SZENT GERGELY PÁPA INTELME
Szent Gergely pápa 35-ik homiliájából veszem az erre vonatkozó erkölcsi intelmet: „Urunk és Üdvözítőnk a veszendő világ bajait hirdeti, hogy kevésbé zavarjanak bennünket, előre tudva róluk. Az előre látott bajok kevésbé sújtanak és nagyobb türelemmel hordozzuk a világ nyomorúságát, ha az előretudás pajzsával védekezünk..."
Az Úr előre figyelmeztetett bennünket mindazokra a bajokra, amelyek bekövetkeznek. Ne féljünk! Ha mi szembenézünk a bajokkal, amikor azok még nem következtek be, akkor könnyebb lesz azokat elviselni. Ha hirtelen szakadna ránk, az annyira lesújtana, hogy alig tudnánk magunkhoz térni. Ha azonban előre sejtjük, akkor a lelkünket hozzákészítjük, hogy váratlanul ne érjen a csapás, a szerencsétlenség. Legyünk tehát készen minden bajnak és szenvedésnek elviselésére! Ne lepjen meg bennünket, ha az idők folyása úgy változnék, hogy a legszörnyűbb megpróbáltatásokban lenne részűnk!
FIGYELMEZTETÉS AZ ÖRÖK BAJOKRA
„A sokféle baj és szerencsétlenség figyelmeztet az elkövetkező örök bajokra; a véget nem érő rosszat sok véges rossz előzi meg, melyeket az ég és föld, az elemek és az emberek részéről kell elszenvednünk.” – A földi élet szenvedései juttassák eszünkbe, hogy milyen lehet a kín, az a végtelen nagy gyötrelem, amelytől megszabadított az isteni Üdvözítő. A szenvedés mindig arra figyelmeztessen, hogy nagyobb szenvedéstől szabadított meg az Úr. Eszméljünk rá, hogy mi várna reánk, ha az Úrhoz hűtlenek lennénk.
NEM IJESZTGETNI AKAR AZ ÚR!
„A prófécia int, figyelmeztet, képben festi meg a jövőt: tanuljunk a bűntől irtózni, Isten haragjától félni, tartsunk penitenciát, térjünk jobb útra és mivel szörnyű veszedelem ólálkodik a bűnöző körül... készüljünk a nagy útra, a végső órára.” – Ezekben a jövendölésekben nem ijesztgetni akar bennünket az Úr, hanem bűnbánatra indít. Nem az itteni veszedelmek a borzalmasak, hanem azok az örök kínok, amelyeknek a földi szenvedések csak előképei. Ha szenvedünk, jusson eszünkbe, hogy mindez hasonlíthatatlanul kisebb baj, mint ha az Úr Isten haragját vonnánk magunkra.
(Forrás az első részben!) (folyt.)