Bármerre jársz, mondj el egy Üdvözlégyet,

mert lehet, hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!  

A csodatevő érmecske

     Egy hálás beteg az orvosának egy Csodásérmet csúsztatott a tenyerébe hozzátéve, hogy ez egy csodatevő érem! A kezelőorvos kissé meglepődve, puszta udvariasságból elfogadta, de mindjárt elsuvasztotta a zsebébe, mert lenézte a babonaság- vagy a népi vallásosság efféle "gyermetegségeit".
     Történt azonban, hogy az orvos kisfia nagy hirtelenséggel egy igen súlyos agyi-idegrendszeri fertőzést kapott. Az intenzív osztályon az orvoskollégák széttárt karral fejezték ki sajnálkozó tehetetlenségüket az igen ritka kórral szemben. A fertőzésre csupán egy távolkeleti gyógyszer lett volna esetleg hatásos, de ilyen nem volt az egész országban! Márpedig ha órákon belül meg nem kapja, akkor a legjobb esetben is mesterségesen tarthatták volna életben, neurológia károsodás veszélye mellett! Az óra pedig ketyegett.
     A mi jó orvosunknak fényként villant át az agyán, hogy "már csak a csoda segíthet". Előkereste az érmécskét és félretéve minden "felvilágosultságát" ezt gondolta, ha ebben valóban van valami, akkor most segítsen. Imára kulcsolva kezét, a Csodásérmen ábrázolt Madonnához könyörgött fia életéért. Felajánlotta, hogyha a krízisből sikeresen kijut a gyermeke, akkor családjával különös tisztelője lesz a Nagyasszonynak és az Érmének. Odament a fiához és megérintette a homlokát a Csodáséremmel. A kollégái és a nővérek csak néztek, de nem mertek megszólalni sem.
     Másnap reggelre az egész kórházi osztály legnagyobb megdöbbenésére, a fiúcska élettani adatai feltűnően javultak és túl volt minden veszélyen. Pár nap múlva egészségesen, már szüleivel együtt ő is hálálkodva térdelt a közeli templom Mária oltára előtt.

https://youtu.be/RHqHtwYfiuM

Elmélkedés a Szűzanyáról, akinek anyai kérésére mindent megtesz Szent Fia

Utószó

     Árpád-házi Szent Margit egy szombati napon költözött a mennyei Atya házába.
     Életének négy fő szabálya volt:
     „Istent szeretni, magamat megvetni, senkit meg nem utálni, senkit meg nem ítélni.”
     Isten rendkívüli imameghallgatásokkal és csodákkal jutalmazta odaadását. Margit bírta a jövendölés adományát is. Bizonyított példa, hogy atyjának II. Osztrák Frigyessel Stájerországért folytatott harcában a győzelmet előre megmondotta. Nyilvánvalóan a fátyol alatt is IV. Béla odaadó leánya maradt. Nem hagyta ugyan politikai érdekből férjhez adatni magát, de az utolsó nagy Árpád-házi uralkodó messzemenő terveivel és erőfeszítéseivel szoros kapcsolatban volt. Talán ebben a kapcsolatban és közös felelősségben látta életének igazi értelmét. És ez az elhivatottság olyan vezeklő életre ösztökélte, ami ma nekünk szinte öngyilkosságnak tűnik. …Remélte, hogy Isten elfogadja őt, mint elfogadta valamikor Krisztus áldozatát, akinek haláláról ezt mondja az Írás: jobb, ha egy ember hal meg, mint hogy az egész nép elvesszen.
     Halála óráját derűs arccal előre megmondotta a nővéreknek. Boldoggá avatási pere nehezen bontakozott, de tiszteletét 1789-ben hivatalosan is engedélyezték. 1943-ban avatták szentté.
     Életét az 1300-as évek elején írták meg, s Ráskay Lea domonkos apáca másolatában maradt ránk egy 1510 körüli kódexben.
     Szent Margit az országért és az egyházért vezekelt és engesztelt. Egyházát végtelenül szerette – mondván –, maga is az Egyház leánya, s ha az egyház „metéltetik” – ő is metéltetik és vele együtt gyötrődik.
     Hozzátesszük, az ország akkor a NAGY Magyarországot jelentette – Szent István felajánlott országát –, tehát Szent Margit, Mária Országának minden népéért engesztelt az életével!
Fatimában a Rózsafüzér Királynője a kis pásztorgyermekektől már az egész világért kért engesztelést.
Hálát adunk az Úr Jézus Krisztusnak a mi nagy szentünkért, Aki elárasztotta őt Szentlelkének mindennemű kegyelmével!
Hálát adunk az Árpád-ház nagy Kincsének – Margitnak –, hogy vállalta a küldetését és a legtökéletesebb szeretettel meg is élte, miérettünk!

Köszönjük Neked Urunk, köszönjük Neked Szent Margit!
Ékes Virágszál,
Fényességes Gyöngy,
Esedezz népünkért
Szép magyar hazánkért
Tenger bánatunkban
Légy segítségünkre,
Fénylő könnyeiddel
Kelj védelmünkre!

(Forrás: az első részben!)

Az Árpád-házi Szent Margit kilenced megjelent a PAX kiadónál, Bíró László püspök ajánlásával.
Kapható Budapesten a Ferenciek tere, Kárpáti udvarban az Árpádházi Szent Margit kegytárgy és könyvesboltban.
Telefonon rendelhető: Gémesi Gyula, 06/33-314-376; v. 06/20/775-2453

A mese

     Az egyszeri édesanya, csaknem minden este mesélt a gyermekének. Egyszer azonban kifogyott a sok-sok tanulságos történetből és megkérte fiacskáját, hogy most mesélne ő egyet.
     A kislegény meglepetten húzta be a nyakát, aztán belevágott:
– Vót eccer egy hun nem vót! Is ez annyira nem vót hun, hogy aszitték, hogy nincs is sehó! De peglen vót a', de nem a mesííben, hanem a valósáágba! Vót eccer egy afféle icurka-picurka gyerkőcke. Na nem vót a' közönsíges puja, hanem emez a javábú vót! Eccer aztán... – és folytatta volna a kisgyerek a mesét, de édesanyja olyannyira kacagott, hogy könnye csorgott, és már vizet kellett neki hozni. Na fel is kelt a gyermek tüstént, kiszaladt a konyhába és keresett egy csuprot, de mire megtalálta, meg még a vizeskannát is meg kellett döntenie, úgyhogy eltelt egy kis idő. Mire végre bevitte a vizet szobába, édesanyját már rég elnyomta a gyors-álom.
– Étsanyám, étsanyám kejjík fő kigyed, mer' nem lehet csak úgy alunnyi, ho' nem is imátkozotte!
     Az édesanya mosollyal ajkán kapta fel a fejét, letörölte száradó könnyeit és dolgos tenyere közé fogva kicsi fia kacsóit és így imádkoztak: Miátyaank, kivagya mennyekbe', szentőtessík mega té neved...

https://youtu.be/BG7-3BCkAOA

Elmélkedés a Szűzanyáról, aki anyaként mindent elérhet Istennél

Imádság Árpád-házi Szent Margithoz

Ó, Szent Királylány, hazánk engesztelő áldozata!
Te, aki vezeklésül adtad magad értünk, segíts nekünk, hogy népünk karizmája szerint, 
felismerhessük feladatunkat.
Tündöklő alázatosságoddal beragyogod hazánk egét, mint fénylő csillag világítasz nekünk.
Nevedhez méltó igazi Gyöngy lettél a Boldogasszony Koronáján!
Légy velünk e nehéz és küzdelmekkel teli időszakban!
Segíts imádkozni, segíts jónak lenni, türelmesnek és kitartónak a hitben és a szeretetben!
Fiataljaink számára kérd a tisztaságban való állhatatosságot, s hogy felfedezzék a tiszta és a 
másokért vállalt áldozatos élet értékét a családban és a társadalomban, az egyházban és a világban egyaránt!
Köszönjük áldozatos életedet, és kérünk, ne hagyj el minket.
Esedezz népedért, maradj egységben velünk, Boldogasszony hűséges Leánya!
Ékes Virágszál, Fényességes Gyöngy, esedezz népünkért, szép magyar hazánkért.
Tenger bánatunkban légy segítségünkre, fénylő könnyeiddel kelj védelmünkre!  Ámen

Miatyánk... Üdvözlégy... Dicsőség...

9. nap
Jézus boldog jegyese

      1242. január 27-én született és 1271. január 18-án, 28 éves korában szállt a mennybe a mi szentünk lelke, édes Jegyeséhez, Akit mindenekfölött, oly nagy szerelemmel szeretett.
Margit kapcsolata mély volt szüleivel. Gyakran kikérték tanácsát még államügyekben is, és az ő békeszerző áldozatának volt köszönhető, hogy király atyja kibékült fiával, a későbbi V. István királlyal.
Erős kötelékkel szerette a szüleit, éppen ezért gyors haláluk megtörte Margitot. A sok vezekléstől, munkától legyengült szervezete és szíve lassanként megtörte összes fizikai erejét, és felemésztette őt hatalmas, lángoló szeretete.
     1270 Karácsonyán Margit már alig tudott beszélni. Mindig ő olvasott fel a Dávid zsoltárokból, és mesélt társnőinek a szent Karácsonyról, a leggyönyörűbb, szépséges Asszonyról, Máriáról, akihez sosem talált foghatót. Karácsonykor egyesült az Ő nagy szegénységükkel és nem vigadozott, hanem még inkább böjtölt, hogy egységben legyen a Szent Családdal. Legenda szerint Margit látomásban ott volt Betlehemben, a születés barlangjában.
     Az utolsó karácsonykor áttetsző volt már teste, hófehér az arca és lángolóan tüzes, szép kék tekintete.
Már csak pislákolt benne az élet, míg végül magas lázzal elvágódott a köves udvaron, amint vizet vitt a dézsában a konyhába. Tél volt, dermesztően hideg. Margit keze a sok jeges vízben megpucolt haltól kisebesedett, felhasadozott, vérzett. Ő mégis mindig ragyogó mosolyával utolsó pillanatig szolgálta Krisztusban kedves testvéreit. A szeretettől esett el.
     Egyik soror vette észre, amint áthaladt a kerten és felsikoltott. Margitot bevitték és lefektették. Hívatták az orvost, de ő nem tudott már segíteni. A magas láz nem ment le többé.
Szentünk kérette az atyát, adja fel számára a szent kenetet. Mihály atya megkente tehát kezeit, homlokát, ajkait, fülét, lábát. A legenda szerint amint elhangzottak a szent bűnbocsátó szavak, minden egyes végtag megkenésénél egy hang szólott: „Nem vétkezett!” „Nem vétkezett!” Az atya eleinte azt hitte, hogy valaki szólt, de hiába kereste a hang forrását, nem lelte. Megrendülten távozott.
     Margit 12 napon át szenvedett, de a mosoly nem hagyta el ajkait. Tekintetéből derű sugárzott és szeretet. A nővérek sírva vették körül, de ő megintette őket: „Miért sírtok én édes atyámfiai, örvendenetek kellene, hogy imhol' közelít az óra, amikor elnyerem csekély érdemem mérhetetlen jutalmát.”
Szép szóval intette őket, maradjanak helyükön, ne hagyják el hivatásukat – amint oly gyakran akadályozta meg egy-egy megingó nővér eltávozását.
     Megígérte, hogy amíg teste ott pihen náluk, a kolostoron nem vesz erőt vihar…
Az apácák zokogtak.
Az infirmatóriumban (betegszoba) hirtelen felült a szent és utoljára ezt mondta:
„A te kezedbe Uram, ajánlom lelkemet!” – Majd ágyára visszahanyatlott és visszaadta lelkét Teremtőjének.                                             Szent Margit sírja nem maradt fenn: eredetileg a Margit-szigeti kolostor templomában volt a nyugvóhelye, de amikor a domonkos apácák elhagyták a Szigetet a török elől menekülve, akkor földi maradványait is magukkal vitték új lakóhelyükre, Pozsonyba, a klarissza kolostorba. Ott a 18. században nyoma veszett. Sírhelye megmaradt márványán ez van írva: SANTA MARGARITA.

Mennyei Atyánk! Szent Margit érdemeiért könyörülj magyar hazánkon, egész Egyházunkon! Ezekben a vészterhes időkben mentsd meg Uram a Te népedet, a Te híveidet a szorongattatástól, üldözéstől, vérontástól! Adj békét a világnak!

Miatyánk….Üdvözlégy….Dicsőség….
Árpád-házi Szent Margit, könyörögj érettünk! Amen

Forrás: az első részben!) (folyt.)

Tényleg összeesküvés állhat a világon terjedő halál kultúrája mögött?

     Az élet elleni fenyegetések nem csökkennek, hanem rendkívül nagy méreteket öltenek. Tudományos módszerekkel és rendszeresen programozott fenyegetésekről van szó. Objektív „élet elleni összeesküvéssel” állunk szemben. Úgy tűnik, ennek nemzetközi intézmények is részesei, melyek hivatalból bátorítanak és programoznak kampányokat a fogamzásgátlás, a sterilizáció és az abortusz terjesztésére. A tömegtájékoztató eszközök pedig gyakran bűntársak ebben az összeesküvésben, mert elhitetik a közvéleménnyel, hogy az a kultúra, mely a fogamzásgátláshoz, a sterilizációhoz, az abortuszhoz és az eutanáziához folyamodik, a szabadság megszerzésének és a fejlődésnek a jele. (17)

     Ma kulturális, társadalmi és politikai szinten egyre szélesebb körökben terjed az említett, élet elleni bűncselekmények olyan fölfogása, hogy azok az egyéni szabadság törvényes, jogos megnyilvánulásai. Meglepő ellentmondás, hogy ma, amikor meghirdetik a személy sérthetetlen jogait, az élethez való jogot gyakorlatilag eltiporják, különösen az emberi lét legtitokzatosabb pillanataiban, a születéskor és a halálban. E támadások frontális fenyegetést jelentenek az emberi jogok egész kultúrájára nézve. (18)

Mit tehet a pap és a hétköznapi keresztény ember a halál kultúrájával szemben, az élet kultúrájának megvalósulásáért?

     Azzal kell kezdenünk, hogy a keresztény közösségeken belül megújítjuk az élet kultúráját. Gyakran még az aktív hívők is szakadást látnak a hit és annak az életre vonatkozó etikai követelményei között, s így erkölcsi szubjektivizmusba és elfogadhatatlan cselekvésre jutnak. Őszintén meg kell kérdeznünk önmagunkat, hogy az életnek milyen kultúrája terjedt el ma egyházmegyéink családjaiban, közösségeiben, és meg kell határoznunk, milyen lépéseket kell tennünk az élet szolgálatára, annak teljes igazsága szerint. (95)

     Ugyanakkor elő kell mozdítanunk a párbeszédet mindenkivel, a nem keresztényekkel is. Az első és alapvető lépés az erkölcsi lelkiismeret formálása: annak hirdetése, hogy minden emberi élet páratlan és sérthetetlen érték. (95-96)

     Fontos feladata van ebben a családnak, a tanítóknak, a nevelőknek. A fiatalokat segíteni kell, hogy igaz tartalmában és benső összefüggésében tudják megélni a nemiséget és a szeretetet. A hiteles nevelésnek magában kell foglalnia a tisztaságra nevelést is. A házastársakat pedig felelős nemzésre kell tanítani, megismertetve velük a születésszabályozás természetes módszereit. (97)

     Sokat tehetnek az élet kultúrájáért az értelmiségiek, az egyetemek, a bioetikai intézetek. Nagy a felelőssége a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak: az élet nemes, értékes példáit, tanúságtételeit kell bemutatniuk, tisztelettel felmutatva a szeretet és a nemiség értékeit. A valóság ábrázolásakor kerülniük kell mindent, ami sugallja vagy növeli az élet iránti közömbösséget, megvetést vagy elutasítást. (98)

     Sürgető feladat a lelkiismeretek általános mozgósítása és a közös etikai erőfeszítés, hogy mozgásba lendüljön az életet szolgáló nagy stratégia. (95) Erőfeszítéseink közepette a Krisztusba vetett bizalom erősít és lelkesít bennünket, aki tudja, hogy a mennyek országához hasonlóan az élet Evangéliuma is növekvőben van és bőséges termést hoz. (100)

Az Evangelium vitae kezdetű enciklika teljes szövege itt olvasható. 

Ménesi Krisztina/Magyar Kurír  forrás    (A képfelirat: a nőkért, a gyermekekért, az életért)

https://youtu.be/e55h27NAN84

Elmélkedés a Szűzanyáról, aki Minden Kegyelem Közvetítője

Melyik farkas fog győzni

     Egy öreg amerikai indián így tanította az unokáit, az élet dolgairól:
– Fiacskáim! Minden emberben két farkas dulakodik állandóan.
     Az egyik farkas képviseli a félelmet, a haragot, az irigységet, a bánatot, a sajnálkozást, a mohóságot és a kapzsiságot, az arroganciát, a gőgöt és az önteltséget, a fennhéjázást, az önsajnálatot, az önhittséget, a jóra való restséget, a neheztelést, a sértődékenységet, a kisebb- és a felsőbbrendűségi érzést, a hazugságokat, a hamisságokat és a mások lenézését.
     A másik farkas pedig a vidámságot, a jókedvet, a békességet, az Istenben való bensőséges hitet, a reményt, a szeretetet, az óvatosságot, az együttérzést és a nyugalmat, a higgadtságot, a szerénységet, a kedvességet, a jóakaratot és a jóindulatot, a barátságot, a bátorságot, a beleérző képes-séget, a nagylelkűséget, az igazságosságot, a könyörületet és a részvétet, a bizalmat, a becsületet, a hűséget és a hitet képviseli.
     Ennek a két farkasnak a harca folyik bennetek is és minden élő emberben.

A gyerekek pár pillanatig elgondolkoztak a hallottakon, majd az egyikük megkérdezte a nagyapját:
– Na de melyik farkas képes győzni?
     Az öreg indián egyszerűen ezt felelte:
– Az, amelyiket tápláljátok! 

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

8. nap
A béke és egység szentje

     Most már fogadalma szerint élhetett. Ám fizikailag, lelkileg egyre több szenvedés zúdult rá. A sok megerőltető munka, a metsző, jeges hidegben való serénykedés, és a vezeklő sanyargatások miatt egyre többször betegségbe esett. A testi meggyötörtségnél még erősebb volt azonban a lelki megtöretés. Megtudta, hogy atyja és bátyja (későbbi V. István király) éveken át harcban álltak egymással. 
     Margitnak, aki az ország egységéért, békéjéért engesztelt, mély fájdalmat okozott a családjában lévő békétlenség, ellenségesség, széthúzás, viszálykodás. Ez teljesen összetörte őt: „ilyenféle háborúság semmiképpen nem lehet sok lelkeknek veszedelme nélkül!” – állította sok szerzetestársa előtt. Emellett nagy fájdalommal töltötte el egyházának szorongatott állapota is. Hiába vigasztalták társnői, ő csak sírt és sírt és egyre többet vezekelt a bűnökért. Atyjához eljutott a hír, hogy leányuk őt okolja, sőt megítéli az ő háborúságait. Ezután megvonták tőle látogatásaikat és támogatásukat. Margit, aki megszokta, hogy családja gyakran látogatja őt – akiket szeretett –, egyre inkább hiányolta jelenlétüket. Mindezen kívül addig ellátták gazdag ajándékokkal, melyeket ő mindig kolostorának, és a szegényeinek juttatott, most észre kellett vennie, hogy rendjének nem tud semmit adni többé. Szegényeinek akart volna még adakozni, de az apácatársai keményen rászóltak: „Semmit se adunk a szegényeknek. Mi is szegények lettünk!” Szegényei is morogni kezdtek és szidták, amiért nem kaptak tőle már semmit. „Bocsássatok meg atyámfiai!” – kiáltotta oda nekik zokogva, de azok csúnyán elfordultak tőle. Egyedül György fráter állt ki mellette és erőteljes alakjával védelmébe vette őt, haragjában szétkergette a méltatlankodókat. Margit halálsápadtan ájult el a kövezeten.
Egész életében mindig önként alázta meg magát. Most azonban folyamatosan őt alázták meg. Meggyötörték, gúnyolták, sértegették. Abban a kolostorban, melyet a király őmiatta építtetett, nővértársai elfordultak tőle. Még akik nagyon szerették, mint pl. a volt dajkája, Olimpiádesz anya, sem merték érzésüket mások előtt kimutatni. Csak titkon siratták királylányukat, látván mindennapos megaláztatásait. Csodálták őt, amiért ezt oly nagy lelki erővel viselte.
     Margit egészen magára maradt. A királyi pár, miként bátyja is, másfél éven keresztül megvonták tőle jelenlétüket, szeretetüket. Őrá haragudtak, aki békíteni akarta a haragosokat egymással, akinek legfontosabb vágya országa egysége és békéje volt, most megtagadták őt,megvonva tőle szeretetüket. Még Marcellus atya is arra kezdte buzdítani, hogy menjen át egy másik kolostorba, mert nyíltan megmondták neki, nem kívánatos a jelenléte és nem tudják őt eltartani. Sorsa a kolostorban a leghitványabb szolgálóleánynál is rosszabbra fordult.
     Margit átélte Jézussal a teljes elhagyatottságot, kitaszítottságot és éjszakánként együtt mondta Jézussal a feszület előtt: „Én Istenem, én Istenem, miért hagytál el engem?”
     Ez volt Margit lelkének sötét éjszakája. 
     Marcellus atya meglátogatta és keményen rászólt: „A szent engedelmességre megparancsolom, szedd össze holmidat. Holnaptól fogva a fejérvári kolostor lakója leszel.” Szentünk mélyen meghajtotta fejét, de szívét tőr járta át. Csak annyit kért, hogy elmehessen még egyszer a templomba imádkozni. Zokogva borult le a Szent Kereszt oltáránál és kérte: „Atyám, ha lehetséges, távoztasd el tőlem ezt a poharat.” A Szent Kereszttel szemben volt Szent Erzsébet asszony falra festett gyönyörű képe. Mély könyörgésre fakadt IV. Béla király húgának képe előtt, kérve őt, ha csak lehetséges, ne kelljen eltávoznia onnan. Esdve kérlelte, szóljon az érdekében Jézusnál, hogy fordítsa vissza szüleinek, testvéreinek szívét őfelé. S ne kövesse őt haragjuk. Ekkor feje fölött imádságára egy hangot hallott: „Amen!”
Margit felnézett és látta, amint Szent Erzsébet elmosolyodik, ragyogó kék szeméből mennyei szeretet sugárzik rá. Margit felsikoltott és lerogyott a kőre. S ezután nem sokkal, a templom tornyában megkondultak a harangok. Bekiáltották, hogy jön a király.
     Szentünk kisietett és látta, amint apját haldokolva hozzák a Boldogasszony kolostorába. Vele volt a királyné, aki zokogva térdelt ura mellett, és ott állt István király is családjával, s velük az udvar főemberei mind. Béla király, aki utolsó idejében megtagadta leányát, most az ölébe hajtva fejét, kiengesztelődött szívvel adta vissza lelkét Teremtőjének. Nemsokára elhunyt a királyleány édesanyja, Mária királyné is. Családjának tragikus elvesztése mély szenvedést okozott Margitnak.

Édes Jézus, Te, akit kiválasztasz, azt elvezeted a kálváriára, szenvedésed helyére, és Szíved fájdalmában részesíted. Könyörülj meg rajtunk, hogy amikor megtapasztaljuk a vigasztalanságot, a megaláztatásokat, a sötétséget, mi is erős, bátor lélekkel fogadjuk azokat! Adj lelkünkbe nagy bizalmat, hogy Te osztozol szenvedésünkben, s hogy Szent Sebeid által nyerünk majd gyógyulást.

Miatyánk….Üdvözlégy….Dicsőség….
Békeszerző Árpád-házi Szent Margit, könyörögj érettünk! Amen

Szent Margit érdemeiért árasszon el bennünket a Békesség Lelke,
hogy általa megértsük, egység nélkül nincsen béke!

(Forrás: az első részben!) (folyt.)

Tényleg létezik az élet elleni összeesküvés?
by christiana 2013

Súlyos kérdések és súlyos válaszok Szent II. János Pál pápától. (A válaszok az Evangelium vitae enciklika jelzett fejezeteiben találhatóak)

Mi az abortusz?

     A művi abortusz, bárhogyan hajtják végre, egy ember megfontolt és közvetlen megölése életének kezdeti szakaszában, a fogantatás és a születés közötti időben. Akit megölnek, olyan ember, aki jelentkezik az életre, olyan ártatlan, hogy ártatlanabbat el sem lehet képzelni. Annyira tehetetlen, hogy még egy újszülött nyöszörgésének védekező jeleitől is meg van fosztva. (58)

Hogyan válhatott mégis elfogadottá a magzatok megölése a közgondolkodásban, a szokásokban, sőt a törvényhozásban?

     Ez az erkölcsi érzék nagyon veszedelmes válságának jele: az érzék egyre képtelenebbé válik a jó és rossz megkülönböztetésére még az élet alapvető értékei tekintetében is. Épp az abortusz esetében figyelhető meg egy kétértelmű szóhasználat terjedése – pl. ‘terhességmegszakítás’ –, mely el akarja kendőzni igazi természetét és csökkenteni akarja a súlyát a közvélemény előtt. E nyelvi jelenség maga is jó mutatója a lelkiismeretek eltompulásának. (58)

Kiket fog Isten felelősségre vonni a magzatok megöléséért?

– Az anyát. Olykor éppen ő dönti el és kéri magzata meggyilkolását, vagy maga hajtja végre. Gyakran nem pusztán önzésből akar megszabadulni magzatától, hanem más értékeket akar menteni (egészségét, a család életszínvonalát stb.) Mindez azonban soha nem igazolhatja egy ártatlan emberi élet szándékos kioltását. (58)
– Az apát és más családtagokat, akik közvetlenül vagy közvetve abortuszra késztették az asszonyt.
– Az orvosokat, ápolókat. „Felelősek lehetnek az orvosok és az ápoló személyzet is, akik a halál szolgálatába állítják az élet szolgálatára kapott tudásukat.”
– Az abortuszt végrehajtó egészségügyi intézmények vezetőit abban a mértékben, amennyiben a dolog tőlük függ.
– A törvényhozókat, akik indítványozzák vagy megszavazzák az abortuszt engedélyező törvényeket, valamint akiknek gondoskodnia kellett volna (és nem tették meg) a sokgyermekes és anyagi nehézségekkel küszködő családokat megfelelően támogató család- és szociális politikáról.
– Mindazokat, akik a nemi szabadosságot és az anyaságot lekicsinylő szellemet terjesztik.
– Az abortuszt támogató és terjesztő nemzetközi intézményeket, alapítványokat és társaságokat. (59)

Mi az egyház álláspontja az embrionális kutatásokkal kapcsolatban?

     A Szentírás és a keresztény hagyomány szerint az emberi élet szent és sérthetetlen minden pillanatában, születése előtt is; rá is érvényes Isten „ne ölj” parancsa. „Az is ember, aki születni készül” – írja Tertullianus. (61) Ezért az emberi embrión végzett beavatkozások kizárólag akkor megengedettek, ha tiszteletben tartják az embrió életét és épségét, és nem jelentenek számára aránytalan kockázatot, s céljuk a gyógyítás, egészségi állapotának javítása vagy életben maradásának biztosítása. Viszont az emberi embrió vagy magzat kísérleti vagy biológiai anyagként való használata bűncselekmény, hiszen ártatlan emberi lény megölése, még ha más javára történik is, minden körülmények között elfogadhatatlan. (63)

(folyt.)

Ménesi Krisztina/Magyar Kurír   forrás 

https://youtu.be/bXdNn8abiwM

Elmélkedés a Szűzanyáról, akit édesanyaként tisztelünk

Bármerre jársz, gondolj időnként arra, 

hogy talán azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!  

7. nap
A hűség szentje

     A 18 éves Margit komoly erőpróba előtt állt. Édes szülei, akik őt az Úrnak ajánlották fel, váratlanul meglátogatták és arra kérték, legyen a cseh király, Ottokár felesége. Már előtte is voltak kérői, szinte mindenkit megragadott szűzies szépsége. Ottokár volt azonban a legveszedelmesebb kérő, mert Béla királynak sok baja volt a csehekkel és békeszövetséget akart kötni velük. Ottokár király feltételként lánya kezét kérte. Meglátta őt a templomban és azonnal szerelemre lobbantotta szívét a szépséges, gyengéd, Isten szeretetétől sugárzó arc, a gyönyörű nagy kék szemek, melyek mint két csillag ragyogtak, és a sudár, légies alak. 
     A király leányát mintha villámcsapás érte volna. Nem volt elég sok testi fájdalma, most a szívét érte az ütés. Így válaszolt szülei könyörgésére: „Mit fárasztjátok magatokat?... Állhatatossággal akarom, hogy megtudjátok, hogy az én fogadalmamat, hitemet, melyet én tettem és az én szüzességemnek tisztaságát, melyet én az én Uram Jézus Krisztusnak még kisded koromban, mint ti magatok jól tudjátok, szívemből, lelkemből az Úristennek szenteltem, és az én szerzetemnek tisztaságát, nemcsak e világnak dicsőségéért, de még ennek felette sem életemért, sem halálomért, avagy csak egy kevésben sem szeghetem meg, avagy meg nem szeplősíthetem.”
     Szülei nem hátráltak meg, engedelmességre hivatkozva szülői tekintélyükhöz folyamodtak. Margitnál azonban ezzel sem értek célt. Ha Isten ellen való dolgot kérnek tőle, annak nem engedelmeskedhet, és ilyen esetben nem tekinti őket szüleinek – válaszolta. Béla király ekkor Marcellus atyát kérte meg, a domonkos rend tartományfőnökét, de Margit erre így válaszolt:
     „Azt akarom, hogy minek előtte engemet házasságra adnátok, annak előtte az én testemet elmetéljétek foltonkint, hogysem megszegjem hitemet, melyet Krisztusnak fogadtam: és annak előtte inkább szenvedek minden átkot, hogysem az én fogadásomat megszegjem!”
     Ez a válasz végre hatott, szülei nem háborgatták többet. Ezután hozzájárultak ahhoz, hogy örök hűséggel letegye szerzetesi fogadalmát, melyet nagyszámú gyülekezet előtt tett meg, Marcellus atya, a váci és nyitrai püspök jelenlétében. Országra szóló ünnepi esemény keretei között zajlott ez a szent szertartás.

Jézus Krisztus add, hogy Szent Margithoz hasonlóan, mi is képesek legyünk örök hűséggel kitartani Temelletted, nemcsak szóval, hanem tetteinkkel, életünkkel együtt! Ne engedd, hogy mai, egyre súlyosabb korunkban, ahol a hitet mellőzik, kigúnyolják, megtagadják, sőt, mártíromsággal megölik, állhatatosan kitartsunk hitünkkel, példát mutatva életünkkel, tanúságot tehessünk Rólad az evangélium útján! Adj bátorságot ehhez Urunk, erőt Szentlelkedtől, életünk utolsó pillanatáig!

Miatyánk….Üdvözlégy….Dicsőség….
Árpád-házi Szent Margit, könyörögj állhatatos hitünkért! Amen

(Forrás: az első részben!) (folyt.)

Az utolsó negyedóra

     A család – mint egység –, Isten akarata szerint való. A családban élőknek meg vannak a maguk örömei, lemondásai és kötelességei. Ilyen az egymás lelki üdvének munkálása is!
     Egy fiatalasszony felelősséget érzett férje apja iránt és sehogy sem tudott belenyugodni, hogy szeretett apósa makacsul távol tartsa magát minden vallási cselekedettől – jóllehet – példás, családszerető és derék gyermekeket nevelt fel.
     Hosszas imádságok után elhatározta, hogy valamiképp ráveszi, menjen el vele egy háromnapos lelkigyakorlatra! Az idős családapa nagyon kedvelte a menyét és kínos lett volna nemet mondania neki, amúgy is idejét látta, miután elég öreg már, hogy legalább életében egyszer meghallgasson egy kis "klerikális propagandát", hisz' ellátás ott is van és bizonyára "túléli valahogy". Így aztán beleegyezett!
     A lelkigyakorlatot egy verbita missziós atya tartotta, aki idős korára egy nagyon távoli földrészről jött haza.
A közös szentmisét követő bőséges reggelik ínyére voltak az apósnak és megragadták a missziós pap  egzotikus történetei, a megkeresztelkedő  bennszülöttek életéről.
     Utolsó nap este, az atya lelkigyakorlata zárszavaként így szólt a hallgatóságához: „Isten és a lelkük számára kérek valamit önöktől. Mindenki, miután már elcsitult a lelke, tartson csupán negyedórás csendet a mai éjszakán! Nem kell imádkoznia sem, csupán figyeljen a lelke benső csendjére!”
     És lám, a szegény papot éjnek idején felzörgette egy hallgatója, így szólva hozzá: „Ne haragudjon atyám! De életemben először tartottam meg ezt a negyedórát, s ezáltal merőben átalakult a lelkem és az életem! Ráébredtem, hogy Istené vagyok, s voltam és vár engem! Sajnos ennek elmondásával már nem várhatom meg a holnapot! Rájöttem, hogy folytonos okoskodásommal elhárítottam magamtól Isten szeretetét, kérem gyóntasson meg...”
Az idős családapát, a példás apóst másnap mosollyal az arcán, holtan találták az ágyában!

https://youtu.be/PElLFNcxqkQ

Elmélkedés a Szűzanyáról, akihez érdemes imádkoznunk

https://youtu.be/Rh9IuznHEOM

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki a mi erősségünk

GONDOLD ÁT!

Miért akarják a házasság intézményének lerombolását?
(Christiana 2013)

A végső cél
     Az igazi cél sohasem az egyneműek házasságának "törvényesítése" volt, hanem a férfi és nő közötti házasság, A CSALÁD, eszmei és formális megsemmisítése! Ez után következik a férfinak és nőnek teremtett ember "lerombolása" – ami egyben az ezekhez ragaszkodó Egyház elhallgattatásával is jár.

Az eszköz
     Kétféleképpen lehet valamit elpusztítani: vagy törvényileg betiltani vagy kiüresíteni, mígnem értéktelenné válik. A házassággal az utóbbi történik. Először tartósságát és kizárólagosságát szüntették meg (a polgári válás bevezetésével), majd a célját tették bizonytalanná a fogamzásgátlás népszerűsítésével. Legvégül magát a házasság fogalmát igyekszenek kiüresíteni azáltal, hogy a kötelező "tolerancia" nevében az értelmetlenségig tágítják. Ha ugyanis elkezdünk mindent rózsának nevezni, ami földből kinő, a rózsa szó elveszti jelentését. Ugyanígy, ha bármilyen nemű személyek bármilyen ideig tartó, céltalan viszonyát is házasságnak nevezzük, a házasság szó elveszti tartalmát. Mint Orwell az 1984-ben megjegyzi, a zsarnokság elsősorban a definíciókon múlik: nehéz a szabadságért harcolni, ha nincs rá szó. Nehéz a házasságért küzdeni, ha tartalmatlanná vált a fogalom.

A távolabbi cél
     A házasság lerombolása egy tágabb folyamat része, melynek a homoházasság csak egy állomása. A távolabbi cél – mint XVI. Benedek pápa is rámutatott – magának az embernek a lebontása és atomizálása. Az első lépés a nemi szerepek felszámolása; ezt követi a házasság szétbomlasztása, majd az egyneműek házasodása, végül a nemiség megszüntetése. Az ember neme létállapotból tudatállapottá lesz. Férfi vagy nő: csupán választott szerep, letehető jelmez, mely mögött nem marad más, mint képlékeny massza, mely arra vár, hogy valaki formát adjon neki. De vajon ki fogja megformálni az új korszak emberét? (2013. novembertől a német szülők meghatározatlan neműként is anyakönyveztethetik újszülött gyermeküket. Ez az első ilyen törvény Európában. LÁSD szerk.)

A győztes
     Mint a Katolikus Egyház elleni eddigi összes lázadásnak, a mostaninak sem a megannyi lázadó lesz az igazi győztese – hanem a Császár (az antikrisztusi háttérhatalom). Egykor a reformáció eszméi is csak addig érdekelték a Császárt, amíg felhasználhatta azokat az Egyház ellen; utána már nem foglalkozott velük, mert parttalanul bomlasztottak már maguktól. A homo- és genderideológia sem lesz többé érdekes, miután a Császár elérte mindenkori célját, a totális uralmat. A család nélkül élő, atomizált és talajtalan emberek nem tudnak összekapaszkodni, ellenállni az állam hatalmának, sőt végül a szabadságukat és életüket is az ő bőkezűségének tulajdonítják. Ha a házasság fogalmába bármi belefér, akkor nem jelent semmit. Ha a házasság nem jelent semmit, a család sem jelent semmit. S ha a család nem jelent semmit, belép az állam, és olyan jelentéssel tölti meg, amilyennel akarja.

Mark Shea és Daniel Greenfield írásai alapján - Ménesi Krisztina/Magyar Kurír - Forrás nyomán 

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

6. nap
Az áldozathozatal szentje

     Margit még állhatatosabban folytatta alázatos áldozathozatalát.
Egyre kevesebbet aludt, de annál többet időzött imádott Uránál az Oltáriszentség előtt. Kicsi cellája szegényes volt, ágya alig volt nevezhető ágynak. A templomban majdnem egész éjszakákat töltött térden állva, teljes elragadtatásban. Alig evett. A kolostorban amúgy sem dúskáltak az ételekben, inkább a szegényeknek főztek jobb ételeket. Margit nem evett húst, háromszor egy héten pedig nem evett és nem ivott semmit. Ez alól egyedül egy évben a farsang időszakában tett némi kis kivételt.
     Kora hajnaltól későig kivette részét a munkákban. A szolgálóleányok szolgálója lett. Nem tűrte, hogy királylányként nézzenek rá. A sorakozó szegényeknek vitte az ételt, maga pedig nem nyúlt hozzá.
     Szülei többször meglátogatták
leányukat. A káptalanház szomszédságában külön fogadó helyiségük volt. Ha a kürtök jelezték érkezésüket, Margit gyorsan szólt valamelyik szerzetes társnőjének, varrjon foltot rongyos ruhájára. Mária királyné a nagyhét folyamán többször együtt imádkozott az apácákkal és ott is lakott. Jöttek rokonok is és a királyi pár közeli ismerősei, hogy láthassák Margitot. Előfordult, hogy mély imádságából hívatták, és ilyenkor nehezére esett bárkit fogadni.
     Legörömtelibb és legodaadóbb szolgálata a betegek ápolása volt. Folyamatosan ápolta, mosdatta, itatta, etette őket, ágyukat áthúzta. Vigaszt nyújtott és szelíd, szerető szavaival megerősítette, megenyhítette beteg testvéreit az igékkel. Előfordultak csodás gyógyulások is kezének érintésétől.
     Nagyon sokat böjtölt, amiért néha megkorholta a rendfőnök anya. Mindemellett súlyosan sanyargatta magát. Ha bármi bűnt fedezett fel, vagy hallott, bevonult kis cellájába, és kíméletlenül megostorozta önmagát, de nem csupán ostorral. Egyszer egy parasztember sündisznót vitt neki ajándékba. Margit megcsináltatta a bőrét és azután azzal verette meg magát kedves szerzetestársnői egyikével. Volt, aki sírva fakadt. Egyik alkalommal Kinga soror fényt látott fölötte, majd lángokat, mintha égne. Felsikoltott és eldobta a flagrumot (ostort). Margit kérte, ne szóljon erről senkinek. Máskor imádság közben láttak fényt körülötte.
     Éjjel-nappal vezeklőövet hordott, mely vasból volt, szögekkel. Gyakran hordott vezeklő inget is.
Szentünk sokat sírt Jézus szenvedésén. Oly nagyon sírt, zokogott, hogy apácatársait is megrendítette. Beszélt nekik az Úr értünk kiontott Véréről, kínszenvedéséről, melyet ő egész szívével átélt.
     Egyebekben keveset beszélt, ha szólt, szelíden, kedvesen tette.
Másokat azonban mosolyogva, szívesen hallgatott. Szerettek közelében lenni, már szép ragyogó kék szemének tekintetétől is megnyugodtak testvérei.

Uram Jézus, add, hogy meglássam minden szenvedő testvéremben a Te Szent Arcodat, s hogy segítségére siessek, amikor szüksége van rám!

Miatyánk….Üdvözlégy….Dicsőség….
Árpád-házi Szent Margit, könyörögj érettünk! Amen

(Forrás: az első részben!) (folyt.)

A New Age a nagy imitátor

     A New Age mindenbe beleront, mindent megmásít és mindent kihasznál eszmeiségének terjesztésére. Különösen az interneten keresztül gyakorol nagy hatást a fiatalokra, akik ezt a netet az információszerzés lenyűgöző módjának tartják. Van is rajta információ bőviben, jó is rossz is, de a legveszélyesebb az ál-információ! Különösen vallási kérdésben ártalmas a téves tájékoztatás. Korántsem bízhatunk tehát abban, hogy minden, ami a „keresztény” vagy a „katolikus” jelzőt viseli, az valóban a Katolikus Egyház tanítása! 
     Aki New Age történetét, egyáltalán a mibenlétét és terjedési megnyilvánulásait vizsgálja, jó, ha világos számára, hogy a New Age-ben kevés az új, hiszen a taktikája a régi: megmásítani a kifejezéseket, meghamisítani a tiszta eszméket és mások köntösébe bújva megtéveszteni!
     Már a neve szerint is – úgy tűnik – a rózsakeresztesek és a szbdkmvesek révén terjedt el a francia és amerikai forradalmak idején, de a mai valósága amit jelöl, az lényegében a nyugati ezoterika kortárs változata. Ez pedig az ősi eretnek tanokra (gnosztikus) szellemiségekre utal, melyek az első keresztény időkben jöttek létre, és Európában a reformáció idején kaptak igazán lábra. Valójában a tudományos világképekkel párhuzamosan növekedett, átvéve a modernizmus és az áltudományos kifejezéseket. A New Age minden "izmusba" sikeresen beférkőzött, egyedül a katolicizmus jelentett számára jó darabig nehézséget. Sajnos azonban sikerült beférkőznie Krisztus Egyházába is, s bár teljes sikert soha nem érhet el, megtévesztő ál-reformjaival, modernizmusával és eredetileg keleti miszticizmusból merítő lelki praktikáival megteszi a magáét a lelkek rombolásában, megtévesztésében! Az un. „alternatív” utak felkínálása spiritualitásban, az új pszichológiai formációk metódusai, sajnos a katolikusok körében, még a lelkigyakorlatos házakban, szemináriumokban vagy szerzetesi növendékházakban is teret nyerhettek.
     A lényegét tekintve, történelmileg kimutatható, hogy egyre markánsabban képviseli a személyes Isten elutasítását és más lények középpontba helyezését, emellett ál-humánumával, ál-természetvédő szólamaival, a nyilvánvalóan univerzalista ál-tudományosságával, akár spiritisztának is meghatározhatnánk! Sikeresen felépített "eszmeisége", tökéletesen előkészített táptalaja lehet az antikrisztusi tanoknak!
     Sajnos, az újkori nyugati kultúrának van egy erőteljes irányzata, amely teret adott a New Age eszméinek, ez pedig a darwini evolúciós elmélet általános elfogadottsága. A mai New Age elméletek fő vonala a természetben rejlő spirituális hatalmakra vagy erőkre való összpontosítás mellett éppen az evolúciós elmélet. A New Age talaját jól előkészítette a relativizmus fejlődése és terjedése, valamint a keresztény hit iránti ellenszenv és közömbösség.
A New Age gondolkodás és gyakorlat létezése és életereje arról tanúskodik, hogy az emberi szellem kiolthatatlan szomjúsággal keresi a transzcendenciát és az élet vallásos értelmezését, ami nem csupán mai kulturális jelenség, hanem az ókorban is megvolt, akár a keresztény, akár a pogány világban.
     Még ha el is lehet ismerni, hogy a New Age valamiféle vallásosság és ennél fogva valamiképpen az emberi természet jogos spirituális igényére válaszol, akkor is ki kell mondani, hogy ezt a keresztény kinyilatkoztatással kifejezetten szemben álló módon teszi!
     A New Age gondolkodásmód népszerűsödéséhez hozzájárult, a növekvő nosztalgia a régi korok bölcsessége, titkai és rítusai iránt, így ennek kapcsán kerül színtérre az ezoterika, a varázslás, a gnoszticizmus és mondjuk ki: a sátánizmus. Sokakat különösen vonzanak az ókori népek titkos tanai, rítusai, mint pl. a „kelta” vagy a keleti vallások spiritualitása. Az effélékkel foglalkozó könyvek és tanfolyamok jól jövedelmező vállalkozássá lettek, és kereskedelmi célból gyakran kapják meg a New Age jelzőt, melyekhez való kapcsolata nem mindig világos, sőt, gyakran még tagadják is. A New Age köztünk él és megfoghatatlan. Csak a katolikus szentségi élethez ragaszkodók képesek kivonni magukat démonikus hálójából!

https://youtu.be/80XcvSyaLEk

Elmélkedés a Szűzanyáról, mint Üdvös Reményünkről

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

5. nap
A szolgálóleány

     A kis királylány tiszteletére felépült a Nyulak szigetén a fényes kolostor és a Boldogasszony temploma. A 9 éves Margittal Veszprémből Fejérvárra utaztak, megnézve elődjének, nagy Szent István királynak a sírját. Majd gályán Esztergomon áthaladva a vértanú Szent Margit, a királylány védőszentjének ereklyéit is meglátogatták. Végül szentünket hajón vitték a Dunán a szigetre, vele együtt Olimpiász, a sok kis novícia, sororok (idős nővérek), szerzetes nővérek és szolgálóleányok mind.
     A nép körében már elterjedt a hír a kis Margit alázatosságáról, jámborságáról, aki kész volt odaadni magát Krisztus szerelméért kicsi korától fogva, amikor még beszélni se nagyon tudott, hogy nemzetének bűneiért engeszteljen.
     Mindenki kitódult az utakra, a Duna partjaira, hogy köszönthesse a király leányát, akit szentként tiszteltek főurak, és jobbágyok, szolgák és hercegek. Amerre haladtak megkondultak, zúgtak az összes harangok a templomokban, és a verőfényes napsütés ünneppé varázsolta e napot.
Katalin asszony, a rendfőnök anya kérte Margitot, legyen a kiszállásnál az első, de ő ezt felelte rá: „Elsőkből lesznek az utolsók.” És kérlelte: „Anyám, miért akarod ezt? Azok menjenek, akik a hídhoz közel vannak.”
     Ő pedig hátrakerült a szolgálóleányok közé és míg az első kis sororok fejdísszel, szépségesen, büszke tartással vonultak le a hídról, ő legutolsóként kis batyujával osont lefelé.
Így lépte át a neki épített szépséges kolostort a kicsi királylány, hogy megkezdje súlyos szenvedésekkel teli szolgálatát az Úrért és hazájáért.

Ó, édes Urunk, tekints Margit szolgálóleányod érdemeire, akit szentté tettél, hogy nemzetünk ismét megmenekülhessen a bajokból, fenyegető vésztől, és minden vérontástól! Add, hogy mi is egyszerű és alázatos lélekkel élhessük meg az evangéliumot!

Miatyánk…..Üdvözlégy….Dicsőség….
Árpád-házi Szent Margit, könyörögj értünk az Úrnál! Amen

(Forrás: az első részben!) (folyt.)

https://youtu.be/l9Codg2W-Zw

Elmélkedés a Szűzanyáról, arról, hogy mit kér tőlünk évszázadok óta

New Age és a globális etika – a nagy szemfényvesztés
2013-02-16

     Ma globális támadás alatt áll a hit, a család, a férfinak és nőnek teremtett ember. Mind nyilvánvalóbb a sötétség erőinek a társadalom alapjait pusztító működése. Miközben recsegnek-ropognak a jelen gazdasági-társadalmi rend eresztékei, egy „új spiritualitáson” alapuló, új világrend kibontakozásának vagyunk tanúi, melynek „egyetemes vallása” tagadja Jézus Krisztust.
     Mindez nem összeesküvés-elmélet, hanem szemünk előtt bontakozó valóság, amire immár egy évtizede figyelmeztet a New Age-ről szóló, prófétai erejű vatikáni dokumentum. „A felelős kormányzáshoz szükséges harmónia és megértés egyre inkább úgy jelenik meg a felfogásban, mint egy globális etikai keret alapján működő globális kormányzat.” (ÉVH 2.3.1) „A globális agynak szüksége van intézményekre a kormányzáshoz, vagyis világkormányra.” (ÉVH 2.3.4.3.)
     „A New Age-nek több, nemzetközileg is befolyásos csoporttal közös célja az egyes vallások felváltása vagy meghaladása egy egyetemes vallás létrehozása érdekében, amely egyesíthetné az emberiséget. Szorosan kapcsolódik ehhez az a gondosan összehangolt erőfeszítés több intézmény részéről, hogy egy globális etikát hozzanak létre.” (ÉVH 2.5)

     (Az idézetek a Kultúra Pápai Tanácsa és a Vallásközi Párbeszéd Pápai Tanácsa által 2003-ban kiadott: Jézus Krisztus, az Élő Víz Hordozója című dokumentumból származnak.) Forrás 

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

4. nap
Erős hitű szentünk

     A kis Margit pénteken nem játszik a többiekkel. Őrá, Jézusra gondol, Akit megfeszítettek és meghalt érettünk.
S ahogy erről beszél, a növendékek elhallgatnak, a játékos kedv a gyermekekben elcsitul, köréje gyűlnek áhítattal. Olimpiász térdre hull és sírva fakad.
Margit pénteken már böjtöl és Jézusára gondol.
Még csak gyermek, de hite szilárd mint a szikla, tekintete fölfelé irányul.
     Egy híres atya jön a domonkosokhoz. Beszéde elragadja szentünket. A prédikáció szavain elmélkedik.
Fölolvasásra kérik. Herbartus atya ámulva, meghatva nézi a zsámolyra állított kis királylányt, aki csak így éri el a felolvasó helyet. S a kristálytiszta üde gyermekhang úgy olvas fel, oly átéléssel, hittel, mint aki pontosan érti a Szentírás minden sorát. Éppen Máté evangéliumából olvas fel a tizenkilencedik rész utolsó szakaszából. Mintha magáról szólnának e sorok, arról a kis királylányról, aki elhagyott mindenkit: szerető szüleit, a pompát, a fényt, a ragyogást, mindent, lemondva magáról, hogy egészen Krisztusé lehessen.
     A nővérek és az atya meghatottsággal, könnyekkel szemükben hallgatják a felolvasását. Herbartus atya megérti és érzi, hogy e gyermek hite szilárd és erős, ezért soha nem fogja Krisztust elhagyni.
     Margitot azonban kétely gyötri az atya beszéde után. Vajon ő méltó-e erre a nagy kitüntetésre, hogy Jézust kövesse örökké? Oly gyengének érzi magát, esendőnek s ezért szeretné, ha a páter még maradna, hogy beszélhessen vele. Az atyának azonban mennie kell, és elindul. Margit szomorú és mélyen imádkozni kezd. Az Úr megvigasztalja őt: vihar kerekedik, oly erős, hogy az atyának vissza kell fordulnia a kolostorba.

Ó Jézusom, erősítsd hitemet, tedd oly szilárddá, mint Szent Margitét, hogy egész szívemmel Téged tudjalak követni életem utolsó pillanatáig!

Miatyánk….Üdvözlégy…..Dicsőség…..
Árpád-házi Szent Margit, könyörögj népünk hitéért, könyörögj a kétkedőkért, hogy megérezzék Isten irgalmas szeretetét! Amen

(Forrás: az első részben!) (folyt.)

Magyar népünk a 76 éves mulasztás HAGYATÉKÁBAN!

Már 76 éve meg kellett volna épülnie a Normafa-i Engesztelő Kápolnának! Az alábbi kisfilm erről szól!

https://www.youtube.com/watch?v=_zj6zvVg9I0&feature=youtu.be

https://www.youtube.com/watch?v=x8b2XUvjkpU&feature=youtu.be

Elmélkedés a Szűzanyáról, mint Kegyelem Közvetítőről

3. nap
Az áldozatosság példaképe

     A kicsi Margit észrevette, hogy a felnőtt szerzetesnők ciliciumot (vezeklőövet) hordanak ruhájuk alatt.
Szívében vágy ébredt, hogy ő is hordhasson olyat és megkérte dajkáját, szerezzen neki ciliciumot.
Egy kicsi leány, egy csöppnyi gyermek és már áldozatot akar hozni az Úrért!
     S most nézzünk előre, nézzük mit kért Fatimában a gyermekektől a Szent Szűz?
„Hozzatok áldozatot a bűnösökért…!” És a pásztorgyermekek köteleket tekertek zsenge testükre, hogy eleget tehessenek az Égi Királynő kérésének, hogy kieszközöljék a bűnösök megtérését. Hősiesen viselték éjjel is, de a Szűzanya kedvesen felszólította őket, hogy éjjel semmiképp ne viseljék!
Tudhatjuk-e, a kicsi királylány miért vette fel a ciliciumot? Nem írnak róla a krónikások. Csakhogy sejthető számunkra, hogy nem magától figyelt fel a gyermek a vezeklőövre, nem magától kérte, és nem saját magáért vette fel. Hiszen szenvedett tőle.
Talán a Szentlélek súgta, vagy az őrangyala? Vagy maga Jézus, Akit rajongásig imádott?
     Ezen az úton haladva kereste szent elődei példáját. Szülei elárulták neki, hogy áldozatul adták őt Istennek vétkes nemzetéért.
Margit tehát minden áldozatot igyekezett meghozni. Tanulmányozni kezdte Szent István, Szent Imre, Szent László és főleg Szent Erzsébet életét, hogy erőt merítsen áldozatos életmódjukból. A kislány gyakorta sírva esedezett az Úrhoz:
     „Az Úr mindenható Isten és az Ő jobbjának hatalmával megszorítsa és megenyhítse a kegyetleneknek hatalmukat és megoltalmazza az ártatlanokat és ezeknek felette az anyaszentegyházat.”

Jézusom, vajon én képes vagyok-e felnőtt fejjel ilyen áldozathozatalokra?
Kérlek segíts, hogy megértsem Szent Margit üzenetét, hogy szenvedéseimet átalakítsam áldozattá a bűnösök megtéréséért!

Miatyánk….Üdvözlégy….Dicsőség….
Árpád-házi Szent Margit, könyörögj országunk megtisztulásáért, a bűnösök megtéréséért! Amen

(Forrás: az első részben!) (folyt.)

Keresd Istent, és hogy megtaláld! – Hat jó tanács

A felnőttként megtért, népszerű katolikus blogszerző, J. Fulwiler tapasztalatai és jó tanácsai. A megtéréséről, tekintsd meg: 1) itt ; 2) itt ; 3) itt

     Kérdezik, mit tegyenek, hogy megtalálják Istent. Nem vagyok lelkivezető, sem teológus, de a lelki szárazsággal és a megtérés nehézségeivel kapcsolatban sok tapasztalatra tettem szert, és sokat beszélgettem bölcs emberekkel a leggyakoribb küzdelmekről. Fontos tudni, hogy minden igazi istentapasztalat ajándék és nincs varázsige, amivel elérhetjük, hogy áradjon ránk a lelki vigasztalás. Ugyanakkor van néhány dolog amit megtehetünk, hogy a szívünkben tágasabb helyet készítsünk Isten jelenléte számára – írja Jennifer Fulwiler. Íme hat – egyáltalán nem könnyű – lépésből a hatodik:

6. Légy kész mindenről lemondani!
Az istenkeresés egyik legfőbb akadálya az, hogy az emberek nem hajlandóak lemondani földi kívánságaikról azért, hogy megtalálják Istent. Mindkét világból kiszemezgetnék a jót: istenkapcsolatra vágynak, de közben földi vágyaikhoz is ragaszkodnak. Egy matematikai igazság személytelen; az életedet nem befolyásolja az, hogy felismerted: a²+b²= c². Isten igazsága azonban személyes és életformáló. Isten minden jó forrása, ezért Isten ismerete egyben a Jó ismerete. S ha nem vagy nyitott rá, hogy újfajta módon értelmezd, mi a Jó, akkor nem vagy igazán nyitott Istenre.

A záró gondolat ez: keressetek, és találtok! Ha megérted, mit jelent igazán, teljes lényeddel – értelmeddel és szíveddel – keresni; ha megérted, hogy a megtalálás hosszabb időbe is telhet, s hogy valójában egy életre szóló, élő, fejlődő kapcsolat felépítésére vállalkoztál – akkor megtalálod Istent. Forrás 

https://www.youtube.com/watch?v=SF8tdlNSjFc

Elmélkedés a Szűzanyáról, mint az emberiség reménységéről

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

2. nap
Az alázatos kicsi királylány

     Mária királyné hűen teljesítette Istennek tett fogadalmát. Amint Szent Anna és Joachim fogadalmuk szerint, egyetlen kicsi lányukat, Szűz Máriát, már kicsi korában az Úrnak szentelve a Templomba vitte, ugyanígy tett Mária királyné és IV. Béla király is.
     A kicsi 3 éves Margitka Veszprémbe került a domonkos apácák kolostorába. A királyi pár mellérendelte dajkáját, Olimpiászt, aki özvegyasszonyként mint édes gyermekét szerette és szolgálta őt.
     A kis királylány már kezdettől fogva az imádságnak és a szolgálatnak élt. Amikor megtudta, hogy kit ábrázol a kereszt és mi történt Krisztussal, hangos zokogásra fakadt.
     Nem szerette, ha kitüntetett módon bántak vele. Ha pedig királylányi méltóságánál fogva mégis fel kellett szebb ruhába öltöznie, utána azonnal a konyhába sietett és a legpiszkosabb munkákban próbált részt venni. A szép étkező eszközöket elutasította, olyat akart, amilyen a többieknek volt.
     Kiválasztottsága szinte születése pillanatától fogva látható volt. Túlnőtt kicsi gyermekségén, és a felnőttekén, mégis – vagy éppen emiatt – egészen kicsiny maradt. Alázatosságban nem volt hozzá hasonló azokban az időkben.

Jézusom, add, hogy én is, hasonlóan Szent Margithoz alázatos legyek! Ne éreztessem soha, hogy másnál különb vagyok, és a szívemben se tartsam magam többre, senkinél sem.
Segíts Uram, hogy megéljem a Nyolc Boldogságból: „Boldogok a lelki szegények, mert övék a mennyek országa.”

Miatyánk… Üdvözlégy… Dicsőség…
Árpád-házi Szent Margit, könyörögj a kisgyermekekért és a gyermek-lelkületért! Amen

(Forrás: az első részben!) (folyt.)

Keresd Istent – és hogy megtaláld –, hat jó tanács

A felnőttként megtért, népszerű katolikus blogszerző, J. Fulwiler tapasztalatai és jó tanácsai. A megtéréséről, tekintsd meg: 1) itt ; 2) itt ; 3) itt

     Kérdezik, mit tegyenek, hogy megtalálják Istent. Nem vagyok lelkivezető, sem teológus, de a lelki szárazsággal és a megtérés nehézségeivel kapcsolatban sok tapasztalatra tettem szert, és sokat beszélgettem bölcs emberekkel a leggyakoribb küzdelmekről. Fontos tudni, hogy minden igazi istentapasztalat ajándék és nincs varázsige, amivel elérhetjük, hogy áradjon ránk a lelki vigasztalás. Ugyanakkor van néhány dolog amit megtehetünk, hogy a szívünkben tágasabb helyet készítsünk Isten jelenléte számára – írja Jennifer Fulwiler. Íme hat – egyáltalán nem könnyű – lépésből a ötödik:

5. Gyakran imádkozz!
Ez a legeslegfontosabb lépés. Tudom, olyan, mintha saját magadhoz beszélnél. Nem látod értelmét. Én is nagyon sokáig így voltam vele. De semmi sem pótolja azt, ha az ember rendszeresen, alázattal, nyitott szívvel-lélekkel Istenhez fordul. Ha semmi sem jut eszedbe, elmondhatod például Szent Ferenc imáját, vagy ilyen egyszerűen is fohászkodhatsz: „Istenem, szeretnélek megtalálni. Mutasd meg, hogyan találhatok rád! Figyelek.” Forrás

https://www.youtube.com/watch?v=1CpnNpZ_4-M&feature=em-lsb-owner

Elmélkedés a Szűzanyáról, mint a Haldoklók Reménységéről

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

1. nap
A felajánlás

     Béla király a tatár ellenség elől Trau városában talált menedékhelyre, mely egy félszigeten elterülő városka volt.
A tatárok vezére ostrom alá vette a várost, nekiment a háborgó tengernek is, csakhogy megszerezze a királyt. Isten kegyelméből azonban hatalmas vihar tombolt, mely távol tartotta az ellenséges erőket.
A városka nem adta ki vendégét, őrizte és védelmébe vette őt.
Amikor végre a király a sok veszteségtől, harctól összetörve hazatért, megtudta feleségétől, hogy szíve alatt új életet hordoz. Ekkor ismét erőt érzett magában, hogy legyőzze fájdalmát két leány gyermeke halála miatt. Csüggedtsége eltűnt és mintegy sugallatra feltört belőle egy csodálatos felajánlás:
     „S ha visszaadod nemzetemet, országomat, én Uram, Istenem, ha megvéded ezt a várost, mely vendégül fogadott, Neked ajánlom föl születendő gyermekemet…A Te dicsőségedet hirdesse ajka első szavával, a Te dicsőségedet az utolsóval, ha majd lelke tisztán, mint ahogy erre a keresztség szentsége mossa, visszaszáll hozzád.”
     Laszkarisz Mária, a görög császár leánya először megrettent ura hirtelen fogadalmára.
De aztán magába szállva könnyek között térdeplőjére térdelt és feltört belőle is a fogadalom:
     „Irgalmazz én Uram! Könyörülj rajtam! Védd meg a várost, végső menedékünket e földön. Védd meg uramat, és én a Te szolgálatodnak szentelem jövendő gyermekemet, akkor is, ha minden elveszett.”
Isten meghallgatta a szülők áldozatát és elfogadta azt.

Jézusom, add, hogy minden szülő felismerhesse, hogy gyermeke Istené és nem az övé. Felismerhesse, hogy ajándékba kapja őket az Atyától, s nevelnie kell a jóra, a Te dicsőségedre, az evangéliumi életre.
Uram, küldd el Szentlelkedet minden szülőnek, hogy felismerhessék ezt az igazságot!

Miatyánk….Üdvözlégy….Dicsőség…
Árpád-házi Szent Margit, könyörögj mélyhitű, jó szülőkért! Amen

(Forrás: az első részben!) (folyt.)

Keresd Istent – és hogy megtaláld –, hat jó tanács

A felnőttként megtért, népszerű katolikus blogszerző, J. Fulwiler tapasztalatai és jó tanácsai. A megtéréséről, tekintsd meg: 1) itt ; 2) itt ; 3) itt

     Kérdezik, mit tegyenek, hogy megtalálják Istent. Nem vagyok lelkivezető, sem teológus, de a lelki szárazsággal és a megtérés nehézségeivel kapcsolatban sok tapasztalatra tettem szert, és sokat beszélgettem bölcs emberekkel a leggyakoribb küzdelmekről. Fontos tudni, hogy minden igazi istentapasztalat ajándék és nincs varázsige, amivel elérhetjük, hogy áradjon ránk a lelki vigasztalás. Ugyanakkor van néhány dolog amit megtehetünk, hogy a szívünkben tágasabb helyet készítsünk Isten jelenléte számára – írja Jennifer Fulwiler. Íme hat – egyáltalán nem könnyű – lépésből a negyedik:

4. Próbáld ki!
Hiszem, hogy Isten létezése bizonyos értelemben bizonyítható, amennyiben megértjük, hogy Isten a Szeretet, és aminek a létét bizonyítani akarjuk, maga a Szeretet. Ehhez nem elég adatokat elemezni vagy könyveket olvasni. Hogy megszerezd a keresett „bizonyítékot”, a valóságban is ki kell próbálnod: élj úgy egy ideig, mintha Isten valóban létezne! Imádkozz; tartsd meg a tízparancsolatot; légy jó az emberekhez, szeress mindenkit, még az ellenségeidet is; olvasd a Bibliát; fejezd ki Isten felé azt a hálát és tiszteletet, amit megadnál neki, ha létezne! Amint Pascal javasolta: próbáld ki csak egy ideig, s figyeld, mi történik! Forrás 

https://www.youtube.com/watch?v=xpo5_rkxd7o&t=3s

Elmélkedés a Szűzanyáról, aki az állhatatosság kiesdője Istennél

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott!

Légy te az első!

                A kilencedet írta és a blog részére összeállította: Horváth Mária – köszönet érte!

Előszó

     1917-ben Fatimában megjelent a Szent Szűz három pásztorgyermeknek, mint a Rózsafüzér Királynője.
Felkérte a gyermekeket az engesztelő életre, annak terjesztésére és egy mondatban meghatározta annak programját:
     „Imádkozzatok sokat, nagyon sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs aki imádkozzon és áldozatot hozzon értük.”
     A gyermekek (a 13 éves Lúcia, a 9 éves Boldog Ferenc és a 6 éves Boldog Jacinta) mindent megígértek, és szenvedéseiket hősies módon felajánlották a bűnösök megtéréséért.
Az I. Világháború folyt, és a Szűzanya kérte a gyermekeket a békéért való imádságra is, és megígérte, hogy kieszközli hazájuknak a békét. Így is történt!
     Fatima története egyedülálló: meghirdeti az engesztelés fontosságát, felhívja az emberek figyelmét napi gondjaik és szenvedések felajánlására a bűnösökért, kéri a sok imádságot értük, hogy a világban béke legyen. Egyben a Szent Szűz, Szeplőtelen Szívének tett felajánlásra is felhívja az emberiség figyelmét.
2017-ben a fatimai jelenések 100. évfordulóját ünnepeltük.
Nagy és döntő évforduló ez! Érdemes visszamennünk az időben, a mi országunk múltjába is.
Magyarország Mária Országa, éspedig törvényesen az! Szent István, örököse nem lévén, a Boldogasszonynak hagyományozta országunkat, Koronáját, jogarát, kormányzását, Őt téve meg Örökös Királynőnkké.
És mert Mária Országa lettünk, elsőrendű feladatunkká vált az engesztelés.

     Hazánk egyik legszomorúbb történelmi időszakában, a tatárjárás idejének gyötrelmes napjaiban megszületett egy kislány, akit szülei, IV. Béla király és Mária királyné Istennek ajánlott fel, ha megszabadítja a magyar népet a tatár megszállástól.
A gyermek, 1242. január 27-én látta meg a napvilágot. A Margit névre keresztelték.
Ezen a napon megszületett hazánk legnagyobb engesztelője, Árpád-házi Szent Margit.
     Mai korunkban, más módon ugyan, de nagyon súlyos történelmi időszakban élünk.
   Tekintsünk fel erre a királyi gyermekre, aki jóval megelőzte Fatimát, és életáldozatának példájával meghirdette hazánknak az engesztelés fontosságát.
     Míg Margit csupán Magyarországért ajánlotta fel rövid életét, addig Fatimában a három gyermek már a világért adta életét áldozatul a bűnösökért. Nagy szentek ők, elhivatottságuk, hősies, fehér mártíromságot szenvedett létük legyenek példaképeink.
Vegyük észre, hogy Fatima és Magyarország életfeladata szorosan összekapcsolódik, mert Szent Margit belesimul a fatimai történetbe.
     Ezért most hozzá fordulunk és az ő segítségét kérjük hazánk védelméért a most következő kilencedben.

Felhasznált források:
Schütz Antal: SZENTEK ÉLETE
Ijjas Antal: Szentek élete
Diós István: Szentek élete
Tarczai György: Margit-legendák
Horváth Mária kézirata: KILENCED a Magyarok Nagyasszonyához magyar szentjeinkkel.

https://youtu.be/M-dAkpa8h6o

Elmélkedés a Szűzanyáról, mint a Bűnösök Menedékéről

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

A gyógymód

     Az orvos csalódottan rázta meg fejét (mert) betegén a javulás legkisebb jele sem látszott. Immár tíz napja, hogy az idős úr semmiféle gyógykezelésre nem reagált. Teljesen elhagyatottan feküdt a kórházi ágyon, úgy tűnt, ereje sincs már, hogy életéért küzdjön. Elfáradt, beletörődött a sorsába.
     A következő napon az orvos ismét megrázta a fejét, ám ezúttal az őt ért meglepetéstől. Az idős úr minden életfunkciója a normális értéket mutatta. Párnájára támaszkodva ült az ágyon, teljesen visszanyerve egészséges színét.
– Mi történt önnel? – kérdezte az orvos. – Tegnap már kezdtük feladni a reményt rossz életfunkciói miatt, most pedig minden tökéletesen működik. Mi történt?
Az öregúr mosolyogva bólintott:
– Igaza van, doktor úr, tegnap valami történt: meglátogatott az unokám, aki azt mondta nekem: "Ó nagypapa, haza kell jönnöd gyorsan, mert elromlott a biciklim!"

(részlet - Bruno Ferrero: Az élet: mindened, amid van)

Keresd Istent – és hogy megtaláld –, hat jó tanács

A felnőttként megtért, népszerű katolikus blogszerző, J. Fulwiler tapasztalatai és jó tanácsai. A megtéréséről, tekintsd meg: 1) itt ; 2) itt ; 3) itt

     Kérdezik mit tegyenek, hogy megtalálják Istent. Nem vagyok lelkivezető, sem teológus, de a lelki szárazsággal és a megtérés nehézségeivel kapcsolatban sok tapasztalatra tettem szert, és sokat beszélgettem bölcs emberekkel a leggyakoribb küzdelmekről. Fontos tudni, hogy minden igazi istentapasztalat ajándék és nincs varázsige, amivel elérhetjük, hogy áradjon ránk a lelki vigasztalás. Ugyanakkor van néhány dolog amit megtehetünk, hogy a szívünkben tágasabb helyet készítsünk Isten jelenléte számára – írja Jennifer Fulwiler. Íme hat – egyáltalán nem könnyű – lépésből a harmadik:

3. Olvasd a nagy keresztény szerzőket!
Isten felé való megnyílásunk kulcsa a szív átformálódása, a lélek odafordulása Istenhez. Arról sem feledkezhetünk azonban meg, hogy az istenkeresés egyáltalán nem jelenti azt, hogy félretesszük a logikát és az értelmet. Épp ellenkezőleg: ha merünk feltenni nehéz kérdéseket és meghallgatjuk a nagy keresztény gondolkodók válaszait, az csak közelebb visz Istenhez. Ajánlom Szent Ágoston, Aquinói Szent Tamás, C.S. Lewis, G.K. Chesterton műveit. Forrás 

Vízkereszt ünnepe, kötelező ünnep

Január 6-án a háromkirályok gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház, ekkor kerül sor a vízszentelés szertartására is: a pap megáldja (megszenteli) külön a sót és a vizet és összevegyíti ezeket.

Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe - a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelés időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; a szentelmény révén nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, dolgozókat is megáldja.

http://www.magyarkurir.hu/hirek/vizkereszt-unnepe-kotelezo-unnep

Vízkereszt ünnepe kötelező ünnep!

Január 6-án a háromkirályok gyermek Jézusnál tett látogatását ünnepli a katolikus egyház, ekkor kerül sor a vízszentelés szertartására is: a pap megáldja a keresztvizet és a szentelt vizet.

Az epifánia néven is ismert vízkereszt Jézus Krisztus megjelenésének ünnepe. A magyar vízkereszt elnevezés az ilyenkor hagyományosan végzett vízszentelésből eredeztethető.

Vízkereszt napja a IV. század elején kezdett a keresztények körében terjedni mint Krisztus születésének, keresztségének, a kánai menyegzőnek és a háromkirályok (napkeleti bölcsek) látogatásának ünnepe. Később az ünnep elsődleges témája keleten Jézus keresztsége lett (erre emlékeztet a vízszentelés); nyugaton viszont a háromkirályok látogatása került előtérbe, mindamellett itt is megmaradt a vízszentelés szertartása. A II. Vatikáni Zsinat rendelkezései értelmében a római katolikus egyház január 6-án a háromkirályok látogatását ünnepli vízszenteléssel egybekötve; Jézus megkeresztelkedésének ünnepe a következő vasárnapra esik. A kánai menyegzőről, amelyen Jézus első csodáját vitte végbe a vizet borrá változtatva, egy közbeeső hétköznapon emlékezik meg az egyház.

A vízkereszt amiatt is kiemelt ünnep a katolikus egyház életében, mert ekkor kezdődik meg a házszentelés időszaka. A házszentelés szertartása során a pap az újonnan megáldott szenteltvízzel meghinti a lakásokat, házakat; a szentelmény révén nemcsak az épületeket, hanem a benne lakókat, dolgozókat is megáldja.

http://www.magyarkurir.hu/hirek/vizkereszt-unnepe-kotelezo-unnep

https://youtu.be/J2B4PrMTgSw

Elmélkedés a Szűzanyáról, aki a Hajnal Szép Sugara

A rossz természetű fiú

     Volt egyszer egy legény, aki igen könnyen dühbe gurult, káromkodott és szidalmazott másokat. Édesapja megunva fia rossz természetét, adott neki egy zacskó szöget - meghagyva, hogy mindannyiszor, amikor türelmét veszti, vagy szitkozódik, üssön be egy szöget az udvar kerítésébe.
     Bizony már az első napon 30 szöget kellett beütnie. Az elkövetkezendő hetek során azonban egyre inkább megtanult uralkodni magán és egyre kevesebb szög fogyott a zacskóból. Végülis rájött, hogy sokkal könnyebb uralkodni magán, mint szögeket verni a kerítésbe.
     Telt-múlt az idő és elérkezett a nap, amikor egyetlen szög sem verődött a kerítés fájába. Ekkor apjának elmesélte, hogy már nem gyarapodott szögekkel a kerítés.
     Az apja megdicsérte és arra kérte, hogy ne éktelenkedjék az a sok emlékeztető szög a kerítésen, ezért ezt követően, ha naponta sikeresen megőrizte a nyugalmát, akkor naponta húzzon ki egy-egy szöget a kerítésből.  
     Az idő telt és amikor a legény közölte apjával, hogy már egyetlen szög sem éktelenkedik, akkor az apa odahívta fiát a kerítéshez és így szólt:
"Édes fiam, te bármily becsületesen viselkedtél is, a szögek helye, megannyi lyukként ott maradt a kerítésen! És tudod – magyarázta az apa –, ez már aligha fog helyre jönni, tehát jegyezd meg fiam! Amikor megsértesz valakit, vagy akár csak magadban káromkodsz, ennek nyomai megmaradnak úgy a felebarátodban, mint a saját lelkedben is! És hidd el, hogy könnyebb az embernek a rossz szót visszafognia, mint az általa okozott sérülést eltüntetnie!"

Keresd Istent – és hogy megtaláld –, hat jó tanács

A felnőttként megtért, népszerű katolikus blogszerző, J. Fulwiler tapasztalatai és jó tanácsai.

     Kérdezik mit tegyenek, hogy megtalálják Istent. Nem vagyok lelkivezető, sem teológus, de a lelki szárazsággal és a megtérés nehézségeivel kapcsolatban sok tapasztalatra tettem szert, és sokat beszélgettem bölcs emberekkel a leggyakoribb küzdelmekről. Fontos tudni, hogy minden igazi istentapasztalat ajándék és nincs varázsige, amivel elérhetjük, hogy áradjon ránk a lelki vigasztalás. Ugyanakkor van néhány dolog amit megtehetünk, hogy a szívünkben tágasabb helyet készítsünk Isten jelenléte számára – írja Jennifer Fulwiler. Íme hat – egyáltalán nem könnyű – lépésből a második:

2. Kerüld a gúnyolódást!
Határozd el, hogy egy időre a gúnyolódás minden forrásától távol tartod magad: ne nézz olyan tévéműsort vagy weboldalakat, ahol mások rovására tréfálkoznak (még ha híres emberekről vagy politikusokról van is szó); ha beszélgetésben ilyesmi kerül elő, válts témát vagy mondj valami pozitívat, és te se tégy gúnyos megjegyzéseket! Magad is meglepődsz majd, mekkora változást hoz ez a lelkedben.

 Forrás 

https://youtu.be/VqhOex73744

Elmélkedés a Szűzanyáról, mint a Szentlélek égő Szeretetlángjáról

     Óriási a tudatlanság arról, hogy mi itt a tét, akár politikai-, kulturális-, teológiai- vagy szociális vonatkozásban. A tudatlanság azonban mindig rossz tanácsadó. A globális forradalom komoly tanulmányozása, mind tartalmát, mind folyamatát illetően, elengedhetetlen ahhoz, hogy a keresztények képesek legyenek felelősségük gyakorlására. Az erre fordított erőfeszítés hozzátartozik az Egyház evangelizációs küldetéséhez.
     A hidegháború vége óta sok száz olyan új fogalom terjedt el futótűzként Földünk legeldugottabb zugáig is, amelyek új nyelvezetet vagy ősrégi kifejezésekre új értelmezést adva fejezik ki magukat. A szavak és fogalmak valós értelmezése nélkül nézzünk néhány példát:
globalizáció, emberarcú társadalom, világkormány, világpolgár, fenntartható fejlődés, konszenzus építés, globális etika, kulturális sokféleség, civilizációk közti párbeszéd, életminőség, minőségi oktatás, tudatos fejlődés, tudatos konszenzus, sajtószabadság, szólás-szabadság, összeesküvés elmélet, túlnépesedés, egyenlő esélyek, testi integritás, gender-elmélet, a másság tisztelete, szexuális orientáció, meleg jogok, azonos-neműek házassága, biztonságos abortusz, tűcsere program, civil szervezetek, polgári társadalom, kétharmados diktatúra, partnerség, átláthatóság, női jogok, gyermeki jogok, állati jogok, kisebbségi jogok, reproduktív jogok, kulturális érzékenység, a következő generációk jogai, internet-szabadság stb.  (folyt.)

Keresd Istent – és hogy megtaláld –, hat jó tanács

A felnőttként megtért, népszerű katolikus blogszerző, J. Fulwiler tapasztalatai és jó tanácsai. A megtéréséről, tekintsd meg: 1) itt ; 2) itt ; 3) itt

     Kérdezik mit tegyenek, hogy megtalálják Istent. Nem vagyok lelkivezető, sem teológus, de a lelki szárazsággal és a megtérés nehézségeivel kapcsolatban sok tapasztalatra tettem szert, és sokat beszélgettem bölcs emberekkel a leggyakoribb küzdelmekről. Fontos tudni, hogy minden igazi istentapasztalat ajándék és nincs varázsige, amivel elérhetjük, hogy áradjon ránk a lelki vigasztalás. Ugyanakkor van néhány dolog, amit megtehetünk, hogy a szívünkben tágasabb helyet készítsünk Isten jelenléte számára – írja Jennifer Fulwiler. Íme hat – egyáltalán nem könnyű – lépésből az első:

1. Először az alázatot keresd!
Ha úgy érzed, elakadtál a lelki keresésben, tedd félre magát az istenkeresést és keresd inkább az alázatot! Ennek fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A gőggel tudjuk szinte legbiztosabban kizárni Istent az életünkből. Minden erőddel törekedj arra, hogy alázatosabb ember légy! Az alázat nem önmagunk alul értékelése, megvetése vagy jó tulajdonságaink tagadása. Alázatos az, aki nem tulajdonít saját magának túl nagy fontosságot, aki számára egyedül Isten a fontos. Jó indítást adhat, ha olyan személyekről olvasol, akiket alázatosságukról ismertek a történelem során.

 Forrás 

Folignói Szent Angéla (1248-1309) egykor a szépségtől
és gazdagságtól elkényeztetett családanya, egyszeriben
megcsömörlött léha életétől és felismerve az élete igazi
célját, elmélyült Krisztus szenvedéstörténetében.
Belépett a ferences harmadrendbe és benső lelki alakulását
és misztikus élményeit tollba mondta, gyóntatójának.
Az Egyház mint Theologorum Magistra
– a teológusok mesternőjeként – tiszteli.
1693-ban XII. Ince pápa boldoggá avatta,
2013. október 9-én pedig Ferenc pápa iktatta a szentek sorába.
Védőszentje az özvegyeknek, a gyermekét vesztett anyáknak,
azoknak, akiket jámborságuk miatt gúnyolnak,
akik küzdenek a testi kísértés ellen, vagy csábításnak
vannak kitéve. Életéről 11 részes sorozat olvasható e blogon!

Szent Angéla, könyörögj érettünk!

https://youtu.be/0kOm3IlzJ_A

Elm. a Szűzanyáról, mint az Irgalmasság Anyjáról

     E négy részes poszt-sorozat, azon kihívásokról ad áttekintést, amelyekkel a keresztények találkoznak, amikor szembe találják magukat azzal az új globális etikával, amely a hidegháború vége óta nehezedik ránk.
     Az, hogy mit jelent ez az „új kultúra”, nem magától értetődő! A „puha egyetértés” látszata mögött a globális etikának olyan antikrisztusi programja van, amely a Nyugat hitehagyásában gyökeredzik, és 1989 óta a globális világkormány kormánykerekénél nagy hatalommal rendelkező kisebb csoportok állnak.
     Sajnos, számos keresztény összekeveri az új kultúra – végtére is párhuzamos fogalmait – az Egyház szociális tanításával. Épp ezért fennáll a veszélye annak, hogy az „új etika” mögé keresztények is felsorakoznak, ráadásul abban a „fejlődő világban”, amelyben szembekerülhetnek a globalizáció hatásaival. Mindezt úgy, hogy a keresztények nem vonhatják kétségbe Isten gondviselő kormányzását a világ eseményeiben, sikereiben, kudarcaiban.
     A Hittani Kongregáció „A katolikusok részvétele és magatartása a politikai életben” című 2002-es dokumentumában emlékeztet arra, hogy „a demokráciának, olyan etikai alapelvek igaz és biztos alapjára kell épülnie, amelyeket senki sem kérdőjelezhet meg, és amelyekre a társadalom élete alapul”, és hogy a demokrácia „csak annyiban lehet sikeres, amennyiben az emberi személy helyes megértésére támaszkodik”. Ha a demokrácia nem erre a szilárd alapra épül, akkor csődöt mond. A demokratikus intézmények külső homlokzata ugyan még a régi, a demokrácia azonban immár futóhomokra épül, és az ember nem tudja, ki is az, aki valójában kormányoz. (folyt.)

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

https://youtu.be/ugyIhLpA1eY

Elmélkedés a Szűzanyáról, mint hűséges Pártfogónkról

Idézetek a Szeretetláng Lelki Naplóból:
     A Szűzanya: »Nagy bánatom van országom felett. A családok, ó, a magyar családok szétszórva, mintha lelkük nem volna halhatatlan, úgy élnek. Én Szeretetlángommal fel akarom melegíteni a családi tűzhelyeket, össze akarom tartani a szétszórt családokat. Legyetek minél többen, hogy terjedjen, mint a futótűz. Legyetek áldozatos lelkek minél többen, mert ezáltal sok-sok lélek fog csatlakozni Szeretetlángomhoz. Segítsetek Nekem, hisz rajtatok múlik, hogy a láng kigyúljon már! A magyar családok imádságos lélekkel könyörögjenek, hogy Szent Fiam büntető kezét így közös erővel visszatartsuk. (I/92)
     Tudod, a sátán feldühödött erővel dúlja fel a családokat. (II/4)
     Csütörtökön vagy pénteken különösen engeszteljétek Szent Fiamat. Az engesztelés módja a családokban történjen. Az egy órai idő, amit az engesztelésre fordítotok, legyen lelki olvasmánnyal kezdődő, áhítatos összeszedettséggel teljes ájtatosság. (I/38)
     Tudom, te megértesz Engem (...) Országomban sok közömbös család van. Ezeket és a többieket fel akarom melegíteni Szívem Szeretetlángjával. (...) Jaj, a lelkek elvesztése miatt gyötrő, kínzó fájdalmaim vannak! Leánykám, szenvedj Velem! Én igazán Fájdalmas Anya vagyok. Úgy szenvedek lelketek elvesztése miatt, mikor látom Szent Fiam hiábavaló szenvedését! (vö. II/27)
     Kármelita kislányom! Általad kívánom nyilvánosságra hozni anyai Szívem határtalan szeretetét és aggodalmát, mely a családi szentélyek széthullása miatt fenyegeti az egész világot. Édesanyai segélykiáltásomat mindenekelőtt hozzátok intézem, és veletek összefogva akarom a világot megmenteni. Kislányom, neked engedem először érezni ezt a nagyhatalmú erőkifejtést, melyet a sátán megvakítására indítok. (...) Együtt érző szíved szeretete az, mely érdemessé tesz erre, Szeretetlángom továbbadására. És aki Velem érez, mind jogosult lesz erre a nagy kegyelemre, mellyel a lelkeket megmentjük az örök kárhozattól.« (III/140)

Minden napunk egy-egy ajándék

Az ember elment egy szentéletű remetéhez és nagy tisztelettel megkérdezte tőle:
– Álmot láttam, de sehogy sem tudok rájönni, mi a jelentése. Kérlek, segíts rajtam!
– Hallgatlak – bólintott a remete.
– Álmomban a saját utcánkban mentem, ahol minden nap járok, és az út tele volt nagy szürke göröngyökkel.
Amikor megrúgtam az egyiket, rájöttem, hogy ezek nem is göröngyök, hanem igen furcsa kövek. Egyet zsebre is vágtam, hogy megmutassam a Barátomnak, akihez indultam. Amikor elővettem, kettévált a kezemben és belül szikrázó, tiszta ragyogása volt. Azonnal tudtam (bár nem értek hozzá), hogy ez gyémánt!
Rohantunk az ékszerészhez, de közben telepakoltuk a zsebeinket a szürke kövekkel, hátha azok is rejtett értékek.
Az ékszerész megtisztította a gyémántot és végül felmutatta nekünk, hogy milyen szépen sziporkázik:
– Még soha nem találkoztam ilyen nagy és tiszta gyémánttal! – hitetlenkedett.
Erre kipakoltuk neki a többi követ is a zsebünkből.
Ő bizalmatlanul nézte a rakás semmitmondó szürke követ, majd egyet megfogott és vijjogó gépével kettévágta, hát smaragd volt. A következő rubin, utána sorra csodaszámba menő ritkaságok, ám egyszeriben csak felébredtem. Egészen a hatása alatt vagyok azóta is ennek az álomnak.
Mondd, mit jelenthet?
– Na fiam! A szürke kövek a te szürke hétköznapjaid! Ez egy csodás példa a számodra, ideje, hogy felfedezd: valóságos kincsesbánya a mindennapok sokasága. Bizony dolgozni kell rajtuk, és a tisztítás módja a bensőséges imádság. Ha ily módon megmunkálod őket, gazdagabb leszel mindenkinél.
Már reggel "vedd kezedbe" a napodat, imádkozz és kérd Isten segítségét, hogy megláthasd benne a hűség gyémántját, a bizakodás smaragdját és a szeretet rubinszínű áldozatosságát... Fiam! Te ezentúl nem beszélhetsz "szürke hétköznapokról", mert kivételesen megláthattad, hogy mi rejlik valamennyiben!

A kispap és az ateista

     A papnövendék és az ateista egy kupéban utaztak a vonaton. Csend volt és csak a kerekek zakatoltak untalan.
     A kispap, elmélyülten egy szentes könyvet olvasott. Unatkozva nézelődő utastársa ezt látva, nem bírta ki szó nélkül és megtörte a csendet:
– Fiatal barátom! Teljesen fölöslegesen okosítja magát, az ön olvasmánya csak puszta fikció, mert nincs Isten és semmi sincs a halál után!
     A papnövendék könyvjelzőjét akkurátusan elhelyezve, becsukta olvasmányát. Az arca olyan lett mint a "búrkifli", de nagy önuralommal és szelíd arccal tekintett a férfira.
– Bizony, igen keveset tudunk az élet és a halál dolgairól – reagált elismerően. – Én fiatal vagyok, de önnek bizonyára nagyobb a tudása ezekről, épp ezért megkérdem öntől, hogyha a lovak, a tehenek és az őzikék is nagyjából ugyanazt legelik, miként lehetséges az, hogy a lovak gombócokat, a tehenek lágy lepényt, az őzek pedig apró kemény bogyókat hagynak maguk után?
     Az ateista tágra nyílt szemmel csak nézett hátrahőkölve, mint a moziban, de erőt véve magán gunyorosan és megrágott szavakkal válaszolt:
– Na, nekem erről aztán nincs semmi fogalmam! – és az arca továbbra is az értetlenség fintorába dermedt.
– Na látja! – szólt a kispap nyomatékosan a férfihez –, a válaszával meglepett! Így már csak azt a kérdést tehetem fel önnek, hogy minek alapján alkothat ön sarkos véleményt Istenről és a végső dolgokról, amikor még a sz..t se ismeri!? – és nagy nyugalommal, újra kinyitotta a könyvet maga előtt.

https://youtu.be/-ZRUy1a-XWg

Elmélkedések a Szűzanyáról, mint az Irgalmasság Anyjáról

     Régi magyar katolikus köszöntésünk: a »Dicsértessék a Jézus Krisztus! – Mindörökké amen«. Figyelemre méltó, hogy ezen köszönési formula a nyugati és déli országokban nem szokásos, inkább csak Közép-Európában.
Régen a katolikus parasztok, ha bármi munkába fogtak vagy útra indultak, Jézus nevével fohászkodtak.
Jézus nevének tisztelete Szent Pál intelmében gyökerezik: »Jézus nevére hajoljon meg minden térd az égben, a földön és az alvilágban, és minden nyelv vallja, hogy Jézus Krisztus az Úr!« (Fil 2,10-11). (Vö. Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium nyomán)
     A Kiskarácsonnyal (jan. 1.) szoros összefüggésben áll Jézus nevenapjának ünnepe, mely ha január 2-6-ika közé esik, akkor vasárnap, ha pedig ilyen nincs, akkor január 2-án kell megünnepelni. Üdvösségünk e névben van, azért tiszteljük mi is az Egyházzal és hívjuk e szent Nevet a bűnök elleni harcokban segítségünkre. Főként ne hagyjuk elveszni a fenti ősi köszöntést, mert mindannyiszor részleges búcsút, a halála óráján kimondva pedig a kívánt föltételek mellett, teljes búcsút nyerhetünk XIII. Kelemen pápa 1759. évi szeptember 5-én kiadott rendelete szerint.
Jézus Szentséges Nevének ünnepén és ennek nyolcada alatt teljes búcsút nyerhet az, aki meggyón, megáldozik, szentmisét hallgat és a pápa szándékára legalább egy Hiszekegyet, egy Miatyánkot és egy Dicsőséget elimádkozik. (IX. Pius, 1866.)

Korunk tanúja az Úr és a Sátán közötti végső összecsapásának
     A La Voce di Padre Pio c. újság 2015. márciusi számában, egy interjú során Carlo Caffarra bíboros ezeket mondta: "Amikor a Pápai Intézet felkért, hogy írjak egy tanulmányt a házasságról és a családról, levelet írtam Lúcia nővérek Coimbrába. Valójában csak az imáját kértem a feladathoz, ám ő nagy meglepetésemre egy kézzel írott választ küldött.
A levélben a nővér azt írta, hogy az Úr és a Sátán közötti végső összecsapás összpontosítása a családokra és a házasságokra fog irányulni. A család a Szentháromság képmása, ezért az Úr védelmezni akarja a Szentségek által! A sátán viszont azért van a legnagyobb gyűlölettel a családok iránt, mert tudja, hogy a Házasság és család az Egyház központi tartópillére, mely hivatott a bukott angyalok helyét betöltetni a mennyben! Épp ezért ne féljenek azok ‒ tette hozzá ‒, akik a házasság szentségét hűen őrzik, mert oltalomban részesülnek! A Szűzanya végül eltiporja a Sátán fejét és győzedelmeskedni fog!"
     Egy exorcista szerint a családokat ért démoni befolyás oka minden esetben más és más, de lényegileg közös vonásuk, hogy az érintettek valamiképp rést nyitottak a szentségi házasságuk "auráján"! Például olyan esetekre gondolhatunk, amikor a házasfelek felhagynak a szentségi élet gyakorlásával, házastársi hűtlenségbe keverednek, esetleg abortusz vagy más, családromboló cselekedetek által beengedik a gonoszt otthonukba.
»A keresztény közösség jóléte szorosan összefügg a házastársi és a családi közösség kedvező helyzetével. (...) A házasság és a család intézményének méltósága nem mindenütt egyforma fénnyel ragyog, mert a többnejűség, a válás járványa, az úgynevezett szabadszerelem és egyéb erkölcsi eltévelyedések elhomályosítják; továbbá a hitvesi szerelmet igen gyakran megszentségteleníti az önzés, a hedonizmus és a meg nem engedett fogamzásgátlás«. (GS 47)
Boldog az, aki a Szent Családra tekint és példáját követi!

Bármerre jársz, bárhol is állsz, mondj el egy Üdvözlégyet – mert lehet –,

hogy azon a helyen még senki sem imádkozott.

Légy te az első!

ZENE:  https://www.youtube.com/watch?time_continue=1&v=n98AeR0dNRs

     Az ünnepet a 17. században kezdték megtartani. Az ünnep elterjesztését 1893-ban XIII. Leó pápa kezdeményezte és  XV. Benedek pápa 1921-ben az egész világegyház számára előírta a Szent Család vasárnapja megünneplését, hogy a nyugati világban kikezdett házasság és család eszményének imádságos alapot adjon.
A Szent Család ünnepét XI. Piusz pápa a Vízkereszt nyolcadába eső vasárnapra tette.
1969 óta tartják a karácsony nyolcadában első vasárnapon, mely sajátos módon a 2016-os Karácsonyt követően, 2017. január elsejére esett.
     Az Egyház egyik legdrágább kincse a család, és egyben egyik legveszélyeztetettebb értéke is.

     Részlet XIII. Leó enciklikájából:
»Az irgalmas Isten amikor elhatározta, hogy (...) a világnak felmutatja a Szent Család képét, hogy minden ember a szentség és az erények példáját szemlélhesse. Mielőtt a népek előtt felragyogott volna az Igazság Napja, Krisztus e családban rejtőzött. Az isteni Gondviselés úgy intézte, hogy minden keresztény, életének bármely területén az erények gyakorlására törekszik, akkor a Szent Családra tekintve meghívást és mintát kaphasson!«

     A II. Vatikáni Zsinat kiemeli, hogy »a keresztény hitvesek a házasság szentségének erejével ‒ melynek révén Krisztus és az Egyház egysége és termékeny szeretete misztériumában részesednek és azt megjelenítik (vö. Ef 5,32) ‒ a házaséletben, továbbá a gyermek elfogadásával és nevelésével kölcsönösen segítik egymást, s életük állapotában és rendjében saját ajándékuk van Isten népén belül (vö. 1Kor 7,7). Mert a házasságból ered a család, melyben megszületnek az emberi társadalom új polgárai, akiket a keresztségben a Szentlélek kegyelme Isten gyermekeivé tesz, hogy Isten népe a századok folyamán fönnmaradjon. Ebben a családi egyházban a szülők legyenek gyermekeik első hithirdetői szavukkal és példájukkal, és ápolják mindegyikük sajátos hivatását«. (LG 11)

https://youtu.be/Gg7VvNkPX6g

Elmélkedések a Szűzanyáról, aki Isten Szentséges Anyja

     Labouré Szent Katalin 1806. május 2-án született Közép-Franciaországban. Szülei házasságából húsz év alatt 17 (más adatok szerint 19) gyermek született, de csak 10 élte meg a felnőtt kort. Katalin a nyolcadikként született. Bár szorgalmas gazdálkodók voltak, a család nagy szegénységben élt.

A család szíve: az édesanya 1815-ben 46 éves korában, meghalt. 10 árvát hagyva maga után. A kis Katalin fájó szívvel karolta át a Szent Szűz szobrát, kérve: „Ezután Te légy az anyukám!”

Az elárvult családnak ő lett a kis gazdasszonya, és megerőltető munkájához az imádságból merített erőt. Bár analfabéta volt, mégis pontosan számon tartotta a gazdaság és az éves szükséglet terményadatait. Szabad idejét a templomban töltötte, pénteken és szombaton böjtölt. Apja Katalintól több évig megtagadta, hogy szerzetbe beléphessen – mondván –, elég ha egy lánya van ott.

18 éves korában érezte Isten hívását. Álmában Szent Vincét látta, aki a betegek ápolására buzdította. Sok nehézség után 1830. áprilisában követte nővérét, Lujzát a Szent Vince Szeretet Leányai (irgalmas nővérek) Társulatába. Hamarosan felkerült a közösség párizsi anyaházába. Ekkor kezdődtek látomásai a Szent Szűz egyik rendkívüli eszközéről, a Csodáséremről.

A mai "látnokok" példájára, csupán két jelenése volt (1830. július 18. és 1830. november 27.), melyről lelkivezetőjén és főnökasszonyán kívül senkinek sem szól olyannyira, hogy nővértársai – bár az ügyet ismerték – róla azonban nem tudták, hogy a legkisebb köze lenne hozzá!

1933-ban boldoggá, 1947. július 27-én pedig szentté avatták. Épen maradt testét üvegkoporsó őrzi a párizsi csodás érem kápolnában: Párizs, Rue du Bac 140.

Emléknapját az Egyház, december 31-én tartja.

Labouré Szent Katalin, könyörögj érettünk!

Január elseje az istenanyaság misztériumának ünnepe ‒ parancsolt ünnep!

     Az Egyház karácsony nyolcadik napján, vagyis a polgári év kezdetén Szűz Mária istenanyaságát ünnepli. Ezzel is a megtestesülés központi titkának egyik elemét tárja elénk. Amikor Szűz Máriában a valóságos Istenszülőt tiszteljük, ezzel őt magát nem istenítjük, nem térünk vissza pogány vallások gondolkodásához, amely istennőket vagy anyaistent imádott, hanem a tiszta keresztény hit világos hagyományát követve borulunk le Isten üdvözítő tervének nagyszerűsége előtt.
     Meg kell látni, hogy Máriában az anyaság nem egyszerűen biológiai folyamat volt, hanem valóságos személyes, anya-gyermek viszony, vagyis első pillanatától kezdve egységben volt a Fiú személyével (hüposztatikus egység). Továbbá Mária azt adta gyermekének, amit az anya adhat, de aki tőle született, az személyisége, énje szerint Isten volt, s Mária ennek a személynek az anyja.
     A teológia mindig úgy tekintette Mária istenanyaságát, mint a legnagyobb kegyelmi kiváltságot és egész megszentelésének a forrását, hiszen senki sem léphetett szorosabb kapcsolatba Krisztus emberségével, a kegyelem forrásával, mint ő, az anya. Anyasága azonban Isten teremtő tevékenységén nyugszik, és Jézus szűzi fogantatását is így kell értelmezni. Ezért az ő kiváltságának semmi köze a mitológiai hasonlatokhoz, ahol istenek kerülnek nemi kapcsolatba földi nőkkel.
     Mária istenanyasága az első és legjelentősebb Mária-dogma, a legfontosabb mariológiai alapelv, hiszen az istenanyaságból érthető meg a Szűzanya méltósága és minden "kiváltsága". Mária személyét és tiszteletét az ő istenanyaságából lehet igazán megérteni, mely sajátos, hitből vállalt anyaság, ezért nem csupán "magánügy", hanem az üdvösségtörténet fontos mozzanata.!
     Lukács evangélista Mária nagyságát és jelentőségét nem annyira az anyaság biológiai tényéből kiindulva állítja elénk, hanem bemutatja nekünk a Szent Szüzet, amint engedelmes hitének "igen" szavával áldottá lesz minden asszonyok között. Erzsébet is a Máriával való találkozáskor nem csupán az anyaság ténye miatt örvendezik, hanem Máriát boldognak mondja azért, mert hitt abban, hogy beteljesedik mindaz, amit az Úr mondott neki. Szent Ágoston is ebben látja meg Mária igazi nagyságát: "Boldogabbnak mondjuk Máriát azért, mert hitében magába fogadta Isten igéjét, mint azért, hogy testében is hordozta őt."
     Az embert teremtő és üdvözíteni akaró Isten Máriát bevonta abba a megdöbbentően nagy drámába, ami megtörtént az örök Isten és a teremtett világ között.
     Az "Istenanyaság" külön megünneplése sokáig nem látszott szükségesnek, hiszen burkoltan minden Mária-ünnep magában foglalja és a karácsonyi ünnepkörnek is tárgya. Ez az egész katolikus egyházban elterjedtté vált, miután 1570-ben V. Piusz pápa kihirdette a Római Missalét. Így ez az ünnep teljesen átvette Mária anyaságának január 1-jei ünnepének helyét. 1751-ben Portugáliában kezdték ünnepelni május harmadik vasárnapján. Innen az ünnep átkerült Brazíliába. A 19. században itáliai egyházmegyék különböző napokon emlékeztek meg Mária istenanyaságáról.
     1914-ben Portugáliában ismét megszületett „Szűz Mária istenanyaságának” ünnepe, és október 11-én tartották. 1931-ben XI. Piusz pápa az egész katolikus egyház ünnepévé rendelte, és október 11. lett a napja.     Először A II. Vatikáni Zsinat után (1969) Mária istenanyaságának ünnepe január első napja lett. Ezt követően, 1974-ben VI. Pál pápa Krisztus körülmetélésének január 1-i ünnepét eltávolította a liturgiai naptárból, és eredeti helyére visszakerült "az Istenanya, Mária ünnepe".
     A tradicionalista katolikusok viszont továbbra is október 11-én, az eredeti elnevezést („Szűz Mária istenanyasága”) használva ünnepelnek. A bizánci és szír rítusban december 26., a kopt rítusban december 16.

A Szűzanya Palástja

     Sokat lehetne írni arról, hogy milyen palásttal ábrázolják a Mária szobrokat és képeket a "Köpenyes Madonnát" szerte a világon. Ám most nem a külsődleges ábrázolásokra irányul figyelmünk, hanem a benső lényegre, amelyet Mária palástja szimbolizál számunkra.
     A Szent Szűz Guadalupéban, Párizsban, Lourdes-ban, Fatimában, Montichiariban és más jelenési helyeken is többnyire köpenyszerű palástban mutatkozott meg.
     Ez a ruhadarab Mária földi életében annak idején, a keleti nőknél szokásban volt, melyet a nők fejükre vagy kisgyermekük fölé tudtak hajtani védelmezőn, amiként a Boldogságos Istenanya is a Kisded Jézus fölé.
     Mit szimbolizálhat a mi számunkra az Istenanya palástja? Amikor Égi Édesanyánk kitárja kezeit felénk, köpenyét is széttárja, mintegy hívogatón:
– Jöjjetek gyermekeim védelmező palástom alá, hogy betakarhassalak benneteket, hogy megvédelmezhesse-lek benneteket a gonosztól, a bajoktól!
     Szűz Mária palástja tehát védelmi eszköz gyermekeinek.
    Szép példa erre a Guadalupei esemény 1531-ben, amikor a súlyos gondokkal küzdő Juan Diegóhoz így szólt a Szűzanya: "Semmi ne riasszon, semmi ne aggasszon és semmi ne szomorítsa el az arcodat s szívedet. Hát nem vagyok-e én a te Anyád? Nem állsz-e az én árnyékomban, a védelmemben? Nem tártam-e ki föléd eddig is védelmező palástomat?"
     Mária palástja tehát oltalom, mely beburkol, árnyékot ad a tikkasztó hőség elöl, megvéd az ármánytól, ha alá menekülünk.
     A palást egyben királynői öltözet, hatalmi jelvény is, mert a királyok, királynők mind palástban jelentek meg egy-egy nagy eseményen, vagy szertartáson. S mivel nekünk magyaroknak a Szent Szűz, Örökös Királynőnk is, édesanyai gondoskodása mellett királynői hatalmánál fogva is őrködik azok fölött, akik Hozzá menekülnek oltalomért.
     Ehhez azonban gyermeki lelkületre van szükség! A Szűzanya – mint Édesanya –, gyermekei fölé terjeszti áldott palástját, olyanok fölé, akik megbíznak benne. Csak a gyermek tud ráhagyatkozni a szüleire, csak a gyermek tud felnézni és bízni az édesanyában, édesapában.
     Váljunk ezért kicsi gyermekké, hogy minden bajban, esőben és viharban, bánatban és betegségben oda tudjunk futni Égi Édesanyánk palástja alá.
/Horváth Mária írása/

     Mi, akik jobb érzésűnek tartjuk magunkat – s talán még valamit adunk a keresztény névre –, emelkedjünk ki a köznapiasságból. Vegyük fel a küzdelmet a mai kor vészhozó szellemével s ne feledjük, hogy egyedül az Oltáriszentség, az Élet Kenyere adhat és ad is erőt, kegyelmet a győzelmes harcra. Ha ez lebeg szemünk előtt, akkor minden ügyünkben Krisztus lesz a mi erősségünk és nagy befolyást gyakorolhatunk a világ jobbrafordulására. Ez a jó harc egyben kieszközli számunkra a választott lelkek jutalmát. (Kausz József: Ismerd meg az Oltáriszentséget – nyomán)

December 28. Aprószentek ünnepe.

Heródes király a napkeleti három bölcstől megtudta, hogy a Megváltó Messiás személyében Király született. Hatalmát féltve – "biztos ami biztos alapon" – megöletett minden kétévesnél fiatalabb fiúgyermeket Betlehemben és környékén! Rájuk emlékezik az Egyház.

NÉPSZOKÁSKÉNT: A 'vesszőzés' – azaz az újévi szerencsekívánás – archaikus formája kapcsolódik ehhez a naphoz. A vessző az élet szimbóluma, többnyire gyermekek járták ezzel a házakat, megvesszőzve a háziakat. 

Hogyan kötődik Szent János apostol és evangelista élete a borszenteléshez?

Szent Jánost – a Szeretett Tanítványt – aki bátyjával, Jakabbal a ,,mennydörgés fiainak'' neveztetett (Mk 3,17), Efezus környékén elfogták, és Rómába vitték Domitianus császár elé, ahol kivégzése módjául forró olajjal teli üstbe dobással sújtották. János azonban sértetlenül lépett ki a gyilkos fürdőből. Akkor méregkelyhet itattak vele, s mivel az sem ártott neki, Pathmosz szigetre száműzték. E szigeten hatalmas vihar közepette, Isten egy látomásban megnyitotta előtte a menny és a föld titkait, és föltárta neki az Egyház jövőjét. A látottak olyan félelemmel töltötték el, hogy ájultan rogyott a látomást mutató angyal lábához. Amikor magához tért, a látottakat kővel jegyezte föl a sziklafalba,ám egy halász írószerszámokat adott neki, és így írta le pergamentekercsre a ma is mert Jelenések Könyvét.

Végül 100 körül halt meg természetes halállal. Miként halálának körülményei, úgy szentünk ünnepe is igen bizonytalan. Az ortodoxiában szeptember 26-án ünneplik, de volt római kezdeményezés a június 24-re is. Sírjának felnyitása, a feljegyzések szerint május 8-án történt, amikor is teste helyett, csak fehér port találtak, amit "szent Mannának" is említenek!  A Római Katolikus Egyház december 27-én tartja Szent János apostol és evangelista ünnepét, egybekötve a borszentelés hagyományával. A szentelt borral embert és állatot is gyógyítottak, illetve öntöttek belőle a boroshordókba, hogy megakadályozzák vele a bor romlását. Szent János és a bor kapcsolata a liturgikus szövegek alapján egyértelműen az apostol Efezusban véghezvitt csodájára vezethető vissza: Aristodemus pogány főpap azt mondta Szent Jánosnak, hogy hajlandó hinni Krisztusban, ha János kiürít egy mérgezett borral teli kelyhet és az semmi kárt nem tesz benne. A mérget először két gonosztevőn kipróbálták, akik rögtön szörnyethaltak. Szent János imádkozott és miután a kelyhet megáldotta, kiitta és semmi baja sem történt, de ennek ellenére a pogány pap még most sem akart hinni. Az apostol erre fölszólította, hogy köpenyét Jézus Krisztus nevében terítse a két halottra. A főpap megtette, mire a két gonosztevő föltámadt. Erre sokan dicsérték Istent, és a főpappal együtt nagy tömeg is keresztelkedett meg. Ennek okán kezdték Szent Jánost kehellyel ábrázolni, ehhez járult a kígyó ábrázolása, mint a méreg szimbolikája. 
A Rituale Romanum törzsanyaga nem ismeri a borszentelés szertartását, csupán a Szentszék által jóváhagyott áldásokat tartalmazó függelékben közöl egy rövidebb, és egy hosszabb könyörgést. Ez azonban eltér a magyar hagyományban ismertektől, melyben a fenti áldásformák végén a bort, szenteltvízzel kell meghinteni. A rubrikák szerint a szertartás helye a nagymise után van, amikor a pap teljes miseöltözetben, de a manipulust levéve megáldja a nép által fölajánlott bort annak emlékére, hogy Szent János sértetlenül mérget ivott.

Gárdonyi Géza: Fel nagy örömre!

Kevesen tudják, hogy Gárdonyi Géza írta a szövegét és a zenéjét a 'Fel nagy örömre' című gyönyörű karácsonyi éneknek!

Az ének először 1882  karácsonyán csendült fel a devecseri templomban, aminek előzménye, hogy Tima Lajos, a helyi iskola igazgatója megkérte az akkor még csak 19 éves Gárdonyi Gézát, hogy írjon egyházi énekeket. A fiatal segédoktató pedig nemcsak a szövegét, hanem a zenéjét is megírta új szerzeményének:

Fel nagy örömre! ma született,

Aki után a föld epedett.
Mária karján égi a fény,
Isteni Kisded Szűznek ölén.
Egyszerű pásztor, jöjj közelebb,
Nézd csak örömmel Istenedet.

Nem ragyogó fény közt nyugoszik,
Bársonyos ágya nincs neki itt.
Csak ez a szalma, koldusi hely,
Rá meleget a marha lehel.
Egyszerű pásztor, térdeden állj!
Mert ez az égi s földi király.

Glória zeng Betlehem mezején,
Éjet elűzi mennyei fény;
Angyali rendek hirdetik őt,
Az egyedül szent Üdvözítőt.
Egyszerű pásztor, arcra borulj,
Lélekben éledj és megújulj!

Hallgassák meg egyházi énekben is: https://www.youtube.com/watch?v=WEKY5Pu8xio

Forrás nyomán: https://777blog.hu/2018/12/25/tudtad-hogy-gardonyi-geza-irta-az-egyik-legszebb-karacsonyi-eneket/

 Adeste fidelis Domingo,Carreras & Pavarotti

https://www.youtube.com/watch?v=iTJueNCvkxI&feature=player_embedded#!

Áldott, boldog, békés, szép Karácsonyéjt kívánok minden Olvasómnak!

Ajándékként, hallgassák meg

ADY ENDRE: KARÁCSONYI REGE c. versét, Szabó Gyula előadásában   https://www.youtube.com/watch?v=BCnVh6ntw7Y

        Minden imaközösségnek más az arculata. Nehéz lenne kimerítően érvényes programot adni a közös imádkozásra, mert a kötetlen imádság mindig spontán. Alapvető és meghatározó az imaközösség életében a célkitűzés: alkalmassá válni, és hatékonyan részt venni az evangelizációs munkában. Léteznek azonban igen fontos és állandó (napi) imádságok. A rózsafüzér napi imádkozását, amiként a Szent Szűz ezt minden jelenésében kérte! Ezenkívül az irgalmasság rózsafüzérének, a Szent Vér litániájának (ld. a ,,Hozsanna” imakönyvben), a Szűz szülője Istennek, és a Szent Mihály arkangyalhoz szóló (XIII. Leó) ima napi elimádkozása rendkívül ajánlatos. A Szűzanya arra is biztat, hogy az Üdvözlégyekben, vagy a tizedek végén mondjuk el a könyörgést: "Áraszd Szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre!" A Szeretetláng kiáradásáért és a tisztítótűzben szenvedő lelkekért hétfőnként böjtöljenek kenyéren és vízen, valamint a csütörtököt és pénteket tartsák különös kegyelmi napoknak! Szavaiból világosan kitűnik, hogy a jelenlegi veszélyben, melyben a sátán minden erejét megfeszítő támadásának vagyunk kitéve, már az egész emberiség összefogó ereje kell, a Küzdő-, a Szenvedő és a Megdicsőült emberiségé (az egész Egyházé)!

        Az Egyház korszakváltás előtt áll. Új idők következnek és ebben az Istenanyának jelentős szerepe lesz (ld a blogban, Tökéletes Mária-tisztelet 49-55)! Az új idők, új igényeket fogalmaznak  meg  Krisztus  Egyházával  szemben.  Sajnos,  egyházunkban egyelőre még kísért a struktúrában, az intézményben és tekintélyben való gondolkodás. Ezen a felfogáson azonban már túl lépett az idő. A krisztuskövetőnek a cselekvő szeretetben kell megélnie hitét, egyébként nem lesz hitele, s elidegenednek tőle az emberek. ,,Arról ismerje meg mindenki, hogy tanítványaim vagytok, hogy szeretettel vagytok egymás iránt” (Jn 13, 35). Jézus Krisztus a szeretet alsó és felső mértékét is megjelölte: ,,Aki pedig csak egy pohár friss vizet is ad egynek a legkisebbek közül... nem marad el jutalma” (Mt 10,42), és a keresztre feszülés ,,nagyobb szeretete senkinek sincs annál, aki életét adja barátaiért” (Jn 15,13). Az üzenetek első törekvése, hogy a befogadók előbb váltsák életté az Evangéliumot, s ezt követően evangelizáljanak. Ehhez kínálnal „kegyelmi lehetőségeket” az Istenanya hiteles jelenései, s ez komoly lehetőség az evangelizáció számára.

Mennyit ér az imádság?

     A háborút követő első békés karácsony előtti napokban történt.
     Egy megtört, kolduskinézetű  szomorú asszony lépett be egy boltocskába és a karácsonyi vacsorához kért némi élelmiszert. A boltos nem szívlelte a kéregetőket, az asszonyhoz mégis türelmesen szólt: "és mégis, mennyit tud rá költeni?" Az asszony szégyenlős keserűséggel ezt felelte: 
– Férjem nem jött haza a háborúból, a két kisgyermekem lázas beteg, én magam pedig csupán imádságot tudok önnek felajánlani. 
– Imádságo-o-ot? – képedt el a kereskedő – Aztán mennyit ér az? Hol tudok én azért bármit is beszerezni a feketézőktől? 
– Az asszony azonban nem szólt, csak könnyezve állt.
A kereskedő kissé elszégyellte magát, és hogy halogassa a dolgot így szólt a hadiözvegyhez:
– Na nem bánom! Írja le otthon azt az imát és hozza el nekem – majd megmérjük valahogy!
     Legnagyobb meglepetésére azonban az asszony elővett zsebéből egy összehajtott papírost és mentegetőzve átadta: 
– Már meg is írtam az éjszaka, amikor őrködtem beteg gyermekeim ágyánál!
     A kis üzlet, közben megtelt emberekkel. A boltos, hogy valamiképp jól fessen vevői előtt, kikapta az asszony kezéből a papírt és anélkül, hogy elolvasta volna rádobta a mérlegsúlyok helyére. Persze már bánta, hogy belement a játékba, de azért így kajánkodott: "na lássuk milyen súlyú az ön imája"!? Ezt követően a mérlegtálcára lökött egy újságpapírból sodort staniszli lisztet, úgy 30 dekát. A mutató meg se mozdult. A kereskedő csak nézett.
     A vevők is kérdőn tekintettek a boltosra. Ez zavarában rátett egy staniszli cukrot is, meg egy fél vekni kenyeret, aztán húsz deka zsírt, de a mérleg meg se mozdult. Elképedve egyre csak pakolta, már azt se tudta, hogy zavarában, mindezt szeretetből vagy dühében teszi, mert közben a vásárlók is figyelték. Próbált kemény lenni, és  elvörösödött arccal odaszólt az asszonynak: 
– Na pakolná már el, végre? Más vevőm is van! – miközben maga is észrevette, hogy már nem is tudja miket beszél. 
     Az asszony röstellve a könnyeit, septében elpakolta az élelmet és indulni készült. A boltos azonban utána szólt, "ejnye, a tojásokat meg itt hagyja?" – és átadott még kettő, papírba göngyölt tojást is. Az asszony csak annyit mondott, hogy az "Isten megáldja mindezért!" – és távozott. 
     A kereskedő – mint aki álomból ébredt –, azonnal megvizsgálta a mérleget és csak a fejét vakarta, mert látnia kellett, hogy annak alsó mérlegkarja eltörött. A cédulát mérgében vagy zavarában, zsebre vágta!
     A boltosnak, még Szenteste előtt hazajött két eltűntnek hitt leventekorú fia, akiket társaikkal együtt egy Ausztriából érkező vonatról szedtek le az oroszok, hogy kényszermunkára vigyék mindet. Ők ketten még Magyarországon megszöktek a transzportból. A feleségétől is üzenet jött a kórházból, hogy vinne be neki télikabátot mert meggyógyult a tífuszból.
     A kereskedő aki nem volt hívő ember érezte, hogy meg kell köszönnie Istennek a vele történteket és össze-vissza kapkodva keresni kezdte a "sokat érő papírt". Amint keze ügyébe került a viseltes cédula, elcsodálkozva olvasta a rövidke mondatot: "Mindennapi kenyerünket add meg nekünk ma." (Mt 6,11) 
     Az esetet soha nem felejtette el, sőt kifejezetten hálát érzett a különös, ismeretlen asszony iránt, akivel soha többé nem találkozott. 
     Az évtizedek múltán már-már csak karácsonyi álomnak hitte volna a történetet, de az a megsárgult "értékpapír" – bekeretezve, mint valami kiváltságlevél –, a szoba főhelyén emlékeztette a csodára. A cédula történetét a családban mindenki ismerte és azóta, ha Szentesténként összejöttek unokástól, mindannyiszor együtt imádkozták a Miatyánkot, s a "mindennapi kenyerünk"-höz érve, valamennyiük szemében megcsillantak a könnyek!

Egy szép dalért KATTINTS IDE!

Juhász Gyula: Karácsony felé

Szép Tündérország támad föl szívemben
Ilyenkor decemberben.
A szeretetnek csillagára nézek,
Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet,
Ilyenkor decemberben.

…Bizalmas szívvel járom a világot,
S amit az élet vágott,
Behegesztem a sebet a szívemben,
És hiszek újra égi szeretetben,
Ilyenkor decemberben.

…És valahol csak kétkedő beszédet
Hallok, szomorún nézek,
A kis Jézuska itt van a közelben,
Legyünk hát jobbak, s higgyünk rendületlen,
S ne csak így decemberben.

 Minden kedves Olvasómnak békés és kegyelmekben gazdag Karácsonyt kívánok!

Itt-ott még békében köszönthetjük a  Kisded Üdvözítőt, de van, ahol a nem várt gonoszság teljesedett be!
     Mi, akik még tehetjük, imádkozzunk szenvedő felebarátainkért!

        A kisközösség tagjai mélyen átélik a személyesen jelenlévő Jézus varázsát, a saját szavakkal közvetlenül hozzá intézett imádság lényeges benső átformálódást eredményez.

      Megjegyzés: Világszerte jönnek létre evangelizációs közösségek. Pl. A Dominikai Köztársaságban több mint 2500 imacsoport működik. Mexikóban különösen nagy erővel dolgoznak a kisközösségek. Magyarországon komoly százakra tehető a kisközösségek száma, beleértve a Szeretetláng Mozgalmat is, melynek önmagában 254 bejegyzett imaközössége működik hazánkban. Csupán módszertani kérdés a közösségek számának megsokszorozása – és az Egyház vezetésével való – ,,tudatos bevetése” az evangelizációs munkába! Imaközösségek létrehozása a Szent Szűz kérései között olykor kifejezetten szerepel. Pl. a Szeretetlángban, Medjugorjéban, a Mária Papi Mozgalom üzenetében tanítást is nyújt az evangelizációs közösségekről. 

(A szerkesztő megjegyzése: Az előző képen csupa nőt látni, akik térden állva imádkoznak. Legfeljebb három férfi látható a felvételen, azok is ülnek! Ugyanakkor, a legfelső képen a muszlimok valamennyien leborulva láthatók, mind férfiak, jóllehet ez részben a nemek elkülönítéséből is adódik! Felmerül a kérdés, hogyha a Katolikus Anyaszentegyházban is külön csoportban lennének a férfiak, egy ilyen felvételen, ugyan hány férfit látnánk leborulva az Egy Igaz Isten előtt? – Gondolkozzunk el ezen!)