Fenti szavakat az Istenanya mondta!
Egy ritka kéziratot őriznek, az olaszországi Vicenza Bertoliana könyvtárban, melynek tartalma ma is igen tanulságos! A feljegyzés részletesen elmondja azon események történetét, amelyek ebben az észak-olaszországi városban zajlottak 1426–1430 között, a súlyos pestisjárvány idején.
Vincenza asszony lement a városba és hirdette az üzenetet, de senki sem hitt neki, sőt Pietro Emiliani helyi püspök egyenesen eszelősnek nevezte az asszonyt, már a jelölt helyszín miatt is! Azt mondta, hogy ott nem lakik senki, és az emberek miért másznának misére egy kietlen dombra, amikor elég templom van a városban? Amúgy pedig ki fogja ellátni és fenntartani?
Nos, a püspöknek igaza volt az ésszerűség szerint, ámde az üdvösség nem az "ésszerűség" jutalma, hanem a hitből fakadó szeretet-áldozaté – Krisztus a mi Urunk által!
A városban a járványtól való félelem gondolkodásra készítette nem csak az embereket, de Pietro Emiliani püspököt is, akit megijesztettek a környezetében történt megbetegedések. Így aztán hozzájárulását adta, hogy legalább a forrás ígéretének utána nézzenek. Összeültek tanácskozásra a módosabb polgárok és elhatározták, hogy elkezdenek ásni a teljesen vízszegény helyen.
És lám, hihetetlen olyan mennyiségű víz kezdett ömleni, hogy már az elvezetésével kellett foglalkozniuk!
Miután az emberek nekifogtak a templom alapozásának, megvalósult a Szűz második és harmadik ígérete is, miszerint nem csak megszűnt a járvány, de mindenhonnan pénzadományok érkeztek a költségek fedezésére.
Egy alap-templom három hónap alatt felépült és az a püspök szentelte fel könnyek közt, akinek komoly fenntartásai voltak a templom szükségessége ügyében. Később Isten Házát tovább bővítették, egészen a mai formájára, toronnyal és kupolával!
A Szűzanya 1428. augusztus elsején, még egyszer megjelent Vincenza Parisi asszonynak.
(Források az első részben!) (folyt.)