy Krisztus feltámadt és itt van velünk, s hogy az ő örök éle­tet adó vére mindenkor él és lüktet azokban a keresztényekben, akik megmaradnak a megszentelő kegye­lemben. Miért ne szólhatna hozzánk napjainkban a feltámadt Krisztus Szent Januárius vértanú vére által, így sürgetve minket, hogy térjünk meg, és higgyünk abban, hogy ő va­lóságosan jelen van az Euchariszti­ában?”

Jézus részesíteni akar min­ket feltámadásának teljességében, s ezért arra buzdít minket, hogy gyű­löljük meg a bűnt, hogy a bűnbánat szentségében álljunk fel minden bu­kásból, s hogy szívünk legyen tiszta, és maradjunk meg a megszentelő ke­gyelem állapotában.

Szent Januárius vércsodája tehát felszólítás, hogy élő hittel higgyük, hogy az Oltáriszentségben a feltámadt Krisztus van jelen. Jézus így szól hozzánk: „Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. Vagyis élő hittel higgyünk Krisztusnak az Oltá­riszentségben való jelenlétében és az örök életben.

67. „A modern idők a sátán uralma alatt állnak, és ez még inkább így lesz a jövőben! (…) A pokollal való összeütközést az ember nem képes felvállalni, még a legokosabb ember is elbukik. Egyedül a Szeplőtelen Szűz kapott ígéretet Istentől arra, hogy legyőzi a sátánt!” – mondta Szent Maximilian Kolbe.
68. A bűn nem hirtelen ölt társadalmi méreteket, hanem mindig valami alattomos „terv” szerint! →
69. A bűn elhatalmasodásával, annak következményei is elhatalmasodnak s kilép az egyén, a család, a közösség kereteiből és társadalmi méreteket ölt! Ez pedig a lelki- és az evilági élet szempontjából végzetes lehet! Erre figyelmeztet az apostol: „A bűn meg, ha elhatalmasodik, halált von maga után” (Jak 1,15). →
70. A bűn – ha szembe nem szállnak vele –, átlépheti az országhatárokat és az egész világon teret nyerhet, s következményei globális pusztulással fenyegethetik akár az egész emberiséget. Súlyos probléma, hogy az ember az élet eseményeiből nem okul, s az elhatalmasodott bűn elhatalmasodott következményeit, amelyet az egyre szabadabban működő sátáni erő szervez, természetes okokra vezeti vissza, s ezeket csupán természetes összefüggésükben értelmezi.
71. Az okkultizmusból megtérni nagyobb csoda, mint Lázár feltámasztása volt. Ám, ez sem lehetséges másként, mint Jézus Krisztus rendkívüli kegyelme által! →

A csodás jelenés

     Nehezen magyarázható, vagy előérzetnek fogható fel (amint később látni fogjuk), hogy Ropoly Ferenc plébános a szentkút feletti dombra egy nagy fakeresztet állított még 1859-ben.

Ez azért érdekes, mert a kegyhely újkori története, egy Csöbönyei József nevű ácsi születésű özvegyember nevéhez fűződik, aki 1861-ben jelentkezett Ropoly Ferenc plébánosnál, mint ferences harmadrendi szerzetes, hogy remeteségbe vonulna Szentkúthoz, ahol egy kis kápolnát is építene Szűz Mária tiszteletére.

A püspökség azonban nem egyezett bele a kápolna építésébe, így Csöbönyei egy maga által ásott barlangban kezdte meg remeteségét. (A barlang helyén épült kis remeteházat lásd az alsó kép bal felső részén!)

1862. augusztus 21-én azonban csodálatos dolog történt vele. Amint a szent kút környékét söprögette, megjelent egy fény-árnyék alak, akit ő Jézus nevével köszöntött, mire a jelenség megszólalt és ezt mondta:

»Én vagyok Gábriel főangyal Szűz Máriának követje, és hírül adatik Szűz Mária tisztelőinek, hogy a holnapi napon reggel 9 órakor a Boldogságos Szűz e kijelölt kedves helyen megjelenik, s kijelöli az Ő tiszteletére építendő kápolna helyét. A Szent Kúthoz való menetkor énekeltessék "Máriát dicsérni hívek jöjjetek" a Szent Kútnál pedig "Üdvözlégy Mária, kit az Isten Fia..." kezdetű énekeket. Ezen hírt vidd be a faluba, s mondd el amit láttál és hallottál." E szavak után az angyal eltűnt.« (Forrás: internet)

(folyt.)

A tudományos vizsgálat eredményeit nem kürtölik világgá!

     Fizikus és hematológus  szakemberek egyöntetűen állítják, hogy a jelenség a tudomány előtt rejtély, tudományosan megmagyarázhatat­lan, hogy a vér 305-től mostanáig morfológiailag változatlan állapot­ban maradt fenn, alvadtból folyé­kony halmazállapotúvá változik, és ezzel együtt megváltozik a térfo­gata és a tömege is, hogy aztán visszatérjen az eredeti, megalvadt ál­lapotba. A jelenség megismétlésére irányuló valamennyi laboratóriumi kísérlet kudarcba fulladt. A jelenlegi tudomány semmilyen módon sem képes megmagyarázni ezt a titokza­tos jelenséget.

Néha Szent Januáriusz megal­vadt vére a folyékonnyá válása során olyannyira megnöveli a térfogatát, hogy kitölti az egész ampullát, más­kor meg éppen hogy jelentősen csök­ken a térfogata. A tudósokat megdöb­benti, hogy a vér tömege is változik, változáson megy át a vér színe is az élénkvöröstől kezdve a sötét­vörösön keresztül egészen a sárgás­vörösig. Teljesen megjósolhatatlan a vér halmazállapot-változásának az időtartama is. Néha rögtön megtörténik, máskor eltart néhány percig, óráig vagy egy egész napig. Ehhez ha­sonlóan alakul vissza a vér alvadt ál­lapotba is. Mindezek a jelenségek el­lentmondanak a fizika törvényeinek.

Az ampullákat tudományos hitelességgel először 1902. szeptemberében prof. Raffaele Ianuario és dr. Gennaro Sperindeo vizsgál­ta meg spektroszkóppal. A tudósok nem nyithatták ki az ampullákat, mert azok masztixszal, pisztáciafá­ból nyert gyantával vannak lepecsé­telve. A masztix az évek során úgy megszilárdul, mint a kő, így az am­pullákat szét kellene törni ahhoz, hogy hozzájussunk a tartalmukhoz.

1902. december 22-én a vértanú vére épp folyékony állapotban volt, ami lehetővé tette a tudósok számára az ampullában levő folyadék spekt­roszkópiás vizsgálatát. Megállapították, hogy emberi vérről van szó.

1988. őszén Michele Giorda­no bíboros kérésére egy tudósok­ból álló csoport Luigi Baima Bollo­ne-nak, a Torinói Egyetem ismert professzorának vezetése alatt Szent Januáriusz vérét újabb spektroszkópiás vizsgálatnak vetette alá, és megerősítették az 1902-ben végzett kutatások eredményeit. Az elem­zése kimutatta, hogy az edénykékben hemoglobin található, tehát ütőérből származó, valódi, tiszta emberi vérről van szó, ami úgy viselkedik, mint az élő ember artériás vére. Ezzel telje­sen megcáfolták azt a feltevést, hogy a középkorban Szent Januáriusz vé­rébe olyan anyagokat tettek volna, melyek előidézik a vér folyékonnyá válásának és megalvadásának jelenségét.

A modern tudomány kénytelen hallgatni!

     Minden évben megismétlődik az a csoda, hogy a megalvadt vér folyékonnyá változik, ahogy a tudósok megállapították: élő ember artéri­ás vérévé. Ez a titokzatos átváltozás általában évente háromszor játszó­dik le: a május első vasárnapja előt­ti szombaton, szeptember 19-én, vagyis Szent Januáriusz vértanúha­lálának napján, valamint december 16-án, a Szent liturgikus ünnepén.

A székesegyházi kanonokok által ve­zetett krónika részletesen leírja az eseményeket. Több évszázad megfigyeléseiből kitűnik, hogy szeptem­ber 19-én majdnem mindig és azon­nal folyékonnyá változik a megalvadt vér. A többi dátumot illetően nincs semmiféle szabály: néha a megal­vadt vér rögtön folyékony vérré vál­tozott, máskor hosszan várni kellett, sőt, volt olyan is, hogy az átváltozás egyáltalán nem történt meg. Szent Januáriusz vérét egy ereklyetartó­ban őrzik, amelyben két ódon üveg­ ampulla van. A nagyobbik ellipszis alakú, és 75%-át tölti ki a vér. A kiseb­bik henger alakú, és csak kis mennyiségű vért tartalmaz. A szakértők szerint mindkét ampulla a 4. század­ból származik.

Szent Januáriusz vér-ereklyéjéhez számtalan nagy és látványos csoda is fűződik, mint pl. 1527-ben leállította a nápolyi nagy pestist.

És ami még látványosabb, 1631-ben kitört a Vezuv, és lávaömlés fenyegetett több lakott települést, különösen Nápoly városát! Ekkor körmenetben vitték szentünk ereklyéjét a Vezuv felé, mire a lávafolyam megállt!

Szent Januáriusz vérének szokatlan jelensége próbára te­szi a modern tudományt. A tudósok nagy talány előtt állnak, hiszen saját szemükkel láthatják, amint megváltoztatja a vér a színét, az állagát, a tömegét és a térfogatát. Ez az elképesztő jelenség időpontoktól, emberek jelenlététől, hőmérséklettől függetlenül megy végbe. A vér halmazállapota szilárdból csepp­folyóssá válik, akár 5 C, akár 32 C a hőmérséklet a székesegyházban.

A vértanú vére ugyanúgy megváltoztatja a halmaz­állapotát akkor, amikor sok ember van jelen, mint akkor, amikor csak néhány személy, vagy senki.

Tehát Szent Januáriusz vére halmaz­állapotának megváltozása nem függ az emberi elvárásoktól, a hőmérsék­lettől vagy egyéb külső tényezőktől, például 1976-ban Szent Januáriusz ereklyéjét nyolc napra nyilvánosan kiállították. Bár e napokban sokan imádkoztak buzgón és vártak feszül­ten a csodára, mégsem történt sem­mi Szent Januáriusz vérével.

     A képen Crescenzio Sepe bíboros, nápolyi metropolita a Szent Januáriusz vérét tartalmazó ampullát mutatja a híveknek. Világosan látszik, hogy az ampulla tartalma folyékony halmazállapotú.

A csodatevő Szentkút

     Csatka neve egy 1335-ös keltezésű záloglevélben szerepel először. Huszonkét évvel később Kont Miklós nádor adományából a pálosok kezdtek el itt építkezni. Az egyetlen magyar alapítású szerzetesrend kolostora a templommal, 1361-re készült el és Demeter veszprémi püspök szentelte fel az Irgalmasság Anyja tiszteletére. Egészen a török időkig virágzott a kolostor és a település is, ámde 1543-ban a muszlim hadak teljesen romba döntötték, és a környék elnéptelenedett. Csupán kietlen romos falak maradtak a templomból, egy 1779-es tanúsítás szerint.

A falut a hódoltság után Radoványi Özséb pálos perjel telepítette újra 1723-24-ben a Győrszentmártonból való 15 katolikus családdal, akik az elvadult bozótost és erdőt kiirtva szabadították fel újra termelésre a földet. Sajnos a pálosok többé már nem tértek vissza Csatkára, és helyettük a móri kapucinusok pasztorálták a környéket.

Építészetileg jelentős csatkai műemlék a falusi plébániatemplom, amelynek egyes részei még a XIV. századi pálos templomból maradtak fenn. A hajdani templom és a kolostor faragott kövei sok falusi házba kerültek beépítésre.

1747-ben már 226 lakosa volt a településnek, 1920-ban 853, 1960-ban 800, majd az erőszakos téeszesítés miatt egyre csökkent a lakosság száma, mígnem a 2007-es népszámláláskor már csak 340 lelket tartott nyilván.

Figyelemre méltó, hogy a lakosság arányától függetlenül, a 19. századtól kezdődően évi több ezer zarándok látogatja Csatka híres búcsújáró helyét, ahol minden év szeptember 8-án megünneplik a Kisasszony-napi búcsút, a szentkúti kegykápolnánál.

A csodatevő Szentkút közelében már a középkorban is állt kápolna, amelynek romjai a múlt században még láthatók voltak.

(Forrás: internet)  (folyt.)

62. Akad néhány ember, aki megzavar titeket és igyekszik elferdíteni Krisztus evangéliumát. (Gal 1,7) →

63. Egy keresztény kultúrájú embernek tudnia kéne, hogy a gonosz lélek minden bensőnkbe vezető utat ismer. Mégis sokan élnek a New Age propagálta keleti meditatív praktikákkal, a „tudattágítással”, a „gyógyító” reiki-cédulákkal (melyre nem tudni mi van írva!), az „energiaátadással”, „agykontrollal”, stb. Nos, eközben észre sem veszik, hogy hátat fordítanak Üdvözítőjüknek, s amikor tornyosulnak életükben, környezetükben a tragédiák, még ők kérdik vádlón: – Ilyenkor hol van az Isten? – holott azt kellene átgondolniuk, hogy hova keveredtek ők maguk, az Evangéliumhoz képest? →

64. Tudatában kell lenni annak, hogy az okkultizmus bármilyen formában való gyakorlása azt eredményezi, hogy az embert gonosz lelkek kezdik el irányítani, miáltal 'szabadgondolkodás-tudat' és gyalázatos gondolatok jelennek meg, karöltve az imádság és a szentségek elutasításával. Ennek következtében szomorúság, depresszió, különféle kényszerek, öngyilkos és gyilkos vágy, ördögi késztetések lépnek fel – akár a megszállottságig fajulva.→

65. A gonosz lelkek ravaszak, mert természetfeletti intelligenciával rendelkeznek. Az emberi élet jövőjébe és esélyeibe is van betekintésük – amelyről fogalmunk sincs –, s ilyen szempontból előnyben vannak. A jó nevében előnyösnek mutatnak végzetes dolgokat. Éginek tűnő hamis üzeneteket terjeszthetnek övéikkel. Az igazságot elferdítik és hazugok. Igyekszenek bebizonyítani, hogy az ember valójában porban fetrengő féreg (ld. a megszállottak riasztó viselkedését)! Ha egyén vagy közösség részéről jószándékot látnak, ott igyekszenek zavart és elbizonytalanodást kelteni, s az embert folyamatosan próbálják becsapni azzal a fáradatlan céllal, hogy megkötözzék vagy egészben a hatalmukba kerítsék, félelemben tartsák. Eredménnyel védekezni, csak gyakorló szentségi élettel vagyunk képesek, melyeket éppen ezért kaptuk az Úrtól!

66. Pogány istenségek és állatövi képek, souvenir totemek, ezoterikus irodalmak lakásunkban való tartása, miként a ma divatos „atlantiszi gyűrű” viselése, a megrögzött tévézés és gonosz célú internetezés, súlyos károkat okoz személyiségünkben, a családunkban, de még szélesebb környezetünkben is! Fokozottan érvényesek ezek a „transzcendentális meditációval”, a Silva-tréninggel élőkre, a reiki medált viselőkre és a havy-metal rajongókra! →

A feltámadás jele

     Természetes módon nincs magyarázat erre a jelenségre, mert a történelem folyamán kiderült, hogy sem időponthoz, sem külső körülményekhez nincs kötve. Nemcsak a fej-ereklye jelenlétében, nemcsak nagy sokaság körében történik meg, még csak a mondott dátumokhoz sincs kötve, mert máskor is, a fej-ereklyétől távol és néhány szemlélő szeme láttára is megtörténik. Minden próbálkozás zátonyra fut, amely e jelenséget meg akarja magyarázni.

A 16. század óta a legkülönbözőbb okfejtésekkel próbálkoztak kritikus elmék: a csalástól az okkult jelenségekig mindent próbáltak fölhozni a csoda ,,megmagyarázása'' érdekében. Azt is mondták, hogy az egész jelenségnek semmi köze sincs az emberi vérhez. Miután azonban már ismerték a vér összetételét, 1902-ben két professzor a szeptemberi csoda után megvizsgálta a folyadékot, és azt találta, hogy az rendes emberi vér, és alvadása is ugyanúgy történik, ahogy a friss vér szokott megalvadni.

Ráadásul a csoda nemcsak Nápolyban, hanem egyidejűleg Pozzuoliban is történik, abban a templomban, amely a hagyomány szerint a kivégzés helye fölé épült. Sőt, magánszemélyek birtokában is van néhány apró vérrög, amellyel ugyanúgy megtörténik a csoda, mint a főtemplom ampulláiban őrzött vérrel.

A csoda első hiteles leírása 1389. augusztus 17-éről származik. Azóta gazdag dokumen­táció halmozódott fel, mely arról ta­núskodik, hogy egészen napjainkig Szent Januáriusz csodás vére, végsősoron a feltámadás jele számunkra, vagyis hogy a földi halállal nem ér véget az ember élete!

Nápoly népe a város fő patrónusaként tiszteli a vértanú püspököt, és a csoda bekövetkezését a következő hónapok kedvező vagy kedvezőtlen előjeleként értelmezik.

– A menekülteket kiknek kéne befogadnia?
A menekültek országát kiknek kéne támogatnia?
– Az igazi kérdés abban áll, hogy a mai menekültek országát kik zsákmányolták ki (népüket irgalmatlanul irtva) sok száz éven keresztül? Magyarország soha nem gyarmatosított, sőt amikor tehette, támogatta (és támogatja) a krízisbe került országokat!

     Tizenöt Mária-kegyhely vesz részt az első világméretű eucharisztikus Mária-körmeneten Írországban
Június 13-án az Észak-írországi Derry Cityben,, a Fátimai jelenések és Páduai Szent Antal ünnepének alkalmából 6000 ember vett részt egy eucharisztikus Mária körmeneten

Az imaesemény egy világméretű eucharisztikus körmenetet indított el, amely a Boldogságos Szűzanya tiszteletére indult, több mint 550 plébánia és hat kontinens 15 kiemelkedő kegyhelyének képviseletével. A szervezők szerint ez volt az első egyesült és összehangolt globális eucharisztikus Mária körmenet.

A résztvevő Mária-kegyhelyek között volt Knock, Fátima, Lourdes, La Salette és Pontmain, Garabandal, Beauraing kegyhelyek, valamint Lúcia nővér Coimbra kolostora Portugáliából.
Eucharisztikus körmenet már 2025 februárjában és novemberében is volt Derryben, és gyümölcse a miselátogatások és a hivatások számának növekedése. Ezen nagyméretű imaesemények célja, hogy segítsenek visszavezetni fiatalokat Istenhez – nyilatkozta az egyik szervező az EWTN Newsnak.

„A megtérések számának növekedését és a hit felemelkedését tapasztaltuk a helyi Z generációs lakosság körében, hogy mindez röviddel azután történt, hogy Eamon Martin érsek, 2025 júniusában újra felajánlotta Írországot Jézus Szentséges és Mária Szeplőtelen Szívének  június 6-án.”

Forrás: bounce.nl.mariedenazareth.com (szerkesztett változat)

59. A lélek mélye – ahol a szabad elhatározások születnek –, nem közelíthető meg a démonok számára. Az embert csupán teste és lelke határterületein, a pszichén keresztül próbálhatják befolyásolni. Egyedül a halálos bűn helyezi az emberi személyt mindenestül a sátán hatalma alá, akinek legfőbb célja, hogy halálos bűnbe vigye a lelket, mely az Isten elveszítéséhez, az örök kárhozathoz vezet. De igyekszik egyéb módokon is ártani; ott támad, ahol csak tud. A démoni zaklatás – mint olyan –, nem veszélyes ha nem ijedünk meg tőle. Voltaképpen az ijedezés és fantáziálás sokkal, de sokkal ártalmasabb. →

60. Az ördög kihasználja az emberi ösztönöket, szemérmetlenségre és közönségességre késztet! →

61. Sokan, önként kerülnek a gonosz rabságába. Különösen veszélyesek az energiaátadásos, bioenergetikusi és a paranormális gyógymódok, melyek által gonosz eredetű energiákkal kerülhetnek kapcsolatba. Csodálható-e, ha mára szembesülünk azon ijesztő ténnyel, hogy megjelent az az embertípus, aki tudatosan el akar kárhozni, hogy urához a sátánhoz mehessen! Csak reméljük, hogy többségüknek fogalmuk sincs a Szeretet Istenéről, a bűn és a kárhozat mibenlétéről, vagyis „nem tudják, hogy mit cselekszenek”! Ebből következően elengedhetetlen, hogy ne evangelizáljuk őket és fáradatlanul ne küzdjünk a sátáni törekvésekkel szemben, kérve Isten segítő kegyelmét! Mert „nem annyira a test és vér ellen kell küzdenünk, hanem a fejedelemségek és hatalmasságok, ennek a sötét világnak kormányzói és az égi magasságoknak gonosz szellemei ellen” (Ef 6,12). →

Isten igazolja övéit!

     A ha­lálbüntetés végrehajtása előtt Janu­áriusz püspök letérdelt, és röviden így imádkozott: „Mindenható Uram, Istenem, kezedbe ajánlom lelkemet!

Ezután bekötötték a szemét, s ő mély békével fogadta a halálbüntetést.

A hagyomány szerint egy bátor, jámbor keresztény nápolyi asszony fölfogta két kis edénybe a vértanú püspök vérét. Sokáig magánál őrizte, majd amikor már nagyon öreg lett, 389-ben átadta az ereklyét a nápolyi egyháznak. És ekkor történt először a csoda: a nápolyi hívek körmenetben vonultak ki a vér-ereklye fogadására, és magukkal vitték Januarius püspök fejereklyéjét is. Amikor a két ereklye találkozott, a beszáradt vér folyékony lett. Azóta Nápoly és a környék lakosai Szent Januáriuszt tartják a fő patró­nusuknak.

Az alkalmasint megismétlődő csodálatos jelenség abban áll, hogy Szent Januáriusz ampullákban őrzött, összeszáradt vére időről időre folyékonnyá válik, fölbuzog és friss, oxigéndús vérré változik.

Két nagy ampullát Nápolyban őriznek: a nagyobbik ovális keresztmetszetű, köbtartalma kb. 60 cm3 a kisebbik hengeres, köbtartalma kb. 25 cm3. Általában a május első vasárnapja előtti szombaton és szeptember 19-én történik a csoda, és megmarad nyolc napon át mindkét ünnep után. Utána a megalvadt vér ismét teljesen beszárad.

Szent Januáriusz „vércsodája” az örök élet létezésére is rámutat, és arra szólít fel minket, hogy higgyünk az igazságban, hogy Jézus feltámadt, és minden ember teste is feltámad az utolsó ítélet napján, „akik jót tettek, azért, hogy feltámadjanak az életre, akik gonoszat tettek, azért, hogy feltámadjanak a kárhozatra” (vö. Jn 5,29). És bizony a feltámadt Krisztus nagy jeleket és csodákat tesz Szent Januáriusz közbenjárá­sára. Minden évben megismétlődik a szent vértanú vérének „újjáéledé­se", és ahogy azt a krónikák bizonyít­ják, mindazok, akik bizalommal könyörögnek az Úr végtelen irgalmáért imádságban, a Bűnbánat Szentségé­ben és az Oltáriszentség vételével, megszabadulnak a gonosz lelkektől, és testben-lélekben meggyógyulnak.

Az erdő csendes mélyén

     A zarándok, aki Magyarország ősi kegyhelyeit látogatja, imádságos szívvel elmerülve a hely történetében, könnyen felviláglik előtte az Istenanya történelmi léptékű lélekmentő harca a megtérésünkért!

A Mária-jelenések ismeretében elmondható, hogy a Szent Szűznek soha nem voltak és ma sincsenek kitüntetett „címzettjei”, mert mindenkit hív, aki értesül édesanyai kéréséről, segítő szándékáról.

A Szűzanya arra biztat, hogy minden ember, minden család és közösség, aki hallja szavát, vegye személyes meghívásnak Szent Fia meglátogatását még a legrejtettebb kegyhelyen is! Ilyen zarándokhely a Csatka-Szentúti Kápolna is, melyet nem csak erdei rejtettsége tesz misztikussá, de a csodatevő vizéhez való zarándoklatok múltba vesző homálya is!

Csatka község Komárom megyében a Bakony északi részén egy festői szépségű völgyben terül el, 259 m magasságban. A községtől egy kilométerre lévő, az erdő mélyén meghúzódó zarándokhely nem csupán az elmélyülésre, bűnbánatra, rózsafüzér imára és testi-lelki gyógyulásra hív, hanem az Istennel és embertársainkkal való kibékülésre is!

És ebben fejeződik ki Mária édesanyai pedagógiája azzal, hogy a Küzdő Egyházban élő gyermekeit, Szent Fia béke-zászlaja alá „toborozza”!

(Forrás: internet) (folyt.)

55. A Magyar Kurírból: A CNA kérdésére, hogy hol lehet tetten érni a Gonosz jelenlétét a társadalomban, Chaput érsek így válaszolt: „Amerikában az egyik legmarkánsabb megnyilvánulása az észrevétlenül mindenhová beférkőző, csábító internetes pornográfia, amely életeket tesz tönkre, mégis alig beszélünk arról, hogyan lehetne védekezni ellene. Az érsek a válást és a házasság újra definiálását is a Sátán térnyerésének nevezte. „Minden statisztika azt mutatja, hogy ép testű-lelkű utódok férj és feleség stabil kapcsolatából születnek, mégsem lehet ezt ma a fenti problémákat kifogásolni anélkül, hogy szabadság- és igazságellenesnek ne bélyegeznék az embert. Olyan alapvető emberi értékek, mint a tisztaság és a családi élet, az emberek szemében idejétmúltnak tűnnek a sok hazugság, a Gonosz szemfényvesztése következtében. Még a katolikusok sem mernek kiállni az igazság mellett; félünk, hogy régimódinak tartanának."

56. Az ördöngösség jelei: (nem tanult) nyelveken való beszéd, emberfeletti erő, feltűnően mocskos trágárkodás.

57. Olaszországban, nemrég egy fiatal lánynál sátánista „imakönyvet” találtak, mely utasításokat tartalmazott a sátánnak való önfelajánlásról, felsorolva az áldozati- és öngyilkossági módozatok valamennyi módját. Sajnos, a fiatalkorú gyilkosok és öngyilkosságok száma valóban növekszik! Feketén-fehéren látni kell, hogy Isten az élet Ura, a sátán pedig a halálé. Szent Ágoston szerint, ha Isten féken nem tartaná a sátánt, valamennyiünket azonnal elpusztítana! →
58. Sajnos, fiataljaink ma mindent megkapnak szüleiktől, csak a hitet nem! Ezért a destruktív és okkultista szekták terjedésének oka a hittani alaptudás hiánya és az ifjúkori kíváncsiság. Az ezotéria nem vallás, csak az összezavarás eszköze. Sajnos a média egyre fokozza a érdeklődést a mágikus és fantasztikus fikciók iránt, melyek hamis vágyakat keltve, lassan megmételyezik a lelkeket. Az erre való hajlamot idejekorán előkészítik a mágikus „gyermekmesék”, az erkölcsromboló filmek, az ezoterikus olvasmányok s a szekták alattomos propagandái.

(Alul, Charles Chaput, denveri érsek)

Atyai örökhagyás

     Egy vagyonos apa és fia különösen értékes festményeket gyűjtöttek. Mindenféle művészeti irányzat megtalálható volt a gyűjteményükben Raphaeltől-Picassóig. Gyakran leültek együtt és csodálták a nagyszerű munkákat.
     A vietnami háború kitörésekor, a fiút elvitték katonának. Bátran és hősiesen mentette társai életét, mígnem egyik bajtársa mentése közben halálos golyó érte. Az apát mélyen megrázta egyetlen fia elvesztése.
     Hónapokkal később, épp Karácsony előtt kopogtattak és egy fiatalember állt az ajtóban, hatalmas csomaggal a kezében. Így szólt:
– Uram, ön csak közvetve ismer engem, mert én vagyok az a katona, aki a fia áldozatának köszönheti az életét. Aznap sok embert mentett meg. Éppen engem vitt biztonságba, mikor egy golyó szíven találta. Jó bajtársak voltunk és ő gyakran mesélt nekem önről és a művészet iránti szeretetükről. Ehhez szeretnék hozzájárulni a magam módján! Fogadja el tőlem ezt az általam festett képet, melyről tudom, hogy nem nagy valami, hiszen nem vagyok művész, de azt hiszem a fia szeretné, ha megtartaná! – fejezte be megrendülten a katona.
     Az apa kinyitotta a csomagot és egy a fiáról készült portré tekintett rá. Egészen megrendülve csodálta, hogy a fia bajtársa, mennyire jól ragadta meg a fia személyiségét. Az apa szemei teljesen megteltek könnyel, megköszönte neki a képet és felajánlotta, hogy kifizeti.
– Ó nem uram! Hisz' hogyan fogadhatnám el én, aki soha nem tudom visszafizetni a fia áldozatát, úgyhogy ez ajándék! – s az ismerős-ismeretlen katona ezzel el is búcsúzott. Eltűnt épp úgy, ahogyan érkezett.
     A gazdag ember egy jól látható helyre akasztotta ki a fia portréját, így ha látogatók jöttek hozzá, mindjárt a fia arcképe volt az első, amit alaposan bemutatott nekik a kollekcióból.
Néhány hónappal később azonban ő is meghalt.
     A végrendelete szerint, sor került a képek elárverezésére. Sok befolyásos, gazdag ember és műkereskedő gyűlt össze és izgatottan várták, hogy megvehessék az értékes festményeket. A teremben a kikiáltó mellett, a fiúról készült kép volt előtérbe helyezve, és az aukció izgatott résztvevőinek nem is kellett sokat várakozniuk, mert csendet koppantott a kalapács.
– Az árverést ezzel a képpel kezdjük! – hangzott el az árverező szájából.
– Ugyan ki akarja megvenni ezt a képet? – kiáltott valaki hátulról. – mindenkit a híres képek érdekelnek! Hagyja ezt, lépjünk tovább!
     Az árverésvezető azonban hajthatatlan maradt és folytatta.
– Ennek a képnek a kikiáltási ára 100 dollár! Ki kezdi el az ajánlást, 200$-ért?
     Egy újabb hang kiáltotta mérgesen:
– Nem azért jöttünk, hogy ezt a képet vegyük szemügyre! Mi neves festményeket akarunk! Gyerünk már az igazi képekkel!
     De az árverésvezető tovább folytatta: – A fiú, a fiú! Kinek kell a fiú! Hölgyeim és uraim?
     Végül megszólalt egy ember a terem hátuljából, aki egyébként hosszú ideig volt az elhunyt és fiának kertésze. Nem túl módos ember lévén, ő még 100 dollárt sem tudott ajánlani a képért, jóllehet kifejezetten örült volna neki, mert számára sokat jelentett a fiú. Így szólt: – Elviszem 50 dollárért!
– Ki ajánl érte 60$-t?" – kérdezte az árverező.
– Adja neki oda 50$-ért, aztán, nézzük a mestereket! – szóltak többen.
     De az árverező csak erősködött: – 50$ az ajánlat, ki ad érte 60 dollárt?"
     A terem, egyre csak zúgolódott és már türelmetlenkedni kezdett. Úgyhogy az árverésvezető hatalmasat csapott a kalapáccsal: – Először, másodszor, harmadszor! Eladva 50 dollárért!
     Egy ember a második sorból közbekiáltott: – Na végre! Gyerünk már a többi képpel!
     Az árverésvezető azonban higgadtan letette a kalapácsot és kijelentette: – Hölgyeim és uraim, az aukciónak ezennel vége!
– És mi lesz a festményekkel? – értetlenkedett a tömeg.
– Sajnálom hölgyeim és uraim, de amikor felkértek az aukció levezetésére, egy végakarati feltételt is szabtak, melyet nem ismertethettem önökkel a megnyitáskor. A közjegyzőileg hiteles végrendelet szerint ugyanis, kizárólag a "Fiú portréja" volt az aukció tárgya! Aki a fiút megveszi, az örökölheti az egész vagyont, beleértve a festményeket is. Tehát a fiúval átruházódott minden! – sajnálkozott némi kajánsággal az árverésvezető.

     Isten Fia életét áldozta értünk, a mi üdvösségünkért, és az Ő "hagyatéka" a MEGVÁLTÁS, mely által az Őt követőknek megnyílt az örök üdvösség lehetősége. Az Atya tehát a történethez hasonlóan azt mondja: »Akié a Fiú, azé minden«!

Ne féljetek azoktól, akik megölik a testet, de a lelket nem tudják megölni. (Mt 10,28)

     A 7. századi vértanúakták szerint Januáriusz és társainak adatai meglehetősen hézagosak. De annyi tudható, hogy 305-ben a fiatal püs­pök elhagyta Beneventót, és aposto­li körútra indult Campaniában, majd Pozzuoliba. Ezen a területen már számos keresztény közösség élt, s nekik szükségük volt hitük megerősítésére a kegyetlen ke­resztényüldözés közepette. Tudjuk, hogy korábban Szent Pé­ter tartózkodott Pozzuoliban, innen folytatva az útját Rómába. Az Apostolok Cselekedeteiből (28,14) pedig megemlíti, hogy Szent Pál 61-ben jött Pozzuoliba, és pár napot az ottani keresztények között töltött.

Sossus, a Miseno-i diákonus megtudta Januáriusz püspök Pozzuoliba (Puetoliba) való érkezését, és nagy titokban többször felkereste, ám sajnos a Cumana-i Szibillához zarándokló pogány tömeg igen ellenséges volt a keresztényekkel, és így Sossust, minden óvatossága ellenére fölfedezték. Beárulták Dracontius bírónak, aki bebörtönöztette. Ekkor Januáriusz és két kísérője elment a bíróhoz, bizonyítandó Sossus ártatlanságát, kérelmezve, hogy bocsássa szabadon. Ebből természetesen kiderült, hogy ők is keresztények, és mindhármukat letartóztatták. Januáriusz püspök a kihallgatás során habozás nélkül meg­vallotta hitét Jézus Krisztusban, az egy igaz Istenben, aki emberré lett, hogy üdvözítsen minket.

Dracontius bíró halállal fenyegette meg a püspököt, arra akarta kényszeríteni, hogy ta­gadja meg a Krisztusba vetett hitét és mutasson be tömjénáldozatot a ró­mai isteneknek. Ám Januáriusz püspök ezt határozottan elutasította és kije­lentette, hogy inkább meghal, mint­sem megtagadja a feltámadott Urat, aki a boldogság és az örök élet egye­düli forrása. A tár­sai és saját maga nevében kijelentet­te, hogy készek vértanúhalált halni. „Krisztus­sal egyesülve nem félünk semmilyen szenvedéstől, amit emberek akarnak okozni.”

A bíró még egyszer felajánlotta ne­kik az azonnali szabadon bocsátást, azzal a feltétellel, hogy tömjénáldo­zatot mutatnak be. Januáriusz püspök és két társa ezt elutasították! Ekkor a bíró kimondta a halálos ítéletet: vessék a foglyokat vadállatok elé a Puteoli (Pozzuoli-i) amfiteátrumban. Dracontius bíró az ítélet kimondásakor megvakult, Januarius azonban meggyógyította, s a bíró ekkor módosította ítéletét fővesztésre.

Miközben a vesztőhelyre kísérték a püspököt és most már három társát, a puteoli egyház diákonusa, Procolus és két hívő, Eutüchész és Acutius tiltakozott az igazságtalan ítélet ellen. Erre őket is melléjük társítva, lefejezték.

Egy másik történet szerint, megtörtént a vadállatok elé dobásuk, ámde a bestiák nem támadták meg áldozataikat. Ezért Januáriusz püspököt hat társával végül lefejezték. Halálának napja 305. szeptember 19-e, a Jeromos-féle Martirológium szerint.

Tiszteletét a 4. század óta őrzi a hagyomány. Relikviáját 835-ben Nápolyból Beneventbe vitték, de 1491-ben visszaadták őket Nápolynak. A római naptárba 1586-ban vették föl ünnepét.

Ez az imádság a Garganó-i Szent Mihály kegyhelyen olvasható!

Az angyali karok csodálatosan nemes Hercege, a Magasságbeli jeles harcosa, akiben buzgó szeretet ég, lángol az Úr dicsőségéért, az engedetlen és lázadó angyalok rémülete, minden igaz angyal szerelme és gyönyörűsége, drágalátos Szent Mihály Arkangyalom!
Szeretnék igaz tisztelőid és szolgáid közé tartozni, és ezért ma Neked ajánlom, Neked ajándékozom és Neked szentelem magam.
Hatalmas, őriző oltalmad alá helyezem magamat, családomat és mindazt, ami csak hozzám tartozik.

Kicsi az én szolgaságom felajánlása,
hiszen nyomorult bűnös vagyok,
de fogadd szívesen szívem szeretetét.
Emlékezz, hogyha a mai naptól védelmed, 
pártfogásod alatt állok,
akkor segítened kell egész életemben!
Szerezd meg nekem
sok és súlyos bűnöm bocsánatát,
a kegyelmet, hogy teljes szívemmel
szeressem Istenemet, édes Üdvözítőmet, Jézust,
Édesanyámat, Máriát,
és eszközöld ki számomra azokat a segítségeket,
amelyekre szükségem van,
hogy eljussak a dicsőség koronájához!

Védj meg engem mindig lelkem ellenségeitől,
különösen életem utolsó pillanataiban!

Jöjj el akkor, ó, dicsőséges Herceg,
segíts engem a végső küzdelemben
és hatalmas fegyvereddel taszítsd távol tőlem, 
a pokol szakadékaiba
azt a törvényszegő és gőgös angyalt,
akit egykor az égi ütközetben legyőztél!

Szent Mihály Arkangyal,
védelmezz minket a küzdelemben,
hogy az utolsó ítéletkor el ne vesszünk! Amen.

Kérdés: Hogyan kerül valaki a Sátán hálójába?
Amorth: Sokféle oka lehet, ami miatt valaki az ördög általi szenvedés áldozatává válik. Van, amikor az illető javát szolgálja (ismerünk ilyeneket a szentek életéből), de előfordulhat a bűnben való makacsság miatt is vagy átok miatt, továbbá ha valaki odaígérte magát a Sátánnak vagy okkultizmussal foglalkozott.

Kérdés: Milyen megfigyelni egy exorcizmust?
Amorth: Emlékszem egy írástudatlan bácsira, aki az exorcizmus alatt folyékonyan angolul beszélt, úgyhogy tolmácsra volt szükségem. Vannak, akik emberfeletti erővel bírnak, mások a padló felett lebegnek, vagy nem lehet őket a széken megtartani. Azonban az ördög jelenlétéről csak bizonyos feltételek esetén beszélek.

Kérdés: Önnek soha nem ártott a Sátán?
Amorth: Amikor Poletti bíboros felkért, hogy legyek exorcista, magamat az Istenanya oltalmába ajánlottam, kértem, hogy rejtsen el a köpenyébe. Sajnos e felajánlást nem sokan teszik azok közül, akik valami tisztséget elnyernek. A Sátán gyakran fenyegetett, azonban nem ártott. Nem csoda, ha a sátán a papságot és az Egyház vezetőit célozta meg leginkább, mint ahogyan a politikai és gazdasági élet vezetőit is. De hála Istennek, itt van a Szentlélek, aki oltalmazza az Egyházat: „a pokol kapui nem vesznek erőt rajta”. A bukások, az árulások ellenére sem. Ne lepjen meg senkit, hisz' az első áruló egy apostol volt, aki igen közel állt Jézushoz: Iskarióti Júdás. De az Egyház megy tovább a maga útján. Megoltalmazza a Szentlélek, s ezért a Sátán törekvései csak rész sikereket ér el. A Sátán meg tud nyerni egy-egy csatát, fontosakat is, de sohasem a háborút.
(vö. a „30 Tage In Kirche und Welt” fi. 2001. júniusi sz.)

Kérdés: Mi a véleménye, a sátánizmus terjedéséről?

Amorth atya: Amikor csökken a hit, terjed a babona. Vagyis, aki elhagyja Istent, az megadja magát az okkultizmusnak. Az egykor katolikus Európából félelmetes méretekben tűnik el a hit, s ennek a következménye, hogy varázslók, kártyavetők, sátánista szekták élik virágkorukat. A sátánkultuszt pl. olyanok, mint Marilyn Manson, a sátánista rockon keresztül terjesztik. De a gyermekeket sem kímélik olyan filmekkel, melyek varázslásra és sátánizmusra tanítják őket. Közkedveltek a spiritiszta szeánszok, amelyeken halottakat idéznek, akár TV-n rádión, sőt telefonon is. Ennek jellemzője az automata írás. Az ember egyszerűen már maga válhat médiummá. A tanulók 37%-a legalább egyszer részt vett asztaltáncoltatáson. Az egyik iskolában, ahová előadni hívtak, elmondták a diákok, hogy hittanórán is csinálták, de a hitoktató nem talált benne kivetni valót.

Kérdés: De hát működik ez?
Amorth: Nincs különbség fekete és fehér mágia között. Amennyiben a mágia működik, az mindig az ördög műve, mert a sátánizmus az okkultizmushoz kötődik. Az efféle dolgokkal való foglalkozás, mindig nyitás az ördög felé. És nem is kell sokáig hívogatni. Egyes gyilkosságoknál világosan kimutatható a sátáni befolyásoltság, még ha a hatóságok igyekszenek is ezt elhallgatni.

Kérdés: Hogyan vezethet ennyire félre valakit a Sátán?
Amorth: Egyszerű módszerrel! A sikerre, a hatalomra és az érzékiségre, e három legnagyobb szenvedélyre épít a Sátán. Elhiteti, hogy nincs pokol, nincs bűn, csak egy tapasztalásról van szó, amelyet át kell élni.

Kérdés: Hány ilyen esettel került kapcsolatba?
Amorth: Az első száz után abbahagytam a számolást.

     A Szentírás szerint Dávid király családjából származó Máriának az angyal véget nem érő királyi széket ígér az Angyali üdvözletben.

     Csillagkoronával tűnik fel a Jelenések könyvének Napbaöltözött Asszonyaként.

     Az efezusi zsinat (431) a Szent Szüzet mint „Isten Anyját” a Királyok Királyának Anyjaként szentesítette.

     XII. Piusz pápa 1954-ben rendelte el Világ Királynője címét és ünnepét először május 31-re (a magyar Natália nővér magánkinyilatkoztatása nyomán), majd az Egyház később augusztus 22-re tette át .

     Szűz Mária a Magyarok Nagyasszonya — egyben a Világ Győzelmes Királynője —, egyúttal Magyarország Örökös Királynője, a Magyar Szentkoronának pedig jogos birtoklója. A Szent Korona tan a Regnum Marianum eszméjében tükröződik és a magyarság engesztelő küldetésében valósul meg.

Isten Anyja jogosan tart igényt arra, hogy királynőként ismerjük el és így is szólítsuk meg, így hódoljunk előtte. Fatimában a Szűzanya világosan ki is nyilvánította, hogy az utolsó időkben csak az ő Szeplőtelen Szíve segíthet az emberiségen.

     Nekünk magyaroknak jutott az a megtisztelő kiváltság, hogy a világ megmentésének eszközeit: a Natália nővér Magyar Engesztelése és a Szeretetláng túláradó kegyelmi eszközeit bízta ránk! »Magyarország nem pusztul, hanem tisztul!« (Nyilatkoztatta ki, mint a Világ Királynője Natália nővérnek)

     »Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat) és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni, ez Szívem Szeretetlángja. Nagyon kérlek fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra.« (vö. Szeretetláng Lelki Napló I/37)

     Beigazolódni látszik Montforti Grignon Szent Lajos jövendölése: »Szűz Máriának az utolsó időkben mindinkább előtérbe kell lépnie irgalmassággal, erővel és kegyelemmel: irgalmassággal, hogy a szegény bűnösöket és eltévelyedetteket a katolikus Anyaszentegyházba vezesse és szeretettel visszafogadja. Erővel és hatalommal Isten ellenségeivel, a megátalkodott bálványimádókkal, szakadárokkal, mohamedánokkal, zsidókkal és istentelenekkel szemben, akik félelmetes módon látnak majd hozzá, hogy mindazokat, akik ellenük vannak, rábeszéléssel vagy fenyegetésekkel félrevezessék és elbuktassák. Utoljára pedig kegyelemmel kell közelednie, hogy Jézus Krisztus vitéz harcosait és hű szolgáit, akik érte küzdenek, bátorítsa és támogassa«. (Tökéletes Mária-tisztelet 50/f)

     És valóban, most az utolsó időkben személye egyre nagyobb jelentőséget nyer. Szomorú lenne, ha pont mi − az Ő Népe −, feledkeznénk meg istenanyai és királynői hatalmáról!

A keresztény áldozatok vére, az Egyház győzelmének biztos záloga!

     Szent Januáriusz (olaszul San Gennaro) Beneventó vértanú püspökének születési ideje és helye ismeretlen. Egyedül 305-ben történt vértanúhalála ismert, mely a legkegyetlenebb keresztény-üldö­zés idején, Diocletianus császár ural­ma alatt történt. Sajnos, csupán nyolc évvel később 313-ban, Constantinus császár ediktumával, teljesen megszűnt a keresztény-üldözés és biztosítva lett a keresztények vallásszabadsága.

A 3-4. század fordulóján a kereszténység még súlyos üldöztetést szenvedett, ennek ellenére rend­kívül gyorsan terjedt. Diocletianus uralkodásának idején a Római Birodalom 120 tartományá­ban néhány millió keresztény élt, és már 1800 püspöki székhely volt. A császár 303 és 304 között egy egész sor rendeletet adott ki, melyek­ben elrendelte az összes keresztény templom és szent könyv megsemmi­sítését. Elrendelte, hogy tartóztassák le és kényszerítsék aposztáziára (hit­ tagadásra) a püspököket és a papokat, és megfosztotta a kereszténye­ket minden polgári joguktól. Ezek a legkegyetlenebb keresztény-üldö­zésekhez tartoztak. Ahhoz, hogy egy keresztény megmeneküljön a halál­ büntetéstől, nyilvános tömjénáldo­zatot kellett bemutatnia a római is­tenek és a császár istenségének tiszteletére, ezzel kifejezve, hogy tel­jesen aláveti magát a császár hatal­mának. Aki ezt teljesítette, az ún. li­bellust kapott, vagyis igazolást arról, hogy a birodalom lojális alattvalója, és helyes a vallási meggyőződése. Ha va­lamelyik keresztény nem volt hajlan­dó tömjénáldozatot bemutatni az isteneknek, azt azonnal halálra ítélték, melynek végrehajtása előtt az elítélteket kegyetlenül megkorbácsolták. Az elítéltekre lefejezés, keresztre feszítés, felnégyelés, máglyahalál, vagy vadállatok elé vettetés várt. A vértanúk testét álta­lában nem adták át a rokonoknak, hanem folyóba dobták vagy kutyák­nak adták eleségül. Azt a néhány keresztényt, aki megúszta a halálbün­tetést, szardíniai bányákba küldték kényszermunkára.

KNOCK 7 perc I. rész https://youtu.be/qcTsfFSFeI0

KNOCK 7 perc II. rész https://youtu.be/K7jWeykVdig

 (Ha link nem nyílik meg, ez nem a szerkesztőség, hanem a szolgáltató részéről feltételezhető akadályoztatás!)

"Testvérek, veletek kapcsolatban meg vagyok győződve arról, hogy ti is telve vagytok jósággal, bővében vagytok az ismeretnek és képesek vagytok figyelmeztetni egymást. Itt-ott merészebben írtam nektek, testvérek, hogy emlékeztesselek titeket bizonyos dolgokra. Annak a kegyelemnek erejében tettem ezt, amit Isten adott nekem..." (Róm 15,14-15)

     Több privát üzenet érkezett hozzám, nevezett cikkeim esetenkénti irónikus megfogalmazásaival kapcsolatban. A levelekre válaszoltam, itt csupán a lényegesebb vádakra és kérdésekre kívánok nyilvánosan reagálni, egyben azt is megválaszolva (kérdezetlenül), hogy miért foglalkozom ÉN egyáltalán ezekkel a sajátos témákkal!
     A némi gúnyt illetően, kétség kívül itt-ott merészebben írtam, de visszakérdeznék: Ha kedvesen és hízelgőn méltatnám egyes látnokocskák sürgető üzeneteit, vajon eleget tehetnék-e a kegyelem ereje által azon benső lelkiismeretemnek, mely az elburjánzó üzenetek iránti óvatosságra intenek (engem) és arra késztetnek, hogy másokat figyelmeztessek a veszélyeire? Ez persze nem jelenti azt, hogy minden üzenetet hamisnak tartanék! Mert ha egy részük igaz is, azok legfeljebb kisebb közösség tájékoztatására szolgálnak és korántsem a hívek széles táborának! Tartalmuk esetenként szép és találó annak okán, hogy ismételgetik az eddig is ismerteket (La Salette; Fatima; Garabandál; Szeretetláng stb. üzenetrészeit). Sajnos azonban nagyon úgy néz ki, hogy mára az "égi üzenetek", illetve a látnokok elszaporodása az egyik legtipikusabb vonása korunk lelki és politikai légkörének! Bátran tehetik, mert szabad a sajtó és ingyenes az internetes közlés! Politikai légkörön azt értem, hogy "bizonyos körök" valamiképp ösztönzik és bizonyára finanszírozzák is az egészet! Azzal a nyilvánvaló céllal teszik ezt, hogy zavart keltsenek és megosszák a hívők társadalmát, széthúzást generálva az üzenetek vak követői és az óvatos egyházi hierarchia közt!

     Határozottan kijelentem tehát, hogy általánosságban, a magánkinyilatkoztatásoknak – mint a Szentlélek lehetséges útmutató ajándékainak – nem vagyok ellene, hiszen ezzel szemben állnék az Egyház tanításával. Annak tudatában viszont, hogy ugyanilyen színben megszólalhat a Megtévesztő Szellem is – nos –, óvatosságra kellene hogy intsen mindenkit, hiszen írva van: maga a sátán is a világosság angyalának tetteti magát. (2Kor 11,14) Sajnos, a szemem láttára emberek sokasága dől be a nyilvánvalóan hamis és "bizonyos erők" által inspirált üzenet-dömpingeknek és szinte ehhez igazítja kegyelmi életét, szinte harmadlagosnak tartva az Evangélium és az Egyház tanítását! (Elképesztő!!!) Nos ezt, keresztényi felelősségem tudatában -- a magam részéről --, nem nézhetem tétlenül! Hasonlóképp ellene vagyok egyes "befutott" üzenetek folytatólagosságának! Tulajdonképp ettől lettem érzékenyebb a 'privát revelációk' iránt! A véleménynyilvánításomat, meggyőződésből teszem – lásd a bevezető idézetet! (A figyelmeztetés – végtére is –, az is lehet a Szentlélek ihletése, nemde?!)

     A jogos ellenvetésre, miszerint ezen dolgok eldöntésére nem én vagyok a hivatott, bizony el kell ismernem, hogy szó szerint igaz (ami a hivatalos döntéshozatalt illeti)! Nekem csupán a Szent Keresztségben rám ruházott felebaráti felelősségtudat a jogcímem, de épp annak láttán, hogy az elhivatottak nem kellő eréllyel lépnek fel (ha egyáltalán), de még ha meg is nyilatkoznak, látható módon az érintettek egyáltalán nem hallgatnak rájuk! És ez nagyon nagy baj, mert végsősoron, ez a sikere és célja az ördögnek! Igazamat nem csak a cikkeimben untalan idézett Marie Julie Jahenny támasztja alá, hanem az előző posztban bemutatott Malachi Martin ír atya is, akivel e tekintetben egyezik a véleményem: "... az állítólagos jelenéseknek egyik közös jegye az, hogy (...) csökkentsék a fatimai jelenés iránti érdeklődést, amely ennek a századnak a központi magán-kinyilatkoztatása. Ugyanazokat a dolgokat mondják és ugyanazokat ígérik. (...) Én mindenfelé megtévesztésre gyanakszom, mert a sátán igen eszes. Ezen a téren igen nagy zűrzavart sikerült létrehoznia". Márpedig a fatimai üzenet teljesítése az egyetlen menedékünk! A Fatimai Szeplőtelen Szív engesztelő felhívásának megvalósítására, a Szeretetláng lelkesítő többletkegyelme adhat reményt! A korunkban tapasztalható "légyraj" -szerű üzenet-dömping viszont, épp az ezek iránti figyelem-elterelését célozza, tudatosan vagy jóhiszeműleg, de a sátán érdeke szerint!!!
     Ami pedig a levélíróm szerint, Kindelmann Károlyné Erzsébet asszony kezdetbeni (névtelenségére) rejtettségére utal, és idéz egy külföldön kiadott korabeli füzetből "hatgyermekes családanya, egy vasfüggöny mögötti országban". Válaszom: nagy tévedésben van a kedves Olvasó! Kétségkívül, az adott korban, a napi politikától eltérő ügyben nem léphetett fel senki sem névvel-címmel, mert ez önmaga feljelentésével lett volna egyenlő. Viszont, Erzsébet asszony sehol nem álnéven "jelentkezett be", ismerték gyóntatói, lelkivezetői (mert végtére is rájuk tartozott a képviselt ügy és nem a közszájra)! De nem csak a gyóntatószékig gyakorolta "rejtett alázatosságát", hanem – az Úr sürgetésére – elment megyéspüspökéhez, Dr. Svoy Lajoshoz is, aki szeretettel fogadta, meggyóntatta és kérte, hogy a lelkivezetője ismertesse felé írásban az anyagot (lásd Lelki Napló II/39-42)! A Szeretetláng kiválasztottja, nem inkognitóban ment feletteséhez, és nem is hagyta meg, hogy nevét címét (egyházközségét) kezelje gyónási titokként stb. Az egyházon belüli ismertsége végtére is annyira adott volt, hogy bel- és külföldi papok keresték fel levélben vagy személyesen (civil érdeklődőket igen ritkán fogadott)! Az pedig, hogy ÉN kit tartok igazán hiteles üzenetközlőnek a mai időkből? Pl. Gloria Polo Ortiz kolumbiai orvosnőt, akit villámcsapás ért, meghalt, megjárta a túlvilágot és megrázó élményekkel éledt újra, hogy isteni megbízatással figyelmeztesse embertársait a túlvilág és a számonkérés valóságára! Hiteles azért is, mert nem álnéven közölte a túlvilág üzenetét, hanem saját név, város és foglalkozás megjelölésével, sőt, a könyve végén a gyóntatója névvel, címmel és telefonszámmal áll rendelkezésére az érdeklődőknek! Aki ebből a könyvből nem képes leszűrni a "Nagy Figyelmeztetést", az könnyen elveszett ember! (A könyv címe: AKIT VILLÁMCSAPÁS ÉRT kiadta a Marana Tha, 2011) A könyv szövegét (kissé rövidebben) blogomban is közöltem sorozatként, ONNAN NEM JÖTT VISSZA SENKI? címmel!
     Mit mondjak még? "Timóteus! Őrizd meg a rád bízott kincset, kerüld a profán, újdonsághajhászó fecsegést, az álságos 'ismeret' ellenvetéseit, amelyet némelyek elfogadtak, és a hittől elszakadtak. Kegyelem veletek! Ámen!" (1Tim 6,20-21)      (Kérem a kedves Olvasót, hogy ezt az igét olvassa el lassan, még egyszer!)

Az alábbi fotót Erzsébet asszonyról a Székesfehérvári Püspöki Palota aulájában készítette e cikk írója.

53. 2001. 05. 15-én az Olasz Püspökkari Konferencia jóváhagyta az exorcizmus új rituáléját.
Kérdés: mi van azzal a bizonyos füsttel, ami most már olyan helyiségekbe is behatolt, amelyeket védettnek hittünk.
Amorth atya: Sajnos sok mindent, amit a mai kornak megfelelően csak át kellett volna fogalmazni, ehelyett teljesen átírták! Például ezt tükrözi, az új Áldások Könyve is. Átolvasva, minden olyan utalást, hogy az Úr megvéd az ördögtől, s angyaloknak parancsolt, hogy oltalmazzanak az ördögi támadástól, eltávolítottak belőle. Kihagyták a házak és iskolák megáldásának szövegeit is, pedig fontos ezek megáldása, oltalmazása. Sajnos, egyre kevesebb a Sátán elleni oltalom. Nincs eszköz, nincs ima. Jézus a Miatyánkban egy szabadító imára is tanított: „Szabadíts meg a gonosztól”, ám olaszra ezt tévesen fordították: „Szabadíts meg a gonoszságtól”.
Ez általánosságban beszél egy rosszról, melynek nem ismeri a forrását, pedig ez az a rossz, amelyről az Úr Jézus Krisztus tanított, konkrét személy, a Sátán. →

54. Kérdés: Ön naponta harcol az ördöggel. Mi volt a Sátán legnagyobb sikere?
Amorth atya: Az, miszerint elhitette, hogy nincsen. S ez csaknem sikerült is neki, még az Egyházon belül is! A klérus és a püspökök közül sokak nem hisznek többé az ördög létezésében, az exorcizmus erejében. Évszázadok óta a latin egyház – szemben az ortodox egyházzal és néhány protestáns felekezettel – csaknem feladta az exorcizmust. A “korszerű” gondolkodás már olyan mérvű, hogy egész egyházmegyék vannak, melyek exorcizmus ellenesek, és vannak egész nemzetek, ahol nincs egyetlen exorcista sem.  →

   "Számtalan hamis jelenés fog kiáramlani a pokolból, akárcsak egy légyraj, és ez a sátán utolsó kísérlete arra, hogy elfojtsa és lerombolja a hitet az igazi jelenésekben a maga hamis jelenései által." (Marie Julie Jahenny 1850-1941)  

      Zárszóként, mielőtt bárki az én egyedi véleményemnek tartaná ezen poszt-sorozatomnak, a különféle üzenetek iránti kritikus hozzáállását. Ám engedjék meg, hogy idézzek az ír Malachi Martin: A kiforgatott katolicizmus című riportkönyvéből, mely megtalálható a PPEK 657 oldalán. Az 1990-es beszélgetéseket Bernard Janzen kanadai újságíró készítette a nagysikerű íróval Malachi Martinnal (+1999), az egykori vatikáni bennfentessel és ördögűzővel. 

     (Felhívom a figyelmet, hogy a teljes irat állításaival nem feltétlen, vagy nem mindenben értek egyet!)

   B: Az utóbbi tíz-húsz évben a jelenések, illetve az úgynevezett jelenések elszaporodásának lehettünk a tanúi.
Martin atya: Máig legalább 260-ról beszélhetünk.
   B: Ez hihetetlen! A jelenések legismertebb helyei közé tartozik Necedah, Bayside, valamint a (kis) Pebble Ausztráliában.
Martin atya: Japánban, Afrikában, mindenfelé! Ezeknek az állítólagos jelenéseknek az egyik közös jegye az, hogy Fatima utánzatának tűnnek. Az én elméletem vagy érzésem az, hogy ezeknek az a céljuk, hogy csökkentsék a fatimai jelenés iránti érdeklődést, amely ennek a századnak a központi magán-kinyilatkoztatása. Ugyanazokat a dolgokat mondják, és ugyanazokat ígérik. Gyengíteni igyekeznek Fatima szörnyű üzenetét. A fatimai történések iránti érdeklődés mégis változatlan. Egyedül Írországban a Szent Szűz számtalan szobra kezdett könnyezni. Erről írtak egy könyvet is, ott van a könyvespolcomon. Én mindenfelé megtévesztésre gyanakszom, mert a sátán igen eszes. Ezen a téren igen nagy zűrzavart sikerült létrehoznia. Vagyis ott van Medjugorje, ott van Pebble, és ott van Bayside. Ez mind képtelenség, zűrzavar és káprázat. (...) De általában a megjelenések profitképzése tipikusan sátáni vonás. Amikor a D-napon (partraszállás 1944) elözönlöttük Franciaországot, több ezer gumiból készült kis ejtőernyőst dobtunk le, és a németek sok időt és lőszert pazaroltak arra, hogy felszámolják őket.
   B: Ez diverzió!
Martin atya: Így van. Ez támadás a fatimai jelenés ellen, amelynek nagyon szörnyű és nagyon pontos katolikus üzenete van. Tele van a pápaság iránti odaadással, a Jézus szenvedése iránti mély tisztelettel, a katolikus erények iránti rajongással, és tele van katolikus meghittséggel. Medjugorjéban egyáltalán nincs meghittség, mindemellett van még egy jegye: karizmatikus vagy pünkösdi összetevő van benne. Medjugorje rajongói gyakran tekintélyeknek vélik magukat. A Szentlélek szól hozzájuk! Pontosan tudnak mindenről mindent! Én ebben nem találom az alázatosságot. A Lourdes-ba látogatókat vagy Fatima híveit általában megérinti a Szent Szűz szelídsége és alázatossága. Ebből semmi nincs Medjugorjéban, „ezt el kell hinned!” Az ilyesmi zavarja az én lelkemet.
   B: Lehetséges, hogy a jelenések elszaporodása kísérlet annak az űrnek a betöltésére, amely sok katolikus életében ott van. Áhítatot immár hiába keresnek a plébániájukon, de valamire szükségük van, és ezek a jelenések betöltik az űrt.
Martin atya: Természetesen, de én azt hiszem, hogy a sátán tölti be. Én nem hiszem, hogy ez a Miasszonyunk. Szerintem a sátán azt mondja: „Ó, valami különlegeset szeretnél? Valami olyat, ami megadja az istenivel való meghittség érzését? (Nézd) Miasszonyunk éppen ott jelenik meg.” Vagy magunk hozzuk létre magunknak a jelenéseket. Azt hiszem, ezek a jelenések valóban válaszok egy hiányérzetre, de arra nem katolikus választ adnak. (34-35. oldal)

   B: Szóljunk néhány szót a (medjugorjei) jelenésről. Mit gondol róla, valóságos-e?
Martin atya: Én személyesen arra a következtetésre jutottam, hogy Medjugorje a sátán megtévesztő akciója.
   B: És milyen alapon mondja ezt?
Martin atya: Három fő indokom van erre. Mindenekelőtt vizsgáljuk meg a hiteles jelenéseket. Egyébként én jobban szeretem a megjelenés szót. A Szent Szűz mexikói megjelenéseinek Guadelupéban, továbbá La Salette-ben, Lourdes-ban vagy Fatimában van egy közös jegyük. A résztvevők vagy a látnokok, ahogy őket gyakran nevezik, mindig engedelmeskedtek az Egyháznak, és néha évekig elhallgatásban és üldöztetésben vagy éppenséggel bebörtönzésben volt részük. Okvetlenül zaklatást, kihallgatásokat kellett elviselniük, és várniuk kellett az Egyház jóváhagyására, amely végül is megérkezett. Medjugorje ettől teljesen különbözik. Ez teljes mértékben egy lázadás. „Nem, nem, mi naponta beszélünk Szűz Máriával. Ő ezt és ezt mondta. Azt mondta, hogy mondjuk ezt. Mi ezt fogjuk mondani!” A medjugorjei emberek félretolták a helyi püspököt. Milliók mentek zarándokokként Medjugorjéba. Naponta gyónnak, rózsafüzért imádkoznak, zarándokolnak, körmenetet tartanak ott. A turistákkal óriási pénzösszegek áramlanak Jugoszláviába. A marxista hatóságok nagyon lelkesek lettek Medjugorjéval kapcsolatban, mert megnövelte a turizmust. A haszon kérdésétől eltekintve, az egyik jel az, hogy nem engedelmeskedtek az egyházi hatóságoknak. Ez az első jele annak, hogy Medjugorje nem nekem való. A második az, amit Miasszonyunktól idéznek az ő szavaiként. Állítólag azt mondta, hogy más hitek éppoly helyesek, mint a miénk. Jugoszláviában sok muzulmán él. Mária állítólag azt mondta, hogy az ő hitük jó nekik. Ez szerintünk nem helyes. Én nem tudom elképzelni, hogy a Szent Szűz ezt mondta volna. Aztán különös incidensek történtek. Az egyik dokumentált zavarba ejtő esemény során egy hírügynökség francia munkatársa, tipikus francia pimaszsággal, az ujjával az egyik gyermek szeme felé bökött, aki állítólag a Szűzanyával beszélgetett. A gyermek hátrahőkölt. Ha a jelenés hiteles volt, és a gyermek az elragadtatás állapotában volt, hogyan történhetett meg ez? Később megmagyarázták: a gyermek azt hitte, hogy a kis Jézus le fog esni Mária karjáról, és így reagált. Ez ebből a szempontból nyilvánvaló színlelés volt.
Aztán ott van Vlašić atyának a magatartása és más Medjugorjéval kapcsolatos embereké, akik nem viselik magukon a menny bélyegét. (32-33.oldal) (A zárójelbe tett szavak és a kiemelések a szerkesztőtől valók!)

A szerkesztő magyarázata a 'Vlašić üggyel' kapcsolatban (Malachi atya célzására):

Tomislav Vlasic-t, aki 1981 és 1988 között szolgált Medjugorje-ban, a Szentszék 2008-ban felmentette papi kötelezettségei alól. A Hittani Kongregáció megokolásában egyebek között a hatodik parancsolat elleni vétséget is felsorolja, melyet az állítólagos "misztikus motivációk” súlyosbítanak. A pap, a "Gospa” és a látnok, Marija Pavlovic rábeszélésére hivatkozva valóban "misztikus házasságot” folytatott egy német nővel egy vegyes vallási közösség keretében.
Ennek a személyes hajlam és miszticizmus közötti különös keveredésnek hosszabb előtörténete is van: 1976-ban, tehát már Medjugorje-ba való kerülése előtt, ez a pap teherbe ejtett egy apácát egy vegyes "ferences közösségben”, akit aztán jámbor szólamokkal Németországba küldött, majd letagadta apaságát. Ezt az esetet 1984-ben Zanic püspök és Ratzinger bíboros megtudta. És éppen Vlasic volt az, aki egy Rómában tartott karizmatikus kongresszusról Medjugorjéba vitte a neki tulajdonított "jóslatot" (1981. május 6.): "Ne félj, anyámat fogom nektek elküldeni." Egy ír karizmatikus nő azt állította, hogy Vlasic-ból élő víznek a hullámai mennek ki. Egy ilyen alak befolyása a Medjugorje-jelenség kezdeti idejére csomó kritikus kérdést vet fel. Forrás

Itt van az idő

49. A világ dolgai, az erkölcsi élet hanyatlása, az Egyházon belüli válság-tünetek arra utalnak, hogy korunk az elhatalmasodott bűn kora, s ennek következményei világméretekben so-dorja a pusztulás felé az egyént, a csa-ládot és a társadalmakat. Az ember nem csupán napi életét nehezíti bűne-ivel, de örök életét is veszélyezteti, s számítanunk kell az igazságos Isten beavatkozására. A Jelenések könyvé-ben három fejezet is (vö Jel 8-11) utal erre. Ezek bár jelképes leírások, még-sem hagynak kétséget afelől, hogy a bűn mind súlyosabb büntetéséről van szó. Ennek kapcsán a Jelenések így fogalmaz: Az emberek fájdalmukban a nyelvüket harapdálták, s káromolták az ég Istenét kínjuk és fekélyeik miatt, de tetteiket nem bánták meg (Jel 16,10). →
50. Már Izaiás figyelmeztet az elhatalmasodott bűnre: „Jaj azoknak, akik a büntetést ökörlánccal vonják magukra, és a bűnt úgy húzzák, mint a kötél a szekeret” (5,18).
51. A szekták általában élesen szembefordulnak a történelmi egyházakkal, sőt gyakorta a társadalomnak is hátat fordítanak, és rendszerint ez ered-ményezi a közösségek, családok felbomlását, baráti kapcsolatok megszű-nését. »A sátán ténykedésével foglalkozó tanulmányok nem hagyhatják figyelmen kívül működésének „szervezett” jellegét, azt, hogy a sátán az egész világon a szekták révén terjeszti gyilkos tervét. Sajnálatos meggyő-ződésünk, hogy a felsőbb kléruson belül is sokan kételkednek a sátán ilyen irányú (személyes és globális) ténykedésében« – írja a „30 Giorni” c. olasz folyóirat. Ebből idézzük a Don Gabriel Amorth exorcistával folyta-tott interjú részleteit. →
52. Interjú részlet a www.katolikustraditio.hu-ról. 1972 június 29-én, VI. Pál drámai figyelmeztetést hallatott. Az ember ősi ellenségéről beszélt, akinek Sátán a neve. Ő az Egyház ellensége. Az Egyház falainak repedése-in keresztül behatolt a Sátán füstje – hangzott a felrázó megállapítás, mely még a katolikus világban is, meglepő, sőt visszatetsző volt. →

Boldog az a nemzet, melyet az Úr örökségül választott magának. (Zsolt 32,12)

     Augusztus 20, az egyik legősibb magyar ünnep, amely Szent István királyunk sírjának 1083. augusztus 20-án Szent László parancsára való felnyitására emlékezik. A Hartvik-féle feljegyzés szerint az exhumáláskor a szent uralkodó jobb kézfejét épségben találták. Augusztus 20. évszázadokig törvénynap volt, majd az államalapítás ünnepe.
Szent István öröksége felmérhetetlen, mert máig ható és hatalmas volt a szervező munkája, mely  komoly büszkeségre is okot adó! Pl. az istváni törvénykezés a maga korában a legfejlettebbek közt volt közel-távol e térségben, hiszen a törvények kétharmada önálló jogalkotás terméke, nem pedig nyugati átvétel. (A számok és paragrafusok barátai kedvéért: 56 kapitulumból 5 fejezetben teljes, 2-nél részleges, 11-nél esetleges az idegen hatás. Például a cseheknél sokkal több az idegen átvétel, a lengyeleknél az egész törvénykezési procedúra későbbi.)

Hadvezérként István az egyetlen a magyar történelemben, aki nemhogy háborút, de csatát sem vesztett.
Ráadásul István nemcsak a háborúk, de a békekötések győztese is volt. Az egyházszervező munka is komoly rátermettséget bizonyít. Összehasonlításként: az első lengyel király, Vitéz Boleszló (967-1025) kezdetben csak a német szervezettől függő egyházat tudott kialakítani, Csehországban az első érsekség csak a XIV. sz. derekán jött létre.

Mindemellett István az első az egész történelemben és a szent királyok sorában, aki nem mártírként érdemelte ki a szentté avatását, hanem csupán tevékenységével és egyéniségével.

  Kegyetlenségéről szóló történetek egyfelől a "Szent" jelzőt kiirtani szándékozó protestantizmus terméke, vagy felnagyítása. Másfelől történelmi tény, hogy csak első vonalas ellenfeleivel szemben volt kérlelhetetlen, ezzel szemben pl. az Ajtony-fiak, vagy a Koppánnyal szövetséges Vérbulcsú-utódok tovább élhettek maradék birtokaikon.
Ráadásul teljesen hamis azt állítani, hogy István a „múltat végképp és nyomtalanul eltörölni” elvét követte volna (ez épp azokra áll, akik ezt próbálják besulykolni a magyarság fejébe)!. Számtalan struktúra megmaradt: a tinó mint fizetőeszköz büntetéspénzként való alkalmazása, a keletről hozott ötös számrendszeren alapuló, a nyugati vérdíjtól eltérő magyar büntetésrendszer (vérbosszú helyett kárpótlás fizetése). Ősi szokás az is, hogy az ősök tiszteletére szentelt tűzhelyeken örök tűznek kell lennie (ezért mentették fel a tüzet őrzőket a templomba járás kötelezettsége alól). De az István korában létezett faluközösség büntetőjogi felelőssége is a régi törzsi-nemzetségi szervezet nyomait őrizte. Viszont tény, hogy szent királyunk törvényeivel betiltotta a nép körében elterjedt pogány szokásokat, amiként meglévő, de az egyetemes hittől különböző keresztény hitelemeket is a Római  Anyaszentegyház krisztusi tanításához egységesítette. A pápához – mint Krisztus földi Helytartójához – való hűséget, az állam minden alattvalójára nézve kötelezővé tette. Szent István nevéhez tíz egyházmegye megszervezése kötődik, melyek élére – (teljesen egyedülálló módon) pápai felhatalmazása révén – saját maga állíthatott érsekeket, illetve püspököket, ezért kapta a pápától az Apostoli Király jelzőt, ill az Apostoli Kettőskereszt jelképének a használatát.

     A kitűnő hadviselő és belső ellenfelein győzedelmeskedő, erőskezű és szent uralkodó 1038-ban 63 éves korában hunyt el.

     Államalapító királyunk ünnepe kereszténységünk és magyarságunk megélésének kiemelt ideje. Szent Istvánnak a fiához írt intelmeiben egy olyan állameszme rajzolódik ki, aminek alapja a Krisztusba vetett hit megtartó ereje, a nemzeti értékek és hagyományok megőrzésének fontossága. Tehát Szent István öröksége az az eszme, hit, hűség és tudatos akarat, amely a magyarság megmaradásának máig is egyetlen "receptje"! 
Mert politikusként és apostolként is a legkiválóbb volt, elsőként ismerte fel ugyanis, hogy egy államot – de bármilyen emberi közösséget is – egyedül a keresztény tanítás és erkölcs képes tartósan fenntartani. 

     A Magyar Királyság nemcsak kitűnt a Pápa iránti hűségével, de az Egyház és Európa legszilárdabb bázisává vált, egyben a mindenkori államszervezés példájává.

     Szent István személyéhez szorosan kötődik a Magyar Szentkorona eszmeisége, melyet a szent-istváni Ország és Koronafelajánlás által államjogilag érvénybe lépett a Szentkoronának, Nép- és Országbirtoklási kiváltsága is magasztosít!
    Nem szabad felednünk, hogy a Magyar Szentkorona nemcsak a magyarság felé – vagy számára – volt "jogiszemély státuszú", hanem például még a pápaválasztásra is vétójoga volt! Ez történt 1903-ban, amikor XIII. Leo utódjául államtitkárát, a szbdkmves Mariano Rampolla del Tindaro (1843-1913) kardinálist választották a pápai trónra. Az utolsó pillanatban, Ferenc József osztrák császár és magyar király, a Magyar Szent Korona jogán a krakkói érsek révén vétót jelentett be a konklávé döntése ellen. Az ezt követő új választással kerülhetett a pápai trónra a velencei pátriárka Giuseppe Sarto, X. Piusz, akit aztán XII. Piusz pápa 1954. május 29-én szentté avatott. 

     Érdekesség (és nagy titok), hogy X. Piusz első rendelkezései közt szerepelt az, hogy az 1904. január 20-án kibocsátott Commissum nobis kezdetű konstitúciójában kiközösítés terhe mellett megtiltotta a vétóemelést, majd az év karácsonyán a Vacante Sede Apostolica konstitúcióban összefoglalta a pápaválasztás egyedüli törvényes rendjét.
     Szent X. Piusz személye és pápasága Isten rendkívüli ajándéka volt, különösen azon veszély tudatában, amit a szabadelvű Rampolla kardinális megválasztása jelenthetett volna a keresztény világra!

A Werbőczy Hármaskönyve szerint a Szent Korona jogi személy, a magyar állameszme megtestesítője, teste az ország földje, tagjai az ország polgárai, a Szent Korona a hatalom és jog forrása. Nemcsak a Magyar Államiság jelképe, hanem a Keresztény Magyar Államiság őrzője is, hiszen páratlan tisztségében a Szent Szűz Koronája is! Ez annyira így van, hogy     a Mária-képeket és szobrokat semmilyen nemzeti koronával nem szabad ábrázolni, megkoronázni, ez kizárólagosan csak a Magyar Szentkorona esetében engedélyezett egyházjogilag! Más nemzetek a Mária-képeiket, szobraikat kizárólag szimbolikus királyi jelvénnyel ábrázolhatják (Coronation Canonica)!

Szent István királyunk nemzetközileg is ünnepelt liturgikus Szent, ám halálának napját – Magyarországon kívül (Szűz Mária Mennybevételének 15-i ünnepe miatt) –, augusztus 16-án tartják!

Írásomhoz felhasználtam tbk. a - http://konzervatorium.blog.hu/2010/08/20/istvan_08_20_ezertiz_ev_alapjai - honlap részleteit!)

     A nemzettudat három éltető alappillére:

a Szentistváni Örökség, a Szentkorona-  és a Regnum Marianum eszméje! 

Amint ez tudatosodik a szívekben és a lelkekben - Magyarország feltámad!

20 órás imalánc augusztus 20-ra, Édes Magyar Hazánkért!

44. Szent X. Piusz a XX. század első pápája is előre látta az eljövendő liberális hitlazulást, mely „a tévedések univerzális folyamataként” elősegíti „az Egyház hitének és fegyelmének általános meglazulását (…) Ez egy olyan méreg, mely ravaszan és titokzatosan lopakodik be az Egyház legbenső véredényébe.” Világosan figyelmeztet, hogy itt van az az idő, amikor a társadalom egyes rétegei megpróbálják majd gyökerestől kitépni és kiirtani „az ember és Isten közötti kapcsolat minden szálát”. (vö X. Pius pápa: Pascendi Dominici Gregis) →

45. Részlet, II. János Pál pápa 1987. 05. 24-i beszédéből: „Az ördög elleni küzdelem, mely Szent Mihály arkangyal kiemelkedő jellemzője, napjainkban is aktuális, hiszen a sátán ma is tevékenykedik a világban. Mindaz a rossz, ami a világban van, a társadalom hiányosságai, az ember-, a személy belső meghasonlottsága, a sátán sötét és zavart keltő tevékenységének eredménye is.”

46. Az Isten Fia azért jelent meg, hogy az Ördög műveit lerombolja” (1Jn 3,8).

47. Jézus tanítása szerint a gonoszságért és a sötétségért nem lehet csak a Sátánt felelőssé tenni: ,,Mert belülről, az emberek szívéből erednek a gonosz gondolatok, házasságtörések, lopások, gyilkosságok, a hűtlenség, kapzsiság, gonoszság és csalárdság, kicsapongások, irigység, káromkodás, kevélység és esztelenség. Mindez a rossz belülről származik, és tisztátalanná teszi az embert.” (Mt 15,21-23). Az ember felelősséggel tartozik tehát a tetteiért, bűneiért és nem okolható mindenért csak az ördög. Aki a Sátán hálójába került, önmagának róhatja fel, hiszen a házát a gonosz szellemek számára söpörte ki és díszítette fel (Lk 11,25; Mt 12,44).

48. Végkövetkeztetés: Ha az ember elfordul Istentől és nem él a szentségekkel, könnyen válik védtelenné, s a végeredmény a bűn lavinaszerű elhatalmasodása!

Kedves Testvérek!

Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek 1931. június 14-én szentelte fel a Magna Domina Hungarorum. közismert nevén Regnum Marianum-templomot és aznap megtartották az első szentmisét is.A jeles eseményre, annak 95. évfordulójának napján közös imádsággal emlékezünk az ateista önkényuralmi rendszer idején, 1951-ben lerombolt fogadalmi templom helyén, a Városliget szélén, a Dózsa György út Damjanich utcai torkolatánál, az új Néprajzi Múzeum szomszédságában, az emlékkereszt környezetében.

Tervezett időpontok 2026-ban:

Megemlékezés az első kapavágás 100. évfordulójáról 

Szentmise a Szent Család-templomban, majd közös imádság, megemlékezés és virrasztása Regnum-keresztnél az utolsó szentmise 75. évfordulóján

Augusztus 27. csütörtök 20.00  

Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

Szeptember 17. csütörtök 20.00  

Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

Október 10. szombat       15.00  

Megemlékezés a templom  alapkő szentelésének 101. évfordulójáról és közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

November 19. csütörtök 20.00  

Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

December 8. kedd        12.00  

Teljes rózsafűzér imádság Kemenes Gábor atya vezetésével a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, a templom búcsúnapja alkalmából a Regnum-keresztnél

A közös imádságok időpontjairól, az egyéb eseményekről és a Magna Domina Hungarorum-templomról az alábbi oldal nyújt tájékoztatást:

www.regnumtemplom.hu

Köszönjük az eddigi és a jövőbeli részvételt!

Ez az értesítés szabadon továbbküldhető bárkinek.

Mindenkit szeretettel várunk!

42. Az ördög hazug és a hazugság atyja! (Jn 8,44)

43. Henry Newman (1801-90) az anglikánból katolizált későbbi bíboros (akit a Római Egyház 2019. okt. 13-án szentté avatott) így ír: Napjainkban nem törekednek-e csaknem mindenhol a világban a vallás nélkülözhetővé tételére? Hirdetik, hogy a vallásosság nem nemzeti-, hanem magánügy. Nem kísérlik-e meg kizárólagossá tenni a vallás nélküli nevelést? Nem kísérlik-e meg, hogy a hasznosságot és nem az igazságot tegyék az állami törvények és rendelkezések iránymutatójává? Nem kísérlik-e meg mást belemagyarázva kiforgatni a Szentírást? /Sajnos/, a gonosz összeesküvésével állunk szemben, mely a világ minden részén szervezkedik, intézkedik, hogy Krisztus Egyházát gúzsba kösse és előkészítse az utat az általános elszakadásra! Ez a nagy aposztázia (hitehagyás) vajon megszüli-e az Antikrisztust vagy halasztódik még? Mindenesetre ez a taktika összes jeleivel és eszközeivel a sátántól ered! Távol álljon tőlünk, hogy megtévesszenek szép ígéretei, melyben mérgek vannak rejtve. Ne gondoljátok, hogy ügyetlen a mesterkedésben! Csalétkeit nagyon is nyíltan kínálja: Ígér polgári szabadságot, egyenlőséget, jó üzletet és jólétet, ígéri az adók csökkentését és reformokat. Ezáltal fedi el műve sátáni célját, melybe be akar minket is vonni. Ezért gúnyolódik az elmúlt időkön és a hagyományos intézményeken. Nekünk azonban szükséges megértenünk, hogy az első keresztények helyzetében vagyunk; ugyanazon friggyel, papi renddel, szentségekkel és kötelességgel! Tudatosítanunk kell, hogy egy bűnben fetrengő világban élünk, hogy helyzetünket felmérve lehessünk tanúságtevők Krisztus mellett. Szükséges, hogy éber legyen a szívünk, éberek legyünk a reményre /mentsük a lelkeket/ és várjuk az Ő második eljövetelét (vö Szent István Társ. Bp. 1961. 358-363. o). →

41. Gloria Polo Ortiz, bogotai orvosnő „Akit villámcsapás ért” c. könyvében megrázó halál utáni élményeit írta le. Az abortuszról az alábbiakat írja: A legsúlyosabb bűn!
     Minden alkalommal, amikor egy magzat ártatlan vére kifolyik, ez olyan, mintha hódoló tűzáldozatot mutatnának be a sátánnak, mely által hatalma egyre nő a Földön. A piciny gyermek lelke, mely egy érett, felnőtt lélek, kétségbeesetten kiált segítségért esedezve, de senki sem akarja meghallani! A fiatal életből kitörő kiáltás megrázza az eget és a pokolban győzelmi ordítás tör ki, mint egy futballmeccsen, amikor gólt rúgnak. A pokol olyan, mint egy stadion, óriási belátható területen rengeteg démon és ördög van, akik diadalittasan ordítanak. Az abortusz a gonosz lelkek meghívója! Feltörődnek az eddig lepecsételt kapuk, melyeket Isten helyezett el a mi oltalmunkra s ezáltal egyre több démon jön fel a mélységekből, s mint a lárvák, úgy borítják el az egész Földet, hogy mindenkit a bűn rabjává tegyenek. Magunk is látjuk, mennyire terjed a gonoszság, a sátánizmus. Teret adunk a sátánnak életünk felett, és nyomában prostitúció, eltévelyedett szexualitás, sátánizmus, ateizmus, hazugságra alapuló politika, háborúk, öngyilkosság, érzéketlenség, megmagyarázhatatlan okokból elkövetett gyilkosságok, járványok, természeti csapások s egyéb bajok jelentkeznek, amiket naponta tapasztalhatunk. Íme, a gyermekek százezreinek napi legyilkolása a pokol valóságos diadalát jelenti, amelynek következménye a kiszabadult démonok köztünk való látványos garázdálkodása!

     A temérdek gonoszságtól, nap mint nap rosszabb lesz a Föld, s ez mind a pokol munkálkodásának eredménye.
     És mi csodálkozunk a legjobban, holott mi magunk műveljük a halál kultúráját! Észre sem vesszük, hogy közben teljesen elveszítjük a bűnre való érzékünket, és Istent hibáztatjuk a csapásokért, hogy „miért engedi meg mindezt?” Holott mélységes bűnbánatot kellene tartanunk és élni az Egyház védelmező Szentségeivel!

40. A Benediktus Bote c. svájci bencés folyóirat 1954. okt. 1-i számában olvasható a neves ördögűző – Isten szolgája P. Wolf esete –, aki egy Maria Finterberger nevű (ördögtől megszállott) lányon keresztül nyilatkozatra kényszerítette a gonosz lelket. Az eset hitelét 17 aláírás igazolja, köztük két papé is. Az ördög beismerése kivonatosan: – Az embereknek fogalmuk sincs, hogy mily könnyen tudjuk uralni a sorsukat, ha nem védik le magukat a szilárd hittel, a szentségekkel és szentelményekkel! Mi egyre csak azt sugalljuk, hogy lehetőségeink korlátozottak, mivel le vagyunk láncolva.
     Ez nagy tévedés! Annyiban valóban le vagyunk láncolva, hogy ne tudjuk kiőrjöngeni magunkat az embereken úgy, mint ezt megtettük Jézuson! De nem vagyunk annyira kötöttek, hogy ne tudnánk az embereket testileg-lelkileg kísérteni, gyötörni és tönkretenni. S, hogy ezeket miért engedi meg a Felettünk való? Jó, hogy nem tudjátok! De jaj, meg kell mondanom! Enélkül sokaknak semmi érdeme nem lenne az üdvösségre, mert önszántukból nem hajlandók megragadni semmi szenvedést, hogy megdicsőítsék Istent! A legborzalmasabb számunkra az, ha a betegséget, megpróbáltatásokat, szenvedéseket és kísértéseket felajánlják Istennek engesztelésül a saját, vagy mások bűneiért! Nem is mondom tovább! Szörnyű! Ez szörnyű kudarcunk! Fogalmatok sincs, hogy mily együgyűek vagytok, ti mind. Bebeszéljük nektek, hogy amit az ember ésszel fel nem fog, azt nem is kell elhinnie. Erre sokan úgy reagáltok, hogy megkérdőjelezitek a Kinyilatkoztatást és saját észelméleteket kezdtek gyártani, ami sokszor egy még komplikáltabb 'vallás'. Ezek után már nem is oly nehéz elhitetni veletek, hogy nincs Isten. Halott! Az egész csak a papok találmánya!
     Azt sugalljuk, hogy nektek elveitek vannak, akarjatok jól élni, bármi módon! Keressétek tehát az élvezeteket! Ó, de mennyire nehezebb a helyzetünk a Mária-tisztelőkkel. Meg kell győznünk őket, hogy az „Ő” közbenjárása teljesen szükségtelen, az állandó rózsafüzérima pedig végképp üres „bogyózgatás”! Értelmes emberként jobb, ha más imát keresel vagy dolgozol a családodért! Ti meg mindentől bedőltök, erőtlen senkik vagytok! Ó, de megmondanám rólatok a véleményemet! Fel se fogjátok, hogy milyen könnyen megteszitek az első lépést saját romlástokra! Pláne, ha hajlandók vagytok ezért-azért levenni magatokról a skapulárét, vagy a csodásérmet! Mi vagyunk a leginkább tisztában ezek és a rózsafüzér hatalmas értékével! Legádázabban a Mária Kongregációk és a Rózsafüzér Társulatok szétbomlasztására törekszünk, mert ezek sokak üdvösségére vannak! Alig várjuk, hogy kinyögjétek végre: 'ma nem érek rá'! Ez a beszéd! Nektek gyenge semmiknek az egységben lenne az erőtök, mert akkor Ők is veletek vannak! Ők! Mindig csak Ők! Igyekszünk az egyházi ünnepek meghittségét megtörni a vásárlás, a tétlenség és a zabálás napjaivá tetetni az emberekkel.
     Állandó mesterkedésünk eredményeként, sok pap lassan megfeledkezik, hogy mekkora hatalmat is kapott a papszenteléssel… Inkább pozícióhajhászással és az anyagiakkal foglalkoznak, ezért sok pásztort inkább hozzá segítünk ehhez, hogy szabadabban működhessünk a nyájban! Arról is megfeledkeznek, hogy mekkora áldásos erőt csatolhatnak a megszentelt tárgyakhoz. Mi azt sugalljuk, hogy a szentelményeknek semmi hatása nincs ránk, pedig számunkra ezek egytől-egyig iszonytatók s taszítóak.
     Papjaitokra azért zúdítunk annyi fölösleges gondot, hogy ne tudjanak felkészülni a szentbeszédekre, így csekély értékkel és lélekkel beszélnek. Egyetlen szót sem ejtenek a 'Királynőről', akitől a legjobban félünk! Szövegeik mentesek minden misztikumtól, s minket se említenek meg, pedig ott várakozunk az ajtóban. Inkább valami statisztikára, vagy száraz filozófiára hasonlítanak beszédeik, melyek a híveket nem kötik le, képtelenek figyelni, csak bosszankodnak. Ó mennyi lelket szalasztanak el az ilyen szónokok. De mi nem! De mi nem!...

33. A házasságon kívüli szexuális aktusnak kettős ártalma van. Az egyik a bujaság súlyos bűne, a másik, hogy a szentségtelen szexusban „ketten eggyé válnak” (Mt 19,6) a megszállottságban is!

34. Amikor Jézus egy néma emberből űzött ki ördögöt, így figyelmeztette a népet: Amikor a tisztátalan lélek kimegy az emberből, víz nélküli helyeken jár és nyugalmat keres; mivel azonban nem talál, így szól: 'Visszamegyek ahonnét kijöttem'. Odamegy és kisöpörve találja azt és fölékesítve. Akkor elmegy, magához vesz hét más lelket, magánál gonoszabbakat és bevonulnak a házba s ott laknak. Az illető ember sorsa pedig rosszabbra fordul, mint azelőtt volt (Lk 11,24-26).

35. Jézus azért hagyta ránk a Szentségeket, hogy segítségükkel természetfeletti módon védekezhessünk a természetfeletti ellenséggel szemben! →

36. Nem a bűnök sokasága dönti kárhozatba a lelket, hanem a konok akarat! →

37. A boldogtalan élet nem Isten csapásának tudandó be, hanem az akarva-akaratlan elkövetett figyelmetlenségek, a meggyónatlan bűnök, mások bűnős rosszakarata és ezek, ördögien egymásra épített következményeinek! →

38. A kegyelmi állapot hiányában – szentségi élet nélkül –, nehéz kivédeni a gonosz cselvetéseit!

39. A bűn világuralmát építő sátán legnagyobb bravúrja, hogy megpróbálja elhitetni; hogy nem is létezik!

2. A 'Mária Korszakot' megelőző korabeli légkör

     1793-ban a történelemben először a francia forradalom volt az, amely meghirdette a vallás hivatalos elutasítását, törvényben rögzítve az ateista állam megalapítását és ezt, akár halálbüntetéssel is nyomatékosították. A vallásellenes kampány, Jacques Hebert radikális újságíró nevéhez fűződik, aki stílszerűen egy kiugrott apácát vett feleségül. Ő volt az, aki javasolta a forradalmi naptár bevezetését, amely tíznapos „hetekből”, dekádokból állt, a 24 óra helyett egy nap 10 új „forradalmi” órából állt, mely száz „decimális” percből, illetve száz „decimális” másodpercből állt. A változtatás célja az volt, hogy az emberek ne tudják követni a vasárnapokat, így egyhamar elfeledkezzenek arról, mikor is jártak korábban templomba. Az időszámítás kezdeteként a Köztársaság megalapítását jelölték ki, eltörölve a Jézus születése kezdetű naptárt és hangsúlyozva azt, hogy a forradalom új korszakot nyitott az ország és az emberiség történetében. (Ez igaz!) 

     Párizsban egyházellenes tömeg vonult a Vaugirand utcai karmeliták templomához, a párt felbérelt gyilkosaival kísérve. Itt a vad tömeg ujjongása közepette lemészároltak papokat, a Saint-Sulpice valamennyi vikáriusát, a szemináriumok igazgatóit és a Sorbonne doktorait az arles-i érsekkel s másokkal együtt. Az utcák és városok elnevezéséből törölték a „szent” szót, sőt volt, ahol új nevet adtak a településnek is. (Ugye ismerős?) A féktelen terror ellen, az istentelen forradalommal szemben a Nyugat-franciaországi Vendée-ben 1793-ban parasztlázadás tört ki, amelyről a nemzeti konvent úgy határozott, hogy minden résztvevőjét halálbüntetéssel kell sújtani. 

A felkelést egyéves polgárháború során leverték. A megtorlás példátlan volt: a forradalmi hadsereg tábornoka, Louis-Marie Turreau vezetésével hat hadoszlop indult meg, amelyek az egykori lázadók falvaiban módszeres tömegmészárlásokat kezdtek, mindent felgyújtva. Ezek a „pokoli hadoszlopok” néven elhíresült osztagok összességében 170 ezer férfit, asszonyt és gyermeket öltek meg csak azért, mert hűek voltak az Egyházhoz és a koronához. A Vendée és Poitou-Bas környéki mészárlás befejeztével ezt a jelentést küldte a francia Francois Joseph Westermann a Közjóléti Bizottságnak: "Nincs többé Vendée! A polgárok köztársaságának parancsát végrehajtattam. Kardra hánytuk a nőket és gyermekeket, s lovaink patái széttiporták az asszonyokat, akik már nem szülhetnek a banditákat! Tetemeiket elnyeli a mocsár s a Savenay-i erdők mélye. Nem maradt köztük egy sem, aki miatt szemrehányást tehetnék magamnak!" (Forrás)

A Vendée-beli mészárlásokat sok történész az első modern értelemben vett genocídiumként tartja számon. Az egyik leghírhedtebb forradalmi vezető, Jean-Baptiste Bo a lázadó katolikus tartomány lakosságának teljes kiirtását javasolta a diktatúra orwelli nevet viselő csúcsszervének, a Közjóléti Bizottságnak. „Nincs egyetlen gyermek, asszony vagy öreg sem, aki ne a banditákat segítené. Ha nem ölnek meg mindenkit… aligha érjük meg e háború végét” – írta a konvent biztos, akinek a forradalmi terrorról vallott nézeteit a 20. században több totalitárius vezető átvette.

     1794. július 17-én hurcolták nyaktiló alá a Compiégne-i kármel nővéreit, akik pedig klauzúrában (világtól elzártan) élték engesztelő imaéletüket, tehát a mozgolódásokhoz semmi közük nem volt. A Francia Köztársaság, nem hogy eleddig összegezte volna "dicső forradalmuk" áldozatainak a számát, (mely több százezerre tehető!), de máig is nemzeti ünnep a világ eddigi leggyalázatosabb és legvéresebb forradalma, melyet a hamis történelem lelkesen "Nagynak" nevez! – Kedves, látnok testvéreim! Vajon e korban is oly felelőtlen gyorsasággal tetted volna közzé "sürgető üzeneteidet"? (folyt!)

Ismertetésem forrásául több helyütt támaszkodtam Morvay Péter történész: Az Ész terrorja c. internetes munkájára!  

29. Korunk szerzői, köztük sajnos katolikus teológusok is a Sátán és a többi bukott angyal valós befolyásának kisebbítésére törekszenek (ha épp nem tagadják puszta létezésüket is)! Sokuk az elmúlt, sötét korok babonájának tartja, pedig a sátánról tudomást sem vevő krisztológia eleve sántít és mit sem ért meg a megváltásból. Ez a beállítottság a gonosz munkáját nagyban elősegíti, különösen azért, mert olyanok véleménye ez, akiknek hivatásuk szerint kötelességük és kompetenciájuk lenne a káros aktivitásokról informálni és ellenük fellépni. Habár a mentális eltorzulások látványosak, a tudomány csak keveset tud tenni a rehabilitációra, jóllehet ezt nem vallja be! Pedig, a diabolikus hatás felelősséggel való megállapítása, korántsem lehetetlen azok számára, akik ismerik a tüneteket. →

30. Fontos tudni, hogy a gonosz, a fájdalom, a halál, a pokol (vagyis az örök kárhozat) nem része a teremtés isteni művének! Az exorcista P. Candido egy napon az ördögűzés vége felé a tisztátalan lélekhez fordult és gunyorosan mondta neki: Takarodj innen, hiszen Isten jól fűtött lakást készített neked! Erre a démon ezt válaszolta: Semmit sem tudsz, mert nem Ő, hanem mi készítettük a poklot. Ő még csak nem is gondolt rá! →

31. A démoni hatásra keletkezett kóros állapotnál meglepő módon minden szokásos orvosság hatástalannak bizonyul, miközben nehéz betegségeknél – még halálosaknál is –, pusztán exorcizálással gyógyulást lehet elérni. Sajnos a demonopátiás eseteket, sok 'tudományoskodó' paranormálisnak nevezi. Irreális, hogy mindent természettudományosan igyekeznek megmagyarázni és minden jelenséget természetes okokra akarjanak visszavezetni. Kevés az a kutató, aki hisz az intelligens, testetlen hatalmak befolyásának lehetőségében és aki e lényeket bizonyos jelenségek létező okozójaként elfogadja. →

32. Hallhatjuk, hogy más vallások is kiűznek démonokat és gyógyítanak a szellemek erejével. Ám, ezen gyógyulások csak látványosak, de nem teljesek és főleg nem véglegesek! Ha pl. meggyógyul a lába, akkor a keze kezd fájni. Ha a keze gyógyul meg, esetleg gyomorfájás vesz majd erőt rajta stb. Nem beszélve, hogy a testi gyógyulás mellett nem következik be a lélek gyógyulása is!

Kávéházi Szabadegyetem

lesz a Café Francescoban augusztus 24-29-ig!

Cím: Budapest V. ker. Molnár u. 4
 

Esténként 19.00 órai kezdettel.

Előadók lesznek többek között 

Székely János és Martos L. Balázs püspökök, 

Török Csaba atya, valamint Széles Anna pszichológus, 

Marti Zoltán, a 777 vezetője és még sokan mások.

Mindenkit szeretettel várnak!

A részletes program a kávézó Facebook oldalán is olvasható.

     Szívedbe zárhatsz ezernyi semmiséget, sőt azt is hiheted, hogy megtelt. Pedig szíved mindaddig üres marad, míg be nem tölti a Végtelen!  (Wass Albert)  

 1. A 'Mária Korszakot' megelőző korabeli légkör

      Az 1789-es Gyalázatos Francia Forradalom nem csak a "Felvilágosodás" iszonytató sötétségét borította az emberiségre, de elvetemült háborút üzent a Katolikus Egyháznak és a keresztény erkölcsnek. Apokaliptikus, gyilkos őrület tobzódott Franciaországban, a levágott és közszemlére tett fejek látványa végigkísérte a forradalmat, és ezt a sátáni őrjöngést nevezik ma "Dicsőségesnek és Nagynak"! (Ha ez a Kárpát-medencében történt volna, máig szajkóznák az "ázsiai" magyarok primitív brutalitását és minden év július 14-én bocsánatot kellene kérnünk a "művelt" nyugattól!) A terror csúcspontján szerte Franciaországban több ezer guillotine működött a nép által csak „nemzeti borotvának” csúfolt eszközből. Egy korabeli katolikus szerző a nyilvános ünnepségként megrendezett kivégzéseket „a forradalom Molochjának való áldozatokként” jellemezte. Az újpogányság és neoprimitivizmus térhódítását (akkor is!) lelkes tollnokok támogatták, így az uszító és hazug újságírás atyja, a svájci származású, önjelölt orvos-forradalmár újságíró Jean-Paul Marat 1790-ben röpiratot tett közzé, melyben így ostorozta az általa lagymatagnak tartott forradalmi vezetőket: „Kezdetként öt- vagy hatszáz levágott fej garantálta volna a szabadságotokat és boldogságotokat, de a hamis humanizmus lefogja a kezeteket. Ha most nem sújtotok le az ellenségre … akkor ők fogják kímélet nélkül elvágni a torkotokat, és feldarabolni az asszonyaitokat.” A forradalom második szakaszában, 1792-től kezdődően egyre inkább e gonosz uszítónak az "útmutatásai" szerint kezdtek alakulni az események – mely őt Marat-t –, Descartes, Voltaire, Rousseau és Diderot mellé "emelte". A felső képen XVI. Lajos kivégzése.

     Az antiklerikalista forradalom tetőpontja 1793. november 10-én érkezett el, amikor Jacques Herbert radikális ateista újságíró és Anacharsis Cloots politikus javaslatára a kommün a köztársaság hivatalos vallásává tette az Ész kultuszát. Cloots szerint,  nem elég elvetni a kereszténység Istenét, hanem új kultuszt kell létrehozni helyette. Az Ész Kultusza hivatalos ünnepét a Notre Dame székesegyházban tartották, amit az Ész Templomává kereszteltek át. Szétverték a keresztény oltárt, és helyébe a Szabadság Oltárát állították, amelyen feliratként írták: „A Filozófiának”. Erre az oltárra az "Ész istennőjét" egy mezítelen kurtizánt állítottak, "mely" előtt hódoltak! A korabeli beszámolók szerint a "szertartás" orgiába torkollott, amelynek a híre még a radikális forradalmi vezetőt, Robespierre-t is megdöbbentette. A résztvevők az oltári kelyhekből ivott pálinkától rúgtak be, az ostyatartókból pedig naspolyát szemezgettek. Miseruhákba öltöztetett szamarakon lovagolva, szentségtartóval a kézben a kocsmák ajtaja elé álltak, és a kocsmáros háromszor is megtöltötte nekik az áldozókelyhet. A menetet feszületekkel, szenteltvíztartókkal és füstölőkkel megrakott öszvérek zárták… A házak udvaraiban fából készült feszületeket és szobrokat égettek, miközben az ablakokból tűzbe hajigálták a jakobinizmus által elítélt könyveket. A nép egy része lelkesen csatlakozott az új orgiákhoz, röhögtek és trágárkodtak azzal büszkélkedve, hogy lerázták magukról a vallás jármát. A parádé szervezője, a kommün ateista ügyésze, Chaumette örömmámorban úszott, azt hitte, hogy sikerült Istent kiűznie a világmindenségből.… 

A "forradalmi lendület" azonban nem állt meg itt. Az Egyházat a forradalom ellenségének tartották. Miközben a törvényhozás állami kézbe vette az anyakönyvezést – és mily érdekes, elsőként – törvényesítette a válást! A párizsi utcákon kitört a "szabadszerelem", miközben a felbőszült tömeg a papságra és a templomokra támadt. A szeptemberi vérengzés az első 48 órájában három katolikus püspököt és több mint 200 papot lincseltek meg. De még brutálisabb atrocitások történtek Nantes-ban, ahol elfogott szerzeteseket, papokat és apácákat meztelenre vetkőztetve és párosával egymáshoz kötözték és a forradalmi ítélőszék „víz alatti házasságra ítélte” őket. Több mint 6000 embert fojtottak így vízbe a "nantesi keresztelőkben”. Az "ötletszerzőt" is utolérte a végzete és két évvel később maga is a nagy terror guillotine-ja alatt végezte.

Szintén papok és apácák ellen követtek el tömeggyilkosságokat Lyon-ban, ahol a történelem egyik hírhedt köpönyegforgatója, Joseph Fouchet parancsára 1900 keresztényt lőttek agyon. „A lyoni mészáros” később Napóleon alatt rendőrminiszterré emelkedett, majd a restauráció után gond nélkül kiszolgálta XVIII. Lajost is.    A francia törvényhozás közben elrendelte a szobrok, képek és harangok eltávolítását a templomokból. Ilyen vérgőzös világban, vajon hol voltak a látnokok? – Bizonyára voltak akkor is "kis látnokocskák", akik meghúzták magukat és nem igyekeztek – még a manapság szokásos név nélkül vagy álnévvel sem – közzétenni sokatmondó "jobbító" üzeneteiket!

(folyt!)

(Ismertetésem forrásául több helyütt támaszkodtam Morvay Péter történész: Az Ész terrorja c. internetes munkájára!)    http://bibliabarat.hu/?m=201107 

25. A megkötözöttség (lényegében különféle mérvű részleges megszállottság) tartja rabságban a legtöbb embert. Ide sorolhatók a szenvedélybetegek mellett a mérhetetlen hatalom- és pénzvágy megszállottai is! →

26. A megszállottság kezdeti megnyilvánulása, a hitbeli kifogások keresése és valamiféle 'felvilágosultságtudat' következtében, az ember egyre inkább ellenáll az üdvözíteni akaró kegyelem munkálkodásának. Súlyosabb esetekben az egyén, vagy a közösség örömét lelheti a részvétlenségben, a pusztításban s a kíméletlen nyerészkedésben, sőt egyesek társadalomromboló, nemzetáruló hajlamokat is felvesznek. Ennek is különböző fokozatai vannak, de általánosságban elmondható, hogy a megszállottság lényege, hogy valakinek a testét és személyiségét egy vagy több démon teljességgel lefoglalja. A szabad akarathoz nem férnek ugyan hozzá, de a megszállottnak és közvetlen környezetének életét a szó legszorosabb értelmében pokollá változtatják. Mindazáltal, a látványos ördögi megszállottságok ma már ritkábbak. →

27. Ennek okai:
a) Az Üdvözítő fellépése a történelem nagy fordulópontja lett ebben a kérdésben is.
b) Ha a gonosz lelkek még ma is olyan szembetűnően és gyakran jelentkeznének, mint hajdan, akkor a racionalista liberalizmust – saját országuk fő támaszát –, maguk döntenék meg, amennyiben (kvázi) hitbizonyságok lennének.
c) Manapság az orvostudomány egyszerűen betegségnek minősít olyan jelenségeket, amelyeket hajdan még ördöngösségnek tartottak.
d) A tapasztalat azt mutatja, hogy a sátán és csatlósai sokkal ravaszabbul és alattomosabban hajtják uralmuk alá a lelkeket. Egyfelől a materializmust, a liberalizmust, okkultizmust és hamis „égi” üzeneteket propagáló médiadömpinggel, másfelől a túlfűtött szexualitás és más szenvedélybetegségek (ital, drogok, dohányzás, stb.) által! →

28. Általánosságban azonban óvatosnak kell lenni:
„Konkrét esetek megítélésénél nem szabad szem elől téveszteni, hogy a gonosz angyalok közvetlen jelenléte és tevékenysége rendkívüli, következésképp ritka. Tehát nem szabad könnyen s mindenütt feltételezni, hanem bizonyítani kell. Ezért az ördögi-, gyanús esetben is természeti hatóokra kell gondolni, amíg az ellenkezőjére nincsen súlyos ok” (vö Schütz. Dogm. I. 50.§ 4).

     A hit által megvilágosított lélek egészen másképp ítéli meg a dolgokat, mint azok, akik csak az érzékeiken keresztül értékelnek mindent. Ez utóbbiaknak sejtelmük sincs a magukban hordozott felmérhetetlen kincsről!

(ÉHÖ 9. o.)

MIJO BARADA lelkigyakorlatot tart 15-35 éves 

FIATALOKNAK 

Fábry Kornél püspök atyával, augusztus 18-20-ig ,
Budapesten, a városmajori Nagytemplomban. 

Jelentkezés itt: mijobaradabudapest@gmail. com

Részvételi díj nincs, szállást, étkezést mindenki magának biztosítson. (Bőséges étkezési lehetőségek a közeli Széll Kálmán téren és környékén.)
A lelkigyakorlat augusztus 20-án kora délutánig tart, utána be lehet kapcsolódni a Főegyházmegye programjaiba. 

Minden érdeklődőt szeretettel várunk! 
Emmánuel Közösség

21. A sátán általános módszerei: a kísértés, ördögi zaklatás, gyógyíthatatlan betegségek, átkok és támadások, a megkötözöttségek (szenvedélyek) és a megszállottság. Ezen veszélyekkel minden óvatlan embernek számolnia kell és nap mint nap hősiesen harcban kell állnia, akár önmagát is áldozatul adva a jó ügyéért. (vö Róm 12,1) →

22. A kísértés mibenlétét ismerjük, hiszen a bűnre való késztetés állandó kísérője életünknek. Az ördögi zaklatás is gyakori. Legegyszerűbb formája a békétlenség keltése és a rosszra való kísértés. A sátán valamiképp mindig az egység megbontásával kezdi munkáját. Először a szívekben, majd a családokban, végül az egész társadalomban igyekszik ily módon teret nyerni. Tehát, ha az ember lelkében tanyát ver a gőg és a hazudozás, ha egy családban vagy bármely közösségben széthúzás tapasztalható – a nyomában békétlenséggel –, akkor ott a háttérben „a hazugság atyja” munkálkodik (vö Jn 8,44). →

23. Nem minden rendetlen kívánság írható az ördög számlájára. Ezért nem kell ott is ördögi kísértésről beszélni, ahol csupán érzéki vágyról, birtoklási ösztönről, gyávaságról, rossz társaságról, vagyis önmagunkból és a bűnös világból származó csábítás negatív hatásairól van szó. A kifejezetten ördögi eredetű kísértés ugyanis ezektől mind irányában, mind erejében különbözik. Az ördögi kísértés mindig súlyos, akkor is, ha eleinte csak jelentéktelennek látszó vétkekre ösztönöz. Az ördögi kísértés erőteljes, kitartó és miazmája jobban mételyezi a lelket, mint a természetes eredetű kísértések. A kísértések végső célja az Istentől való teljes elfordítás, a pusztítás. →

24. Az ördögi kísértést általában nem lehet egzakt módon megkülönböztetni a természetes eredetűtől, de általánosan lehet ismérveket adni: Ha a hit területén jelentkezik egy kétely, az általában nem ördögi eredetű. Ha azonban az egész hitletétemény kérdőjeleződik meg egy pillanat alatt, vagy valaki nagy vehemenciával jobban hallgat a bizonytalan forrású „égi üzenetekre”, mint az evangéliumra, majdnem mindig a Sátán áll a háttérben. A szexuális jellegű kísértés eredendően természetes; azonban ha valaki vad indíttatást érez arra, hogy Istent és az Egyházat vádolja, netalán gyalázza amiért ez korlátozza ösztöneit, "szerelmi vágyait", akkor gyakran ördögi eredetű bajról van szó. Az öngyilkossággal és gyilkos, természetellenes testi vágyakkal, a rontással, a mágiával, boszorkánysággal (vudu), a sátánizmussal és a spiritizmussal kapcsolatos kísértések mögött szinte mindig az ördög áll, várva a számára kedvező alkalmat. A megfelelő orvosság az azonnali ellenállás, az imádság (kivált a rózsafüzér) és a szentségek (gyónás és a szentáldozás) gyakori vétele; kereszteletlen esetén a keresztség.

     Email-ben fordultak hozzám, hogy a régi "klasszikus" üzenetek (Lourdes-i, a Fatima-i és a Szeretetláng) kibontakozása és a látnokok helyzete mennyiben volt könnyebb vagy nehezebb, a mai látnokokénál? Hiszen a régebbi üzenetek is voltak valamikor újak, és ha az érdeklődés nem mutatkozott volna irántuk, talán az egyháziak sem foglalkoztak volna velük érdemben! 
– A kérdés nagyfokú történelmi ismerethiányra vall!
Az említett magánkinyilatkoztatás kiváltságoltjaira – de még a lelkivezetőikre is – a börtön árnyéka vetült, amellett, hogy a kapott megbízatásuk teljesítése is igen nehéz volt! Ha mondjuk a 17. századtól kezdve szemügyre vesszük a főbb magánkinyilatkoztatásokat, eltérő időbeliségük ellenére, egyazon akadállyal kellett megküzdeniük: így a protestantizmussal-, a felvilágosodás fertőzésével- és a katolicizmust mindenben háttérbe szorítani igyekvő ateista-szbdkmves hatalmak és a "modernista" egyházi irányzatok igyekezetével. Mindez sajnos akár a látnokok, vagy az üzeneteket felkaroló egyháziak életét is komolyan veszélyeztette (Pl. Alacoque Szent Margit lelkivezetője, Szent Colombiére Kolos esetében!) Bár napjainkra az "üzenetközlők" nincsenek életveszélyben, sőt az internet segítségével perceken belül közzétehetik az "üzeneteiket"! Ezzel együtt az igaz jelenések megvalósítása végtére is nagyon megnehezült, épp az aránytalanul elszaporodott hamis üzenetek elkomolytalanító "légyraja" miatt. Nem véletlen, hogy Marie Julie Jahenny, a 19. század (elismert) misztikusa így figyelmeztet: "Számtalan hamis jelenés fog kiáramlani a pokolból, akárcsak egy légyraj, és ez a sátán utolsó kísérlete arra, hogy elfojtsa és lerombolja a hitet az igazi jelenésekben a maga hamis jelenései által."

      Alacoque Szent Margit vizitációs nővér 1673. 12. 27-i látomásában Jézus Krisztustól a következő üzenetet kapta: ,,Isteni Szívem oly szenvedélyes szeretettel van eltelve az emberek iránt, hogy Szeretetének Lángját nem képes magában tartani. A te közvetítéseddel áradjon az emberekre...'' Csaknem háromszáz évvel később, a Szent Szűz hasonló élményben részesít egy magyar édesanyát: ,,Én Fénycsóvát adok kezedbe, ez Szívem Szeretetlángja... Leányom, vedd e Lángot, melyet neked nyújtok először... Gyújtsd meg vele a tiédet, és add tovább!... E kegyelemmel teljes Lánggal, melyet Szívemből adtam nektek, szívről-szívre járva gyújtsátok meg mindenkiét az egész országban. Ez lesz a csoda, mely tüzet fog, s amelynek fénye a sátánt megvakítja.'' (I/39.) A nővér felszólítást kapott továbbá Jézustól, hogy terjessze Szent Szíve tiszteletét, és elsőpénteken járuljon szentáldozáshoz. Akik kilenc egymást követő elsőpénteket gyónással, áldozással megtartanak, Jézus ígérete szerint sokféle kegyelmet kapnak Istentől. Ezeknek az ígéreteknek nyomán az elsőpénteki nagykilenced megtartása széles körben elterjedt az Egyházban és a Jézus Szíve tisztelet legelterjedtebb formája lett. A Szent Szív kultuszának terjedésében nagy szerepe volt Alacoque Szent Margit gyóntatójának, a jezsuita Colombiere Kolosnak. A felvilágosodással, a janzenizmussal és a jozefinizmussal megfertőzött elöljáróknak nem tetszett a Jézus Szíve tisztelet terjesztése, ezért 1676-ban Colombiére Kolost áthelyezték a yorki hercegnő udvarába. Tevékenységét ott sem nézték jó szemmel, hiszen prédikációi hatására az előkelő nők közül sokan megtértek, akik Franciaországban léptek kolostorba. Kolos atya a lelkek Jézus Szívével való benső megújításán dolgozott, mikor egy aposztata (hivatását elhagyott) pap feljelentésére bebörtönözték. A börtönben tuberkulózist kapott, és betegsége olyan súlyosra fordult, hogy visszatoloncolták Franciaországba és három évre rá meghalt.
Tudnunk kell azonban, hogy Isten ügyét senki és semmi sem tudja véglegesen megakadályozni, az azonban más kérdés, hogy a halogatásnak milyen következményeivel kell számolnunk. Így volt ez a Jézus Szíve tisztelet terjedésének akadályoztatásával, így volt ez a Szeplőtelen Szív fatimai kérésének késedelmes teljesítésével és sajnos a Szeretetláng üzenetének vonakodó felkarolása is hátrányára lehet nemzetünknek és az egész emberiségnek. "A kegyelem kiáradása óriási mértékben jön létre minden, a megváltó munkában résztvevő lelkében, csak ne halogassátok kérésünket" (IV/30) – kéri a Szűzanya a Szeretetláng lelki Naplóban. És valóban, e kegyelmi többlet hiánya majdnem végzetesen mutatkozott meg, nemzetünk életében!
      Az, hogy a kelletlenségből vagy intellektuális megfontolásból való halogatásnak mi a lehetséges gyakorlati következménye, példázza XVI. Lajos francia király esete!
A Szűzanya panaszkodva mondta a fatimai Lúciának:
– Nem akartak kérésemre hallgatni! ... Amint Franciaország királya, meg fogják ezt bánni és majd teljesítik a kérést, de akkor már későn lesz (...).
(A forrásoldal lábjegyzete:) Szent Margit Mária 1689-ben, (...) többször is megkísérelte, hogy eljuttassa a napkirályhoz, XIV. Lajoshoz, Jézus Szent Szívének üzenetét, amely a következő négy kérést tartalmazta: a királyi zászlókat díszíttesse fel Jézus Szentséges Szívének képével; építtessen egy templomot tiszteletére, hogy ott az udvar hódolatát fogadhassa; a király ajánlja fel saját magát a Szentséges Szívnek és használja fel tekintélyét arra, hogy a Szentszéknél kieszközölje a misét Jézus Szíve tiszteletére. Sikertelen volt minden igyekezete, és úgy látszik, hogy az üzenet el sem jutott a királyhoz.
Néhány évvel később a királyi család, a körülményeknek megfelelően, teljesíteni kezdte a kéréseket. XVI. Lajos 1792-ben előkészítette ugyan a felajánlást Jézus Szívének, de már csak a Templom-börtönben tudta megvalósítani. Azt is megígérte, hogy kiszabadulása után teljesíti a többi kérést is, amelyeket Szent Margit közvetített számára. Ez azonban túl későn volt az isteni Gondviselés számára: XVI. Lajost 1793. január 21-én kivégezték”. (Fatimáról beszél Lucia nővér, 192. oldal)

A 15 ima, amelyet a mi Urunk, Jézus Krisztus mondott tollba Szent Brigittának Rómában, a Szent Pál templomban megfeszített Krisztus képe előtt

ELSŐ IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Uram, Jézus Krisztusom, örök gyönyörűsége mindazoknak, akik szeretnek Téged.
Te vagy az örömet túlszárnyaló öröm, minden bűnös vágya, üdve és reménysége.
Szereteted örök bizonyságát adtad azzal, hogy felvetted emberi természetünket, s végtelen szeretetedből köztünk maradsz az idők végezetéig.
Kérlek, emlékezz fogantatásodtól kereszthalálodig értünk elszenvedett fájdalmakra, mellyel megváltottad a világot!
     Emlékezzél Uram, hogy az utolsó vacsorán tanítványaid lábát mostad, majd szent Testedet és Véredet adtad nekik táplálékul, beszéltél nekik közeli szenvedésedről, és gyengéden vigasztaltad őket.
Emlékezz a keserű fájdalomra, mikor így imádkoztál:
„SZOMORÚ AZ ÉN LELKEM MINDHALÁLIG.”
     Emlékezz Uram a halálfélelemre, melyet ifjúságod virágában kellett elszenvedned, mikor háromszori, vérrel verejtékező imád után tanítványod, Júdás elárult.
Választott és kiemelt néped fiai fogtak el, és három bíró elítélt; mindez a húsvéti nagy ünnepek kezdetén történt.
     Emlékezz Uram, hogy megfosztottak ruháidtól, gúnyból bíborpalástot adtak Rád, szemedet bekötötték, arcul vertek, tövissel koronáztak, kezedbe jogarként nádat adtak, oszlophoz kötöttek, ostorozó ütlegekkel borítottak, szidtak, gyaláztak, sértegettek.
     Mindezekre a fájdalmakra és gyötrelmekre, melyeket keresztrefeszítésed előtt kellett szenvedned, kérlek, hogy add meg nekem halálom előtt az igazi bűnbánat kegyelmét; add, hogy bűneimet meggyónhassam, és bocsánatodat elnyerjem! Amen.

MÁSODIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, Te, aki az angyalok szabadon választott öröme és az édenkert legfőbb boldogsága vagy, emlékezz a fájdalmakra és rettenetre, melyet akkor éreztél, mikor ellenségeid dühös oroszlánként vettek körül, ütlegek ezrével kínoztak, sértegettek, gyaláztak és leírhatatlan kegyetlenséggel marcangolták Testedet.
A sértő szavakért elszenvedett kínokra emlékezve könyörgök Hozzád Megváltóm, szabadíts meg engem minden látható és láthatatlan ellenségemtől!
Védelmezz engem, hogy oltalmad alatt elnyerhessem az örök üdvösséget! Amen.

HARMADIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, a Szentháromság második személyeként a világ teremtője vagy. Alkotója a mennynek és a földnek, korlátlan úr vagy mindenek felett, Néked semmi határt nem szabhat.
Te tartod össze a világmindenséget hatalmaddal és szereteteddel. Emlékezz azokra a szörnyű fájdalmakra, melyeket akkor éreztél, amikor a zsidók kezedet és lábadat a tompa szegekkel átverték, ütést ütés után mérve Rád.
És mivel még akkor sem találtak szánalomra méltónak, dühükben Testedet taszítgatták, ezáltal sebeidet kitágították, és csontjaidat – Testedet kifeszítve – kiforgatták, amíg a keresztre szegeztek.
Erre a legszentebb szenvedésedre kérlek Téged Jézusom, hogy Téged mindig, mindenekfölött szeresselek! Amen.

NEGYEDIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, mennyei orvosom, akit a kereszten magasba emeltek, hogy Szent Sebeid által sebeink begyógyuljanak.
Emlékezz a zúzódásokra, elerőtlenedett tagjaidra, melyeket úgy kinyújtottak, hogy sem azelőtt, sem azután nem volt kín, mely hasonlítható lenne a te kínodhoz.
Tövissel koronázott Szent Fejedtől a talpadig nem volt egyetlen ép hely sem, melyet kínzó fájdalom ne gyötört volna. És Te mégis felejtve saját szenvedéseidet, ellenségeidért így imádkoztál:
„ATYÁM BOCSÁSS MEG NEKIK, MERT NEM TUDJÁK, MIT TESZNEK!''
Erre a nagy irgalmadra és kínszenvedésed kegyelmeire kérlek, hogy add meg nekem a tökéletes bánat kegyelmét, hogy azáltal elnyerhessem bűneim bocsánatát! Amen.

ÖTÖDIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, az Örök Fény tükre! Emlékezz a fájdalmakra, mikor isteni világosságod fényében megláttad szenvedéseid hiábavalóságát azokon a lelkeken, akik megátalkodtak a bűnben, s Istent elutasítják.
Láttad az eltaszítottak végtelen seregét, és mélységes szánalmat éreztél a kárhozatba hulló lelkek iránt. Kérlek, mélységes irgalmadra és különösen jóságodra, mellyel a latornak is azt mondtad:
„MÉG MA VELEM LESZEL A PARADICSOMBAN!''
Légy irgalmas hozzám is halálom óráján! Amen.

HATODIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, imádásra méltó drága Királyom! Emlékezz a kínra, amit akkor éreztél, mikor mint közönséges bűnözőt, mezítelenül a keresztre vontak és felemeltek.
Mindenkitől elhagyatva csak Édesanyád maradt melletted mindvégig, aki végigszenvedte kínos keresztutad és haláltusád.
Akkor adtad nekünk Őt anyánkul, mikor Hozzá és Jánoshoz így szóltál:
„ÍME, A TE FIAD” és „ÍME, A TE ANYÁD”.
Irgalmas Megváltóm, az Édesanyád lelkét átjárt tőrök fájdalmaira kérlek, szánj meg engem is, ha szenvedek; adj erőt elviselni minden testi és lelki gyötrelmet, és légy segítségemre minden megpróbáltatásomban, de különösen halálom óráján. Amen.

HETEDIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, a szeretet, gyengédség és irgalom kimeríthetetlen forrása! Határtalan szeretetedből a kereszten függve így szóltál:
„SZOMJAZOM!”
Tudom, az egész emberiség üdvösségét szomjúhoztad.
Kérlek Téged Megváltom, adj szívembe erős vágyat a tökéletesség után, gyullaszd fel szívemet szeretetre Irántad, hogy meghaljon bennem minden testi vágy és világi kívánság, és csak utánad vágyakozzam! Amen.

NYOLCADIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, Te vagy a szív gyönyörűsége, a lélek öröme. Emlékezz az ecet és epe keserűségére, melyet a keresztfán értünk szeretetből megízleltél.
Erre a szeretetre kérlek isteni Megváltóm, add meg a kegyelmet, hogy szent Testedet és Véredet mindig méltóképpen vegyem magamhoz, főleg pedig halálom óráján vigasztalásomul fogadhassam. Amen.

KILENCEDIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, királyi erő, tisztaság, az elme világossága, a lélek öröme!
Emlékezz a fájdalmakra, melyeket halálod közeledtén éreztél a keserűség tengerébe merülve, amikor a zsidók átkozódásai és bántalmazásai közben hangos szóval felkiáltottál:
„ISTENEM, ISTENEM, MIÉRT HAGYTÁL EL ENGEM?!”
Elhagyatottságod kínjaira kérlek, és könyörgök Hozzád Megváltom, ne hagyj el engem halálom órájának küzdelmeiben! Amen.

TIZEDIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, Te vagy a Kezdet és a Vég, az Élet, az Erő és a Tisztaság.
Emlékezzél meg arról, hogy értem szálltál alá a szenvedés mélységébe!
Az egész Testedet borító sebekre kérlek, hogy – megtartva parancsaidat – a Hozzád vezető keskeny úton járjak, a felebaráti szeretet útján, mely széles és könnyű mindazoknak, akik szeretnek Téged. Amen.

TIZENEGYEDIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
Jézusom, Te vagy minden irgalom és kegyelem mélysége.
Emlékezzél sebeid mélységére és a borzalmas kínokra, melyeket ezek a sebek okoztak az én bűneim miatt is. Kérlek Téged Megváltom, rejts el engem, bűnöst, sebeidbe Mennyei Atyád haragja elől! Amen.

TIZENKETTEDIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom az Igazság tükre, az egység jelképe, a szeretet köteléke vagy.
Emlékezz a tengernyi sebre, melyek egész szent Testedet elborították, és amelyeket imádandó Véred pirosra festett.
Világmindenséget átölelő fájdalom volt a Te fájdalmad, melyet irántunk való szeretetből tűrtél.
Imádandó Jézusom! Mi többet tehettél volna még érettünk?
Engedd, hogy a keresztutadra való emlékezés növelje bennem a hűséges szeretetet Irántad, gyarapodjanak bennem szenvedéseid gyümölcsei, amíg el nem érlek az örökkévalóságban, minden jónak és örömnek Forrása Jézusom, egyetlen igazi szerelmem! Amen.

TIZENHARMADIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, leghatalmasabb Úr, halhatatlan és legyőzhetetlen diadalmas Királyom!
Emlékezzél a gyötrelmekre, amikor teljesen kimerülve lehajtottad a fejed és felkiálttál:
„BETELJESEDETT!”
Erre a végső szenvedésre kérlek Uram és Megváltóm, légy irgalmas hozzám életem utolsó óráján, hogy lelkem és szívem meg ne zavarodjék, hanem örömmel várja a Veled való találkozást! Amen.

TIZENNEGYEDIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom Te vagy az Örök Atya egyszülött Fia, az erő Forrása, Isten dicsőségének visszfénye.
Emlékezzél a szavakra, melyek összetört Testedben már alig dobogó, megtörté Szívedből fakadtak és tolultak ajkadra:
„ATYÁM, KEZEDBE AJÁNLOM LELKEMET!''
A Te összehasonlíthatatlan értékű halálodra kérlek, dicsőség Királya, erősíts meg engem, és adj erőt, hogy ellen tudjak állni az ördög csábításainak, a test kívánságainak, a világ hiúságának, és egyedül csak Neked éljek!
Halálom után pedig fogadj be engem, földi zarándokot, a mennyei hazába, és öleld magadba Hozzád visszatérő lelkemet! Amen.

TIZENÖTÖDIK IMA
‒ Miatyánk..., Üdvözlégy... ‒
     Jézusom, bőséges gyümölcsöt termő Szőlőtő! Emlékezzél bőven omló Véredre, mely úgy áradt értünk, mint a szőlő leve a sajtolóban. A római katona lándzsájától átszúrt Szívedből vér és víz folyt ki.
Szent Tested - mint elhervadt mirhacsokor - függött a kereszt fáján, csontjaidból a velő kiszáradt, sápadt és halálosan fehér voltál. Keserű szenvedésedre és kiontott drága Véredre kérlek, Jézusom, hogy sebezzed meg a szívemet, és bűnbánatom és szeretetem legyen ételem és italom egész életemen át! Szoríts egészen Magadhoz, szívem legyen örök lakóhelyed, minden szavam tetszésedre legyen, életem alkonya szolgáljon dicséretedre, hogy elnyerhessem Általad a mennyországot, és Téged az örök dicsőségben az ég minden angyalával és szentjével dicsérhesselek és magasztalhassalak az örökkévalóságon át! Amen.

Búcsúima
     Óh, dicsőséges Szűz, kit az Úr örök rendeléséből az Ige anyául választott, Te az isteni kegyelmek osztogatója, a bűnösök menedéke vagy, én méltatlan szolgálód hozzád fordulok, légy vezetőm és tanácsadóm e siralom völgyében.
Esdd ki számomra szent Fiad vére árán bűneim bocsánatát,
valamint az ehhez szükséges kegyelmi eszközöket. Amen.

1995. április 10-én II. János Pál ké­résére Civitavecchiába látogatott Andrzej Maria Deskur bíboros. A plébániatemplomban mondott homíli­ában Szűz Mária szobrának foglyul ejtését a lengyel kommunista kor­mány tevékenységéhez hasonlította, mely 1967-ben foglyul ejtette a

Czens­tochowai Szűz Mária képét.

A bíboros, a Szentatya nevében megáldott egy másik, ugyan olyan medugorjei Mária-szobrot és Gregoriéknak ajándékozta.

Ezt az új szobrot helyezték el a Gregoriék kertjében lévő barlangban. Ám 1995. szeptember 7-én ebből az új szoborból titokzatos, olajszerű, balzsamhoz ha­sonló anyag kezdett el folyni, mely erős és csodálatos illatot árasztott. Ez a jelenség újra és újra megismétlő­dött. Az illatos olajos anyag a szemek­ből vagy az egész testrészből gyöngyözött, de nem mindig! Általában karácsonykor, húsvétkor és Szűz Mária liturgikus ünnepein.

Sokak voltak tanúi ennek a jelenségnek, akik zsebkendővel vagy vattával itatták fel az illatos balzsamot. A rendkívüliség olykor pár percig tartott, máskor pedig néhány óráig, vagy akár néhány napig is.

Az olajos balzsam gyakran a barlang közelében növő rózsákon, faleveleken, vagy a barlangot alkotó köveken is kimutatható volt. A BBC filmesei is tanúi voltak ennek a jelenségnek, melynek látványától az újság­írók egészen megdöbbentek.

Grillo püspök kérésére Angelo Fiori professzor, a Sacro Cuore Egye­tem munkatársa, megvizsgálta a szoborból folyó olajat és azt nyilatkozta, hogy nagy valószínűséggel növé­nyi eredetű, és sok illatanyagot tar­talmaz.

Érdekesség, hogy II. János Pál halála előtt, 2005. április 2-án a szobor valódi emberi könnye­ket sírt. Ez a jelenség megismétlődött 2006. március 28-29-én és 31-én is. Sokan tanúi voltak e rendkívüli jelenségeknek, köztük Grillo püspök és a helyi plébános, Pablo atya is. És most már mi is elgondolkodhatunk Égi Anyánk könnyezésein!

(Vége!) (Forrás az első részben!)

9 ÓRÁTÓL BUDAPESTEN, A MÁRIAREMETEI KEGYTEMPLOM PARKJÁBAN

A Szeretetláng Fesztiválon idén is egy egésznapos „nyárzáró” lelki élmény részese lehetsz Budapest-Máriaremetén, a Kegytemplom szabadtéri oltára előtt. 

A SZERETETLÁNG FESZTIVÁL TERVEZETT PROGRAMJA:

9:00 – Kemenes Gábor atya köszönti a résztvevőket. / 9:15 – Kezdő dicsőítés az Eucharist & Kids zenekar vezetésével / 9:35 – Az örvendetes rózsafüzér elimádkozása, Kemenes Gábor atya elmélkedéseivel / 10:15 – Rövid szünet, felkészülés a szentmisére / 10:30 – Szentmise, főcelebráns Martos Levente Balázs püspök atya (Akarod, hogy az unokáid még ismerjék az Eucharisztiát? Akkor hallgasd meg püspök atya tanítását, hogy mit tehetsz a papi hivatásokért, és mit tehetsz a papjaidért, hogy még 50 év múlva is köztünk lehessen Jézus az Oltáriszentségben!) / 11:45 – Ebédszünet, utána a „Szent sátorban” elkezdődik a közbenjáró imaszolgálat az Oltáriszentség jelenlétében (több segítő szent ereklyéjét is kihelyezzük). Az imaszolgálatot az Új Szív Közösség szervezi. / 12:40 – Rövid dicsőítés, majd Kiss László (Csíkszereda) tanúságtétele a megtéréséről: „Szentáldozás után egy szót hallottam a szívemben: Szeretetláng!”. / 13:00 – Szilágyi Szabolcs atya, a csendes szentségimádás országosan ismert szervezője az egyéni szentségimádás lelki és gyakorlati alapjairól tanít, saját tapasztalatai alapján (piliscsabai, klotildligeti plébánia). / 13:55 – Tanúságtétel, ének / 14:15 – Szabó József atya az ország egyik legismertebb exorcistája korunk szellemi harcáról, a gonosz „trükkjeiről”, azok felismeréséről és kivédéséről tanít. / 14:55 – Rövid szünet, ének / 15:15 – Szabó József atya tanításának 2. része. / 16:00-17-ig – Dicsőítő szentségimádás Kemenes Gábor atya vezetésével, az Eucharist & Kids együttes zenei szolgálatával. A végén szentségi áldás.

• Kérünk, hogyha zarándokbusszal érkeztek, a parkolás miatt előre jelezzétek ezt a +36 30 205 8170-es telefonszámon!

Kérjük, ha módotok van rá, kérjük s egyben hálásan megköszönjük nagylelkű anyagi támogatásotokat is a honlapunkon található bankszámlaszámon keresztül: https://szeretetlang.hu/tamogatas/ , hogy a Fesztivál előre fizetendő jelentős költségeit fedezni tudjuk.

A 10:30-kor kezdődő szentmisén püspök atya szentbeszédének vezérfonala” a Szeretetláng Lelki Naplóból: „Kérjetek tőlem sok buzgó lelkű fiatalt! Amennyit akartok, annyit kaptok, mert sok fiatal lelkében él a vágy, csak nem találnak senkit, aki segítsen rajtuk. Ne légy gyenge szívű! A virrasztó imák révén bőséges kegyelmekben részesülhetsz számukra.” (Lelki Napló 1962. április 10.) „Nemcsak a még el nem indult hivatásokat ajánlom különös figyelmedbe, hanem még inkább a már elindult papi hivatásokért hozz sok áldozatot.” (Lelki Napló 1964. március 12.)

A közbenjáró ima nem elszigetelt „egyéni varázsformula”, hanem az Egyház istentiszteleti életének része. A közbenjáró ima valójában Krisztus egyetlen közbenjárásához kapcsolódik: a szolgálatot végző testvérek imádsága „Jézus imájához” vezet. A Szentlélek Isten, Krisztushoz kapcsolva, belülről teszi lehetővé és „irányítja” az imádságot, különösen akkor, amikor az ember a gyengesége miatt nem tud úgy imádkozni, ahogy kell. Az Egyház kifejezetten beszél arról is, hogy a közbenjáró imádság által az összes szenttel együtt fordulunk Krisztushoz.

INFORMÁCIÓ: e-mail: szeretetlang.hu@gmail.com / telefon: +36 30 205 8170

https://www.magyarkurir.hu/hirek/augusztus-vegen-ismet-szeretetlang-fesztival-lesz-budapesten

https://szeretetlang.hu/esemenyek/

Erősen ellene kell állni a kísértőnek

17. Figyelmet kell szentelnünk az Efezusi lev. 4,27-nek, mert egyes fordítások eltérő módon közlik. Helyesen így szól: „Ne adjatok teret a sátánnak” (Ef 4,27). (Míg egyeseknél a „helyet” szót találjuk, addig másokban mindkét kifejezést mellőzve a „ne engedjetek a sátánnak” fordítást használják.) Bizony más „engedni” és más dolog „helyet adni”, s egészen más „teret engedni”! Ez utóbbi a parttalan lehetőséget is magában hordozza, és erről van szó: ne adjunk működési terepet életünkben, családunkban, a társadalomban s a világban. A Szentírás tanítása, hogy erősen ellen kell állni az ördögnek, minden cselvetésének (vö. 1Pét 5,8), sőt szembe kell vele szállni és meg kell futamítanunk (vö. Ef 6,12). Az egész világ ugyanis a gonosz hatalma alatt áll (1Jn 5,19).

18. A Szentírás tanítása nyomán kiviláglik, hogy a sátáni erő oly mértékben képes az emberek életét, sorsát és történelmét befolyásolni, amilyen mértékben az egyéni vagy társadalmi bűnökkel – pl. a felelőtlen választási szavazatokkal v. közömbösségekkel –, azt megengedik neki. →

19. Az ördög nem látja gondolatainkat, csupán a tetteinkből, kijelentéseinkből következtet magas intelligenciájával! Amikor az egyén nem tartja be Isten parancsait és a bűn útjára lép, akkor nemcsak rövidtávú tetteire, de egész életére – sőt –, unokái sorsára is teret nyer(het) a sátán, aki az egyéneken keresztül manipulálhatja az egész közösséget és a nemzetet. Ebből fakadóan az emberi akaratok, vágyak és a sorsok alakítása fokozatosan az ördög befolyása alá kerül, és mintegy szolgai eszközökké válhatnak istenellenes művének építésében. Ez a megtévesztésen alapuló ördögi taktika tetten érhető a magánszférától az államok életéig, a világpolitika alakításától a természet-pusztításig, miképpen az emberiség puszta létéig is. →

20. A felvilágosítás és az evangelizálás nem csak egyéni-, de közösségi felelősségünk! Kozmikus méretű küzdelem folyik ugyanis külön-külön valamennyi lélekért, s e harcból mindenkinek részt kell vállalnia, nemre és korra való tekintet nélkül! Az ember rövid életének tétje: bizalommal megvívni a „jó harcot” (1Tim 1,18) és így elérni önmaga és embertársainak örök boldogságát. Az ember ugyanis kezében tartja örök sorsát, s tetteivel befolyásolhatja az üdvözültek s az elkárhozottak számát.

A boldogság titka (Szent Brigitta 15 imája)
     Szent Brigitta imáiban kérte a Szenvedés Emberét Krisztust, hogy tudassa vele, hány ütleget és sebet kellett elviselnie szenvedése során?
Az isteni Üdvözítő meghallgatta kérését, megjelent Brigittának és így szólt:
     „Megváltó szenvedésem alatt testemen 5480 sérülést ejtettek. Sebeim tiszteletére és megdicsőítésére imádkozzál egy éven át naponta 15 Miatyánkot és 15 Üdvözlégyet azokkal az imákkal, melyeket tollba mondok neked. Így az év lejártával minden Szent Sebemet megtiszteled."
Az Úr Jézus megígérte Szent Brigittának és mindazoknak, akik ezeket az imákat egy éven át naponta elvégzik, a következőket:

1. Rokonságából 15 lelket kiszabadítok a Tisztítótűzből.
2. Rokonságából 15 lelket megtartok a kegyelemben.
3. Rokonságából 15 bűnös lélek megtér.
4. Ezen ima végzői elérik a tökéletesség első fokát.
5. Halála előtt 15 nappal Testemmel és Véremmel táplálom, hogy megmentsem az örök éhségtől és szomjúságtól.
6. Halála előtt 15 nappal megadom a kegyelmet, hogy felismerje összes bűneit, és azok felett tökéletes bánatot érezzen.
7. Győzelmes Szent Keresztem jele, segítsége és védelme lesz az ellenség minden támadásával szemben.
8. Halála előtt eljövök hozzá legdrágább, szeretett Édesanyámmal.
9. Lelkét Én magam fogadom és vezetem az örök boldogságba.

Az örök életben Istenségem Forrásából bőségesebben juttatok azoknak, akik ezt az imát elvégzik.
A még hosszú időn át halálos bűnben élőknek is megbocsátom bűneiket, ha ezt az imát elvégzik.
Én magam oltalmazom meg őket a kísértésektől.
Érzékszerveiket épségben megőrzőm.
Megóvom őket a hirtelen haláltól.
Megmentem lelküket az örök kárhozat veszélyétől.
Mindent elnyernek amit a Boldogságos Szűz által kérnek Istentől.
Akik egész életükben öntörvényűen éltek bár, és emiatt már másnap meg kellene halniuk, ha ezt az imát el akarják mondani, meghosszabbítom életüket.
Az ima elmondója minden alkalommal részleges búcsút nyer.
A Mennyben a legmagasabb angyali karok boldogságát juttatom neki.
Aki ezt az imát másokkal megismerteti, sosem lesz lelki örömök nélkül, és az örök boldogságban részesül.
A helyen, ahol valaki ezt az imát mondja, Isten mindig jelen lesz kegyelmével.
(Folytatás: a naponkénti 15 ima)

     Az ügyészség csak öt év után, tehát 2000-ben állí­totta le a vizsgálatot azzal az indoklással, hogy "a könnyezés vagy kollektív szuggesztió eredménye vagy természetfölötti tényezők következménye lehet." Ez bizony "bölcs" következtetés! Grillo püspök már 1995 áprilisában teológiai bizottságot alakított a Mária-szobron megjelenő véres könnyek jelenségének kivizsgálására, majd a vizsgálat eredményeiről a Sacro Cuore Katolikus Egyetem és a La Sapienza Egyetem professzoraival konzultáltak, elismerve az esemény természetfölötti jellegét!

Tizenöt évvel később, II. János Pál boldoggá avatása után, Grillo püspök egy titkot tárt fel: "1995. június 9-én Sta­nislaw atya, II. János Pál pápa titkára tele­fonált nekem, hogy a Szent­atya kifejezett kívánságára hozzam el hozzá a szobrot. Amikor beléptem a pá­pai lakosztályba, Dziwisz prelátus az ebédlővel szomszédos szobába vezetett és ott helyezhettem el a Szűzanya szobrát. Amikor a pápa megérkezett, közös imába kezdtünk a szobor előtt. Ezután átmentünk az ebédlőbe és vacsorához ültünk. A Szentatya felszólított, hogy ismertessem a tényeket. Beszélni kezdtem, de néhány mondat után a pápa félbeszakított, és maga magyarázta el nekem a könnyezés jelentését és jelentőségét. Néhányszor idézte Urs von Balthasar teológust és elmagyarázta, hogy Szűz Mária véres könnyei titkot takarnak.

Egyszóval a Szentatya már eleve értette azt, amit én még nem voltam képes megérteni. Vacsora után még egyszer imádkoztunk a szobor előtt, majd a pápa egy aranykoronát helyezett a fejére, és adott neki egy szintén aranyból készült rózsafüzért is. Azon az estén II. János Pál megparancsolta nekem, hogy hallgassak, de azt is mondta: »Eljön a nap, amikor majd elmondhatom a világnak, hogy a Pápa megtisztelte a Civita­vecchiai Madonnát. ‒ majd hozzátet­te ‒ »Most mindent Ratzinger bíboros kezébe teszünk...«"

Ez a találkozó csak 2000. október 8-án lett írásban dokumentálva, melyet II. János Pál pápa alá is írt.

(folyt. köv!) (Forrás az első részben!)

(A képen Grillo püspök és a Szentatya találkozása!)

11. A Szentírás már az első lapokon beszámol a bűn megjelenéséről és következményeiről, mely disszonanciát keltett a teremtés rendjében. Nyomában zavar támadt Isten tökéletes művében, a teremtett világban, így az ember kapcsolatrendszerében is. Ez tapasztalható lépten-nyomon máig is az ember-ember, az ember és anyagi világ, az ember és Isten között, így tehát az élet minden területén. A teremtmények persze szenvedésként élik meg ezt a disszonanciát (vö. Ter 3,16-20), és még a természet is sóvárogva várja a végső szabadulást (vö. Róm 8,19-22).

12. A Szentírás tanítása, hogy a bűn nem az Isten által teremtett valami, nem a teremtés hibája és nem is az ember lényegéből fakadó hajlam. Bűnre hajló természetünk ugyanis a bűn szerzője által szerzett örökségünk! Az Újszövetség különböző formában ugyan, de közel 150-szer említi a bűn szerzőjének nevét. Így Jézus Krisztus igehirdetéséből és a teljes kinyilatkoztatásból világosan kitűnik, hogy az ember történelmét s öröklétét alapjaiban fenyegető, személyiséggel bíró, ártó tényezőről van szó, aki „kezdettől fogva gyilkos, nincs benne igazság, a hazugság atyja” (vö. Jn 8,44). →

13. Jóllehet a bukott angyalok Krisztus által legyőzetve végleg el vannak ítélve, de a végítéletig még nincsenek teljesen a kárhozat helyére, a pokolra zárva. Így Isten időleges engedelméből bejárják a földet és sokféleképp beavatkoznak a világ folyásába s az emberi sorsokba, a bűnök és a hiszékenységek arányában. Az embernek tehát nagyon óvatosan kell munkálkodnia: eszmét, vallást, pártot vagy embert körültekintően szabad követnie! →

14. Határozottan figyelmeztet a Szentírás is, hogy „a sátán is a világosság angyalának tetteti magát” (2Kor 11,14), tehát a jó mögé bújva is tud tevékenykedni vagy akár hamis üzeneteket is sugall, sőt ez a félrevezetése igen hatékony. Gőgje és vehemenciája határt nem ismer, még Jézust is megkísérti (ld Lk 4,1-13), sőt hamis csodákat és gyógyításokat tehet (vö. 2Tessz 2,9). „Képes nagy és megtévesztő jeleket végbevinni” (Jel 13,13). Tehát józanok legyetek és vigyázzatok! Ellenségtek a sátán, ordító oroszlán módjára ott kószál mindenütt és keresi, kit nyeljen el. Erősen álljatok neki ellen a hitben (1Pét 5,8-9). →

15. Az UFÓ-jelenségek, az egyes varázsmesteri mutatványok és az éginek tűnő hamis üzenetek, mind a megtévesztő szellem, az ördögi tevékenység manipulációi!

16. Fontos tehát ráébredni (és ráébreszteni), hogy a bűn szerzője a megtévesztő szellem (vö. 1Tim 4,1), „tévútra akarja vezetni az egész világot” (vö. Jel 12,9b). A bűn következményei révén igyekszik tönkretenni az ember testi-lelki valóságát: a család-, haza- és egyházhűségét

     Kedves Olvasóim! Szent Filoména vértanú emléknapja van, melyet ugyan töröltek a liturgikus naptárból, de népszerűsége és más szenteket is felülmúló csodás segítsége változatlan és Fényes Csillagként ragyog!
Az egész világon templomok és oltárok hirdetik e Rómában vértanúságot szenvedett gyermeklány, közbenjárásának páratlanságát.
     A naptári törlés oka az, hogy történelmiségéről, életének, vértanúságának részleteiről csak magánkinyilatkoztatásokból tudunk.            

Életszentségét nem csupán a katakomba-sírját fedő terrakotta-táblák jelei bizonyítják, de a nevéhez fűződő páratlanul sok közbenjárás és rendkívüli csoda is igazolja.
     Pápák és szentek egész sora tisztelte és hirdette nagyságát! Különösen kiemelkedők ebben XII. Leó, XVI. Gergely, IX. Piusz, XIII. Leó pápák, Vianney Szent János, Tiszteletreméltó Maria Pauline Jaricot, Szent Maddalena di Canossa, B. Bartolo Longo, Szent Pio atya és sorolhatnánk a neves és névtelen személyek hosszú sorát!

Szent Filoména könyörögj érettünk!

A keresztről nevezett Szent Terézia Benedikta szűz, vértanú (Edit Stein) Európa társvédőszentje

     Korunk "szép új világában" a feminista teológusok követelték II. János Pál pápától a nők egyenjogúsítását az Egyházban. A szent pápa az egyház szentségéhez illő választ adott. Szent Benedek, Cirill és Metód mellé kinevezte Sienai Szent Katalint, Svéd Szent Brigittát és a keresztről nev. Szent Terézia Benedikta Edit Steint, Európa védőszentjeivé.

     A XX. század kimagasló szentjei közé tartozik Edit Stein. Vértanúsága Isten iránti szeretetről tesz tanúságot. Isten útját járjuk, megtapasztalhatjuk, hogy kiválasztott és vezet minket, és ezért nem veszítjük el bizalmukat.
1891-ben született Breslauban, zsidó szülők tizenegyedik gyermekeként. Nagy érdeklődéssel fordult a filozófia felé, és állandó kapcsolatot tartott fenn korának jeles képviselőivel. (Husserl) Nagy hatással volt rá Avilai szent Teréz önéletrajza, és a kereszténységgel való számos találkozás hatására 1922 január 1-én megkeresztelkedik. Bár ekkor szeretett volna a Kármelbe lépni, de a tanítás és oktatás lett a feladata.  

Vágya csak 1933-ban teljesült, és Köln városának monostorába lépett be, ahol folyamatosan tette le a fogadalmait, 1938-ban az örök fogadalmat. Tudományos munkát végezhetett, és a lelki élet nagyjainak írásait tanulmányozta. Keresztes Szent János születésének 400. évfordulójára írt még egy cikket. 1942. augusztus 5-én, több nővérrel együtt a Gestapo elhurcolta és augusztus 9-én az Auschwitz-i haláltáborban fejezte be életét. Boldoggá avatása Kölnben 1987. május 1-én, szentté avatása 1998. október 11-én, Rómában, a Szent Péter téren történt.

FORRÁS (képek az internetről!)

Szent Brigitta Magyarországon
     A középkori magyar imádságkódexekben csaknem kivétel nélkül mindenütt szerepelt Szent Brigitta tizenöt imája. A másolatok forrása a Hortolus animae nevű gyűjtemény, amely már a XV. században nyomtatásban is megjelent. A magyar fordítások elsősorban szerzetesnők számára készültek, mivel azonban Szent Brigitta rendje Magyarországon nem telepedett meg, a XVI–XVII. századtól egyre ritkábban adták ki az imákat.
     Tekintve azonban, hogy Szent Brigitta tizenöt imáját, melyet 365 napon keresztül kell végezni és az Úr rendkívüli kegyelmeket ígér azoknak akik elvégzik.
Érdekesmód, ezt a rendkívül nehezen teljesíthető „Brigitta imát” azóta is egyre csak keresik, úgyhogy több kis kiadó megjelentette és fogy!
     (Egyre csak ismétlem magam!) Az előírás szerint, az igen hosszú tizenöt részes imát minden nap végig el kell imádkozni. Amennyiben komoly ok(ok) miatt elmulasztjuk, úgy azt másnap pótlólag kell (plusszban) elmondani! Az ígért privilégiumok ugyanis, csak akkor nyerhetők el, ha egyfelől maradéktalanul el lett mondva, másfelől az ígéretek a lélek épülését szolgálják. (Az ígéretek beteljesülését fokozza a meditatív imamondás!)
     Mint a fentiekben tárgyaltuk, Brigitta 15 imájának égi eredetét is kétségbe vonták, ám az évszázadok során beteljesült rendkívüli ígéretei, igazolásként hatottak a kétkedőkre! Ennek tudható be, hogy 1740-ben XII. Kelemen pápa jóváhagyta és ajánlásával látta el a 15 imát.
     IX. Pius pápa 1862. május 31-én szintén jóváhagyással látta el ezen imákat a milánói Nagy Kongresszus ajánlatával.
     A továbbiakban leközlöm a 15 imát, melyet minden nap el kell mondani ahhoz, hogy a következő részben leírt ígéreteket elnyerhessük! (folyt.)

A püspök kijelentette, hogy Nagypénteken 15 órakor a szobor visszatér a Szent Ágoston-plébánia­ templomba ünnepélyes körmenet keretében. Ekkor viszont az eseményekbe beleavatko­zott az államügyészség. Április 6-án azt követelték, hogy végezzenek újabb ra­diográfiás vizsgálatokat. Megtörtént!

Az eredmény persze ugyanaz volt: a szoborban nincsenek gyanús nyílások.

A főügyész végül átadta a püspöknek a szobor elleni "letartóztatási paran­csot".

Leginkább a nagypénteki körmenet híre nem tetszett az ügyészségnek, ezért elkobozták a "bűntárgyat", és egy lepecsételt szekrénybe zárták.A püspök határozottan tiltakozott a vallás és szólásszabadság-, valamint az Egyház függetlenségének megsértése ellen.

A tiltakozások és a hívők türelmetlen­sége miatt a hatóság kénytelen volt "szabadon en­gedni" a Szűzanya-szobrot, így 1995. június 17-én megvalósulhatott a Szűzanya szobor ünnepélyes kör­menetben való átszállítása a Szent Ágoston-templomba, ahol egy mellékoltár fülkéjében helyezték el. Az imavirrasztás alatt Grillo püspök ezeket a megindító szavakat mondta: "Szűzanyám! Köszönöm, hogy kételkedésem miatt ugyanolyan jelet adtál nekem, mint 1531. december 12-én Mexi­kó első püspökének, aki szintén nem hitt a szegény indián elmondásában, és így szólt: »Ha valóban Szűz Mária szól hozzád, mondd meg neki, hogy adjon nekem valami jelet«, te pedig – ó Anyám –, az indián köpenyében rejlő rózsák alatt egy csodás képet hagytál, melyet a mai napig a Guadalupei Szűz­anyaként tisztelünk. Köszönöm Szűzanyám és mindenki előtt bocsánatot kérek, hogy először nem hittem Neked!"

A rendkívüliségeket követően Gregoriék számára kezdetét vette az igazi keresztút. Mindenhonnan a legkülönfélébb vádakkal támadták őket. A házukat ügynökök kutatták át vegyszereket keresve, a telefonjukat is lehallgatták. Fabiót sokszor kihallgatták. Azzal vádolták, hogy csaló és visszaél az em­berek hiszékenységével.

(folyt. köv!) (Forrás az első részben!)

6. A "sátán" ellenfelet jelent, mely (örök széteső) személyre és nem "személytelen erőre" vagy hatalomra vonatkozik. Ő a 'tagadás ősi szelleme', akit Lucifernek, fényhordozónak is neveznek. Nem mesterkedhet a végtelenségig, hanem csak Isten (időleges) engedélyével! Szembenállása Istennel végleges és arra törekszik, hogy az embert társává tegye az Isten elleni lázadásban (vö. Új Kat. 414), vagyis Istent majmolva, népet gyűjtsön maga köré a kárhozatba.

7. A Sátán aknamunkája különös erővel irányul Jézus személye, műve, földi Helytartója és követői ellen. A sátán hatalma azonban nem végtelen, hiszen a sátán is csak teremtmény! Hatalmas, mert tiszta szellem, de Isten országának épülését nem képes megakadályozni. Gyűlöletből tevékenykedik a világban Isten országa ellen. Tevékenysége súlyos, közvetlenül szellemi, közvetve fizikai természetű károkat okoz az embernek és társadalomnak. E tevékenységet az isteni gondviselés engedi meg, de „tudjuk, hogy az istenszeretőknek minden a javukra válik”. (Róm 8,28) (vö. uo. 395) →

8. „Jézus nevére hajoljon meg minden térd a mennyben, a földön és az alvilágban” (Fil 2,6-11)

9. A Biblia ördögökről szóló egyik-másik elbeszélése ha mutat is némi párhuzamot a pogány népi hiedelmek és mesék ártó szellemeivel, démonaival, koboldokkal, kísértetekkel – a rokonság csak külsőleges! A Bibliában a gonosz lelkek hatalmát nem varázsigék vagy varázspraktikák törik meg, hanem az Isten (Jézus vagy az Ő megbízottainak parancsa) hatálytalanítja! A Szentírás tanítása, hogy az ember nincs tehetetlenül kiszolgáltatva a démoni erőknek, a sátántól való megszállottságnak. Aki ugyanis Isten akarata szerint él, azt – a sátánnál végtelenül hatalmasabb Isten –, képes megszabadítani! Jézus ördögűzései, az apostolok története és kijelentései, szintén ezt példázzák: Krisztus és a belé vetett hit (Róm 16,20; Ef 6,16; 1Pt 5,8 stb) visszaveri a gonosz lélek minden támadását, bármily erősnek gondolja az magát, s bármennyire is fel van fegyverkezve (Lk 11,21-22). (ld. Előd Dogmatika) →

10. Mivel bukott természettel és az áteredő bűntől szeplősítve születünk, rászorulunk a Szent Keresztségbeni újjászületésre, hogy kiszabaduljunk a sötétség hatalmából és védettek lehessünk ezekkel szemben (a kegyelmi állapotban), s bemehessünk Isten országába, ahová minden ember meghívást kap. (vö. Új Kat. 1250)

Brigitta magánkinyilatkoztatásainak szövegi hitelessége 2
     Feltételezhetjük-e, hogy a fennmaradt írások Brigitta pontos szavai vagy revelációinak és gondolatainak pontos tükörképei. Nos, legalább négy odaadó gyóntató, valamint a Brigitta halála után száz évvel később élő brigittás nővérek számos szerkesztett kiadásban jelentették meg a közvetlenül Brigittától származó kijelentéseket és írásokat. Másrészt tagadhatatlan, hogy a Revelációk Brigittának az egyház és a társadalom megreformálására irányuló hatalmas, személyes és odaadó buzgóságának termékei.
     Brigitta ugyanis, egész életében szigorú ellenőrzést gyakorolt a gyóntatók revíziós munkája felett és azt kérte, hogy halála után a gyóntatók folytassanak előkészítő munkát a revelációk széles körben való terjesztésére.
Bár Svéd Szent Brigitta kijelentései fordítókon és szerkesztőkön keresztül jutnak el hozzánk, átadva az üzeneteket, növelve szentünk szentségi életének hírnevét, a Revelációk olvasásakor mégis felmerülhet a kétely, hogy a szövegek Brigitta hiteles üzeneteit közvetítik-e.
     Ám, lehetetlen különválasztani Brigitta hangját a gyóntatóiétól, mert hangjuk összekeveredik azon erőfeszítésben, hogy azt közöljék, ami meggyőződésük szerint Isten szava, amely Brigitta által kinyilatkoztatott.
Annyiban magyarázhatók és elfogadhatók a gyóntatók korrektori tevékenységei, hogy ők lényegében az írói mesterség szerint tették olvashatóvá Brigitta elmondásait. Ennek pedig középkori alapelve az volt, hogy nagy hangsúlyt fektessen a hívők közössége által vallott kollektív igazság érthetőségére.
     Így arra következtethetünk, hogy a revelációk leírása Brigitta és a gyóntatók – akik csodálták, és elkápráztattak a látnok ajándékai – közötti komplex együttműködés eredménye. A revelációk írott formája Brigitta látomásainak szöveges megjelenítése és nem is szükséges, hogy feltétlenül pontosan adja vissza szavait, hogy közvetlenül tükrözze személyének szubjektivitását. Tényként fogadhatjuk el, hogy Brigitta kifejezései képezik a revelációk alapját, és ezek a szövegek hűen visszaadják gondolatait és a sugallt üzeneteket.

Egy rövid történettel köszöntjük Szent Domonkos atyákat!

Forrás: Les Fleurs Franciscaines 2. sorozat, 187. oldal nyomán, a letter@mariedenazareth.com ismertetésében

Szent Domonkos kiválasztása a Szent Szűz által, hogy újra keresztényesítse a 13. századot
     1215 egyik éjszakáján Szent Domonkos virrasztott és imádkozott a római Szent Péter-bazilikában, amikor az Úr Jézus megjelent előtte kezében három lándzsával, amelyeket a világra készült hajítani.
A Boldogságos Szűz Mária, Jézus édesanyja, térdre borult és könyörgött neki, hogy bocsásson meg azoknak, akiket megváltott, és irgalmával enyhítse igazságosságát. Jézus válaszolt: „Nem látod, mennyire sértegetnek? Isteni igazságosságom nem hagyhat ennyi bűnt büntetlenül.”
Anyja így válaszolt: „Ó Szentséges Szent Fiam! Te, aki mindent tudsz, azt is tudod, hogy visszahozhatod őket Egyházadba, ha egyik hűséges szolgámat elküldöd a világba. Ő fáradatlanul hirdetni fogja igédet az embereknek, azok megtérnek és keresni fognak Téged. De ennek segítségére lesz egy másik szolgám is, aki ugyanazon feladaton fog dolgozni.”
Az Isten Fia így szólt anyjához: „Lélekmentő vágyad lefegyverzett engem; de kérlek mutasd meg nekem azokat, akiket ilyen nagy küldetésre választottál.”
Isten Anyja ekkor bemutatta Fiának Domonkost, és a mi Urunk ezt mondta: „Elfogadom őt! Valóban jól és szorgalmasan megtesz mindent, amit mondtál!” Ezután bemutatta Üdvözítőnknek Ferencet, aki Urunk szintén helyeselt!
Szent Domonkos, mindezt látta és hallotta látomásban, de a megígért társat még nem ismerte. A Gondviselés azonban úgy intézte, hogy másnap találkozott vele egy templomban, és felismerte őt az éjszaka látottak alapján. Szent tisztelettel köszöntötték és megölelték egymást, e szavakkal: „Te vagy a fegyvertestvérem, együtt fogunk munkálkodni, és egyetlen ellenség sem fog diadalmaskodni felettünk.”
Ezután Domonkos elmesélte Ferencnek a látomását, és attól kezdve egy szív és egy lélek voltak Istenben, fiaiknak pedig azt tanácsolták, hogy mindig így legyen közöttük, szeretetben és tiszteletben.

Ez az egyszerű gesztus a két koldulórendben kitörölhetetlen nyomot hagyott az évszázadok folyamán.
Ezért nevezzük Szent Domonkost a Prédikátorok Pátriárkájának, és ezért adjuk neki az Atya címet is! 

Szent Domonkos atyánk, könyörögj érettünk!

A bűn szerzője

1. Ős-szüleink engedetlensége mögött egy istenellenes kísértő áll, aki irigységből csábította őket a halálba. A Szentírás és az Egyház hagyománya ebben a lényben, bukott angyalt lát, akit Sátánnak vagy ördögnek nevez. Az Egyház tanítja, hogy kezdetben a sátán is Istentől teremtett jó angyal volt de sokadmagával önmaguktól rosszak lettek.(vö. Katekizmus 391)

2. Még füzetkénk elején válaszolni próbálunk arra a felmerülő kérdésre, hogy Isten miért engedte meg ős-szüleink megkísértését, vagyis az Ővele való szembefordulást? E nagy titokra 3 magyarázat lehetséges:
a) Isten teremtői nagylelkűségének ajándéka – a szabad akarat –, önmagában hordozza az ellene mondás lehetőségét is.
b) Isten szabadságra teremtette az angyalokat és az embert. A szabad döntési lehetőség egyben próba, melynek érdeme ill. eredménye lehet az örök élet.
c) Isten, csak azért engedte elesni az embert, mert örök időktől fogva gondoskodott, hogy megváltást készítő örök irgalmának ölébe essen. Aki tehát saját hibáján kívül Ádám bűnének részese lett, az az új Ádám, Jézus Krisztus megváltásának részese lehet.

3. „Isten a halált nem alkotta és nem leli örömét az élők pusztulásában (...). A Sátán irigysége révén azonban a világra jött a halál.” (Bölcs 1,13; 2,24) (Új Kat. 413)

4. Az angyalok tiszta szellemek. A szabad választásuk és nem az isteni irgalmasság hiánya az oka, hogy a bukott angyalok lázadása megbocsáthatatlan. Számukra nem létezik bűnbánat, amiként az emberek számára sem létezik (bűnbánat) a halál után. (vö. uo. 393)

5. A Szentírás bizonyítja annak ártó befolyását, akit Jézus „kezdettől fogva gyilkosnak nevez” (Jn 8,44), s aki még azt is megkísérelte, hogy Jézust eltérítse Atyjától kapott küldetésétől. „Isten Fia azért jelent meg, hogy az Ördög műveit lerombolja” (1Jn 3,8). (vö. uo. 394)

Idézve Szent II. János Pál Evangelium vitae enciklikájából:

»...Mindenkinek rá kell döbbennie arra, hogy a jó és a rossz, a halál és az élet, a „halál kultúrája” és az ”élet kultúrája” közti hatalmas és drámai összeütközés előtt állunk. Sőt a konfliktus „kellős közepében” vagyunk, részeseiként azzal az elháríthatatlan felelősséggel, hogy föltétlenül az élet mellett kell választanunk.« (Evangelium vitae, 28)

Szó, ami szó! A Mária-jelenések és könnyezések ‒ miként a civitavecchiai is ‒, ismételten megtérésre szólítanak, mi több fel kívánnak rázni a jóléti tespedésünkből, mely pillanatok alatt megváltozhat, ha az imádságban és a szentségi életben vissza nem térünk az evangéliumi útra!

Az is nagy kérdés, hogy miért épp egy medjugorjei Mária-szobor könnyezett vért? Talán azért, mert az Egyház nem ismeri el? Vagy tán azért, mert sajnos olyan visszásságok, hamisítások és engedetlenségek fordulnak elő, amelyeket a Hittani Kongregáció már 2008. január 25-én írásba foglalt? Nos, utána kellene nézni olyan alapossággal, ahogy ezt Grillo püspök tette a maga hatáskörében!

Mindenesetre 1995. március 15-én a püspök hozzáállása gyökeresen megváltozott. A Szent­mise után a sekrestyében, az ott lévő szakértőktől körülvéve, kezében a szoborral a megkü­lönböztetés adományáért kezdett imádkozni, és elénekelte a Sal­ve Reginát. Abban a pilla­natban a szobor mindnyájuk szeme láttára elkezdett vérkönnyeket sírni, melyből azonnal mintát vettek. A püspök számára a karjaiban könnyező szobor látványa valóságos katarzis volt.

Később ezt mondta: "Én ‒ mint tudjátok ‒, szkeptikus voltam és nem hittem el a jelenség Istentől való voltát. De a Szűzanya fokoza­tosan megtalálta a hozzám vezető utat, egyedülálló módon győzve le minden kételyemet."

(folyt. köv!) (Forrás az első részben!)

Brigitta magánkinyilatkoztatásainak szövegi hitelessége 1
     A szentünk által leírt revelációkat, később az egyház lefordította ósvédből latinra. Egyes kifejezéseket az érthetőség kedvéért megváltoztattak, vagy a lelki épülés szempontjából aktualizáltak. Pl. Brigitta említést tett az ősi sörfőzésről, melyet a fordítók borkészítésként fordítottak le.
     A revelációk többszörös nemzeti nyelvekre való fordításai eredményeként, a tartalmi hitelessége később, teológiai aggályokat váltott ki.
     Egy jézusi példázat (mintha ezt a problémát válaszolta volna meg), így olvasható:
„Olyan vagyok, mint az ács, aki az erdőben kivágja a fát, hogy faragjon belőle egy szép szobrot. Ezt aztán kiszínezett és ellátta azonosító jelével. Amikor a barátai meglátták a művet, több színárnyalattal még ők is szebbé próbálták tenni, így ráfestették színeiket. Nos épp így, én az Isten, kivágom igéimet az isteni erdőből, és belehelyezem azokat a szívedbe. Bizony mondom neked, a barátaim leírták ezeket könyveikben a nekik adott kegyelmem szerint, és kiszínezték, kidekorálták őket”.
     Krisztus meghagyta Brigittának, hogy minden feljegyzett revelációt adjon át  Alfonsonak, hogy az érthetővé tegye őket és igazolja hitelességüket. Alfonso azonban a saját írásában nem tartotta nagyon fontosnak a saját részérőli „emberi elemeket” jelölni, és a revelációk leírásánál úgy írta, hogy azt Isten közvetlenül Brigittához intézte.

A jelenség Gregoriéknál egészen addig tartott, amíg a szobrot a plébános el nem vitte a templomba, február 10-én. Ám a püspök fenntartásai nem csillapodtak, sőt megrótta a helyi plébánost, a szobor templomi kitétele miatt, és egyben megtiltva, hogy közös imára gyűljenek össze a könnyező szobornál.

Mons. Girolamo Grillo püspök ‒ nagyon helyesen ‒ rövid ördögűzést végzett a szobron, mert mint apostolutód tudja, hogyha egy jelenség vagy jelenés kezdetben jó gyümölcsöt mutat is, attól még lehet a megtévesztő szellem beetetése, egy nagyobb rossz érdekében, "hiszen maga a sátán is a világosság angyalának tetteti magát." (Kor 11,14)

A püspök még aznap a szobrot és a vérmintákat személyesen vitte el (Marco di Gennaro professzor kíséretében) a Gemelli Klinikára vizsgálatra.

A főpap szkepticizmusa a napok során gyengülni kezdett, főleg miután átvette a laborvizsgálat eredményeit, mely megállapította, hogy a minta valódi emberi vér, és rendelkezik a vérre jellemző minden tulajdonsággal. Továbbá, a radiológiai vizsgálat is megállapította, hogy a szobor belsejének anyaga egyöntetű és sértetlen, nincsenek benne nyílások vagy szerkezetek, melyek a csalást lehetővé tennék.

Ezt követően Grillo püspök jól becsomagolva a rezidenciája páncélszekrényébe zárta a szobrot, ennek ellenére az egész házban csodálatos illat terjengett.

Ám igazán akkor kezdtek Grillo püspökben oszladozni a kételyek, amikor kétszer is hívta őt a vatikáni államtitkár, Angelo Sodano bíboros.

Úgy gondolta, hogy "talán a pápának valami olyan titokról van tudomása, amiről nekem nincs?" És kedves Olvasóim, ez még nem minden! Felhívta őt Gabriel Amorth, ismert olasz ördögűző pap is, aki arról értesítette, hogy Szűz Mária véres könnyei az Olaszországot érő szerencsétlenségek előjelei.

(folyt. köv.!) (Forrás az első részben!)

„Kármelita kislányom! 

     Én pedig arra figyelmeztetlek Benneteket kedves Olvasóim, hogy ne üljetek fel minden üzenetnek, még ha igaznak tűnő is! Ne feledjétek, hogy még egyetlen hamis dolog sem kezdődött, nyilvánvaló hazugságokkal! Maradjatok meg az Evangélium biztonságában vagy az egyházilag elismert üzeneteknél, mert nem tudhatjátok, hogy az újdonságok, mikor és milyen szellem indíttatására keltenek (kelthetnek) majd zavart a lelkekben!

Az Ószövetségből: Jer 14,14-15; Jer 23,19-22 

(A bevezető folytatása 2)

     És lám, korunk embere szinte teljesen elveszítette a bűnre való érzékét és széles körben esik áldozatul a zajló élet kínálkozó talmi értékeinek, a csalárd ideológiáknak, a hamis üzeneteknek és végső soron a bűn, megannyi változatának. Illő és üdvös tehát az irgalmasság lelki cselekedeteit követve, szólnunk a bűn mibenlétéről, annak szerzőjéről és bűn elhatalmasodásának globális veszélyéről. Sajnos sokan nemhogy a világ-, de még saját életük közvetlen esemény-összefüggéseit sem értik tisztán; nem ismerik fel, hogy a bűnnek szerzője van, ravasz és tisztánlátó, aki részletekbe menő ügyeskedéssel, de történelmi léptékben munkálkodik az egyén és az egész emberiség vesztén. Valamennyiünkről szól tehát a II. Vatikáni Zsinat nyilatkozata: „Az ember egész történetén végigvonul valami élethalál harc a sötétség hatalmai ellen; ami a történelem hajnalán kezdődött, és az Úr tanítása szerint az utolsó napig fog tartani. Az ember benne áll ebben a harcban, szüntelenül küzdenie kell, hogy kitartson a jóban...” (GS 37)
     Mivel kevés a felvilágosító, aki leleplezi és világossá teszi a bűn szerzőjének alattomos tevékenységét, egyre kevesebben ismerik fel a sátáni pusztítás szervezett voltát, jóllehet a tét az egyén és közösség üdvössége!
     Szent Ágoston kifejti, hogy az ördögök, bűnbeesésük előtt rendelkeztek bölcsességgel. Azáltal, hogy eltávolodtak a világosságtól és visszautasították a boldogságot, bár racionális természetüket megőrizték, valójában esztelenek a gyűlöletben. A tudás ugyanis szeretet nélkül gőg és üres felfuvalkodottság. (De civitate Dei 9,20)
     A sötétség hatalmai elleni sikeres harc feltétele: Jézus Krisztus megváltó kegyelme, az Általa alapított Szentségek, az Egyház szentelményei, az emberi szabad akarat – az áldozat, imádság, bűnbánat – alkalmazásával. Ide értve a Rózsafüzér, az Üdvözlégy hatékonyságát is, amely fegyver a gonosz ellen – olyannyira –, hogy mondásakor megremeg tőle az egész Pokol! (vö. Don Francesco Bamonte: Szűz Mária harca a gonosszal, IHTYS kiadó 2014. p.6)
     E kis mű alapötlete – miként tartalmi követése is –, Dr Antalóczi Lajos pápai prelátus kiváló könyvének, a Jelenések, üzenetek és a jövő, idevonatkozó tanítása nyomán született. Több helyütt való hosszabb-rövidebb idézését külön nem jelöltük!
     A t. Olvasó „spontán nyitással” is lelhet elgondolkodtató pontokat – ám, felhívjuk a figyelmet, hogy az egyes textusok esetenként a megelőzők (→) folyományai!
     Abban a reményben bocsájtjuk „felvilágosító” útjára e „Kisirkát”, hogy sokaknak nem csak segítséget nyújt az ártó erők felismerésében, de elmélyíti hitüket is a Szentségek és szentelmények nélkülözhetetlen, védelmező hatásában!
     Úgy legyen!

A SZERKESZTŐ BEVEZETŐJE

     Egyházunk kifejezett ajánlása, hogy a hívek sok jó művet olvassanak tapasztalt szerzőktől, mégis a démonológia kérdéseire, az ördög mesterkedéseire figyelmeztető, s arra védelmet ajánló egyházi könyvekre alig akadhat. Így, kísértés és zaklatás esetén sokan nem tudják, hogy szentelményeket is igénybe vehetnének, melyeket az Egyház kínál Isten népének.  Ezzel szemben megtévesztő kiadványok sora ostromolja a lelkeket, akik a felvilágosítás hiányában könnyen áldozatul eshetnek!
     A figyelemfelkeltés szándékával igyekeztünk tehát e jelentéktelen füzetkébe összegyűjteni a fontosabb tudnivalókat és intelmeket, azon elkötelezettséggel, ami elvárható egy katolikus kiadványtól. Látnivaló ugyanis, hogy valami nagyon nincs rendjén a világban és ennek nem csak oka, de – tevékeny –, személyes késztetője is van!
     „A felvilágosodás nevében az európai filozófia elfordult Istentől: úgy építette fel gondolatmenetét, mintha Isten nem létezne. Ezzel az emberi gondolkodás a jó és rossz közötti különbségtétel alapvető viszonyítási pontjától szakadt el. Ha azonban az ember nem számol Istennel, nem marad saját magán kívül álló erkölcsi mérőpontja, így maga akarja eldönteni mi a jó és mi a rossz! Az ezzel járó veszélyeket, épp a totalitárius ideológiák mutatták meg! Ha az ember Isten nélkül dönthet a jó és rossz felől, akkor úgy is határozhat, hogy az emberek egy bizonyos csoportját meg lehet semmisíteni, miként azt a kommunizmus és a nácizmus meg is tette! (…) Ma is folytatódik a megfogant, de még meg nem született emberi lények kiirtása, ráadásul erről választott parlamentek döntenek – melyek paradox módon –, éppen az emberi haladás nevében teszik ezt!” (II. János Pál)

Bár a plébános azt javasolta, hogy a dolgot tartsák titokban, mégis már másnap a február 3-i szentmisén közölte az emberekkel , hogy az egyházközségükben valami rendkívüli történik: "Szűz Mária véres könnyeket sír. Ne hagyjuk, hogy ez az üzenet hiábavaló maradjon!"

A szentmise után Pablo plébános újból Gregoriékhez ment, ahol időközben már többen is összegyűltek. Este hat óra körül mindannyian határozottan láthatták, hogy Szűz Mária szobra megint véres könnyeket sír.

Február 4-én, szombaton ez a hír az egész környéken elterjedt.

A könnyezés naponta megismétlődött és ezt a rendkívüli jelenséget sokan látták, köztük a városi rendőrparancsnok is három beosztottjával. A parancsnok később ezt mondta: "Határozottan láttam, hogy két vörös csepp, épp abban a pillanatban alakult ki a szemekben," Az esemény tanúi voltak az Il Messaggero római napilap újságírója és fényképésze is.

A könnyezés híre komoly fenntartásokat keltett a helyi püspökben, Girolamo Grilloban, aki nyomban laborvizsgálatot rendelt el, hogy elejét vegye a hamis felhajtásnak!

Tehát példaadó módon, már az eseményt követő második nap, február 4-én szombaton elvégezték a Szűz Mária szeméből csorgó folyadék első vizsgálatát. Megállapították, hogy valódi emberi vérről van szó és az nem azonos a családtagok vérével!

Vasárnap, február 5-én, sok ezren látogattak el e szokatlan esemény helyszínére, köztük a bűnügyi rendőrség képviselői is, akik 20 órakor figyelhették meg a véres könnyezés jelenségét. Szolgálati naplójukban feljegyezték, mintegy tanúsítva, hogy több szemtanú látta a véres könnyek kialakulását a szobor szemében, és ez teljesen kizárja a hallucináció lehetőségét.

(folyt. köv!) (Forrás az első részben!)

    Nem kampányt, hanem imádságos összefogást szeretnénk indítani. Nem pusztán számokat gyűjtünk, hanem hitből fakadó felajánlást teszünk. A 15 millió Üdvözlégy Mária minden egyes imája legyen valóságos jel: Isten kezébe helyezzük hazánkat, nemzetünket és egymást. Szűz Mária közbenjárását kérve különösen is megtapasztalhatjuk, hogy az imádság összeköt bennünket: határokon innen és túl, nemzedékeken át, örömben és megpróbáltatásban egyaránt.

Ezért örömmel és bizalommal osztom meg azt a közös imakezdeményezést, amely június 1-jétől december 31-ig tart, a Jézus Szíve-hónap kezdetétől az év utolsó napjáig. A kezdeményezés célja, hogy ebben az időszakban közösen 15 millió Üdvözlégy Máriát ajánljunk fel Magyarországért, a magyar nemzetért és a világon élő minden magyarért. E szám jelképes és egyben mélyen kifejező: azt szeretnénk vele megvalósítani és kifejezni, hogy a világ bármely pontján élő minden magyar testvérünkért elhangzik egy imádság. Imádkozunk hazánkért, családjainkért, fiataljainkért, időseinkért, betegeinkért, a hitben keresőkért, a hitüktől eltávolodottakért, valamint mindazokért, akik felelősséget hordoznak közösségeinkért és nemzetünk jövőjéért.

A Boldogságos Szűz Mária, Magyarok Nagyasszonya közbenjárását kérjük, hogy segítsen bennünket Krisztushoz közelebb kerülni, hitünkben megerősödni, egymás iránt nagyobb szeretettel és felelősséggel élni

A kezdeményezés gyakorlati megvalósítását a Zarándok.ma ima applikációja segíti. Az elmondott Üdvözlégy Máriákat az alkalmazásban lehet rögzíteni, ahol a közös számláló követi az összegyűlt imádságokat. A Zarándok.ma applikációja letölthető a Google Play-ből és az App Store-ból is. Kérem az atyákat, a közösségvezetőket és intézményvezetőket, hogy ha egyetértenek ezzel a kezdeményezéssel, akkor lehetőségeik szerint ismertessék meg a hívekkel ezt az egyszerű módot, és bátorítsák őket a bekapcsolódásra. Levelem végén rövid hirdetési szöveget is mellékelek.

Bízom benne, hogy sokan meghallják ezt a hívást, és bekapcsolódnak a közös imádságba akár egy rózsafüzérel, de minimum egy Üdvözléggyel. Kérjük együtt a Szűzanya közbenjárását, hogy magyar népünk megújuljon hitben, reményben és szeretetben, s hogy közösségeinkben növekedjék a béke, az egység és a Krisztushoz való hűség.

A kezdeményezést Isten áldásába ajánlva, szeretettel kérem mindnyájatokat: Fábry Kornél
esztergom-budapesti segédpüspök

Imádkozzunk együtt Magyarországért!
Imádkozzunk minden magyarért!

      1375-ben (Svéd Szent) Katalin visszament Rómába, hogy hazája kívánságának megfelelően kérje édesanyja szentté avatását és a szabályzat jóváhagyását. A szabályzatot az alvastrai ciszterci kolostorban dolgozták ki, azután Rómába került, ahol már VI. Orbán pápa (1378–1389) hagyta jóvá meglehetősen sok módosítással. Az átdolgozott szabályzat teljesen megfelelt az egyházi hagyományoknak.
Időközben meglehetősen sok birtokot adományoztak a kolostornak.
     Brigitta azt akarta, hogy abból, ami a kolostorok birtokain terem, a fölösleget minden évben november 1-én adják oda a szegényeknek. Ezt úgy módosították, hogy csak azt kell a szegényeknek ezen a napon odaadni, ami a jövő biztosítása után marad fölöslegnek.
     Egyetlen rendalapító sem akadályozhatja meg, hogy rendje tévútra ne térjen, és az emberi lét terhe alatt össze ne roppanjon. Brigitta sem lehetett kivétel. Mindazonáltal ha a hátterét is nézzük annak, ami Vadstenában végül mégis létrejött, föl kell ismernünk, hogy Brigittának a Szentlélek sugallta a kolostoralapítás gondolatát.
     A Brigitta-rend más szerzetesi közösségekhez képest szokatlanul nagy megrázkódtatásokon ment keresztül, és többször is a megsemmisülés közelébe került. 1422-ben V. Márton pápa megtiltotta, hogy az alapító szerint, szerzetesek és szerzetesnők éljenek egymás mellett (bár külön épületekben); ezzel a kettős kolostorok eszméje is hosszú időre megszűnt. A rend központja fokozatosan Németalföldre tevődött át. A trentói zsinat után öt országban maradtak Brigitta-rendiek, és a reformáció is nagy csapást jelentett a közösségekre. A XVIII. század végére már csak néhány lengyel, itáliai és portugál kolostoruk maradt. Az eredeti elgondoláshoz való visszatérés a XX. században a svéd Maria-Elisabeth Hesselblad érdeme, aki protestáns családban született, felnőtt fejjel katolizált, és halálos betegen munkálkodott azon, hogy megújítsa Szent Brigitta rendjét, méghozzá olyan formában, hogy ökumenikus szabályzatát többségükben protestáns honfitársai is elfogadhassák. Munkássága nyomán új rendházak létesültek, és 1963-ban Vadstenában is újjáéledt Szent Brigitta rendje.
     A Brigitta alapította első kolostorból mára csak részek maradtak fenn, de a templom a régi fényében áll, és tanúskodik építtetőjének, Svéd Szent Brigittának elgondolásairól. Itt nyugszanak hamvai is. Körülötte gyertyák égnek, és a virág sem hiányzik soha. Mert Szent Brigitta napjainkban is nagyon népszerű. Számtalan kórház, otthon és menhely viseli a nevét. Sőt egy protestáns Societas St. Brigittae is ápolja a kultuszát és szellemi örökségét. Ő „Svédország legnagyobb asszonya”, egyike hazája legkedveltebb leányainak, egy protestáns nép nemzeti szentje.

»KISIRKA«

Nyisd bárhol, olvasd bárhol!

SZABADÍTS MEG
A GONOSZTÓL

Szerkesztette:

Begyik Tibor OCDS

A szerkesztő kiadása (Kézirat)

„Vigyázzatok, mindent előre megmondtam nektek.” (Mk 13,22-23)

Senki se szabadkozzék,
hogy nem hallott, olvasott róla!

Augusztus 5-e Havas Boldogasszony avagy Szűz Mária római főtemplomának felszentelése

     Eredetileg a Szent Szűz római főtemplomának, a négy patriarchalis bazilika egyikének – Beata Maria Virgo ad Nives, ismertebb olasz nevén Santa Maria Maggiore – fölszentelési évfordulója (440-ben szentelték fel). Az ünnep idővel az egyházban is egyetemessé vált. A Batthyány-kódex naptára pedig Havi Boldog Asszony néven emlegeti.

     A 4. században pestis dúlt Rómában. Liberius pápának (352–366) volt egy álma, miszerint ha templomot épít egy dombra, a pestis el fog múlni. A helyet úgy jelezte az Úr, hogy 432 augusztus 5-én hó esett oda. Ezzel egy időben egy János nevű gazdag, gyermektelen patrícius is álmot látott a feleségével, melyben a Szent Szűz azt kérte, hogy a helyen melyet másnap hó borít, emeljenek templomot a tiszteletére. A házaspár, értesülve a jelzett helyről – mely a tulajdonukat képezte –, azt nyomban felajánlották Isten Anyjának. A pestis azonnal elmúlt az Örök Városban!

     Augusztus 5-e reggelére hullott havazás helyén, fel is épült a Szűzanya szentélye az Esquilinus dombra, melyet Havas Boldogasszony bazilikának is nevezik. A felépített bazilikát Szent III. Szixtusz pápa (432–440) díszíttette remek mozaik képekkel annak emlékére, hogy az Efezusi Zsinat 431-ben hittételként hirdette ki Szűz Mária istenanyai méltóságát. A Szűzanya oldalkápolnájában mai is látható a kép, melyen Liberius pápa az alapkövet ássa a hóban.
     A Bazilika kegyképét (ld. alább!) az ősi római hagyomány szerint Szent Lukács evangelista festette. Nagy Szent Gergely pápa (590-604) egy pestisjárvány idején elrendelte, hogy a képet körmenetben hordozzák körül a városban. Ő maga is részt vett a könyörgő processzióban. A legenda szerint amikor a körmenet Hadrián hatalmas síremlékéhez ért, angyali hangokat hallottak: Mennyek királyné asszonya, örülj szép Szűz halleluja (innen indul a húsvéti antifóna eredete). Angyalt is láttak, amint pallosát hüvelyébe tette. Ennek a jelenésnek emlékezetét őrzi az Angyalvár névre változtatott mauzóleum.

     A kegykép római tisztelete az Efezusi Zsinat után bontakozott ki, amely főleg Máriának istenanyai méltóságát, továbbá Nyugatnak és Keletnek a Mária tiszteletben való egységét hangsúlyozta. A kegyképről való másolat készítését különleges pápai tilalmak akadályozták. Egyébként, a Santa Maria Maggiore bazilikában őrzik a Betlehem-i Jászol darabjait is (ld. legalul!)

Az ország, mely megfeledkezett legnagyobb diplomatanőjéről
     A XVI. században Svédország a protestantizmus útjára lépett, hasonlóan egész Észak Európához, ahol kultusza a leginkább elterjedt volt. Emiatt – alig 120 évvel halála után – kultusza elsorvadt, a neki szentelt templomok többsége protestáns templom lett. A katolikus egyház számára is hosszú évszázadokra „elveszett” a késő gótikus kor nagy misztikusa: a következő évszázadok számára nem volt túl érdekes egy meghaladott és „sötétnek” tekintett kor szentje. A tridenti zsinatot követően, a vallásháborúk korában a mártírok, katonaszentek voltak népszerűek, egy jótékony apáca misztikus feljegyzései és emlékezete nem volt meghatározó. Nem is csoda, hogy Szent Brigitta neve legközelebb 1740-ben kerül elő, amikor XII. Kelemen pápa jóváhagyásával és ajánlásával kiadták a ma is ismert „Szent Brigitta kilencedet” és a „Boldogság titka” című 15 imából álló füzeteket, melyek kegyes irodalomként a katolikusok lelki olvasmánya lett.
     Hazájában, a protestáns Svédországban 2002-ben, a szent születésének 700.-ik évfordulója előtt került Szent Brigitta neve újra a hírbeszámolók közé. Ez évben egy patológust rendeltek ki Vadstena város plébániájára, hogy igazolja két ott őrzött koponya eredetét, hogy az Szent Brigitta és lánya földi maradványa-e, ahol a hagyomány szerint maradványait őrizték. A svéd krónikák szerint 1645-ben holland tolvajok ellopták Szent Brigitta relikviáit eredeti nyughelyükről. Csakhogy a kriptában három koponyát őriztek, így kettő továbbra is Svédországban maradt. A hagyomány ezeket anyja és lánya: Szent Brigitta és Szent Katalin koponyáinak tartja. Azt már 1950-ben tudományosan igazolták, hogy egy 50-55 és egy 60-70 éves nő földi maradványai. A 2002-es vizsgálat azonban csalódást okozott: a mitokondriális DNS vizsgálat nem igazolta vissza a két koponya közötti rokonságot. Ezen túl – mint kiderült – a C14-es vizsgálat a két koponya közt 200 év korkülönbséget mutatott. A vizsgálatot végző professzor azonban hozzátette, hogy a korabeli szerzetesek hal diétája miatt magas víztárolás van a csontokban, ezért a pontos kor megállapítása nehéz, így az idősebb koponya akár lehet 14. századi is, tehát Szent Brigitta ereklyéje.
     Egy rendalapító munkája nem fejeződik be a halálával, hanem továbbfolytatódik az általa alapított renden belül. Amikor Brigitta holttestét Vadstenában örök nyugalomra helyezték, ez megadta az utolsó indítást ahhoz, hogy ott kolostor létesüljön. A lánya, Katalin elhozta az 1370-ben kelt bullát, amelyben V. Orbán pápa meghagyta Linköping püspökének, hogy Vadstenában építsen két kolostort, egyet a nővéreknek, egyet pedig a paptestvéreknek.
Az építkezést 1371-ben kezdték meg, azon a területen, amelyet még Brigitta ajándékozott a
birtokaiból a kettős kolostor számára.

A családfő, Fabio a gyermekeivel szentmisére készült a templomba. A felesége már előzőleg elment. Épp az autót akarta már indítani, amikor az utolsóként siető kislánya, Jessica kiáltozni kezdett: "Apu, sír a Szűzanya!" Apja azonban csak sürgette: ne viccelődj, mert már így is késésben vagyunk, gyere gyorsan!"

De Jessica nem mozdult, és tovább kiabált: "Apu, gyere, nézd meg, Szűz Mária véres könnyeket sír!" Amikor Fabio meghallotta a "vér" szót, aggódott, mert azt hitte, hogy a kislánya megsérült. Azonnal odafutott és látta, hogy a gyermek mozdulatlanul áll, és ismételgeti: "Sír a Szűzanya!"

Az apja még mindig Jessikára neheztelt, bár látta, hogy semmi baja, a fenekére vert. A kislány elsírta magát állítgatva, hogy ő semmit sem csinált, ám ekkor Fabio észrevette, hogy a szobor bal szeméből véres könnyek gördülnek alá, és Mária szívére potyognak.

Azt hitte, hogy képzelődik és ujjával önkéntelenül megérintette a szobor arcát. Ennek nyoma látszik a későbbi fényképeken. A családfő ekkor látta, hogy ez nem képzelődés, és Szűz Mária szeméből valóban véres könnyek folynak.

A Szentmise már elkezdődött, amikor a templomba értek. Mélyen megrendülve mindent elmesélt a feleségének, a mise után pedig a plébánosnak, akitől végtére is ezt a medjugorjei szobrot kapták.

A Szentmisét követően többedmagával a plébános is elment megtekinteni a szobrot és tanúi lettek a könnyezésnek. Az egyik férfi, aki tüzérezredes volt, lefeküdt a földre, hogy jobban szemügyre vehesse a szobrot. Így emlékezik vissza: "A földre feküdtem, hogy jobban lássam, honnan folyik a vér, és megállapítottam, hogy a szemekből, de úgy, hogy a szemhéjra nem is folyt."

Ezt követően, készítettek pár fényképet és egész estig megrendülten imádkoztak a könnyező Szűzanyánál.

(folyt. köv!) (Forrás az első részben!)

Boldogtalanságunk mértéke mindig arányos  Istentől való távolságtartásunkkal. Legboldogtalanabbak a kárhozottak! (ÉHÖ 15. o.)

Kedves Olvasóim! Az Egyház életében a hiteles Mária-jelenések üzenetei teljesen megegyeznek a Szentírás tanításával: ,,Térjetek meg és higgyetek az üdvösség jó hírében'' (Mk 1,15). Isten, mint szerető Atya a Küzdő Egyházban nem nézheti a bűn elhatalmasodását, az emberek vesztükbe rohanását. Ezért küldi az utóbbi kétszáz évben újra és újra Fiának Édesanyját, Máriát a világba, világossá téve, hogy ,,ha meg nem tértek, éppen úgy elvesztek mindnyájan'' (Lk 13,3).

Ám, egyre kevésbé hallgatunk az Istenanya intő szavára, miközben a veszélyek a végletekig súlyosbodnak, mely nem csak a földi lét romba döntésével, hanem a tömeges kárhozat veszélyével fenyeget! És ha az anyai figyelmeztetéseket figyelmen kívül hagyjuk, az Édesanya fájó keserűségében, már csak sírni tud.

Egy ilyen könnyezésről számolok be, mely 1995. február 2-a délutánján történt az olaszországi Civitavecchia kikötővárosban.

A Gregori házaspár két gyermekével kertes házban lakott, melynek díszes bokrai közt egy kis Lourdes-i barlang állt, benne egy Medjugorjéból kapott gipsz Mária-szoborral. A 60 centis szobrocskát a helyi plébánostól Pablo Martin Sanguiaotól kapták ajándékba.

(folyt. köv!)

Forrás: Személyes látogatás, internet és a Szeressétek egymást Kat. Folyóirat 2017. 21. száma!

A tisztítótűz látomása
     Szent Brigitta egyik extázisában a purgatóriumba is elragadtatott, ahol látott egy előkelő származású fiatal leányt, ki a tisztítótűzben rettenetesen gyötrődött. A lágy elmondta neki, hogy hiúsága bűneinek kiengesztelésére kell szenvednie: „A fejem ‒ sóhajtozott keservesen ‒, annyi hiúsággal volt eltelve, hogy csak azt kereste, miként vonhatja magára az emberek tekintetét. Most kívül-belül lángoktól van elborítva. Ezek a vállak, ezek a karok, melyeket szerettem kitakarni az emberek előtt, izzó vasláncokba vannak szorítva; ezek a lábak, melyek oly fürgék voltak a táncban, mardosó viperákkal vannak körültekerve, és beszennyezik tisztátalan tajtékjukkal minden tagomat. Ezeket egykor teleaggattam nyakláncokkal, karperecekkel, virágokkal, ékszerekkel és most szennyben, emésztő tűzben és a dermesztő jéghidegben kell kínlódniuk. Ó, szüleim! ‒ tette hozzá e szerencsétlen elítélt lélek ‒ mily nagyon vétkeztetek ellenem! A ti szerető engedékenységtek reám nézve rosszabb volt, mintha gyűlöltetek volna. Hiú hajlamaim követésében magamra hagytatok, hogy megengedtétek a költekezéseimet, és ez lett végzetes reám. Ti voltatok akik elvezettetek a színházakba, a bálokba, a világias társaságokba, melyek a lelkek rombadöntői. Az igaz ‒ tette hozzá a szenvedő lélek Brigittának ‒, hogy anyám gyakran tanácsolt nekem erényes műveket is és üdvös ájtatosságokat, de sajnos elnézte, hogy tanácsait figyelembe sem vettem. De iszonyatos kínjaim közepette is hálát adok Üdvözítőm végtelen irgalmának, hogy nem engedte meg örök kárhozatomat, hogy ő érdemeivel pótolta az én hibáimat. Halálom előtt egy Mária-kép láttán bánatra indult a lelkem, meggyóntam. S bár ez a bűnbánatom nem volt teljes ‒ mivel csak a félelem késztette bennem ‒, de amikor haldokolni kezdtem, elmélkedtem az Üdvözítő fájdalmas kínszenvedéséről s így igaz bánatot tartottam s szívből kiáltottam: «Uram Jézus, Szűz Mária fia könyörülj rajtam! Szívből bánom vétkeimet s ígérem, hogy megjavítom azokat, ha időt engedsz reá. De időm lejárt és meghaltam. Tudd meg, hogy így szabadultam meg a pokoltól, mégha a tisztítóhely legmélyebb gyötrelmeibe zuhantam is alá.”
Brigitta életírója megjegyzi, hogy mikor szentünk e látomását elbeszélte egyik unokahúgának, aki szintén hódolt a világ hiúságainak, oly hatással volt rá e történet, hogy nyomban lemondott a piperészkedésről, bűnbánatot tartott és egy igen szigorú szerzetesrendbe lépett. [Révélations de sainte Brigitte, VI. k. LII. Fej.]

A NŐK LAPJA 2013. november 20-i számának 7. oldaláról

Napi 20 ezer leányanya

Az ENSZ A világ népességének helyzete 2013-ban című jelentése riasztó adatokat osztott meg a fiatalkorú anyák helyzetéről:
• Naponta 20 ezer, évente 7,3 millió 18 évesnél fiatalabb lány válik anyává.
• A leányanyák közül kétmillióan 15 évnél fiatalabbak.
• A fiatalkorú anyák 95 százaléka a fejlődő országokban él, és ezeken a helyeken évente 3,2 millió abortuszt végeznek a 15-19 éves lányokon, ami rendkívül nagy kockázatokat hordoz az anya életére is.
• Évente 70 ezer lány hal bele a terhességbe, illetve a szülés során föllépő szövődményekbe.
A jelentés szerint a korai terhesség kockázatát növeli az alacsony iskolázottság, az elmaradott környezet és a szegénység. – És teszem hozzá szerkesztőként, hogy a férfi erkölcsiség hiánya!

Kedves Testvérek!

Serédi Jusztinián bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek 1931. június 14-én szentelte fel a Magna Domina Hungarorum. közismert nevén Regnum Marianum-templomot és aznap megtartották az első szentmisét is.A jeles eseményre, annak 95. évfordulójának napján közös imádsággal emlékezünk az ateista önkényuralmi rendszer idején, 1951-ben lerombolt fogadalmi templom helyén, a Városliget szélén, a Dózsa György út Damjanich utcai torkolatánál, az új Néprajzi Múzeum szomszédságában, az emlékkereszt környezetében.

Regnum-kereszt

Tervezett időpontok 2026-ban:

Július 11. szombat      15.00  

Megemlékezés az első kapavágás 100. évfordulójáról 

Július 29. szerda         19.00

Szentmise a Szent Család-templomban, majd közös imádság, megemlékezés és virrasztása Regnum-keresztnél az utolsó szentmise 75. évfordulóján

Augusztus 27. csütörtök 20.00  

Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

Szeptember 17. csütörtök 20.00  

Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

Október 10. szombat       15.00  

Megemlékezés a templom  alapkő szentelésének 101. évfordulójáról és közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

November 19. csütörtök 20.00  

Közös imádság a magyarság lelki megújulásáért

December 8. kedd        12.00  

Teljes rózsafűzér imádság Kemenes Gábor atya vezetésével a Szeplőtelen Fogantatás ünnepén, a templom búcsúnapja alkalmából a Regnum-keresztnél

A közös imádságok időpontjairól, az egyéb eseményekről és a Magna Domina Hungarorum-templomról az alábbi oldal nyújt tájékoztatást:

www.regnumtemplom.hu

Köszönjük az eddigi és a jövőbeli részvételt!

Ez az értesítés szabadon továbbküldhető bárkinek.

Mindenkit szeretettel várunk!

      Visszatérve e rendkívüli asszony korára és a halálát követő vele kapcsolatos vitákra.
Bár Brigitta szenttéavatása már halálát követő 18 év múltán megtörtént, ez korántsem ment zavarmentesen! Sokaknak ellenszenves volt, hogy „nő létére” nemcsak prófétai szerepet töltött be, de egyházpolitikai kérdésekben is állást foglalt, nem is eredménytelenül.
     Bírálói, akik kétségbe vonták látomásait, olykor boszorkánysággal vádolták. Azzal gyanúsították, hogy a látomásokat démonok idézték elő vagy csak színlelt képzelődésről van szó. Sőt ráfogták, hogy látomásai svéd gyóntatójának kitalálásai.
Buzgó hívei viszont – köztük teológusok – védelmezték a nők prófétálásának helytállóságát, valamint Brigittát mint a természetfeletti reveláció hiteles közvetítőjét. A teológus úgy érvel, hogy néha szükséges, hogy Isten nőkön keresztül közvetítse a revelációt. Néhány védelmezője szerint Brigitta „igazi teológus” (vera theologa) volt; a Revelációk kifejezik „minden teológia betetőzését”.
     A 14. század végétől a 16. századig mind a hiteles, mind a hamis Brigitta-irodalmat széles körben nemzeti nyelven és latinul terjesztették. Brigitta látomásai jelentősen befolyásolták a nők lelki életét. Sok szerzetesi hivatásra gyakorolt hatást. Látomásai Krisztus születéséről nagy hatást gyakoroltak művészeti ábrázolásokra; innen ered többek közt az, hogy a földön fekvő gyermek Jézus testéből áradó fény az egyetlen fényforrás a képen, illetve az Atyaisten jelenléte a jelenet fölött. Voltak látomásai a tisztítótűzről is.
Ugyanakkor Brigitta és a revelációk hitelessége továbbra is a gyanakvás és a támadások kereszttűzében állt. Girolamo Savonarola (†1498), míg saját hírhedt prédikációját védte Firenzében, határozottan elutasította Brigittának vagy a többi „szeszélyes és nagyon gyenge” nőnek, nem kanonikus próféciái olvasását vagy prédikálását.
     Luther Márton (†1546), akit kezdetben vonzottak Brigitta írásai, de a Genezis 30, 9-11-ről szóló előadásában indulatosan nyilatkozott azok démoni eredetéről. „Brigitta revelációi semmi más, mint illúzió, amellyel kis híján, amikor még szerzetes voltam, engemet is majdnem rabul ejtett. A szerzetesek és a pápisták elárasztották az egyházat Brigitta írásaival és más könyvekkel, amelyekkel sértegetik a hazai és a politikai köröket.”

     Augusztus 2-a Angyalok Királynéja vagy népiesen Angyalos Boldogasszony ünnepe, mely egyben a Porciunkula kápolna fölszentelésének emléknapja és a ferencrendiek legnagyobb ünnepe.

Porciunkula – egy kis kápolna, amit Szent Ferenc épített újjá 1208-ban. Itt éltek az első testvérek, és maga Szent Ferenc hívta először Porciunkulának, azaz kis helynek, sőt kis Szentföldnek (magyarázat alább →)!

Ferenc itt alapította meg az első és második rendet, hiszen itt öltöztette be Klárát, és 1226-ban ide jött meghalni (sírja fölé 1568-ban bazilikát emeltek). Itt a Porciunkulában jelent meg neki az Úr és az Istenanya. Arra bátorították, hogy kérjen Tőlük valami „nagy kegyelmet”, bármit! És Szent Ferenc nem csekélységet kért, hanem azt, hogy aki ezt a kápolnát meglátogatja, „teljes búcsút” nyerhessen, vagyis, mentesüljön a bűnei által kiérdemelt tisztítótűz szenvedéseitől!

A kérés abban az időben rendkívüli volt, mert → teljes búcsút akkoriban csak a szentföldi keresztes háborúkban résztvevők nyerhettek, vagy az, aki a Szentföldre indulókat hathatósan támogatta. Az Úr Krisztus helybenhagyta a kérést, ámde Ferencet a pápához utasította. III. Honorius 1216-ban teljesítette Ferenc kérelmét, és augusztus 1-én déltől másnap estig minden esztendőben „toties-quoties” (esetenként, mindannyiszor), a szenvedő lelkekért is felajánlható teljes búcsút engedélyezett azoknak, akik fölkeresik a Porciunkula-kápolnát, gyónnak, áldoznak és imádkoznak a pápa szándékára.

A 14. sz. végétől a pápák a Porciunkula-búcsút megadták a ferences templomoknak, később a klarisszák és a kapucinusok összes templomának, melyet XV. Gergely pápa 1622-ben a ferenceseken kívül az összes hívőre kiterjesztette.

A 1678-ban egy 3 hajós bazilikát építettek a Porciunkula fölé úgy, hogy a kis kápolna a központi kupola közepe alatt áll. Az 1832-es nagy földrengéskor a bazilika sok része beomlott (de a kis kápolna sértetlen maradt!). 1840-ben helyreállították. Később márvány homlokzatot kapott.

Ha valakiben netán felmerülne a kérdés, hogy "mi az üdvös abban, ha az Isten Anyját még az Angyalok Királynőjeként is tiszteljük", nos a szent írók a következőkben látják ezt üdvösnek: A Boldogságos Szent Szűzben a Megváltó Társát szemléljük, aki a Szeplőtelen Fogantatás titka által, egyedülálló módon mentes maradt az ősbűn átkától, és még a személyes bűntől is.

A Mindenség Királyának Anyjaként, királynőként tisztelhetjük. Istenanyai méltósága és még a Szent Angyalokat is megelőző tökéletessége révén, ennél fogva az Angyalok Királynőjeként is tisztelhetjük Őt.

Ez a Mária-tisztelet végeredményben a Szentháromság Egy Istenre irányítja figyelmünket, hiszen a Szűz Máriával való kapcsolatunk tulajdonképpen az Istennel való kapcsolatunkat segíti, mégpedig olyan értelemben, hogy Mária által jutunk el Jézushoz. Ezért nagyon lényeges, hogy minél buzgóbban, és minél nyitottabb szívvel szemléljük az Istenszülő Szűz szent titkát, dicsérjük Őt Istentől kapott égi-földi méltóságában, keressük közelségét, figyeljünk indításaira, kérjük közbenjárását, és fogadjuk a kegyelmeket, amelyeket az Úr, Szent Anyjának keze által kíván adni nekünk. A fenti teologikus sorokat egyszerűbben foglalja össze XIII. Leó pápa a Divinum illud munus körlevelében (1897): „A vallásos tisztelet ugyanis, amelyet a szent égi lakóknak és az angyaloknak, a Szűz Istenszülőnek és Krisztusnak megadunk, végül is magára a Szentháromságra áramlik vissza és benne végződik.” (DH 3325) Ebben teljesedik be a bensőséges Mária-tisztelet egész jelentősége.

Angyaloknak Királynéja, tiszta Szűz!

Kérjed a te szent Fiadat érettünk!

Ékes virágszál, hozzád esdeklünk.

Szép Szűz Mária, könyörögj értünk!

Három videó a Quitói jelenés történetéről

QUITO 1 https://youtu.be/Dwy4dSNMBBA

QUITO 2 https://youtu.be/hkUnBJ5lX7Y

QUITO 3 https://youtu.be/iEl4WrbEH9Y

Az utazás befejezése
     Cipruson keresztül – Jaffa előtt hajótörést szenvedett és kis híján belefulladt a tengerbe – 1373-ban már betegen érkezett vissza Rómába. Gyóntatója és Katalin mellette voltak, amikor július 23-án meghalt.
Eredetileg a római San Lorenzo in Panisperna templomban temették el. Végül azonban holttestét olyan nagy kegyelettel szállították haza Svédországba, hogy az már a szentet megillető tisztelet jele volt. Vadstenában helyezték örök nyugalomra, ahol lánya, Katalin vezetése mellett két kolostor létesült: egy a Brigitta által alapított rend női ágának, egy pedig a paptestvéreknek. A szabályzatot az alvastrai ciszterci kolostorban dolgozták ki, melyet még V. Orbán pápa jóváhagyott.
     Brigittát 1391. október 7-én avatta szentté IX. Bonifác pápa. Ünnepét 1623-ban vették fel a római naptárba, október 7-ére, öt évvel később október 8-ára került át, ahol a naptár 1969-es revíziójáig maradt. 1969-ben helyezték át halála napjára, július 23-ára.
     II. János Pál pápa (Sziénai Szent Katalinnal és Avilai Nagy Szent Terézzel együtt) 1999. október 1-jén Európa társvédőszentjévé nyilvánította. (A másik öt Nursiai Szent Benedek, Szent Cirill és Metód, Sziénai Szent Katalin és Keresztes Szent Terézia Benedikta /Edith Stein/). Máig nagyon népszerű egész Svédországban. Számtalan kórház, otthon és menhely viseli a nevét. Svéd Szent Brigitta a 14. század egyik legmegnyerőbb, ugyanakkor egyik legbátrabb, igencsak szókimondó asszonya volt, akit a pápa éppen azért választott ki Európa társvédőszentjévé, mert egyénisége nagyon is modern, mély istenkapcsolata, jellemessége és alázata példa lehet számunkra. Szülei udvari éltre nevelték és felnőve otthonosan mozgott a világi és egyházi befolyásos személyek világában. Okos, éles eszű fiatal lány majd asszony volt, aki rögtön felismerte a bűnt a politikai és gazdasági életben is. De nem csak felismerte, hanem küzdött is ellene.

A nép szava, Isten szava

     Egy szerzetesi közösség ifjú papja, mindig kiegyensúlyozott és sugárzóan vidám volt, ám egy idő után súlyosbodó hátfájdalmakra panaszkodott és egyre erősebb gyógyszereket kellett szednie.

Két paptársa elvitte egy hírből hallott, a népek által ezoterikusnak mondott gyógymasszőrhöz. A gyanús gyógyász iránti bizalmuk abból eredt, hogy egyfelől nem adtak a "világiak fecsegésére", másfelől olykor maguk is látták az illetőt a templomban ‒ igaz ‒, hogy mindig hátul álldogált és soha nem járult a szentségekhez!

Amikor aztán nagy elhatározással hármasban a gyógymasszőrt felkeresték, minden kétségük eloszlott, hiszen az autójában rózsafüzér lógott, a rendelő falán pedig feszület volt!

‒ Mi lehet itt a hiba? – kérdezték egymástól – és társukat megnyugtatták, hogy nyugodtan kezeltesse magát.

És lám, már az első alkalommal enyhültek a páciens fájdalmai, de a hatodik alkalommal már meg is szűntek. El is hagyta a gyógyszereket! A csoda-gyógyász pedig, nem fogadott el semmilyen fizetséget!

‒ Látod? – mondták a paptársak – nem kell felülni a hívek szavára, mert fontoskodnak össze-vissza! Talán irigyek a tudására, hisz' ami az orvosoknak nem sikerült, a gyógyásznak igen!

És lám, nem is volt semmi baj, a kis szerzetespap még ki is tanult néhány praktikus fogást a gyógymestertől! Így pl. a rendházban egyetlen vonalzóval és ingával, bárkinek megmérte a vérnyomását!

Sikere volt, ámde a nem evilági módon elmúlt "gyógyulás" után, következhetett a nem evilági fizetség! A fiatal atya vidámsága egyre csappant, mígnem három hónapon belül elhagyta papi- és szerzetesi hivasát!

     Örök tanulság: Ha a démonikus erő egyik fájdalomtól mentesít, akkor valami másik nagyobb baj következik, de ha ez sem, akkor összezavarja az életed, és Istennel szembe fordít! Vagyis, ha ad valamit, százanyit vesz vissza!

És hogy a két jószándékú paptárs, hol tévedett? Ott, hogy először is e sajátos döntést nem egymásközt kellett volna megbeszélniük, hanem Istennel elmélyülten! Másfelől soha nem a puszta külsőségek alapján szabadna dönteniük! Harmadsorban a hívekre nem legyinteni kell, hanem misszionálni kell őket, és esetenként a szavukra nem árt odafigyelni, mert bizony meg lehet, hogy a "nép szava, Isten szava" (vox populi, vox Dei)!

     Ciprus szigetén Brigitta két alkalommal figyelmeztette az uralkodót és a nemeseket, hogy hallják meg Isten szavát királyságuk sorsáról. Gyóntatója szavain keresztül – aki tolmácsa volt és az egyházi támogatást biztosította számára ‒ tudtul adta, hogy Isten bármely pillanatban megsemmisítheti a királyságot, ha vezetői és a nép nem tartanak bűnbánatot és ha nem teljesítik Krisztus akaratát.
     Bár Brigitta hajlott korú, és fizikailag is legyengült állapotban volt, erősen ostorozta Famagusta városának erkölcstelenségét és közvetítette Krisztus súlyos ítéletéletét a lakosokra nézve. „Ez a város Gomorra, amely a bujaság, az értelmetlen cselekedetek és a nagyravágyás tüzében ég. Ezért összeomlik, kietlen és kicsi lesz, lakói eltávoznak. Sóhajtoznak majd szomorúságban és gyötrődésben. Kihalnak, és szégyenüket számos országban emlegetik, mert én (Krisztus) haragra gerjedtem irántuk.”
     Mivel Brigitta azt állította, hogy Isten szavát közvetíti, ezért az erkölcsi reformokra vonatkozó követeléseit széleskörűen támogatták. Ciprusi hívei tisztelték és kérték, hogy imádkozzon értük, ugyanakkor mások csak mosolyogtak azon állításán, hogy közvetlenül az Úrtól kap üzeneteket. Elmeháborodottsággal vádolták és kigúnyolták, néha fizikai bántalmazással is megfenyegették. Azt állították, hogy Isten nem közölhet revelációt egy tanulatlan nővel.
     Brigitta ciprusi fogadtatása – amely a nagyfokú elismeréstől a hitetlenségig és a bírálgatásig terjedt, – képviseli azt a széles skálát, amellyel reformerként pályája során találkozott. Amint Brigittának mint a természetfeletti és az emberi világ közötti hatékony közvetítőnek híre elterjedt, egyházi személyek és világi hívek felkérték, hogy lássa el őket lelki tanácsokkal.
     Az egyházi berkekben azért vették komolyan, mert az egész élete, személyes tettei és az általa kapott égi párbeszédek, töviről-hegyire ki lettek vizsgálva és életszentségéhez nem fért kétség.
Brigitta majdnem harminc éven keresztül szolgált Isten szócsöveként, és teljesen magával ragadta a gondolat, hogy a csaknem pogány népét megnyerje az evangéliumnak, és elvezesse az életszentségre. Ez sajnos a hamarosan fellépő protestantizmus miatt neki nem sikerülhetett!
     De az tény, a középkor végén megújult lelkiség egyik legkimagaslóbb kifejezője volt, újra és újra arra indíttatva, hogy Isten nevében beszéljen, északi hazájában, majd Rómában, Itália-szerte, Cipruson és szentföldi zarándokútja során keményen támadta az erkölcsi züllöttséget.
     Misztikus élményeit „Revelationes Coelestes” (Mennyei Üzenetek) című könyve hét kötetében írta le. Ezek a közlések feljogosították őt arra, hogy nő létére az Úr prófétájaként szóljon és írjon az erkölcsi reformról. Jézus szenvedéseinek leírásakor Brigitta azonosult Máriával. Nem érte be azzal, hogy honfitársait elvezesse Isten Anyjához, hanem maga is mintegy anyja lett Svédországnak, a kereszténységnek.