Magyarok a Loretói Mária-tisztelet terjesztésében 2
Meg kell említenünk II. Ferdinánd királyunkat, aki már fiatalon elzarándokolt Loretóba, és eljegyezte szívét a Loretói Boldogasszonnyal. Felesége 1627-ben fölállíttatja a bécsi ágostonos templomban a Loretói Ház, a Domus Lauretana mását. Ettől az példától ösztönözve a birodalom magyar, cseh, osztrák főnemessége szinte versengve építtette a „Loretói” kápolnákat.
Így a Czobor-család Holicson és Sasváron, Nádasdy Ferenc Loretomban, Pálffy Pál Malaczkán, Eszterházy Pál Kismartonban, a Drugeth-család Homonnán, Sennyey püspök Szombathelyen, a Héderváryak Héderváron, a Löwenberg-család Teplicskán. A föntebbiekből az is érthető, hogy alig van jezsuita templom, ahol ne találnánk loretói kápolnát, így például a budavári Koronázó Főtemplomban, amely hosszú ideig az ő kezükben volt, vagy a vízivárosi Szent Anna templomban, továbbá Székesfehérváron (ma ciszterci-templom). Szinte természetszerűleg a többi szerzetesrend is követte a bensőséges Mária-tisztelet eme példáját. Így a ferencesek: Pozsony, Csíksomlyó (Salvator-kápolna), Gyulafehérvár, Érsekújvár, Körmöcbánya, minoriták: Eperjes, karmeliták: Szakolca, Győr, kamalduliak: Majk, orsolyiták: Pozsony. Loretó-kápolnák vannak még Modorfalván, Aradon, Gyulán, Lőcsén és külön meg kell említenünk még a győri Karmelita-templomot is, amelynek keleti oldalához kapcsolódik az 1718-ban épített Loretói-kápolna, mely szokatlan, különös hangulatot áraszt és Magyarországon egyedi, a názáreti Szent Ház másolatai közül. De bizonyára még más helyeken is vannak loretói kápolnák, áldott legyen az Isten érte!!
(Forrásokat lásd az első részben!) (folyt.)
(A győri Kármelita templom Lorettó Kápolnája)