Piros a vér a pesti utcán

     Október 25-én békés tömeg vonult a Kossuth térre, barátkozó szovjet tankok kíséretében. A Himnusz éneklése közben három oldalról kezdték lőni a fedezék nélküli embereket. Az előzetesen  összehangolt gyilkos terv szerint a vérengzést a Zöldávó, a Partizán-szövetség (az FM épületéből) és a Szovjet egységek (a téren állók közül egy-egy tank, valamint a távolabbi utcákban várakozó szovjet tankok, melyek repesz-gránátokat is kilőttek) hajtották végre! Az áldozatok száma 300-ra tehető (köztük két vétlen orosz katona), a sebesülteké elérheti az ezret!

Mikor lesznek a polgári lakosságot lemészároló háborús bűnösök felelősségre vonva?

 A vértanúk emléke szívünkben él!

Imádkozzunk lelki üdvükért s azért, hogy a Mennyből segítsék meg Édes Magyar Hazánkat!

     Ma csak olyan külsőséges dolgokat látunk szívesen, melyek könnyen forrásba hozzák érzelemvilágunkat. De mondjátok, van-e fennköltebb gondolatokat fakasztó és mélyebben megrázó bármi is, mint Üdvözítőnk csodálatos története?
A rózsafüzér elmélkedő képei a Megtestesüléstől a Kereszthalálon át a Megdicsőülésig, oly szemléletes, megérintő és változatos módon irányítják gondolatainkat, hogy ki kell zárnunk minden szórakozottságot! A tudósok megtalálják ebben az imamódban a legmélyebb tartalmat, a kicsinyek pedig a legegyszerűbb oktatást. (Montforti Grignon Szent Lajos)

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

     Kedves Hallgatóm! A következőkben röviden megpróbálom bemutatni Mindszenty József a "száműzött bíboros" 1972. október 12-i hatalmas ünnepi fogadtatását Fatimában és máig aktuális prófétai beszédét Mária szentélyében.
A Leiria-i egyházmegye püspöke Alberto Cosme do Amaral, így üdvözölte Hercegprímásunkat a fatimai szentély előtt:
»Nagy kitüntetés ez számunkra s örömben rebeg hálát a szívünk, hogy ebben a pillanatban s ezen a szent helyen köszönthetjük eminenciás urunk, hitvallónk és vértanúnk tiszteletreméltó személyét, aki Krisztus szenvedésének sebeit viseli testén és lelkén.
Elkísértük valamennyien fájdalommal telt szívvel, az elmúlt évek folyamán, gyötrelmes és véres keresztútján s soha el nem felejtjük Isten szaváért vállalt élő hitvallását, meggyőződéséhez való hűségét saját magával való azonosságát, Krisztus, a Szentatya és az Anyaszentegyház iránti nagy szeretetét. "Megmosta ruháját a Bárány vérében", (Jel 14,7) s mint Jézus Krisztusnak, minden vértanúság forrásának és példaképének hűséges tanítványa, szerette mindvégig.
Az itt összegyűlt egyház pásztorai és hívői mély meghatottsággal mondanak köszönetet Magyarország és az egész Közép-Európa pásztorainak és híveinek a hűség hősies példájáért. Ez mossa majd tisztára és engeszteli ki, annyi nyugatinak a bűnét; a hitvallásban és a keresztényi élethez való hűtlenségét.
Eminenciás úr fatimai zarándoklata számunkra és az egész világ számára prófétai jellegű. Szívből kívánjuk és kérjük az Urat, ébressze fel a mi híveink szívében is kelet-európai testvéreink öntudatos lángoló és hősies hitét, különösen a vértanú Magyarországért, amely ma is, mint régebben, igazi szenteket nevel, hogy ne maradjon terméketlen a kiontott vértanú vér!
Mi is őrizni akarjuk, érintetlenül és szeplőtelenül közös hitünket és mindhalálig ki akarunk benne tartani.
Bíboros úr! A Magyar Kálvária mintegy jelképe és örök márványemléke Magyarország fájdalmának, könnyének, vérének és Prímása hősies vértanúságának; itt marad köztünk mint jel, mely minket is hűségre és szeretetre kötelez! Egyesülünk eminenciás úr imájával és kérjük az Urat, Szent Anyja Szeplőtelen Szíve közbenjárásáért gyorsítsa meg Isten gyermekeinek szabadulását és a fatimai üzenetnek az óráját, hogy minél többen megismerjék és éljék a mai modern társadalmak ezen üdvösségi zálogát, s mihamarabb béke és egyetértés uralkodjon az emberek között.«
Válaszában Mindszenty bíboros utalt Portugália és Magyarország kapcsolatára és hangsúlyozta, hogy a felfedezések alatt, amikor Portugália világhatalommá vált, Magyarország a keresztény nyugatért vérzett a törökök ellen.

     A gyertyás körmenet, az éjszakai szentségimádás még jobban előkészítette a zarándokokat a másnapi koncelebrációs nagymisére. A lisszaboni főpap Mindszenty bíborossal mutatta be a szentmisét, további 14 püspök és 70 különböző nemzetiségű pap koncelebrálásával.
Most hallgassunk meg vértanú bíborosunk, magyar nyelven tartott szentbeszédéből néhány kiemelt részletet:
"Olyan lelki megrendüléssel lépek Fatima földjére, mint amilyen megrendüléssel álltam 48 évvel ezelőtt Lourdes keresztútján a 10. állomás előtt, amely az Üdvözítőt, a fájdalmak férfiát ábrázolja, amint ruháitól megfosztják, epével, ecettel itatják.
Ezt a Lourdes-i kálváriát az első világháború előtt a világ népei állították, és a 10. állomást éppen az én hazám, az én nemzetem állította akkor, amikor még ép és egész volt ugyan a Kárpátok koszorújában, de mintha csak előre érezte volna, hogy mihamarább rááll a keresztútra s jön a nagy megfosztás, az epe és ecet keserű világa. Sajnos, a népek és országok eltűnéséről szóló fatimai jövendölés az én hazámat is érintette.
A Szűz Anya 1917-ben az egyre borzalmasabbá váló első világháború alatt az egész emberiséget figyelmeztette itt Fatima földjén: az emberiség térjen vissza Istenhez, törvényeihez. A Szűzanya ígéretei szerint a nagy kereszteket, sebeket, bajokat, az emberi nem mind elkerülheti, nevezetten a keleti istentelenséget és embertelenséget is. Bejelentette az első világháború végét, de a második jöttét is. Megígérte Oroszország megtérését, ha megtörténik a Szeplőtelen Szívnek való felajánlás és jönnek az elsőszombati szentáldozások. Ha nem, Oroszország más útra lép, ami a világ-romlással lesz azonos. Ezt a Szent Szűz az egész világnak meghirdette.
Ki méri fel a bekövetkezett iszonyat-örvényeket? Két világháború, két ilyen világbéke talán százmillió halottal, csak Keleten 20-25 millió szerencsétlen rab a kényszermunkatáborokban, a két gócból indított vallásüldözés emberek-, templomok-, iskolák-, temetők és anyaméhek ellen, országok pusztulása és veszte.
Voltak hatalmas rétegek, melyek megértették és követték az Irgalmasság Anyjának az üzenetét a Szűz Anya által hozott fénysugarat, és szinte egész országok – mint Portugália is –, a gyakorlati hitélet útjára léptek. De ez csak a kisebbség a három és félmilliárd emberből. A nemkeresztény tömegek ma talán messzebb vannak az Úr útjától, mint bármikor, hiszen a keresztények is – a közönyön át – inkább pogányosodnak. A misszionáriusok serege pedig megcsappan, nemcsak a nem keresztények közt, de az évszázados keresztény civilizált világban is. A bűnös és bűnbánó Ninive útját nem követik egyöntetűen se a keresztények se a kereszténységtől távol élő hatalmas embertömegek.
A Szentírásból tudjuk, hogy Jónás próféta bejelenti a háromnapi járóföldre terjedő nagyváros, Ninive pusztulását és megmondja, hogy elpusztulnak mind: az előkelők és a kisebbek, a vérengzés, erőszakosság, bálványozás és erkölcstelenség miatt (Nahum 3,1-3). Ninive lakói hittek az Istenben, engesztelő böjtöt kezdtek, szőrzsákot öltöttek. Így tett maga a király is és még az állatokat is fölemelték a böjtbe, hogy lelohadjon az Isten haragja, tüze, ami meg is történt (Jónás 3,1-10).
A pogány Ninive tehát bűnbánatában felemelte még az állatvilágot is. A 20. században az ember – nagyszabású, értékes technikai haladása mellett viszont – erkölcsileg egyre inkább csúszik lefelé az emberi színvonalról. A 20. század embere törvényt hoz az anyaméhek ellen vívott gyilkos harcra.
Az a megtévedt, bűnös világ, melyben ezek a gondolatok és törekvések, megszületnek, valóban rászolgál az Úr Jézus fenyegetésére, és a megtért niniveiek lesznek a  világítéleten az ő bíráik (Mt 12,40; Lk 11,29-32)
Portugálok, magyarok ápoljátok a népek szolidaritását szeretetben, megértésben, egymás segítésében, félretéve minden gyűlölködést, amit irányított propaganda szervez. Nekünk, Isten gyermekeinek arra kell törekednünk, hogy a Szűz Anya fénysugara ragyogjon be minden tisztes családot, mint ahogyan ez a fénysugár ott volt a három fatimai gyermeket nevelő családokban is.
Nekünk, magyaroknak Lourdes-ban az első világháború előtt csak egy állomásunk volt az ottani keresztúton. Ma itt Fatimában egész magyar kálváriánk van. Ez annak a jele, hogy keresztünk enyhülés helyett súlyosbodott; de Szűz Mária hazánk reménye!
Ti portugálok, velünk együtt maradjatok Szűz Mária elsőszombatos, engesztelő népe. Tartsátok magatoktól távol a világ bűnös szellemét! Legyetek példa a világ minden népének! Szeressétek a Szűzanyát, az Anyaszentegyházat, a hazát – ezek is mind anyák. Szeressétek az édesanyákat, a családot és a halhatatlan gyermeki lelkeket!
Fac hoc et vives, Portugalia! Tedd ezt és élni fogsz (Lk 10,28) Portugália! Tedd ezt és élni fogsz, keresztény Magyarország a világ eszeveszettsége idején, a fatimai látnokokkal együtt mindörökké. Amen.»

    Mindszenty bíboros külön megköszönte Portugália ima-segélyét és az 1956. november 18-i engesztelő nemzeti zarándoklatot Magyarország Szabadságharcért.
Október 15-én reggel magyar és más nemzetiségű zarándokokkal végezte el Mindszenty bíboros a keresztúti ájtatosságot a Magyar Keresztúton, majd nyolc magyar pappal mutatta be a Szent István kápolnában a szentmisét.

A tökéletes Mária-tiszteletről 2. rész 15 perc

https://youtu.be/8RIy2OYAYSo

   »Oly sok bűn van az országban. Segíts Nekem, mentsük meg. Én fénycsóvát adok a kezedbe. Ez Szívem Szeretetlángja lesz. Az Én Szívem Szeretetlángjához add a te szeretetedet, s add tovább! (…) Én jóságos, megértő Édesanyátok vagyok és veletek összefogva megmentelek benneteket. Szent István Nekem ajánlotta (országotokat) és Én ígéretemmel biztosítottam, hogy  szívemen viselem az Ő és a Magyar Szentek kérését. Egy új eszközt szeretnék kezetekbe adni. Nagyon kérlek fogadjátok megértéssel, mert Szívem bánkódva néz le országomra. (I/37) A Föld most (...) olyan, mint a tűzhányó, amely ha kirobban, pokoli füstjével, visszahulló lávájával fojtogat, öl, vakít (...) Forr a gyűlölet krátere, gyilkos, kénes hamuja szürkévé, színtelenné akarja tenni a Mennyei Atya által Isten képére és hasonlatosságára teremtett lelkeket. (...) Én, a Hajnal Szép Sugara megvakítom a sátánt, (…) (aki) még a választottak hitét és bizalmát is el akarja pusztítani. De a most készülő rettenetes viharban érezni fogják Szeretetlángom fel-felvillanó és eget-földet bevilágító fényességét (vö II/100), soha nem látott csodákkal segítem munkátokat, mely észrevétlenül szelíden, csendben fog terjedni Szent Fiam engesztelésére. (I/58) 

 Szívleljük meg a figyelmeztetéseket és teljesítsük most!

   Sokáig csak 14 stáció létezett, de Asztalos József lajosmizsei plébánosban felmerült a kezdeményezés, hogy az ország felszabadulása (1989) emlékére Fatimában ténylegesen meg kellene valósítani a Kardos Illés és Kondor Lajos atyák által megálmodott 15. ‒ „Feltámadás” ‒ stációt. Kardos Illés atya ugyanis eredetileg úgy tervezte, hogy majd csak akkor épülhet fel, ha Magyarország felszabadult a kommunista uralom alól! Így, a jelenések 75. évfordulójára Isten segítségével el is készült, rajta a lajosmizsei hívekre utaló táblával: – Hálából Magyarország feltámadásáért. –

Mindezen történések csupán láncszemek egy ezeréves láncolatban, melynek folytatódnia kell.
     A Magyar Szentek, boldogreményű Mindszenty prímásunk, Kardos Illés és Kondor Lajos atyák és milliónyi Magyar Vértanú már az égben engesztel és könyörög Édes Magyar Hazánkért, Isten irgalmát kérve!
Nekünk pedig – Mária küzdő népének – folytatnunk kell és ki kell terjesztenünk egész népünkre a Nagyasszonyunk által kért Nagy Magyar Engesztelés megvalósítását!
     Az elmúlt 100 esztendő folyamán kristálytisztán megmutatkozott, hogy a két világháború utáni békék nem Krisztus békéi voltak, hanem a világ Fejedelmének csalárd szemfényvesztő fricskája a nemzet és Örökös Királynőnk felé. Ne bízzunk tehát földi hatalmasságokban, hanem csak Istenben ‒ Égi Anyánk és a Magyar Szentek állandó közbenjárását kérve!

    Ennek a magyar küldetésnek a megvalósítását segíti elő a fatimai engesztelés buzgó megvalósítása, melyhez többleterőt adó a Fatimai Szeplőtelen Szív Szeretetlángja! 

     Az elsőpéntek a hónap első péntekje, egyben a Jézus Szíve tisztelet napja is.
     Alacoque Szent Margit vizitációs nővérnek Jézus kinyilatkoztatta, hogy akik kilenc egymást követő elsőpénteket megtartanak, Jézus ígérete szerint sokféle kegyelmet kapnak Istentől.
     Ezeknek az ígéreteknek nyomán az elsőpénteki nagy kilenced megtartása széles körben elterjedt az Egyházban és a Jézus Szíve tisztelet legelterjedtebb formája lett.
     Mit ígért Jézus azoknak, akik megtartják az elsőpénteki nagy kilencedet, vagyis kilenc egymást követő hónap első péntekén meggyónnak és megáldoznak?
     Jézus ígéreteit tizenkét pontban foglaljuk össze, ezek a következők:
 1. Megadom nekik az állapotukhoz szükséges kegyelmet.
 2. Családjaiknak megadom a békét.
 3. Minden bánatukban megvigasztalom őket.
 4. Életükben és különösen haláluk óráján biztos menedékük leszek.
 5. Minden vállalkozásukat megáldom.
 6. A bűnösök szívemben megtalálják az irgalom forrását és vég nélküli tengerét.
 7. A lanyha lelkek buzgókká lesznek.
 8. A buzgó lelkek nagy tökéletességre jutnak.
 9. Megáldom a házakat, ahol szívem képét kifüggesztik.
10. Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok, hogy még a legmegrögzöttebb bűnösöket is megtérítik.
11. Azok neveit, akik ezt az ájtatosságot terjesztik, szívembe írom, és onnan soha ki nem törlöm.
12. Végül Jézus Szíve legnagyobb ígérete az elsőpénteki nagy kilencedet végzőknek a következő: Mindazok, akik 9 egymásután következő hónap első péntekén a szentségekhez járulnak, vagyis meggyónnak és megáldoznak, nem halnak meg kegyelem nélkül, sem a nekik szükséges szentségek vétele nélkül. Isteni szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban.
     Ez az utolsó ígéret azt jelenti, hogy nem kárhoznak el azok, akik életükben elvégezték a nagy kilencedet. Nagyon fontos ígéret ez.

     A Jézus Szíve tiszteletben magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük, de úgy, ahogy szívének szeretetét kifejezte irántunk. Az egyházi dokumentumok szerint a szív nem pusztán jelképe Jézus szeretetének, hanem a valóságos emberségének kifejezése, melyet áldozatul adott értünk.
     A Jézus Szíve tisztelet megnyilatkozási formái: az engesztelés, a viszont szeretet, Krisztus követése és önmagunk fölajánlása.

(folyt.) (Források az első részben!)

Kedves Testvérek! Kedves Fiatalok!

Legyen a Mindenszentek előestéje egy kicsit más, mint a többi éjjel!  Gyertek, virrasszunk azokért, akik távol vannak Istentől!
A Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templomban ( 1112 Budapets, Gazdagréti út 14 ) Október 31-én, kedden gregorián zenés , gyertyafényes virrasztást tartunk az Oltáriszentség előtt,
                                                                                               este 19.00 - 24.00 óráig.
Este 23.30-kor szentmisét tart Simon Dávid atya - győri egyetemi lelkész.
Simon Dávid atya egy tüzes lelkű, fiatal pap - 2 éve szentelték. Nagyon sok tanítása fent van a neten, itt most a hivatás történetét linkelem be, ami nagyon szép!
https://www.youtube.com/watch?v=PpzYgxFwuBE   ( 11 perc, 20 másodperctől  Simon Dávid atya hivatástörténete - 20 perc )

Szeretettel várunk minden korosztályt !  Ha hoztok polifomot és hálózsákot, tudunk éjszakázási lehetőséget biztosítani!

Budapest-Gazdagréti Szent Angyalok templom
Szent Pió Örökimádó Kápolna közössége
Medgyesi Zsuzsanna
medgyesi.zsuzsa60@gmail.com
Tel.: 06-30-9415307

     Az ötvenhatos hősökről legtöbbször a pesti srácok jutnak eszünkbe, akik fegyverrel a kézben harcoltak a világ legerősebb hadserege ellen. Nem véletlenül választotta a Time 1956-ban az Év emberének a magyar szabadságharcost, de ha jobban megnézzük az amerikai hírmagazin akkori címlapját, az elszánt tekintetű, lobogó hajú, bekötözött bal kezével dobtáras géppisztoly csövét tartó fiatal férfi mögött egy lány arcát is látjuk.

A kép arra emlékeztet, amit egyébként nem túl gyakran emlegetünk, hogy a pesti srácok mellett bizony jó néhány lány, fiatal asszony is küzdött a barikádokon a szovjet megszállók ellen. Köztük az akkor tizenkilenc éves Wittner Mária, aki október 23-án csatlakozott a felkelőkhöz, és november 4-i megsebesüléséig végig ott volt velük a Corvin köztől a Vajdahunyad és a Tűzoltó utcáig.

„Az az érdekes, hogy nem volt bennünk semmi félelem. Valahogy nem gondoltunk arra, hogy meg is lehet halni, el is találhat egy golyó. Egyszerűen lelkesek voltunk, úgy éreztük, hogy minden ember, aki változást akar, annak tényleg ott a helye a barikádon.” Így emlékezett vissza azokra a napokra, s az egészben az a legcsodálatosabb, hogy ezt természetesnek, evidensnek tartotta. Akkor és később is, élete végéig.

Ahogy régi barátja, Krassó György 1991. márciusi búcsúztatásakor mondta: „Félretoltak, de elfeledtetni a harcodat, azt a szellemet, amiért küzdöttél ’56-ban és azóta mindvégig következetesen, ezt nem feledhetjük el soha. Te most elmész, de egyet ígérhetek, és itt esküszöm, hogy soha azt, amiért harcoltál és amiért küzdöttél, fel nem adjuk.”

Wittner Mária küldetése az volt, hogy túlélje súlyos sebesülését, kibírja a halálos ítélet megváltoztatása után a tizenhárom év börtönt, majd elviselje a szabadulása utáni kitaszítottságot, megaláztatást, sok szenvedést, nélkülözést a Kádár-rezsimben. Meg kellett érnie az 1989–90-es változást, hogy hiteles tanúként immár szabadon képviselje, hirdesse az igazságot, s harcoljon az 1956 emlékét elhomályosító, lekicsinylő vagy meghamisító, nemegyszer rágalmazó régi és új baloldali hazugságok ellen.

„Ha mi, az élők nem tesszük helyre a hazugságokat és nem védjük meg az ártatlanok becsületét, akkor más nem fogja megtenni helyettünk. Én azért maradtam életben, hogy ne hallgassak” – mondta a forradalom és szabadságharc hatvanadik évfordulója alkalmából egy bécsi pódiumbeszélgetésen.

Ahogy múlik az idő, óhatatlanul egyre kevesebb élő résztvevője, tanúja marad a dicsőséges ötvenhatos eseményeknek. És egyre kevesebben vannak Nyugaton, akik még ismerik és értik, mire utalt Albert Camus, amikor úgy fogalmazott: a magyar munkások és értelmiségiek „királyi örökséget” hagytak Európára: a szabadságot.

Nekünk, mai magyaroknak kötelességünk emlékezni és emlékeztetni őseink dicső tetteire s rendületlen hűségére. Ha megőrizzük és továbbadjuk az újabb nemzedékeknek a hős pesti srácok és lányok emlékezetét, s szívünkbe, elménkbe véssük a hitéhez és hazájához mindhalálig hű Wittner Mária példamutató életének üzenetét, akkor Széchenyivel szólva mi is hihetjük, hogy Magyarország nemcsak volt, de lesz is.

Forrás:Magyar Nemzet, borítókép: Wittner Mária (Fotó: MTI/ Soós Lajos)

Imádkozzunk a forradalom és szabadságharc áldozataiért!

A tökéletes Mária-tiszteletről 1. rész 15 PERC

https://youtu.be/CH4Dr6DH1ns

https://www.youtube.com/watch?feature=player_detailpage&v=MvmptGqmNxk

     A szentolvasó nem a Miatyánkok és Üdvözlégyek élettelen szövedéke, hanem Jézus és Mária életének, szenvedésének, halálának és megdicsőülésének felelevenítése, a két legszentebb élet titkainak kimeríthetetlen kincsestára.

   Ez az imádság a fentieken kívül oly sok és nagy búcsút eredményezhet – melyek sajnos a nép számára sokszor ismeretlenek maradnak –, mert ezen ájtatosság prédikátorai csak ritkán beszélnek róla és megelégszenek azzal, hogy nagyhangú rózsafüzérbeszédet vágjanak ki, ami talán csodálatot ébreszt ugyan, de nem ad mélyreható (indíttatást és) tanítást. (Montforti Grignon Szent Lajos)

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

Imádkozzunk a forradalom és szabadságharc áldozataiért!

KAPISZTRÁN SZENT JÁNOS 1386. június 24-én született az olaszországi Capestrano városkában. Apja német zsoldoskapitány volt, akit hét évesen elveszített. Otthon nagyon tehetséges tanulónak mutatkozott, majd Perugiában jogot tanult, és egy ideig bíróként dolgozott. Később Perugia és környéke kormányzójává nevezték ki. Vezetését az önállóságát nemrég elvesztett terület lakói ellenszenvvel fogadták. Fellázadtak ellene, fogságba is ejtették.
     Alattvalóinak erőszakoskodásai miatt lemondott, csaknem megkötött házasságát is érvényteleníttette és 1415-ben ferences szerzetes lett. Szigorú feltételekkel vették csak fel a rendbe. Szienai Szent Bernátnál végezte el hittudományi tanulmányait, és 1420-ban pappá szentelték.
     Európát bejárva óriási feladatokat látott el: apostolkodott, bűnbánati szónok volt, az erkölcsöt erősítette, küzdött az eretnekek ellen, vitázott velük, dolgozott rendje megújulásán, fáradozott a keleti egyházszakadás megszüntetésén, gyakran eljárt pápai megbízatásokban, kereszteseket toborzott. Sok írása is ránk maradt. 1455 tavaszán Magyarországon is fáradozott az országgyűlésen a pártoskodás megszüntetése és a török elleni hadjárat megindítása érdekében.
     A törökök ellen harcolt 1456-ban Nándorfehérvárnál a keresztesek élén, szorosan együttműködve Hunyadi Jánossal. Sajnos, az újkori történetírás mindig próbálta a személyét és a nándorfehérvári küzdelemben való részvételének nagyságrendjét kisebbíteni. Ezúttal azonban hangsúlyozom: A híres nándorfehérvári győzelem kifejezetten Kapisztrán Szent János személyes bátorságának, az imára és harcra buzdító közreműködésének köszönhető! Hunyadi Jánosnak a török túlerővel szembeni hadvezéri taktikája (bár nem nélkülözhető), de teljesen másodlagos szerepet játszott! Kapisztrán János vezérlete járult hozzá a hármas győzelemhez: a török hajóhad tönkretételéhez, Nándorfehérvár felszabadításához és a szárazföldi török sereg elleni diadalhoz. Európa-szerte felhangzott a Te Deum. III. Kallixtusz pápa elrendelte hálából augusztus 6-ára Urunk színeváltozásának ünnepét, valamint a déli harangszót.
     A győzelem után röviddel Hunyadi János, majd három hónapra rá, 1456. október 23-án Kapisztrán János is elhunyt Szerémújlakon, a kitört pestis járvány következtében. Ünnepét március 28-án tartották, de XXIII. János pápa a halála napjára tette át. Teste a török hódoltság alatt eltűnt. Szobra 1921 óta a budai várban áll. ( Forrás )

Példája:
Tanulj keményen, és rendíthetetlenül harcolj a hitedért! 

Teljesítettük-e a Szűzanya fatimai kéréseit? 15 perc

https://youtu.be/H3YXPHuCnz4

1726. március 26-án XIII. Benedek pápa kiadta a római breviárium leckéit az október 7-i ünnep matutinumához, miközben   kihirdette, hogy  „Mária azt ajánlotta Szent Domonkosnak, hogy a népnek prédikálja a rózsafüzért, hogy ez az ima különlegesen hatásos segítség az eretnekségek és a bűnök ellen”. 

 Szívleljük meg az ajánlásokat és teljesítsük most!

Mit jelent a Jézus Szíve tisztelet?
     A Jézus Szíve tisztelet az újabb kor egyik legelterjedtebb és legkedveltebb áhítata, amely a társadalom erkölcsi megújulásával kapcsolatos vallási mozgalom. Nem az Üdvözítő személyének és életének részletezéséből fakad, hanem abból a törekvésből, hogy Jézus benső világába, lelkiségébe, szándékainak és érzelmeinek ismeretébe behatoljunk és Krisztushoz való viszonyunkat ennek megfelelően szeretetteljesen elmélyítsük.
     A Jézus Szíve tiszteletben tehát magát az Istenembert, magát Jézust ünnepeljük, ebben az ünneplésben különösen nagy hangsúlyt kap Jézus szeretete, amelyet a szív jelképez. A szívben nemcsak Jézus emberi, hanem istenemberi szeretetének is jelképét látjuk, amely egyszerre tükrözi az Atya iránti és az emberek iránti szeretetét. A szív Jézus valóságos emberségének kifejezése is, melyet áldozatul adott értünk. A Jézus Szíve tisztelet megnyilvánulási formái lehetnek például az engesztelés, Krisztus követése, esetleg önmagunk felajánlása. Önmagunk fölajánlása azt jelenti, hogy minden fáradozásunkat, munkánkat, szenvedésünket Jézus Szíve iránti szeretetből tesszük, és ezért viseljük el türelemmel mindazokat a nehézségeket, amelyek életünkben adódnak.
     Alacoque Szent Margit volt az első, aki a Szent Szív különös oltalmába ajánlotta magát. E fölajánlást később sokan mások is megtették.
     Az Egyház hivatalos liturgiája mindaddig tartózkodó maradt, amíg a Jézus Szíve teológiája nem volt kidolgozva.
     XIII. Kelemen pápa 1765-ben jóváhagyta a lengyel püspököknek, hogy bevezessék Jézus Szíve miséjét és officiumát, ezzel mintegy engedélyezve helyi tiszteletét.
     IX. Pius pápa 1856-ban Jézus Szíve ünnepét az egész Egyházra kiterjesztve elrendelte.
     XIII. Leó pápa 1899-ben hagyta jóvá a Jézus Szíve litániát az egész Egyház számára, ekkor jött létre 33 invokációban a Jézus Szentséges Szívének litániája, Jézus 33 éves földi tevékenységének emlékére.
     I. Ferenc József az Osztrák-Magyar Monarchia feje, felajánlotta a Magyar Királyságot, birodalma több országával együttesen Megváltónk, Jézus Krisztus Szent Szívének oltalmába, 1914. december 8-án, az I. világháború kezdetén.
     XI. Pius 1928-ban a Miserentissimus Redemptor enciklikában már összefoglalást adott a Jézus Szíve tisztelet teológiai alapjairól.
     XII. Pius pápa a Haurietis aquas enciklikájával emlékezett meg a 100 évvel korábban bevezetett ünnepről és 1956-ban meghatározza a főünnep helyét a pünkösd utáni második vasárnapot követő első péntekre. (Ezenkívül a Jézus Szíve tisztelet ideje minden elsőpéntek és a június 2.)
     II. János Pál pápa elismerte, felfedte és felsorolta Jézus Szívének ígéreteit, amit a nővér kapott, mely így hangzik: "Akik Jézus szívét különleges módon tisztelik: a papok, képesek lesznek a bűnösöket bánatra indítani; akik pedig világiak, kegyelemből megkapják a Szent Szív különleges védelmét életükben és halálukban egyaránt".

(Források az első részben!)

A sorozat holnap után, 24-én folytatódik!

     A Magyar Keresztút portugál neve: "Calvario Hungaro". A Fatimába látogató külföldiekből kérdést vált ki, hogy miért pont a magyarok létesíthettek keresztutat Fatimában, hiszen számtalan gazdag nép felajánlotta volna a megépítését! Ám, alig lehet kétséges bárki számára is, hogy ennek eldöntésében a fatimai Szent Szűz, a Magyarok Nagyasszonya áldott keze volt. Mi sem nagyobb bizonysága ennek, minthogy a Kálvária Kápolna baloldali Rózsafüzér Királynéja mellékoltárán a Kisjézusos Magyarok Nagyasszonya fehér márvány szobra áll, fején a Magyar Szent Koronával, lábai előtt az ősi magyar címerpajzzsal. A Kisjézus pedig Édesanyjára nézve, kezével a címerre mutat! Ez a rendkívül szép szobor is kérdéseket vet fel más nemzetekben, hiszen miért a Magyar Korona van a Madonna fején? Nos el kell mondani, hogy a Hittani Kongregáció által meghatározott kánonjogi rendelkezések szerint, a Mária-képek és szobrok minden esetben csak szimbolikus koronával ábrázolhatók, kivéve a Magyarok Szent Koronáját! – Érti a kedves Hallgató? – A világ uralkodóházainak koronái közül, nemzeti koronaként, egyedül csak a szentistváni Magyar Korona méltó az Istenanya fejére a Katolikus Anyaszentegyház kánonjoga szerint!

(Az alsó képen a Magyar Kálvária Kápolna, melyben balra van a Rózsafüzér Királynője - Magyarok Nagyasszonya szobor!)

Részletek Alacoque Szent Margit naplójából:
     “Megjelent előttem az isteni Szív csupa tűz és láng trónuson, vakítóbban ragyogott és világított, mint a Nap, és átlátszóbb volt a kristálynál. Rajta szemmel kivehetően látszott a seb, amelyet a kereszten kapott. Koszorú fogta körül, tövisekből, a szúrások jelképeiként, amelyeket bűneink ejtenek rajta, fölötte pedig kereszt magaslott annak jelképéül, hogy megtestesülése első pillanatától fogva, tehát attól kezdve, hogy szent Szíve megalkottatott, belemélyedt a kereszt, és tele volt mindazzal a szenvedéssel, amit a sok megaláztatása, szegénysége, fájdalma, mind ama megvettetés okozott neki, amit szent embersége volt kénytelen elszenvedni véges végig halandó élete folyamán, és amit mind ama megaláztatás jelent számára, amelynek oltárainkon a legméltóságosabb Oltáriszentségben van kitéve szeretete az idők végéig...
Ég a vágytól [Jézus] hogy az emberek szeressék Őt, és ezáltal visszahúzhassa őket a kárhozat útjáról, ahová a sátán tömegestől taszítja őket. Ezért határozta el, hogy megmutatja az embereknek Szívét, a szeretet, az irgalom, a kegyelem, a szentség és üdvösség mind ama kincsével együtt, amelyet az magában rejt, hogy mindazokat, akik megszereznek és megadnak neki minden tőlük telhető szeretetet és tiszteletet, gazdaggá tegye, elárassza őket azokkal az isteni kincsekkel, amelyeknek az ő szent Szíve forrása.”
     “Isteni Szívem oly szenvedélyes szeretettel van eltelve az emberek iránt, hogy Szeretetének Lángját nem képes magában tartani. A te közvetítéseddel áradjon az emberekre...”
     “Nézd e szívet, mely annyira szerette az embereket, hogy nem kímélt semmit, teljesen kimerítette és fölemésztette magát, csakhogy kimutassa szeretetét. Viszonzásul ezekért csak hálátlanságot kap az emberek legnagyobb részéről, tiszteletlenségekben és szentségtörésekben, hidegségben és megvetésben, amellyel engem a szeretet e szentségében bántanak. De legjobban az fáj, hogy még a nekem szentelt szívek is ezt teszik. Ezért azt kívánom tőled, hogy az Úrnap nyolcada után következő elsőpéntek szívem tiszteletére szentelt ünnep legyen; híveim e napon a szentáldozáshoz járuljanak és ünnepélyes megkövetéssel engeszteljék meg szívemet és tegyék ama bántalmakat jóvá, amelyekkel szívemet illetik, mikor az a legméltóságosabb Oltáriszentségben imádásra ki van téve. És ígérem neked, hogy szívem kitágul és isteni szeretetének áldásait bőségesen kiárasztja majd mindazokra, akik neki e tiszteletet megadják és azon lesznek, hogy másokat is hasonló tiszteletre indítsanak.”
     “Olyannak láttam ezt a szeretetre méltó Szívet, mint a Napot, amely mindenfelé és minden szívre árasztja sugarait, de nagyon különböző módon, a szíveknek különböző adottságai szerint, amelyekre ráesnek. A romlott lelkek e sugaraktól még inkább megkeményednek, mint a sár, az igazak szíve viszont tisztább lett és meglágyult, mint a viasz.”

(folyt.) (Források az első részben!)

(Legalul a kápolna, ahol Szent Margit a Jézus Szíve tisztelet nagy ígéreteit kapta, ahol a fenti oltárkép is található!)

Szent V. Pius pápa (aki maga is domonkos volt)  hagyta jóvá a rózsafüzért 1568-ban. A 'Consueverunt romani Pontifices' bullájában (1569), méltatja a Szent Rózsafüzér érdemeit és körmenetek tartására buzdította a Rózsafüzér Társulatokat, hogy ezzel kiharcolják a keresztény sereg győzelmét az iszlám hadak felett. A Rózsafüzérnek tulajdonította a fényes Lepantói győzelmet a túlerőben lévő török haddal szemben (1571. X. 7). Ezt követően bevezette a „Győzedelmes Nagyasszonyunk” ünnepét 1572. október 7-én. Az ünnep nevét XIII. Gergely pápa változtatta meg a „Rózsafüzér Királynője” címére, 1573-ban.

 Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

     A VII. és a VIII. állomás között van a Szűzanya 1917. évi augusztus 19-i jelenésének helye: Valinhos. Az itt álló jelenési kápolnát is magyarok építették. Szobrának talpazatába a következő szöveget vésték: "Hogy minél előbb diadalmaskodjon Szeplőtelen Szíved, e szoborban Neked szenteli magát Szent István Országa. − Fatima, 1956 június 23." Kondor Lajos atya elbeszélése szerint az alapkövébe el van helyezve a Szűzanyának való szentistváni felajánlás eredeti szövege!
     A XI. stációtól 100 méterre található a Loca da Cabeco, a harmadik angyaljelenés helye. Az állomások domborműveit 1960-61 között készítette Amélia Carvalheira, aki – megbízói tanácsára – Emmerich Katalin látomásait is felhasználta a passió egyes jeleneteinek ábrázolásánál. (Az alábbi kép útelágazásánál,  egyenesen haladva a Loca da Cabeco angyal-jelenés helyére érünk, jobb felé pedig a Kálvária-kápolnához!)
     A hatalmas területen megépült egyes részeket 1956. augusztusától folyamatosan szentelték fel, mígnem, teljes elkészültét a Golgotával és a Szent István kápolnával, 1964. május 12-én több száz, emigrációban élő magyar jelenlétében szentelte fel a Leiria-i püspök. Beszédéből a magyarok iránti elismerés hangja csendült ki. A "magyarság példája lehet az emberiségnek hite megvallásában és hősi magatartásában. Hitvallás a ti ittlétetek is, és az a nagy áldozat, amellyel a mai napon felszentelt keresztutat és templomot létrehoztátok. Imádkozom értetek magyar testvéreim és hazátokért, Mária Országáért” – fogalmazott a püspök.
     A kálvária létrejöttének legfőbb segítői közt Győrfy Albert plébános mellett, Kondor Lajos verbita atyát kell megemlítenünk, aki felbecsülhetetlen szolgálatot tett a Keresztút megvalósulásáért, a fatimai üzenet terjesztéséért, valamint Ferenc és Jácinta boldoggáavatásának ügyéért, amiként fél évszázadon át a magyar zarándokokért is sokat tett!
     Napjainkban évente hárommillió zarándok látogatja a Fatimai Magyar Engesztelő Keresztutat és a Szent István kápolnát.

Mi lett volna, ha hallgatunk a Szűzanya kérő szavára? 15 perc

https://youtu.be/Z3evLAT3JGI

Sajnos, korunkban számtalan „rózsafüzér-forma” ismeretes, ám ezek közt a „rendes” (a domonkos) szentolvasón kívül, többek közt pl. a Könnyek Anyja-, a Szent Sebek- és az Irgalmasság füzére van egyházilag ajánlva! Meglehet, hogyha valaki egy-egy szándékra, nem az ilyen-olyan (jóvá nem hagyott) rózsafüzért, hanem a „rendeset” imádkozná – azt, amelyet a pápák, a szentek és maga a Szűzanya is ajánlott –, sokkalta több kegyelmet nyerhetne el a fölséges Istentől!
A pápák mindig is a „rendes”, a domonkos rózsafüzér imádkozását szorgalmazták, melyet maguk naponta végeztek. Az első, a rózsafüzér érdekében írt bullát 1479. május 8-án az 'Ea quae ex fidelium' kezdetűt IV. Sixtus pápa adta ki, de XIII. Leo pápa pl. TIZENKÉT bullát írt a rózsafüzérről! 

Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

     Kedves Hallgatóim! A magyarság fatimai kötődéseiről szeretnék szólni a következőkben.
Mindszenty hercegprímás 1947-ben Magyarországon meghirdette a fatimai üzenet teljesítésére az Engesztelő Mozgalmat (többek közt, ennek nyomatékaként is akarta felépíteni a Budapest-Normafai Engesztelő Kápolnát, a Szent Anna réten)! Ezen szándéka nemcsak hazánkban terjedt, de nemzetközi hírű is lett.
     A második világháború végén, 1945-ben hazájából elmenekült több ezer magyar között volt a Csanádi Egyházmegyéből való Kardos Illés atya is, aki Spanyolországban talált otthonra. Kardos atya az '50-es évek elején elzarándokolt Fatimába, s erről az élményéről a következőket nyilatkozta:
„A jelenési kápolnában imádkozva világosodott meg előttem, hogy Magyarország feltámadásának és a világ megmentésének útja a fatimai üzenet teljesítése. Amikor láttam azt a szánalmas, primitív, a kegyhelyhez méltatlan kálváriát, felvillant bennem, hogy mi magyarok építsünk egy szépet, impozánsat, mely méltó lesz a szent helyhez."
     Kardos atya el is kezdte ennek megszervezését. Saját elnökletével 1953-ban, Szent István ünnepén Barcelonában megalakult a Mindszenty bíborosról elnevezett Fatimai Magyar Kálváriabizottság és Keresztút Mozgalom. Az alapítólevelet külföldi magyar emigráns papok írták alá.
     Az aláírók felkértek minden igaz magyart, hogy „áldozzon tiszta lélekkel, bármily csekély összeget is, hogy a nemzetünk megmentéséért felajánlandó fogadalmi oltár és kálvária a lélekben megújhodó magyarság műve legyen. Nekünk kell megépítenünk a kálvária tizennégy stációját, és ugyanott fogadalmi oltárt is kell emelnünk a Boldogságos Szűznek, akinek közbenjárását, anyai oltalmát kérjük és reméljük”.

     A keresztút megépítést és a Mozgalmat, 1956. július 10-én engedélyezte D. João Pereira Venancio leiria-fatimai megyéspüspök.
A monumentális Keresztutat, Marek László magyar mérnök a pásztorok útjára, a főbb jelenési helyek érintésével tervezte meg, melyet Lúcia nővér a püspök kérésére még 1946. május 21-én azonosított (lásd alul!).

     1679 elején Colombiére Kolos atya végre visszatérhetett a ködös Angliából, mely nem tett jót az egészségének ‒ különösen ‒, hogy néhány hétig még börtönbe is zárták, ahol megbetegedett. Tuberkulózist kapott, ami aztán a halálát is okozta: 1682. február 15-én halt meg Paray-ban.
     1684. március 26-án látott napvilágot Retraite spirituelle (Lelki magábaszállás) című könyve, amely által széles körben ismertté tette Alacoque Szent Margit magánkinyilatkoztatásait. Ez a könyv nagyban hozzájárult a Jézus Szíve-tisztelet elterjedéséhez. A korábbi ellenségeskedés dacára a könyvet a vizitációs apácák ebédlőjében is felolvasták!
     1684 májusában ismét új főnöknőt kaptak a nővérek, aki azonnal maga mellé vette Margit nővért asszisztensnek. Ezt követőn két évig a novíciák mesternője volt, majd ismét asszisztensi megbízást kapott. E hivatalok lehetővé tették számára, hogy szélesebb körben is megismertesse Jézus Szent Szívének titkát, és egyre jobban felszítsa a lelkekben a Szent Szív iránti tiszteletet, amely hamarosan a többi vizitációs kolostorban is otthonra talált. Margit nővér egész életében meg volt győződve arról, hogy a Jézus Szíve-tiszteletben nagyon jelentős szerepe lesz a jezsuita rendnek.
     Közben azonban Margit nővér egészsége meggyengült.
     1690. október 9-én ágynak dőlt és október 16-án estére meghalt Paray le Monial-ban 43 évesen.
Nagyon értékes önéletrajzot hagyott hátra, amelyet 1685-ben írt, és nővértársai ügyességén múlott, hogy meg tudták menteni, mert beteg állapotában meg akarta semmisíteni.
     Margit nővért 1864. április 24-én boldoggá, 1920. május 13-án szentté avatták. Ünnepét 1929-ben vették fel a római naptárba, október 17-re.
1969-ben Antiochiai Szent Ignác miatt egy nappal korábbra, 16-ra helyezték át.

Kérünk Istenünk, áraszd reánk azt a lelkületet, amellyel Szent Margitot oly különlegesen gazdaggá tetted, hogy megismerjük Krisztus minden értelmet felülmúló szeretetét, és beteljünk Isten egész teljességével!

(folyt.) (Források az első részben!)

15 perc  https://youtu.be/DqDFzt-01Ac

Amikor a Szűzanya megjelent Lourdes-ban a kis Bernadettnek, így szólt: „Fogd meg a szentolvasót, és nézz rám!” – És íme, ebben rejlik a rózsafüzér ereje! – Máriára, Jézus leghűségesebb követőjére fordítja a tekintetünket. Prohászka püspök gondolata, hogy: „szent vízió, melyben az ember folyton nézi a Boldogságos Szüzet, folyton hajtogatva: Ave Maria! És mikor abból kifogyott, hálával fohászkodik fel az Istenhez a Gloriában. Hála neked Szent Isten, hogy nekünk adtad Szűz Máriát, akiben számunkra az Úr Jézust szerető, gondozó és örömeiben és fájdalmaiban osztozó szívet adtad”!
A rózsafüzérezésbe való belemélyülés lényege, hogy Máriával „egy szívvel-lélekkel kitartva az imádságban” (vö. Apcs 1,14) végig elmélkedjük Jézus életének szent titkait: a Megtestesülést, a Kínszenvedést és a Feltámadást. Senki nem élte át ezeket az eseményeket úgy, mint a Szűzanya, aki segít nekünk Szent Fia engesztelésében és követésében, mely az üdvösség egyetlen útja!  Szívleljük meg az alábbiakat és teljesítsük most!

http://www.magyarkurir.hu/hirek/egymillio-gyermek-imadkozik-bekeert-oktober-18-an

     Isten azonban gondoskodott leányáról: 1675 februárjában a vizitációs apácák elöljárónak kapták a Paray-i jezsuiták közül a gyenge egészségű Colombiére Kolos atyát (Claude La Colombière 1641‒1682), aki rövidesen Margit lelkiatyja lett és megnyugtatta a kapott kegyelmek valódiságáról.
     Alacoque Szent Margit ekkor feltárta előtte a vágyát és a küldetését, miszerint a Jézus Szíve-tiszteletet kell szélesebb körben elterjesztenie. Elmondta nagy látomását, amelyben 1675. június 15-én, Úrnapja oktáváján volt része, amelyben az Úr Krisztus megbízta azzal, hogy gondoskodjék Jézus Szívének ünnepéről. Erről írást is készített, amelyet átadott Colombiére atyának, aki azt később lelki írásaiban közzé is tette. Június 21-én mindketten felajánlották magukat Jézus Szent Szívének.
     Colombiére Kolos támogatásával Margit-Mária nővér egy évig nyugodtabb körülmények között élhetett. Ebben az évben halt meg az édesanyja.
     A protestantizmussal (janzenizmus) fertőzött egyházi elöljáróknak nem tetszett Colombiére atya Krisztus misztériumához hű bensőséges hitélete, ezért 1676. szeptember végén Angliába küldték, s amint eltávozott, a nővértársak ellenségeskedései ismét fellángoltak. A tetőpontot akkor érték el, amikor 1677. november 20-án Margit-Mária nővér, engedve a belső indításnak, elmondta nővértársainak azokat a kifogásokat, amelyeket Krisztus mondott neki a kolostor ellen. Emiatt szabályos lázadás tört ki a nővérek között. Végül azonban a kolostort felkavaró félreértések elcsitultak.
1678-ban új elöljárónőt kapott a kolostor, aki hamarosan meggyőződhetett Margit nővér életszentségéről, mégis kötelességének érezte, hogy komoly próbák elé állítsa és ismételten mélyen megalázza. Margit közben megbetegedett, s amikor a főnöknő két alkalommal is megparancsolta neki, hogy imádságban kérje a felgyógyulását, Margit engedelmeskedett, és fel is épült mind a két alkalommal!

(folyt.) (Források az első részben!)

     Október 19-én emlékezik az Egyház Alkantarai Szent Péterre (1499-1562).
A XVI. században, amikor Európában a reformáció hatására sok szerzetes elhagyta a kolostorokat, Spanyolországban egy ellenkező irányú reform valósult meg. Loyolai Szent Ignác rendalapítással, Avilai Szent Teréz és Keresztes Szent János a karmelita-, Alkantarai Szent Péter pedig a ferences rend belső reformjával adott lendületet a Katolikus Egyháznak.

LA SALETTE II. https://youtu.be/M1OwF4J0D4A

     Lúcia nővér visszaemlékezéseiben olvasható, hogy a Pokol látomása két kis unokatestvérében olyan rémületet keltett, hogy a Mária Szeplőtelen Szívének felajánlott összes vezeklés és önmegtagadás semmiségnek tűnt számukra, a bűnösök pokoltól való megmentéséért.
     A három kis Fatimai Pásztor komolyan vette a Szűzanya tömören megfogalmazott engesztelő kérését: „Imádkozzatok sokat, nagyon sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük!”

     Kedves Hallgatóim! Ez a fatimai kérés legyen szemünk előtt és akkor remélhetünk! Az előzőkben hallhattak arról a felvillant egységről, amikor az egész világon közvetítették a fatimai üzenetet, ráadásul Moszkvából!
Utóbb példát hallhattunk a két kis boldoggá avatott fatimai pásztor hősies engeszteléséről, mely megrendítette a poklot! Nos, a Szeplőtelen Szív győzelme körvonalazódik, de mihamarabbi megvalósulásáért valamennyiünknek hathatósan küzdenünk kell!
Hűség az Egyházhoz, hűség a fatimai üzenethez és a világ fényre derül!

Fatimai Szűzanya könyörögj érettünk
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen

  Október 18-án Szent Lukács evangélistáról emlékezünk meg. Pál apostolt kísérte missziós útjain, mestere halálát követően pedig Egyiptomban és Görögországban prédikált. Evangéliumán kívül őt tartjuk az Apostolok Cselekedetei újszövetségi könyv szerzőjének is. Ő írt legtöbbet a Szent Szűzről, ezért a "Szűzanya titkárának" is nevezik. Kiváló festő lévén, neki tulajdonítanak néhány Mária-ábrázolást, köztük a Czenstochovai Madonna képét is! Polgári foglalkozására nézve orvos volt, Szent Pál emlegeti így: „Lukács, ama szeretett orvos” (Kol 4,14). Így lett az orvosok, a kórházak, a fürdők és az ikonfestők védőszentje.

LA SALETTE I. https://youtu.be/9afIHuxQrf4

     Majdnem két évnyi bizonytalanság után 1671-ben végre megkapta a család hozzájárulását a kolostorba vonuláshoz, és beléphetett a Paray-le-Monial-i Sarlós Boldogasszony vizitációs apácák közé jelöltnek. (Fent: Paray le Monial, lentebb a kolostor kertje)
     A kolostori elöljárók felé a család egyetlen feltételt szabott, hogy Margittal soha nem etetnek sajtot. Bár ezt írásba is foglalták, az elöljáróváltással mindez feledésbe merült, és szentünknek kötelező volt minden ételt megennie, köztük a sajtot is! Ez is egyike volt kíméletlen próbatételeinek, többször bele is betegedett. Amikor a betegszobára küldték ápolónak, a vezető nővér különösen gorombán bánt vele.
     Elöljáróit nyugtalanították állandó Istenbe-merültségei, a szünet nélküli félig eksztatikus állapota, ezért komoly vizsgálatoknak vetették alá. Emiatt csak 1672. november 6-án tehetett fogadalmat. A vizsgálatok és próbatétek jelentős része megaláztatásokat jelentett. Így a fogadalomtétel előtti rekollekciós napon is kirendelték, hogy vigyázzon a kolostor szamaraira. Ő zokszó nélkül engedelmeskedett, s miközben a szamarakat őrizte, egy bokorba húzódva imádkozott, ahol rendkívüli megvilágosodást kapott Krisztus kínszenvedéseiről.
     Ugyanebben az időben kapta az első magánkinyilatkoztatásokat Jézus Szent Szívéről. Az egyik látomásban megismerhette, hogy e Szívnek mennyit kellett szenvednie az emberi közömbösségek, hitehagyások és bűnök miatt.
Közben Krisztus egyre inkább feltárta előtte Szent Szívének titkát, s valószínűleg 1673. december 27-én kapta az első nagy kinyilatkoztatást, melyet le is rajzolt (ld. a képet).
     Magánkinyilatkoztatásai mind határozottabb és világosabb tartalmat nyertek. Egyik legmegrázóbb látomása az volt, amelyben Krisztus szeretettől lángoló szívét látta. Ez valószínűleg 1674 Úrnapján történt. Hogy e látomások felől ítéletet alkothasson, a főnöknő anya különböző szakértőkkel vizsgáltatta meg, akiknek véleménye nagyon kedvezőtlen volt rá nézve. A kolostor többi nővére részéről folyvást bántást és meg nem értést kellett elszenvednie, de Margit-Mária nővér türelme kimeríthetetlen volt.

(folyt.) (Források az első részben!)

   Francesco Bamonte, Róma vezető ördögűzője írja könyvében, hogy az ördög kényszeredetten megvallotta a következőket:
"Nem tudjátok, vagy tudjátok, de nem hiszitek, vagy kishitűek vagytok, Má-ri-a Szeplőtelen Szíve fogja megmenteni az egész világot. Egyedül az Ő Szeplőtelen Szíve!"
     2009. június 3-án a démon, önelégülten, így kezdett beszélni (a Szűzanyáról): "Ő beszél veletek, kér és figyelmeztet, de ti nem hisztek neki, vagy nem halljátok. Oh, ha hallanátok, hogy amit mond, nekem végem lenne (és itt a démon elégedetten kacagott), de ti nem halljátok és nem hallgatjátok meg. Köszönöm! Oh, ügyes, ügyes! Jól csináljátok! Csak így tovább!"
‒ Biztos vagy benne, hogy senki nem hallgat rá? ‒ kérdezte az ördögűző.
‒ Egyesek, egyesek, de kevesen, nagyon kevesen és Ő állandóan sír emiatt. (...)
Ekkor azt mondtam ‒ folytatja az exorcista atya:
‒ Mondd meg az igazat, a teljes igazságot Jézus nevében! Megparancsolom, beszélj tisztátalan lélek! Épphogy kiejtettem e szavakat, mintha valaki kényszerítené, rikácsolva rögtön felkiáltott:
‒ Jól van, jól van, jól vaaaan! Azon kevesek, azon kevesek miatt, Szíve végül diadalmaskodiiiiiiik!!!! (ezt az utolsó szót rettenetes és hosszas üvöltéssel mondta ki) ‒ majd hozzátette, ismét üvöltve: "Meg van írva, meg van írva, meg van írva és én nem tehetek semmiiit!!!"
Francesco Bamonte ördögűző így folytatja:
Február 20-án van a két kis Fatima-i pásztorgyermek, Boldog Márto Ferenc és Jácinta liturgikus ünnepe. E napon, többször is a két kis Boldog segítő közbenjárását kértük, mire a megszálló démon Ferencre utalva, ezt mondta:
"Ez a kis csöppség annyi, de annyi ütést mért rám azokkal a Füzérekkel!", majd Boldog Jácintáról rettenetesen tajtékozva így szólt: "És az a másik, a három közül a legkisebb, az volt a »legrosszabb«. Ő rögtön azt mondta: »Igeen! lgeen! Vigyél Magaddal. Add, hogy szenvedjek, hogy megmenthessem a szegény bűnösöket a pokoltól!« Ezt mondta az a kis ostoba. Honnan tudta? Ki tanította ezekre? Annyira áttetsző volt, hozzá sem érhettem..."

(Forrás: F. BAMONTE: Szűz Mária harca, IHTYS 2014. 177-178. o.)

Felhasznált források:
http://ujember.hu/alacoque-margit-maria-oktober-16/
http://www.katolikus.hu/szentek/1016-164.html
http://www.hitvallas.hu/regi/hitv0510/hitv051015.html
http://katolikusokeloforuma.network.hu/blog/katolikusok-elo-kozossege-blogja/oktober-16-alacoque-szent-margit-maria-szent-hedvig
http://webcache.googleusercontent.com/search?q=cache:1QMQDu3ziAIJ:csepa.vaciegyhazmegye.hu/dok/Jezus_Szive_tisztelet.pdf+&cd=13&hl=hu&ct=clnk&gl=hu
https://hu.wikipedia.org/wiki/Alacoque_Szent_Margit

ÉLETE
     Alacoque Margit-Mária 1647. július 22-én született a burgundiai Lauthecourban. (Fent a szülőháza)
Családja viszonylag jómódban élt hét gyermekével, melyből Margit az ötödik volt. Apja paraszti sorból királyi jegyzővé küzdi fel magát.
     Öt éves korában egy látomásban a Szűzanya kezét fogva szüzességi fogadalmat tett Jézusnak.
     Nyolc éves volt, amikor meghalt az édesapja, és a család rendezetlen anyagi körülmények közt maradt. Margitot a charolles-i klarisszák kollégiumába adták, ahol hamarosan elsőáldozáshoz járulhatott. De nem maradhatott itt sokáig, s csak a legelemibb ismereteket sajátította el, mert tíz éves korában súlyos gyermekbénulás támadta meg. Betegsége négy évig tartott, s gyógyulása oly váratlan és hirtelen volt, hogy ő maga csodának tulajdonította.
     Életrevaló jellemvonásai: a józan paraszti gondolkodás, a mesterkéltség nélküli természetesség, a vidámság, a társaság és szórakozás kedvelése. Ám volt két meghatározó – ám az előzőkhöz képest ellentmondásos tulajdonsága is. Az egyik a lelki érzékenysége, mely már kora gyermekkorától a jámborságra, a magány szeretetére és a szemlélődő imádságra való hajlamként mutatkozott meg. A másik a rendkívül erős testi undorokban fejeződött ki, nem tudta megenni például a sajtot.
     Közben a család pénzügyeit Margit anyai nagybátyja vette kézbe, akinek családja cselédként bánt Margittal és édesanyjával. Ebben a nyers és barátságtalan környezetben sokat kellett szenvednie. 1665-ben édesanyja férjhez akarta adni, hogy kiszabadítsa a kegyetlen helyzetből. Margit megingott ugyan, de az eddig kialakult imádságos élete már misztikus vonásokat kezdett mutatni. Hosszú órákat töltött az imádságban, kemény testi vezeklést folytatott, s a szórakozottságot, amely pl. néha meglepte, súlyos hibaként bánta meg gyónásaiban.
Néhány rendkívüli jelenség és jelenés is mutatkozott már az életében, olyannyira, hogy 1667-ben egy minden kétséget kizáró hívás hatására döntött úgy, hogy szerzetbe lép. Szándéka azonban családi vitákat kavart. 

(folyt.)

     A portugál tévé egyik riportere 1989-ben, utcai járókelőknek a következő kérdést tette fel: ‒ Lát Ön kapcsolatot a legújabb kelet-európai események és a Szűzanya 1917-es fatimai ígérete között, hogy Oroszország meg fog térni? Egy asszony közvetlen válasza így hangzott: "Hát ki nem látja ezt?"
     Az egyházi és politikai élet neves személyiségei egybehangzóan állítják, hogy ha várták is a jövőben, azokban az években, senki sem láthatta előre a meglepő eseményeket. Nyilván persze ezt a fordulatot csak azok várták epedve, akik a Szűzanya ígéretét ismerték és hittek neki.
A változások 1984. március 25-e után indultak el nagy iramban, amikor II. János Pál pápa minden püspökkel lelki egységben a világot és Oroszországot Mária Szeplőtelen Szívének felajánlotta, ahogyan ezt a Szűzanya kívánta.
A Szentatya ezt a felajánlást a római Szent Péter téren a fatimai szobor előtt végezte, amelyet kifejezetten emiatt vitt a fatimai püspök Rómába.
1989. május 13-án a fatimai szobrot már a moszkvai Kremlben is fogadták és felállították.
De 1991. október 13-a két szempontból vonul be Fatima történetébe.
Először jött hivatalosan egy orosz katolikus püspök, Tadeusz Kondrusiewicz érsek egy zarándokcsoporttal a Szovjetunióból Fatimába. Ezenkívül először történt műholdas tévéközvetítés a zarándoklat ünnepségeiről Oroszországba.
     A tévé- és rádióprogramot Fatimából és Moszkvából közvetítették és mintegy 300 millió nézőt és hallgatót ért el. Valóban, különféle orosz rádióadók és tévéállomások – kivéve az iszlám lakosságnak szóló adókat –, médiaközpontok, más európai adók és 380 kábeltelevízió az USA-ban, majdnem két óra hosszat közvetlen egyenes adásban voltak Fatimával. A moszkvai orosz tévének és Portugália nemzeti és katolikus adójának, valamint a Blagovest-nek (Örömhír, egy rádióprogram, mely évek óta napi egyórás katolikus adást is sugároz a Szovjetunióban) közreműködése tette ezt lehetővé.
Az első 15 percben dokumentumbeszámoló volt Fatimáról, ezt követte két pódiumbeszélgetés Moszkvából és Fatimából, közben egy ablakon keresztül a betegek megáldásának, a fatimai búcsúkörmenetnek és az előző esti gyertyás körmenetnek a jeleneteit is felvillantották.
     A fatimai püspök egy rövid üzenettel fordult a nézőkhöz:
Századunk folyamán sehol sem szerették annyira Oroszországot, mint Fatimában!
Ezért sehol a világon nem ünneplik annyira Oroszország lelki felszabadulását, és nem mondanak olyan hálás köszönetet Istennek és az ég Királynőjének, a Kazany-i Szűzanyának, mint Fatimában! Az adás előtt egy moszkvai szerkesztő így kiáltott föl: "Ezért a közvetítésért két évvel ezelőtt még fölakasztották volna az embert!"
     Tulajdonképpen az a legfontosabb, hogy tudjuk: milyen sok ember van, aki értünk imádkozott, és az mind a Fatimai Szűzanyának köszönhető – hangzott el egy orosz háziasszony zárószava a fatimai közvetítés után.
     A moszkvai tévéadó termében a neves személyiségek között jelen volt P. Werenfried van Straaten, a fatimai üzenet nagy apostola. Komoly, csodálatot keltő fellépése aláhúzta meggyőződését: Oroszország megtérése feltételezi a materialista Nyugat megtérését.
Oroszország valamennyi tévéállomása megismételte ezt a programot november 6-án, a forradalom évfordulójának előestéjén. (FATIMAI LÁTNOKOK c. fatimai folyóirat 1991. 5-6. számából.)

Tadeusz Kondrusiewicz moszkvai érsek 1996-ban és 97-ben két újabb látogatást tett Fatimában, ezúttal is minden alkalommal meglátogatta Lúcia nővért Coimbrá-ban. Amikor a nővér először találkozott a moszkvai érsekkel így sóhajtott fel: "végre valaki, aki Oroszországból jött!"
Kondrusiewicz érsek nyilatkozatának részlete: »Számunkra, katolikusok számára Fatima üzenete a szovjet rezsim idején a remény üzenete volt. Teljes sötétségben éltünk, de amikor értesültünk Szűzanya ígéretéről, hogy „Szeplőtelen Szívem győzni fog és Oroszország megtér”, fénysugár volt ez számunkra! Amikor a politikai vezetők, 1991. december 8-án aláírták a Szovjetunió feloszlatásáról szóló dokumentumot, bizonyára nem voltak tudatában annak, hogy az a nap Szeplőtelen Fogantatás ünnepe volt.«
Lám, kedves Hallgatóim, így függnek össze egységes egésszé az Istenanya jelenései 1830-tól Fatimáig és még tovább!

3 p. 20 mp. https://youtu.be/UG1uYRU1JQE

     3. KÉRDÉS: Miért késedelmeskedett az Egyház a Világ felajánlásával Oroszországot külön megemlítve?
     VÁLASZ: Ugyan bizony az Egyházat, mint Krisztus Misztikus Testét csak a Pápa személye és a világ püspökei alkotják? Mert bizony nem így van!
Az Egyház testrészei az alsópapság és a hívek tömegei is! Vajon a keresztény világ a maga részéről teljesítette-e a Szűzanya fatimai kéréseit? A papság felajánlotta-e egyházközségét, templomát a Szeplőtelen Szív oltalmába? Elsőszombatokon tesznek-e említést a Szeplőtelen Szív fatimai ígéreteiről? A hívek felajánlották-e napi áldozataikat, gondjaikat bajaikat, betegségeiket Jézus és Mária Szívének engesztelésül? Felajánlották-e magukat és családjaikat Mária Szeplőtelen Szívének oltalmába? Imádkozzák-e naponta a rózsafüzért és teljesítették-e akár csak egyszer is az Öt Elsőszombati szentgyónást, szentáldozást, 15 percet eltöltve a mise után Mária Szeplőtelen Szívéről elmélkedve? Pláne, papi felhívásra? Nos kedves Hallgatóim, ha így lett volna ‒ a pápai felajánlás is még időben megtörténhetett volna!
Az  pedig, hogy a felajánlások többségében kihagyták Oroszország megemlítését, ez súlyos politikai veszélyei miatt történt! Ne feledjük, hogy egyedül a 20. században több keresztényt öltek meg a hitéért, mint a megelőző tizenkilenc évszázadban összesen, és ebben a "dicső" oroszországi kommunizmus élen járt!
Fatima, mindig érzékeny pontja volt az istentelen hatalmaknak, akik görcsösen uralták a médiákat és papokat vertek meg és ítéltek hosszú börtönbüntetésre, csak azért mert foglalkoztak az ifjúsággal!
Kedves Olvasóim talán még emlékeznek arra a rózsafüzért ismertető kis magyarországi füzetkére, melyet az Állam-Egyházügyi hivatal csak úgy engedélyezett kinyomatni, ha a Fatimai Ima ki van hagyva belőle? Nos ez bár csekélység, de jellemző volt a fojtott gyűlöletre, amelyet Szent II. János Pál pápánk helyesen láttatott: "a titok harmadik részének közzétételével, az Egyház üldözése sok helyütt elállatiasodhatott volna"!

https://youtu.be/lSlym1m1OeU

Elmélkedések a Szűzanyáról. Személyesen kell elősegítenünk a békét a családban és a világban!

Ne az újabb és újabb ima-fogalmazványokat, és ne az ökumenikus imákat mondjuk, hanem a Szent Rózsafüzért!

     A titok harmadik részében mi az, amely csak 1960 után vált „érthetőbbé”, hiszen Lúcia nővér is a nyilvánosságra hozatal dátumát 1960 utánra jelölte meg?
     VÁLASZ: Az 1956-tól 68-ig eltelt 12 esztendő, olyan nagyságrendű választóvonal az emberiség történetében, mint a Véres Francia Forradalom volt a lélekrombolás tekintetében! A 12 évnyi időszak egy döntési lehetőség volt az emberiség számára a jó vagy rossz irányú kibontakozásra.
És a hatalmon lévők a rosszat választották! Szinte a szemük láttára hagyták vérbe fojtani az 1956-os Magyar Szabadságharcot, a magyarországi sortüzeket és hagyták a Természeti Törvények (mi több a Tízparancsolat) lábbal tiprását az erkölcsi szabadosság, a magzatgyilkosság és a fogamzásgátlás korlátlan elburjánzását, és ezekkel párhuzamosan sorra levetették a kereszteket az iskolákban! Márpedig a Harmadik Fatimai Titok értelmezésének kulcsa: ‒ az emberiség válasza ‒ a Szűzanya bűnbánatra és megtérésre való felszólítására.
Szemmel látható, hogy az emberiség a 60-as években egyre inkább eltávolodott a hit és erkölcs útjáról, és a közömbösség, az élvhajhászat és önzés útjára lépett. És ha ez volt a VÁLASZA, akkor ez volt a közzététel akadálya is!
Ezt is a marxizmus-leninizmus ‒ vagyis ‒ Oroszország tévtanainak és hazugságainak a gyümölcseként értelmezhetjük, melyet a Dicsőséges Magyar Forradalom irtóztatón kegyetlen vérbefojtásával "koronáztak meg" – végtére is a saját kárukra –, hiszen alapjaiban rendítették meg a marxizmus-, a kommunizmus- és a Szovjetunió iránti bizalmat.
De ennek felismerése akkor már nem volt elég, mert az un. "gyümölcsök" már szétszórták mérgező magvaikat szerte a világban, és ezek már önálló hajtásokat hoztak. És ezek eredményezték a világon lényegében egységes anarchikus-, maoista- és nihilista mozgalmakat, a "drogkultúrát" és a "szexuális forradalom" berobbanását, lényegében a Krisztus Egyházától való elidegenedést! Elég csupán az 1968-as kultúrforradalmakat megneveznünk, mely a Sorbonne egyetemről indult el és az egész világon elterjedt. Ez sajnos, a természetéből adódóan többé-kevésbé magába foglalta és foglalja Istennek, a kinyilatkoztatásnak és az Egyház tanításának az elutasítását. Sajnos ez a válság a kereszténység nagy részét megkísértette és érinti napjainkban is!
Nos, ez a zűrzavar vált nyilvánvalóvá a 60-as évek közepén és akkor, azokban az években a Harmadik Titok rettenetére való rámutatás, korántsem lett volna enyhítő, üdvös hatással a világra, sőt az Istentől való eltávolodást eredményezte volna! Márpedig ez akkor is így van, hogyha a korabeli hippik ‒ akik mára már kioktató kozmopoliták lettek ‒, csak egy laza vállrándítással szabadkoznak.
Nem véletlen a hatvanas évek vonatkozásában három "kulcsváros" nevének említése: FATIMA, RÓMA, MOSZKVA. (Ha a kedves Olvasóban felmerülne, hogy: "és a nagyhatalmak; Párizs, London, Washington hol maradnak?" ‒ Nos, az "ő" feladatuk A VÁLASZ lett volna, a fatimai vagy a római felhívásra! Ehelyett, segédkeztek Moszkvának /vagy tétlenkedtek/ '56-ban és '68-ban, miközben TUDVA ÉS AKARVA szabadjára engedték a felvilágosodás szabados Szellemét!)

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/IVD2sft_5zo

Elmélkedések a Szűzanyáról, akinek jelenései Isten segítő ajándékai

A Mária-jelenések, veszélyes helyzetünkből kiutat jelölnek meg és ehhez eszközöket is ajánlanak. Ilyen pl. a Skapuláré, a Rózsafüzér, a Csodásérem, az Engesztelés, az Öt elsőszombat, a Szeplőtelen Szívnek való felajánlás, valamint a Szeretetláng

.

     Kedves Olvasóim! Tekintve, hogy itt-ott hallható bizonyos kétkedés a III. Fatimai Titok teljessége és az Egyház ez ügybeni igaz magatartását illetően, ezért hiteles források nyomán megkísérlem az aggályokat megválaszolni!

1. KÉRDÉS: Ha a titok „csupán" ennyiből állt, miért kellett ilyen sokat várni arra, hogy a Szentszék nyilvánosságra hozza Lúcia nővér levelét?
VÁLASZ: Ha valaki a nyilvánosságra hozott Harmadik Titkot túl rövidnek tartja, bizonyos lehet benne, hogy ő a titok metaforáinak mély és titkos értelmét nem fogta fel. Mi több, nem lát az orránál tovább! Ez nem meglepő, hiszen Ratzinger bíboros is hangsúlyozza Teológiai Kommentárjának elején, hogy „egy nehezen megfejthető, szimbolikus nyelven leírt jelenetről” van szó, amit persze sokak megértenek mások pedig félreértenek! Mindenesetre a leírtak szerint a pápának és oly sok püspöknek, valamint különböző társadalmi osztályból és állásból származó embernek megjövendölt tömeges halála elég okot ad arra, hogy ezt a 'Demoklész kardot' ne lengessük meg abban a világban, ahol a túl ideologizált hatalmak vagy már megtették, vagy inspirációt kaptak volna a megjövendölt események teljesítésére"! Ne feledjük, hogy a tömegsírok fogalma sem a Szovjetunióban, sem Kambodzsában, sem Ruandában, sem Észak-Koreában, de még a közvetlen déli térségünkben sem ismeretlen! Ezért döntöttek tehát  XXIII. János és VI. Pál pápák a titok zárolása mellett, mert nézetük szerint a titok ismeretében a feszültség nyugat és kelet között csak erősödött volna, mely a vasfüggönnyel elzárt országokban az egyházüldözés további erősödésében csúcsosodott volna ki! (A Szeplőtelen Szív végső győzelmének ígérete ugyanis, nem csak a politikai, hanem a féltékeny vallási indulatokat is felfokozhatta volna, amiként ez napjainkban is képes gyűlöletes ellenszenvet kiváltani, még a keresztény felekezetek közt is!)
Ezen előrelátással gondolkozott Szent II. János Pál pápa is, amikor németországi tartózkodásakor tett interjújában ezt nyilatkozta: "A közzététel esetén a vallásüldözés helyenként elállatiasodott volna"!
A pápa az említett interjúban még hozzátette: A tudás: felelősség, és felmutatta a rózsafüzérét, mint biztos védelmi fegyvert!
(Közbevetőleg jegyezzük meg, hogy a rózsafüzér imádkozását az Isten Anyja minden jelenésében hangsúlyozottan kérte – Ő tudja miért! Nagyon úgy néz ki azonban, hogy valóban ajánlatos – mi több NÉLKÜLÖZHETETLEN –, hogy a szentolvasó körülölelje a földet!)
A Harmadik Fatimai Titok teljes értelmét és értelmezését, csakis a történelmi fejlődés egy nyugvópontja teszi majd lehetővé, akkor ugyanis már higgadtan szemlélhetjük az eseményeket anélkül, hogy heves és szenvedélyes vitákat váltanánk ki. A jelen időnkben pedig azok, akik az egyházi tisztségviselők állandó kritizálása folytán azt sem hiszik el, ami igaz, magukra vessenek! Mi több magukra vetessék az első követ...!

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/VmHPOK574n8

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

Isten az Ige megtestesülésére és az emberek megváltására az Angyali Üdvözletet választotta, ezért azok is, akik a nép erkölcseit akarják Jézus Krisztusban megújítani, ezzel a köszöntéssel tiszteljenek engem!

     A kellő óvatosságot fontos hangsúlyoznunk akkor, amikor a hamis üzeneteket dömpingszerűen terjesztik, a valódiakat pedig megpróbáltatják kétségbe vonatni! Ennek folytán, nem csak a 2005-ben elhunyt Lúcia nővér egyszemélyi voltát kérdőjelezik meg, de a közzétett III. Fatimai titok valódiságát is!
     Márpedig ha a fatimai üzenetben manipuláció van, akkor a Szent Szűznek tulajdonított egész üzenet hamisítványnak tekinthető! Tehát ezekkel a vádakkal az Egyházi Tanítóhivatalt támadják! Az pedig nem lehet kétséges, hogy az antikrisztusi erőknek ez a bomlasztás a célja: elhinteni a kétkedést, valamennyi hiteles dolgot megkérdőjelezni, miközben a zavarkeltőt és hamisat minden szinten terjeszteni!
     Kifejezetten szembetűnő, hogy az "összeesküvés-elméletbe" illő háttér-erőknek mindig a fatimai üzenet volt a legérzékenyebb pontja, hiszen világosan és keményen meg van jövendölve benne a pusztulásuk! Fáradatlanul igyekeztek tehát elpusztítani, megakadályozni mindent, mely jövendő sorsukra emlékeztetheti őket, és ez már kezdettől fogva így volt Fatimával kapcsolatosan!
     1917. október 22-én elvitték az egyszerű állványt, amely a jelenés pontos helyére figyelmeztette a zarándokokat.
     Ennek ellenére, hamarosan ezután 1918. augusztus 6-án a plébános engedélyével elkezdték a kis kápolna építését, amiként a Szűzanya kívánta utolsó jelenése alkalmával.
És lám, az elkészültét követően 1919-ben ismeretlenek dinamittal felrobbantották a kicsinyke kápolnát, ám az öt bomba közül csak négy robbant fel és a hívek égi kegynek tulajdonították, hogy pont az mondott csütörtököt, amely a jelenési tölgyfa gyökerei közé volt rejtve.
     Az is jellemző, hogy a Szovjetunióban például ki sem lehetett ejteni a Fatima szót, mint portugál kegyhely nevét! Ám ennek ellenére, mégsem Sztálin szobra jutott el Cova da Iria főterére, hanem a fatimai Szent Szűz szobra a moszkvai Vörös térre 1996. december 7-én, 15 órakor! Az ott sétálók rácsodálkoztak, majd amikor megtudták, hogy Ő a Fatimai Szűzanya, akinek mindent köszönhetnek, akkor többen térdet hajtottak és együtt imádkozták a rózsafüzért a szobrot odaszállító atyákkal! (Lásd lenn!)

Fatimai Szűzanya, Világ Győzelmes Királynője könyörögj érettünk
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

Köszönöm figyelmüket!

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/TkgM9rip10s

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

A szentolvasó a legalkalmasabb imádság, melyet felajánlhatunk Istennek, ha nem így lenne, a Szűzanya nem kérné olyan állhatatosan!

     A Szűzanya maradéktalanul be akarja teljesíteni küldetését: "Azt akarom, hogy egyetlen lélek se kárhozzon el! Akarjátok ti is velem együtt! Azért adom kezetekbe a FÉNYCSÓVÁT, mely Szívem Szeretetlángja." (III/144)
A kedves Olvasó, jól olvasta FÉNY-CSÓVÁT említ a Szeretetláng Lelki Napló, azt, amellyel a Szűzanya eltérítette a III. Fatimai Titok Angyalának, emberiséget büntető sugarait! És mi ez a "fénycsóva"? Szeplőtelen Szívének Szeretetlángja, mely tüzet, tűzzel olt!
     Aki figyelmesen olvassa az úgynevezett III. fatimai titok szövegét, az a sok korábbi találgatás után valószínűleg csalódik vagy elcsodálkozik. Hiszen semmiféle „titok” nem lepleződött le; a függönyt nem vonták fel a jövő elől, mert a "titok" sajnos a világ sok pontján napi valóság! Az elmúlt évszázad (és talán a jövő) vértanúinak Egyházát látjuk e képies leírásban, mely azonban világos és egyértelmű: az emberiségnek bűnbánatot kell tartania és visszatérnie Istenhez!
     Nos, ennek megértésében való előbbre jutás az Úr búcsúbeszéde Szent Jánostól, amikor a búcsúzó Krisztus tanítványainak mondja: „Még sok mondanivalóm volna, de most nem tudjátok elviselni. Amikor azonban eljön az igazság Lelke, bevezet titeket a teljes igazságba. Mert nem magától fog beszélni, hanem megdicsőít engem, mert az enyémből kapja, amit majd hirdet nektek." (Jn 16,12-14)
     Az idők folyamán – miként napjainkban is –, akadnak olyanok, akik (nem egyszer tudva, nem tudva, de sátáni inspirációra) igyekszenek kiegészíteni az Úr és a Szent Szűz „mondanivalóját” ‒ az üzenetek folytatását mímelve ‒ amiként ez még Fatima és a Szeretetláng esetében is megtörtént!
     A mai időnkben felkapott számtalan (még látszatra pozitív gyümölcsöket is hozó) jelenésről és üzenetről, óhatatlanul feltételezhető azon ördögi ravaszság, hogy ezáltal akarja elterelni az emberek figyelmét az Istenanya fatimai kéréseinek teljesítéséről és az elmaradás súlyos következményeire való istenanyai figyelmeztetésről! Ezért kell a szellemek megkülönböztetésével bíró Egyház jóváhagyása szerint cselekednünk!
Mert amiként Fatima apostola Kondor Lajos atya mondta: Fatima, századunk reménycsillaga! Megtérésünk kulcsa tehát a fatimai kérések teljesítése, nem pedig az újabb és újabb üzenetek elvárásainak követése!

     Marie Julie Jahenny, a 19. századi misztikus is így figyelmeztet erre: ,,Számtalan hamis jelenés fog kiáramlani a pokolból, akárcsak egy légyraj, és ez a sátán utolsó kísérlete arra, hogy elfojtsa és lerombolja a hitet az igazi jelenésekben a maga hamis jelenései által.'' Egy-egy magán-kinyilatkoztatás hiteles voltáról és valós evangelizációs célját illetően tiszta képet, csak az egyházi tekintély általi elismerés adhat. Ilyen hiteles tájékozódási pont számunkra a fatimai üzenet is!

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/V_OLpJVOJw0

Elmélkedések a Szűzanyáról, és a rózsafüzér imádságról

Különösen igényli az imát a család, mint a társadalom alapsejtje, melyet elméletileg és gyakorlatilag egyre támadnak a bomlasztó erők.

 
    Kedves Olvasóimban is kérdésként merülhet fel, hogy a
Szűzanya fatimai kérései teljesültek-e a megjövendölt büntetés elkerülésére?
     A Világfelajánlás a Szűzanya akaratával egyező módon teljesült ugyan, de maradt még egy második feltétel is, az öt elsőszombati engesztelő szentáldozás gyakorlatának elterjesztése és megvalósítása. Nem túlzó az a benyomásunk, hogy ez az ájtatossági gyakorlat sajnos nem terjedt el a Szűzanya által kívánt mértékben a katolikus világban.
     De van még egy további közvetett feltétel is, amely hasonlóképp elhagyhatatlan: a világ győzelme az istentelenség és tisztátalanság ezer fajtája felett, melyek a világot uralják, és ennek kivitelezéséhez fegyvert kaptunk a kezünkbe, a Szent Rózsafüzért!
     Ezzel szemben, mindennapi tapasztalat, hogy még messze állunk a győzelemtől, sőt egyre erőtlenebbek vagyunk és az emberiség megtérése egyre inkább kilátástalannak látszik, miáltal az általános kárhozat veszélye fokozódik! Tudom, hogy súlyos kijelentés ez utóbbi, de gondoljunk a szekularizáció, az elvilágiasodás már több mint száz éves sikerére, és a napjainkban pusztító erkölcsi liberalizmus eluralkodására az emberek gondolkodásmódjában. Az emberek tömegesen elveszítették képességüket az Isten Országáért hozott erőfeszítésre, pedig erőfeszítés nélkül senki nem üdvözülhet. Az Egyház Anyja erre a gyengeségre, erre az erőtlen keresztényi életre esdett ki számunkra többletkegyelmi "segítő hatást" Istennél a Szeretetláng ajándékával.

     Megeshet, sőt most már valószínű, hogy a világ nagy pusztulás előtt áll, melynek esélyét egyre többen fel fogják ismerni. És amikor már mindenki úgy érzi, hogy elérkezett a vég, az Istenanyához fog fordulni esdeklőn az egész emberiség! Erre vonatkozóan, szintén a Szeretetláng Naplóban van utalás: "Minden fohász és ima, melyet bárhol bárki intézett hozzá az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz, és ad hálát az Ő határtalan anyai szeretetéért.« (II/109) „Megújul a föld színe és Anyám mosolya beragyogja a földet!” (szóbeli feljegyzés 1971. VII. 26) (Elgondolkodtató!)
Na ez az a győzelem, melyet a Szűzanya Fatimában megígért!

     A következőkben, hallgassuk meg Ratzinger bíboros kommentárját, Lúcia nővér III. Titokról szóló leírásához (részletek).
„A kereszt szárai alatt angyalok fogják fel a vértanúk vérét és az Istenhez igyekvő lelkekre öntözik. Krisztus vére és a vértanúk vére a látomásban eggyé válik: a vértanúk vére a kereszt száraiból folyik.
Vértanúságuk összetartozik Krisztus szenvedéseivel, eggyé vált vele. Kiegészítik, ami még hiányzik Krisztus szenvedéséből az ő teste, az Egyház javára (vö. Kol 1,24). Életük Eucharisztia lett, belépett a meghalt búzaszem misztériumába és részesednek annak termékenységében. A vértanúk vére a kereszténység magvetése, mondta Tertullianus. Miként Krisztus halálából, az ő megnyitott oldalából fakadt az Egyház, úgy termékeny a vértanúk halála az egyház további életében.
A riasztóan kezdődő titok tehát a REMÉNY képével fejeződik be: nincs hiábavaló szenvedés, s főként a szenvedő Egyház, a vértanúk Egyháza útmutató az Istent kereső emberek számára. Nemcsak az olyan szenvedők vannak Isten jóságos kezében mint a koldus Lázár, aki igen nagy vigasztalást talált, és titokzatosan Krisztust jelképezi, aki értünk szegény Lázárrá lett, hanem a vértanúk szenvedéséből erő fakad a tisztuláshoz és a megújuláshoz, mert szenvedésük megjeleníti Krisztus szenvedését és a jelenre is kiterjeszti üdvözítő hatását.
A titok három része így harmonikus egészet alkot, melynek a középpontja Isten dicsősége, az Anyaszentegyház dicsérete, valamint a lelkek evilági és túlvilági java. Mindez annak az eredménye, hogy Mária Szeplőtelen Szíve közbenjár Isten Fiának Szentséges Szívénél." – eddig az idézet.

     Fontos tudnivaló, hogy Josef Ratzinger, már XVI. Benedek pápaként 2010. május 13-i fatimai látogatása során így nyilatkozott: "Tévedne az, aki azt hinné, hogy a III. Fatimai Titok történései már beteljesedtek.” ‒ Nos, minden félelmünk ellenére, biztosak lehetünk a második titok Nagy Ígéretében: „Végül azonban Szeplőtelen Szívem diadalmaskodni fog.”

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/O28sWSlacDQ

Elmélkedések a Szűzanyáról és a rózsafüzér imádságról

Sajnos, sokan lekicsinylik a szentolvasó imádságot, pedig pápák és szentek sora ajánlotta!

Pedig a rózsafüzér imádsága nem csak a szóbeli, de az elmélkedő ima elvárásainak is megfelel, a titkokon való szemlélődése révén.

A Világegyházat fenyegető veszély és a Magyar Szentkorona

     1901-ben, az alapkő letételének 25. évfordulóján a templom bazilika rangot kapott. XIII. Leó pápa a Szentév meghirdetésénél, a következő kijelentést tette: "Menjetek el Pompeibe, menjetek és imádkozzatok a pápáért a kegytemplomban".

     Az 1903-as esztendő nehéz időszak kezdete volt az Egyház életében, főleg a modernizmus miatt.

       XIII. Leó halálával a szbdkmves Tindaro Rampolla bíborost választották pápává, ám beiktatását Ferencz József a Magyar Szentkorona privilégiumával sikeresen megvétózta. Így másodjára már Giuseppe Melechior Sartót választották meg X. Piusz néven, akit később a szentek sorába emelt az Egyház!
     A kegyhely és az intézményeinek látványos fejlődése miatti féltékenység egyeseket, még szerzeteseket is téves és rosszindulatú értelmezésekre indította. Ezek a rágalmak X. Piusz pápáig is elhallatszottak. Ám ő, hogy kifejezze a Pompei Kegyhely iránti támogatását, 1903. november 24-én fogadta az alapítókat, akik meg is jelentek néhány nevelő és nevelt gyermek társaságában. (Lásd alsó kép!)
     Bartolo Longo nagyon szenvedett a rágalmak miatt és így nyilatkozott: "A feleségem, De Fusco grófnő és az én 33 éves munkámnak egyetlen célja a saját lelkünk-, a felebarátaink üdvösségének elősegítése, miként a börtönben lévők gyermekeinek és a Pompei Szűzanya árva leányainak felkarolása és neveltetése volt, mindezt a Szent Rózsafüzér terjesztésével!"

(A források felsorolását, lásd az első részben!)

     Nos kedves Olvasók, ennyi a III. Fatimai Titok! Vannak, akik borzalmasabbat vártak és vannak akik világkatasztrófát, és vannak akik egyáltalán csak jóval hosszabbat! Éppen ezért, beszélni kell a Titok magyarázatairól!
     Márpedig a III. Fatimai Titok képi jelentéseit értelmezve valóban hosszú. Figyelemre méltó például az angyal lángpallosa, mellyel tűztengert bocsáthat a földre, a Szűzanya azonban közbelép és eléri Istennél, hogy az angyal ne pusztítsa el a világot. Az angyal lángpallosának lángjai „kialudtak, amikor találkoztak a Miasszonyunk felénk nyújtott jobbjából áradó sugárzással” – írja Lúcia nővér. Kondor Lajos verbita atya személyes beszélgetésben elmondta, hogy Lúcia nővér neki azt mondta, hogy a Szűzanya lángoló Szeplőtelen Szívét tartotta az angyal lángpallosa elé. Ezt a részletet annak idején Lúcia azért nem tartotta fontosnak külön leírni, mivel Fatima ígérete a lelkek megmentése, mindenben és mindenhol a Szeplőtelen Szív győzelmének van alárendelve. A Szűzanya tehát segít, hogy Szent Fia irgalmasságterve megvalósuljon és meg akarja adni a világnak a lehetőséget a megmenekülésre.
     Ehhez azonban az emberiségnek bűnbánatot kell tartania. Ezért mutat az angyal jobb kezével a Földre, hangos szóval kiáltva: bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat!
     Az a tény, hogy az angyal „hangos szóval” és háromszor kiáltja a bűnbánatra való felszólítást, megint csak az emberiség Istentől való eltávolodását mutatja.
     A Szeretetláng Lelki Napló is így tanúskodik: „Bűnbánat! Bűnbánat! Bűnbánat! Ezt kérem tőletek. Ez az a szó, mely felhallatszik Mennyei Atyám trónja elé, és ez az a szó, mely visszatartja tőletek Atyám büntető kezét.” (III/198) Tehát nem felszínes bűnbánatról van szó, hanem egészen komoly, a szívet-lelket átjáró bűnbánat és megtérés szükségességéről!
     Az a profétikus kép, miszerint az angyal pallosának pusztító lángsugarát a Szent Szűz szintén lángoló Szeplőtelen Szívével oltja ki, párhuzamot ébreszthet bennünk Mária Szíve Szeretetlángjának szintén profétikus ígéretével: "Tüzet tűzzel fogunk oltani: a gyűlölet (vagyis a pusztítás) tüzét a Szeretet Tüzével. (...) Szeretetlángom el nem képzelhető fényességgel és jótékony melegséggel fogja elárasztani a földkerekséget. (III/203) Ne hátráltassátok, mert egyszer felelni kell a tengernyi lélekért. Azt akarom, hogy egyetlen egy se kárhozzon el. (...) Az összefogáshoz csodálatos erővel és kegyelmekkel árasztalak el benneteket tömegesen és egyénenként is. A felelősség nagy, de munkátok eredménye nem lesz meddő." (vö. III/130)
     Ez az emberiségmentő tűz, a Szeretetláng Napló szavai szerint: "Szinte olyan lesz mint az Első Pünkösd, mely a földet elárasztja Szent Lelkével, Szent Lelkének erejével. Ez lesz a nagy csoda, melyre felfigyel az egész emberiség!" (II/93)
     Ezzel összecseng Lukács 12,49: Azért jöttem, hogy tüzet bocsássak a földre. Mi mást akarnék, minthogy lángra lobbanjon? Az Üdvözítő szavai nyilván nem a büntetés tüzére utal, hanem a Szeretet és irgalmasság Tüzére, melyet Édesanyja Szíve által kíván a földre bocsátani, megmentésünkre!

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/SB8D-44ieUI

Elmélkedések a Szűzanyáról, és a rózsafüzér imádságról

A rózsafüzér a feszületre irányul, Tőle indul és Hozzá érkezik, hiszen Krisztusban összpontosul a hívek imádsága.

     II. János Pál pápa elküldte megbízottját, excellenciája Msgr. Tarcisio Bertonét, a Hittani Kongregáció titkárát Lúcia nővérhez. A találkozó Msgr. Serafim de Sousa Ferreira de Silva leiria-fatimai püspök jelenlétében történt Coimbrában, a Szent Terézről nevezett Kármelben, 2000. április 27-én.
Bemutatták Lúcia nővérnek az 1957 óta őrzött kéziratot, melyet saját kézírásaként ismert el. Az irat a bevezetőket követően az alábbiakat tartalmazza:
„Az 1917. július 13-án, a fatimai Cova da Iriában kinyilatkoztatott titok harmadik része: A két, már korábban elmondott rész után Miasszonyunk bal oldalán, egy kicsit magasabban láttunk egy angyalt, bal kezében lángpallossal. Szikrázva lángokat bocsátott ki magából, mintha föl akarná gyújtani a világot; de a lángok kialudtak, amikor találkoztak a Miasszonyunk felénk nyújtott jobbjából áradó sugárzással.
Az Angyal jobb kezével a Földre mutatva hangos szóval így szólt: «bűnbánat, bűnbánat, bűnbánat!» Egy igen nagy fényességben, ami Isten, láttunk «valami olyasmit, mintha tükör előtt vonultak volna emberek», láttunk egy fehérbe öltözött püspököt «akiről úgy éreztük, hogy a Szentatya». Sok más püspök, pap, szerzetes és szerzetesnő ment föl egy meredek hegyre, melynek csúcsán nagy kereszt állt fatörzsekből, mintha hántolatlan paratölgy lett volna; a Szentatya mielőtt odaért, egy félig lerombolt, félig düledező városon ment keresztül botladozó léptekkel, fájdalommal és aggodalommal telve imádkozott az út mentén heverő holtak lelkéért; fölérve a hegy tetejére, térdre borult a nagy kereszt lábánál, és egy csoport katona lőfegyverekkel és nyíllal tüzelve rá, megölte őt. Ugyanígy haltak meg egymás után csoportokban a püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők, különféle világi emberek, különböző társadalmi osztályokból és állásokból való férfiak és nők.
A kereszt két szára alatt két angyal állt, mindegyiknél kristály öntözőkanna, melybe összegyűjtötték a vértanúk vérét, s öntözték vele az Istenhez közeledő lelkeket. – Kelt Tuyban, 1944. január 3-án”.

https://youtu.be/7O1RyXrb8-M

Elmélkedések a Szűzanyáról, arról, hogy melyik imádság a legkedvesebb neki?

Kerüljük az ima-fogalmazványokat és csak az egyházilag jóváhagyott imákat mondjuk, legfőképp a rózsafüzért!

A FATIMAI ELSŐSZOMBAT https://youtu.be/PXdDPf-3XCc

      Kedves Hallgatóim! Elérkeztünk a Fatimai Titok harmadik részéhez, melyet a köznyelv III. Titokként nevez.
Nos, a második fatimai titok utolsó mondata így hangzik: "Portugáliában a hitigazság mindvégig megmarad". Ezért gondoltak egyes magyarázók arra, hogy a harmadik titok ennek a mondatnak a folytatása vagy kifejtése lesz. Mint kiderült nem így van és a Harmadik Titok nem magyarázat, ha-nem jelképekkel leírt látomás, amelyet azonban a második titok zárómondatával együtt kell újraolvasni.
     Gyakorlatilag a Fatima szakértők mindannyian arra a meggyőződésre jutottak, hogy ez a mondat az egész világra kiterjedő, a hitre, a hitigazságokra vonatkozó válságra utal, amely szükségszerűen az egyház válságához fog vezetni, ennek pedig végzetes következményei lehetnek az általános erkölcsre, az emberi magatartásokra és a kereszténységhez még ragaszkodók üldözésébe torkollik! Erről szólnak a Harmadik Titok prófétai képei! És mint tapasztalhatjuk, ennek gyakorlati megvalósítása folyik a közel-keleten és formális előkészületeit tapasztalhatjuk Európában! Fr. Michel de la Sainte Trinité biztos abban, hogy a harmadik fatimai titokban különféle nemzetek és földrészek válságáról van szó,
mely a Bibliában említett nagy hitehagyás és aposztázia következménye. (Fr. Michel de la Sainte Trinité: El Misterio del Tercer Secreto de Fatima (II), L.A.U.T., Toledo, 4-9-1997)

     Az 1997-ben elhunyt Mario Luigi Ciappi kardinális közölte, hogy neki mint személyes és közeli barátjának azt mondta XII. Pius: "A nagy hitehagyás az egyház legmagasabb köreiből fog kiindulni!" (Egy német apokalipszis szakértõ, Dr. G., kézírásos közlése az ETIKA c. internetes portálnak, 1998.2.5.)

     A II. vatikáni Zsinat idején, 510 érsek és püspök (78 országból) Krisztus Helytartójának címzett dokumentumot írt alá, melyben azt kérték, hogy a pápa ajánlja fel az egész világot Mária Szeplőtelen Szívének, de különösen és kifejezetten Oroszországot, a többi a kommunizmus által uralt nemzettel. Rendelje el, hogy ugyanígy ővele együtt, egyazon napon a katolikus világ összes püspöke tegye ezt meg. Az iratot, VI. Pál pápának 1964. február 3-án egy magánkihallgatáson a brazíliai msgr. Geraldo de Proenca Sigaud érsek személyesen nyújtotta át. (A dokumentum teljes szövegét a Catolicismo 159. száma, 1964. március 15-én közölte).
    VI. Pál pápa azév november 21-én, a II. Vatikáni Zsinat 3. ülésszakának végén Mária Szeplőtelen Szívére bízta az emberiséget (Oroszország külön említése nélkül!) és ünnepélyesen a Szent Szüzet az „Egyház Anyjává” (Mater Ecclesiae) nyilvánította. A zsinati atyák felállva tapsoltak. (vö. Insegnamenti di Paolo VI, II. kötet, 1964. 678. o.)
     1967. május 13-án, VI. Pál megismételte a felajánlást, de ekkor sem a Fatimai Szent Szűz kérésének megfelelően!
     II. János Pál pápa kétszer ajánlotta fel a világot és az Egyházat Mária Szeplőtelen Szívének. Egyszer 1982. május 13-án Fatimában, majd 1984. március 25-én Rómában, a fatimai kegyszobor előtt. A Szeplőtelen Szívnek való felajánlást a világ püspökeivel, ill. azok egyetértésével tette meg, végre Oroszország megemlítésével. Ezzel teljesítette a Szűzanyának Lúcia nővéren keresztül megismételt kérését, és elindította azt a történelmi folyamatot, aminek szemtanúivá lehettünk, a szovjet birodalom felbomlását!
     Lúcia szerint a Szent Szűz a megelőző felajánlásokat nem, az 1984-est viszont elfogadta. (Alonso, J. M. - A. P. Riberio: Fatima üzenete és az önfelajánlás. 2. jav. kiad. Eger, 1994. 40-41.)
     Hozzá kell tennünk, hogy sajnos nem kevesen akadnak olyanok, akik felülve a megtévesztő szellem dezinformációinak, az 1984-es pápai felajánlást sem fogadják el a fatimai kérés teljesítéseként! Holott a Szent Szűz fatimai kérései nem csak a pápákhoz és a világ püspökeihez szólnak, hanem minden egyes emberhez, melyet persze a kétkedők sem teljesítettek!
     Fölreppentek olyan összeesküvés elméletek is, miszerint VI. Pál pápa személyét, de még Lúcia nővért is lecserélték volna – valakik – egy hasonmásra, sőt az efféle elméletgyártók, találgatásaikban odáig merészkedtek, miszerint az Egyházi Tanítóhivatal nem a teljes Harmadik Titkot, hanem csak egy részét tette volna közre! Az ilyenek észre sem veszik, hogy ezzel súlyos bűn nehezedik rájuk, hiszen nem kevesebbet, mint a krisztusi Egyházat vádolják hazugsággal! Az ilyenek "mindent jobban tudása" azonban igen szelektív, hiszen azt is tudniuk kéne, hogy Isten egyáltalán nem a létező vagy nem létező színfalak mögött zajló titkok ismeretét kéri majd számon, hanem azt a hithű szeretetet, mellyel odaadón követték a Megváltó Krisztus által letéteményes Anyaszentegyházat!
     Az említett kifogásokat épp azok hirdetik fennhangon, akiknek fogalmuk sincs az engesztelés mibenlétéről és céljáról, akik nem végzik az elsőszombati engesztelést a 15 perces elmélkedéssel, akik magukat és családjukat sem ajánlották fel Mária Szeplőtlen Szívének, ráadásul nem, vagy csak félvállról imádkozzák a rózsafüzért a Fatimai Fohásszal! Nos, sokan máig halogatják a bensőséges hitélet megvalósítását életükben, családjukban – és tán meg is fogják tenni, mint XVI. Lajos a börtönben ‒, de lehet hogy akkor már számukra és a világ számára is késő lesz!
Van azonban örömteli fejlemény is, miszerint Ferenc pápa 2013. október 13-án megismételte a Világfelajánlást!

     Kedves Hallgatóim! Fatima Nagy Ígérete, a megszenvedett késedelmessége ellenére is érvényben maradt, miszerint Mária Szeplőtelen Szíve fog győzedelmeskedni. Az emberi logika azonban azt diktálja, hogy egyáltalán nem mindegy, hogy MIKOR!
Így aztán, ne aggályoskodjunk tovább, hanem tegyünk meg mindent a Szeplőtelen Szív végső győzelméért, a magunk részéről maradéktalanul teljesítve a Szűzanya kéréseit! 

Ó, Szeplőtelen Szívű Fatimai Szűzanya könyörögj érettünk
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

2 perc 50 mp.

https://youtu.be/AYZ37QMwdTw

Elmélkedések a Szűzanyáról. Mit tanítottak a pápák a szentolvasóról?

A gonoszok irtóznak a rózsafüzér puszta jelenlététől is!

Mit ígért Jézus azoknak, akik megtartják az elsőpénteki nagy kilencedet?
Ez azt jelenti, hogy kilenc egymást követő hónap első péntekén meggyónnak és megáldoznak.

Megadom nekik az állapotukhoz szükséges kegyelmeket.
Családjaiknak megadom a békét.
Minden bánatukban megvigasztalom őket.
Életükben és különösen haláluk óráján biztos menedékük leszek.
Minden vállalkozásukat megáldom.
A bűnösök szívemben megtalálják az irgalom forrását és vég nélküli tengerét.
A lanyha lelkek buzgókká lesznek.
A buzgó lelkek nagy tökéletességre jutnak.
Megáldom a házakat, ahol Szívem képét kifüggesztik.
Azoknak, akik a lelkek megmentésén dolgoznak, olyan erőt adok, hogy még a legmegrögzöttebb
bűnösöket is megtérítik.
Azok neveit, akik ezt az ájtatosságot terjesztik, szívembe írom, és onnan soha ki nem törlöm.
Végül Jézus Szíve legnagyobb ígérete az elsőpénteki nagy kilencedet elvégzőknek a következő:
Mindazok, akik kilenc egymásután következő hónap első péntekén a szentségekhez járulnak, vagyis
meggyónnak és megáldoznak, nem halnak meg kegyelem nélkül, sem a nekik szükséges szentségek vétele
nélkül. Isteni Szívem biztos menedékük lesz az utolsó pillanatban.

(Forrás: http://www.farkasretiplebania.hu/jezus_szive_tisztelet)

     Kedves Hallgatóim! Amiként a 17. században Jézus kérte Franciaország felajánlását Szentséges Szívének, akként kérte a 20. században a Szűzanya     Oroszország felajánlását az ő Szeplőtelen Szívének. Mindkét kérés még időben hangzott el, ám teljesítése súlyos késedelmet szenvedett és ezért az oltalmat kínáló ígéreteik nem valósulhattak meg! Utólag már világosan látható, hogy mindkét esetben milyen hatalmas testi-lelki pusztítástól menekülhetett volna meg a világ!
     1942. október 31-én őszentsége XII. Piusz megtette a felajánlást, de nem említette meg külön Oroszországot.
A háború menete megfordult ugyan, de a pusztítása még három évig tartott, nem beszélve a Szűzanya figyelmeztetésének tragikus folytatódásáról, miszerint Oroszország tovább terjeszthette tévtanait az egész világon, mint "mintaideológiát"!(Gondoljunk a szovjet kényszermunkatáborokra, Mao Kínájára, Pol Pot Kambodzsájára, Enver Hodzsa Albániájára és az afrikai tirannusok rémtetteire stb.!) Pedig – Lúcia nővér emlékezése szerint –, az Úr különféle belső közlések útján, újra és újra megerősítette a kérést és megígérte, hogy lerövidíti azoknak a megpróbáltatásoknak az idejét, melyekkel a nemzetek bűneikért bűnhődnek, ha Őszentsége a világ összes püspökével egyidejűleg felajánlja Mária Szeplőtelen Szívének a világot, Oroszország külön megemlítésével.
    1952. július 7-én XII. Piusz pápa Sacro Vergente Anno kezdetű apostoli levelében felajánlotta Oroszország népét Mária Legtisztább Szívének. A levél szövegét közölte a Catolicismo nevű újság 21. száma 1952. szeptemberében, de ekkorra már Oroszország félelemben és rettegésben tartotta az egész világot, ami óvatosságra késztetett minden kormányt megnyilatkozásaiban! Az óvatosság, elsősorban az oroszországi egyház és a kommunista uralom alatt álló népek miatt volt szükséges – tekintve –, hogy egy ilyen felajánló gesztus, tomboló sátáni dühkitörést válthatott volna ki a kereszténység ellen!

3 p. 20 mp. https://youtu.be/GIIDsTSzdzw

3 p. 20. mp. https://youtu.be/bxIakvE8DHc

     Az 1929-es Tuy-i jelenés mondanivalóját és ígéretét a nővér így írja le könyvében:
     Engedélyt kértem és kaptam főnöknőmtől és a gyóntatómtól, hogy minden csütörtökről péntekre virradó éjjel 11 órától éjfélig szentórát tartsak. Egyik éjjel egyedül voltam a kápolnában, ahol a rácshoz térdeltem, hogy az angyal imáját elimádkozzam. Mivel fáradtnak éreztem magam, ezért állva, kitárt karral imádkoztam. Csak az örökmécs égett. Hirtelen természetfölötti fény világította be az egész kápolnát és az oltáron megjelent egy fényből való kereszt, amely a mennyezetig ért. Jól kivehetően lehetett látni a kereszt felső részén egy ember arcát és felsőtestét, mellén egy galambot, szintén fényből és keresztre szegezve egy másik ember testét. Kissé a dereka alatt, a levegőben lebegve egy kehely látszott és egy nagy ostya, amelyre a Megfeszített arcáról és mellsebéből néhány csepp vér hullott. Az ostyáról legördülve aztán ezek a cseppek a kehelybe estek. A kereszt jobb szára alatt állt a Szűzanya. A fatimai Szűzanya volt Szeplőtelen Szívével, melyen nem tőr és rózsa volt, hanem töviskoszorú és lángok... A kereszt bal szára alatt néhány nagybetű képződött, amelyek az oltár felé haladtak, mintha kristálytiszta vízből lettek volna. A betűk e szavakat alkották: «Kegyelem és irgalom».
Megértettem, hogy a Szentháromság titkát szemlélhettem és megvilágosításokat kaptam erről a titokról, de ezeket nem szabad nyilvánosságra hoznom. Ezután így szólt a Szűzanya: – Elérkezett a pillanat, amelyben Isten fölszólítja a Szentatyát, hogy a világ valamennyi püspökével együtt ajánlja fel Oroszországot Szeplőtelen Szívemnek. Megígéri, hogy ezáltal megmenti. Oly sok lélek kárhozik el Isten igazságossága folytán azon bűnök miatt, amelyeket ellenem elkövetnek. Jövök, hogy engesztelést kérjek: áldozd fel magad erre a szándékra és imádkozzál! Beszámoltam erről gyóntatómnak. Megbízott, hogy írjam le, mit kíván a Szűzanya.
     Nos, kedves Hallgatóim, a Szűzanya szomorúan panaszolta Lúciának, hogy: ,,Nem akartak kérésemre hallgatni!... meg fogják bánni s majd teljesítik is, de már késő lesz. Oroszország akkorra már elterjeszti tévtanait a világon, háborúkat és egyházüldözést idéz elő...” – És szó szerint így történt!
     Gyóntatója engedélyével, Lúcia nővér még 1940-ben is így ír XII. Piusz pápának:
,,A mi Urunk továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Szentséged a világot Mária Szeplőtelen Szívének ajánlja Oroszország külön megemlítésével, és ezenkívül úgy kéri, hogy a világ valamennyi püspöke Szentségeddel együtt teljesítse ezt a felajánlást.”
     A dolgok lassú intézése vagy egyéb okok miatt a kérés teljesítése elkésett. XII. Piusz pápa csak 1942. október 31-én végezte el a felajánlást. De ekkor már valóban késő volt. Az eredmény pedig a negyvenéves bolsevizmus, és annak minden következménye...
                                                                           Lúcia nővér könyvében lábjegyzetként találhatjuk még a következőket:
Alaquoce Szent Margit 1689-ben – vagyis halála előtt egy évvel –, többször is megkísérelte, hogy eljuttassa a napkirályhoz, XIV. Lajoshoz, Jézus Szent Szívének üzenetét, amely a következő négy kérést tartalmazta: a királyi zászlókat díszíttesse fel Jézus Szentséges Szívének képével; építtessen egy templomot tiszteletére, hogy ott az udvar hódolatát fogadhassa; a király ajánlja fel saját magát a Szentséges Szívnek és használja fel tekintélyét arra, hogy a Szentszéknél kiesz-közölje a misét Jézus Szíve tiszteletére. Sikertelen volt Margit minden igyekezete és úgy látszik, hogy az üzenet el sem jutott a királyhoz. Néhány évvel később a királyi család, a körülményeknek megfelelően, teljesíteni kezdte a kéréseket. XVI. Lajos 1792-ben elkészítette ugyan a felajánlást Jézus Szívének, de már csak a Templom-börtönben tudta megvalósítani. Azt is megígérte, hogy kiszabadulása után teljesíti a többi kérést is, amelyeket Szent Margit közvetített számára. Ez azonban túl későn volt az isteni Gondviselés számára: XVI. Lajost 1793. január 21-én kivégezték.

(Ld. lent)

3 p. 20 mp https://youtu.be/1jOTKirkfyw

3 p. 20 mp. https://youtu.be/cQ9lG_CS8HQ

     A második fatimai titok világtörténelmi fontosságát nyomatékozza az 1925-ös pontevedrai jelenés, melynek kifejtését folytatom.
    December 10-én megjelent a Szűzanya, és mellette fénylő felhőben egy gyermek. A Szent Szűz Lúcia vállára tette a kezét, a másik kezében pedig egy tövisekkel körülvett szívet mutatott neki. A Gyermek ezt mondta:
– Szánd meg Szűzanyád tövisekkel körülvett Szívét, melyet a hálátlan emberek állandóan megsebeznek és senki sincs, aki engesztelné és a töviseket kihúzná.
     Ezután mondta el a Szűzanya az Öt Elsőszombatra vonatkozó feltételeit és ígéretét. Az elsőszombatok kérdéséhez hozzá kell fűznöm, hogy Égi Anyánk nem rendkívüli, nem kemény aszkézist kér, hanem csupán Szentmise látogatást gyónással és szentáldozással, valamint tizenöt percnyi elmélkedést Szeplőtelen Szívéről, ill. a Rózsafüzérről!

    Hangsúlyozni kívánom, hogy nem 15 órás utazást kért egy távoli kegyhelyre, hanem 15 percnyi Vele töltött időt az öt elsőszombati engesztelés alkalmával! Erre a könnyen megvalósítható engesztelésünkre vonatkozik az 1917-es második jelenése alkalmával tett gyönyörű ígérete:
– Jézus, meg akarja alapítani a földön Szeplőtelen Szívem tiszteletét. Aki gyakorolja ezt, annak megígérem az üdvösséget, és ezeket a lelkeket Isten úgy fogja szeretni, mint a virágokat, amelyeket én állítok oda, hogy trónját díszítsék.
     A fenti kérések egyszerűek és megvalósíthatók, mégsem valósították meg az emberek, jóllehet az első évtizedekben kevéssé tudtak róla. Ezért a Tuy-ban történt 1929. június 13-i jelenés során újabb, rendkívüli jelentőségű figyelmeztetést kapott Lúcia nővér.

3 p. 20 mp. https://youtu.be/6aotyjwRHA0

     A fatimai titok második részében a Szűzanya megjövendölte Szeplőtelen Szívének győzelmét, mely azután jön el, miután Isten megbüntette a világot gonoszságaiért. Ebben a dokumentumban Lúcia nővér a világnak Istenhez való „nagy visszatéréséről” beszél. Mindez csodálatos módon kapcsolódik ahhoz, amit Grignon Szent Lajos 'A tökéletes Mária-tisztelet' című híres művének 217-es pontjában mondott azzal, hogy előre jelezte Szűz Mária királynői uralmát.
"Ó, mikor jön el az a boldog idő, amikor Szűz Mária, mint Úrnő és Királynő fog uralkodni a szíveken, hogy azokat Jézusa uralmának teljesen alávesse? Mikor fogják a lelkek Szűz Máriát lélegzeni, mint a levegőt? Akkor majd csodálatos dolgok történnek, amikor a Szentlélek a lelkekben mintegy újraalkotva találja szeretett Jegyesét, és azért teljességének bőségével száll majd reájuk és elárasztja őket adományaival, főleg a bölcsesség adományával, hogy a kegyelem csodáit műveljék. Kedves Testvérem! ‒ írja Grignon Szent Lajos ‒ Mikor jön el a boldog idő – Mária aranykorszaka –, amikor azok a lelkek, akiket az Istenanya kiválasztott és saját számára kiesdett, teljesen beléje temetkeznek, hogy az Ő hasonmásává váljanak Jézus Krisztus szeretetében és megdicsőítésében? Ez az idő csak akkor fog felvirradni, ha azt a Mária-tiszteletet, melyet én tanítok, megismerik és gyakorolják!" ‒ írta Grignon Szent Lajos a 18. században.
A Szeretetláng Lelki Naplóban olvashatjuk: "Minden fohász és ima, melyet bárhol bárki intézett (a Szűzanyához) az egész világon, Szeretetlángjának kigyúlása napján mint eggyé olvadt segélykérés lesz, s így fog az emberiség leborulni istenanyai lábaihoz, és ad hálát az Ő határtalan anyai szeretetéért.” (II/109) „Megújul a föld színe és Anyám mosolya beragyogja a földet!” (szóbeli felj. 1971. VII. 26)

Az elhangzott szavak el kell, hogy gondolkoztassanak bennünket! Mert egyértelmű, hogy az Anyaszentegyház és a keresztény kultúra újra felvirágzásának ígéretéről szól a fatimai üzenet, mely Szűz Mária győzelme által fog beteljesedni!

      Úr Jézus Krisztus, Istenünk és Megváltónk, Te vagy az Egyház, Misztikus Tested feje. Tekints irgalmasan a mélységes nyomorúságra, amelynek Szent Anyaszentegyházunk ki van téve. A tanításbeli zűrzavar, az erkölcsi förtelem és a liturgikus visszaélések napjainkban soha nem látott méreteket öltöttek. “Pogányok foglalták el örökségedet, meggyalázták szent templomodat, és romba döntötték Jeruzsálemet” (Zsolt 79,1).

Az egyháziak akik elvesztették az igaz hitet, egy világi globalista napirend támogatóivá váltak, meg akarják változtatni a Te igazságaidat és parancsolataidat, az Egyház Isteni Konstitúcióit és az Apostoli Hagyományt!

Urunk, alázatos lélekkel és megtört szívvel kérünk téged, a Te Szeplőtelen Édesanyád érdemeiért, akadályozd meg, hogy az Egyház ellenségei a hiteles Katolikus Egyház felett aratott győzelmükön ujjongjanak, amelyet a “szinodalitás” álcája alatt bevezetett hamis egyházzal érnének el!

Mutasd meg hatalmadat Uram, és jöjj Egyházad segítségére mindenható erőddel. Mert ahol az Egyházban sok a bűn és a hitehagyás, ott a Te kegyelmed győzelme annál inkább bőséges lesz.

Szilárdan hisszük, hogy a pokol kapui nem vesznek erőt Egyházad felett. Ebben az órában, amikor szeretett Anyaszentegyházunk a Golgotát szenvedi megígérjük, hogy vele maradunk. Fogadd kegyesen belső és külső szenvedéseinket, amelyeket alázatosan ajánlunk fel Mária Szeplőtelen Szívével, az Egyház Anyjával egyesülve, saját bűneinkért és az Egyházon belüli szentségtörés és hitehagyás bűneiért való jóvátételként.

Uram, küldd el szent angyalaidat Szent Mihály arkangyal vezetésével, hogy hozzák el mennyei fényedet a pápának és a szinódus résztvevőinek, és hiúsítsák meg ellenségeid terveit!

Ó, Uram, tekints irgalmasan az Egyházban élő kicsinyekre, tekints a rejtekben lévő lelkekre, akik feláldozzák magukat az Egyházért, tekints az Egyház igaz gyermekeinek minden könnyére, sóhajára, könyörgésére, és Szűzanyád Szeplőtelen Szívének érdemei miatt kelj fel Uram, és adj nekünk szent papokat, akik Isten emberei! Könyörögve kérünk, add meg ezt nekünk!

Urunk bízunk benned! Adassék Neked minden tisztelet és dicsőség Szent Egyházadban! Te élsz és uralkodol az Atyával a Szentlélekkel egységben, Isten, mindörökkön örökké. Ámen.

2023. szeptember 29. (Szent Mihály arkangyal ünnepén)

+ Athanasius Schneider nyomán

3 p. 20 mp https://youtu.be/aDBjQmaIicI

A Fatimai Mária-jelenés (a rádióműsor ötödik része)

    Kedves Hallgatóim! A három fatimai titokról kell még szólnom! Az elsőt, a pokol látomását már részleteztem, most a II. Titkot, a Szeplőtelen Szív ígéretét és a világfelajánlást szeretném kifejteni!
     A fatimai titok második részében a Szent Szűz rámutat a pokoltól való megmenekülés leghatékonyabb módjára, az emberi lélek "biztonságba helyezésére", a Mária Szeplőtelen Szívének való felajánlás által.
A Szeplőtelen Szívvel kapcsolatos fatimai titkot (a felajánlást, az öt elsőszombatot és Mária Szívének nagy ígéretét) a Szűzanya, 1925. december 10-én Pontevedrában történt jelenése alkalmával fejtette ki teljesen, ahol Lúcia a dorottyás nővérek körében élt Spanyolországban:
– Leányom, nézd tövisekkel körülvett Szívemet. A hálátlan emberek káromlásukkal megsebzik. Legalább te vigasztalj és hozd tudomásukra ígéretemet, hogy a halál órájában mellettük állok az üdvösségre szükséges kegyelmekkel, akik öt hónapon keresztül minden első-szombaton meggyónnak, megáldoznak, a rózsafüzért elimádkozzák és 15 percet Szeplőtelen Szívemről, illetve a rózsafüzér titkairól elmélkedve velem töltenek, hogy ezáltal engeszteljenek.
     1926. február 15-én Lúcia nővérnek megjelent a gyermek Jézus (ennek helye Pontevedrában, fent) és megkérdezte tőle, hogy elterjesztette-e már Édesanyja tiszteletét. Lúcia megemlítette a gyóntató részéről felhozott nehézségeket és beszámolt arról, hogy bár a főnöknő kész terjeszteni a tiszteletet, a gyóntató atyának azonban fenntartásai voltak, miszerint a főnöknő egyedül nem sokra megy. Jézus erre a következőt válaszolta:
– Az igaz, hogy főnöknőd egyedül nem sokra megy, de kegyelmem segítségével mindent megtehet.
Lúcia nővér előterjesztette Jézusnak egyesek nehézségét a szombati gyónással kapcsolatban és azt kérte, hogy a gyónás legyen érvényes nyolc napig. Jézus ezt válaszolta:
– Igen, sőt hosszabb ideig is lehetséges. Feltéve, hogy a kegyelem állapotában vannak, amikor lelkükbe fogadnak és megvan az a szándékuk, hogy Mária Szeplőtelen Szívét engeszteljék.
     Lúcia megkérdezte: Jézusom, ha valaki elfelejti felindítani ezt a szándékot?
Jézus ezt válaszolta: – Ezt megtehetik a következő gyónásnál, amennyiben kihasználják a leendő első gyónási alkalmat.

     Az Isten október 13-án igazolta a látnokokat. A napcsoda rendkívüli látványa, a hit felelőseit és a híveket egyaránt meggyőzhette, ám sajnálatosan az emberek ennek ellenére felülbírálták a Szent Szüzet és éveken keresztül halogatták aprócska kéréseinek teljesítését.
Sőt, a népek újabb és újabb "üzenetek" feltételeit kezdték és kezdik megvalósítani, anélkül, hogy az Istenanya az Egyház által is hitelesített fatimai kérései már teljesültek volna részükről! Ugyan bizony, a napi gondjaikat-bajaikat felajánlják-e Jézus Szentséges és Mária Szeplőtelen Szívének engesztelésére? Mindenki naponta imádkozza-e a rózsafüzért? A hívő emberek felajánlották-e magukat és szeretteiket a Szeplőtelen Szívnek és megvalósultak-e az Elsőszombati engesztelő szentáldozások a szentmise utáni 15 percnyi máriás elmélkedéssel? Ezek elmulasztása vagy részleges volta természetesen nem maradt és nem maradhat következmények nélkül, amiként tapasztalhatjuk!
     Tudnunk kell, hogy a hiteles Mária-jelenések, egységes egészet képeznek, és a Szűzanya egyetlen újabb jelenésében sem írja felül megelőző felhívásait, különösen nem Szeplőtelen Szívének fatimai kéréseit!

Fatima ugyanis nem egy a Mária-jelenések közül, hanem a Mária-korszak engesztelő akcióprogramja, az eltévelyedett emberiség egyetlen Reménycsillaga!

A probléma abban áll, hogy sokak el vannak telve a legújabb üzenetektől, félreértve a Szeretetláng lényegét is, mely utóbbi épp a hitében elerőtlenedett és lanyha szívek engesztelésének hatékonyságát erősíti fel "kegyelmi hatásával"!

(Képen P. Kondor Lajos SVD könyve)

     Leszögezhetjük, hogy a fatimai kérések megvalósítása nem annyira Mária-tiszteleti gyakorlat, hanem egy tényleges és eredményt ígérő akcióprogram teljesítése a megtérés és az egész emberiség élhető jövője érdekében!
     E kérdésben annyi az egyházi tisztségviselők felelőssége, hogy a Szűzanya fatimai üzenetét kevéssé használták, használják fel az evangelizációban, olyannyira, hogy az első szombatokon máig is, alig történik említés Mária Szeplőtelen Szívének tiszteletéről, az elsőszombati engesztelés ígéreteiről!

     XII. Piusz pápa kiadatlan, kézzel írt beszámolója bizonyítja, hogy 1950. október 30-án és ezt követően még háromszor látott Napcsodát.
     A pápa megjegyzi, hogy a vatikáni kertben azokban a napokban látta a jelenséget, amikor Mária mennybevételének dogmáját készült kihirdetni és megerősítő jelnek tekintette.
     XII. Piusz adta meg a fatimai jelenések pápai jóváhagyását 1940-ben, majd 1942-ben az egész világot felajánlotta Mária Szeplőtelen Szívének, jóllehet, nem a világ összes püspökeivel és Oroszország külön megemlítése nélkül.
     Ez ugyan NEM a Fatimai Szűzanya pontos kérése szerint való volt, de kétségkívül megfordult a háború sora, melynek persze meg se lett volna szabad történnie, ha 1917-et követően, de legalább 1937 előtt teljesítették volna kérését!
‒ Húsz év volt rá!

Fatimai Szűzanya könyörögj érettünk
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen.

     1931. május 13-án a teljes portói püspöki kar elzarándokolt Fatimába és fölajánlották az országot Mária Szeplőtelen Szívének. E felajánlás a Szűzanya különleges oltalmának köszönhetően megmentette Portugáliát a II. világháború borzalmaitól. Hálából a portugál lányok és asszonyok arany ékszereikből és kb. 3000 drágakőből koronát készíttettek, amellyel XII. Pius pápa 1946: Masella bíboros-legátus által megkoronázta a kegyszobrot és elrendelte Máriának, mint a Világ Királynőjének ünnepét.
     1936 májusában a Fatimában összejött portugál püspökök ígéretet tettek arra, hogy ezen a helyen újra ülést tartanak, ha az ország megmenekül a fenyegetően közeli vörös veszélytől. (A spanyolországi kommunista forradalom és polgárháború ugyanis könnyen átterjedhetett volna a szomszédos országra.) Amikor a veszély meglepő módon elmúlt, a portugál püspökök 1938. május 13-án összejöttek Cova da Iriában és teljesítették ígéretüket, ünnepélyes hálaadó Szentmisét tartottak, ezáltal kifejezetten elismerték, hogy hazájuk megmenekülését a Szent Szűz csodálatos védelmének köszönhetik.
     Ekkor Portugáliát újból Mária Szeplőtelen Szívének ajánlották, amint azt már hét évvel korábban is tették.
Cova da Iriában Mons. Correia da Silva püspök megvásárolt egy kétszer akkora területet, mint a római Szent Péter tér (ennek közepén fakadt egy forrás, mely biztosította az építkezés vízellátását), és felépülhetett Portugália legnagyobb temploma. A Szent Szűz hívja és várja a zarándokokat. Mennek is sok millióan évről évre. Fatima joggal nevezhető a világ legnagyobb lelki központjának. Az Egyház Anyja azonban nem csupán hívja és várja az embereket, de küldi is valamennyit apostoli munkára. Megrendítő, hogy a Szent Szűz az emberi üdvösség és a világ jobb sorsa érdekében egészen kis dolgokat kér csupán, s ennek fejében olyan ígéretekkel ajándékoz meg, amelyek minden képzeletet felülmúlnak.

Léteznek szent álmok is

     Súlyos és nehéz hónapok teltek el kemény megpróbáltatásokban, nem utolsó sorban a hit és bizalom próbájaként. Egy neves asszony azt ajánlotta, hogy folytasson nagyobb propagandát a pompeji templom építése ügyében és forduljon a nápolyi katolikus újságokhoz! Az ötlet jónak tűnt, ám elkeserítő volt a főszerkesztő hozzáállása, aki végighallgatva a szándékot, a cikk megjelenéséért 100 lírát kért. Bartolo Longót hidegzuhanyként érte ez a "készséges" hozzáállás!
     Ezt követően még ez évben (1877) kinyomatta A Rózsafüzér Tizenöt Szombatja c. könyvet, mely augusztus 15-én jelent meg.
     "Hol már ember nem segíthet, a Te erőd nem törik meg!"‒ ebben az ima-mondatban bízott, és harmadnapra a dolgok visszájára fordultak egy grófnő álomlátása által!
     "Történt, hogy Mária Mennybevétele ünnepének másnapján (augusztus 16), az említett úrnő elzarándokolt az Ostoros Madonna kis kápolnájához. Miután félig kíváncsian, félig áhítattal kegyelmet kért önmaga és gyermekei számára. Adományokat adott, szentmisét fizetett be és nem mulasztotta el, hogy a Szűzanyának ajánlja a születőben lévő pompeji mű gondjait.
És íme, a rákövetkező éjszakán a következő szépséges álmot látta:Úgy tűnt neki, hogy már nem az Ostoros kápolnában van, ahol előző nap imádkozott, hanem az új és teljesen elkészült pompeji templomban, amely hatalmas volt és szép, s  kívülről meg volt világítva, mintha nagy ünnepre készülnének. Belül domonkos harmadrendi férfiak és nők sokaságát látta, miközben leereszkedett közéjük a Mennyország Királynője, de nem az Ostoros Madonna képben, hanem emberfeletti sugárzó szépségben. Oldalánál egy szépséges ifjú állt, kezében egy nagyon szép kötésű könyvvel, amelybe bele volt írva mindazon adományozók neve, akik rózsafüzéres Anyjuk templomának építéséhez hozzájárultak. Amikor ámulattal meglátta a saját nevét is, bátorságot merített, hogy elébe tárja minden gondját. A Madonna pedig szeretetteljes tekintettel ezt mondta:
‒ Végezzétek el a Tizenöt Szombatot és kegyelmet nyertek!
És amikor a grófnő változatlanul tovább sürgette a Szűzanyát, sorolva a félelmeit és szorongásait, Mária anyai tekintettel oldalra fordult, s megmutatta neki a pokol nyitott kapuját, megismételve szelíd intelmét:
‒ Látod ezt? Végezd el tehát a Tizenöt Szombatot és elegendő kegyelmet fogsz nyerni!"
Ezzel az álombéli látomás véget ért.

(A források felsorolását, lásd az első részben!)

Szent Mihály Arkangyal (szeptember 29.)

     A hagyományos római kalendáriumban Szent Mihály Arkangyalnak két ünnepe van; az egyik május 8-án, ami az arkangyal 495-ös megjelenéséről emlékezik meg Gargano hegyén, Apuliában. A másik szeptember 29-i főünnep pedig a Dedicatio sancti Michaelis Archangeli titulust viseli, azaz, a bazilika fölszentelésének évfordulós ünnepe. Tulajdonképpen egyik ünnep sem korlátozódik Szent Mihályra, hiszen a liturgikus szövegek egyértelműen a teljes angyali sereglet szolgálatáról beszélnek. Mindenesetre meg kell említenünk legalább a másik két főangyalt is – a többiekről nem is beszélve –, Szent Gábrielt (Isten hírvivőjét) és Szent Ráfáelt (Isten orvosát). De most Szent Mihállyal szeretnék bővebben foglalkozni! 
    A Szent Mihály imádság eredetével kapcsolatban valójában nincsenek tökéletesen megbízható források és a bizonytalanságot tovább növeli a tény, hogy idővel sok mende-monda alakult ki, járt szájról-szájra. Erről az Ephemerides Liturgicae római folyóirat egy hosszabb cikket közölt 1955-ben (V. LXIX, 54-60. old). A cikk 9-es számú lábjegyzete utal egy bizonyos Domenico Pechenino atya tanúságtételére, ami eredetileg a La Settimana del Clero egy 1947-es cikkében látott napvilágot. Pechenino atya XIII. Leó pontifikátusa alatt a pápa közvetlen munkatársaként dolgozott a Vatikánban.

     „Nem igazán emlékszem a pontos évszámra. Egy reggel a nagy pápa, XIII. Leó szokása szerint miséje befejeztével, hirtelen azt vettük észre, hogy a pápa fölemelte fejét és tekintete összpontosult valamire. Mozdulatlanul, pislogás nélkül bámult valamit. Arckifejezése borzalomról s félelemről árulkodott, és hirtelen elsápadt. Valami szokatlan és komoly dolog történt vele. Végül, magához térve, finoman, de határozottan jelt adott, majd fölállt. Saját irodája felé vette az utat, kísérete pedig izgatottan és aggódva követte, suttogván: ’Szentatyám, nem érzi jól magát? Szüksége van valamire?’ Erre azt válaszolta: ’Nem, Semmire!’ Körülbelül fél óra elteltével magához kérette a Szent Rítus Kongregáció titkárát, akinek kezébe nyomott egy papirost, és utasította, hogy azt nyomtassák ki és küldjék el a világon minden ordináriusnak. Mi volt azon a papíron? Az az ima, amit minden olvasott mise után recitálunk a hívekkel.”

 A pápa tehát rendeletet hozott arról, hogy minden Szentmise után – az egész világon –, MINDIG mondják el az általa írt Szent Mihály imát!!!

     Bár ennél többet megbízható forrásból nem tudhatunk meg, idővel elterjedt az a híresztelés, hogy a pápának látomása volt, amelyben az Isten átengedte a sátánnak a 20. századot, hogy próbára tegye az Egyházat. Bár az Egyház 20. századi történelme és az ima szövege (a hosszabb változatban) ezt alátámasztani látszik, XIII. Leó látomásának ezen értelmezése az marad, ami, melyet megnyugtatóan igazolni nem lehet.
Azt mindenesetre kevesen tudják, hogy a rövid Szent Mihály imán túl (amit II. Vatikáni Zsinat előtti olvasott misék után volt kötelező elimádkozni), XIII. Leó egyúttal megfogalmazott egy új exorcizmust is, amit beillesztett a Római Rituálé imái közé. A pápa nyomatékosan kérte a püspököket és papokat, hogy gyakran végezzék el ezt az exorcizmust egyházmegyéjükben és plébániáikon, amint azt maga is tette akár napjában többször is.

     Itt most közlöm az egyszerű nép által is napjában többször mondható imát, mely pápai áldással van ellátva és különösen hathatós!  Ajánlom mindazok figyelmébe, akik maguk-, szeretteik-, az Egyház és hazájuk sorsát őszintén szívükön viselik!

 FORRÁS nyomán.

Szent Mihály arkangyal védelmezz minket a küzdelemben!

A sátán gonosz kísértései ellen légy oltalmunk!

Esedezve kérjük, parancsoljon neki az Isten!

Te pedig, mennyei seregek vezére, a sátánt és a többi gonosz szellemet,

kik a lelkek vesztére körül járnak a világban,

Isten erejével taszítsd vissza a kárhozat helyére!

Amen. 

     Amikor 1917-ben a fatimai események lezajlottak, még nem lehetett sejteni sem az üzenetek világtörténelmi jelentőségét, sem azt, hogy a helyszín a világ egyik legnagyobb szentélye lesz, annak ellenére, hogy a hatóságok mindenféle módon, tűzzel-vassal és robbantással is próbálta megakadályozni!
     A szabadgondolkodást és demokráciát hangoztató portugál liberális államhatalom – költséget nem kímélve –, 1920. május 13-án katonaságot, tüzérséget és lovasságot vezényelt Cova da Iriába és tömegbelövetés fenyegetésével próbálta elzavarni a zarándokokat.
Isten ügyét azonban nem lehet meg-akadályozni! Az Egyház részéről héttagú vizsgálóbizottság alakult, mely 1929. április 14-re fejezte be munkáját.
     A fatimai jelenések és a Napcsoda hiteles voltának elismerése nyolc évet vett igénybe és ennek során Lúcia nő-vért többször kihallgatták. Végeredményként a jelenéseket hitelesnek fogadták el. A leiriai püspök, José Alves Correia da Silva, 1930. október 13-i pásztorlevelében a következőket tette közzé:
     „Az itt bemutatott és további vizsgálatok tekintetében, melyekre itt hely szűke miatt tovább nem térünk ki, a Szentlélek segítségül hívásával és az Istenanya oltalmában bízva, valamint egyházmegyénk tiszteletreméltó tanácsadóinak meghallgatása után így határoztunk:
a) hitelesnek nyilvánítjuk a gyermekek látomásait, melyek május 13. és október 13. között egyházmegyénk területén, Fatimában, a Cova da Iriában történtek;
b) hivatalosan jóváhagyjuk a fatimai Szűz tiszteletét.“
     Csak halkan jegyezzük meg, hogy a fatimai üzenetet nem csupán elis-merni kellett volna, hanem rövid időn belül TELJESÍTENI!!!
     A dolgok lassú intézése vagy egyéb okok miatt a kérés teljesítése elkésett. XII. Piusz pápa csak 1942. október 31-én végezte el a felajánlást. De ekkor már valóban késő volt. Az eredmény pedig a negyvenéves bolsevizmus, és annak minden következménye...

     De valójában, hogyan is fejeződtek be az október 13-i rendkívüli történések? Nos, néhány tekintetben a népre jellemző módon! Az események végére ugyanis Lúciának alaposan lenyirbálták hosszú haját "emlékbe", és a kis Jácintát egy katonának kellett kimentenie a tömegből!
     Amikor a rendkívüli jelenségek megszűntek, a tömeg lelkesedése leírhatatlan módon fokozódott. Mindenki a látnokokhoz törtetett, akikről most kiderült, hogy igazat mondtak. Mindenki látni, érinteni, kérdezni akarta őket...
Jácinta a félelemtől és az élmények hatására sírni kezdett. Egy derék katona a karjába vette és a szüleihez vitte. Ferenc vidám volt, bátran utat tört magának a tömegben. Lúcia a figyelem középpontjába került és azon vette észre magát, hogy valakinek a vállán ül, ám az illető nem látva hova lép, megbotlott és elesett, ám a kislányt máris más karok kapták fel.
     Végre valahogy hazakerültek. „Jól emlékszem – írta Lúcia –, hogy aznap hosszú copfom nélkül értem haza, amiért Anyám haragos volt, látva hogy rövidebb a hajam, mint Ferencé, plusz a kendőm is eltűnt.”
Százak zaklatták őket a következő napokban, még éjfél után is. A kéréseknek és kérdéseknek nem akart vége szakadni. Ez így ment hetekig, hónapokig.
     A számtalan és olykor nem is jószándékú látogató már terhére volt a gyermekeknek és a családnak. Visconde de Montelo újságíró csak igen nehezen jutott be Martóék házába, hogy még aznap este kikérdezze a gyermekeket. Ez a Feljegyzés hála Istennek, fennmaradt!

Bármerre jársz, bárhol is állsz,

mondj el egy Üdvözlégyet, 

mert lehet, hogy ott még senki sem imádkozott!

 Légy te az első!

     A zuhogó eső és a csúszós sártenger ellenére óriási tömeg gyülekezett esernyőkkel a tölgybokor helyén augusztusban állított díszkapu körül. (Csak megjegyzem, hogy a tölgybokrot ugyanis addigra már széthordták az emberek, relikviaként!) Tekintve, hogy a csoda eseménye meg volt hirdetve, igen sok újságíró is jelen volt, nem másért, hogy a csúfos kudarcról fényképes beszámolót adhassanak lapjaiknak!)
     Amikor a három kis pásztor érzékelte a Szűzanya jövetelének jeleit, Lúcia odaszólt a tömegnek, hogy csukják be az ernyőket. Mindezt annak ellenére, hogy az eső – addig legalább is – reménytelenül zuhogott, ekkor azonban hirtelen elállt.
     A Szent Szűz ekkor elmondta kívánságát:
– Szeretném, ha itt kápolnát építenének tiszteletemre. A Rózsafüzér Királynője vagyok. Imádkozzátok továbbra is mindennap a rózsafüzért. A háborúnak vége lesz és a katonák hamarosan hazatérnek.
     Utolsó szavai ezek voltak:
– Ne bántsák meg többé Istent, hiszen már annyira megbántották! 
     Ezt követően a Boldogasszony kitárta karjait és mintegy szétszórta velük a nap sugarait, s ekkor kezdődött a tíz percig tartó napcsoda.
     Egy szemtanú tanúsága (részlet):
„Nem vagyok képes leírni, amit akkor láttam és átéltem. A Napra meredtem, sápadtnak tűnt, megszokott vakító fénye nélkül, olyan volt, mint egy forgó hógömb, majd hirtelen úgy látszott, hogy cikk-cakkban lefelé tart és azzal fenyeget, hogy a Földre zuhan. Rémületemben szaladtam és el akartam bújni az emberek mögött. Mindenki sírt és a világ végét várta – írja a szemtanú. Mellettem egy ateista állt, aki délelőtt még gúnyolta azokat az embereket, akik azért mennek Fatimába, hogy három gyermeket lássanak. Amikor a csoda alatt ránéztem: mereven, tágra nyílt, csodálkozó szemmel figyelte a Napot; azután láttam, hogy tetőtől talpig reszket; végül karját az ég felé tárva térdre borult, mit sem törődve a sárral és felkiáltott: A Madonna! A Madonna! Mást nem tudott mondani, mert fohászokat nem ismert. Közben az emberek tovább kiabáltak és siratták bűneiket...
A napjelenség hosszú percei alatt a tárgyak a szivárvány színeiben tündököltek... Ahogy láttuk egymást, mindenkinek más színe volt: kék, sárga, piros és így tovább. Mindezek a különös események fokozták a nép félelmét. Kb. 10 perc múlva a Nap visszatért helyére, olyan módon, ahogy elhagyta azt, sápadtan és ragyogás nélkül. Amikor az emberek felfogták, hogy elmúlt a veszély, ragyogtak az örömtől. Egy szívvel és egy lélekkel kiabálták: Csoda, csoda! Dicsértessék a Miasszonyunk, Szent Fiával!”

(Mangalore, Szent József Szeminárium Ignacio Lourenro Pereira szemtanú 1931. július 13.)

     A korabeli liberális sajtó hosszas cikkekben foglalkozott a fatimai csoda részleteivel, reális tudósításokban. Többen fényképeket is közöltek az eseményről, az imádkozó tömegről, jóllehet néhány tanúságtevő újságíró és főszerkesztő az állását vesztette ezért!
     De halljunk néhány beszámoló-részletet a korabeli újságokból:
„Az emberek döbbenten nézték, hogy a Nap megrázkódik, majd gyors és hihetetlen mozgásba kezdett, a kozmikus törvényeknek ellentmondó módon egyszerre csak a Nap zuhanni kezdett a Föld felé, úgyhogy néhány pillanatig ijedtség lett úrrá a tömegen – írta az O Sécolo-ban Avelino de Almeida, az az újságíró, aki Portugália akkori legnagyobb kormánypárti és egyházellenes újságában addig gúnyolódó cikkeket írt a fatimai eseményekről. ‒ Majd így folytatja: Az eső elállt. Legalább 70 ezren voltak tanúi az eseménynek. A Nap forgása, színeváltozása, zuhanása megdöbbentette az embereket és a hatalmas tömeg a csodálatos esemény láttára térdre esett és a katolikus imádságokat mondta mindenki. Az öröm, a hála és bűnbánat könnyei folytak a szemekből. A tömeg döbbenten észlelte, hogy ruházatuk, amely addig vizes és sáros volt, teljesen száraz lett és a sárnyomok is eltűntek róla.”
     A fatimai Mária-jelenés megdöbbentő igazolása volt a több tízezer ember – köztük fotósok, újságírók, szkeptikusok, szocialisták és ateisták – szeme láttára történt napcsoda, de halljunk még egy idézetet az Ordem című lapból:
„A Nap, amelyet hol bíbor, hol sárga vagy mélyvörös láng övezett, hihetetlen gyors, forgó mozgást végzett, s közben időnként úgy látszott, mintha leesne az égről és a Föld felé zuhanna, hatalmas hőséget sugározva” – tudósított a lapban Dr. Domingos Pinto Coelho. És ami nyomatékos súllyal bírt, hasonlóképp írta le az eseményt Dr. Almeida Garrett, a Coimbrai Egyetem természettudós professzora is.
     Mint rendszerint minden csodánál, természetesen itt sem maradtak el az eseményt természetes okokkal magyarázó vagy eljelentékteleníteni próbáló, „tudományos” ellenvetések.
Előre kell bocsátani, hogy a tömegpszichózis lehetősége kizárt (melyet valószínűtlenebbé tesz pl., hogy a napcsodának a Cova da Iriától 18 km-re is voltak szemtanúi). Másrészt kizárható a szoláris vagy meteorológiai jelenség is, mert ezesetben az egész ország területén mutatkozott volna, mi több, hogyan kerülte el számtalan obszervatórium és csillagász figyelmét? Nem állja meg a helyét a szemészeti retinális káprázat magyarázata sem, hiszen ez egyszerre több tízezer ember esetében és azonos tünetekkel, teljesen kizártnak mondható!
Ráadásul a szemtanúk egyöntetűen kiemelték, hogy a Nap fénye nem volt erős. A leírások szerint is „bágyadtan világított és nem bántotta a szemet, halványszürkés fény ölelte körül, és különféle színű fénycsóvákat lövellt". Márpedig, káprázatot és retinális utóképeket csak az erős fényhatás idéz elő, de az se mindenkinél ugyanazt! Az előzőknél vadabb teória volt a "szaharai eredetű porfelhő" magyarázata, amely érdekesmód sehol máshol, csak ott mutatkozott volna meg!
     Kétséget kizáróan megállapíthatjuk, hogy a Napcsoda eseménye természetfeletti volt, amellyel Isten rányomta a hitelesség bélyegét a fatimai eseményekre!
Érdekes, hogy miközben a nép a napcsodát szemlélte, a látnokoknak a Szentcsalád, a Fájdalmas Anya, majd végül a Kármelhegyi Boldogasszony jelent meg.
     Elgondolkodtató, hogy a Kármelhegyi Szűzanya, vagy a reá való utalás több Mária-jelenésben is "végső" hangsúlyt kap. Így például Lourdesben július 16-án, kármel ünnepén volt az utolsó jelenés! A Szeretetláng üzenetében 1981-82-ben azt kérte a Szűzanya Erzsébet asszonytól, hogy újuljon meg a Kármelita Rend Magyarországon ‒ akkor, az Egyház elnyomása miatt ‒ egyenlőre a harmadrendi formájában! A fenti sorrendiségek, feltételezhetően az idők végének sorrendiségét jelölik.

A Fatimai Mária-jelenés (a rádióadásban a 4. rész)

     Kedves Hallgatóim! A Szűzanya hatodik fatimai jelenését az irodalom 'OKTÓBER 13' címszó alatt írja le. Ekkor történt ugyanis a híres Fatimai

Napcsoda. Aznap igen borús, esős volt az idő. A helyi plébános (José Aparicio +1966), akinek még mindig erős fenntartásai voltak az események valódiságát illetően, utoljára még kihallgatta Lúciát. Paposan egyre csak hajtogatta, hogy – miért megy annyi ember arra a magányos helyre imádkozni, amikor az Élő Isten, oltáraink lakója az Oltáriszentségben magára marad a tabernákulumban? Mire való a sok pénz, amelyet minden rendeltetés nélkül egy tölgybokornál hagynak, amikor az építkezés alatt álló templomát pénzhiány miatt nem tudja befejezni? ‒ És tegyük hozzá, hogy teljesen igaza volt!
Két dolgot hagyott figyelmen kívül: azt, hogy a Szentlélek szele ott fú, ahol akar, és hogy esetleg az Egyház Anyja most kivételesen nem egy kicsiny templom időbeli rendbehozását tűzte ki  céljául ‒ mely később világhírűvé válhatott ‒, hanem a Világegyház oltalmazását, megakadályozandó a lelkek tömeges elkárhozását!

(Alább lásd a régi fatimai és az új Cova da Iria-i templomot!)

A jelet pedig – melyet, mint plébános joggal elvárhatott ‒, ezen a napon minden kétséget kizáróan megkapta!

     Történetünkben eljutottunk az ötödik jelenés dátumához, szeptember 13-ához.
     Lúcia visszaemlékezéséből: Amikor közeledett az óra, Jácintával és Ferenccel keresztül mentünk a nagy tömegen. Alig tudtunk előrehaladni. Az utak tele voltak emberekkel, mindenki minket akart látni és velünk akart beszélni.
Nem volt bennük tartózkodás. Sok ember, még előkelő hölgyek és urak is, keresztülfurakodtak a tömegen, térdre estek előttünk és kértek, hogy ajánljuk szándékukat a Szűzanyának. Mások, akik nem tudtak közel kerülni hozzánk, messziről kiáltották: «Az Isten szerelmére, kérjétek a Szűzanyát, gyógyítsa meg nyomorék fiamat!» Egy másik: «Gyógyítsa meg a vak gyermekemet!» Ismét másik: «És az enyémet is, aki süket!» «Segítse haza férjemet és fiamat a háborúból!» stb. Ott megmutatkozott a szegény emberiség minden nyomorúsága. Néhány férfi segítségével folytathattuk utunkat tovább, akik a tömegen keresztül utat nyitottak.
     A Szűzanya jöttét a korábbi jelenésekhez hasonlóan a légkörben lejátszódó jelek egész sora előzte meg. A tömeg számát 25 ezerre vagy ennél is többre becsülték: a Nap fénye olyan gyenge lett, hogy lehetett látni a csillagokat; közben, valamiféle csillogó virágsziromeső, vagy hópehelyzápor hullott, amely azonban, mielőtt a földre ért volna, eltűnt; a jelenlevők különösen egy világító golyóra lettek figyelmesek, amely keletről nyugat felé, a jelenés végén pedig ellenkező irányba haladt.

     Szokásos módon a látnokok először a fényjelet, majd a Szűzanyát pillantották meg a tölgybokor felett:
– Mit kíván? ‒ kérdezte Lúcia.
– Azt kívánom, hogy gyertek ide október 13-án és továbbra is imádkozzátok a rózsafüzért, hogy kieszközöljétek a háború végét! Az utolsó napon eljön Szent József is a Gyermek Jézussal, hogy békét adjon a világnak és a mi Urunk megáldja a népet. Isten meg van elégedve áldozataitokkal, de nem akarja, hogy a kötéllel aludjatok. Csak napközben viseljétek!
– Többen kértek, hogy tolmácsoljam kérésüket: néhány beteg és egy süketnéma meggyógyítását.
– Igen, egyesek meg fognak gyógyulni, mások nem. Októberben fogom művelni a csodát, hogy mindenki higgyen – és szokás szerint fölemelkedett és eltűnt.

     (Megjegyzés: A pokol víziójának rettenetes élménye még súlyosabb vezeklésre indította a három gyermeket. Az élmény különösen a kis Jácintára volt nagy hatással, aki csaknem halálra vezekelte magát a ,,szegény bűnösök” megmentéséért. A látnokok olykor napokig nem ettek, nem ittak.
Mindehhez hozzájárult az emberek értetlen kíváncsiskodása, a gyermekek zaklatása, fenyegetése, üldözése, börtönbe zárása. Megrendítő volt, hogy maga a Szent Szűz tiltotta meg a gyermekeknek, hogy éjszakára is vastag kötelet viseljenek vezeklésként, amitől gyakran nem tudtak aludni, így olykor egész éjszaka ébren maradtak. A Szűzanya legfeljebb nappalra engedte a viselését.)

Fatimai Szűzanya könyörögj érettünk
és áraszd szeretetlángod kegyelmi hatását az egész emberiségre! Amen

2023. 09. 24 - Vasárnap

0.00 Ismétlések, Képújság 7.20 Belső Gerinctorna – Benvin Sebastian atyával 7.40 Életvezetés – A nevelés az élet szolgálata – Uzsalyné Dr. Pécsi Rita előadása (ism.) 9.30 Imaszándék-fogadás – élő – 06-1-704-4444 10.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 11.30 Zsolozsma 12.00 Ferenc pápa üzenete Rómából 12.20 Budai hét 12.35 Imamaraton - Lourdes-i Szűzanya kegyhely – Mianmar 13.20 Szentségimádás 14.00 Lélekemelő Károly atyával 15.00 Irgalmasság órája 15.30 Gyereksarok 16.00 Élet az egyházban – Általános kihallgatás Rómából (ism.) 17.00 Szentmise – Gazdagrét, Szent Angyalok-templom 18.30 Zsolozsma 19.00 Beszéljük meg! (ism.) 20.30 Szeretetláng (ism.) 20.45 Budai hét 21.00 Mária köszöntő 21.30 Lelkesít-Ő (ism.) 22.30 Zsolozsma 22.45 Montserrat jezsuita beszélgetések (ism.) 23.15 Szeretetláng (ism.) 23.30 Képújság

     Kedves Olvasóim! Felhívom szíves figyelmüket, hogy az Apostol TV a hétköznap reggel 8 órai Szentmise előtt 1-1 néhány perces "máriás" klipemet játssza le. Rövidebb videóim (külön nem jelzett időpontokban) napközben is adásba kerülnek! A műsorújságban "Szeretetláng" cím alatt a legalább 15 perces műsoraimat jelölik!

Az Apostol tévének a hét minden napján 24 órás adása van! Én csupán azt a műsorközeget ismertetem, melyben a videóm szerepel! A teljes műsorrend figyelemmel kísérhető:

https://port.hu/csatorna/tv/apostol-tv/tvchannel-371?date=ma
Külön felhívom a Mária Rádió kedves régi hallgatóinak figyelmét, akik évek óta hiányolják a máriás műsoraimat, hogy ezúttal ugyanazokat az előadásokat, vagy újabbakat videóként nézhetik meg az Apostol tévében! Aki nem tudja tévékészülékén fogni, az elérheti az interneten:

https://www.apostoltv.hu/
Az Apostol TV közhasznú missziós televízió, mely támogatásból tartja fenn magát. Ajánlja másoknak is az Apostol TV műsorait, mert ezzel is apostolkodik!

Tisztelettel: a Hajnal Szép Sugara blog szerkesztője

Számlaszám: 11712004-20338211
APOSTOLMÉDIA KÖZHASZNÚ ALAPÍTVÁNY

A negyedik jelenés, augusztus 19-én
     A negyedik jelenés idejére már kb. ötezren gyűltek össze a Cova da Iria lejtőjén, de augusztus 13-án a Szűzanyával való találkozás elmaradt. A látnokokat ugyanis a Querem-i körzetvezető csalárd módon börtönbe szállíttatta, ahol fenyegetésével ki akarta kikényszeríteni belőlük a titkot. (A képen a körzetvezető Artur de Oliveira Santos)
     A három egyszerű pásztorgyermeket e szavakkal fogadta a rendőrparancsnok:
"Na gyerekek, mondjátok el a titkot és már haza is szállíttatlak bennetek a szüleitekhez. Ha azonban makacskodtok, akkor a szomszéd szobában fortyogó üst, tűzforró olajában sütnek meg benneteket egyenként!"

– Tehát akkor tőled, mint a legidősebbtől, halljam azt a titkot, amit az a Hölgy rátok bízott! Lúcia azonban így felelt: Inkább a halált választom, mintsem megszegjem az ígéretemet!

– Na akkor vigyék és dobják az üstbe – szólt a parancsnok a beosztottjának.
     Jácinta utána szólt nénjének: "Találkozunk a mennyben Lúcia!"
    Most következett a két kisebb, azonban ők is hősiesen vállalták a kínszenvedés borzalmát is, de a Szűzanyának tett ígéretüket meg nem szegték!
Egyenként átvitték őket is a másik szobába, ahol nagy örömmel ölelték át egymást!
Ezzel azonban nem ért véget a megpróbáltatásuk, mert lekísérték őket a börtönbe, belökve őket mogorva férfi rabok közé.
     Jácinta egy idő után az ablakhoz ment és csendben folytak a könnyei,
annyira vágyódott édesanyja után. Lúcia odament, megvigasztalta és azt javasolta, hogy imádkozzák a rózsafüzért!
– Jaj de jó – mondta Jácinta – ezt is felajánlhatjuk az Elrejtőzött Jézusnak a bűnösök megtéréséért!
Ekkor egy fali szögre akasztották egyikük rózsafüzérét és letérdelve, hangosan imádkozták. A körülöttük lévő rabok szép sorjában szintén letérdeltek és ők is együtt imádkoztak a kis mártírokkal!
     De aznap 13-a lévén, mi történt eközben a Cova da Iriában?
A helyszínre gyűltek tanúsága szerint a szokott időben az Iria-i tölgybokornál mennydörgést lehetett hallani, amit villámlás követett. A jelenlevők a tölgybokor felett egy kis fehér felhőt láttak. Észrevették, hogy az emberek arca és ruhája, a fák és a talaj elszíneződtek. (Alábbi kép, az azóta már lebontott börtön épülete)

     (Megjegyzés: A börtönben, Lúcia szerint egy éjszakát és egy nappalt tartózkodtak. Feltehetően 14-e délután szabadultak, így a jelenés másnap, augusztus 15-én lehetett, mindazáltal egyes szakértők 17-re helyezik, míg a népi emlékezet ezt vasárnapra, 19-re teszi. Én azt a dátumot jegyzem, amelyik kőbe van vésve az emlékhelyen, vagyis az augusztus 19-ét!)
     Tehát, augusztus 19-én Lúcia Ferenccel és egy másik unokafivérével (nagybátyja földjén) Valinhos nevű helyen tartózkodott, amikor délután négy óra tájban a légkörben ugyanolyan változások mentek végbe, mint amilyenek Cova da Iriában jelezték a Szűzanya érkezését: friss szellő támadt, a nap elsötétült. Lúcia, aki észrevette, hogy valami természetfeletti van készülőben, gyorsan hívatta Jácintát, és ő időben meg is érkezett. A Szent Szűz – akinek jöttét ugyanúgy, mint máskor – fényjel jelezte.
– Mit kíván? – kérdezte Lúcia.
– Azt, hogy a következő hónap 13-án is gyertek Cova da Iriába és továbbra is imádkozzátok naponta a rózsafüzért. Az utolsó hónapban csodát művelek, hogy mindenki higgyen.
– Mit csináljunk a pénzzel, amit az emberek Cova da Iriában hagynak?
– Csináltassanak két hord-állványt! Egyiket te fogod vinni Jácintával és két fehér ruhás lánnyal, a másikat pedig Ferenc három fiúval. Az állványokon hagyott pénz Rózsafüzér Királynőjének ünnepére legyen, a maradék a kápolnára, amelyet majd építenek.
– Kérem, gyógyítson meg néhány beteget!
– Igen, az év folyamán néhányat meg fogok gyógyítani.
     Ekkor a Szűzanya arca még szomorúbb lett. Újra kérte, hogy gyakorolják az önmegtagadást, majd végül néhány praktikus útmutatás után ezeket mondta:
,,Imádkozzatok sokat, nagyon sokat és hozzatok áldozatot a bűnösökért, mert sok lélek a pokolba kerül, mivel nincs, aki áldozatot hozzon és imádkozzon értük!”
     Megrendítő szavak! Nagyon fontos lenne tudatosítani MINDEN EMBERBEN, hogy a Boldogasszony vállalkozó lelkületű fiainak és leányainak közreműködését, segítségét kéri, hogy megmentse gyermekeit az örök boldogság számára. Ebben a segélykérő felszólításban fogalmazódik meg a Mária-korszak és a Szent Szűz tevékenységének célja és értelme, az egész világra kiterjedő engesztelés meghirdetése és megszervezése, hogy senki se kárhozzon el.

     Az augusztus 19-i jelenés helyén (Valinhos) egy kis máriás-kápolna épült, melynek alapkövébe el van helyezve Szent István királyunk felajánlása!

(Ezt az információt, Kondor Lajos SVD atya mondta személyesen!)

Szeptember 23.
     Szent Pio atya stigmatizált kapucinus szerzetes (1887–1968) nevéhez számos különleges esemény fűződik. 1999-ben boldoggá, 2002-ben szentté avatták.
Magam, mint e blog szerkesztője könyvet is írtam róla "Az üdvözítő szeretet megsebzettje" címmel, mely kis példányban két kiadásban megjelent (ld. lent). Van benne egy rész (Magyarország egy kalitka...), melyet már minden fórumon idéznek (a Magyar Kurír is), sőt már a kávézó falára is kitesznek, de sehol sem hivatkoznak a forrásra, mely egyedül az én könyvem!
     Az alábbiakban részletet közlök a II. kiadás kéziratából, melyet anyagi forrás hiányában nem tudok kiadni!
     ...De mit tudhatott Pio atya Magyarországról? Hihetjük, hogy talán a múltat és jövendőt!
Ezt példázza egy magyar főpappal történt elgondolkoztató eset is. Miután az eminenciásnak sikerült rövid beszélgetésbe keveredni páter Pioval, még egy utolsó kérdést akart feltenni neki, de az atya nem engedte neki kimondani, ám a fel nem tett kérdésre mégis válaszolt! Elkérte a főpap szentolvasóját és az asztalon, minden szó nélkül kirajzolta a rózsafüzérrel Nagy-Magyarország körvonalát.
Egy alkalommal állítólag azt nyilatkozta Szent Pio atyánk, hogy „irigyli a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre!" Mástól még azt is hallottam, miszerint „kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak s bizony helyes lenne fokozottabban kérniük hathatós oltalmát országukra!” ‒ Nem hihetetlen, vagy mégis?!
Az viszont igazolt valóság, hogy Pio atya bilokációban meglátogatta börtönében Mindszenty hercegprímásunkat! De hogyan is?
Padre Pio szenttéavatási eljárásának aktáit tartalmazó ún. 'Positio' második kötetében a szent szerzetes életének különleges epizódját tárta fel civil munkatársa, Angelo Battisti, aki a boldoggáavatási eljárásban tanúvallomást tett a szent kapucinus életszentségének különböző megnyilvánulásairól: „Pio atya mindent tudott mindenkiről, számára nem léteztek fizikai távolságok; mindent Istenben látott” – áll a tanúvallomásában. A 'Positio' 2. kötetének 1638. oldalán olvasható tanúságtételben szó esik Pio atya többek által leírt különleges isteni ajándékáról, a bilokációról is, vagyis hogy egyszerre két helyen is jelen tudott lenni.
A visszaemlékezésben az áll, hogy amikor Mindszenty bíborost bebörtönözték, Pio atya egy reggel a szentmise kellékeivel együtt megjelent a bíboros cellájában. A két pap együtt bemutatta a Szentmisét, utána együtt imádkoztak és beszélgettek egymással, majd Pio atya ahogyan érkezett, el is távozott. Angelo Battisti évekig nem merte megkérdezni Pio atyától, valóban megtörtént-e az eset.
Végül 1965 márciusában egy este, miután befejezte beszámolóját a kórház aznapi munkájáról, mégis rákérdezett: Atyám, Mindszenty bíboros felismerte önt? – „Mit képzelsz, láttuk egymást, beszélgettünk és gondolod, hogy nem ismert föl?” – felelte Pio atya, aki letartóztatásától kezdve segítette Mindszenty bíborost és így figyelmeztette munkatársát: „Ne feledkezz el imádkozni ezért a nagy hitvallóért, aki annyit szenvedett az Egyházért” – idézi a vatikáni dokumentum. (Magyar Kurír 2009. 06. 22.)
P. Pio bizonyára tudhatott népünk különleges meghívásáról és arról, hogy az emberiség történelmének nem volt egyetlen más olyan királyi dinasztiája sem ‒ mint az Árpád-ház ‒, amely annyi kiváló szentet adott volna a Világegyháznak! Köztük Szent Erzsébetet – a szolgáló szeretet szentjét ‒, akinek színes üvegablaka ma is a kapucinus öregtemplom szentélyére néz. A híveknek jobbra, ott ahol Pio atya ötven évig misézett. Hányszor nézhetett rá és hányszor néztek egymásra?! Az pedig, hogy imádkozott-e Pio atya hazánkért, aligha kétséges, hiszen nem csak mélységes Mária-tisztelő volt, de ő említette azt a „Madárkát”, amely ezernyi „kelepce” ellenére is készül világraszóló röptére! Így, remélhetőleg az „istentelenség jeges kövületéből” hazánk – MÁRIA ORSZÁGA –, újra a szívet-lelket melengető isteni kegyelmek továbbítója lesz ‒ Királynője ‒ Szűz Mária által, az egész emberiség javára!
Szent Pio atya fentebb sorolt megnyilatkozásainak egy része dokumentált, más kijelentései viszont csak a szájhagyomány alapján maradtak fenn. Ez a bizonyos „Magyarország egy kalitka” jó hasonlat lehet a magyar „géniuszra”, de hitelessége kérdőjeles – olyannyira –, hogy a magyar kapucinusok írásban kérdezték meg a San Giovanni Rotondó-i levéltárukat a kijelentés felől. A válasz egyértelmű volt: szentünk ilyet soha nem írt le és erre való utalást sem találtak! Ehhez persze hozzá tehetjük, hogy amit nem írt le, azt még mondhatta, sőt tehette is, hiszen a fennen említett Mindszenty látogatás sincs Padre Pio által lejegyezve! ‒ A forrás? ‒ Nos, e könyv szerkesztője személyesen ismerte a kiváltságolt Thirring Éva asszonyt, akinek megbízhatóságához nem fér kétség! Sokat fordított Rómában a magyar látogatók beadványainak ügyében, a szentszéki magyar ügyvivő Mester István pápai prelátus megbízásából.

Szent Pio atya, könyörögj érettünk és Édes Magyar Hazánkért!