„Jámbor legenda?”
Sajnos, az „angyali tranzitus” valósága sok egyházi tisztségviselőben is kétségeket ébresztett. De lehet, hogy csupán a protestánsok szkepticizmusának kívántak megfelelni az „ökumené” jegyében!
A lényeg, hogy már a II. Vatikáni Zsinat előtt, 1961-ben megjelent egy dekrétum a liturgikus ünnepek újjárendezéséről, melyet Gaietan bíboros írt alá 1961. február 14-én. Azon ünnepek között, melyeket töröltek a Római Liturgikus Naptárból, a Szent Háznak „Loretóba való átvitelének” ünnepe is beletartozott.
Mellesleg ugyanekkor törölték el sok neves szenttel együtt Szent Filoména és Szent György ünnepét is. A hivatalos megokolás így hangzik: „Nem a kultuszt, vagy a szent történetben való hitet törölték el, hanem csak az ünnepeket.” – Ez volt a megfontolt jó szándék!
Ámde a valóság azonban másképp néz ki!
A döntéssel a Loretó-i nagy csodát, a Ház áthozatalát, az angyali tranzitust (illetve jónéhány szent létezését) megfosztották történelmi alapjaitól, és a jámbor legendák körébe utalták. Így aztán ennek köszönhetően minden, ami Loretóval összefüggött, folyamatosan kezdett eltűnni a hívő nép gondolatvilágából, aminek köszönhetően a legtöbb katolikus már nem tud mit kezdeni a „loreto” fogalommal, és ez az 1961-es döntés gyümölcse! Most akkor mit lehet erre mondani? Márpedig az egyház nem növekszik és nem virágzik, ha rejtett gyökerei nem nyúlnak vissza a názáreti otthonba. Mert a Názáreti Ház a családegyház példája, akár a munka, akár a lélek benső csendessége tekintetében!
Apropó, a Loretói Litániáról!
A legrégebbi formája a XII. század végétől ismeretes egy párizsi lejegyzés nyomán.1601-ben VIII. Kelemen pápa az akkor ismert mintegy 60 litániából csak kettőt engedélyezett: a Mindenszentek Litániáját, és Szűz Mária Loretói Litániáját!
(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)